Nógrád. 1984. július (40. évfolyam. 153-178. szám)
1984-07-15 / 165. szám
Jó a légkör — áttekinthető a szervezet Nem csak nyerni, hanem veszíteni is lehet Azért szükséges az előbbieket hangsúlyozni, mert a nagyobb keresetet egyesek megkérdőjelezik, irigyelik, az ez- s>»l járó többlet, illetve hatékonyabb munkát pedig kizárjak gondolataikból. A Pásztói Faipari Kisszövetkezetben azonban az előbbieknél jóval többről van szó. A második éve önállóvá lett kollektíva dolgozói a megalakuláskor kéthavi bérüknek megfelelő kötelező részjegyet vásároltak. Ugyanakkor vállalták azt is. ha netán az üzlet nem jön be. kevésbé lesz sikeres a vállalkozás, s emiatt veszteség éti a szövetkezetei, akkor ennek nagyságát figyelembe véve, visszafizetnek majd a megkapott bérükből. JÓL MEGVÁLASZTOTT ANYAGI ÉRDEKELTSÉG — Szerencsére, eddig nesm került erre sor és reméljük, hogy a jövőben sem fordul elő — hangsúlyozza örömmel a hangjában Pusztai Tibor, a szövetkezet elnöke. — Másfél éve, hogy önállóan tevékenykedünk. Több oldalról vizsgálva eddigi munkánkat, azt mondhatom: amit várt tőlünk á tagság, amit megígértünk, azt megvalósítottuk. Termékszerkezetünk ugyan nem változott, azt gyártjuk, amit Jobbágyiból, a nagyszö- vetkezetből hoztunk magunkkal. Fejlődésünk érzékeltetésére egyetlen viszonyítási alapunk van, ez pedig a bá- zismutatő. Kisszövetkezetünkben 1983-ban az egy főre eső anyagmentes termelési érték 23 százalékos növelését tűztük ki célul, s csaknem 30 százaléknál álltunk meg. — Miként jutottak el idáig? — A jól megválasztott anyagi érdekeltséggel — válaszolja a szövetkezet elnök».-- Közelebbről ez mit jelent? — Először is nálunk nincs bérszínvonal-gazdálkodás. Másodszor: a tagok jövedelmüket előlegként kapják meg. Ha pedig a jövedelmezőség jól alakul, akkor még plusz- nyereséghez jutnak. Ez utóbbira is sor került az elmúlt évben. Egy fizikai munkakörben dolgozó 18 ezer forintot kapott. Miként teremtettük elő ezt az összeget? Ügy gazdálkodtunk az anyaggal, energiával, ahogy az elő .van írva. Emellett maximálisan takarékoskodtunk a költségekkel... — Tehát nem árnöveléssel —• vetem közbe. — Az általunk gyártott iskolabútorok árát több éve nem emeltük annak ellenére, hogy a szabadáras kategóriába tartoznak — állítja határozottan Pusztai Tibor. — Jogosak a Kiváló Áruk Fóruma cím viselésére. Ennek állandó és kifogástalan minőségét rendszeresen ellenőrzi a Faipari Kutató Intézet. A termékcsaládnak nyolc fajtájáról van szó, köztük olyanokról, amelyeket a kísérletre kijelölt iskolában is felhasználnak. Különböző színben és formában kerülnék ki a kívánt helyre és határidőre. Ä LEGMAGASABB... — Vajon, a tavalyi sikeres esztendő miként folytatódott az idén? — A közgyűlés reálisnak ítélte meg az idei elképzeléseinket, ami egymillió 400 ezer forinttal haladja meg a 83. évi termelési tervet. A plusz termelékenységből kell biztosítani. Vagyis egy fizikai dolgozónak 470 ezer forint értékű terméket kell előállítani. Ha ezt anyagmentes termelési értékben fejezem ki, akkor ez 317 ezer forint értéket képvisel. Ez a követelmény és teljesítmény a megye ipari szövetkezetei között a legmagasabb. Rátérve az idei esztendőre, a következőket mondhatom: — Az első öt hónap termelése alig valamivel maradt el az időarányos tervtől, a létszámgazdálkodás a közgyűlési határozatnak megfelelően alakult, nyereségünk az első negyedévben elérte a tervezett szintet. Az előzetes számítások azzal biztatnak, hogy féléves szinten minden termeléssel- gazdálkodással kapcsolatos elképzelésünket megvalósítÁ legnépszerűbb gyógynövény A gyógynövények értéke — állapította meg Pavlov — hasonló az anyatejéhez, mert bennük sok és sokféle gyógyító- és védőanyag együtt található. Érvényes ez a megállapítás egyik legismertebb és leghasznosabb gyógynövényünkre, a kamillára is. A botanikus két kamillanemet különböztet meg, amelyek egymással ugyan rokonságban vannak, de meglehetősen eltörnek egymástól. A magyar nyelvben az egyiket orvosi kamillának, a másikat pipi- térnek nevezik. A Matricaria chamomilla, az orvosi kamilla elnevezésénél a nemzetségnév a növény női bántalmák orvoslásánál való ősi felhasználásra utal. A fajt jelölő név görög szóból tevődik össze: chamal= alacsony, és melon=aima, tehát tulajdonképpen a földhöz közel termő almát jelenti. Valóban, ha a frissen szedett kamillavirágot ujjainkkal szét- rnorzsoljuk, az almáéra emlékeztető illatot érzünk. így nem csodálkozhatunk, hogy Svájc és Dél-Németország bizonyos vidékein almafűnek vagy almavirágnak nevezik az orvosi kamillát. A növény hazája egyébként Európa és a Közel-Kelet. Kontinensünkön a legkülönbözőbb helyeken megterem, számos országban nagybani termesztésével is foglalkoznak. Learatják az éppen kinyílt virágfejecskéket, s száraz helyen, de nem tűző napom meegszárít- ják. A kamilla aromás illatát egy illóolaj adja, amely főként a virágzatban található. A forgalomba kerülő szárított kamillavirágból teát, tinktúrát főznek, és borogatásra is használják. Enyhén hat, de alaposan. Gyulladásokat enyhít, felfúvódást hajt, görcsöt old, fájdalmat csillapít, izomfeszültséget lazít, és megnyugtat. A kozmetikai ipar különféle krémeket állít elő kamilla felhasználásával. Újabb szibériai gázvezeték A Szovjetunióban megkezdték a nyugat-szibériai Jamburg és a központi európai területen fekvő Jelec közötti új földgáztávvezeték építésének előkészítő munkálatait. Az új csővezetéket a tervek szerint 1986-ban helyezik üzembe. Nyugat-Szibéria északi körzetei egyedülálló gazdagságúak földgáztartalékokban. A nagyhozamú Medvezsje lelőhely mellett ’tt működik a világ legnagyobb kitermelése is Urengojban. Az 1981—1985 tervidőszakban TJrengoj és a Szovjetunió európai területei között összesen hat távolsági csővezeték épül. KözüIlik négyet már üzemibe helyeztek. A nyugat-szibériai földgáztermelők a közeljövőben már napi egymilliárd köbméternyi nyersanyagot termelnek. A tundrában működnek és épülnek újabb komplex gázelőkészítő berendezések. Ezek feladata az európai területek irányába húzódó csővezetékek egész rendszerének feltöltése. Ehhez a rendszerhez csatlakozik most a jamburgi vezeték. A szakemberek szerint a szovjet földgáztermelés alapvető növekményét az elkövetkező években ez a lelőhely biztosítja majd. juk —l szól magabiztosan Ismét az elnök. Mindezt lakóépületek közé beépített helyen, de nem rossz környezetben, alacsony áltó- eszközéi’tékkel, de nagy leleményességgel. Ügyesen forgatják a pénzüket. Ügy állítják össze termelési és szállítási programjukat, hogy az mindig egyensúlyban legyen a pénzgazdálkodással. Ennek megfelelően készleteiket 1983- ban 11-szer forgatták meg. A tavalyi nyereséget pedig úgy osztották föl, hogy jusson a jövőt megalapozó legfontosabb fejlesztésekre is. — Nem fukarkodunk a jövőt szolgáló fejlesztésekhez szükséges pénzzel — utal előrelátásukra a szövetkezet elnöke. — Háromszázezer forintot költünk különböző célokra. Ebből megoldjuk a telep központi fűtését és a porelválasztást. Ily módon reális, kellemes munkakörülményeket teremtünk. Az ezzel kapcsolatos tervek már készen vannak, a kivitelezéskor bizonyos társadalmi munkát vállal majd szocialista brigádunk, Akiknek, tízéves múltjuk van, és három alkalommal nyerték él az ezüst fokozatot. cs/ak így szabad Most pedig néhány szóban a vezetési rhódszerekről, felfogásról és gyakorlatról. — Havonta röpgyűlésen közösen megbeszéljük a végzett munka eredményeit, vagy eredménytelenségét, ég meghatározzuk az újabb feladatokat. Ügy vélem, rólunk most jó a légkör, mivel kis egységről van szó tevékenységünk jól áttékm-tfaető, ugyanakkor az irányításiban tevékenykedők és a tagság ügyeit intézők száma igen kévés. A5* elnökikel együtt négy fő. Jó. magam a munka irányítása mellett, ha szükséges, akkor anyagbeszerző vagyok, máskor piackutatással foglalkozom, de van, amikor a szállításnál is segédkezek. Ezt a munkát csak így szabad csinálni. Aki másként akarja, az nem érti & kisszövetkezet lényegét; a nagyfokú rugalmasság és a fokozott kockázatvállaló készség és képesség igényét — vélekedik Pusztai Tibor. Eddig még Őt igazolták a tények. VENESZ KÁROLY Építeni, gondozni A történet akár mai mesének is belliéne. Volt egyszer egy kisváros, benne egy park. Nem tartozott az ország védett kertjei közé, fái zöldjét, húsét azonban igen szerették a lakók. Történt, hogy a város pénzhez jutott, abból pedig szólgáltatöházat ■ kívánt építtetni. Helyét a parkban jelölték ki, mondván, hogy annak csupán kis sarkát foglalja majd el. Noha az új létesíttnény alapterülete ezt nem indokolta, a gondatlan építők feltúrták az egész zöldterületet. Mikor átadták a szolgáltatóházat, a lakosság öröme nem volt teljes, mert mellette és körülötte ott maradt a csatatér és a szeméttelep olyan sajátos keveréke, amillyanit sajnos gyakran produkálnak a városfejlesztés szervezetlenségei. Egy ismerős tanácselnök kérdezte a minap inkább csak önmagától: milliárdokat költünk városaink fejlesztésére, a modernizálásra, miért nem tudjuk ennek arányában örömmel eltölteni az embereket, kicsikarni a- teljesebb elismerésüket? És egy másik példát erftllí- tett. Közúti felüljáró épült náluk, de a kivitelezők Libájából hosszú időre megkeserítette a közéiben lakók életét. Azt még valahogyan elviselték, hogy az építkezés ideje alatt csak nagy kerülőkkel közelíthették meg otthonaikat — különben, figyelmesebb munkával e megpróbáltatásokat is csökkenteni lehetett volna , de az már sehogy sem fért a fejükbe, hogy miért kellett a felüljáró miatt holdtájjá változtatni régi, meghitt városnegyedüket. A kivágott, nagy lombú fákat cserjékkel pótolták, elmaradt a füvesítés, egy közeli park pedig áldozatául esett az autóparkolónak. Valamicsikét mindenkinek fel kell adnia kényelméből, megszokott körülményeiből a tágabb közösség, jelen esetben az országos közlekedés érdekében. Eddig a dolog rendben van. Ám az áldózathozalainak is van értelmes határa, amelyen túl nehezebb helyzetbe hozni az embereket szükség- télen és- céljainktól is idegen. Most már csak az a kérdés, ha ennyire közismertek nálunk a fejlesztés eme elkerülhető bonyodalmad, miért fordul elő mégis gyákiran, hogy építkezéseinikkél túl tok kényelmetlenséget is okoznak a lakosságnak. Vannak, akik ennek okát az ismert történelmi összefüggásekikél magyarázzák, jelesül: a technikai, az építőipari kultúrának nálunk nincs olyan múltja, hogy ezek a jelenségek ölő se fordulhatnának, példának hozzák fel azokat 8 más országokat — vagy ezen orí szagok náloink építő cégeit —, ahol tenyér«, nyii helyen is elférnek az építők, gondosaiét megkímélik az építési terület közvetlen kör* nyékét olyannyim, hogy a forgalom eifere» leap is feleslegessé válik. A munkálatok be. fejezrtével pedig megteremtik öz új létesít« menyhez illő környezetet. Tapasztalataim szerint azonban vanj aha# így dolgoznak, a hibák tehát nem nmgya- rázhatóalk valamiféle átokkal. Talán sokkai' inkább azzal, hogy néhol a tanács nem tér» vezteti meg komplex módon a fejlesztéseket^ Az egyetemek építőmérnöki karain tanítjá® ennek a körültekintő építési módnak az abc*, jét, Közismertek nemcsak a környezeti kúfijí túra elfogadott normái, de például a létesít* ménnyel együttjáró zaj- és levegőtisztasági ártalmak leküzdésének módszerei is. Az a tanács fejleszt okosan, amelyik e követel« menyeket is figyelembe veszi a tervezéskor s csak akkor engedj ki a buldózereket a te* repró, amikor minden feltétel adott a köti* nyezetkimélő, sőt környezetfejlesztő beruháiij záshoz. Mert $ másik üreg hiba, ami Ilyenkor élőé fordul, hogy lefaragják az útómünkálatokrá tervezett összegeket, Tudvalévő persze, hogy ma már NográcU ban a tanácsok saját beruházásaikban a te* lepülés üzemeinek hozzájárulásával is épít« keznek, s nem minden befizetés történik meg időben. Ezen úgy is lehet segíteni, hogy, a tanácsok tartalékát képeznek az utómon* kálatok finanszírozáséra, netán kölcsönkérnek,' vagy a felsőbb szerveik által megelőlegeztetik a kívánt pénzt. Ellenkező esetben félő; hogy a kevesebb pénzből induló építkezések olyan „teíimészetátalakítássaT* fejeződnek be, amely nem válik a település dicsőségére. Több hélyi tanács gyakorlata igazolja, hogy a jelenlegi szűkös beruházási lehetőségek mellett takarékosabb terveiket kiviteleznek; gyorsabban építve csökkentik a költségeiket,' hogy utána még a környék rendbetételére is fusson a pénzből, frá píteni, megőrizni; gondozni. Ez a bármás jelszó fejezi ki leginkább, mit várnak él az emberek a települések gazdáitól, a városok, falvak életének irányítóitól. Az építés sehol se járjon pusztítással.' K, «K | Szemléletváltás az üblttsUveggyárliafl Diktál s a vevő Javítani igyekeznek a piacszervező munkán a salgótarjáni öblösüveggyárban. Az üzem 730 millió forint értékű termeléséből 300 millió forintos hányad jut exportra, ennek kell külföldi piacot találni. A gyáriak ebben a tervidőszakban találták szembe magukat azzal a helyzettel, hogy az üzleti kapcsolatban már nem az eladók, hanem inkább a vevők diktálnak. Farmer., weekend- és bársonynadrágokat varr össze a Salgótarjáni Ruházati Szövetkezet. A havi 4000—5000 darab készárut, a budapesti Űj Élet Ruházati Szövetkezetnek készítik. _ . jc Benczg = A sokait emlegetett követelmény: a szemléletváltás itt is megfogalmazódott. Elsősorban a szemlélés irányán próbáltak, próbálnak változtatni: a belső folyamatokról, a termelésről a külső tényezőkre, a piacra irányul át a fő figyelem. Amikor a gyáriak e kérdésről megnyilatkoznak, ma még inkább a „kell” szó van túlnyomó többségben, azaz javarészt a teendők kijelölésénél tartanak a folyamatok, többé-kevésbé néhol már a konkrétságig is eljutva. Mint megemlítik! Sok a „kell’ a szakirodalomból nyeri ismereteket, s ezek beépítésé* vei dolgozták kj sokféle politikájukat. „Termékpolitiká, jakban” a vevőkkel való Kapcsolatok szorosabbá tételét tűzték ki célul, emellett, a kisebb igények rugalmas ki* elégítését. „Választékpolitikájukat” a termékszerkezet korszerűsítése jellemzi. „Értékesítési politikájuk*’ érvényes!« tésekor szervezeti korszerűsí-; tést, rámenősebb reklámot; több csatornás értékesítést szorgalmaznak. Ötletesen próbálják a szemléletváltást gyorsítani azzalj hogy régi, bevált módszereket újszerűén neveznek el. Az új« Ságokban, folyóiratokban közölt gyári smertetők több évtizedes gyakorlatát például mint a „Public Relations eszközét” emlegetik az üzemben! — növelni kellett és kell a kereskedelmi tevékenységgél foglalkozók létszámát. Korszerűsíteni i kell a kereskedelmi munka szervezeti feltételeit, „fokozni” kell a kereskedelmi szakemberek felkészültségi „színvonalát”. Természetesen már megtett lépések is jelzik a szemlélet- váltást: megsokszorozták a mintakiajánlásokat, gyártmányfejlesztési osztályt hoztak létre. \ Jól jellemzi a szemlélet módosulását az új elemekkel gyarapodó szóhasználat. A piacszervezés egyes mozzanatainak jelölésére honos kifejezés az üzemben a „marke- I zésre. Külön elemzik kézi Eredeti elképzelés A sok erőfeszítés eredmé* nyei már mérhetők: a múlt évi sikermérséklődés után az idei első fél év már kedvező-’ en alakult. A jövőre vonatkozólag sincs okuk arra a gyáriaknak, hogy elképzeléseikben eltérjenek a realitásoktól. Döntéseikhez kimutat« ható piacismeret áll rendelketingszemlélet”, a „marketing- koncepció”, sőt még „marketingstratégia” is előfordul! a „PR eszköze” A hosszú távra megalapozott szemléletváltást identitásuk pontos körülhatárolásával is igyekeznek elősegíteni. Egy amerikai közgazdász professzor munkáját fölhasználva sorolták be helyüket a piaci vetélkedésben. Eszerint pillanatnyilag a gyár abban a fejlődési szakaszban van, amelyben a piacon „a termékek jóval meghaladják az igényeket”. Föltehetőleg a gyakorlati munkában is jól hasznosítják háztartási és az automatikus gyártású üvegek, külön a csillárok piacát. Prognosztizálják! a kereslet alakulását, józao megfontolásokkal taglalják a fizetési feltételeket. — A gyár jelenlegi bel- és külpozíciója javuló tendenciát mutat — fogalmaznak á gyáriak, majd hozzáteszik az újszerű szemlélettel nyert eredeti elképzelést a jövőre vonatkozólag: — Arra kell törekednünk, hogy néhány nagy piacon stabilan megerősítsük pozíciónkat. Az ilyen fokon megvilágo« sított terv ismeretében nem lehet kétségünk a jövőbeli cselekvések szándéka felől. M. P. 1 r NÖGRAD 2 1984, július 15.s yasárncig
