Nógrád. 1984. július (40. évfolyam. 153-178. szám)

1984-07-24 / 172. szám

Megkezdődött a Lutheránus Világszövetség nagygyűlése Ä Budapest Sportcsarnok­ban megtartott istentisztelet­tel vasárnap délelőtt megkez­dődött a Lutheránus Világ- szövetség VII. nagygyűlése. Az úrvacsoraosztással egybe­kötött istentiszteleten több mint tízezren vettek részt. Ott voltak a világ mintegy száz országából érkezett hiva­talos vendégek, egyházi sze­mélyiségek, a magyarországi egyházak és felekeztek képvi­selői, valamint hívők ezrei. A három nyelven — ango­lul, németül és magyarul — zajló szertartáson Kóldy Zol­tán, a Magyarországi Evangé­likus Egyház püspök-elnöke prédikált; a liturgikus szolgá­latban számos hazai és külföl­di lelkész működött közre. A szocialista országban első alkalommal sorra kerülő, két­hetes nagygyűlés — a világ- szövetség legmagasabb fóruma — délután plenáris üléssel folytatódott. A tanácskozáson megjelent Miklós Imre állam­titkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. A résztvevők meghallgatták Josiah Kibira tanzániai püspöknek, a Luthe­ránus Világszövetség soros el­nökének beszámolóját az 55 millió evangélikus összefogó, S7 tagegyházat képviselő szer­vezet utóbbi hét esztendőben Végzett tevékenységéről. Hangsúlyozta: a világgyűlés fő témája: „Krisztusban — reménységgel a világért”, napjainkban még mélyebb je­lentőséggel bír, mint koráb­ban. A világszövetség eredmé­nyesen dolgozott annak érde­kében, hogy mind több kelet­ieurópai egyház kapcsolódjék fca az LVSZ munkájába, s fá­radozásának köszönhetően ki­szélesedtek a kapcsolatok az egyházak között. A tanzániai püspök a megoldatlan gondok között említette a faji megkü­lönböztetés problémáját: az emberi jogok eltiprása tovább folytatódott Dél-Afrikában a legutóbbi világgyűlés óta is. A budapesti tanácskozáson várhatóan ismét számos egy­házi személyiség emeli fel szavát a dél-afrikaiak embe­ri egyenlőségéért. A magyar állam képvisele­tében Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke üdvözölte a tanácskozás résztvevőit. Elmondta: a szocializmust építő Magyar Népköztársaság őrzi és ápolja népe ezeréves történelmi örökségét, amely­ben méltó helyet foglalnak el az egyházak, közöttük az evangélikus egyház által al­kotott kulturális, szellemi és erkölcsi értékek. — Az el­múlt negyven év alatt jelen­tős eredményeket értünk el a gazdasági, a politikai és a szellemi élet számos terüle­tén — mondotta. — Eközben elértük, hogy céljainkat a nemzet alkotó többségének egyetértésével és összefogásá­val, a legszélesebb nemzeti egység kibontokazásával való­síthatjuk meg. Ezt tükrözi többek között az állam és az egyházak között kialakult vi­szony is. Társadalmunknak ma már jellemző vonása a különböző világnézetű embe­rek nemzeti összefogása. Kap­csolatunk nem egyszerűen együttélés. Eltérő világnézeti alapon, de a közös felelősség­ből kiindulva képesek vagyunk együttműködni népünk és az emberiség érdekeinek szolgá­latában. A magyar egyházi és állami képviselők az elmúlt években többször találkoztak az LVSZ tekintélyes tisztségviselőivel. E találkozásokat a reális po­litikai szemlélet és konstruk­tív párbeszéd jellemezte — mondotta Trautmann Rezső, majd leszögezte: e világgyü- lés, amelynek fő témája a reménység, összhangban lesz azzal a közös erőfeszítéssel, amely elősegítheti a kölcsö­nös megértést és bizalmat. Léke» László bíboros, a ró­mai katolikus püspöki kar el­nöke a Magyar Katolikus Egyház nevében köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit. Be­szédében többek között szólt arról, hogy hazánkban hosszú évszázadok óta együtt élnek a különböző keresztény egy­házak, amelyek hitbéli felfo­gásból adódó nézeteltéréseik ellenére segítő kezet nyújtot­tak egymásnak, amikor az ország, a szabadság védelme, a gazdasági és kulturális épí­tés feladatai megkívánták. Utalt arra, hogy a közelmúlt­ban adtak találkozót egymás­nak a Parlamentben, a ma­gyar vallásfelekezetek, s kép­viselőik arról tárgyaltak: mi­képpen segíthetik közösen a világ békéjét, a haza előreha­ladását. Bartha Tibor református püspök a Magyarországi Egy­házak ökumenikus Tanácsa protestáns és orthodox tag­egyházainak üdvözletét tolmá­csolta. majd a magyarországi egyházak kapcsolatát méltat­va hangsúlyozta: azok a mo­dern ökumenizmus jegyében élnek, egymás különbözőségeit tiszteletben tartják és együtt- munkálkodáára törekednek. Az együttműködés egyik tör­ténelmi és egyháztörténeti eredményének tekinthető a marxista ideológiai alapokon épült világrendszer és a ke­reszténység közötti viszony kiépítése. A marxista-keresz­tény dialógus Magyarországon elért jó eredményei nagy mértékben hozzájárulnak az emberiség jövője szempontjá­ból döntő jelentőségű pers­pektíva felmutatásához. Ez is jelzi, hogy lehetséges külön­böző világnézetű emberek bé­kés, alkotó együttélése és együttműködése, s mód van a különböző berendezkedésű j- társadalmak békés egymás mellett élésére. Lengyel évforduló Sarlós István Lódzban Császár Tibor és Scipiades Iván, az MTI tudósítói jelen­tik: Lódzba, Lengyelország má­sodik legnépesebb településé­re látogatott hétfőn a magyar párt- és kormányküldöttség, amely Sarlós Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésé­vel a Lengyelország újjászüle­tésének 40. évfordulója alkal­mából rendezett ünnepsége­ken vesz részt. A magyar vendégek tájékozódtak a Vaj­daság és székvárosa, a nagy múltú ipari központ életéről. A tájékoztató után a ma­gyar küldöttség virágcsokrot helyezett el a város forradal­mi hagyományait hirdető em­lékmű talapzatán. Ezután a vendégek és ven­déglátók a Vera bútorszövet­gyárba látogattak; az 1974- ben épült üzemben — aho­gyan a műhelycsarnokokat felkeresve a küldöttség tagjai is láthatták — a legkorsze­rűbb technológiával, több munkafolyamatot számítógép­pel irányítva folyik a terme­lés. Cikkeiket — lakástextíli­ákat, autóülés-huzatokat. ru­haszöveteket — elsősorban a belföldi piacra szállítják, de egy részük a határokon túl is kedveltté vált. A magyar delegáció mun­kásgyűlésen találkozott a gyár kollektívájával. Tadeusz Czechowicz a vendégeket kö­szöntő beszédében a két or­szág közötti gazdasági együtt­működés fontosságáról szólt. Ezután Sarlós István emel­kedett szólásra. Sarlós István beszéde Elöljáróban a magyar párt­ós kormányküldöttség nevé­ben üdvözölte a gyár dolgo­zóit, átadta az üzem kollek­tívájának, Lódz lakóinak és a lengyel népnek az MSZMP Központi Bizottsága, az El­nöki Tanács és a kormány testvéri üdvözletét, külön is tolmácsolva Kádár János ba­ráti jókívánságait. — Hazánkban jól ismert Lengyelország újjászületésé­nek történelmi útja. Nagyra értékeljük, hogy a tehetséges és szorgalmas lengyel nép az elmúlt négy évtizedben újjá­építette a háborúban lerom­bolt országát, leküzdötte az évszázados gazdasági és tár­sadalmi elmaradottságot, és új, szocialista hazát teremtett magának — mondotta a to­vábbiakban. — A közelmúlt­ban történelmi hagyományú barátságunk és a szocialista elkötelezettség jegyében együttérzéssel és aggodalom­mal figyeltük az ismert tár­sadalmi-gazdasági problémák felszínre kerülését követő lengyelországi eseményeket. Ezért helyesléssel, megértés­sel fogadtuk a lengyel kom­munistáknak és más hazafi­aknak azt az elhatározását, hogy gátat vetnek a veszélyes folyamatoknak, és a szocialis­ta kibontakozás útjára vezetik az országot. A megtett intéz­kedésekkel óriási szolgálatot tettek nemcsak a lengyel népnek, hanem Európa és a világ népeinek is, mert a Lengyel Népköztársaság léte a szocialista közösség erejé­nek és a béke fennmaradásá­nak kulcsfontosságú tényező­je. — Az, amit most látogatá­sunk alatt tapasztaltunk, meggyőzött bennünket arról, hogy a céltudatos és áldoza­tos munka nem volt hiába­való: a szocialista és hazafi­as erők vezetésével céltuda­tosan folyik a társadalmi- gazdasági válság következ­ményeinek felszámolása — hangoztatta, s pártunk, kor­mányunk, dolgozó népünk to­vábbi bizalmáról, támogatá­sáról biztosította a lengyel kommunistákat, a kormányt és a lengyel népet. Sarlós István ezután a két ország széles körű, az élet minden területére kiterjedő együttműködéséről szólva rá­mutatott: — kapcsolataink fejlesztésében meghatározó szerepe van az MSZMP és a LEMP internacionalista együtt­működésének, a rendszeres magas szintű tárgyalásoknak. Kádár János és Wojciech Ja­ruzelski elvtárs 1982 áprilisi budapesti és 1983 októberi varsói találkozója jelentős ösztönzést adott ahhoz, hogy sokoldalúan fejlesszük politi­kai, gazdasági, kulturális és tudományos kapcsolatainkat. Évről évre dinamikusan nő az országaink közötti árucse­re, gazdasági együttműködé­sünkben mind jobban terjed­nek a korszerű formák: a termelési szakosítás, a gyár­tási kooperáció. A kormány elnökhelyettese a továbbiakban a nemzetközi helyzetről szólva hangsúlyoz­ta, hogy a történelmileg ki­alakult erőegyensúly a béke és a nemzetközi biztonság alapvető tényezője. A Varsói Szerződés tagállamai nem en­gedik ennek megbontását. Ugyanakkor azt vallják, hogy a fegyverzetek lehető legala­csonyabb szintjén kell meg­valósulnia a katonai erőegyen­súlynak, s az egyenlőség, az egyenlő biztonság elve alap­ján készek a megegyezésre e cél érdekében. — Lengyel barátainkkal — miként a Varsói Szerződés más tagállamaival is — együtt vagyunk és együtt is mara­dunk a békéért folytatott nareban, az emberiség létét fenyegető veszélyek elhárítá­sában — hangoztatta Sarlós István. A lódzi látogatással — amely a délutáni órákban ért vé­get, befejeződött a magyar párt- és kormányküldöttség lengyelországi hivatalos prog­ramja. Kiállítás az áj Nemzeti Színház terveiből r X Szabad Sajtó &tt Buda­várt WánítÓteremben ma nyitja kapuit aa új Nemzeti Színház építési engedélyezési terveinek bemutatója, ame­lyet a Középülettervező Válla­lat, a Művelődésügyi Beruhá­zási Vállalat és a Budapest Galéria rendezett. A kiállítás célja, hogy az érdeklődők elé tárják az eddigi elképzelése­ket és az észrevételeket, a ja­vaslatokat hasznosítsák a to­vábbi tervezési munkában. A megnyitás előtti napon, hétfőn művészeti életünk több jeles személyiségének és ai építésben érdekeli vállala­tok képviselőinek Jelenlété­ben Hofer Miklós kétszeres Ybl-díjas építész, az új szín­ház vezető tervezője bemu­tatta a kiállítást a sajtó mun­katársainak, és ismertette a tervezési munkákat. Elmon­dotta, hogy a múlt évi állami döntések óta széles körű szak­mai és társadalmi konzultá­ciókon egyeztették elképzelé­seiket, formálták a terveket. A bemutatót augusztus 5-ig tekinthetik meg az érdeklő­dők. Este a rendezvény házigaz­dája, a Magyarországi Evan­gélikus Egyház elnöksége fo­gadást adott a világgyűlés résztvevői tiszteletére a Hil­ton Szállóban. A konferencia hétfőn foly­tatta munkáját. A plenáris és a munkacsoportüléseken a nagygyűlés fő témájához kap­csolódó kérdésekről hangza­nak el a vitával kísért elő­adások. A különböző szekci­ókban 13 témakört vizsgálnak meg a résztvevők, többek kö­zött a nők, illetve az ifjúság társadalomban betöltött szere­pét, a béke és a társadalmi igazságosság kérdéseit, s vár­hatóan szó lesz majd az egy­ház egységéről is. (MTI) Szovjet javaslat a világűr fegyvermentesítésére A Szovjetunió szombaton újabb indítványt tett az Egyesült Államoknak, ponto­sítva a világűr militarilázásá- nak megakadályozására vo­natkozó tárgyalásokról előter­jesztett korábbi javaslatát — közölte hétfőn a Moszkvában akkreditált külföldi újság­írókkal Vlagyimir Lomejko, a szovjet külügyminisztérium sajtóosztálya vezetőjének első helyettese. Mint Lomejko elnondotta, a szombaton a washingtoni külügyminisztériumban ismer­tetett javaslatában, a Szov­jetunió arra szólította fel az Egyesült Államokat, hogy hoz­zanak nyilvánosságra közös közleményt, amelyben egyér­telműen leszögeznék: készek megkezdeni azokat a tárgya­lásokat. amelyek célja a világ­űr militarizáláfiának megaka­dályozásáról szóló megállapo­' Időről időre — például Erwin Lánc múlt heti sajtóér­tekezlete nyomán — reflek­torfénybe kerül az a sajátos semleges politika, amely Ausztria nemzetközi tevé­kenységére jellemző, s amely­nek egyik legutóbbi konkrét megnyilvánulása a stockholmi értekezlettel kapcsolatos júni­us 7-i osztrák javaslat. Az 1955-ös államszerződés­ben Ausztria örökös, önkéntes semlegességet vállalt, s ez­zel nemcsak a modern oszt­rák államot helyezte szilárd, független alapokra, hanem önálló, pozitív szerepet tudott kialakítani magának az euró­pai politikában is. Ugyanak­kor, amikor társadalmi-ideo­lógiai téren a Nyugat szerves részének vallja magát, mint semleges ország jótékonyan járul hozzá az enyhülési fo­lyamat kibontakozásához és megőrzéséhez. Bécsben kez­dettől fogva az aktív semle­gességet tekintették az ország politikájának. A tavaly hiva­talba lépett Sinowatz-kor- mány ezt így fogalmazta meg: „Az államszerződés és az örö­kös semlegesség alapján aktív semlegességi politikát folytat­ni. amely biztosítja az embe­reknek a békés létet és a nemzetközi együttműködés előnyeit.” E kormánynyilat­Ausztria aktív semlegessége kozat egyúttal leszögezte: „Ausztria geopolitikai helyze­te alapvető érdekünkké teszi az enyhülés megőrzését és új­jáélesztését, amelynek révén a meddő és veszedelmes kon­frontációt együttműködésnek kell felváltania”. Ez az aktív békepolitika számtalan lépésben és törek­vésben nyilvánul meg. Hogy a minket legjobban érintő példánál maradjunk, az ál­landóan fejlődő, kölcsönösen előnyös osztrák—magyar kap­csolatokat egész Európában a különböző társadalmi rend­szerű országok közötti konst­ruktív jó viszony egyik ki­emelkedő példájaként értéke­lik. Az aktív semlegességet fémjelzi Ausztria tevékeny részvétele az ENSZ-ben és szakosított szerveiben. Ennek során azonban nemcsak olyan látványos szerepre törekszik, mint Bécs ENSZ-várossá fej­lesztése, hanem időről időre részt vesz a világszervezet különböző helyi békefenntar­tó vagy megfigyelő erőiben, ami jóval kényesebb és há­látlanabb vállalkozás. NŰGRÁD - 1984. július 24., kedd 1961-ben Bécs adott otthont a szovjet—amerikai párbeszéd felújításában nevezetes jelen­tőségű Hruscsov—Kennedy csúcstalálkozónak. A konfron­táció enyhítéséhez való hoz­zájárulás osztrák politikája tette elfogadhatóvá Bécset a közép-európai fegyveres erők es fegyverzet csökkentéséről folyó tárgyalások számára, s itt üléseznek legtöbbször az OPEC tagállamainak minisz­terei — de sorolhatnánk még a példákat, idézve az osztrák külügyminiszter már említett sajtóértekezletén elhangzot­takból. A Közel-Kelethez kapcsoló­dik a semleges Ausztria talán legkomolyabb önálló szerep- vállalása, amely még Kreisky kancellár nevéhez fűződik, s amelyet a Sinowatz-kormány is magáénak vall. Ausztria nyugaton az elsők között is­merte el a palesztin nép tör­vényes jogait, a PFSZ képvi­seleti igényét. Kreisky szemé­lyesen is igyekezett közvetítő szerepet vállalni a válság megoldásában. E pozitív semlegesség je­gyében foglalt állást az oszt­rák kormány Pieter Botha legutóbbi nyugat-európai kör­útja alkalmával a dól-aírikai faji megkülönböztetés politi­kája ellen, ítélte el követke­zetesen Izrael terjeszkedő po­litikáját és Grenada amerikai lerohanását. Lánc külügymi­niszter az ENSZ-közgyűlés legutóbhi ülésszakán világo­san kifejtette azt is, hogy Kö- zép-Amerikában a jelenlegi válság és feszültség nem kül­ső aknamunka következmé­nye. hanem az évszázados el­nyomás és kizsákmányolás eredménye, amire „nem lehet megoldást találni kívülről, különösen nem erőszak alkal- kalmazásával, vagy fenyege­tésével”. A stockholmi értekezleten, amely szeptemberig nyári szü­netet tart. Ausztria kezdemé­nyezése volt az első biztató jel. Az eddigi hónapok a köl­csönös pozíciókeresés diplo­máciai manővere: jegyében teltek, vagyis mindkét fő ál­lamcsoport saját álláspontját fejtette ki és még nem kez­dődött el érdemben a szinté­zis. a kompromisszumok, a kölcsönös közeledés lehetősé­gének felkutatása. Ebben a helyzetben javasolta Erwin Lánc külügyminiszter június 7-én bécsi sajtóértekezletén, hogy a stockholmi konferen­cia keretében hozzanak létre szakértői csoportot és az vi­tassa meg az erőszak elutasí­tásáról szóló nemzetközi szer­ződés létrehozásával kapcso­latos kérdéseket. A szocialista országok megítélése szerint egy ilyen szerződés az egyik legjelentősebb lépés lehetne az európai biztonság megerő­sítésének és_a kölcsönös biza­lom növelésének útján. Ezek az országok a Varsói Szerző­dés keretében idén májusban javasolták a NATO-országok- nak az erőszakot kizáró nem- zeközi szerződés megkötését, de eddig nem sok biztató visz- sza.ielzést kaptak. Most az osztrák kezdemé­nyezés számos európai ország érdeklődését irányította a ja­vaslatra. Mind Stockholmban, mind egyéb diplomáciai csa­tornákon folynak a konzultá­ciók és van remény, hogy a kezdeményezés, ha lassan is, de megérleli gyümölcsét. Ausztria e legutóbbi indítvá­nya nem csak szervesen il­leszkedik korábbi békepol biká­jába, hanem igazolja megfi­gyelőknek azt a véleményét is, hogy az el nem kötelezett és semleges országokra híd­építő. kezdeményező szerep vár, hiszen a korábbi európai biztonsági és együttműködési értekezleten és találkozókon már jó néhányszor játszották a katalizátor szeretjét konst­ruktív fellépésükkel. László Balázs dús kidolgozása és megkötése. A közleményben a két ország egyértelműen leszögezné azt is, hogy hajlandó teljes mér­tékben lemondani a műhold- elhárító-rendszerekről, és be-' leegyezését adná ahhoz, hogy a tárgyalások megkezdésének napjától kölcsönösen morató­riumot hirdetnek a kozmikus fegyverek kísérleteire és tele­pítésére. A szovjet diplomata leszö­gezte, hogy a Szovjetunió új pontosító indítványára azért volt szükség, mert Washing­ton szándékosan félremagya- ,’ázza a világűr militarizálásá- nak elhárítása érdekében tett szovjet javaslatot, önkénye­sen értelmezi a javasolt tár­gyalások témakörét. Lomejko leszögezte, hogy az új szovjet kezdeményezés washingtoni fogadtatása megmutatja: ha.i- landó-e az Egyesült Államok elfogadni a tárgyalások meg­kezdésére tett szovjet javasla­tot. vagy tovább kívánja folytatni e kérdéssel kapcso­latos félrevezető propaganda manővereit. (MTI) Chan Sy Szófiába érkezett Hivatalos baráti látogatási’; hétfőn Szófiába érkezett Char Sy, a Kambodzsai Népi For. radalmi Párt Központi Bi­zottsága Politikai Bizottsága nak tagja, a Kambodzsa: Népköztársaság miniszterelnö­ke. Chan Sy Grisa Filipov, s BKP KB PB tagja, a bolgál minisztertanács elnöke meg. hívásának tesz eleget. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom