Nógrád. 1984. június (40. évfolyam. 127-152. szám)
1984-06-06 / 131. szám
olgári védelem Á „romvárosban" jártunk Darus gépkocsivat az emeletről mentik a sérülteket, illetve a bentszorultakat. Bolygónkon az elemi csapások és természeti katasztrófák évről évre emberáldozatokat követelnek, elpusztítják a városokat, a lakosságot, az ipari létesítményeket, baleseteket okoznak, óriási kárral sújtják a népgazdaságot. A különböző kiadványokban szinte naponta jelennek meg hírek az egyes országokban történt elemi csapásokról és természeti katasztrófákról: földrengésekről, vulkánkitörésekről, hegyomlások- tóI, földcsuszamlásokról, áradásokról, árvizekről, huriká- nokról forgószelekről, hó- és homokviharokról, erdőtüzekről, tartós aszályról és egyéb olyan csapásokról, amelyeket ez emberek pusztulása városok és ipari létesítmények le- rombolódása kísér, valamint a természet ökológiai egyensúlyának, a környezetszeny- nyezés okozta megbomlásáról szól. A szörnyű természeti csapások következményei az egész emberiség előtt ismertek. Az elpusztult, víz alá került, hamu alá temetett és elnéptelenedett városok maradványai nemcsak a tragédia méreteiről, a vad természeti elemek erejéről a városépítészeti ismeretek tökéletlenségéről és a létesítmények meg nem felelő megbízhatóságáról tanúskodnak, hanem arról is, hogy korlátozott lehetőségek állnak rendelkezésre e csapások következményeinek elhárítására, nem is beszélve a mentési és helyreállítási munkák szervezettségéről. Az elemi csapások és különböző katasztrófák esetében a keletkező energia mennyisége gyakran meghaladja a mai nukleáris robbantások teljesítményét. A pusztítás következményeit tekintve ezek leginkább a háború történetéből ismert kegyetlen ütközésekhez hasonlíthatók. Például Japánban az 1923-as földrengésnél néhány másodperc alatt körülbelül 143 ezer ember pusztult el és 122 ezer épület ment tönkre, a Kelet- Pakisztán 1970-es hurikántól 1 miliő ember, az indiai 1775- ös árvíztől körülbelül 2 millió ember pusztult el. Az elemi csapások elleni küzdelemben a világ minden országában a munkaképes lakosságot és a polgári védelmi szervezeteken kívül a szükséges esetben bevonják a katonai technikával rendelkező csapategységeket is. Az UNESCO tanulmánya szerint 1926. és 1950. között 350 ezer ember halt meg földrengés következtében és 1949. és 1969. között ugyancsak 350 ezer ember esett áldozatul, egy évre eső emberáldozatok száma 17 ezer fő. Igen gyakoriak a közlekedési katasztrófák. A mai közlekedési eszközök légi, vasúti, vízi, autóközlekedés, továbbá ma már a kozmikus közlekedési eszközök közül a balesetek számát tekintve az első helyet a gépjárművek foglalják el. A felmérések alapján az európai országokban minden 30 másodpercben történik közúti baleset, melynek következtében 5 másodpercenként hal meg egy ember és további 20 sebesül meg. A világban évente 250 ezer ember pusztul el az autópályákon. Az elemi csapások és természeti katasztrófák nem ismerik az országhatárokat. A gyakran több országot érintő elemi csapások és természeti katasztrófák elleni küzdelem tapasztalatai azt mutatták, hogy sürgető szükség 25 éyes a Polgári Védelem című folyóirat 1959-ben a Polgári Védelem jogelődjének — a Magyar Leyoltalomnak a megindítása szükségszerű, hiánypótló volt. A nemzetközi tapasztalatok azt bizonyították, hogy a Magyar Légoltalomnak is szüksége van egy szakpropaganda- lapra. Az elmúlt 25 esztendőben sokat változtak, módosultak a követelmények. Nem változott azoban, hogy a lapnak eddig is és ezután is — a párt politikájának megfelelően — a polgári védelem fő feladatainak megvalósítását kell szolgálnia. A kezdeti időszakban két- havonként, zárt terjesztésben jelent meg a Magyar Légoltalom. Ez az időszak is megegyezett a légoltalmi szervezet időszerű kérdéseivel, hiszen a szervezet is belső zárt rend. szerben működött. A hatvanas években ha. iánkban is az egész országra kiterjedő korszerű polgári védelem alakult ki és ehhez kellett igazítani a lappal szemben támasztott követelményeket is. Ez azt jelentette, hogy a zárt terjesztésből kilépett — utcai árusításban — az ország lakossága elé, először havonta kétszer, 16 oldal, majd havi egyszeri 32 oldal terjedelemben. A Polgári Védelem ma döntően a szervezetegység alegység-parancsnokainak szakmódszertani lapja, melynek keretében egyben képviseli minden esetben a PVOP hivatalos állásfoglalását, de igyekszik lehetőséget biztosítani a tapasztalatcsere jellegű, szak- módszertani írások közlésére is. Ezen túlmenően foglalkozik aktuális katonapolitikai kérdésekkel, hirt ad a területen végrehajtott különböző szintű, vv-gvakorlatok előkészítéséről lefolytatásáról, azok értékeléséről. van nemzetközi együttműködésre és sokoldalú segítség- nyújtásra a csapások következményeinek felszámolásénál. A közös akciók hatékonyságára igen jó példa a szocialista országok kölcsönös segítségnyújtása az elemi csapások elleni harcban. így például a Szovjetunió 1963-ban Skopjéban 1973-ban Bukarestben nyújtott segítséget a földrengés sújtotta lakosságnak. Ezeket figyelembe véve készültünk fel egy olyan gyakorlat bemutatására. melynek tárgya bemutatni a polgári védelmi alegységek, valamint a megyei tűzoltó-parancsnokság egységének tevékenységét. földrengés, vasúti és gépjármű-közlekedés következtében kialakult kárterületen. A gyakorlat főbb célkitűzése. hogy bemutassuk az elemi csapás és vasúti, közúti katasztrófa esetén a kialakult kárterület felderítését a mentés végrehajtását, a mentés minden oldalú biztosítását. a sérültek kiürítését, elsősegélybe való részesítését, sebesült műtőhelyre való kihordását, tüzek lokalizálását, közmüvek ideiglenes helyre- állítását valamint a különböző alegységek közötti együttműködés megszervezését és folyamatos fenntartását — tájékoztatott a többi között azon a bemutató gyakorlaton, amelyet a polgári védelem országos parancsnoka Hajdúszoboszlón szervezett dr. Hegedűs Gábor ezredes, a polgári védelem Hajdú-Bi- har megyei törzsparancsnoka. S megkezdődött a gyakorlat. A földrengés következtében kialakult tűzgócok felderítésére megérkeztek a tűzol- tó-felderítők. Velük egy- idöben a kárterületre érkeztek a szakíelderítők és megkezdték a műszaki, valamint az egészségügyi szakfelderítést. A tűzoltó-felderítők megállapították a tűzoltógócok helyét, az égő anyagok fajtáit, az oltáshoz szükséges erő- és eszközigényt és rádión azonnal riasztották a tűzoltóegységeket. Megkezdődött a tüzek lokalizálása. • Munkához láttak a műszaki szakíelderítők is. Felkutatták a romok alá került sérülteket. Megállapították az épület romosodását, a közművek rongálódását az épületekben, pincékben, padlásokon, illetve az emeleteken bentszorult személyek tartózkodási helyét. Az egészségügyi szakfelderí- tők is munkához láttak. Berendezték az orvosi segélyhelyeket, felkészültek a kiszállított sérültek fogadására, osztályozására és első orvosi segélyben való részesítésben, valamint a rászorultak első orvosi segély végrehajtása után a kórházba való irányításra. A darus gépkocsi az emeletről menti a sérülteket, illetve a benne szorultakat. Az elsősegélynyújtási feladatok végrehajtása során a sérülteket hordágyon illetve kikíséréssel a sebesültmunkahelyekre szállítják. A „romváros” élő hangyabolyhoz hasonlít. Megkezdődik a mentőmunkában részt vevő erők élelmezésének biztosítása, az ivóvíz pótlása. S egy újabb esemény. A vasútiközúti katasztrófa által kialakult kárterületre is bevonul az egészségügyi szakasz, megkezdik a sérültek felkutatását, kimentését a vagonokból és az autóbuszból. Az elsősegélynyújtás után a sérülteket innét is a sebesültgyűjtőhelyre szállítják. — Egy igazán nagyszerű földrengés utáni gyakorlatot láttunk — foglalja össze mondandóját Raffai Sándor alezredes. a polgári védelem Nóg- rád megyei törzsparancsnoka. Sok olyan dolgot láttunk, amelyeket kiképzéseink során mi is eredményesen tudunk hasznosítani. Ami számomra igen meglepő volt, az az összefogás, amelyet a gyakorlat végrehajtói tanúsítottak. Lehettek azok ipari dolgozók, termelőszövetkezeti tagok, vagy áfész polgárvédelmi alegységeinek tagjai. Érdemes volt Hajdúszoboszlóra látogatni. S. L. Az imitált földrengés után a résztvevők mentési bemutatót tekinthetlek meg. Többek közölt emeletről mentik a sérültet. Gyakorlat az ELZETT-nél Az ELZETT MÜVEK szécsényi gyára által készített lakatokat, zárakat jól ismerik a vásárlók. Az idén töbo mint 300 milliós értékben kerül e termékekből piacra. Jelentős az exportra jutó mennyiség is, az éves terv közel 50 százaléka. De most másról váltunk szót Róka Miklós igazgatóval. Májusban kétnapos üzemi felmérő polgári védelmi gyakorlatra került sor. — Az Ipari Minisztérium iparszervezési főosztálya által kiadott szervezési intézkedés és az ELZETT MÜVEK irányító polgári védelmi parancsnoksága által hozott döntés alapján került sor e gyakorlatra — kezdi a beszélgetést a gyár fiatal igazgatója, majd hozzáteszi. — Felelősségteljes megbízatásnak vettük a feladat végrehajtását. Egyébként nem ért váratlanul a „kijelölés”, a középtávú kiképzési ciklust is üzemi gyakorlat szervezésével és levezetésével terveztük zárni — tájékoztat. A szécsényi gyár polgári védelmi szervezeteinek, törzsének munkáját az irányitó és a vezető szervek részéről átadott oklevelek, dicséretek is „sejtetik” Ott voltak a korábbi járási bemutató és komplex gyakorlatokon, a „centenáriumi” és a „jubileumi” felmérő gyakorlatokon, bemutatókon, versenyeken is. Az igazgató arra is utalt, hogy bátran vállalkoztak a szintentartó elméleti és gyakorlati foglalkozásokra. Közreműködtek az ELZETT MÜVEK által szervezett polgári védelmi felkészítők előkészítésében, amelyben nagy segítséget kaptak a polgári vedelem Nógrád megyei parancsnokságától is. — A gyakorlatunk előké- tése időben megkezdődött, a tervek elkészültek és az illetékes felügyeleti szervek végrehajtásra jóváhagyták. Az Ipari Minisztérium polgári védelmi főfelügyelője és az ELZETT MÜVEK irányító törzsparancsnoka a helyszíni szemrevételezésen ellenőrizte az előzetes tervekben megjelölt feladatok körülményeit, a végrehajtás feltételeit — tájékoztat az igazgató az előzményekről. Szavaiból érződik, hogy a gyakorlat alapos és mindenre kiterjedő előkészítésére nagy figyelmet fordítottak Szé- csényben. Nagyon lényeges, hogy a gyakorlatba bevont személyek, az üzem dolgozóinak tájékoztatása pontos, megbízható, a feladatokhoz igazodó legyen. Ez körültekintő politikai előkészítést igényelt. — Tennivalók a naprakész polgári védelmi terveinkre épültek és ennek megfelelően egy „hagyományos” csapás elleni védelemre, következményeinek felszámolására, illetve radioaktív kiszóródás elleni védekezésre készültünk komplex módon — magyarázza a feladatokat. Róka Miklós utalt arra, hogy üzemi komplex gyakorlatot elsőként az ELZETT MÜVEK gyárai közül a szécsényi hajtotta végre. — Igyekeztünk népgazdasági lag is hasznos módon szervezni a gyakorlatot. A sajtoló és szerelde üzemrész termelőmunkát végzett és dolgoztak azok a kiszolgáló munkaterületek is, amelyekre a műszaki és az RBV védelmi feladatok épülnek. Tehát a veszélyhelyzettel kapcsolatos riasztás munka közben került végrehajtásra. — A polgári védelmi parancsnokságunk a gyár védelmi vezetésének szakmai szerve, így felelősek vagyunk a megelőző védelmi feladatok, a mentésre való felkészülés időbeni megtervezésé| NCGRAD - 1984. jú ért, megszervezéséért, a veszélyhelyzetben jelentkező feladatok gyors, szakszerű végrehajtásáért. Alapvető a dolgozóink és az anyagi javaink védelmének tervezése, szervezése, végrehajtása, a kiadott utasítások megvalósulásának folyamatos ellenőrzése, a polgári védelmi szervezet működési feltételeinek folyamatos javítása, a beosztott parancsnoki állomány munkájának segítése — magyarázza a gazdasági vezetes sokirányú feladatait. — A gyakorlaton azt mértük fel, hogy hol tartunk a kiképzési programunknak megfelelő felkészülésben, mennyire biztosítottak a terveink végrehajtásához a személyi és az anyagi feltételek. — Én is először végeztem ilyen nagy jelentőségű védelmi feladatot. A vezérigazgató engem bízott meg a gyakorlat levezetésével, de bíztam segítőimben: a gyakorit törzsfőnökének munkájában, a parancsnokság, a törzs, a különböző munkacsoportok, a munkahelyi vezetők és a dolgozók felelősségében, a feladatok egységes értelmezésében, a cselekvési egységben... Sok múlik bizonyára azon is, hogy a helyzeteket milyen gyorsan ismertük fel, milyen gyors a megoldókészség. Most igazán szükség volt arra. hogy a közösségi és kölcsönösségi elv szilárd I égvén — hangsúlyozza Róka Miklós. A beosztott parancsnokok irányító-, szervezőkészségből is „vizsgáztak”, miként a különböző intézkedéseket előkészítő munkacsoportok is — utalt a gyakorlat néhány minősítésre kerülő jegyére. — Lényeges volt az is munkánkban. hogy gyakoroltuk a parancsnoki „nyelvezetet”, a különböző munkaokmányok vezetését és kissé „beleéltük” magunkat olyan helyzetbe, amelyre remélem soha nem lesz szükség. A mi gyakorlatunk is ezt a célt szolgálta: legyünk felkészültek védelmi vonatkozásban is — fejezte be tájékoztatását Róka Miklós igazgató, az ELZETT MÜVEK szécsényi gyára polgári védelmi parancsnoka. Itácz András j Svédországban ilyennek tervezik a legegyszerűbb, földbe süllyesztett bútgyűrüből készült egyszemélyes óvóhelyet.' Az oldalt összeállította: Somogyvári László 6., szerda 5