Nógrád. 1984. július (40. évfolyam. 153-178. szám)
1984-07-18 / 167. szám
> ' Äat mondja kutyabarát barátom, hogy őt ne háborgásaik. Ebadóból még nem volt hátraléka. Az eboltás hirde- pedig egy Kántor szi- r 'jvai felfedezi az újságig i. Vs az állatorvossal ír ár a j ószágot, hogy „gyere haza A kulyafáját pjrt0L viszonyban van. Mi kell még? Tulajdonképpen semmi. Ha csak nem egy apróság: kösse meg borjú termetű kutyáját, mert riogatja az utcai járókelőket. Erre meg aztvá Pici!” Mert névadásban otthon vagyunk, csak a szabályokkal állunk hadilábon. Annak a kutyabarátnak az esetét is megemlítem, akinek a német juhásza két idős embert tett nyomorékká. Trabantjuk elé rohant, a kocsi laszolja, hogy az ő kutyája felborult, az idős emberek nyomorékká zúzódtak. En szerencsésebben jártam. A kocsim behorpadt, a kutya meg kinyújtotta a lábait. Kérdeztem is az első háznál, hogy „Öregapám, magé ez a dög?” Mire ő elfordult, látni sem nem harap. Neki elhiszem, hiszen a barátom, de vajon ezt a kutya tudja-e? A minap is összevitatkoztam egy farkas- és egy medvekeverékkel. Az egyik a fogsorára, a másik a termetére szerette, Igazán vehetett volna neki láncot, nyakörvet. Még ma is élhetne a derék házőrző. Mert jobb ht'yeksn házőrzőnek tartják a kutyát. A tanácsrendeletek is éppen ezt a hivatalát emelik ki. Figyelmeztessen előre csengő helyett. Riassza el a rókát, a rókaszándékú embert. Ha az utcára merészkedik, könnyen a gyopmester karjaiba, hurkába szalad. Persze csak ott, ahol van gyepmester és szorgalmasan begyűjti a kóbor kutyákat. Nem azonnal, hiszen kímélet is van a világon. Meglestem a kifinomult módszerét. Ráijeszt a csavargóra. Az meg elindul hazafelé. Amelyik nuiiia, a uio&in. a íclmetéle . . „------------ -------•> vona tkozik. Mondhattam ér, akarta, mert „nekem ilyen la- hazba befogadjak, oda viszi a neki szép szóval, hogy menj innen! Rohant, egyenesen a nyakamba. Azt már félve írom le, hogy az egyik faluiban motoros állt fejre egy komondor miatt. A gazdija röstellte a dolgot, hát elhívta kertje végében. Ha ennyire pos kutyám nem volt”. Ha nem, hát nem! Másnap arra jártam, és hallom, hogy az óreg tisztességgel eltemette a kutyáját a Századagos konyhával új kisvendéglő létesül Nógrádme- gyerben. A kiviteli terveket a Szövterv Nógrád megyei Irodája készíti. Képünkön: Varjú Józsefné építész és kollégái munka közben. (Fotó: Szatmári Gergely) posta, a hivatalos nyomtatványt, miszerint „kösse meg a kutyáját, mert legközelebb...” Azért „a legközelebb”, sem olyan forró kása. Elviszik az ebet a telepre. Az állam pénzén tartják 6—8 hónapig, és ha a gazdája már keresztet vetett rá, átsegítik a másvilágra. Künn a mezőn ennyit sem teketóriáznak. Dúvadnak, kóbor kutyának sörét jár. Lehetne ez másképpen is, ha a derék házőrzőket otthon, az udvaron .marasztalnák. Kevesebb lenne a baleset, a roncs autó, a tépett nadrág, a beteg ember. Nekem nincs kutyám, így hát csak magam ugatok, ebben az egyre rosszabbodó kutyahelyzetben. Ha az égig nem is, de egyes eb tat tők füléig talán csak eljut. Gáldonyi Béla Gyógyítani — együtt „Az egészségügyi feladatok beszélget el a beteggel, nem ellátásában az egész társada- adja meg a szükséges tanálom hatékonyan közreműkö- csókát. Túlzottan bízik a gé- dik.” Az egészségügyi tör- pekben, műszerekben, labo- vénynek ez a megállapítása ratóriumi eredményekben szocialista egészségügyi ellá- Pedig a betegségek jó része tásunk egyik legfontosabb csak bensőséges orvos—beteg alapelvét fejezi ki. így van-e viszony mellett állapítható ez valóban? Az egészségügyi meg és ugyanilyen együttmű- feladatok teljesítése nemcsak ködéssel gyógyítható. Mert az egészségügyi dolgozók sajnos vannak olyan betegsé- ügye? Joggal vetődhet fel a gek is, amelyek nem, vagy kérdés, de csak akkor, ha nem nem teljesen gyógyíthatók gondolkodunk lyebben. SAJÁTOS MUNKA el rajta mé- Ezt a tényt orvosnak, betegnek el kell fogadnia. Ellenkező esetben a beteg, vagy hozzátartozója olyat követel, amire a tudomány ma még nem képes, az orvos pedig olyan eljárásokat erőltet, ami nem szolgálja a beteg valós körülmények Azt talán senki sem vitatja, hogy a betegellátás más tévé- fr. „ et. 1 yen . kenységtől eltérő, sajátságos hjMott; ^ ™®§romlik^a^ betegei hogy az elvesztett képességek helyett a megmaradókat igyekezzünk minél jobban kifejleszteni. Ehhez természete- sen elvárható a társ«da!om segítsége, sőt anyagi ösztönzése is. Közismert tény, hogy aa orvosi rendelők általában zsúfoltak, hosszú a várakozási idő. A rendelőbe bekerülve azonban erről nagyon sok beteg mintha megfeledkezne, indokolatlanul is lassitia a vizsgálat menetét. Nincs tekin. tettel azokra, akik még várakoznak. De az egészségügyi személyzet sem kurtíthatja a rendelési időt későbbi kezdéssel és korábbi befejezéssel. Sajnos, erre is akad példa, eredmémunka, melynek végzője és „szenvedője” is az ember. Elcsépelt igazságként szoktuk mondogatni, hogy a beteg jobban gyógyul, ha maga is úgy akarja, ha maga is megtesz mindent gyógyulása érdekében. Pedig ez. így igaz. A mai fejlett és természettudo...... Sok hasznos időt ------.. látás légköre, mindkét fel ele- nyezhetne az is, ha a betegek gedetlenné válik. ÚJFAJTA SZEMLÉLET 3000 éves kínai számológép Háromezer éves kínai „számológépre” bukkantak Beísö-Mon- góliában. Feltételezhetően ez a világ legrégibb, számolásra használható alkalmatossága. Kínai parasztok húsz elefántcsont-pálcikát találtak, amelyekről először azt hitték, hogy egy- szeiű evőpálcikák. A tudósok bebizonyították. ho.vv a Csou-di- nasztia idejéből származó matematikai eszközről van szó, amely most először került elő. A számolás pálcikás módja a tízes számrendszeren alapul, csakúgy, mint az abacus használata. Az abacus, a középkorban föltalált golyós * számológép Kínában, mind a mai napig a legelterjedtebb matematikai segédeszköz. A betegellátással szembeni . , .- néha jogos, néha alaptalan « — elégedetlenségnek terme jobban élnének a kevésbé zsúfolt délutáni rendelések igénybevételével, akkor fordulnának orvoshoz, ha arra valóban szükségük van. s az orvosok sem rendelnék visz- nem küldözgetnék szükségtelen vizsmányos alapokon álló orvos- " dS f tatok céljából egymáshoz tudomány sem nélkülözheti a is. Például az a szemlélet, betegeket. beteg közremukodeset. Igaz me]y az egészség megőrzésé- nagyon, hogy egy-egy beteg- ^en, a betegség felismerésé- ség nagy hatású gyógyszerek- ben, gyógyításában csak mákéi megszüntethető, de a be- felelősségét veti fel. Pe- teg embernek a gyógyulása- ^ig csak úgy lehet, mint az hoz, egészségessé válásához, gie( egyéb területein: minden, munkaképességének vissza- feleiős önmagáért is. Az elnyeréséhez még többre van h;záSi a hajszolt életmód, a szükség. Például izomereié- dohányzás, túlzott alkoholfo- nek, önbizalmának, kedelyal- gyasztás a lapotának javulására is. A nem megfefelő munkakör vá legtöbb betegség eseteben ;aszj;ása. a meggondolatlan meg szembeötlőbben jelentke- gyermekvállalás mind olyan zik ez a probléma. Nem mind BIZALOMMAL AZ ORVOSHOZ! egy, hogy a beteg időben, vagy elkésve jelentkezik-e az orvosnál? Beleegyezik-e a szükséges vizsgálatokba? Beszedi-e a javasolt gyógyszereket, megtartja-e a javasolt diétát, megfogadja-e az életmódra vonatkozó tanácsokat? Műtét után van-e akarata a járkálás. a torna végzéséhez, az esetleges maradványtüneteket ellensúlyozó gyakorlatok folytatásához? A táppénzesidőt valóban pihenésre, megerősödésére használja-?, vagy. ezalatt állapotát rontó életmódot, folytat? Lehetne még sorolni a példákat, de egyoldalú volna a dolog. ha arról nem szólnánk, hogy a betegellátáskor nemcsak a betegben lehet a hiba. A leghatékonyabb betegellátás alapja az lehet, ha a beteg bizalommal fordul az orvoshoz, elfogadja az orvos képességeknek véleményét, az orvos pedig igyekszik legjobb tudása szerint ellátni a beteget. így mindenki ott kaphatja meg a megbetegítő tényező, melynek megfelelő ellátást, ahol az kinek-kinek legcélszerűbb Csak az kerül társadalom fovábbutalásra (szakrendelés. az következményeit vállalnia kell. A kötelessége a bajban segíteni, kórház, klinika), akinek de a hátrányok viselését tel- állapota indokolja jes egészében a szocialista állam, az egészségügy, vagy az SZTK nem vállalhatja át. Változtatnunk kell azon az ellátás feltételeit, állásponton is, ameiy csak a közösen kell minél teljes gyógyulást ismeri el eredménynek. Ez a leszázalékolásck kapcsán tapasztalható. Pedig a megállapított százaléknál fontosabb, Államunk az általunk megteremtett lehetőségekkel alapozza meg az egészségügyi Ezekkel jobban gazdálkodnunk, együtt kell elsősorban működnünk a betegellátás folyamatában. Dr. Fancsik János rheumatológus szakfőorvos A pálcikás módszer alkalmas . volt arra, hogy az ókori kír.ai i Előfordulhat természetesen az matematikusok komoly algebrai feladatokat oldjanak meg. hogy gyökvonást végezzenek — az alapműveletekről nem is beszélve. is. hogy az orvos nem ismeri fel a betegségét, feleslegesen végeztet vizsgálatokat, nem A postarabló és az adóhatóságok Az 52 éves Charles Wilson postarabló, a glasgow—londoni postavonat ellen végrehaj..............................Iliim'.Ilii Ilii.....miiimmmminHmimmm........................................................................................................................................................................................................................... A nincstelenek, a koldu- BOSZORKÁNYOK (II.) sok es csavargók szama az 1700-as évek első évtizedeiben jelentősen megnőtt Szegeden. A régebbi lakosság és az újonnan betelepültek között mindennaposak voltai: az összetűzések. A kun puszták birtoklása körül pereskedés rendelt el. (Vízpróba: az ártört ki a város és a püspök tatlan alámerül (1), a bűnös A szegedi per között. A királyi kamara is szüntelenül viszálykodott a városi hatóságokkal. Az adókat kíméletlenül emelték. Aszályos évek követlék egya felszínen marad.) A foglyokat kivitték az Al- só-Tisza-partra — olvassuk Kulcsár Zsuzsa forrásértékű tanulmányában (amelyre a mást és a rossz gazdasági továbbiakban is támaszkodunk) helyzet 1 következtében elkeseredett politikai villongások dúlták fel a város békéjét. A papok hangos szóval hirdették: minden baj a nép bű—, a sziget inneaső oldalán, a keskenyebb és sekélyebb mederben összekötözve vízbe mártották őket. Három idős asszony vízbe fúlt, a többi neiből fakad, ezek miatt érzi részben Jemerült, részben a a város az Ür sújtó kezét; felszínen maradt. A vízbe fúlgyakran emlegették az ördögöt és a vele cimboráló gonosz embereket. Ezeket a rémhíreket támasztotta alá az, hogy az egyik kuruzsló bábaasszonyt, Kökénynét, a pap három íztak holttestét — annak ellenére, hogy a vízpróba ártatlanságukat bizonyította — megégették, mint boszorkányokat. A vízpróba után újra kihallgatták a rabokat, most ben is elkergette a gyóntató- már kínzást is alkalmaztak. székből, de végül mégis áldozott. A pletykák szerint ő és még néhány hasonló vénasszony és koldus varázslást űzött a szent ostyával, ezzel is szolgáltak az ördögnek. Végül is Kökénynét a hatóság letartóztatta és vallatóra fog Ezzel aztán sikerült beismerő vallomásokat szerezniük. Kökényné négyszeri kínzás után bevallotta, hogy eladta lelkét az ördögnek, eljárt a gél. aki bakkecske, vagy bika alakjában jelent meg előttük, megcsókolták a homlokát és a farát, megtagadták Istent; az ördög azután emberi alakban közösült velük. Azért léptek kapcsolatba a gonosszal, mert jobb életet, gazdagságot akartak. Sok kárt okoztak, gyermekeket, terhes asszonyokat rontottak meg, a szentelt ostyát nem tudták lenyelni, ezért kiköpték, elásták; eladták Törökországnak; háromszer évente a Gellérthegyre repültek. „A vallomásokból kitűnik, hogy a bírák azt szedték ki a vádlottakból, amit akartak. De még így is szeget üthetett volna a fejükbe néhány vallomás teljes képtelensége, továbbá az, hogy semmiféle, a pörben említett tárgyat nem találtak. Az is feltűnhetett volna, hogy a vallomások — noha a kínzás közben a foglyoknak valósággal szájába rágták — gondolták, mielőtt. kinyitották volna a szájukat. Ám nem ez a szegedi por volt az utolsó az akkori Magyarországon. Nagykárolyban 1745-ben még elítéltek boszorkányokat. Végül a kormányzat 1768-ban adta ki azt a Hamarosan megszületett rendeletét, hegy csak akkor az ítélet. Tizennégy vádlottat szabad boszorkánypert indíta- haiálra ítéltek: kivégzésük ni, ha a vádat igaz bizonyi- előtt még egyszer megkínoz- tékok támasztják alá. iák őket, hogy újabb neveket kapjanak tőlük. Hogy Rózsa iránt milyen nagy gyűlöletet (vagy féltékenységet) érzett a tanácsosok egy csoportja. arra jellemző, hogy néhányan nyilvános megkín- zásra szavaztak, de kisebbA boszorkányüldözés a boszorkányperek sötét fejezeteit jelentik az emberiség történetének. Nem csak azt kell tekintetbe venni, hány ember pusztult el miattuk, hány embert tettek szerencsétlenné, hanem azt is, sőt elsősorban boszorkányszombatra, rontott részleteikben mégis ellentmon- és varázsolt. Megnevezte tár- danak egymásnak... sait is, köztük több javasaszta. Az öregasszony tagadott, szonyt, koldust — és a város de a kihallgatott 32 tanú rengetem vádat hordott össze eile- sokakat megrontott: egy szv asszonyt, akire haragudott, annyira tönkretett, hogy az gyermekestől meghalt; 6 okozta a szárazságot is. A tanúk persze, másokra is valA vádlottak száma a szegedi boszorkánypörben tizen- leggazdagabb emberét, Rózsa nyolcra emelkedett. Ezek kösegben maradtak. Az ítéletet azt, hogy milyen szörnyű ha- egv hónap múlva hajtották tást gyakoroltak, milyen erő- vegre Egy elítélt kivégzését teljesen segítették a hanyatló egyelőre elhalasztották, mert feudális rend fenntartását, a áldott állapotban volt. A töb- nép elnyomását, és gúzsbakö- bi tizenhármát kivezették a tését, hogyan terjesztették a ma is „boszorkányszigetnek”, tudatlanságot, vak rémületet, nevezett helyre. Ott már állt babonát, mennyire akadályom a három maglya, jó magasra ták a tudomány fejlődését... halmozva, közepükön cölöp- haladás erői azonban fel- pel. Körös-körül ott tolongott tartóztathatatlanok, s, mint, a varos apraja-nagyja. Az ahogy nem volt hiábavaló egyik asszonynál a tanács ke- azoknak a bátor férfiaknak a gyelembol engedélyezte a le- küzdelme, akik harcba indul- rejezest, s_ csak a holttestét tak a szent törvényszék és a vetettek máglyára. A többié- boszorkánypörök ellen, nem két — hat férfit es hat nőt hiábavaló ma se, hasonlítha- negyesevel a cölöpökhöz tatlanul kedvezőbb körülmé- kötözték, s csakhamar felcsa- nyék között a további küzdeDániel volt főbírót, feleségével együtt. A vádlottak mind azt vallották: a 82 éves Rózül majdnem mind szegény koldus, bábaasszony, kegye- lémkenyéren élő öreg; még a zsa Dániel volt a boszorkány- dúsgazdag Rózsa Dániel volt kapitány. A hatóság erre őket is letartóztatta. A kínzás minden vádlottat lottak. így csakhamar újabb beismerésre bírt. A vádlot- Jetartóztatások következtek, tak elmondták, hogy igenis A városi hatóság vizpróbát szerződést kötöttek az ördögfőbíró is szegény juhászlegény volt, s csak később emelkedett Szeged leggazdagabb emberévé. Ezért rendkívül sok irigye volt, még a városi tanácsban is. pott a láng. A gazdagok megnyugodtak; úgy látták, hogy a közjóra és Isten dicsőségére hasznos volt a példás büntetés és a keresztény társadalom súlyos veszedelemtől menekült meg. Ugyanakkor igen sok elégedetlen embert rettentett meg a szörnyű kínok látványa, s nyilvánvalóan százszor meglem a tudatlanság, a maradi- ság ellen.” Kulcsár Zsuzsa tanulmányának ezzel a summázatával ma is egyetérthetünk. (Vége) Dér Ferenc tolt egykori legendás rabló- támadás egyik irányító koponyája 1,52 millió márkának megfelelő összeggel váltotta ki magát a további büntető- eljárás alól, amit egy óriási adócsalás miatt indítottak ellene. Nyilvánosságra került a bíró jóváhagyásával létrejött egyezség, de Wilson szabadon elhagyhatta az Old Bailey-t, a híres londoni esküdtszéket A vonatrablás után 1963- ban 30 évre ítélt Wilson ellen eredetileg egy akkori bűntársával, a 47 éves Roy Ja- mes-szel együtt emeltek vádat, mert aranypénzekkel végrehajtott rafinált trükkel 10 millió márka értékű ösz- szeget vontak ki az adózás alól. Az emiatt közel két évig húzódott mammutperben James-t (a menyétet) januárban helyezték szabadlábra. Egyik vádlott-társuk három és fél évet kapott. Wilson szerepét illetően az esküdtek nem tudtak egy véleményre jutni. A vizsgálati fogságból mégis elbocsátották. Újra kellett volna kezdeni ellene az eljárást, de meglepő fordulattal — peren kívül — kiegyezett az adóhatóságokkal 400 000 fontos „végkielégítésben”, a bíró pedig irattáros, ta a vádat. „Nagyon megkönnyebbül, tem” — sugárzottá Wilson.’ Hangsúlyozta, nem jelent be. ismerést, hogy fizet. Azt nem tudni, honnan van annak a „használtautó-kereskedőnek” ennyi pénze. A postarab’ -s- ból a részesedése 150 000 -t volt és csak 12 évet ke k leülnie. A bandából ő sz dúlt utolsóként. Wilsonnak nem sokkal az elítéltetése után sikerült látványosan megszöknie, és csak 1967-ben tudták újra elfogni Kanadában. I NÚGRAD - 1984. júliui 18., sierdq .Ji«ff
