Nógrád. 1984. július (40. évfolyam. 153-178. szám)

1984-07-28 / 176. szám

i

Mtgtarfó er6 cr szeretni

Új ház, régi gondok

/

TAKAROS, FOLYVÁST

gyarapodó i'-alu Érsekvadkert. Központjában most is építkezés folyik, s itt adták át a tavasszal rendeltetésének az ifjúsági házat. Mondják, rekordidő alatt készült el: egy éven belül, jórészt társadalmi munkával.

Kellett már a falunak ez az új intézmény. Művelődési háza ugyanis jobbára csak nevében megfelelő, gyakorlatilag képtelen betölteni funkcióját. Egyetlen nagy helyiségből áll, benne zajlanak ma is a filmvetítések; irodáját télen még különleges tudománnyal is csak 14 Celsius- íotkig lehet íelfűtem, ám csak ritka alkalmakkor.

A művelődési ház élén — idetartozik az ifjúsági ház — két éve Fülöp Miklós áll. A hetvenes évek közepén a váci gépipari szakközépiskolában végzett, s falujába visz- saatérve, üzemben, iskolában dolgozott, letöltötte a katonai szolgálatot.

— Leszerelés után már két hónapja dolgoztam, amikor a tanácselnök megemlítette, ivolná-e kedvem átjönni kul- •túrházi igazgatónak. Nem sokáig gondolkoztam. Szeretek emberekkel foglalkozni, 'szervezni.

A művelődési házban — feltételeik híján — rendkívül szerény közművelődési munka folyt. Az ifjúsági ház elkészülte javította a körülményeket, gazdagította a kulturális lehetőségeket. Alapvetően azonban nem változott a helyzet. Az iskolával való jó kapcsolatok alapján továbbra üs ott működik a rajz- és a fotószakkör, míg az új épületben a báfoszakkör kapott helyet.

— Kedden próbálnak, * szünnapon — jegyzi meg a szőkésbarna, dús hajú fiatalember.

— Miért?

— Ment akikor nem zavarja éket senki. Az ifjúsági háznak ugyanis van egy nagy problémája: egyetlen nagy terem van benne. Kiscsoportokat így nem lehet működ- Ikefcni. Függönnyel ugyan el liehet választani a termet, de nagy az áthallás. Ha valaki bekapcsolja a tévét, a másik oldalon már nem lehet csinálni semmit. Annyi előnyünk lett viszont, hogy míg régebben a fiatalok kint, a szabadban ültek össze beszélgetni, azt most bent tehetik.

— Az új ház megnyitása érezhető-e' a lakosság kulturális aktivitásában?

— Fogas kérdés, nem is tudom, mit válaszoljak rá. Egy biztos: az emberek büszkék a házra, sokat fáradoztak, hogy felépüljön. A kulturális aktivitásuk viszont nem változott.

— Négyezer ember lakik a faluban, sok fiatal — mondja Csordás István, a területi KISZ-bizottság titkára —. Miklós szervezett egy előadást Kern Andrással, Heller Tamással, Verebes Istvánnal, Sasvári Annamáriával. Három héttel előbb már k'i volt mindenütt p laka tolva, rendszeresen bemondta a hangoshíradó. Tudtak az eseményről az emberek mégis vagy húszán jöttek csak össze. Szerencsére a művészek nem érkeztek meg, és elmaradt az előadás.

— A RENDEZVÉNYEKEN

elvétve látni értelmiségieket — fűzi tovább a szót a művelődési ház igazgatója. — Pedig nem kevesen vannak. Itt a faluban a tsz, az iskola, az építőipari szövetkezet, a gyáregység, az áfész.

Aztán elmesélik, milyen balszerencsések az író-olvasó találkozók. Az ünnepi könyvhéten a könyvtáros szervezeti: egyet, s az ismerősei köréiből alig tudott tizenöt embert ösz- szegyűjteni. Persze ha igazi érdeklődőkről van szó, ez a mennyiség csaknem ideális.

—• Kiscsoportok, szakkörök működtetésére törekszünk, de nagyon nehéz a szervezés a felnőttek körében. Csoportvezetőiket is üggyel-foajjal találunk, vagy ha mégis, akikor a szakmai hozzáértéssel van baj.

Ősztől tavaszig jó egy tucat felnőttasszony és leány látogatta az aerobicfoglalko- zásokat. Tapasztalat szerint a nőket sikeresebben lehet aktivizálni, ámtjár ez is csak egy szűk rétegre érvényes. Az emberek inkább a munkával, a pénzszerzéssel törődnek, szórakozásra, kiváltképpen művelődésre aránylag kevés időt és energiát fordítanak.

— Mindenkinek van háztáji földje, sokan foglalkoznak

málnatermesztéssel. És ha beérett a málna, akkor mindenki a leszedésén fáradozik.

— Azok járnak az ifjúsági házba is, akik a másik épületbe is bejöttek — mondja Fülöp Miklós. — Van egy tízes mag. Talán annyit azért változott a helyzet, hogy az új házzal még csatlakozik hozzájuk további öt ember. De konkrét művelődési igénynyel, tanácsosai, kéréssel soha nem jön senki. így aztán azt csinálok, amit magam jónak látok.

A passzivitás régi keletű, gyökerei is a múltba nyúlnak. Érsekvadkerten a művelődési, ház-vezetők nem tudtak ilyen- olyan oknál fogva megmelegedni, évente cserélődött személyük. Az alacsony színvonalú munka, mérsékelt kínálat nem ösztönözte a lakosságot. Most kellene megtanulni kérni, kihasználni az alkalmakat,

— Év-i hatvanezer forint marad tartalmi munkára. Nagyobb vonzerő kellene: számítógép, videoberendezés. A színes-tv már nem sláger, a hi-fi toronyért nem jön be senkii. Lehet, hogy odahaza jobbat hallgat. Pedig nekünk egy lépéssel mindig előbbre kellene járnunk az otthonoknál. Meg aztán ha lenne itt vagy három helyiség, ahol más-mást lehetne csinálni, akkor szélesebb közönségrétegeket lennénk képesek megmozgatni. így?!... No, de én már nem sokáig csfeáloim.

— Megadja magát?

— TERVEZEM, HOGY ELMEGYEK. Háromezer-kétszáz forint a fizetésem. - Most volt az eljegyzésem, megnősülök. Kedd kivételével minden estémet itt töltöm a házban, nagyon lefoglalja az embert. Nem tudom, ki vállalja ezt ennyiéit? Nekem a közelben kétszer ennyi fizetést kínálnak, az eredeti szakmámban dolgozhatnék. Miért vagyok mégis itt? Egyetlen dologért: szeretem ezt a mankó t, segít néhány fiatal, időnként egészen jő társaság jön össze.

Fülöp Miklósban nincs keserűség, reálisan méri_ fel a művelődés és saját helyzetét.

Tényleg, meddig lehet megtartó erő a szeretet?

Sulyok László

Gáspár Aladár: Utca.

Nyári kulturális körforgalom

Hégi igazság, hogy a nyá_ dór darabjának „A Lilia-vdlla att Átrium képzőművészet! ri derű, szórakozás csak úgy titká”-nak bemutatására a kiállításai is sikeresek. Végre, kerülheti el az unalmat, ak- Gyulai Várszínház, vállalko- hosszabb szünet után az idén kor nyer igazi tartalmat, ha zott, az egri Agria Játékszín- újra megkezdte műsorát a kísérőjeként megjelenik a ben a „Magyar Elektra” fel- Margitszigeti Színpad. Szó- kultúra is. . Ez a tulajdonság dolgozását láthatjuk. A IV. kott jellegüknek megfelelően ma már a világ számos pont,- nemzetközi fotóbiennálét Esz- játszanak a budai és városjón figyelhető meg, akár a tergomban rendezték meg, s majori parkszínpadok, s kí- Cote d’Azur múzeumhálózatát, izgalmas programot ígér a nai világbemutatót talált ki a akár Szocsi új nyári feszti- XIX. győri zenei nyár, Mis- Körszínház. Kár, hogy az idei válszínházát vesszük példa- kolc, Kisvárda, Pécs, Sopron, fővárosi képzőművészeti

ként. Vajon, az idei nyári Nyíregyháza sem marad el. program szegényesebb, nemhazai körforgalom biztosítja-e Sopron nemcsak a békéscsa- csak a Műcsarnok zárt be, da a fürdőzés, szórakozás, sport, bai Jókai Színház produkció- a. Szépművészeti Múzeum művészet sokrétűségét? jával várja vendégeit, hanem ajánlata is kevés. Igaz vi~

Évtizedek óta összetett érembiennáléval is. szont, hogy átalakítása után

programot kínál Szeged: ze- JVEindenképpen üdvös, hogy most nyílt meg újra az Iparnál', színházat, Tisza-parti az 1984-es nyár hazai kultu- művészeti Múzeum finrt

versenyeket, nyári tárlatot, rális körképe változatosabb a üvegművekkel.

Tódul is oda a hazai és a tavalyinál, s az szintén dicsé- A nyár: Balaton. Vajon

külföldi közönség, mert a rendő, hogy az egyes tájköz- méltó-e a kulturális fogadtaJ

kezdeményezés már hagyó- pontok szomszédolása fokoz- tás? Igaz, sokrétű rendez- mány. Hasonlóan üdvös do- za a nemzeti önismeretet, vénysorozat hívja a vendége- log a hortobágyi és a Pest hozzáférhetővé teszi az új- két: Konok Tamás képei TiJ megyei;, apaji. nemzetközi lor donségokkal kultúránk valós hányban, Pleidell János íestJ ’'vasbemutátó. Ezek szintén és elfelejtett értékeit, megvi- ményei Balatónfüreden, Vasok látogatót vonzanak lágít fontos történelmi . idő- szary János emlékkiállítása messzi vidékekről. Megfigyel- pontokat és zenei, irodalmi, Balatonbogláron jelent ese- hetünk évről évre a helyi képzőművészeti eredménye- ményt. Mégsem tűnik eiéggá erőktől, energiáktól függő bi- két. átgondoltnak, sokrétűnek a.

zonyos átcsoportosításokat is. Már-már zavaró volt a kö- balatoni nyár kulturális kíA Szentendrei Teátrum ki- zelmúltban Budapest viszony- nálata. Sem az elmúlt évekJ emelkedő színházi eseményeit lagos nyári eseménytelensége. ben, sem az idén. Ügy tűpikj

I

* most, az idén Eger, Zsám- Az idén nemcsak a Hild- gyorsan; elmélyülten, tudato- bék. Gyula, Kőszeg sokszo- udvar és a Hilton Szálló tér- san változtatni szükséges rozza meg, jeleskednek a be- vez érdekes, izgalmas színhá- ezen a gyakorlaton, mutatókban. így Fekete Sán- zi előadásokat, hanem a Hy- Losonci Miklós ,

Hetven «szl.endő perget* le HetV©Il ©W©1 ©ZelŐtt *z idő végtelen homokóráján ovrs.i vívivli

azóta, hogy 1914. július 28-án kitört az első világháború. A szörnyű Világégés 20 millió emberéletet követelt áldozatul. Pergessük le az események filmjének néhány kockáját.

Kitört az első világháború

„MOS®, VAGY SOHA’*

W

Július 28.: Kiel. II. Vilmos «sászár tengeri hadgyakorlaton vesz részt. A zászlóshajó kajütjében újra elolvassa az imént kapott sürgönyt: „Ferenc Ferdinánd . trónörököst és feleségét Szarajevóban agyonlőtték”. Elgondolkozik. Két héttel ezelőtt a konopisti- kastélyban még találkoztak. Ekkor határozták el, hogy mielőbb kirobbantják a háborút. .. Néhány óra múlva a császár részletes jelentést kap a merényletről. Ezt írja rá erélyes tollvonásokkal: „Most, vagy soha!”

Július 29.: Conrad, a monarchia vezérkari főnöke feljegyzi: „... a gyilkosság Szerbia hadüzenete. Ausztria—Magyarország csak háborúval válaszolhat erre.” Ferenc József, az uralkodó, gróf Berchtold külügyminiszter, a bécsi politikai és udvari körök szintén a háború mellett foglalnak állást.

TISZA: VILÁGHÁBORÚI

Július 1.: Gróf Tisza István, a .magyar miniszterelnök szót emel a háború ellen: „A Szerbia elleni támadás minden emberi számítás szerint konfliktust ielejjt QíaSSöC:

szággal és világháborút robbantana ki”. Szerinte későbbre kell halasztani a háborút, amikor már kellően felkészültek.

Július 5.: Vilmos császár Potsdamban előbb Bethmann- Hollweg kancellárral, majd Falkenhayn hadügyminiszterrel tárgyal. Az uralkodó Moltke vezérkari tervének híve. Eszerint f. Németország számára az a legelőnyösebb, ha mielőbb megvívja a háborút Oroszországgal és Franciaországgal, mert a felkészülése teljes és azoké nem. Berlin akkor még arra számított, hogy Anglia nem vesz részt „egy balkáni ország miatti háborúban.”

TERVEK ÉS ELLENTERVEK

Július 10.: Tisztázódik a helyzet — állapítják meg Becsben. 1. Románia semlegességére lehet számítani. 2. Berlin lépéseket tett a Bulgáriával kötendő szerződés érdekében. 3, A német császár ismételten támogatásról biztosította a monarchiát a Szerbia ellen tervezett akcióban. 4. Tisza István megváltoztatta álláspontját, mert másként látja a helyzetet és az erőviszonyokat. Most már ő is a háború megkezdését javasolja.

Július 20.i A világ figyelme Oroszország Má ford»!.

Poinearé francia elnök és Viviani miniszterelnök Pé- tervárra érkezik. A francia— orosz szövetség megerősítése szerepel a napirenden. Pé- tervár és Párizs szeretné elodázni az európai fegyveres összecsapás idejét. Egyrészt azért, hogy idő legyen a további felkészülésre, másrészt azért, hogy német támadás esetén Anglia te beavatkozzék.

JEGYZÉK SZERBIÁHOZ

Július 21.: Berchtold külügyminiszter kihallgatáson jelenik meg Ferenc Józsefnél. Bemutatja a Szerbiához intézendő jegyzék szövegét, amely nemcsak a trónörököspár elleni merényletért, hanem a nagyszerb mozgalom miatt is felelőssé teszi a belgrádi kormányt. A tíz pontból álló ultimátum Szerbia szuverenitását sérti és elfogadhatatlan követeléseket is tartalmaz. Az uralkodó elolvassa és jóváhagyja a jegyzéket. „Túl éles a hangja” — jegyzi meg.

Július 23.: Giesl báró osztrák—magyar követ a távollevő Pasics miniszterelnök helyettesének adja át a jegyzéket. Közli: „A határidő 48 óra. Ha válasz nem érkezik, vagy nem kielégítő, a követség' ettw«ft»jía

IX. Miklós cár néhány óra múlva a belgrádi ügyvivő táviratából értesül az ultimátum tartalmáról. Támogatásáról biztosítja a szerb kormányt.

„NEM KIELÉGÍTŐ!”

Július 25.; Belgrád megszerkeszti válaszjegyzékét. Közli az elfogadható és az elfogadhatatlan pontokat. Pasics miniszterelnök adja át Giesl követnek a jegyzéket, majd eltávozik. Giesl elolvassa a szerb kormány válaszát. Megállapítja, hogy az nem kielégítő. Újabb jegyzéket küld. Megírja, hogy „a monarchiát nem elégíti ki a szerb válasz és ezért a mai nappal megszűnt a diplomáciai viszony Ausztria—Magyarország és Szerbia között”. Giesl báró és a követség tagjai még aznap este elhagyják Belgrádot.

London az ultimátum ismeretében azt- javasolja a német császárnak, hogy a vitában közvetlenül nem érdekelt négy nagyhatalom — Németország, Franciaország, Olaszország és Anglia - kísérelje meg a közvetítést. II. Vilmos az angol indítványról bizalmas táviratban értesítette Ferenc Józsefet. A következő megjegyzést fűzi hozzá: ,vMe*n Ml komoly»« vgnni£

, MINDENT MEGFONTOLTAM, i:

Július 28.: Ausztria—Magyarország mozgósít és hadat üzen Szerbiának. A távirat szerint azért fordulnak a fegyverek erejéhez, mert a szerb kormány nem adott kielégítő választ az ultimátumra. „Auszria—Magyarország jelen pillanattól kezdve hadiállapotban lévőnek tekinti magát” — fejeződik be a hadüzenet szövege.

Az uralkodó „Népeimhez” kezdetű szózatot intéz 50 millió alattvalójához. Megírja, hogy miért történt a hadüzenet. „Mindent megfontoltam, mindent meggondoltam” — jelenti ki a 84 éves Ferenc József.

A világ minden lapjában az első oldalra kerül az osztrák—magyar hadüzenetről érkezett távirati irodai jelentés. Az első kommentárok megállapítják, hogy órák kérdése a világháború kitörése.

AZ ELSŐ CSATA

Július' 28.: Megkezdődik Ausztria—Magyarország és Szerbia fegyveres összeütközése. Az éjszakai órákban dördülnek e! a fegyverek. A

duna! flotilla és a zimonyi

tüzérség a belgrádi erődöt, a Kalimegdánt bombázza. A szerbek felrobbantják a zimonyi hidat. Az első hadije- lentés szerint az első összecsapásoknál 10—12 szerb ka-! tona vesztette életét ég többen megsebesültek. Az éjszakai harcban három magyaí katona könnyebben megsebesült.

Tovább pereg az események filmje.

Augusztus 1.: Németország hadat üzen Oroszországnak.

Augusztus 3.: Párizsnak is hadüzenetet küld Németország.

Augusztus 4.: A német hadsereg egységei benyomulnak! a semleges Belgiumba. Erre Anglia üzen hadat Németországnak. Ezen a napon a mo^ narchia is hadban állónak tekinti magát Oroszországgal szemben.

Végül 34 ország sok millid katonája áll harcban.

Vilmos császár átveszi a hadsereg és a haditengeré^ szét parancsnokságát. „MH re lehullanak az őszi falevelek, újra itthon lesztek” —i üzeni a császár katonáinak^ tengerészeinek.

Nem sejti, hogy a négy évig tartó háború után trónok omlanak össze, részekre szakad az Osztrák—Magyaí Monarchia, Oroszországba^ győz a forradalom...

Vajon gondolt-e az őszi fa*j levelekre II. Vilmos 1918-banJ amikor elűzték trónjáról?

Ritter Aladár

[ NOGRÁD — 1984. július 28., szombat