Nógrád. 1984. július (40. évfolyam. 153-178. szám)

1984-07-18 / 167. szám

> ' Äat mondja kutyabarát ba­rátom, hogy őt ne háborgás­aik. Ebadóból még nem volt hátraléka. Az eboltás hirde- pedig egy Kántor szi- r 'jvai felfedezi az újság­ig i. Vs az állatorvossal ír ár a j ószágot, hogy „gyere haza A kulyafáját pjrt0L viszonyban van. Mi kell még? Tulajdonképpen semmi. Ha csak nem egy apróság: kös­se meg borjú termetű kutyá­ját, mert riogatja az utcai járókelőket. Erre meg aztvá Pici!” Mert névadásban ott­hon vagyunk, csak a szabá­lyokkal állunk hadilábon. Annak a kutyabarátnak az esetét is megemlítem, akinek a német juhásza két idős em­bert tett nyomorékká. Tra­bantjuk elé rohant, a kocsi laszolja, hogy az ő kutyája felborult, az idős emberek nyomorékká zúzódtak. En sze­rencsésebben jártam. A ko­csim behorpadt, a kutya meg kinyújtotta a lábait. Kérdez­tem is az első háznál, hogy „Öregapám, magé ez a dög?” Mire ő elfordult, látni sem nem harap. Neki elhiszem, hi­szen a barátom, de vajon ezt a kutya tudja-e? A minap is összevitatkoz­tam egy farkas- és egy med­vekeverékkel. Az egyik a fog­sorára, a másik a termetére szerette, Igazán vehetett vol­na neki láncot, nyakörvet. Még ma is élhetne a derék házőrző. Mert jobb ht'yeksn házőr­zőnek tartják a kutyát. A ta­nácsrendeletek is éppen ezt a hivatalát emelik ki. Figyel­meztessen előre csengő he­lyett. Riassza el a rókát, a rókaszándékú embert. Ha az utcára merészkedik, könnyen a gyopmester karjaiba, hur­kába szalad. Persze csak ott, ahol van gyepmester és szorgalmasan begyűjti a kóbor kutyákat. Nem azonnal, hiszen kímélet is van a világon. Meglestem a kifinomult módszerét. Rá­ijeszt a csavargóra. Az meg elindul hazafelé. Amelyik nuiiia, a uio&in. a íclmetéle . . „------------ -------•> vona tkozik. Mondhattam ér, akarta, mert „nekem ilyen la- hazba befogadjak, oda viszi a neki szép szóval, hogy menj innen! Rohant, egyenesen a nyakamba. Azt már félve írom le, hogy az egyik falu­iban motoros állt fejre egy komondor miatt. A gazdija röstellte a dolgot, hát elhívta kertje végében. Ha ennyire pos kutyám nem volt”. Ha nem, hát nem! Másnap arra jártam, és hal­lom, hogy az óreg tisztesség­gel eltemette a kutyáját a Századagos konyhával új kisvendéglő létesül Nógrádme- gyerben. A kiviteli terveket a Szövterv Nógrád megyei Irodája készíti. Képünkön: Varjú Józsefné építész és kollé­gái munka közben. (Fotó: Szatmári Gergely) posta, a hivatalos nyomtat­ványt, miszerint „kösse meg a kutyáját, mert legközelebb...” Azért „a legközelebb”, sem olyan forró kása. Elviszik az ebet a telepre. Az állam pénzén tartják 6—8 hónapig, és ha a gazdája már keresz­tet vetett rá, átsegítik a más­világra. Künn a mezőn ennyit sem teketóriáznak. Dúvadnak, kóbor kutyának sörét jár. Lehetne ez másképpen is, ha a derék házőrzőket ott­hon, az udvaron .marasztal­nák. Kevesebb lenne a bal­eset, a roncs autó, a tépett nadrág, a beteg ember. Nekem nincs kutyám, így hát csak magam ugatok, eb­ben az egyre rosszabbodó ku­tyahelyzetben. Ha az égig nem is, de egyes eb tat tők füléig talán csak eljut. Gáldonyi Béla Gyógyítani — együtt „Az egészségügyi feladatok beszélget el a beteggel, nem ellátásában az egész társada- adja meg a szükséges taná­lom hatékonyan közreműkö- csókát. Túlzottan bízik a gé- dik.” Az egészségügyi tör- pekben, műszerekben, labo- vénynek ez a megállapítása ratóriumi eredményekben szocialista egészségügyi ellá- Pedig a betegségek jó része tásunk egyik legfontosabb csak bensőséges orvos—beteg alapelvét fejezi ki. így van-e viszony mellett állapítható ez valóban? Az egészségügyi meg és ugyanilyen együttmű- feladatok teljesítése nemcsak ködéssel gyógyítható. Mert az egészségügyi dolgozók sajnos vannak olyan betegsé- ügye? Joggal vetődhet fel a gek is, amelyek nem, vagy kérdés, de csak akkor, ha nem nem teljesen gyógyíthatók gondolkodunk lyebben. SAJÁTOS MUNKA el rajta mé- Ezt a tényt orvosnak, beteg­nek el kell fogadnia. Ellenke­ző esetben a beteg, vagy hoz­zátartozója olyat követel, amire a tudomány ma még nem képes, az orvos pedig olyan eljárásokat erőltet, ami nem szolgálja a beteg valós körülmények Azt talán senki sem vitatja, hogy a betegellátás más tévé- fr. „ et. 1 yen . kenységtől eltérő, sajátságos hjMott; ^ ™®§romlik^a^ betegei hogy az elvesztett képességek helyett a megmaradókat igyekezzünk minél jobban ki­fejleszteni. Ehhez természete- sen elvárható a társ«da!om segítsége, sőt anyagi ösztönzé­se is. Közismert tény, hogy aa orvosi rendelők általában zsú­foltak, hosszú a várakozási idő. A rendelőbe bekerülve azonban erről nagyon sok be­teg mintha megfeledkezne, indokolatlanul is lassitia a vizsgálat menetét. Nincs tekin. tettel azokra, akik még vá­rakoznak. De az egészségügyi személyzet sem kurtíthatja a rendelési időt későbbi kez­déssel és korábbi befejezés­sel. Sajnos, erre is akad példa, eredmé­munka, melynek végzője és „szenvedője” is az ember. El­csépelt igazságként szoktuk mondogatni, hogy a beteg jobban gyógyul, ha maga is úgy akarja, ha maga is meg­tesz mindent gyógyulása ér­dekében. Pedig ez. így igaz. A mai fejlett és természettudo­...... Sok hasznos időt ------.. látás légköre, mindkét fel ele- nyezhetne az is, ha a betegek gedetlenné válik. ÚJFAJTA SZEMLÉLET 3000 éves kínai számológép Háromezer éves kínai „számo­lógépre” bukkantak Beísö-Mon- góliában. Feltételezhetően ez a világ legrégibb, számolásra hasz­nálható alkalmatossága. Kínai parasztok húsz elefánt­csont-pálcikát találtak, amelyek­ről először azt hitték, hogy egy- szeiű evőpálcikák. A tudósok be­bizonyították. ho.vv a Csou-di- nasztia idejéből származó mate­matikai eszközről van szó, amely most először került elő. A számolás pálcikás módja a tízes számrendszeren alapul, csak­úgy, mint az abacus használata. Az abacus, a középkorban föl­talált golyós * számológép Kíná­ban, mind a mai napig a legel­terjedtebb matematikai segédesz­köz. A betegellátással szembeni . , .- néha jogos, néha alaptalan « — elégedetlenségnek terme jobban élnének a kevésbé zsúfolt délutáni rendelések igénybevételével, akkor for­dulnának orvoshoz, ha arra valóban szükségük van. s az orvosok sem rendelnék visz- nem kül­dözgetnék szükségtelen vizs­mányos alapokon álló orvos- " dS f tatok céljából egymáshoz tudomány sem nélkülözheti a is. Például az a szemlélet, betegeket. beteg közremukodeset. Igaz me]y az egészség megőrzésé- nagyon, hogy egy-egy beteg- ^en, a betegség felismerésé- ség nagy hatású gyógyszerek- ben, gyógyításában csak má­kéi megszüntethető, de a be- felelősségét veti fel. Pe- teg embernek a gyógyulása- ^ig csak úgy lehet, mint az hoz, egészségessé válásához, gie( egyéb területein: minden, munkaképességének vissza- feleiős önmagáért is. Az el­nyeréséhez még többre van h;záSi a hajszolt életmód, a szükség. Például izomereié- dohányzás, túlzott alkoholfo- nek, önbizalmának, kedelyal- gyasztás a lapotának javulására is. A nem megfefelő munkakör vá legtöbb betegség eseteben ;aszj;ása. a meggondolatlan meg szembeötlőbben jelentke- gyermekvállalás mind olyan zik ez a probléma. Nem mind BIZALOMMAL AZ ORVOSHOZ! egy, hogy a beteg időben, vagy elkésve jelentkezik-e az orvosnál? Beleegyezik-e a szükséges vizsgálatokba? Be­szedi-e a javasolt gyógysze­reket, megtartja-e a javasolt diétát, megfogadja-e az élet­módra vonatkozó tanácsokat? Műtét után van-e akarata a járkálás. a torna végzéséhez, az esetleges maradványtüne­teket ellensúlyozó gyakorlatok folytatásához? A táppénzesidőt valóban pihenésre, megerősödésére használja-?, vagy. ezalatt álla­potát rontó életmódot, folytat? Lehetne még sorolni a példá­kat, de egyoldalú volna a do­log. ha arról nem szólnánk, hogy a betegellátáskor nem­csak a betegben lehet a hiba. A leghatékonyabb betegel­látás alapja az lehet, ha a be­teg bizalommal fordul az or­voshoz, elfogadja az orvos képességeknek véleményét, az orvos pedig igyekszik legjobb tudása sze­rint ellátni a beteget. így mindenki ott kaphatja meg a megbetegítő tényező, melynek megfelelő ellátást, ahol az kinek-kinek legcélszerűbb Csak az kerül társadalom fovábbutalásra (szakrendelés. az következményeit vállalnia kell. A kötelessége a bajban segíteni, kórház, klinika), akinek de a hátrányok viselését tel- állapota indokolja jes egészében a szocialista ál­lam, az egészségügy, vagy az SZTK nem vállalhatja át. Változtatnunk kell azon az ellátás feltételeit, állásponton is, ameiy csak a közösen kell minél teljes gyógyulást ismeri el eredménynek. Ez a leszázalékolásck kapcsán ta­pasztalható. Pedig a megálla­pított százaléknál fontosabb, Államunk az általunk meg­teremtett lehetőségekkel ala­pozza meg az egészségügyi Ezekkel jobban gazdálkodnunk, együtt kell elsősorban működnünk a betegellátás fo­lyamatában. Dr. Fancsik János rheumatológus szakfőorvos A pálcikás módszer alkalmas . volt arra, hogy az ókori kír.ai i Előfordulhat természetesen az matematikusok komoly algebrai feladatokat oldjanak meg. hogy gyökvonást végezzenek — az alap­műveletekről nem is beszélve. is. hogy az orvos nem ismeri fel a betegségét, feleslegesen végeztet vizsgálatokat, nem A postarabló és az adóhatóságok Az 52 éves Charles Wilson postarabló, a glasgow—londo­ni postavonat ellen végrehaj­..............................Iliim'.Ilii Ilii.....miiimmmminHmimmm........................................................................................................................................................................................................................... A nincstelenek, a koldu- BOSZORKÁNYOK (II.) sok es csavargók szama az 1700-as évek első évtizedei­ben jelentősen megnőtt Sze­geden. A régebbi lakosság és az újonnan betelepültek kö­zött mindennaposak voltai: az összetűzések. A kun puszták birtoklása körül pereskedés rendelt el. (Vízpróba: az ár­tört ki a város és a püspök tatlan alámerül (1), a bűnös A szegedi per között. A királyi kamara is szüntelenül viszálykodott a városi hatóságokkal. Az adó­kat kíméletlenül emelték. Aszályos évek követlék egy­a felszínen marad.) A foglyokat kivitték az Al- só-Tisza-partra — olvassuk Kulcsár Zsuzsa forrásértékű tanulmányában (amelyre a mást és a rossz gazdasági továbbiakban is támaszkodunk) helyzet 1 következtében elkese­redett politikai villongások dúlták fel a város békéjét. A papok hangos szóval hirdet­ték: minden baj a nép bű­—, a sziget inneaső oldalán, a keskenyebb és sekélyebb mederben összekötözve vízbe mártották őket. Három idős asszony vízbe fúlt, a többi neiből fakad, ezek miatt érzi részben Jemerült, részben a a város az Ür sújtó kezét; felszínen maradt. A vízbe fúl­gyakran emlegették az ördö­göt és a vele cimboráló go­nosz embereket. Ezeket a rémhíreket tá­masztotta alá az, hogy az egyik kuruzsló bábaasszonyt, Kökénynét, a pap három íz­tak holttestét — annak elle­nére, hogy a vízpróba ártat­lanságukat bizonyította — megégették, mint boszorká­nyokat. A vízpróba után újra ki­hallgatták a rabokat, most ben is elkergette a gyóntató- már kínzást is alkalmaztak. székből, de végül mégis ál­dozott. A pletykák szerint ő és még néhány hasonló vén­asszony és koldus varázslást űzött a szent ostyával, ezzel is szolgáltak az ördögnek. Vé­gül is Kökénynét a hatóság letartóztatta és vallatóra fog Ezzel aztán sikerült beisme­rő vallomásokat szerezniük. Kökényné négyszeri kínzás után bevallotta, hogy eladta lelkét az ördögnek, eljárt a gél. aki bakkecske, vagy bika alakjában jelent meg előt­tük, megcsókolták a homlokát és a farát, megtagadták Is­tent; az ördög azután embe­ri alakban közösült velük. Azért léptek kapcsolatba a gonosszal, mert jobb életet, gazdagságot akartak. Sok kárt okoztak, gyermekeket, terhes asszonyokat rontottak meg, a szentelt ostyát nem tudták lenyelni, ezért kiköpték, elás­ták; eladták Törökországnak; háromszer évente a Gellért­hegyre repültek. „A vallomá­sokból kitűnik, hogy a bírák azt szedték ki a vádlottakból, amit akartak. De még így is szeget üthetett volna a fejük­be néhány vallomás teljes képtelensége, továbbá az, hogy semmiféle, a pörben em­lített tárgyat nem találtak. Az is feltűnhetett volna, hogy a vallomások — noha a kín­zás közben a foglyoknak va­lósággal szájába rágták — gondolták, mielőtt. kinyitották volna a szájukat. Ám nem ez a szegedi por volt az utolsó az akkori Ma­gyarországon. Nagykárolyban 1745-ben még elítéltek boszor­kányokat. Végül a kormány­zat 1768-ban adta ki azt a Hamarosan megszületett rendeletét, hegy csak akkor az ítélet. Tizennégy vádlottat szabad boszorkánypert indíta- haiálra ítéltek: kivégzésük ni, ha a vádat igaz bizonyi- előtt még egyszer megkínoz- tékok támasztják alá. iák őket, hogy újabb neve­ket kapjanak tőlük. Hogy Ró­zsa iránt milyen nagy gyűlö­letet (vagy féltékenységet) ér­zett a tanácsosok egy cso­portja. arra jellemző, hogy néhányan nyilvános megkín- zásra szavaztak, de kisebb­A boszorkányüldözés a bo­szorkányperek sötét fejezeteit jelentik az emberiség törté­netének. Nem csak azt kell te­kintetbe venni, hány ember pusztult el miattuk, hány em­bert tettek szerencsétlenné, hanem azt is, sőt elsősorban boszorkányszombatra, rontott részleteikben mégis ellentmon- és varázsolt. Megnevezte tár- danak egymásnak... sait is, köztük több javasasz­ta. Az öregasszony tagadott, szonyt, koldust — és a város de a kihallgatott 32 tanú ren­getem vádat hordott össze ei­le- sokakat megrontott: egy szv asszonyt, akire haragu­dott, annyira tönkretett, hogy az gyermekestől meghalt; 6 okozta a szárazságot is. A ta­núk persze, másokra is val­A vádlottak száma a sze­gedi boszorkánypörben tizen- leggazdagabb emberét, Rózsa nyolcra emelkedett. Ezek kö­segben maradtak. Az ítéletet azt, hogy milyen szörnyű ha- egv hónap múlva hajtották tást gyakoroltak, milyen erő- vegre Egy elítélt kivégzését teljesen segítették a hanyatló egyelőre elhalasztották, mert feudális rend fenntartását, a áldott állapotban volt. A töb- nép elnyomását, és gúzsbakö- bi tizenhármát kivezették a tését, hogyan terjesztették a ma is „boszorkányszigetnek”, tudatlanságot, vak rémületet, nevezett helyre. Ott már állt babonát, mennyire akadályom a három maglya, jó magasra ták a tudomány fejlődését... halmozva, közepükön cölöp- haladás erői azonban fel- pel. Körös-körül ott tolongott tartóztathatatlanok, s, mint, a varos apraja-nagyja. Az ahogy nem volt hiábavaló egyik asszonynál a tanács ke- azoknak a bátor férfiaknak a gyelembol engedélyezte a le- küzdelme, akik harcba indul- rejezest, s_ csak a holttestét tak a szent törvényszék és a vetettek máglyára. A többié- boszorkánypörök ellen, nem két — hat férfit es hat nőt hiábavaló ma se, hasonlítha- negyesevel a cölöpökhöz tatlanul kedvezőbb körülmé- kötözték, s csakhamar felcsa- nyék között a további küzde­Dániel volt főbírót, feleségé­vel együtt. A vádlottak mind azt vallották: a 82 éves Ró­zül majdnem mind szegény koldus, bábaasszony, kegye- lémkenyéren élő öreg; még a zsa Dániel volt a boszorkány- dúsgazdag Rózsa Dániel volt kapitány. A hatóság erre őket is letartóztatta. A kínzás minden vádlottat lottak. így csakhamar újabb beismerésre bírt. A vádlot- Jetartóztatások következtek, tak elmondták, hogy igenis A városi hatóság vizpróbát szerződést kötöttek az ördög­főbíró is szegény juhászlegény volt, s csak később emelke­dett Szeged leggazdagabb em­berévé. Ezért rendkívül sok irigye volt, még a városi ta­nácsban is. pott a láng. A gazdagok megnyugodtak; úgy látták, hogy a közjóra és Isten dicsőségére hasznos volt a példás büntetés és a ke­resztény társadalom súlyos veszedelemtől menekült meg. Ugyanakkor igen sok elége­detlen embert rettentett meg a szörnyű kínok látványa, s nyilvánvalóan százszor meg­lem a tudatlanság, a maradi- ság ellen.” Kulcsár Zsuzsa tanulmányá­nak ezzel a summázatával ma is egyetérthetünk. (Vége) Dér Ferenc tolt egykori legendás rabló- támadás egyik irányító kopo­nyája 1,52 millió márkának megfelelő összeggel váltotta ki magát a további büntető- eljárás alól, amit egy óriási adócsalás miatt indítottak el­lene. Nyilvánosságra került a bíró jóváhagyásával létrejött egyezség, de Wilson szabadon elhagyhatta az Old Bailey-t, a híres londoni esküdtszéket A vonatrablás után 1963- ban 30 évre ítélt Wilson el­len eredetileg egy akkori bűn­társával, a 47 éves Roy Ja- mes-szel együtt emeltek vá­dat, mert aranypénzekkel végrehajtott rafinált trükkel 10 millió márka értékű ösz- szeget vontak ki az adózás alól. Az emiatt közel két évig húzódott mammutperben James-t (a menyétet) január­ban helyezték szabadlábra. Egyik vádlott-társuk három és fél évet kapott. Wilson szerepét illetően az esküdtek nem tudtak egy véleményre jutni. A vizsgálati fogságból mégis elbocsátották. Újra kel­lett volna kezdeni ellene az eljárást, de meglepő fordulat­tal — peren kívül — ki­egyezett az adóhatóságokkal 400 000 fontos „végkielégítés­ben”, a bíró pedig irattáros, ta a vádat. „Nagyon megkönnyebbül, tem” — sugárzottá Wilson.’ Hangsúlyozta, nem jelent be. ismerést, hogy fizet. Azt nem tudni, honnan van annak a „használtautó-kereskedőnek” ennyi pénze. A postarab’ -s- ból a részesedése 150 000 -t volt és csak 12 évet ke k leülnie. A bandából ő sz dúlt utolsóként. Wilsonnak nem sokkal az elítéltetése után sikerült látványosan megszöknie, és csak 1967-ben tudták újra elfogni Kanadá­ban. I NÚGRAD - 1984. júliui 18., sierdq .Ji«ff

Next

/
Oldalképek
Tartalom