Nógrád. 1984. július (40. évfolyam. 153-178. szám)

1984-07-24 / 172. szám

\ II tét nagy: három-, vagy hat és fái százalékos bérfejlesztés Testre szabott, de még nem tökéletes anyagi ösztönzés Bántalmazták a beteget? Diagnózis az orvoslás gyógyításához Panaszokról és hálapénzről — egy vita ürügyén r Az utóbbira szavaztak a ígyár vezetői.-illetve ehhez igazították saját maguk kö­vetelményrendszerét, amit az- 1án tovább gyűrűztettek a különböző termelő-gazdálkodó egységek, valamint az irányí­tást végző fő- és osztályveze­tőkhöz. Emellett a salgótar­jáni síküveggyár anyagi — személyes — érdekeltségi rendszere több sajátosságot is magában hordoz. Az Üvegipari Művek kísér­leti bérszabályozás keretében látja el a termeléssel és gaz­dagodással kapcsolatos fel­adatát, a gyárak viszont nem. Ez utóbbiak általános érvé­nyű érdekeltségi rendszerből kiemelték, sajátosságainál fogva,, a síküveggyáriakat. Vagyis reálisan felmérve a helyzetet, a jövedelmezőség követelményeit másként kö­zelítették meg. Oly módon, hogy az tovább -ösztönözzön a hatékonyabb, jövedelmezőbb munkára. NINCS TÖBB VARIÁCIÓ — A vezetők anyagi érde­keltsége a gyár 2200 dolgo­zójának legsajátosabb kíván­ságához kapcsolódik — állít­ja határozottan Fejérvári Gé­za, a gyár gazdasági igaz­gatóhelyettese. — Ez pedig a következő; a vállalati átlagos 3 százalékos bérfejlesztés he­lyett 6 és fél százalék eléré­sére törekszünk. Ez utóbbihoz igazodva szabjuk meg saját magunk és mások számára a követelményeket. De meg va­gyunk győződve arról is, hogy az egész kollektíva is sokat tehet és kell tennie a maga­sabb bérfejlesztés gazdasági megalapozásáért. Mert ez utóbbiról van szó. A tavalyi évben elért 183 millió forint nyereség helyett az idén 145 milliót kell teljesítenünk. 2 és fél millió dollár értékű ■tőkésexporttal egyetemben. A nemrég kézhez kapott válla­lati prémiumfeladatban az előbbi kettőn kívül még az ésszerű készletgazdálkodást is megkövetelik a művek veze­tői a gyár első, számú irá­nyítóitól. Szerencsénkre, vagy inkább jól érzékelve a való­ságot, a helyi szakszervezeti bizottsággal, illetve a bizalmi- tanácskozással egyetértésben, az év elején elfogadott gyár­egységi, valamint a termelést kiszolgáló osztályok anyagi érdekeltségét, az előbb emlí­tett három, de egységes kö­vetelmény tükrében szabtuk meg. Az első öt hónap azt mutatja, hogy nem volt olyan kellemetlen dolog, ami elvit­te volna a nyereség időará­nyos részét. Még a kritikus időszakot jelentő üzemzavar sem rontotta gazdálkodási po­zícióinkat. Azt viszont hang­súlyoznom kell, hogy igen fe­szített tempót diktáltunk... TELJES KÖRŰ AZ ÖSSZHANG Ugyanazoknak a követelmé­nyeknek kell eleget tenni a gyáregységeknek, amelyeket a művek juttatott el az első számú vezetőkhöz, illetve ők a bizalmitestület állásfoglalá­sa alapján a dolgozókollektí­vákhoz. Vagyis teljes körű az összhang az alapvető terme­lési és gazdálkodási követel­ményekben. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy minden termelő- és nem termelő egység sajá­tos arculatához igazították a tőlük elvárható eredményeket. Ennek megfelelően a ragasz­tott üveget előállítóktól^ kifo­gástalan minőséget kívánnak. Az egyes gyáregységben a bérfejlesztést a termelés nö­veléséhez, a jövedelmezőség­hez és a tőkésexportterv tel­jesítéséhez kötötték. A Zagy­va—III. síküvegtermelő gyár­egységben több tőkésexportot írtak elő, ugyanakkor a tava­lyihoz képest mérsékelték a nyereség arányát. Egyébként minden termelő-gazdálkodó egységben követelmény a készletgazdálkodás előírásai­nak betartása. Hogy a terme­Bányászat infravörös sugarakkal r ’Az ukrajnai Donyec-meden- *e egyik bányájában meg­kezdték a szén kitermeléséi infravörös sugarakkal vezé­relt kombájnok felhasználásá­val. A gépet egy kilo­grammnál alig nehezebb hor­dozható vezérlőpult segítségé­vel irányítja a megbízható távolságban tartózkodó operá­tor. Ezt a tényt kommentálva Valentyin Nyikityin. a Szov­jetunió szénipari miniszteré­nek első helyettese meg­jegyezte, hogy az új infravö­rös készüléket alkalmassá tették szériagyártású gépek vezérlésére. Ezen kívül hang­súlyozta, hogy a Szovjetunió­ban kidolgozták a bányatech- nika tökéletesítésének speciá­lis programját, < amely lehető­vé fogja tenni, hogy a jövő­ben a föld alatti kitermelés terhét gépekre és automatákra helyezzék át. A kitermelő, az előkészítő és a segédipűvele- tek ellátására 17 különböző típusú, automata manipuláto­rokkal ellátott gépet és be­rendezést fejlesztenek ki. E program megvalósításában mintegy 60 intézet, laborató­rium és tervezőiroda vesz részt. Sok szovjet újdonságnak nincs külföldi hasonmása. így például a nyugatnémet Hemáchaidt cég szakemberei­nek véleménye szerint a szén- kitermelés technológiájában forradalmat hoz, ha az AK—3 márkajelzésű új szovjet csoport, amelyet a távolból irányítanak, és amelyhez nincs szükség emberek állan­dó jelenlétére a tárnában. A Hemschaidt cég licencet vá­sárolt a gépcsoport gyártásá­ra. A cég vezetői bizonyosak abban, hogy a különböző dő­lésű és vastagságú szénréte­gekben modifikációkkal ren­delkező AK—3 nemcsak az NSZK-ban, hanem más or­szágokban is piacot talál. A Szovjetunióban a bá­nyászmunka biztonságának növelésére mindig különös figyelmet fordítottak, jegyezte meg Valentyin Nyikityin. Száz meg száz bányában mű­ködnek a metánkoncentráciöt ellenőrző automata rendsze­rek, amelyek veszély esetén kikapcsolják a berendezést és jelzik, hogy a bányászokat ki kell vonni a vágatokból. Ugyanilyen célokra kisméretű hordozható készülékeket is használnak. A Donyec- és a Kuznyeck-medencében kü­lönleges kőzetnyomás-szolgá- lalot létesítettek, amely kom­puter segítségével analizálja a szénrétegek és a környező kőzetek állapotát, a „legnyu­godtabb” részlegeket ajánlja kitermelésre, a nekik megfe­lelő legalkalmasabb módsze­rek megjelölésével. Valentyin Nyikityin szerint ezzel lehető­vé válik a legeredményesebb munkaütem, a bányászok munkája pszichikailag feszí­tetté, s, ugyanakkor veszély­telenebbé válik. gep­Takarmányfa A trópusokon egy új takar­mánynövény van terjedőben, egy alacsony termetű fa, amelyet „fűként” veinek, és gyakran vág­nak, így hajtásai állandóan fia­talon maradnak: a Leucaena Jeu- eocephala. Ez a növény Mexikó­ban őshonos, de termesztésével kísérleteznek már a délkelet- ázsiai szigeteken és a csendes, óceáni szigetvilágban is. Rosttartalma — ahhoz képest, hogy fa — nem túl nagy, de azért általában 30 százalék felet­ti. Ettől még nem érdemelne ilyen nagy figyelmet, ám fehér­jetartalma igen nagy, 25 százalék körüli — nemesítés nélkül. A leg. több létfontosságú aminosavból sokkal többet tartalmaz, mint számos más takarmánynövényt lő- és irányító egységek ve­zetői miként továbbítják az elvárásokat, s ennek megfele­lően a bérfejlesztésnél miként differenciálnak, az már az ot­tani gazdasági, mozgalmi ve­zetők feladata. EGYEDÜLÁLLÓ, DE NEM... A gyár által kidolgozott és alkalmazott anyagi ösztönzési módszer, rendszer teljesen egyedülálló a megyében, ugyanakkor nem tökéletes. A legfőbb jellemzője, hogy nél­külözi a tervutasításos gya­korlatot és szorosan kötődik a jövedelmezőség alakulásához. — Mi már több éve elfelej­tettük a tervmutatókkal kap­csolatos kifejezéseket — ér­zékelteti a mostani személyes ösztönzés lényegét Cseszkó Géza, a munkaügyi osztály vezetője. — Elért eredményeinkkel nem vagyunk megelégedve, ezért tovább kívánunk lépni — veszi vissza a szót a gaz­dasági igazgatóhelyettes. — Voltunk Dalmadon és Bábol­nán, ahol 150—160 termelő­gazdálkodó egységet irányíta­nak az önállóság jegyében. Nálunk viszont csak tízről van szó. Ügy látszik a mező- gazdaságot az élet jobban rá- kényszerítette arra, hogy az anyagi érdekeltségben is na­gyobbat lépjen mint az ipar. Azt hiszem a meglevő gátak mellett, egy kicsit az iparban el is kényelmesedtünk... Így vélekedik, amikor a me­gyei népi ellenőrző bizottság e témával kapcsolatos jelenté­sében így ír a gyár ez irányú tevékenységéről: a nem önálló vállalatok, gyárak, gyáregységek részére tanul­mányozandó módszereket tar­talmaz”. Más oldalon pétiig ez olvasható: . a belső érde­keltségi rendszer kialakításá­ban, fejlődésében a vizsgált időszakban — 1980—83 — je­lentős eredményeket értek el”. ÖRÖK ELÉGEDETLENSÉG Az igényesség, a világra te­kintő és figyelő vezetői nyi­tott szem, az ennek megfele­lő kezdeményező gyakorlat az egyik legszimpatikusabb, leg­jobb és legeredményesebb ve­zetői tulajdonság, örök ki­apadhatatlan forrása a jó ér­telemben vett örökös elége­detlenség. — venesz — Felbolydult méhkashoz ha­sonlít a salgótarjáni Madzsar József megyei kórház. „Ho­gyan fordulhat ilyesmi elő?” — e keserű meditáció foglal­koztatja az orvosokat és ápo­lókat, a kényes ügyben pedig egyre-másra csöngenek a te­lefonok is. A levegő egy — a Képes Újság 28. számában megjelent — olvasói levél nyomán forrósodott fel. A félmilliós hetilap írása nem kevesebbet állít, mint ezt: a kórházban megvertek egy idős beteget, akit a nővér hoz­zákötött az ágyhoz is, a sző szerinti idézet szerint pedig a „Legalább hamarabb fogsz megdögleni a saját ...-ban” biztatás is elhangzott. Elképesztő vád. Félelmetes. Még akkor is, ha mindezt egy kocsma személyzetének, nem pedig egy kórháznak cí­mezték volna. íé Intézetünk oi'vosal és szakdolgozói körében a levél közlése mélységes felháboro­dást váltott ki — mondja dr. Telek Vilmos főigazgató fő­orvos, majd egy tekintélyes súlyú aktát tesz az asztalra. A NÉGY ÉVE HlZÖ AKTA A Képes Újságban megje­lent írás szerzője és az akta panaszosa ugyan más néven szerepel, de a felületes bele- lapozás is kétséget kizáróan bizonyítja: ugyanazon ügyről van szó. Elégedjünk ezúttal meg annyival, hogy több mint négy évvel ezelőtt fogalmazta meg T. P.-né salgótarjáni lakos élőször azt a panaszt, amelyet most félmillió pél­dányban olvashatnak. Dr. Te­lek Vilmos főigazgató főorvos így idézi fel a történet kez­detét: — Az 1980. május 14-én kelt panaszt azonnal kivizs­gáltam,, a tan tjk meghallgatá­sa és a körülmények megis­merése után pedig megállapí­tottam. hogy az állítások va­lótlanok, így természetesen el­maradt a felelősségre vonás is. Az ügyből azonban így még nem lett volna akta. A panaszos azonban az évek során megjárta a legkülönfé­lébb fórumokat is. Többek között ott volt panaszával a megyei tanacs egészségügyi osztályának vezetőjénél is, a végrehajtó bizottság titkáránál épp úgy, mint a rendőrkapi­tányságon, a volt járásbírósá­gon és a megyei bíróságon. A sokadik panasz az elmúlt év augusztusában az Országos Orvosetikai Tanács elé került, amely többek1 között így vé­lekedett: „G. J.-né (a pana­szos édesanyja) gyógykezelé­sével és ápolásával kapcso­latban sem szakmai, sem eti­kai mulasztás nem történt.” Az idegen névvel és cím­mel hatalmas nyilvánosságot kapott ügy most újból fel­borzolta a kedélyeket. Az im­már agyonvizsgált panasz té- nyeivel a megyei kórház va­lószínűleg fellép a rágalma­zás ellen, a hátborzongató történet kapósán mi elsőként ezt kérdeztük du. Telek Vil­mostól] «■* Milyen gyakoriak a pa­naszok a megyei kórházban és rendelőintézetbenS’ — A hetvenes évek végén még elég sok volt, évente nyolc-tíz jutott el hozzánk. Tavaly összesen két esetben kellett eljárni, s az idén ed­dig ugyancsak két panaszos kereste meg a kórház veze­tését. MAGATARTÁS ÉS HANGNEM A tényék tisztelete azt dik­tálja, hogy ide írjam: egyet­len esztendő alatt 23 ezer be­teg van a megyei kórházban és több mint kilencszázezer alkalommal keresik fel a rendelőintézetet. Az arányok mérieskélése helyett ezek után azt tudakoltuk: mi az előforduló panaszok tartalma? — Általában magatartásbe­li hibákat tesznek szóvá, ki­fogásolják a hangnemet, de arra is van példa, hogy a be­teg nincs megelégedve az ön­maga által elképzelt kivizs­gálással és gyógymóddal. Más azzal jön, hogy kirúgja az orvos a táppénzből. A pana­szok másik csoportja általá­nos, megfoghatatlan, éppen ezért nehéz intézkedni is. Az olyan esetekre gondolok, ami­kor egy egész osztály tevé­kenységét konkrétum nélkül szólja meg valaki. Előfordul­hat. hogy ilyenkor is van va­lóságalapja a panasznak, de a tények kíméletlen feltárása nélkül aligha lehet tenni va­lamit a névvel egyébként sem vállalt általános célozga­tás kiderítése érdekében. — Direkt panasz nem jött ezzel kapcsolatban, az álta­lános megfogalmazás azonban a fülünkbe jut: egyes osztá* lyon vagy osztályokon a tisz­tességes ellátás érdekében előre kell fizetni. A hálapénz van, létezik, kár volna tagad­ni, de azt egyébként rendelet sem tiltja. — Az utólagos honorálás e sorok íróját sem bosszantja, elvégre még a benzinkutas­nak és a pincérnek is adunk, sokszor érdemtelenül is. S mint ahogy a benzinkutas és a pincér sokféle, úgy az or­vosok között is ott lehet a kapzsi, a beteg zsebére spe­kuláló ember. — Nem vitatom — bólint a főigazgató főorvos. — A hálapénzt előre elvárni és en­nek függvényében gyógyítani alapvetően összeegyeztethetet­len az orvosi magatartással, éppen ezért ezt kíméletlenül üldözzük is. Csakhogy ismét ezt kell mondanom: konkré­tumok nélkül nem megy.. I Ez a törekvés a betegek együttműködése nélkül lehe­tetlen, széimalomharc. ETIKAI CÉLPROGRAM — Az együttműködés meg* teremtése azonban nehéz ügy, mert a beteg ember fél... — Igen, a beteg ember szo­rongó ember, „kényes porté­ka”. Erős a kiszolgáltatottság érzése, éppen azért úgy sze­retnénk dolgozni, hogy minél jobban érezzék a gyógyító em­beri környezetet. Naponta szó­lunk erről, beleértve a főorvosi kar értekezleteit is, ugyanakkor végső soron ezt szolgálja az etikai célprogramunk is. A magatartásforma azonban — így az orvosé és a nővéré is — folyamat, nem kipipálható teendőkről van szó. Mi is tu­dunk véteni, s azért, hogy ez a mainál is ritkább legyen, igen sokat kell terűit. Az osz­tályok között ezzel kapcsolat­ban is eltérések vannak.' Akadnak olyanok is, amelyek kifejezetten jó hírnek örven­denek, amelyekről nem pa­naszt, hanem elismerő soro­kat fogalmaznak. De most a gondokról kérdezett... Hibá­ink nekünk is vannak, min­dig hálásak vagyunk, ha a balfogásainkra jószándékkal ráirányítják a figyelmet. A méltatlan rágalmazás azon­ban felháborít bennünket, s ezt vissza is utasítjuk. Ötkarikás logikai játék gyártását kezdték meg a PENTA­MER Ipari és Szolgáltató Szövetkezetben Bátonyterenyén. Karsai Henrik találmányából eddig 2000 darabot készítet­tek a MOGÜRT-nek, s további tételekre folynak tárgyalá­sok hazai és tőkéspiacokra. A gyártást és szerelést 27 fő­vel szakcsoport keretében végzik. A képen Törőcsik Józseí- né látható szerelte közbe®, — S mi a lefolytatható vizsgálatok eredménye? — A panaszoknak van re­ális magjuk, de előfordulnak túlzások is. Mindenesetre: sokoldalú véleménycsere után foglalunk állást, meghallgat­va minden felet, a konkrét ügy valamennyi érintettjét. AZ ORVOSOK SEM EGYFORMÁK — Orvosi magatartásról, a gyógyító munka kritikájáról lévén szó, nemigen lehet el­hallgatni egy kifejezést, s ez a hálapénz. i * 7 Üjiraolvasva a példátlan eset kapcsán folytatott beszélgetés kéziratát feltűnik, hogy dr. Telek Vilmos főigazgató fő­orvos többször is így fogaW máz: „o panaszoknak van re­ális magjuk”; „mi is tudunk véteni”; „hibáink nekünk is vannak”. Biztató és megnyug­tató ez a tárgyilagosság, el­végre az eredményes gyógyí­tásnak kiinduló feltétele a helyes diagnózis. S ez akkor is igaz, amikor a gyógyítás gyógyításáról van szó. Kelemen Gábor Híradástechnikai berendezések Bfrikába és a Közel-Keletre A Budavox újabb jelentős exportszerződésekkel erősí­tette meg piaci pozícióit a Közel-Keleten és Afrikában. Algériai partnerükkel a már korábban aláírt több mint 13 millió dolláros szerződés után újabb 2,5 millió dollár értékű üzletet kötöttek mikrohullá­mú vonalak idei és jövő évi szállítására, szerelésére és kulcsrakész átadására. A rendszer 960 telefoncsatorna egyidejű átvitelét biztosítja, és összeköttetést teremt Setit és M. Sila körzetek között. A mikrohullámú berendezéseket az Orion, a multiplexet, a te­lefongyár, az antennákat a finommechanikai vállalat,' a mérőműszerek egy részét az elektronika szövetkezet gyártja. Más részüket kül­lőidről szerzik be. A Budavox a már korábban telepített URH-hálózatok bő­vítésére szerződést kötött an­golai cégekkel. A félmillió dollár értékben szállítandó berendezéseket és készüléke-* két a Budapesti Rádiótechni­kai Gyárban állítják elő. Más közép- és közel-keleti cégek­kel kétmillió dollár értékű szerződést kötöttek telefon­gyári átviteltechnikai berenf dezések szállítására. ftlOGRÁD - ,1984. július 24., keddi Q

Next

/
Oldalképek
Tartalom