Nógrád. 1984. július (40. évfolyam. 153-178. szám)

1984-07-28 / 176. szám

i Mtgtarfó er6 cr szeretni Új ház, régi gondok / TAKAROS, FOLYVÁST gyarapodó i'-alu Érsekvadkert. Központjában most is építke­zés folyik, s itt adták át a tavasszal rendeltetésének az ifjúsági házat. Mondják, re­kordidő alatt készült el: egy éven belül, jórészt társadal­mi munkával. Kellett már a falunak ez az új intézmény. Művelődési há­za ugyanis jobbára csak ne­vében megfelelő, gyakorlati­lag képtelen betölteni funk­cióját. Egyetlen nagy helyi­ségből áll, benne zajlanak ma is a filmvetítések; irodáját télen még különleges tudo­mánnyal is csak 14 Celsius- íotkig lehet íelfűtem, ám csak ritka alkalmakkor. A művelődési ház élén — idetartozik az ifjúsági ház — két éve Fülöp Miklós áll. A hetvenes évek közepén a vá­ci gépipari szakközépiskolá­ban végzett, s falujába visz- saatérve, üzemben, iskolában dolgozott, letöltötte a katonai szolgálatot. — Leszerelés után már két hónapja dolgoztam, amikor a tanácselnök megemlítette, ivolná-e kedvem átjönni kul- •túrházi igazgatónak. Nem so­káig gondolkoztam. Szeretek emberekkel foglalkozni, 'szer­vezni. A művelődési házban — feltételeik híján — rendkívül szerény közművelődési mun­ka folyt. Az ifjúsági ház el­készülte javította a körülmé­nyeket, gazdagította a kultu­rális lehetőségeket. Alapvető­en azonban nem változott a helyzet. Az iskolával való jó kapcsolatok alapján továbbra üs ott működik a rajz- és a fotószakkör, míg az új épü­letben a báfoszakkör kapott helyet. — Kedden próbálnak, * szünnapon — jegyzi meg a szőkésbarna, dús hajú fiatal­ember. — Miért? — Ment akikor nem zavarja éket senki. Az ifjúsági ház­nak ugyanis van egy nagy problémája: egyetlen nagy terem van benne. Kiscsopor­tokat így nem lehet működ- Ikefcni. Függönnyel ugyan el liehet választani a termet, de nagy az áthallás. Ha valaki bekapcsolja a tévét, a másik oldalon már nem lehet csi­nálni semmit. Annyi előnyünk lett viszont, hogy míg régeb­ben a fiatalok kint, a sza­badban ültek össze beszélget­ni, azt most bent tehetik. — Az új ház megnyitása érezhető-e' a lakosság kultu­rális aktivitásában? — Fogas kérdés, nem is tudom, mit válaszoljak rá. Egy biztos: az emberek büsz­kék a házra, sokat fáradoz­tak, hogy felépüljön. A kul­turális aktivitásuk viszont nem változott. — Négyezer ember lakik a faluban, sok fiatal — mondja Csordás István, a területi KISZ-bizottság titkára —. Miklós szervezett egy előadást Kern Andrással, Heller Ta­mással, Verebes Istvánnal, Sasvári Annamáriával. Há­rom héttel előbb már k'i volt mindenütt p laka tolva, rend­szeresen bemondta a hangos­híradó. Tudtak az esemény­ről az emberek mégis vagy húszán jöttek csak össze. Szerencsére a művészek nem érkeztek meg, és elmaradt az előadás. — A RENDEZVÉNYEKEN elvétve látni értelmiségieket — fűzi tovább a szót a mű­velődési ház igazgatója. — Pe­dig nem kevesen vannak. Itt a faluban a tsz, az iskola, az építőipari szövetkezet, a gyár­egység, az áfész. Aztán elmesélik, milyen balszerencsések az író-olvasó találkozók. Az ünnepi könyv­héten a könyvtáros szervezeti: egyet, s az ismerősei köréiből alig tudott tizenöt embert ösz- szegyűjteni. Persze ha igazi érdeklődőkről van szó, ez a mennyiség csaknem ideális. —• Kiscsoportok, szakkörök működtetésére törekszünk, de nagyon nehéz a szervezés a felnőttek körében. Csoport­vezetőiket is üggyel-foajjal ta­lálunk, vagy ha mégis, akikor a szakmai hozzáértéssel van baj. Ősztől tavaszig jó egy tu­cat felnőttasszony és leány látogatta az aerobicfoglalko- zásokat. Tapasztalat szerint a nőket sikeresebben lehet ak­tivizálni, ámtjár ez is csak egy szűk rétegre érvényes. Az emberek inkább a munkával, a pénzszerzéssel törődnek, szó­rakozásra, kiváltképpen mű­velődésre aránylag kevés időt és energiát fordítanak. — Mindenkinek van háztá­ji földje, sokan foglalkoznak málnatermesztéssel. És ha be­érett a málna, akkor minden­ki a leszedésén fáradozik. — Azok járnak az ifjúsági házba is, akik a másik épü­letbe is bejöttek — mondja Fülöp Miklós. — Van egy tí­zes mag. Talán annyit azért változott a helyzet, hogy az új házzal még csatlakozik hozzájuk további öt ember. De konkrét művelődési igény­nyel, tanácsosai, kéréssel soha nem jön senki. így aztán azt csinálok, amit magam jónak látok. A passzivitás régi keletű, gyökerei is a múltba nyúlnak. Érsekvadkerten a művelődési, ház-vezetők nem tudtak ilyen- olyan oknál fogva megmele­gedni, évente cserélődött sze­mélyük. Az alacsony színvo­nalú munka, mérsékelt kíná­lat nem ösztönözte a lakos­ságot. Most kellene megtanul­ni kérni, kihasználni az alkal­makat, — Év-i hatvanezer forint marad tartalmi munkára. Na­gyobb vonzerő kellene: szá­mítógép, videoberendezés. A színes-tv már nem sláger, a hi-fi toronyért nem jön be senkii. Lehet, hogy odahaza jobbat hallgat. Pedig nekünk egy lépéssel mindig előbbre kellene járnunk az otthonok­nál. Meg aztán ha lenne itt vagy három helyiség, ahol más-mást lehetne csinálni, ak­kor szélesebb közönségrétege­ket lennénk képesek meg­mozgatni. így?!... No, de én már nem sokáig csfeáloim. — Megadja magát? — TERVEZEM, HOGY EL­MEGYEK. Háromezer-kétszáz forint a fizetésem. - Most volt az eljegyzésem, megnősülök. Kedd kivételével minden es­témet itt töltöm a házban, nagyon lefoglalja az embert. Nem tudom, ki vállalja ezt ennyiéit? Nekem a közelben kétszer ennyi fizetést kínál­nak, az eredeti szakmámban dolgozhatnék. Miért vagyok mégis itt? Egyetlen dologért: szeretem ezt a mankó t, segít néhány fiatal, időnként egé­szen jő társaság jön össze. Fülöp Miklósban nincs ke­serűség, reálisan méri_ fel a művelődés és saját helyzetét. Tényleg, meddig lehet meg­tartó erő a szeretet? Sulyok László Gáspár Aladár: Utca. Nyári kulturális körforgalom Hégi igazság, hogy a nyá_ dór darabjának „A Lilia-vdlla att Átrium képzőművészet! ri derű, szórakozás csak úgy titká”-nak bemutatására a kiállításai is sikeresek. Végre, kerülheti el az unalmat, ak- Gyulai Várszínház, vállalko- hosszabb szünet után az idén kor nyer igazi tartalmat, ha zott, az egri Agria Játékszín- újra megkezdte műsorát a kísérőjeként megjelenik a ben a „Magyar Elektra” fel- Margitszigeti Színpad. Szó- kultúra is. . Ez a tulajdonság dolgozását láthatjuk. A IV. kott jellegüknek megfelelően ma már a világ számos pont,- nemzetközi fotóbiennálét Esz- játszanak a budai és város­jón figyelhető meg, akár a tergomban rendezték meg, s majori parkszínpadok, s kí- Cote d’Azur múzeumhálózatát, izgalmas programot ígér a nai világbemutatót talált ki a akár Szocsi új nyári feszti- XIX. győri zenei nyár, Mis- Körszínház. Kár, hogy az idei válszínházát vesszük példa- kolc, Kisvárda, Pécs, Sopron, fővárosi képzőművészeti ként. Vajon, az idei nyári Nyíregyháza sem marad el. program szegényesebb, nem­hazai körforgalom biztosítja-e Sopron nemcsak a békéscsa- csak a Műcsarnok zárt be, da a fürdőzés, szórakozás, sport, bai Jókai Színház produkció- a. Szépművészeti Múzeum művészet sokrétűségét? jával várja vendégeit, hanem ajánlata is kevés. Igaz vi~ Évtizedek óta összetett érembiennáléval is. szont, hogy átalakítása után programot kínál Szeged: ze- JVEindenképpen üdvös, hogy most nyílt meg újra az Ipar­nál', színházat, Tisza-parti az 1984-es nyár hazai kultu- művészeti Múzeum finrt versenyeket, nyári tárlatot, rális körképe változatosabb a üvegművekkel. Tódul is oda a hazai és a tavalyinál, s az szintén dicsé- A nyár: Balaton. Vajon külföldi közönség, mert a rendő, hogy az egyes tájköz- méltó-e a kulturális fogadtaJ kezdeményezés már hagyó- pontok szomszédolása fokoz- tás? Igaz, sokrétű rendez- mány. Hasonlóan üdvös do- za a nemzeti önismeretet, vénysorozat hívja a vendége- log a hortobágyi és a Pest hozzáférhetővé teszi az új- két: Konok Tamás képei TiJ megyei;, apaji. nemzetközi lor donségokkal kultúránk valós hányban, Pleidell János íestJ ’'vasbemutátó. Ezek szintén és elfelejtett értékeit, megvi- ményei Balatónfüreden, Va­sok látogatót vonzanak lágít fontos történelmi . idő- szary János emlékkiállítása messzi vidékekről. Megfigyel- pontokat és zenei, irodalmi, Balatonbogláron jelent ese- hetünk évről évre a helyi képzőművészeti eredménye- ményt. Mégsem tűnik eiéggá erőktől, energiáktól függő bi- két. átgondoltnak, sokrétűnek a. zonyos átcsoportosításokat is. Már-már zavaró volt a kö- balatoni nyár kulturális kí­A Szentendrei Teátrum ki- zelmúltban Budapest viszony- nálata. Sem az elmúlt évekJ emelkedő színházi eseményeit lagos nyári eseménytelensége. ben, sem az idén. Ügy tűpikj I * most, az idén Eger, Zsám- Az idén nemcsak a Hild- gyorsan; elmélyülten, tudato- bék. Gyula, Kőszeg sokszo- udvar és a Hilton Szálló tér- san változtatni szükséges rozza meg, jeleskednek a be- vez érdekes, izgalmas színhá- ezen a gyakorlaton, mutatókban. így Fekete Sán- zi előadásokat, hanem a Hy- Losonci Miklós , Hetven «szl.endő perget* le HetV©Il ©W©1 ©ZelŐtt *z idő végtelen homokóráján ovrs.i vívivli azóta, hogy 1914. július 28-án kitört az első világháború. A szörnyű Világégés 20 millió emberéletet követelt áldoza­tul. Pergessük le az esemé­nyek filmjének néhány koc­káját. Kitört az első világháború „MOS®, VAGY SOHA’* W Július 28.: Kiel. II. Vilmos «sászár tengeri hadgyakorla­ton vesz részt. A zászlóshajó kajütjében újra elolvassa az imént kapott sürgönyt: „Fe­renc Ferdinánd . trónörököst és feleségét Szarajevóban agyonlőtték”. Elgondolkozik. Két héttel ezelőtt a konopisti- kastélyban még találkoztak. Ekkor határozták el, hogy mielőbb kirobbantják a há­borút. .. Néhány óra múlva a császár részletes jelentést kap a merényletről. Ezt írja rá erélyes tollvonásokkal: „Most, vagy soha!” Július 29.: Conrad, a mo­narchia vezérkari főnöke fel­jegyzi: „... a gyilkosság Szerbia hadüzenete. Auszt­ria—Magyarország csak há­borúval válaszolhat erre.” Fe­renc József, az uralkodó, gróf Berchtold külügyminisz­ter, a bécsi politikai és udva­ri körök szintén a háború mellett foglalnak állást. TISZA: VILÁGHÁBORÚI Július 1.: Gróf Tisza István, a .magyar miniszterelnök szót emel a háború ellen: „A Szerbia elleni támadás min­den emberi számítás szerint konfliktust ielejjt QíaSSöC: szággal és világháborút rob­bantana ki”. Szerinte később­re kell halasztani a hábo­rút, amikor már kellően fel­készültek. Július 5.: Vilmos császár Potsdamban előbb Bethmann- Hollweg kancellárral, majd Falkenhayn hadügyminisz­terrel tárgyal. Az uralkodó Moltke vezérkari tervének híve. Eszerint f. Németország számára az a legelőnyösebb, ha mielőbb megvívja a há­borút Oroszországgal és Fran­ciaországgal, mert a felkészü­lése teljes és azoké nem. Ber­lin akkor még arra számított, hogy Anglia nem vesz részt „egy balkáni ország miatti háborúban.” TERVEK ÉS ELLENTERVEK Július 10.: Tisztázódik a helyzet — állapítják meg Becsben. 1. Románia semle­gességére lehet számítani. 2. Berlin lépéseket tett a Bul­gáriával kötendő szerződés érdekében. 3, A német csá­szár ismételten támogatásról biztosította a monarchiát a Szerbia ellen tervezett akció­ban. 4. Tisza István megvál­toztatta álláspontját, mert másként látja a helyzetet és az erőviszonyokat. Most már ő is a háború megkezdését javasolja. Július 20.i A világ figyel­me Oroszország Má ford»!. Poinearé francia elnök és Viviani miniszterelnök Pé- tervárra érkezik. A francia— orosz szövetség megerősítése szerepel a napirenden. Pé- tervár és Párizs szeretné el­odázni az európai fegyveres összecsapás idejét. Egyrészt azért, hogy idő legyen a to­vábbi felkészülésre, másrészt azért, hogy német támadás esetén Anglia te beavatkoz­zék. JEGYZÉK SZERBIÁHOZ Július 21.: Berchtold kül­ügyminiszter kihallgatáson jelenik meg Ferenc József­nél. Bemutatja a Szerbiához intézendő jegyzék szövegét, amely nemcsak a trónörö­köspár elleni merényletért, hanem a nagyszerb mozgalom miatt is felelőssé teszi a belgrádi kormányt. A tíz pontból álló ultimátum Szer­bia szuverenitását sérti és el­fogadhatatlan követeléseket is tartalmaz. Az uralkodó el­olvassa és jóváhagyja a jegy­zéket. „Túl éles a hangja” — jegyzi meg. Július 23.: Giesl báró oszt­rák—magyar követ a távol­levő Pasics miniszterelnök helyettesének adja át a jegy­zéket. Közli: „A határidő 48 óra. Ha válasz nem érkezik, vagy nem kielégítő, a követ­ség' ettw«ft»jía IX. Miklós cár néhány óra múlva a belgrádi ügyvivő táviratából értesül az ultimá­tum tartalmáról. Támogatá­sáról biztosítja a szerb kor­mányt. „NEM KIELÉGÍTŐ!” Július 25.; Belgrád meg­szerkeszti válaszjegyzékét. Közli az elfogadható és az el­fogadhatatlan pontokat. Pa­sics miniszterelnök adja át Giesl követnek a jegyzéket, majd eltávozik. Giesl elol­vassa a szerb kormány vála­szát. Megállapítja, hogy az nem kielégítő. Újabb jegyzé­ket küld. Megírja, hogy „a monarchiát nem elégíti ki a szerb válasz és ezért a mai nappal megszűnt a diplomá­ciai viszony Ausztria—Ma­gyarország és Szerbia között”. Giesl báró és a követség tag­jai még aznap este elhagy­ják Belgrádot. London az ultimátum is­meretében azt- javasolja a német császárnak, hogy a vi­tában közvetlenül nem érde­kelt négy nagyhatalom — Németország, Franciaország, Olaszország és Anglia - kí­sérelje meg a közvetítést. II. Vilmos az angol indítványról bizalmas táviratban értesítet­te Ferenc Józsefet. A követ­kező megjegyzést fűzi hozzá: ,vMe*n Ml komoly»« vgnni£ , MINDENT MEGFONTOLTAM, i: Július 28.: Ausztria—Ma­gyarország mozgósít és hadat üzen Szerbiának. A távirat szerint azért fordulnak a fegyverek erejéhez, mert a szerb kormány nem adott ki­elégítő választ az ultimátum­ra. „Auszria—Magyarország jelen pillanattól kezdve ha­diállapotban lévőnek tekinti magát” — fejeződik be a hadüzenet szövege. Az uralkodó „Népeimhez” kezdetű szózatot intéz 50 millió alattvalójához. Megírja, hogy miért történt a hadüze­net. „Mindent megfontoltam, mindent meggondoltam” — jelenti ki a 84 éves Ferenc József. A világ minden lapjában az első oldalra kerül az oszt­rák—magyar hadüzenetről érkezett távirati irodai je­lentés. Az első kommentárok megállapítják, hogy órák kér­dése a világháború kitörése. AZ ELSŐ CSATA Július' 28.: Megkezdődik Ausztria—Magyarország és Szerbia fegyveres összeütkö­zése. Az éjszakai órákban dördülnek e! a fegyverek. A duna! flotilla és a zimonyi tüzérség a belgrádi erődöt, a Kalimegdánt bombázza. A szerbek felrobbantják a zi­monyi hidat. Az első hadije- lentés szerint az első össze­csapásoknál 10—12 szerb ka-! tona vesztette életét ég töb­ben megsebesültek. Az éjsza­kai harcban három magyaí katona könnyebben megse­besült. Tovább pereg az események filmje. Augusztus 1.: Németország hadat üzen Oroszországnak. Augusztus 3.: Párizsnak is hadüzenetet küld Németor­szág. Augusztus 4.: A német had­sereg egységei benyomulnak! a semleges Belgiumba. Erre Anglia üzen hadat Németor­szágnak. Ezen a napon a mo^ narchia is hadban állónak te­kinti magát Oroszországgal szemben. Végül 34 ország sok millid katonája áll harcban. Vilmos császár átveszi a hadsereg és a haditengeré^ szét parancsnokságát. „MH re lehullanak az őszi faleve­lek, újra itthon lesztek” —i üzeni a császár katonáinak^ tengerészeinek. Nem sejti, hogy a négy évig tartó háború után tró­nok omlanak össze, részekre szakad az Osztrák—Magyaí Monarchia, Oroszországba^ győz a forradalom... Vajon gondolt-e az őszi fa*j levelekre II. Vilmos 1918-banJ amikor elűzték trónjáról? Ritter Aladár [ NOGRÁD — 1984. július 28., szombat

Next

/
Oldalképek
Tartalom