Nógrád. 1984. július (40. évfolyam. 153-178. szám)

1984-07-28 / 176. szám

Á vörös grófnő Beszélgetés Kovács Andrással, új filmjéről r Háborúból hazatért magyar bakák vonulnak a Lánchídon 0 páncélautó fedezékében. A pesti hídfőnél boldog polgár- asszonyok szaladnak elébük a barikád mögül, őszirózsát tűznek a borostás fegyvere­sek sapkájára. Az enyémre is kerül egy szál. Győz az őszirózsás forradalom. Előkelő nemesek, bárók, grófok, vezérkari tisztek, ban­károk, gyárosok táncolnak a fényes bálteremben. Közöttük látjuk Károlyi Mihályt és el­bűvölő feleséget, ünnepel az arisztokrácia. Frakkos, úri fi- csúr társaimmal magam is hölgyvadászatra indulok a rendezőasszisztens intésére. De mindez csak játék, je­lenetek Kovács András elő­reláthatóan őszig készülő nagyszabású filmjéből, mely­ben amatőr szereplőként vet­tem részt. A vörös grófnő a Dialóg Stúdió, az MTV, a MOKÉP és a Hungarofilm közös produkciója, hat folyta­tásból álló tv-játók, illetve két, kétrészes mozifilm lesz. A most forgatott rész körül­belül öt évet ölel fel, 1919-ig, Károlyi emigrációjának kez­detéig. Ezek az események Magyarországon játszódnak. A film tervezett második felét külföldön veszik fel. —■ Miért éppen Károlyinét választotta filmje főhőséül? — kérdeztem Kovács András rendezőt. , — Mert lenyűgözött a Nagyszerű asszony személyisé­ge, életútja. Húsz esztendeje ismerem. Ügy tizenöt éve portréfilmet készítettem róla a. televíziónak. Alkalmam nyílt megismerkedni a két kivételes ember sorsával, munkásságával. Izgatott ennek a csodálatos párnak az élet- története. Károlydné emléke­zései, korabeli dokumentu­mok, levelezések, ismerőseik vallomásai alapján írtam a iforgatókönyv vázlatát. Káro- Syi voltaképpen azért érdekelt már korábban, mert a ma­gyar történelemnek ő Is egyik félreismert alakja. A Horthy- zwndszerben hazugságokat ter­jesztettek róla, 1949 után agyonhallgatták nevét, törté­nelmi jelentőségét. Drama­turgiai megfontolásból válasz­tottam Károlyinét, ugyanis egy politikus pályája elsősor­ban verbálisán közelíthető meg, s én szerettem volna inkább képileg látványos, mo­numentális filmet forgatni. Ha Károlyi Mihály alakja állna a középpontban, túl­tengenének a párbeszédek, el­uralkodnának a parlamenti viták, felszólalások. — Tehát áttételesen törté­nelmi ez á film? — Pontosan. Károlyiné sor­sa része a magyar történelem­nek, voltaképpen egész szá­zadunkat átélte, az utóbbi hatvan évben mindig szerepet játszott, s ma is éles elmével figyeli az eseményeket, ma­gas kora ellenére még min­dig dolgozik. A film előteré­ben a férfi-nő kapcsolata áll, s ezen keresztül jelennek meg a történelmi események: a két forradalom, • a régi Ma­gyarország szétesése. Nem szoborszert! hőst szeretnék formálni, hanem emberszabá­sú alakot, természetesen a valóságnak megfelelően igen nagy formátumút, olyan töp­rengő, moralizáló hőst, aki gyakran kerül válaszút elé. Elsősorban a személyiségek érdekelnek, a célokat maguk elé kitűző, tevékeny és a cél­jaikhoz következetesen ra­gaszkodó, kezdeményező em­berek. — Milyennek látja és áb­rázolja a Károlyi házaspárt? — A valóság tényei korlá­tozzák filmes fantáziámat, de Károlyiné rengeteg segítsé­get adott és ad munkámhoz. Rendszeresen konzultálunk, s néha jelentéktelennek tetsző részletek ellenőrzésére is meg­kérjük. Közben alkalmam nyílt megismerni kivételes emberi karakterét. Először hűen akartam utánozni sze­mélyiségét. Fiatalkori képei­nek birtokában olyan szí­nésznőt próbáltam felkutat­ni, aki külsőségekben is ha­Ä hónap műtárgya Pincetokba való palack 1886-ból Básti Juli, a címszereplő sonlít hozzá, de ez nem sike­rült, hiszen annyira szuverén- egyéniség. Arisztokrata ifjú hölgy, kivételes intellektus­sal, műveltséggel. Kortársai­nak leírásai szerint nőként is gyönyörű, vonzó, szilaj, önál­ló személyiség.' El kellett sza­kadnom a fotóktól, személyes emlékeimtől, elképzeléseim­től. |!letéből bizonyos valódi epizódokat elhagytam, helyet­tük másokat találtam ki. „Modellem” kissé méltatlan­kodva olvasta az általam konstruált szerelmi jelenete­ket, de nem tehettem mást, minthogy a naplója e vonat­kozásban rendkívül tartózko­dó. Vitáink során hétközna­pi konfliktusairól, természe­tes összezördüléseikről pró­báltam érdeklődni, ám sajnos a megszépítő emlékezet meg­lehetősen elhalványította eze­ket. Pedig éppen ez a film egyik témája: hogyan képes két ennyire erős egyéniség évtizedekig eltéphetetlen em­beri szövetségben együtt élni. — Miért volt nehéz maikra? •zá­— Az akkori normák sae- rint sem voltak összeillő pár. A kettőjük közötti tizennyolc év korkülönbség nagy szálka volt környezetük szemében. Ellentétet szítottak a két csa­lád erősen eltérő tradíciói, po­litikai törekvései. Megismer­kedésük idején Károlyi már tehetséges politikus, kialakult jellem, és tíz év óta együtt él egy életkorban hozzáillő, de férjes asszonnyal. Káro­lyi nem forradalmár, de el­lenzéki. Az arisztokrata csa­ládban politizáló légkörben felnövő, minden iránt érdek­lődő Katinka számára az al­kat nagyon vonzó. Kettőjük, szerelmének az lehetett a tit­ka, hogy felismerték azokat az értékeket, amiket egymás­tól kaphattak. A kölcsönös megbecsülés, es a szellemi ro­konság segítette át őket a ké­sőbbi nehézségeken. Szakítot­tak környezetükkel, vállalták döntéseik következményeit, óriási vagyonról mondtak le fiatalon, majd 1945 után a felkínált magas társadalmi státusról, hiszen Károlyi ér­demeit elismerte az ország- gyűlés. Károlyi azonban a privilégiumokról lemondva, vállalta a szegénységet, a má­sodik emigrációt. Kapcsola­tuk fontos eleme ez a követ­kezetes magatartás, és abban is kiegészítik . egymást, hogy Károlyi tapasztalata naponta szembesül Katinka természe­tes kíváncsiságával’, tettvágyá­val, ösztönzően hat rá a nyi­tott szellemű asszony. Mind­kettőjükben hallatlan igazság­érzet munkál. — Noha nem kimondottan történelmi filmet forgatnak, mégis évtizedeken átívelő tab­lót rajzolnak. Hogyan teszik hitelessé a kort, a figurákat? — A díszletek, a jélmezek, a választott helyszínek erede­tiek, kórhűek. A stilizálás el­sősorban képi megoldásokban realizálódik. Barna, virazsí- rozott fotók hatását keltő je­leneteket is felveszünk, me­lyek önmagukban meghatá­rozzák a film színeit, levegő­jét. Az eredeti, híradójelene­tek így könnyebben is illesz­kednek. Lényeges ez, mert az 1918—19;es keletkezésű hír­adó-dokumentumok igazolják, hogy akkor igazi népforra­dalom volt, nem pedig izgá­ga értelmiségiek felelőtlen játéka, mint ahogyan a re­akció hazudtak. Az operatőr Bíró Miklós. A címszerepet Básti Juli, Ká­rolyt Bács Ferenc játsza. Főszereplők: Kállai Ferenc (Andrássy gróf), Tolnay Klá­ri (Károlyi nevelőanyja), Bá­lint András (Jászy Oszkár), Tordy Géza (Tisza Kálmán) és Torday Teri (Madelaine). Sámathy Tamás A hónap műtárgya a sal­gótarjáni Nógrádi Sándor Múzeumban most egy pince­tokba való palack Alsó-Bzo- váról, 1886-ból. A Cudar Jó­zsef és Juhász Szamo nevével jelzett palackon szinte meg­elevenedik az egész korabeli népélet, az ábrázolt esemé­nyek a paraszti élet hétköz­napjait tárják a néző elé, aki elgyönyörködhet a mozgal­mas jelenetekben, a barok­kos utánzatú ornamentikában, kicsit a népi fantáziában is. A palaók nyakrésze alatt pél­dául Jánosik-motívum utal erre. De mi is ez az üvegfajta? A múzeumi tájékoztató sze­rint, a XVII. század elején alakult ki, s valójában a XVIII. század bortartó edé­nye volt, másodvirágzasát pe­dig a múlt században élte. Igen egyszerű edény volt, formába fúvással alakították ki hasábos testét, megjelené­se az idők során alig válto­zott. Többnyire egyedi meg­rendelésre készítették. Amint az az alapvetően egyszerű tárgyaknál gyakran előfor­dult, néha ezeket a palacko­kat is díszítették. A díszíté­seket gravírozással vitték az üvegre. A hajdani egyszerű — bár szépen díszített edény —má­ra műtárggyá. ipartörténeti emlékké lepett elő. Sajátos esztétikai értékkel bír, ugyan­akkor azonban alkalmas arra is, hogy vele összefüggésben a nagy múltú nógrádi üveg­gyártás történetére is utal­junk, amelyben éppen a bzo- vai huta 1772-es felépítésével új korszak kezdődött. Alsó- Bzován a „Bzoviensis Vitra- ria Fabrica”-ban Hubka Ber­nard. hutásmester kezdte meg a termelést, aki morva szár­mazású volt és Zólyom me­gyéből települt Nógrádba. A múlt század elején már üveg­metszéssel is foglalkoztak itt, a kristálystílus bevezetése a termelésiben magasabb tech­nikai színvonalra s a koráb­bi üveghutákkal ellentétben nagyobb jövedelemre utal. Divény mellett éppen Bzován foglalkoztak először metszett- üveg-készítéssel. Alsó-Bzova 1894-ig állt fönn a Kuchinka család kezében. Minderről — s tágabb gaz­dasági, ipartörténeti össze­függésekről — Szvircsek Fe­renc Üveghuták, üveggyárak Nógrád megyében című ala­pos tanulmánya tudósít, amely A nógrád megyei múzeumok évkönyve 1982. évi kötetében látott napvilágot. A szerző a megyei üvegipar területi elhe­lyezkedését, természeti és gazdaságföldrajzi . feltételeit vizsgálva, többi között rá­mutat: „A felvidéki terület gyáriparét főleg az üveg- és vasipar alkotta, noha egyéb iparágakkal is találkozhatunk a területen. Hogy miért lett itt legnagyobb súly a vas- és üvegkészítésen, az azzal ma­gyarázható, hogy ezeken a te­rületeken a kemény és puha fával borított erdők alatt jó minőségű kovakő és bama- vasérc-telepek helyezkednek el”. A továbbiakban Szvir­csek Ferenc rámutat: „Nóg­rád megye kibontakozásnak induló iparfejlődése a XVIII— XIX. században országosan is figyelemre méltó és jelentős volt, mert az ipari vállalko­zások, a Habsburg gazdasági­függőségi politika ellenére — a magyarországi viszonyokhoz mérten határozottabban bon­takozott ki. A háziipar mellé felfejlődő főúri manufaktú­rák: a gácsi posztógyár, pa­pírmalmok, cukorgyárak, a losonci bőrgyár, a málnapa­taki . és szinóbányai vasgyár, a bzovai, zlatnói, málnapata­ki és szinóbányai üveggyár meglétei a reformkori fel­gyorsult iparfejlődés bizonyí­téka. A XVIII. században rö­vid időre meginduló nógrád- verőoei szénbányászkodást, a XIX. század közepétől a Sal­gótarján környéki szénbányá­szat folytatta”. De ez már más történet. A tanulmányban igen sok­rétű összefoglalást kapunk a a legrégebbi múltra vissza­tekintő üvegipar kezdeteiről, a nógrádi huták és gyárak keletkezéséről, tulajdonosairól, bérlőiről, berendezésükről és termelésükről, köztük Divény­Iluta (Öhuta, Stara-Huta), a hasznosi üveghuták, Szuhahu- ta (Mátraalmás), Bzova-Huta Balassa-Huta (Balás vagy Balázs-Huta), Zlatnó, Szinó- bánya, a katalinhulai üveggyár. Málnapa­tak es a hozzátartozó gyárié- ' lepek, így Látka. Málnapa­tak— Szamotercs, Málnapatak: —Farkasvölgy ■CWoifstaiil,' Vlcovo). Málnapatak—Hámor, Málnapatak—Jópatak, történe­téről. Korabeli metszetek, mi- niatűrák, a Vasárnapi Űjság (1870, 1358) képei, az Ipar- művészeti Múzeumban őrzött üveggyári termékek fotói te­szik szemléletesebbé az olva­sottakat, hozzák közelebb a tanulmányban foglaltakat. Hogyan nézhetett ki annak idején Alsó-Bzova? Ezzel kapcsolatban érdemes idézni Hubka Beraát hutás ál­tal sérelmezett fölmérést a múlt század elejéről. Annál is inkább, mert a , korabeli telep ‘ megjelenése hasonló' volt a többi. hasonló telepé­hez. Ezek középpontjában a hutaműhely és a hutásmester háza állt. .körülöttük épültek föl a lakóházak, amelyekből később a telepek kialakultak. Szvircsek Ferenc így írja le mindezt tanulmányában: „Al- só-Bzován tehát felépült a törőmalom (a kvarckő zúzá­sára), gabonamalom, a kocsis lakóháza, valamint a szalaj- kás (hamuzsírfőző) és táblás­legény háza (üvegtábla-készí­tő). A lakóházak mellett is­tálló épült. Az üveget égelő kemence (Olvasztókemence) körül műhely, deszkakamrák, valamint az üveget metsző mester háza volt”. A pincetokba való palack kapcsán a múzeum látogatója kicsit a nógrádi üvegipar múltjába pillanthat be. A palackban — bor helyett — ugyancsak a történelem él. T. S. KATONA JUDIT Sappho dicsérete Miként szülő nő vajúdik — úgy kell verset írnom, ahogy zaj nesszé csöndesül — úgy kell verset írnom ahogy várandós nő teszi, kezét hasához emeli apró rúgást tapintva. Mint aki bűnét vetkezi — úgy kell verset írnom szisszenve, félve, fájva lobogva s lassan égve is, •rőt, irgalmat esdekelvt ha ép a csönd s ha eltörött! Áldott az asszonyok között aki szivében verset hordhat, ha eleven szót szül is, ha holtat s ha kínnal magzatát vetéli: ki verset ír reményt viselve örömre, dühre és haragra kel értetek. Csillaga fénye csalja magasba, löki mélybe s legyen áldott, ha így akarta. iiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiaiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiitiiiiiiiiiitiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii »iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiii aiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiif ||||•l||■l•«|||||||||||f ||||||ll•||■||•|||||||||•|||•||||||||•|||||||•|||||^ Könyv, folyóirat, zeneműtár, audióstúdíó Az Állami Gorkij Könyvtár A bálterem helyén olvasó Budapest* Molnár u. 11. A belváros szívében, néhány percre az Erzsébet-hídtól, a Mátyás pincétől A tágas szobák egyikében beszélge­tünk az Állami Gorkij Könyvtár tevékenységéről, feladatairól, múltjáról, jele­néről és terveiről Kertész Gyula főosztályvezetővel és Kovács Béla tudományos titkárral. Az Állami Gorkij Könyv­tár idegen nyelvű világiro­dalmi szakkönyvtár; elsősor­ban szépirodalmi, .irodalom- tudományi, zeneművészeti, folklorisztikai és nemzetiségi témájú könyveket gyűjt. An­gol, francia, német, olasz, spanyol, bolgár, cseh, len­gyel, román, orosz, szerb-hor- vát, szlovák, szlovén, ukrán stb. nyelvű klasszikus és mo­dern műveket olvashat, ta­nulmányozhat itt eredetiben az érdeklődő. A gyűjtemény mintegy 220 ezer kötet köny­vet, 50 ezer nem hagyományos dokumentumot (kotta, hang­lemez, mikrofilm) és több mint 15 ezer kötet folyóira­tot tartalmaz. — Az Állami Gorkij Könyvtár 1956-ban alakult, közvetlenül a Művelődési Mi­nisztérium irányítása alá tar­8 NÓGRÁD - 1984. július 28., szombat tozó országos intézmény, a kulturális miniszter 1978-ban minősítette országos feladat­körű szakkönyvtárrá és a nemzetiségi könyvtárak há­lózatainak koordinációs köz­pontjává. 1980-ban tudomá­nyos könyvtárrá és kutató­hellyé nyilvánították. Elsőd­leges országos szakkönyvtári feladata a világirodalom és az irodalomtudomány könyv­tári dokumentumainak gyűj­tése. feltárása, oktatási és kutatási célú hasznosítása, különös tekintettel a Szov­jetunió és az európai szo­cialista országok népeinek nyelvére, irodalmára, kultú­rájára. így szolgálja az Ál­lami Gorkij Könyvtár a szomszéd népek közötti kul­turális közeledés, szellemi hídverés ügyét. — Ügy tudom, a jelenlegi olvasóteremben egykor bálo­kat, táncmulatságokat ren­deztek. — A ©orkij-könyvtár ere­detileg orosz irodalmi könyv­tár volt a mai Szovjet Kul­túra és Tudomány Házában, aztán költözött Ide. Az épület régen a KALOT-é (katolikus legényegyleté) volt. Az egy­kori, bálterem falain ma mintegy ötezeT kötetes kézi­könyvtár segíti az olvasók munkáját. Az 1966-ban léte­sített audióstúdióban külön­féle nyelvi és irodalmi leme­zeket, híres emberek hang­felvételeit lehet hallgatni. A zeneműtárban pedig — amely a Gorkij fasor 45. szám alatt található — közel háromezer magyar és idegen nyelvű szakkönyv, több mint 35 ezer kotta, ötven magyar és kül­földi folyóirat áll az érdek­lődők rendelkezésére. A klasszikus és modern zene- irodalom, valamint a népze­ne reprezentáns alkotásait tartalmazó ötezer órányi hanganyag korszerű elektro­akusztikai berendezés segít­ségével hallgatható. — A könyvtár tevékenysé­gét döntően meghatározza, hogy a nemzetiségi bázis- könyvtárak koordinációs központja. — Feladataink közé tarto­zik, hogy a nemzetiségi bá­ziskönyvtárakat gyűjtemé­nyük gyarapítására vonatko­zóan szakmai tanácsokkal se­gítsük, számukra módszerta­ni útmutatókat állítsunk ösz- sze. — Jelentős a nemzetiségi kutató- és dokumentációs te­vékenységük is. Hogyan kap­csolódik ez a már említett területekhez? — Az utóbbi években könyvtárunkban jelentős Az olvasóterem. nemzetiségi dokumentációs munka is folyik. Ennek bá­zisa az az értékes kartoték- rendszer több száz cédulával, amely a Magyar Tudomá­nyos Akadémiával kötött megállapodás keretében 1981- ben került hozzánk. Erre tá­maszkodva szerkesztjük és adjuk ki a Nemzetiségek Ma­gyarországon 1945-től 1975­ig című, öt kötetre tervezett bibliográfiai sorozatot, amely­ből a németekről és a romá­nokról szóló kötet éppen a nemzetiségi szövetségek kongresszusai idején jelent meg. — Igen hasznos kiadvá­nyokat készítenek a könyv­tár munkatársai. Az ÁGK Híradóra, a Világirodalmi Információs Szemlére, az új Műfordítás Bibliográfiára gondolok elsősorban. — Az ÁGK Híradó § nem* zetiségi báziskönyvtárak könyvtárügyi és metodikai orgánuma, elméleti, mód­szertani cikkeket közöl, a könyvtárak életének legfon­tosabb híreit adja közre. A Világirodalmi Információs Szemle elsősorban a közép­európai szocialista országok referáló sajtószemléje. Az utóbbi időben bővült a finn, angol, francia és nyugat­európai német nyelvterületek országainak aktuális iro-. dalmi, irodalomkritikai ese­ményeinek bemutatásával. Ä Műfordítás Bibliográfia pe­dig újdonság, 1982-től éven­te kétszer jelenik meg. A' hazai, valamint a csehszlo­vákiai, jugoszláviai és ro­mániai sajtóban magyar for­dításban közölt szépirodalmi alkotásokat tárja fel. Niedzíelsky KatalUk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom