Nógrád. 1984. július (40. évfolyam. 153-178. szám)

1984-07-18 / 167. szám

íarsányí hétköznapok a közös érdekek erejével Bútorgyári gazdálkodás friss ésszel Huszonéves a vezérkarban ' SZEMBETŰNŐ, milyen mozgalmas az élet a varsá­nyi mezőgazdasági üzemben. A gépek készen állnak a nyá­ri betakarítási munkára. El­készült az aratási terv, a jár­művek és kombájnok üze­meltetésétől az aratók ellá­tásáig mindent magában fog­lal. Folyik a takarmány be­takarítása, méghozzá verseny­ben az időjárással, gondosan kihasználva az alkalmas időt. Szedik a málnát, miközben a háztáji gazdaságok földjein is elvégezték az időszerű nö­vényápolást. A község levegő­jében a tenni akarás. A napokban tanácskoztak a szocialista brigádok. Meg­tárgyalták a Szép István ve­zette Gagarin brigádnak a kongresszus tiszteletére tett munkaverseny-vállalását és ahhoz a csatlakozást. Kettő­száz, kebtőszázhúsz embert érint ez a megmozdulás, és olyanokat, aMk a mezőgazda- sági üzem kulcshelyein dol­goznak. A gépüzemben pél­dául mint traktorosok. De ott vannak az állattenyésztők, az ipari üzem dolgozói, a tsz agrár- és műszaki értelmisé­ge egyaránt. Az elnökhelyettes. Bállá István éppen a hét elején a termelés vezetőivel tárgyalt és vizsgálták meg, hogyan indult be a munka. Darázs- dón Klucska László ágazat­vezető végezte el hasonlóan az értékelést. Ilyen pezsgő az élet a varsányi tsz-ben. Álta­lános a vélemény: Varsány- han nagyott változott a hely­zet, mert mindenki tudja a kötelességét és amit tesznek, azt előre gondosan megter­vezték. A feladatok végrehaj­tásának mozgató erejét két­ségtelenül a párttagság ké­pezi, együttesen a párton kí­vüli dolgozókkal. A pártalapszervezet titkárai Laczkó Bertalan a közelmúlt­ban úgy fogalmazott; Molnár Alberttól, a tsz elnökével az élen, a tsz vezetősége igényli a párttagok közreműködését. A közös gazdaságnak igen váltakozó a múltja. Volt már magasan az elsők között, az­tán mély hullámvölgyben is. Rapszodíkus működése semmi szín alatt nem vált sem a népgazdaság, sem pedig a tagság és alkalmazottak Ja­vára. Gondoljuk meg, száz forint befektetése kettő egész hét tized forint nyereséget hozott. Ilyen gazdálkodás nem sokat ígért. Sőt, rontot­ta •: munkafegyelmet. Sokan elpályáztak a termelőszövet­kezetből. A helyzet megváltoztatását tűzte legfőbb célul maga elé a tsz vezetősége a pártveze­tésé;. támogatásával. Varsány- ban jók a termelési adottsá­gok. Az emberek is értenek a gazdálkodáshoz és készek a jobbért dolgozni, ha a ve­zetés képes az irányításukra. A pártvezetőség ezt mérte fel elsőnek. Javasolta a tsz ve­zetőségének, részletesen tájé­koztassa a párttagságot a ter­veiről. Bállá István végezte el ezt a feladatot. Három fon­tos programot terjesztett a taggyűlés elé: a gabonaprog­ramot; a húshasznosítású szarvasmarhaprogramot és itt került ismertetésre a tsz át­dolgozott ipari programja is Klucska László ágazatvezető közreműködésével. mindhárom program magasabb színvonalú munkát követelt az emberektől, ve­zetőktől beosztott dolgozókig egyaránt, Megkövetelte a munkafegyelmet, a takarékos­ságot, a magasabb színvona­lú teljesítményt. A tsz veze­tősége kérte a párttagság egyetértését és a célkitűzés valóra váltásának támogatá­sát. Vita alakult ki a taggyű­lésen. A szarvasmarha hasz­nosításának bevezetésével például felszabadult jelentős munkaerő. Ennek megnyug­tató elhelyezését és haszno­sítását, az ipari üzem mun­kájának teljes átszervezését javasolták. A gabonatermesz­tés színvonalas elvégzésére a középvezetők tevékenységé­nek megszigorítását jelölték meg, mert tapasztalták, hogy nem mindig voltak követke­zetesek, és a felsőbb vezetők által kidolgozott technológiát nem tartatták be következe­tesen. Előfordultak napköz­beni italozások is, és ezek nagyon rossz hatással voltak a becsületesen dolgozó több­ségre. A taggyűlés bizalmat sza­vazott a vezetőségnek és ígé­retet tett arra, hogy az elő­készítés és a végrehajtás sza­kaszában egyaránt támogatja a gazdaság vezetőségét. Eb­ben az időben került Laczkó Bertalan, mint párttitkár, a tsz vezetőségébe is, éppen an­nak az érdekében, hogy az alapszervezet vezetősége még közelebb kerüljön a gazdasá­gi feladatok megvalósításá­hoz. A pártvezetőség a titkár irányításával széles körű mun­kába kezdett. Felkészítette a párttagságot a terv részletes megoldásának támogatására. Ügyelt arra, hogy mindenki a képességének megfelelő fel­adatot kapjon. A növényter­mesztésben azok kaptak meg­bízatást, akik értenek ahhoz a munkához. Hasonlóan az ál­lattenyésztők között is diffe­renciálták a pártmegbízatá­sokat. Jutott mindenkinek tennivaló, mert, ha más nem, a tagsági bélyegek széthordá- sa, értesítések kézbesítése is pártmunkának számít. Érdemes egy villanásnyira felidézni, milyen hatással volt a szövetkezet gazdálkodására az erők összpontosítása. Már az év elején, a kedvezőtlen időjárással is eredményesen megbirkóztak. Amikor az idő engedte, dolgoztak a földe­ken, legyen az ünnepnap, vagy kora reggel és késő este. Időre végeztek a vetéssel és szigorúan betartva az előírá­sokat. A tehenészetben for­dult leglátványosabbra a mun­ka. A húshasznosítású szarvasmarha-tenyésztésük or­szágosan az elsők közé került a hasonló gazdaságok verse­nyében. Az ipari tevékenysé­get átszervezték, a ruhagyár­ral és az ELZETT-tel kötött szerződés alapján. A válto­zás eredménye, hogy a befek­tetett száz forint már nyolc forint tiszta nyereséget ho­zott. Megindult tehát Varsányban a fejlődés útján a mezőgaz­dasági üzem, ami bizonyíté­ka annak, ha a párttagság és a gazdaság vezetősége össze­fog, annak látható az ered­ménye. Itt pedig összefogásról van szó. A f r r. r r , , rr ■ vízépítés uttoroi A magyar vízépítés hat út­törőjének életét, tevékenysé­gét ismertető kötetet jelente­tett meg a szarvasi mezőgaz­dasági főiskola. Az életrajzi kötet szerzője Tóth Lajos kandidátus, tanszékvezető fő­iskolai tanár; a könyv más­fél ezer példányban látott nap­világot. A szarvasi főiskola vízparti homlokzata előtti sétányon hat szobor hívja föl magára a figyelmet: a mellszobrok azokat a nagy magyar tudó­sokat ábrázolják, akik a víz­gazdálkodás, csatornázás, le- csapolás, öntözéses növény- termesztés úttörői voltak; a kötet az ő életrajzukat tar­talmazza. Vedres István még Tessedik kortársa, Beszédes József és Vásárhelyi Pálai’e- formkor gazdasági törekvése­it szolgálta; Kvassay Jenő a kiegyezés utáni kapitalista fejlődés kiemelkedő vízépí­tő, talajjavító és iskolaszer­vező egyénisége, Trümmer Árpád és Hank Olivér pedig már a szocialista mezőgazda­ság megszervezésében és az ehhez szükséges szakemberek képzésében vállalt jelentős szerepet. A szarvasi könyv­ben bemutatott tudósok szob­rait 1971-ben állították fel a főiskola és a Holt-Körös köz­ti sétányon. A tudóspályá­kat összegző kötet címe: A Körös-parti szoborsétány. A párttagság tisztában van a felelősségével. Azzal, hogy nekik többletmunkát kell vé­gezniük és kifogástalanul. Nem ringatják magukat olyan illúziókban, hogy a pártonkí- vüliek között nincs különb munkás náluk. Abban akar­nak különbözni, hogy köte­lességtudóbban dolgoznak, nem engedik szó nélkül a hi­bákat. Vállalnak többletet. Hosszú tanácskozások voltak erről a pártcsoportokon be­lül, az alapszervezethez tar­tozó mindhárom községben: Rámócon, Sipeken és Var­sányban. Itt tisztázódott a pártvezetőség szigorú állás- foglalása, hogy a tsz gazda­sági irányító munkájába nem szólnak bele. De, ha a terve­ket a taggyűlésen megisme­rik és elfogadják, azt a leg­messzebbmenőkig támogatják. Azt viszont megkövetelte a párttagság, hogy a gazdaság vezetősége következetes le­gyen mindenben. Tekintélyt vívjon ki magának a jó, hoz­záértő, irányító munkával. Ahogyan Laczkó Bertalan, a párttitkár ezt megfogalmazta: „A gazdaság vezetősége, ha így dolgozik, akkor élvezheti a párttagság támogatását is...” MOST A PÁRTTAGOK minden különösebb feltűnést kerülve dolgoznak. Minde­nütt ott vannak. A pártve­zetőségnek pedig rendre be­számolnak a tapasztalataik­ról. És ebben a munkában mintha szorosabbra fűződött volna párttagok és párton kívüli dolgozók kapcsolata. Tudják, hogy a jobb munka mindannyiuk érdeke. Ennek az esztendőnek a vége mu­tatja majd meg az eredményt. A félévi tapasztalat igen ked­vező Varsányiról. Bobál AyflfK — Akkor jöttem vissza gyesiéi. Vezetői gyakorlatom még nem volt. És a helyis­meret is hiányzott még. Ezért a felajánlott főkönyvelői be­osztást nem tudtam elfogadni — mondja a 29 éves megbí­zott főkönyvelőnő. — Viszont, amikor az igazgató úgy tette fel a kérdést, hogy a főköny­velői beosztás végleges betöl­téséig viszem-e ezt a vonalat, rögtön igent mondtam. Akkor már a szakmai érdekességet láttam benne elsősorban. Ügy éreztem, hogy ezzel a feladat­tal megbirkózni jó próbaté­tel,.. Vállalati váltás Ha visszatekintünk „példá­ul a múlt század nagy idő­szakaira, akár a reformkorra, akár a kiegyezés utáni nagy pezsdülésre, mindenütt ott találjuk vezető helyeken a húszasok nemzedékét — nyi­latkozta lapunknak Vámos Tibor akadémikus. — Az eny- myire fiatal nemzedék termé­szetesen nem magától kerül pozícióba, hanem szükségál­lapotok idején, nagyszabású nemzedékváltásokkor, törté­nelmi törésvonalakon.” Batá­né Ladóczki Éva nem törté­nelmi, hanem csak vállalati nemzedékváltáskor került az Ipoly Bútorgyár főkönyvelői székébe. Másfél évvel ezelőtt az új igazgató alakította ki az elképzeléseinek megfelelő ve­zérkart, így került a gazdasá­gi irányítói pozícióba olyan ember, akinek gondolkodását nem nehezítik meg a múlt terhei. — Sok szempontból előny, ha valaki évtizedekig járja a „szamárlétrát” — meditál a fiatalasszony —. Gyakorlatot szerez a munka minden rész­letében, kialakítja a kellő is­meretségi körét, és megszerzi a fontos készségeket. Mint például az emberekkel való bánni tudás: a türelem, a ha­tározottság, az erély. — Azért lehet előnye a sza­márlétra elhagyásának is. A Skála-Coop vezérigazgatója például talán ma nem lenne állami díjas, ha huszonévesen nem jut cselekvési térhez... —- Ilyen szempontból ne­kem sem lehet panaszom — ért egyet a gazdasági vezető. — Az igazgató szabad utat enged, nem szól bele a mun­kámba, illetve a területemhez tartozó nagyobb kérdésekben az én javaslatom szerint dönt. Ez persze megnöveli a fele­lősségemet is, amihez hozzá kellett szoknom. Taktika: őszinteség Batáné azok közé az embe­rek közé tartozik, akik egy- egy döntésük következménye­it részletesen áttekintik és át­érzik. Az esetleges tévedése­ken nem tudja magát begya­korlott közhelyekkel túltenni (ahogy erre másutt bőségesen láthatunk példát). Nem lát­szatprodukciókra, hanem igazi, hasznos teljesítményekre tö­rekszik. Ez a fajta lelkiisme­retesség persze nem kis te­hertétel, ám nemzedékének jeleseit sok hasonló erény jel­lemzi. — Itt olyan szakmai tudású gárda dolgozik, amely a fel­adatokat kevés irányítással is jól el tudja végezni. Ez már kezdetben is sokat segített — közli a főkönyvelőnő, aki egy személyben előző beosztását, a számviteli osztályvezetést is megoldja. — Emellett az igaz­gató is sokat segített abban, hogy elfogadtasson ebben a beosztásban másokkal is, ma­gammal is... —- E nemzedék gyengesége: a taktikai érzék hiánya. Örömmel hallom, hogy jót nyilatkozik azokról, akikkel együtt dolgozik, mert ez ki­váló taktikai fogás... —• Nem állítom, hogy nin­csenek konfliktusok — moso- lyodik el a rövid hajú, nyílt tekintetű fiatal nő. — Én a szakmai tudást dicsértem. Ahol sok nő dolgozik együtt, ott a munka nyilván nem konfliktusmentesen zajlik. A nem túl tágas irodában a gyár kitűnő termékei már méretüknél fogva is fölhívják magukra a figyelmet. Jó vo­nalú bőrfotelba ülhet a tár­gyalófél, a kávét kellemesen barna dohányzóasztalra teszi a titkárnő. Szemközt az író­asztalon rendezett stószokban állnak a gazdasági dokumen­tumoki féléves mérleg ké­szül. — Mennyire segíthet agyá­ron az, aki ennél az asztal­nál ül? — Kezdetben néha volt olyan érzésem, hogy bárki ülne itt, lényegében ugyanúgy menne minden — emlékezik vissza Batáné. — Most már befolyá­solni tudom a dolgokat. De azt nehéz megítélni, hogy ez pontosan mennyire hasznos.' Soknapi operatív döntés ha­tása nem mérhető konkrét összeggel. A fiatalasszony dicsérő sza­vakat mond a gyár nyugdíjas szaktanácsadójára, aki elis­mert szákértelmét az üzem rendelkezésére bocsátja. Az újabb és újabb — szinte na­ponta megjelenő — rendelke­zésekhez persze a főkönyve­lőnő igyekszik igazodni. A’ több száz, sőt több ezer ér­vényben lévő, sokszor egy­másnak szögesen ellentmon­dó szabályt betartani persze lehetetlen. így gyakori a hiva­talokkal való nézeteltérés. „Ez az értékes munkától vonja el az energiát” — sajnálkozik a fiatal vezető. Pedig az energiát az otthon is jócskán leköti: négyéves kisfiú várja az anyai gondos­kodást, és éppen házat épít a fiatal család. A segítő szülők messze: Somoskőújfaluban, il­letve Taron élnek. Gond és siker — Mennyire érzi magát bús torgyárinak? — Teljes egészében —vall­ja derűsen a főkönyvelő —1 Magaménak érzem a gondjait is, sikereit is. Ha hazame­gyek, a házimunka közben is a bútorgyári ügyek dolgoznak a fejemben, nem lehet őket a kapun kilépve elfelejteni. De a sikereket is átérzem. Jó volt látni a legutóbbi BNV-n, hogy az egyik új bútorunk mekkora érdeklődést keltett. Volt aki azt mondta, azonnal 100 ezer forintot ad érte... — Ügy tűnik, mintha ez nem annyira a gazdaságiak, mint inkább a műszakiak si­kere lenne... — Az az igazság, hogy igen — vállalja a realitást a fiatal vezető. — A mi szerepünk majd csak ezután, a sorozat- gyártásban és az értékesítés­ben következik. Molnár Pál ] Műtrágya — három-öt évre Salgótarjánban, a Kistarján úton újabb 80 lakásos házat épít a Núgrád megyei Állami Építőipari Vállalat. Vár­hatóan 1985 októberében költözhetnek be a leendő iakok. Ránézésre sokszínű, fényes üveggyöngy. Akár felfűzni is lehetne. Ám ezeknek a gra­nulátumgyöngyöknek más a rendeltetésük. A mezőgazda­ságban széleskörűen alkal­mazzák a nitrogént, foszfort és káliumot tartalmazó mű­trágyákat. Ezeken kívül a nö­vényeknek szükségük van még (igaz, csak kisebb meny- nyiségben) borra, molibdénre, cinkre és több más vegyi elemre is. Ezeket általában szervetlen sók formájában kapják meg. Ám ezeknek a sóknak van egy komoly hi­bájuk: könnyen oldódnak víz­ben, így a talaj- és az eső­víz gyorsan kimossa őket a talajból. Hogyan lehetne meg­állítani ezt a folyamatot? A gorkiji Lobacsevszkij tudományegyetem kémiai ku­tatóintézetének munkatársai kidolgoztak több új, polimer­bázisú mikroelemeket tartal­mazó műtrágyát (rézzel és cinkkel), amelyeket az eső- és talajvíz nem mossa ki a talajból. A gyakorlati alkal­mazás során bebizonyosodott, hogy egyszeri talajba jutta­tás után három-öt éven ke­resztül fejtik ki hatásukat. Ez azzal magyarázható, hogy a műtrágyából folyamatosa« kerülnek át a talajba a mikr roelemek — ioncserével. A kutatók eredeti módszert javasoltak a polimerbázisú mikroelem-műtrágyák gyár­tására — a papír- és cellu­lózipar hulladékaiból, a szuH fitlúgoldatokból. Az új mikroelem-műtrá­gyák agrokémiai vizsgálatait különféle mezőgazdasági kul­túrákon és a Szovjetunió kii-i lönböző éghajlati övezeteiben,' különféle talajokon végzik! A termőföldeken végzett kH sértetek pozitív eredménye-J két adtak. A mikroelem- műtrágyák alkalmazásával (egyhektárnyi vetésterületre két-három kilogramm granuJ látum) tíz-negyven százalék­kal nőtt a gyapot, a takar-; mánynövények, az őszi bú-! za, a takarmány- és a cukor­répa, a vetőmaglucerna és több más mezőgazdasági kul­túra terméshozama. Több esetben tapasztalták a ter­mesztett növények minőségé-' nek javulását is (például je­lentős mértékben növekedett a cukorrépa cukortartalma). NÓCRAD - 1984. július 18., szerda A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom