Nógrád. 1984. július (40. évfolyam. 153-178. szám)

1984-07-28 / 176. szám

Továbbra is érvényes a Június 29-i Javaslat Sajtóértekezlet Moszkvában az űrfegyverkezésről Á szocializmus óceáni védelmezője Irta: Grigorii Bondarenko admiiáJis, Az Egyesült Államok je­lenlegi álláspontja lehetetlen­né teszi a világűr militarizá- lásának megakadályozására vonatkozó szerződés megköté­sét szolgáló tárgyalásokat, «melyeket a Szovjetunió ja­vasolt. A Szovjetunió ezt mélységesen sajnálja — mon­dotta pénteki moszkvai saj­tóértekezletén Viktor Komp­lektov szovjet külügyminisz­ter-helyettes. Hangsúlyozta, hogj továbbra is érvényes a június 29-én kelt, konkrét té­(Folytatás az 1. oldalról) fStuber Sándor, az MTI mun­katársa írja: A népi ellenőrzés központi lés területi szerveihez az első íél évben több mint három és tfél ezer írásbeli beadvány és imásfól ezer szóbeli bejelentés »érkezett. Ezek 61 százaléka Volt közérdekű bejelentés, 39 százaléka pedig panasz. Hosz- Bzú évek óta első alkalom­mal csökkent a névtelen be- tieleütések Száma. A vizsgá­lattal, intézkedéssel lezárt •ügyek 52 százalékánál bizo­nyosodott be, hogy a bejelen­nének részben, vagy teljesen igaza volt. Figyelemre méltó, hogy (számottevően nőtt a kereske­delmi ellátással, a fogyasztók •érdekvédelmével foglalkozó •beadványok száma. Az állam­polgárok elsősorban az élei­én i.szer-kereskedelem áruellá­tásának hiányosságaira, a Itöbbletszárnlázásra, a súly­fcsonkításra hívták fel a fi- teyélmet, és kifogásolták, hogy •a Tüzép-telepeken sok a hi­ánycikk, a kapható áruk mi­nősége pedig gyenge. Több •jelzés után más szervek vizs- igálatai is bizonyították, hogy a kelendő építő- és tüzelő­anyagokat a magánkereske­dők és a fuvarosok — a Tü- zép-dolgozókkial összejátszva •— felvásárolják, ezzel továb­bi áruellátási nehézségeket okoznak, amit kihasználnak, hogy árdrágítással és csúszó­pénzzel jussanak jogtalan jö­vedelemhez. A tanácsok tevékenységét 'érintő bejelentések, panaszok Egy hónap telt el a júniu­si szovjet kormánynyilatkozat óta, amely őszi kezdettel tár­gyalásokat javasolt Washing­tonnak a világűr militarizálá- sának megakadályozásáról. Mindkét fél a tárgyalások mellett tör lándzsát, mégsem bizonyos, hogy Bécsben szep­tember 18-án tárgyalóasztal­hoz ülhet a két kozmikus nagyhatalom küldöttsége. A szovjet—amerikai tár­gyalások utolsó egy évtizedé­nek tapasztalatai nagy elővi­gyázatosságra intették a Szov­jetuniót javaslata megfogal­mazásakor. Az atomkísérle­tek korlátozásáról gonddal és igényességgel kidolgozott 3974-es és 1976-os szovjet— amerikai megállapodásokat az USA ugyanúgy nem volt haj­landó ratifikálni, mint az 1979-es SÁLT—II. szerződést. A 70-es évek végén az ame­rikai delegációk sorra ott­hagyták a vegyifegyverek be­tiltásáról, a tömegpusztító fegyverek bizonyos fajtáiról, a nemzetközi fegyverkereskede­lemről, az Indiai-óceánról és — erre most külön emlékez­tetni kell — a műholdelhárí­tó rendszerekről folytatott szovjeti-amerikai tárgyaláso­kat. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia felmondta az atomfegyver-kísérletek teljes tilalmáról kezdett háromolda­lú megbeszéléseket. A tárgyalóasztalok ilyen nagyszériájú nyugati felborí­tását követte 1979-ben a NATO „kettős határozata”, egyértelmű ultimátummal: ha négy év alatt a Szovjetunió nem szánja rá magát euroha- dászati és globális hadászati mára, a világűr militarizálá- sának megakadályozását szol­gáló tárgyalásokra vonatkozó sz 'vjet javaslat. A miniszterhelyettes rá­mutatott. hogy az amerikaiak kezdettől fogva nem akarnak a szovjet részről pontosan meghatározott kérdéskörről tárgyalni. Bár válaszaik lát­szólag gyorsak és pozitívak, formájukat tekintve kétértel­műek, lényegüket nézve pedig negatívak. száma csökkent, s összetételük megváltozott. Budapesten és néhány nagyvárosban tovább­ra is a lakásgazdálkodás a leggyakoribb téma, sokasod­nak azonban a tanácsi szer­vek közmű- és ötfejlesztési tevékenységével, valamint az építési hatósági munkával kapcsolatos beadványok. To­vább nőtt az állampolgárok érzékenysége a lakáselosztás­sal kapcsolatos visszásságok­kal szemben: rendszeresen jelzik, ha egy családnak több lakása van, vagy ha a lakás bérleti jogának megszerzésé­ért rokont jelentenek be, il­letőleg látszatválással legali­zálják a bérlői jogot. A panaszok tanúsága sze­rint még nem javult az in­gatlanfenntartási tevékenység, s a lakásépítésre is változat­lanul érvényesek a régebbről ismert megállapítások: a ki­vitelezés minősége nem ja­vult, a beruházók nem érvé­nyesítik a vevők érdekeit a kivitelezőkkel szemben. A sürgető társadalmi szük­ségletet mutatja a telefonigé­nyekkel kapcsolatos panaszok nagy száma. Ezek új jelleg­zetessége, hogy gyakran nem sürgetést tartalmaznak, ha­nem azt kifogásolják, hogy más igénylő indokolatlanul részesül előnyben. A népi el­lenőrök szerint e panaszok száma jelentősen csökkenne, ha az érdekelteket tájékoztat­nák a műszaki feltételekről, az igények kielégítési sorrend­jének szabályairól. Egyre több jelzés érkezik a mezőgazdasági' termelőszö­eszközei fontos részének egy­oldalú leszerelésére, az Egye­sült Államok a közelből való gyors veszélyeztetés olyan eszköztárát telepíti a szovjet határok közelébe, amely még- hs csak a Varsói Szerződés rovására változtatja meg az erőviszonyokat. Az atlanti sratégák tudták, hogy a Szov­jetunió nem enged. Így az általuk eleve kudarcra ter­vezett genfi tárgyalások nem élhették túl, az amerikai ra­kétatelepítés megkezdését. Közel egy tucat súlyos ame­rikai provokáció a biztonság- politikai tárgyalások ellen — több mint elégséges ok az óvatosságra. Ezért, amikor Moszkva június 29-én tárgya­lásokat javasolt a világűr mi- litarizálásának megakadályo­zásáról, mindenekelőtt sietett leszögezni, hogy a tárgyalá­sokon erről legyen szó, és nem másról. Minthogy az ameri­kai tárgyalási készség az utóbbi időben rendre elvált a megegyezési készségtől, a szovjet kormánynyilatkozat indítványozta, hogy a tárgyalá­sok megnyitásának napjától kölcsönös alapon vezessenek be moratóriumot a rnűhokd- romboló fegyverek kipróbálá­sára és rendszerbe állítására. „A szovjet kormány gyors és pozitív választ vár az ame­rikai kormánytól” — állt a június 29-i nyilatkozatban. Az amerikai válasz gyors volt, de valójában negatív. A tár­] A június 29-i szovjet javas­lattal kapcsolatos amerikai álláspont pontosítása érdeké­ben a Szovjetunió nemrég azt indítványozta az Egyesült Ál­lamoknak, hogy tegyenek kö­zös nyilatkozatot, amely rög­zítené mindkét fél tárgyalási szándékát az eredetileg meg­jelölt kérdésekről, tehát, a vi­lágűr militarizálásának meg­akadályozásáról — emlékez­tetett rá Komplektov. E nyi­latkozat tartalmazná azt is, hogy a két 'él a tárgyalások vetkezetek olyan kiegészítő tevékenységével kapcsolatban, amely területileg elkülönül az irányító tsz-től, s a sok­szor nagy távolság miatt nem­hogy a felügyeletre, de gyak­ran a minimális ellenőrzésre sincs mód. Űj jelenség, hogy — a gazdasági ellenőrzés meghiúsítása céljából — né­hány szakcsoport befogadó tsz-t (gyakran megyét is) vál­toztat, az új gesztor pedig megfelelő szabályozás hiányá­ban minden jogi és elszámo­lási követelmény nélkül be­fogadja ezeket. A népi ellenőrök szerint új jelenség a külszolgálatot tel­jesítők élet- és munkakörül­ményeivel, vámkedvezményei­vel, illetőleg szabálytalan utaztatásával kapcsolatos több bejelentés. Érdemes felfigyel­ni azoknak a jelzéseknek a gyakoriságára is, amelyek a küiföldön végzett veszteséges, vagy rossz hatékonyságú be­ruházási és felújítási mun­kákra, s — ezen belül — a jogtalan anyagi előnyökre vo­natkoznak. A KNEB elé került tájé­koztató' jelentés megállapítja azt is: a minisztériumok é.* az országos hatáskörű szer­vek az elmúlt fél évben két­éves időszakra visszatekintve elemezték a közérdekű beje­lentések és panaszok intézé­sét. A tapasztalatok azt tük­rözik. hogy az elemzések többsége a felügyeletük aiá tartozó szervektől bekért ada­tokon alapszik, és a feldolgo­zás csak statisztikai szemlé­letű. megkezdésétől kezdve mora­tóriumot hirdet az űrfegyve­rek kifejlesztésére, kikísérle­tezésére és telepítésére. A szovjet külügyminiszté­rium által a napokban kézhez vett amerikai válasz ismét kétértelműen fogalmaz, tar­talmát nézve pedig negatív. Szó sem esik benne a világ­űrről, a kozmosz militarizálá­sának megakadályozásáról. Mindössze azt javasolja, hogy vitassák meg, ,.a mindkét fe­let aggasztó területeken beve­zetendő bizonyos korlátozá­sokkal kapcsolatos tárgyalá­sok kölcsönösen elfogadható megközelítését”. Az amerikai félnek ez a vá­lasza önmagáért beszél: az Egyesült Államok nem óhajt érdemben tárgyalni a világűr militarizálásának megakadá­lyozásáról, noha ez létfontos­ságú kérdés az emberiség számára. Ha ugyanis megkez­dődik a fegyverkezési hajszá­nak ez az újabb, rendkívül veszélyes fordulója, az belát­hatatlan következményekkel járhat — mondotta Viktor Komplektov. Arra a kérdésre válaszolva, hogy az Egyesült Államok miért ellenzi a kölcsönös mo­ratórium meghirdetését, a szovjet külügyminiszter-he­lyettes kijelentette: az űr­fegyverekkel folytatott kísér­letek befagyasztása magától értetődő lépés lenne az eze­ket a fegyvereket maradékta­lanul betiltó szerződés meg­kötéséhez vezető úton. Ugyanakkor a kölcsönös mo­ratórium meghirdetése annak kinyilvánításával érne fel, hogy a felek meghatározott cél elérésére, a világűr militari- zálásának megakadályozására törekszenek. Ami Weinberger amerikai hadügyminiszter azon kijelen­tését illeti, hogy az Egyesült Államok nemcsak az űrfegy­verekről, hanem másfajta fegyverzetekről is tárgyalni akar Bécsben, a Szovjetunió­val, Viktor Komplektov megállapította: üdvözlendőnek tartanám Weinbergernek azt a kívánságát, hogy szülessen becsületes megállapodás a fegyverzetek korlátozásáról, csökkentéséről, a leszerelés kérdéseiről. A helyzet azon­ban az, hogy amerikai rész­ről mindeddig nem látszik az erre irányuló reális szándék. Becs: Korrekt tárgyalásokat! gyalásokhoz való hozzájárulást összekötötte azzal, hogy az amerikai küldöttség olyan kérdéseket is szóba hozhasson, amelyekben a megegyezés már korábban sikeresen meghiú­sította. Ezenkívül amerikai részről jelezték, hogy „ma­zsolázni” szeretnének a koz­mikus témákban, megismétel­ni azt a gyakorlatot, hogy ahol szovjet fölényt vélnek, ott sürgősen állítsák helyre az egyensúlyt, ahol amerikai fölény van, ott minden ma­radjon a régiben. Szovjet részről éppen ezért hangsúlyozták, hogy „el kell zárni a kozmikus térség mi­litarizálásának kivétel nélkül minden csatornáját”, mégpe­dig az alábbi intézkedésekkel: — a kozmoszba nem juttat­ható és ott nem helyezhető el — sem embervezette, sem másfajta rendszeren — semmiféle hagyományos, atom-, lézer-, sugárnyaláb- és egyéb fegyver; — semmilyen telepítésű koz­mikus fegyver nem hozható létre, nem próbálható ki és nem állítható rendszerbe sem rakétaelhárító, sem műhold­romboló célra, sem földi vagy légi célok ellen való felhasz­nálásra; — a már létrehozott ilyen rendszereket meg kell sem­misíteni ; — örökre el kell tiltani az erő alkalmazását a világűr­ben, a világűrből a Föld irá­nyában, valamint a Földről az ürobjeklumok irányában. Amikor világossá vált; hogy az amerikai fél nem szívesen tárja a tárgyalásokat sürge­tő nemzetközi közvélemény elé újabb obstrukciós szán­dékait, s a „diplomáciai csa­tornák” szövevényét akarja használni, Moszkva indítvá­nyozta az amerikai külügy­minisztériumnak, hogy hozza­nak nyilvánosságra egy közös közleményt, amelyben egyér­telműen leszögeznék: — készek tárgyalásokat kezdeni, amelyek célja meg­állapodás kidolgozása és megkötése a világűr militari- záiásának megakadályozásá­ról; — hajlandók lemondani a műholdelhárító rendszerekről; — beleegyeznek abba, hogy a tárgyalások megkezdésének napjától kölcsönösen morató­riumot hirdetnek a kozmi­kus fegyverek kipróbálására és rendszerbe állítására. Washington válasza: „ott lesz Bécsben”, mégpedig „fel­tételek nélkül”, ami azt je­lenti, hogy a tárgyalási kész­ség látszatát meg akarja őrizni, de szabad kezet kíván a maga számára. „Tárgyalási feltételekről” egyébként Moszkva sem beszélt, de azt egyértelművé tette: ragaszko­dik az értelmes, konkrét, cél­irányos és tisztességes tárgya­lásokhoz, amelyek ésszerű időn belül megegyezéssel zá­rulnak. Az igazi kérdés tehát az: a diplomáciai egyeztetés feltárja-e ilyen megbeszélé­sek lehetőségét, vagy Wa­shington hajlékony formulái csak a korábbi, a tárgyalási folyamatok felszámolására vezető vonal új ruháját je­lentik. Pirityi Sándor A NOGRÄD - 1984., július 28., szombat Közérdekű bejelentésekről tanácskozott a KNEB a szovjet haditengerészeti erők főparancsnokának helyettese Július 89-én ünnepük a koy­Jet haditengerészeti flotta nap­ját. A Szovjetunió haditengeré­szeti flottája a szovjet fegy­veres erők részeként arra hi­vatott, hogy megbízhatóan vé­delmezze a szocialista hazát a tengereken és óceánokon. E fontos feladatot fennállása Óta becsületesen teljesíti.­A forradalmi matrózok és tiszjeik mindig részt vettek a szovjethatalom vívmányai­ért folyó harcban, segítették a nemzetközi reakció és a belső ellenforradalmi erők el­leni fegyveres küzdelmet. A szovjet haditengerészeti flotta méltóképp járult hozzá a fa­siszta területrablók felett ara­tott győzelemhez, amelynek 40. évfordulója megünneplé­sére országunk és az egész haladó emberiség készül. AZ USA AGRESSZIÖS TERVEI A második világháború be­fejezése után az imperializ­mus ismét visszatért a Szov­jetunió megsemmisítésének terveihez. Az imperialista ál­lamok, élükön az Egyesült Államokkal átcsoportosították erőiket, a Szovjetunió és a többi szocialista ország köré katonai támaszpontok lánco­latát építették ki, agresszív katonai blokkokat alakítottak. Az Atlanti-, a Csendes- és a* Indiai-óceán, valamint a Földközi-tenger vizeit atom­meghajtású tengeralattjárók és nagy csapásmérő erőt kéo- viselő repülőgép-anyahajők tartózkodási helyévé változ­tatták. A Pentagon vezetőinek vé­leménye szerint az amerikai haditengerészeti erők képe­sek rövid idő alatt bármely partmenti állam határainál megjelenni, hogy agressziót hajtsanak végre, vagy a „fur- kósbot” politikai eszközéül szolgáljanak. Erre számos pél­dát ismerünk. KORSZERŰ HARCI TECHNIKA Természetes, hogy a Szov­jetuniónak ilyen körülmények között intézkedéseket kellett tennie az ország védelmi ké­pességének erősítésére, bele­értve a tengeri és óceáni irá­nyokat is. Az egyik ilyen in­tézkedés egy minőségileg új, óceáni, rakétákkal felszerelt, nukleáris meghajtást) hajók­kal ellátott haditengerészeti flotta megteremtése volt, amely műszaki ellátottságát tekintve megfelel a korszerű háború követelményeinek. A flotta jelenleg olyan harci technikával van e'látva, amely felhasználja a tudomány, a technika és a termelés leg­újabb eredményeit. A szovjet flotta tengeralattjárói és fel­színi hajói félelmetes erejű fegyverekét hordoznak és kü­lönböző rendeltetésű műszaki rendszerekkel vannak ellát­va. Fontos hangsúlyoznunk, hogy a szovjet haditengeré­szeti flotta gyakorlatilag kor­látlan hatótávolságúvá vált. Napjainkban a hadiflotta min­dennapjait a hosszú távolsá­gú óceáni utak jelentik. Ha­jóink láthatók az Atlanti-óce­ánon, a Csendes-óceánon, az Indiai-óceán tropikus öveze­tében. és a sarkvidéki óceá­nok jégtáblái között, vagyis mindenütt, ahol azt a Szov­jetunió, a szövetségesei és ba­rátai biztonsága megköveteli A szovjet haditengerészeti flotta kijutása a világóceánok­ra azt jelenti, hogy a szov­jet fegyveres erők képesek az agresszió visszaverésére, bármely irányból kezdődjön is az. Ä harcias nyugati stra­tégák kénytelenek voltak tu­domásul venni, hogy a Szov­jetunió és szövetségesei elle­ni támadást haladéktalan, el­kerülhetetlen és elháríthatat­lan válaszcsapás követi. ATOM­TENGERALATTJÄROK Mivel az imperialista fenye­getés a nyugat-európai or­Grigorij Bondarenko szagokban elhelyezett, a Szov­jetunió és a többi szocialista állam ellen irányuló ameri­kai nukleáris rakéták követ­keztében növekedett, a Szov­jetunió, mint azt a közelmúlt­ban D. F. Usztyinov marsall, a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere bejelentette, növelte atomtöltetű rakétákkal fel­szerelt tengeralattjáróim k szá­mát az Egyesült Ál’am k part­jai közelében. A tengeri in­dítású szovjet rakéták jellem­zői — tűzerő, találati pontosság, ?z Egyesült. Államok terüle­ten található objektumok- el­érhetősége. a célig történő repülési ideje — ellensúlyoz­zák az Egyesült Államok azon fenyegetését, amelyet az Eu­rópában elhelyezett amerikai rakéták a Szovjetunióra és szövetségeseire jelentenek. A szovjet hadsereget és ha­ditengerészeti flottát orszá­gunk soha nem használta hó­dító célokra. A Szovjetunió mindig aktívan és következe­tesen küzdött az óceán térsé­geinek militarizálása ellen, konkrét, konstruktív kezde­ményezésekkel lépett fel a tengereken folyó fegyverkezé­si versenyek ellen, többek kö­zött kifejezte azon készs:®ét. hogy kész megállapodni a ha­ditengerészeti flották tevé­kenységének kölcsönös csök­kentéséről, a haditengerésze­ti fegyverzet korlátozásáról és felszámolásáról, a bizalom­erősítő intézkedéseknek a tengerekre és óceánokra való kiterjesztéséről, az atomfegy­verhordozó hadihajók folds közi-tengeri kivonásáról, az Indiai-óceánon folyó kát' ai tevékenység csökkentéséről és más intézkedésekről. ..NEM TÖREKSZÜNK KATONAI FÖLÉNYRE” Az Egyesült Államok és a többi NATO-ország azonban válási nélkül hagyta orszá­gunk ezen javaslatait. A szőj vet katonapolitika. ». szovjet katonadoktrína lén- e- gét világosan kifejezik K. U. Csernyenko. az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnöke szavai: „Nincs szük­ségünk katonai fölényre — jelentette ki Csernyenko. — Nem kívánjuk ráerőltetni má­sokra akaratunkat, ám nem engedjük meg a kialakult katonai egyensúly megbontá­sát. Ne legyen kétsége sen­kinek afelől, hogy a jövőben is gondoskodni fogunk arról, hogy erősítsük országunk vé­delmi képességét, hogy ele­gendő eszközünk legyen, mely­nek segítségével lehűthetjük a katonai kalandorok forró fe­jét.” Ezen eszközök közé tarto­zik a szovjet haditengerészeti flotta is, amely állandó ké­szenlétben áll, hogy teljesít­se a szocialista vívmányod óceáni védelmezőjének sam repeí, ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom