Nógrád. 1984. július (40. évfolyam. 153-178. szám)

1984-07-01 / 153. szám

Pásztói gázprogram A kényelemért mindenkinek fizetni kell Felbontott utcák és az ezzel együtt járó időnkénti forga­lomelterelések jelzik Pásztón, hogy alapvető változás törté­nik a város közművesítésé­ben: építik a gázvezetékeket. Az első kapavágásokat felfo­kozott érdeklődés kísérte, majd kissé alább hagyott a lakosság lelkesedése. Különös­képpen akkor, amikor kide­rült, hogy a gáz nem változ­tatja meg egycsapásra a vá­ros életét, s hogy a családi otthonok kényelméért elég mélyen a zsebbe kell nyúlni. Mit jelent a település éle­tében a gáz, hogyan alakul a fontos munkák menetrendje — erről tájékozódtunk a vá­rosi tanácson. — örvendetes dolog élni a lehetőséggel, hogy igénybe ve­hetjük a vezetékes földgázt., S hogy ez milyen hatással lesz a városra, a városi élet­módra. a* csak ezután fog kiderülni — mondja Koszto- vics Ottó, a városi tanács fő­előadója. Olaj helyett A földgáz mindenekelőtt az olaj „kiváltása” szempontjá­ból jelentős, nagyfogyasztók pedig elég szép számmal van­nak Pásztón. A példa kedvé­ért elég említeni a tejüze­met, a szerszám- és készülék- gyárat, a sütőipari vállalat üzemét, a KÖSZIG-et. Az olajfogyasztás csökkentése népgazdasági érdek, s a ta­nács intézményeinél sem mindegy — márcsak kényelmi szempontok miatt sem —, hogy szénnel vagy földgázzal helyettesítik az olajat. — Éppen a korszerűség és a kényelem okán kísérte nagy várakozással a lakosság a munkálatok elkezdését, ké-' sőbb azonban felemás hangu­lat alakult ki. A beruházás költségeinek megismerésekor sokan visszariadtak, s az igaz­sághoz hozzátartozik, hogy sole helyen — főként, az öre­gebb házaknál — nem oldha­tó .'meg a földgázvezetékre va­ló rákötés. Hogyan állunk akkor való­jában a pásztói „gázprogram­mal?” Kosztovics Ottó pontos és átfogó képet fest úgy a munkálatok állásáról, mint a várható lehetőségekről. — A gerincvezeték megépí­tésére két ütemben kerül sor. Az elsőbe tartozik a szurdok­püspöki sertésteleptől a Kun Béla Általános Iskola udva­rán elhelyezett nyomásszabá­lyozóig tartó szakasz. Ez az ütem gyakorlatilag befejező­dött, megvolt a műszaki át­adás, üzemeltetésre átvette a TIGÁZ. A Nógrádi Sándor-lakóte- lepig kis nyomású szakasszal folytatódott a munka, ezzel is elkészültek, június 22-én meg­volt a sikeres műszaki átadás. A továbbiakban az új 84 la­kásos épülethez viszik a kis­nyomású gázvezetéket, e sza­kasz átadásának augusztus 15-én telik le a határideje. Arányos teherviselés Megkezdődött a gázprog­ram második üteméhez tarto­zó szakasz építése is: a Szon- dy és a Diófa út sarkáról a tejüzemig megépítendő veze­ték látja majd el gázzal az ipartelepet, e munkálatok be­fejezésének szeptember 1-én van a határideje. — A tervekben szerepel to­vábbi szakaszok megépítése is — folytatja a menetrend is­mertetését Kosztovics Ottó. — Folyik a Lenin út—Szabad­ság út—könyvtár Irányában épülő vezeték tervezése is, ennek megvalósítása azonban már nem tanácsi pénzből tör­ténik. A megépítés összefo­gással. a fogyasztók arányos teherviselésével válik lehető­vé. Saját költségen oldható meg a középnyomású vezeték által érintett utcákban a csa­ládi házakba való bekötés is, bár a szervezésben fontos sze­repet vállal a tanács. A Nóg­rádi Sándor-lgikótelep megle­vő épüléteit is szeretnék be­vonni a gázellátásba, a szer­vezés most van a kezdeti sza­kaszban, s jövőre szeretnének bekötni annyi lakást, ameny­nyit lehet. Az intézmények — iskolák, óvodák, bölcsőde — gázfűtésre való áttérésének a tervezése is most folyik, a kivitelezést pedig jövőre sze­retnék elkezdeni. A „menetrend” száraz té- nyeinek ismeretében termé­szetesen az a pásztói polgár első kérdése: neki mikor és milyen áron lehet kényelmes gázfűtése. Egyszerűbb a hely­zet azokban az utcákban, amelyeken elhalad a gázveze­ték, ütemezéssel ugyanis saját költségen megépíttethetők az épületig tartó középnyomású bekötővezetékek. Nagyobb a gond azokban az utcákban, ahol jelenleg még nincs ki­építve a gázvezeték, mert számolni kell gazdaságossági megszorításokkal. E cikkben nincs lehetőség a részletes in formációk közlésére, a pásztói lakosok azonban rendelkez hetnek minden lényeges tud ni valóval, körültekintően gon doskodott erről a városi ta nács. — Elkészítettünk egy alapos tájékoztatót, s ezt a személyes beszélgetés után megkapták a tanácstagok is. Több példány­ban, így ők minden részletre azonnal válaszolni tudnak. Segítsenek a tanácstagok S hogy milyen alapos mun­kához kérték a tanácstagok segítségét, az kiderül a tájé­koztató átlapozásakor is. Az általános tudnivalók és a gáz­bekötés lehetőségeinek ismer­tetése mellett kiterjedt a tá­jékoztató szerzőinek figyelme a költségek ismertetésére, az anyagbeszerzés lehetőségeire, a tervezéssel és kivitelezéssel kapcsolatos tudnivalókra is. Az eligazítás lehetősége te­hát adott, bárki bizalommal fordulhat, a tanácstagokhoz, akik a felvilágosítás mellett nagy szerepet vállalnak a szervezésben is. Az ismerőiek birtokában pedig ki-ki mér­legélhet: vállalhatja-e a szük­séges költségeket a kénye­lemért. Mindenesetre. Koszto­vics Ottó még hozzáteszi az információhoz: — A gázgerincvezetéket megépítettük, „parlagon hagy­ni” könnyelműség volna, a lehetőségek szerinti rákötéssel ki kell használni. Ami pedig a jövőt illeti, fontoljuk a to­vábblépést is, a lehetőségek szerint tervezzük újabb utcai elosztóhálózat kiépítését is. A megvalósítás energianye­reség a népgazdaságnak, kor­szerűséget és kényelmet je­lent a lakosságnak. S a gáz­program puszta elkezdése is fontos lépés, minőségi válto­zás a város életében. A vég­rehajtás érdekében természe­tesen a zsebbe kell nyúlni. A tanácsnak, az intézményeknek és a lakosságnak egyaránt. K. G. EEuzőrő taggyűlések az iskolökSian NOGRAD megye alsó- és középfokú oktatási intézmé­nyeiben 34 pedagógus-párt- alapszervezet adott számot az elmúlt hetekben az 1983—84- es tanév politikai munkájá­ról. A taggyűlések előkészí­tése során — a jól bevált gyakorlatnak megfelelően — a vezetőségek a párttagokkal való egyéni elbeszélgetése­ken kértek véleményt az alap­szervezet és a vezetőség mun­kájáról, s értékelték az egyéni páitmegbízatásoik tel­jesítését is. A taggyűléseken tárgyila­gosan mutatták be az alap- szervezeti munkát, az iskola­közösségek életét befolyásoló kül- és belpolitikai körül­ményeket. Aggódásukat fo­galmazták meg a nemzetközi élet feszültségeivel kapcso­latban, nyugtalanítónak ítél­ték a gazdasági élet gondjait, biztatónak a gazdasági prob­lémáink enyhítését célzó kö­vetkezetességet. Elismerően szóltak a kii egyensúlyozott belpolitikai helyzetről. A pe­dagógiai munkát közvetlenül érintő kérdések közül azok a fontos események kapták a legnagyobb teret, melyek az egész tanév során a társadal­mi figyelmet a nevelés-okta­tás legfontosabb kérdésein tartották, ezzel kedvező fel­tételeket teremtve az isko­lák politikai tevékenységé­hez. Az elmúlt tanév során — a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága 1982 áprilisi határozata alap­ján — napvilágot láttak azok a szakmai elképzelések, me­lyek a közoktatás továbbfej­lesztésére vonatkoztak. A Mű­velődési Minisztérium javas­lata számos kérdésben olyan megoldást tartalmazott, me­lyek jó néhány iskolánkban már a ma is fellelhető gya­korlatot igazolják. A javas­lat megjelenését követő szak­mai viták, majd a Miniszter- tanács és az országgyűlés ülé­sei egyaránt hozzájárultak a 3ievelés-okt.a,tási r progresszív, változásainak támogatásá­hoz. Szintén a tanév Ideje alatt került sor az ifjúsági moz­galmak olyan fontos esemé­nyeire, mint az úttörővezetők országos konferenciája, il­letve a KISZ-küldöttgyűlések sora, melyek több témában határozottabb pártmunkát, sajátos intézményi politikai feladatok megfogalmazását tették szükségessé. Az említett országos jelen­tőségű események mellett a NÓGRÁD hasábjain a család és az iskola kapcsolatáról ki­bontakozott vita is haszno­san járult hozzá a felnövek­vő nemzedék neveléséért ér­zett felelősség fokozásához. A kedvező politikai feltételek mellett a taggyűléseken az eredményesebb nevelő mun­kát gátló társadalmi jelensé­gek — az értékrend, az élet­mód, a szemlélet problémái. — is súlyuknak megfelelő hangot kaptak. A pedagóguspálya presztí­zsét, társadalmi elismertsé­gét az alapszervezetek több­sége abból az alapállásból közelítette meg, hogy a köz­ponti intézkedések mellett maguk a pedagógusok is so­kat tehetnek — és kell is te­gyenek — a társadalmi meg­ítélésük javítása érdekében. A BESZÁMOLOK és a vi­ták középpontjában érte­lemszerűen a nevelő-oktató munka tartalmi kérdései áll­tak. A pedagógus-pártszerve­zetek évek óta javuló mun­kája, az iskolák életében nö­vekvő tekintélye ellenére, tó­vá bhra is nehezen sikerült megtalálni az értékelés so­rán az iskolai feladatok és a pártmunka közötti helyes arányt. Most is felfogásbeli különbségek voltak érzékel­hetők a beszámolók tartal­mát illetően. Egyre több he- 'lyen jelentették a taggyűlés legfőbb témáját az intézmé­nyi munka politikai feltételei, tapasztalatai és a pártélet kérdései. Az alapszervezetek egy részében viszont a szük­ségesnél nagyobb hangsúlyt kapott a személyi és tárgyi feltételek alakulása, az isko­lai tevékenység értékelése, s kevesebbet a pártszervezet munkájának megítélése. Az ilyen aránytévesztés a beszá­molót, az igazgatói értékelés­hez közelítette, miközben a pártszervezet a saját tevé­kenységét nem tudta az in­tézmény életében betöltött szerepéhez méltóan elemezni. Az iskolai élet konkrét ese­ményeinek említését —, vagy elhanyagolását — min­dig az kellene, eldöntse, hogy az iskolában az adott ese­ménynek milyen politikai ha­tása volt. Az évek óta ismétlődő, új tapasztalatokat alig jelentő, illetve politikai tartalmat csak áttételesen hordozó esemé­nyek elemzése óhatatlanul el­vonja.-. a figyelme: a .párttag­ság számára információt je­lentő, állásfoglalásokat igénylő kérdésekről. Az új tantervek bevezeté­sének, alkalmazásának ta­pasztalataival most is jelen­tőségüknek megfelelően fog­lalkoznak az alapszervezetek. A korábbi értékelésekhez vi­szonyítva, most élesebben fo­galmazódott meg az igényes, következetes névelői munka követelménye, a párttag pe­dagógusok példamutatása, minit a lényegesebb előrelé­pés elemi feltétele. Az alapiszervezetek kiemelt feladatiként értékelték a ta­nulóifjúság világnézeti ne­velésének kérdéseit. A leg­főbb gondot e területen a tanulók munkához való vi­szonya és közösségi magatar­tása hiányosságaiban látják. A társadalmi értékrend el­lentmondásainak hatása is, hogy miközben a tanulók * munka szerepét, fontosságát és a közösségi magatartás követelményeit egyre inkább ismerik, a tanulmányi fegye­lemben, a közösségért végzett munkában stagnálás tapasz­talható. A tanulás elmaradá­sa, az egyéni érdekek túlsúly­ba kerülése esetenként ko­moly pedagógiai gondokat okoz, a nevelői ráhatásokat eredménytelenné teszi. A helyzet m eg változtatása felekében a pártszervezetek a világnézeti, erkölcsi neve­lés problémáit a korábbiak­nál élesebben vetették fel. A megoldásért érzett felelőssé­güket a pedagógusok hatéko­nyabb ideológiai továbbkép­zésére, a párttag nevelők tan­testületen belüli aktivitása fokozására tett javaslataik is jelzik. Az alapszervezetek egy ré­szénél önkritikusan kevésnek ítélték a politikai képzésben a párttagok részvételét, hiá­nyolták a napi politikai kér­désekben a határozott, nyílt véleménynyilvánításaikat. Az intézményi demokratiz­mus kérdései a nevelők, a diákok hangulatát mélyen be­folyásoló, az eredményes ne- velő-OKtató munka feltételét jelentő tényezőként kerültek megvitatásra, ,Az önkritikus elemzések a kiegyensúlyozot­tabb munkahelyi légkörre a demokratizmus fórumai jobb működésére vonatkozó meg­állapítások mellett felvetették a nevelőtestületen belüli po- litizálóbb légkör megterem­tésének a szükségességét. Igényiként merült fel a poli­tikailag fontos kérdésekben * nevelő testületi egység meg­teremtése. Az egység biztosí­tásához a« is elengedhetetlen" hogy a párttag pedagógusok a véleményüknek, akaratuk­nak az eddigieknél többször és „hallhatóbban” adjanak hangot. A párttagság egysé­ges véleményének kialakulá­sát több esetben szüksége« szervezetten is biztosítani. A párt belső életének kér-' dóséit' különböző részletesség- gél. de mindenütt érdemben értékelték. MINDKÉT megközelítés bi­zonyította, hogy erősödik az iskolai pártszervezetek poli­tikai érzékenysége, egyre job­ban élnek a pártirányítás le­hetőségeivel. Az előrelépő« szándékok és saját feladataik egyértelmű megfogalmazása biztosíték arra, hogy a követ­kező tanév legfőbb mozgalmi és iskolai feladatait az adott intézmény helyzetének, lehe­tőségeinek megfelelően dol­gozhassák ki. A nevelő-oktató munkát várhatóan az elmúlt tanévihez hasonló társadalmi figyelem és növekvő elisme­rés segíti, mely a pozitív is­kolai törekvésekkel együtt jó alapot szolgáltat arra, hogy bizakodással tekintsünk az 1984—85-ös tanévre. Kapás József \>N^\»S>K^\SSWXW!W\\V\\\N>\\\\\V\\VvVWa^^ Kevés a főidényű SZOT-beutaló Üdülési szezon a sikliueggyärban Ü jabb korszerű lakások épül nek a salgótarjáni Pécskő utca folytatása^*** —ka—■ A nyárról leginkább az üdülés jut eszünkbe, és egye­dül, családdal, vagy munka­társakkal felkerekedve fel­hőtlen napokat kívánunk. A salgótarjáni síküveggyár egy-egy évben 1200 dolgozó, illetve azok hozzátartozói ré­szére szervezi meg, illetve biztosítja az üdülést. Három­féle formában történik az üdülés; SZOT-beutalók, az Üvegipari Művek és a gyári berekfürdői üdülő áll a dol­gozók rendelkezésére. A berekfürdői üdültetésben évente nyolcszázan vehetnek részt. A gyári üdülő ugyanis május 17-től szeptember 6-ig fogadja az üdülni vágyókat egyhetes turnusban. Van is erre igény, annál is inkább, mivel az üdülés térítési díja a gyárban ez évben sem yál- tozott. A felnőttek 407 forin­tot fizetnek egy hétre, amely költségben az étkeztetés és a strandbérlet is szerepel. Az oda-vissza utazás pedig szer- wuwőiw» «várt autóbusszal tor­ténik, amiért külön fizetniük nem kell. Az Üvegipari Művek Ba­latonalmádiban és Leányfa­lun várja a gyár dolgozóit. Az előző helyen ebben az év­ben 160 személy, az utóbbin 37 fő töltheti a szabadságát. A kéthetes turnusok 1120, il­letve 1050 forintba kerülnek a felnőtteknek, gyerekeknek pedig 532 forintba. Ezeken a helyeken a főidényben való üdülés is biztosított, hiszen Balatonalmádiban 120 fő, Le­ányfalun pedig 24 fő nyaral­hat. A gyári dolgozók NDK-beli csereüdültetésére is a Művek szervezésében van lehetőség. Ebben az üdültetési formá­ban az idén 14-en utazhatnak két hétre az NDK-ba szabad­ságukat eltölteni, amiért a gyári dolgozók 2800 forintot fizetnek. SZOT-beutalót a gyártól összesen 180-an — ott dolgo­sok tu családtagjaik — kap­hatnak. Ebben a formában egyéni, házaspári, szanató­riumi, gyógy- és gyermek- üdültetésre van lehetőség. Azonban ezekből a beutalók­ból csak öt darab családos beutalója van a gyárnak fő­idényben, amellyel hozzátar­tozóikkal együtt 17 fő nya­ralhat Balatonbogláron, Sió­fokon, Sopronban és Nyír­egyházán június 1. és augusz­tus 31. között. A fennmaradó beutalók — 163 személy ré­szére — főszezonon kívüli üdülést biztosítanak, legin­kább Siófokon, Hévízen, Ba- latonfüreden, Hajdúszoboszlón és Sopronban. És bár ezek a jegyek is elfogynak, a nyári üdülés mégis csábítóbb. A főszezonbeli üdülés irán­ti nagyobb igénft mutatja az üdülőjegyek elosztásának rendszere is. Míg a nagyobb számú elő- és utószezoni SZOT-beutalókat, valamint a vállalati és gyári üdülési le­hetőségeket a főbizalmiak a bizalmiakkal együtt osztják el, illetve szervezik meg, ad­dig a főszezonbeli üdülésre beadott jelentkezésekről, igé­nyekről a szakszervezeti bi­zottság dönt a főbizalmiak és bizalmiak javaslata alapján. A gyár nyugdíjasainak üdül­tetésére is figyelmet fordíta­nak: a berekfürdői üdülőben a nyugdíjasok kezdik az üdülést május második felé­ben az első turnusban és zái*- ják szeptember elején az utol­só turnusban. Lehetőség sze­rint egyéb, a főszezonon kí­vüli üdülésekben is része-, sülnek. A nagycsaládosok részére külön kedvezményt adnak a síküveggyárban. Amellett, hogy üdültetésüket az iskolai szünet ideje alatt kívánják biztosítani, a családok har­madik és minden további gyermekének térítési díját a vállalati és gyári üdülőkben a gyár kifizeíi. A gyár szociális tervében a segélyezés, sport, művelő­dés és üdültetés támogatására biztosított másfél milliónyi forintból az üdültetés támo­gatására több mint félmillió forintot használnak fel. Jelenleg az említett helye­ken a síküveggyár dolgozói és a hozzátartozók közül hetve­nen töltik szabadságukat. Ne-- kik most a főszezon jutott. NÓGRÁD - 1984. július 1., vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom