Nógrád. 1984. június (40. évfolyam. 127-152. szám)

1984-06-06 / 131. szám

Gondolatok a bábjátékosok megyei szemléjéről A Magyar Úttörők Országos Szövetségének Nógrád megyei elnöksége a közelmúltban rendezte meg a művészeti szemle területi versenyein aranyérmet szerzett bábcso- portok megyei bemutatóját. Általánosságban elmondha­tó, hogy a szemlén voltak jók, és voltak jobbak, de a ..legjobb” feltétlenül az, hogy megyénk immár minden év­ben megrendezheti ennek a művészeti ágnak az önálló szemléjét. Ez akkor is nagy fegyvertény, ha a legjobbak- ról szólván csak nyolc cso­portról beszélhetünk. Elöljá' ‘ban el kell monda­ni, hogy a csoportokban meg­látszik a továbbképzés hiánya. Megtanulták a csoportvezetők a sokféle báb készítését (ez a korábbi évek rendszeres kép­zésének az eredménye), és ezzel a tudással ma már kí­sérletezni is mernek. Viszont talán éppen a kísérletezések vezettek egyeseket tévútra. Mire gondolunk? Különbö­ző méretarányokat láttunk. Olyanokat is, melyek az öt­venes évek divatját jellemez­tek. Amelyek az akkor még ebredező magyar bábmozga­lom — szovjet bábosoktól el­sajátított — arányai voltak. A babfejek naturálisak vol­tak, szobrászi készséget igé­nyeltek. (Egyébként napja­inkban ismét kezd uralkodni a szobrászi megmunkálású báb.) Később azonban leegyszerű­södött a figura, miáltal az ország pedagógusai a gyere­keket a valóban szépre és jó­ra nevelhették. Visszatérve a méretarányokra; az uralkodó méret á paravánon világszer­te nagyobb az 50-es évekénél. Az emberméretű vagy na­gyobb bábu, esetleg maszk, már évekkel ezelőtt „előjött” a paraván mögül, — erre szá­mos példát láthattunk a ko­rábbi salgótarjáni animációs és bábszemléken. A paraván feletti rész egy keret, amelyben sokszor meg­jelenik egy-egy játékon be­lül az óriás báb. Például Já­nos Vitéz, Hüvelyk Matyi stb. Ezekben a játékokban he­lye van a megszokottnál na­gyobb méreteknek, éppen a kifejezés miatt. De nem in­dokolt megnövelni a bábukat a paravánra, mert ezzel a gyermekközönséget meg is za­varhatjuk. Ha pedig szívesen készít egy csoportvezető em- bermeretű bábut, akkor már nincs szüksége paravánra... A nagyméretű bábu mellé ma­rionett-állatfigurák léphet­nek még akkor is, ha a bá­bokat mozgató játékos lát­szik. Még mindig a nagy mére­tekről. Több nagyméretű díszletet is láttunk. Erre BÉKÉS NAPOK A HARZBAN (2.) Wernigerodei „showműsor" Vadkerti bibliotéka nincs szükség, mert a bábú az elsődleges! Ideje, hogy szó essék a da­rabválasztásról! A bábcso­portvezetők pedagógusok, akik általában 14 éven aluli gyere­kekkel dolgoznak, hiszen — sajnos — a bábjáték ritkán tud kitörni az általános isko­lák falai közül. Ez nehezíti a darabválasztást, mégpedig azért, mert az egyes figurák­hoz nehéz megfelelő hangszí­nű, hangerejű szereplőt talál­ni. Elég utalni azokra a da­rabokra (a legtöbb ilyen), melyekben házaspárhoz kell karakterisztikusan eltérő han­gú szereplőket találni a mu­táló gyerekek között. Az ilyen darabokat legjobb meghagyni a 16 éven felüli csoportoknak. Ezzel szemben a kisgyerekek is nagyon szeretik az állat­meséket, van ezekből váloga­tási lehetőség bőven, ha már meséket akarunk színpadra vinni. Igen örvendetes, hogy a me­gyei szemlén több olyan pro­dukciót láthattunk, amelyeket a csoport életkorának megfe­lelően választottak a vezetők. Ilyen volt a szécsőnyi „Pajko kis cica”, a rétságiak „Sanyi manó”, a pásztóiak „Kolbász a padláson”, a romhányiak „Répamese”, a karancsságiak „A macskaevő egér”, a ba­lassagyarmatiak .Kis embe­rek dalai” című darabja. Ezekben viszont a 10—13 éve­sek csodálatos gyermekhang- iát nem használták ki eléggé a rendezők. Nem illusztráltak dalokkal, esetleg versekkel melyek mondanivalóit a köl­tők éppen ennek a korosztály- na szánják. Sajnálatos, hogy kevesen érzik-értik, hogy mi­lyen közel állnak ezek azok­hoz, akikkel foglalkoznak, s hogy nem veszik igénybe a segítőkész ének szakos tanáro­kat ebben a munkában. A paraván már nem kötelez, de kötelez minden csoport- vezetőt a jól átgondolt mun­ka. Tóth Ilus — Ilyen van Litkén is! — mondja Hollandi Márton ka­rancslapujtői szerelő, miköz­ben az Ikarus lépcsőjén föl­lép. Utalása a Bode egy ha­talmas völgyzáró gátjára vo­natkozott. Az óriási tárolóban a víz szintje mintegy 80 mé­terrel van magasabban a gát után kiszabaduló folyónál. A tárolóban összeállt víztömeg már ivásra alkalmas, állandó­an ellenőrzik — tudható meg a tó mellé „rendszeresített” német idegenvezetőtől. Há­rommillió ember vízellátása oldható meg belőle. — Csak éppen a litkei valamivel ki­sebb — fűzi hozzá Hollandi, s becsapja a buszajtót. Indu­lás Wernigerodébe. zában, mint most is látható, esküvőket is tartanak. Na­gyon jó ebben a házban há­zasságot kötni, ezért hát akad­nak, akik kétszer-háromszor is eljönnek ide ebből a cél­ból... Előtte áll ez a kút: a közepén levő obeliszken lát­ható a névtáblája azoknak, akik adományoztak valamit a városnak. Mint látják, ez a tábla még üres. — És meg­fogja az IBUSZ-csoport egyik tagjának karját: — Ha ad va­lamit. az ön neve fog ideke­rülni... „Önfeláldozó" gesztus Jó megházasodni. Bottlik László a ház mel­lé áll. s látható: a földszin­ti szoba eresze a nyakáig ér. A bemutatón jót derül az IBUSZ-csoport. — Ez a város legkisebb há­za. Egy özvegyasszony élt itt, de két éve meghalt. Ha valamelyiküknek kedve tart­ja, ideköltözhet. Ha szép asszony lesz, én is meglátoga­tom. Az emeleten van az ágy... — mondja sokat sejte- tően a Reisebüro wernigero­dei német idegenvezetője. A szikár őszülő ember alig­hanem szerelmese városának: nagy élvezettel mutatja be a X. századtól „jegyzett” tele­pülést. 1229-től város, hét év­századon át pénzverési joga volt. A XV. századtól a Stol- berg—Wernigeride grófok ural­ták, egészen 1945-ig. A famí­lia leszármazottai ma az NSZK-ban élnek. „Nélkülük” most 36 ezren lakják a vá­rost. — Ez az NDK legszebb vá­rosháza — mutat a tornyos épületre az idegenvezető. — Két éve újították fel, mert tudtuk, hogy önök érkezni fognak... Ebben a városhá­A pompás városháza ere­sze alatt több száz éves figu­rális frízek sorakoznak. Az idegenvezető sorra magya­rázza mire utalnak a nyelv- nyújtogatós, puffancsképű. ze­nélő stb. alakok. Az egyik páros figura „nem látható jól”, ezért a derék férfi kész­ségesen megmutatja — az IBUSZ-csoport egyik hölgy­tagját bevonván —, miként ölelkezik össze a két alak, s csók közben a női figura ho­gyan cseni el a férfi táská­jából a pénzt. A társasutazás résztvevői nagy megelégedés­sel fogadják az önfeláldozó gesztust a turistákért min­dent vállaló idegenvezetőtől... A „showman” megmutatja még „pontosan” azt a helyet, ahol ezer évvel ezelőtt az el­ső fát kivágták, településre alkalmas irtást kialakítandó (a város nevében a rode ir­tást jelent). Amikor lehet, szemlélteti az elmondandókat. E sorok íróját Goethének ne­vezi ki, hogy bemutassa, ho­gyan érkezett 200 évvel ez­előtt a városba a német li- terátor, s lépett be a temp­lom melletti ház ajtaján. — Ha Pisába mennek, ott csak egy ferde tornyot lát­hatnak. Nekünk egy egész házunk ferde! — überol az idegenvezető. S magyaráza­tát adja a dolognak: a két­szintes favázas ház valaha malom volt, víz folyt az egyik oldalán. De ma is laknak benne, s még 200 évig állni fog! — bizonygatja. Majd egy történetkét kanyarít: ho­gyan szálltak a boszorkányok a közeli hegycsúcsra: a He- xentanzplatzra, azaz a Boszor­kánytánctérre. És lezárván az ügyet, megjegyzi: — A boszorkányai? azóta már ki­haltak; az ördögög közül pe­dig —. s megfogja egy férfi turista kezét — már csak mi ketten maradtunk... Szellemes késírőszöveg nél­kül is áthatja a középkor szelleme a város fölé maga­sodó barokk kastély látogató­ját. Az 1100-as években ké­szült épületét háromszáz esz­tendeje alakították át, száz éve a mai formájúra kiegé­szítették. Volt birtokosainak, s Stolberg—Wernigerode gró­foknak kiköltözése után nem sokkal, 1949-ben hűbéri mú­zeumot rendeztek itt be. Ka­zettás mennyezet és mintás padlózat közt fejedelmi be­rendezési tárgyak adnak él­ményt az évszázadokkal ez­előtti kultúráról. A falakon függő portréképek közt föl­fedezhetjük „Sigmund Bátho­ry” képmását... Éppen ma... Az ebédlőteremben meg­terített aszta! húzódik végig, díszes tányérokkal, míves evő­eszközökkel. — Beírjuk a panaszkön.vv- be, hogy se az IBUSZ, se a Reisebüro nem tudta elintéz­ni, hogy ma itt ebédeljünk! — hangzik az ugratás Bott­lik Lászlónak adresszálva. Az idegenvezető veszi a lapot: — Elintéztük volna de saj­nos a cselédség éppen ma szabadnapos... (Folytatjuk) Molnár Pál A községi könyvtár tizenháromezer kötet könyve várja az olvasni szerető érsekvadkertieket. A felvételen: Balgáné Boda Hajnalka könyvtáros segít a választásban. Nyolcadik alkalommal ren­dezik meg július 4. és 8. kö­zött a népművészet nemzet­közi seregszemléjét, a Duna menti íolklórfesztivált Ma­gyarországon. Látványos prog­ramot ígér az idei rendezvény is, amelynek színhelyei Bács- Kiskun és Tolna megye, Ka­locsa, Baja, Szekszárd és Decs. De vendégegyüttesekkel, tán­cosokkal, kórusokkal, zene­karokkal szinte az egész or­szág érdekelt a rangos ese­ményen. Fellépnek a hosszú- hetényi, bácskai, kalocsai, sza- nyi, bagi, bogyiszlói, pécsi, kecskeméti, szarvasi. lenin- városi. debreceni, salgótarjá­ni. jászberényi, taktaharká- nvi. sükösdi. sándorfalvi, hol­lókői, táborfalvi, tököli és budaoesti egvüttesek is. A környező országok, a Du­na menti népek hagyománya­it osztrák, NSZK-beli, cseh­szlovák, bolgár. jugoszláv, szovjet, román csoportok köz­vetítik. Tág szellemben értel­mezve a fesztivál elnevezését meghívlak török, olasz, fran­Folklórfesztivál a Duna mentén cia, svájci, NDK-beli és len­gyel táncosokat, zenészeket is. Részvételükkel teljesedik ki a program, s a fesztivál alap- gondolata: a Duna menti ne­páli közeledése a néphagyo­mányok, a tolmácsolást nem kívánó tánc, zene és ének ál­tál. A népművészetek olyan seregszemléjére kerül itt sor, amely a közös, összekötő ele­meket hangsúlyozza: a népes kultúrateremtő erejét, s amelynek célja a népek kö­zötti kölcsönös megértés és barátság erősítése a népmű­vészet, a néphagyományok útján. A folklór hiteles, autentikus formájában kerül itt pódi­umra, színpadra, a vásárok, kiállítások termeibe. A zsűri — amely elbírál és nem ver­senyeztet — ügyel arra, hogy „csak tiszta forrásból” • táp­lálkozó művek, művészet ke­rüljön a fesztiválra. Az elő­készületekben az Akadémia szakemberei és gyűjteményei voltak segítségére a forráso­kat kutató együtteseknek. Szorgalmazva, hogy a Duna menti népek legősibb, leg­szebb hagyományai elevened­jenek fel. Az első Duna menti feszti­vál dátuma 1968. volt. Előbb évenként, kétévenként, majd 1975-től háromévenként ke­rül sor a hagyományok őrzé­se, felélesztése jegyében a folklór e sajátos területét be­mutató eseményre. A műso­rok gerincét a néptánc adja. ‘>>;>^NXV\XVvXV<XXXA^X>X>>X\XVV>X^XV«XXNXXXXXXXXXXXXVC de lesz népművészeti kirakó­vásár es kiállítás, népze­nei és táncházi zenekarok ta­lálkozója. Ez idő alatt tart­ják Baján a KOTA népzenei bizottságának ülését és az országos honismereti tanács­kozást. A témával kapcsola­tos pályázatok eredményhir­detésére és bemutatására is ekkor kerül sor. Nem lesz hiány látványos szórakozás­ban sem — díszbemutató, baráti találkozók, menettánc, játszóház, ifjú népművészek kiállítása, hagyományőrző és népdalkörök bemutatója, la­kodalmi felvonulás színesíti a programot. Fafaragók, pin- gálók, szövők, fonók, hím­zők, korongozók és más kis­mesterségek képviselői a hely­színen mutatják be munkái­kat. Pódiumra lépnek ma­gyar és külföldi néptánc- együttesek, paraszténekka­rok, pávakörök, citerás. teke­rőlantos. furulyás, dudás nép­művészek. (Kádár) műsor KOSSUTH RADIO! «.27: Kötődésem a tálhoz *.57: Nyugdíjasok a Német De­mokratikus Köztársaságban 9.12: Könnyűzenei stúdiónk fel­vételeiből 9.43: Kis magyar néprajz 10.05: Két keréken Magyarorszá­gon. 10.35: Kamarazene it.oo: Rádiószinház 11.31: A La Petite Bande két Co­relli-concerto grossót ját­szik. 12.45: Utak, ösvények 13.05: Operaslágerek 13.35: Dzsesszmelódiák 14.29: Miska bácsi levelesládája 15.05: Régi angol zene 15.2*: MR 10—14 16.05: Népdalcsokor 16.49: Kritikusok fóruma 17.05: Munkások 1984. 17.30: Reflektorfényben egy ope- raária. 18.01: Balakirev: Islamey — ke­leti fantázia 19.15: világirodalmi dekameron 19.56: Bangó Margit, Gergely An­na és Bárány Pál László nótákat énekel. 20.40: Évszázadok mesterművei 21.30: Külpolitikai klub 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Kórusmuzsika 22.45: „A motortechnika úttörője” 23 00: Népdalok 23Í20: Három narancs szerelmese 0.10: Bennett: Commedia. PETŐFI RADIO: 8.05: Szovjet kórusdalok 8.20: Tíz pero külpolitika (ism.) 4 {jjOűRÁD - 1984. június 6., sierdq 8.35: Idősebbek hullámhosszán 9.30: Válaszolunk hallgatóinknak 9.45: Maria Callas Rossini operái­ból énekel 10.00: Zenedélelőtt 11.35: A Szabó család 12.05: Cigánydalok, csárdások 12.35: Tánczenei koktél 13.30: Labirintus 13.45: zenés délután 17.30: ötödik sebesség 18.35: Réti József operettdalokat énekel 19.00: A Blue Oyster Cult felvé­teleiből 19.45: Közvetítés a Belgium—Ma­gyarország válogatott lab­darúgó-mérkőzésről és az Arany Mokka nemzetközi kerékpárversenyről. 21.50: Rádiószínház. 22.39: Gasparone 23.20: Dalida és Engelbert Hum- perding énekel MISKOLCI STUDIO: 17.00: Hírek, Időjárás, műsor­ismertetés. 17.05: Hangverseny­krónika. 17.20: Ablak az ország­ra. Fodor László Jegyzete. 17.30: Index. Gazdaságpolitikai maga­zin. (A tartalomból: Bérek és teljesítmények Heves megye épí­tőiparában. — 40 órás munkahét Ozdon. — Termesztők és felvá­sárlók.) Felelős szerkesztő: Pau- lovits Ágoston. Szerkesztő: Bor­sodi Gyula. — Sport. 18.00: Észak­magyarországi krónika. 18.25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (ism.) 8.05: Iskolatévé. Óroszul beszé­lünk. 8.25: Környezetismeret 9.00: Környezetismeret 9.20: Magyar nyelv 9.30: Korok művészete (ism.) 10.00: Delta 10.25: A fekete macska bandája VI/1. (ism.) 11.30: Képújság 15.00: Iskolatévé 15.40: Szórakaténusz 16.00: Mondok neked valamit 16.30: Hírek 16.40: Aki dudás akar lenni. 16.55: Beszédmüvei és. VI/5. rész. 17.15: Klondike! mesék: Tovább az úton. 18.05: Képújság t8.10: Tetemrehivás a Fülöp-szl- geteken 18.50: A Közönségszolgálat tájé­koztatója 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hiradó 19.55: Belgium—Magyarország válogatott labdarúgó-mér- kőzés. 21.50: Célpont. Angol tévéfilm­sorozat. A nagy fogás. (18 éven felülieknek!) 22.40: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 18.00: Szókimondó (ism.) 18.45: Képújság 18.50: Mi van itt születőben? 19.30: Hommage a Dvorák 19.55: Függelék 20.00: zenés adás 21.05: Tv-bíradó 2. 21.20: A pozelandi ifjúsági filhar­mónia koncertje. 21.25: Reklám 21.30: Lovecs 21.50: Színházat Játszunk VI/6. 22.45: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Szolgálati út 21.00: Időszerű problémákról 21.45,; Arany Prága, ’84. 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Páratlan műtétek 22.45: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Lépésről lépésre, 2. rész 20.50: Bratislava! Líra. ’81. (Ism.)’ 21.30: Időszerű események 22.00: Arany Prága ’84. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Sok pénznél jobb a több (16). Színes, szinkronizált francia bűnügyi filmvígjáték. — Filmklub: TIó- szakadás. Színes magyar film­dráma. — Balassagyarmati Ma­dách: Fél 4 és háromnegyed 6- tól: 101 kiskutya. Színes, szink­ronizált amerikai rajzfilm. 8 órá­tól: Kémek a lokálban (16). Szí­nes francia-olasz bűnügyi film­vígjáték. — Nagvbátonyi Petőfi: A 3. számú űrbázis (16). Színes angol fantasztikus kalandfilm. — Pásztói Mátra: Cicák és titkár­nők (14). Színes. szinkronizált csehszlovák filmvígjáték. — Ka- rancslapujtő: Ezermilliárd dol­lár (14). Színes, szinkronizált francia film. fi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom