Nógrád. 1984. július (40. évfolyam. 153-178. szám)
1984-07-18 / 167. szám
Nemzetközi művészfelep, Salgótarján (4.) Zochari Kamenov SIKLÓS JÁNOS: Zilahy Lajos utolsó évei Zachari Kamenov nem csak gyönyörködik a körülötte lévő világban, hanem kutatja és vizsgálja is azt. Elmélyül- ten alkotó művész. Ezerarcú korunk sokszor egymásnak ellentmondó törekvéseinek ismeretében elsősorban az állandó értékekre figyel, a létezés alapvető kérdéseinek kutatása alakítja egységes alkotói szemléletét. Ez határozza meg előadásmódját akkor is, há első pillantásra úgy tetszik, nagy távolságokat átívelő tartalmi érdeklődése nyer grafikai megfogalmazást munkásságában. Dehát nagyon is valószínű, hogy akit az ember állapota izgat, rákényszerül a nagy távolságok bejárására, a tudatos gondolkodás gyötrelmei szépségének vállalására. Valóban megnyerő, hogy művei között nem találni olyanokat, amelyek megrekedtek volna szenvtelen kifejezés, még kevésbé az ábrázolás szintjén. A műveket rejtett indulati elemek, feszültségek, dinamikus ütközések teszik izgalmassá, a nézőt is gondolkodásra kényszerítve. Zachari Kamenov 1949-ben született Vidinben, a szófiai Nyikolja Pavlovics művészeti akadémián 1974-ben fejezte be tanulmányait festészeti szakon. Érdekes módon azóta is grafikusként dolgozik. Jelenleg Szófiában él, művei rendszeresen szerepelnek a házai és a külföldi csoDortos kiállításokon, többi között, az USA-ban, a Német Szövetségi Köztársaságban, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és másutt. A rajzbiennálék es grafikai kiállítások rendszeres résztvevője. — Mindig is az ember belső állapota izgatott, az emberi lét problémáit próbálom megfogalmazni — mondja. — Ügy érzem, ez alapvető téma a művész számára. Elsősorban litográfiákat készítek, minimális színnel dolgozom. Tegyük hozzá, amikor a művész az ember belső állapotáról beszél, sohasem csak az egyes emberre gondol, hiszen az egyes emberben benne van a végtelen emberség. A mű kifejezési formájánál fogva mindig a pillanatiságot ábrázolhatja. De a pillanatnyiban a teljesség és a végtelen búvik meg. Zachari Kamenov alkotói módszerének jellemzői közé tartozik, hogy a konkrét egyediségtől való elszakítottság felel meg neki legjobban. Nem erről, vagy arról az emberről beszél, hanem általában magáról az emberről, aki kicsiségében is naggyá lehet, s bár létezésének ideje nagyon is hamar le. jár, időtlenné nemesedhet. Minden művészi produktum legvonzóbb tulajdonságai közé tartozik, hogy — szerencsés esetben — emberi magatartás, személyiség és erkölcsi világ is kirajzolódik belőle. A fiatal bolgár művész tükröt tart elénk, amelyben magunkra ismerhetünk. Sőt, nemcsak azt látjuk ebben a tükörben, akik vagyunk, arra is rádöbbenhetünk, akik lehetnénk, vagy talán lenni szeretnénk. Van tehát miről beszélnie ebben a mi, még egyáltalán nem tökéletes világunkban, amiből egyébként belső világunk is épül minden ellentmondásával egyetemben. Aki az ember belső világáról szól, egyáltalán, az ember sorsát próbálja átélni, az egyúttal a kor átélésére is kényszerül s meg kell csinálnia a maga külön szintézisét. S gra. fikusról lévén szól. belső világának érzelmi és intellektuális tartalmait le kell fordítania képi vízió nyelvére, hogy mások számára is hozzáférhetővé. érthetővé, vagy legalábbis átélhetővé váljon mindaz, ami a művészt foglalkoztatja. Zachari Kamenov eredményesen birkózik ezzel a korántsem könnyű feladattal. Tóth Elemér A Meseautótól az Elsietett házasságig Tolnay Klári szinte egyidős a magyar hangosfilmmel. Éppen 50 esztendeje állt először a kamerák elé, és máig is töretlen népszerűségét több tucat film alapozta meg. Mindig megtalálta a neki való feladatot és akinek derűje, kiegyensúlyozott kedélye évtizedek óta változatlan. Líra es humor, egyéni varázs, sőt mondhatnánk úgy is báj, no meg behízelgő szépség Tolnay Klári fegyverzete, amellyel levette a lábáról közönségét, mindjárt a legelején, hiszen a Mese autó fergeteges sikeréhez legfeljebb csak a Hyppolit, a lakáj népszerűsége fogható. A Meseautóban tűnt fel mint óvatoskodó csinos barátnő — ebben a szerepben ismét láthatjuk, hiszen a művésznő 70. születésnapja tiszteletére « televízió vasárnap délutánonként vetíti legsikeresebb filmjeit július 22-től. ' ^Tolnay leginkább bájos kispolgári lányokat játszott, volt gép írónő, banktisztviselőnő, tanárnő. De alakított milliomos csemetét, földbirtokos- líáriyt és parasztasszonyt is. Megannyi film, megannyi arc! Fokozatosan, szerepről szerepre küzdve vált a csinos sztár- .-jelöltből jelentős drámai tehetség. A tévé sorozata szinte a lelj es életutat felvonultatja a kiválasztott tizenöt filmmel. Nyitányként a harmincas évek egyik legsikeresebb filmvígjátókát a Meseautót vetítik, amely voltaképpen a később oly sokszor feldolgozott „vezérigazgató-gépírólány'’ szerelem alapötletére épül. A főszereplő Törzs Jenő és Perczel Zita, mellettük olyan kiválóságok asszisztálnak, mint Kabos Gyula. Gombaszögi Ella, Berky Lili, Gázon Gyula és a kezdő Tolnay Klári. A rendező: Gaál Béla. A továbbiakban Vajda László komédiája, Az én lányom nem olyan, majd az ugyancsak általa rendezett Kölcsönkért kastély következik. Mindkettő a maga módján csipkelődik a feudális világ buta szokásaival. Nem hiányoznak a nagy nevek az Eisemann-operett nyomán született Egy csók és más semmiből sem. A szerelem nem szégyenben, Ráthonyi Ákos filmjében egy francia hölgyet alakít, akinek csakugyan bonyodalmat okoz a címbeli szerelem, meg egy kisbaba... Bűnügyi és vígjátéki téma keveredik a Három csengő ben. Talán a korszák legfergete- gesebb szerepét a Kolozsvári Andor által int Katyi hozta meg a színésznő számára. Elvégre itt nem csak egyszerűen egy rámenős cselédet kellett alakítania, hanem egy tehetséges és tehetsége érdekében mindent vállaló színész- mőpalántát is, hogy túljárjon a felvételin őt megbuktató színész (Bili esi Tivadar) eszén... A felszabadulást követő korszak filmjeiből elsőként Apáthy Imre 1948-ból való Tűz című művét kell kiemelnünk, ezt a különös filmdrámát, ahöl Básti Lajost és Földényi Lászlót láthatjuk Tolnay partnereiként. Az Egy asszony elindul a szocialista magyar film korai zsengéje, Jeney Imre alkotása. Keleti Márton 1951-ben vitte filmre a színháztörténet nagy egyéniségének, Dérynének életét. Az 1956-as ünnepi vacsora drámai feladatot kínált a színésznő számára, hogy aztán a Nem ér a nevemben ismét remek humorával szórakoztassa hódolóit. Palásty György komédiája, az Özvegy és a százados, egy egyedülálló asszony furcsa históriája. A humor jegyében született a sorozat záródarabja, az Elsietett házasság is. két ember meglehetősen bizarr helyen, egy temetőben született ismeretségéből, szerelméről. Nemlahs György 8. Bárczy Piroskával személyesen 1974. december végén találkoztam, Zilahy budapesti temetése előtt a szerkesztőségben, Az első mondata az volt, hogy „maga írt a férjemről, de a horkolás kapcsán tett megjegyzései tévesek : mi sohasem laktunk apám házában’. — Bocsásson meg nekem, én ezt Lajos szájából hallottam. — Akkor sem felel meg a valóságnak. — Amikor nekem bemutatták, már hires író volt. Ez pedig 1929. március 17-én történt, és megvallom magának, én a legnagyobb zavarban voltam, mert egy betűt sem olvastam tőle. A művészetek más ágát szerettem, elsősorban a képzőművészetet, zenét. sajnálatos, hogy Lajos munkáit illetően a későbbiekben sem értem utol magam. — Még egyszer elnézést kérek, igazán sajnálom ezt a tévedést. — Én nagyon szerény életre vágytam. Egyszerűségre. Elég volt nekem apám házában a vendégvárás, -járás, az örökös készenlét és viselkedés. Amikor házasságkötésünk után 1930-ban Amerikából visszajöttünk, és Lajos megmutatta nekem elkészült villáját az Áfonya utcában (II. kerület), én leroskadtam egy padra, és közöltem, hogy ekkora házban nem lakom, itt nem tudok mit kezdeni. Nem élem azt az életet, hogy folyton a vendégek kiszolgálására fecséreljem a sok-sok időt, öltözködjem és statisztáljak, tartalmatlan, szükségtelen módon, olyasmihez, ami engem nem érdekel. Lajos viszont nagyon szerette ezt az életet. — Köszönöm a bizalmat. — Egyszer huzamosabb időre lementünk Ncgrádba, egy faluba. Ott éreztem magamat a legjobban, egyszerű, szerény emberek között, akiknek természetes volt a beszédük, modoruk, életük. Előttem ült egy fotelban Bárczy Piroska, s akkor már közelebb volt a hetvenhez, mint a hatvanhoz. Finom arcvonásaira rátelepedtek az évek, de gesztusaival, modorával, beszédstílusával, egész lényével annyi finomságot és határozottságot árasztod maga körül, hogy önkéntelenül arra gondoltam, hogyan találhatta meg a tartós együttélés szálait, formáit ezzel a racionális gondolkodású, természetes modorú, előkelő asz- szonnyaT egy örökösen mesélő ember, aki még a politikát is anekdotikus si'lusban írta, mondta? — Lajos Deszélt-e magának arról, hogy tizennégy éves korában milyen nagy lelki mesrázkódtatás érte? Apja 1905-ben meghalt, és amint Máramarosszigetről az iskolaév végén hazament, anyját és húgát a küszöbön találta, ott sírtak. Később azután kilakoltatták őket, mert elárverezték a házat. Az apja bor- szerető, gőgös főjegyzője volt Nagyszalontának. Akkor Lajos elhatározta, hogy neki is lesz háza, és ez a törekvése évtizedekig megmaradt benne. — Igen. beszélt erről, és azt is tudom, hogy az Áfonya utcai villával válaszolt erre a gyerekkorra, a kilakoltatásra és az árverésre. — Jól tudja. — De most már mást is tudok. — Lajos egy játékos természetű. nagy gyerek maradt élete végéig, A beszélgetés megszakadt, el kellett, indulnunk a temetésre Bárczy Piroskának felajánlottam a szerkesztőség kocsiját, köszönte, de nem vette igénybe. Azt hiszem, az írószövetség vagy más intézmény autója a rendelkezésére állt. (Folytatjuk) műsor KOSSUTH RADIO: I. «,25; világablak *.54; Rameau: ITT. koncert S.05: Tamássy Zdenkó: Vendégek. Egyfelvonásos opera, *.42: Kis magyar néprajz J0.05: Brumi 10.29; Válaszolunk hallgatóinknak I, 0,44: Pászti Miklós népzenei feldolgozásaiból II. 10: Zenekari muzsika 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Vendég-látó. Nem a felle- gekben járnak. 13.05: Óperaslágerek 13.35: Dzsesszmelódiák 14.29: Miska bácsi levelesládája 15.05: Külföldről érkezett 15.27: Thyl Ulenspiegel kalandjai. Vili. rész. Ifi.05: Mesterségünk címere. Ahol a gyógyszerek készülnek 16.35: A lipcsei rádió énekkara Mendelssohn-kórusműveket énekel. lfi.49: Kritikusok fóruma 17.05: Megújulás előtt?! 17.30: A zene is összeköt 19.15: Visszapillantó tükör kb. 20.25: Régi magyar táncmuzsika 20.37: Új lemezeinkből 31.30: Prizma 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Reményi Sándor nótafelvételeiből 22.44: Milyen áron? Wiegandt Győzővel, az energiafelügyelet igazgatójával beszélget az energiaracionaliNÓGRÁD = 1984. július 18., szerda zílési programról Szólót István. 28.SO: Kovács Dénes hegedül 0.19: Hajdú Sándor dalaiból PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Filmzene 8.29: Tíz perc külpolitika 8.35: Idősebbek hullámhosszán 9.30: a 04, os, 07 jelenti. 10.00: Zenedélelótt 11.35: A szabó család 12.05: A Magyar Rádió népi zenekara játszik Lakatos Sándor vezetésével. 12.35: Tánczenei koktél 13.30: Labirintus 14.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót: Moldován Stefánia énekel 14.15: Néptáncok 14.35: Fúvószenekari hangverseny a 8-os stúdióban J5.09: Diákfoci 15.15: Slágérmúzeum 18.00: Arcok, művek, korok. 2. rész. 18.35: Néhány pero tudomány 16.40: Fiataloknak 17.30: ötödik sebesség 18.50: Tudósítás a budapesti vívó. versenyről és a rostocki férfi-kézilabdatornáról 19,381 Tükörképek JL 20.13: Tudósítás a budapesti vívó- versenyről és a rostocki férfi-kézilabdatornáról. 21.35: Dés László szaxofonozik 22.28: Wieclaw Ochmann operett dalokat énekel. 22.40: Zenekari operettrészletek 21.20: A mai dzsessz MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. 17.05: Hangversenykrónika. 17.20: Ablak az országra. Fodor László jegyzete. 17.30: Index. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: Betakarítási körkép Eszak-Magyarországon. — Nagyvállalat a klslakásépíté- sért.) Felelős szerkesztő: Paulo- vits Ágoston. Szerkesztő: Borsodi Gyula. — Sport. 18.00: Északmagyarországi krónika. 18.25— 18.30: Lap- és müsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 10.00: Tv-torna (ism.) 10.05: Állatszelídltők V/2. rész. 10.35: Delta 11.00: A tenger titkai. Tengeri emlősök (ism.) 11.50: Képújság 15.50: Hírek lc.oo: Nemzetközi yivóverseny 18.00: Szókimondó (ism.) 18.45: Képújság 18.50: Melódia ’83. 19.20: A Közönségszolgálat tájékoztatója 19.2.5: Reklám 19.40: Tv-torna 19.45: Esti mese 20.00: Tv-híradó 20.30: A pokol tornáca. Angol tv-filmsorozat. III/2. rész. 21.20: Szemtől szemben 22.10: Zene, zene, zene. 23.00: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 19.00: Képújság 19.05: Carlo Gozzi: Turandot, a kínai nercegnő. 20.55: Családrajz 21.10: Tv-híradó 2. 21.30: Reklám 21.35: Korallzátonyok. NSZK film 22.20: Képújság beszterceban y a : 19.30: Tv-híradó 20.00: Nicaragua napjai. 20.40: Azparuh kán. 2. rész. (15 éven felülieknek!) 21.25: Szórakoztató vetélkedő 32.057 Ez történt 34 óra alatt 22.20: Galea Kupa. Nemzetközi teniszverseny. Elődöntő. 23.20: Hirek. 2. MŰSOR: 29.15: Énekszóval 20.40: A nyári turisztika örömei és gondjai 21.20: A rendőrség naplójából 21.30: Időszerű események 22.00: Felkelés. Feliratos NSZK tv-film. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4 é3 háromnegyed 6-tól: Kincs, ami nincs. Színes, szinkronizált olasz filmvígjáték. 8 órától: Veronika Voss vágyakozása (16). Színes NSZK-beli film. - Balassagyarmati Madách: 5 és 8 órától: A piszkos tizenkettő I— II. (14). Színes, szinkronizált, amerikai háborús kalandfilm. Fél 2-től: Hófehér (14). Színes magyar rajzjátékfilm. — Nagybáto- nvi Petőfi: 101 kiskutya. Színes, szinkronizált amerikai rajzfilm felújítása. — Pásztói Mátra: Kelly nősei I—ír. Színes, szinkronizált amerikai, háborús, kalandfilm. — Karancslapujtő: Elveszett egy kékszemü. Színes, szinkronizált szovjet íilmvígjatek.
