Nógrád. 1984. június (40. évfolyam. 127-152. szám)
1984-06-06 / 131. szám
KISGÉP - NAGY HATÉKONYSÁG Alkalmazkodás apró alakításokkal Napról napra ontják új ötleteiket a Romhányi Építési Kerámiagyár iparművészei. S. hogy a kigondolt motívumokból mi valósul meg, az a próbaöntésnél dől el. —bencze— Növekvő mézexport Bányai berkekből jelentjük A Nógrádi Szénbányák kányási bányaüzemének Vá- lyi László vezette Április 4. Szocialista Brigád hétfőn bejelentette, hogy gépi vágathajtási rekorddöntésre vállalkoznak. Az a céljuk. hogy 31 üzemnap alatt minél több vágatot készítsenek el. Az eddigi vállalati rekord 183 méter, melyet Paulik József szorospataki vágathajtó brigádja ért el. Ezt kívánják most megdönteni a kányásiak. Műszakiak, szállítók és vá- gathajtók szoros együttműködésével kívánják megteremtem a rekorddöntés feltételeit. Munkájukat egy újításból származó szovjet gyártmányú jövesztő-rako- dó, valamint egy F—6-os jövesztőgép kombinációjából kialakított szerkezettel végzik. 2 A Nógrádi Szénbányák kányási bányaüzem Győré Sándor vezette lakatosbrigádja befejezte egy EIMCO típusú rakodógép főjavítását. A ..Munkád mellé add a neved” mozgalom keretében védnökséget vállaltak és szocialista szerződést kötöttek a gépet használó Asztalos Miklós vezette vágat- baj tó brigáddal. A javítóik vállalták, hogy legalább három hónapig komolyabb hibája nem lesz a rakodógépnek. Az üzemeltetők pedig megfogalmazták, hogy a nagy teljesítményű, értékes gépet mindig szakszerűen kezelik, folyamatos kihasználásáról gondoskodnak és tervüket legalább 100 százalékra teljesítik. Eltelt a három hónap, a vállalásokat mindkét kollektíva teljesítette és ezáltal 10—10 ezer forint jutalom üti a két brigád bányászainak a markát. — Ehhez a termékhez nulla-hatos rezezett acélhuzal kell — magyarázza az üzemvezető. — Jelenleg Ausztriából, illetve az NSZK-ból szerezzük be. De szó van arról, hogy az SKÜ fogja gyártani nekünk. S akkor az importálás mellett az anyagszállítást is kiküszöböljük, mert a salgótarjáni üzemegységbe telepítjük a tűzőkapcsok gyártását... A szigorúbb gazdasági föltételekhez való alkalmazkodás legtöbbször nem látványos, nagy változtatásokkal történik, hanem kisebb, olykor aprónak tűnő módosításokkal megy végbe. Ez utóbbiak közé sorolható az írószer szövetkezet néhány kezdeményezése, amelyekkel technológiai elemeket helyez át központi, pomázi üzeméből a salgótarjáni üzemegységbe. lói, ha keveset — öt, egyenként százszálas kapocsgyártó gépet telepítünk át Salgótarjániba — mondja Hernád János, pomázi üzemvezető, a SAX-eszkö- zöket gyártó részleg irányítója. — A gépek közül kettő osztrák gyártmányú, a másik hármat a mi tmlk-üzemünk készítet4«, de ezek legalább olyan jók, mint az eredetiek. A tágas csarnokban az öt masina szorgalmasan csattog, pörgeti a száz-száz orsóról feíA változékony időjárás feladta a leckét a mezőgazdasági növényvédőknek. A fertőzések terjedésének nagy teljesítményű permetező- és porozógépekkel veszik elejét, s a munkákba bevonták a mezőgazdasági repülőgépeket is. A gabona országszerte virágzásban van. A búza most fokozott gondoskodást kíván. A növények nagyrészt kiheverték a korábbi aszályt, ám újabb terméskieséssel fenyeget a lisztharmat. Ez a veszedelmes gombafertőzés a fiatal növényeken a szó szoros értelmében felfelé kúszik, igyekezik megközelíteni a búza felső két levelét. Éppen gyózó fényes huzalt. Elöl öthat másodpercenként dobják ládába az ötvenes csomókká összesajtolt tűzőkapcsokat. A gépek közt mindössze két munkás lépdel, ellenőrzi a szabályos működést. Ritkán avatkoznak be, akkor azonban annál nagyobb szakértelemre van szükségük. Olyanfajta munkakörük van, amelyben akkor dolgoznak jól, ha minél kevesebbet dolgoznak. Vörös és fehér A kapocsgyártó gépek elszállítása után a megmaradó csarnokban festődét rendeznek be Pomázon. Jelenleg szűkös körülmények közt oldják meg a festés műveletét. A várhatólag növekvő igényeket a tágasabb helyen tudják majd a kellő minőségben kielégíteni. Ezenkívül Salgótarjánba is telepítenek át festőkapacitást. Mi végből? — Jelenleg az irodai kisgépek alkatrészeit Salgótarjánban préselik — magyarázza a folyamatokat Hernád János. — Aztán ideszállítják őket, és itt történik meg a festés. Ezután az alkatrészeket meg- gint visszaszállítjuk Salgótarjánba. Főleg ez a második szállítás ronthatja a munkadarabok minőségét. A festék könnyen leverődhet, ha nem eléggé gondos a szállítás. Az a cél tehát, hogy Tárj áriban zárt ciklusú termelést alakítsunk ki; azaz a préselés, b azokat, amelyek a termésképzésben nélkülözhetetlenek, mivel az asszimilációban nagy szerepük van. Ha a lisztharmat megtámadná felületüket, — amelyet egyébként még az úgynevezett vetésfehérítő bogár is támad — az a termés- eredményeket erősen visszavetné. A mezőgazdasági nagyüzemek ezért nagyhatású kémiai anyagokkal folyamatosan védik a gabonatáblákat, igyekeznek megakadályozni a gombafertőzés terjedését. Védik a gabonát a kalászfuzá- rium ellen is, ez a gombaféle miután felütötte a fejét, a gazdaságok nyomban hozzáláttak a porozáshoz. festés és a szerelés egy helyen történjen. így szállítási költséget is megtakarítunk és jobb minőséget érhetünk el. Innen tőlünk csak egy beégető kemencét viszünk el, a többi eszköz új lesz; az új csarnokban szerelik majd fel. Előreláthatólag a jövő év első negyedében kezdenek működni. A Tarjánkból ma még Po- mázra szállított SAX-elemeket először zsírtalanítókádba meríti egy a kád fölé állított minifutódaru. A megtisztított alkatrészeket ezután fúj-; ják be festékkel; látogatásunkkor épp téglavörös változattal dolgoztak, emellett sárgával, sőt fehérrel is bevonják a tetszetős kisgépeket. Amelyekkel elsősorban a hazai piac igényeit kívánják kielégíteni, de mérhető mennyiséget visznek belőle Ausztriába és Jugoszláviába is; utóbbi országba 170 ezer dobozzal szállítottak az idén. Biztos segítés — A Pomázon és Tarjánban kialakuló párhuzamos kapacitások egyúttal azt is lehetővé teszik — fejtegeti Hernád János —, hogy váratlan akadályok esetén, például ha az egyik üzemben túl sokan megbetegednének, kisegítsük egymást. Ezzel is a termelés biztonságát fokozzuk. M. R A kertészetekben a levélte- tű-fertőzés okoz gondot. Az élősködők támadják a zsenge palántákat. Az idén a paradicsomot is, amire a korábbi években nemigen volt példa. Ártalmukból ezúttal szerencsére kimaradt a zöldborsó, és a levéltetvek az idei tavaszon a szokásosnál kevésbé kezdték ki a mákot. A dísznövények közül most támadásuk célpontja a rózsa, sokfelé látni idő előtt elszáradt virágokat. A veszedelmes levéltetvek elleni védekezéssel a kiskertekben sem szabad késlekedni; kellő hatékonyságú kémiai szerek állnak a kistermelők rendelkezésére. Élénkül a kereslet a világpiacon a méz iránt; a Hun- garonektár az idén eddig 20 százalékkal többet exportált belőle, mint az elmúlt év azonos időszakában, összesen mintegy 3500 tonnát. Az akácosokba már kitelepítették a kaptárakat. A méhészek szerint a jó termés eléréséhez sok melegre, napfényre lenne szükség, ez ugyanis segítené a nektárképződést. Az akác-, és a virágméz mellett a választék bővítésére az idén kísérletként különleges mézfélék átvételét is tervbe vette a Hungaronektár. A hárs-, a gesztenye-; a levendula- és a zsályamézért felárat fizetnek a méhészeknek. Ha e termékek iránt a külpiacon kereslet mutatkozik, később is rendszeresen átveszik majd ezeket a mézfajtákat. Áz elmúlt években gyakran okozott gondot a méhé-J széknek a varróatózis-fertő- zés, amely megbetegítette a méhcsaládokat. A vállalat üzemet rendezett be a betegség elhárítását szolgáló, úgynevezett füstölőcsík gyártására. E termékből igény szerinti ellátást biztosítanak. Növényvédelmi munkák Szovjet történettudós a második front jelentőségéről A normandiai partraszállás háttere és Negyven évvei ezelőtt, 1944. június 6-án az angol—amerikai csapatok partra szálltak Észak-Franciaország partjainál, Normandiában. Ez az európai második front megnyitásának kezdetét jelentette. Az európai második front a világháború egész ideje alatt alapvető probléma volt a Hit- ler-ellenes koalíció legnagyobb szövetségesei, az USA, Nagy- Britannia és a Szovjetunió kölcsönös viszonyában. Abból, ahogyan az USA és Nagy- Britannia vezetői kezelték ezt a problémát, nemcsak azt lehet megítélni, hogy valójában milyen céljaik voltak ebben a háborúban az említett országok uralkodó köreinek, hanem azt is, hogy ténylegesen és nem szavakban milyen volt a viszonyuk a Szovjetunióhoz. A második front kérdése gyakorlatilag a Hitler elleni koalíció megalakulásának kezdetén, vagyis már 1941 nyarán került napirendre és az 1942-es és 1943-as években a háború egyik fő kérdésévé vált. A második front időben történő megnyitásával kialakulhatott volna a háború két döntő frontja Európában. Ez "segíthette volna a fasiszta lkjkk erőinek sokkal gyorsabb kimerülését, mindenekelőtt a fasiszta Németországét. Ez kétségtelenül a világ antifasiszta erőinek tömörülését is szolgálta volna. Végeredményben tehát lerövidítette volna a háború időtartamát. Egészen természetes, hogy az európai második front megnyitására vonatkozó követelés nemcsak a Szovjetuniótól indult ki, hanem az USA és Nagy-Brítannia antifasiszta társadalmi szervezeteitől, a megszállt európai országok ellenállási erőitől is. Az USA és Nagy-Britannia vezető körei azonban a Szovjetunióra és annak fegyveres erőire akarták áthárítani a háború minden terhét. Ügy akartak győzelmet aratni Németország fölött, hogy közben teljesen legyengítsék, kimerítsék a Szovjetuniót, a világ első szocialista országát. Ezeket a célokat tartva szem előtt, az USA és Nagy-Britannia vezetői igyekeztek minél tovább halogatni a második front megnyitását. A német fasiszta haderők moszkvai, sztálingrádi, kursz- ki és a szovjet—német front más csatáiban elszenvedett veresége következtében már 1943-ban nyilvánvalóvá vált, hogy a fasiszta Németország katonai veresége elkerülhetetlen. Nem vált be a nyugati hatalmak vezetőinek az a számítása, hogy a Szovjetunió legyengül a háborúban. Sőt, kénytelenek voltak számolni a Szovjetunió nemzetközi tekintélyének növekedésével. Ebből a Hitler-ellenes koalícióhoz tartozó nyugati szövetségeseink vezérkarainál levonták a következtetést: Németország nagyon kimerült a háborúban, a helyzete egyre romlik. A szovjet—német fronton 3:2-re alakult az erőviszony a szovjet hadsereg javára. Ezzel kapcsolatban kijelentették, hogy „az a nyomás, amit a Vörös Hadsereg kifejt, felülmúlja a németek minden elképzelését. A németek vesztesége emberekben, anyagi eszközökben és kerületekben sokkal nagyobb, mint az várható volt”. Nyugtalanná váltak, nehogy elkéssenek az európai partraszállással. Ezekkel az okokkal magyarázható az a tény, hogy a te- heráni konferencián Roosevelt és Churchill többé már nem akarta halogatni a második front megnyitását, és ígéretet tett Sztálinnak, hogy 1944 májusában Franciaország északnyugati részén megkezdik a partraszállást és a szövetséges csapatok hadműveleteket indítanak Dél-Fran- ciaországban. Az 1944 júniusában, tehát a háború ötödik évében Franciaországban partra szállt szövetséges csapatok viszonylag könnyebb harci feladatokat oldottak meg, mint a szovjet hadsereg, hisz a fasiszta Németország erői ekkor már teljesen széthullottak. A szovjet—német front azonban a második front kialakulása után is, a háború végéig fő és döntő frontvonal maradt. Ezzel kapcsolatban elég megemlíteni annyit, hogy a hitleristák a készenlétben álló tartalékokat és az újonnan felállított alakulatokat 1944 júniusa után is túlnyomórészt a szovjet—német frontra irányították. Amikor a német fasiszta csapatok 1944 decemberében az Arden- nekben súlyos csapást mértek a szövetséges haderőkre, a Szovjetunió a tervezett időpontnál hamarább, az egész keleti fronton támadást indított. Ezzel nemcsak arra kényszerítette a németeket, hogy felhagyjanak a támadással a nyugat-európai fronton, hanem arra is, hogy a legjobb hadosztályaikat átdobják a szovjet—német frontra. Többek között a 6- harckocsizó hadtestet, ami a legharcképe- sebb páncélos hadsereg volt a nyugati fronton, átirányították Budapest védelméhez. Vagyis vitathatatlan tény, hogy a háború végéig Németország fegyveres erőinek abszolút többsége a szovjetnémet fronton volt; és ott semmisítette meg a szovjet hadsereg. Ez eleve meghatározta a Szovjetunió döntő szerepét a győzelem kivívásá-; ban. A háború befejezése után á nyugati történelemkutatás azzal próbálta kisebbíteni a Szovjetunió jelentőségét a háborúban, hogy felmagasztalta a szövetségesek szerepét. A második front jelentőséi gét a fasizmus felett aratott végső győzelemben természe-’ tesen mi semmiképpen nem vonjuk kétségbe. De az tény,' és ezen semmi nem változtat,1 hogy a második front meg-' nyitásának halogatása nemi csak a szovjet államnak oko-í zott külön nehézségeket, hanem a hitlerista megszállás alá került nyugat-európai or-' szágoknak is. A nyugati ha-1 talmak önző politikája miatt tovább tartott a német megi szállás ezekben az országok-' ban, tovább üzemelhettek á koncentrációs táborok, még tovább gyarapodott a fasizmus áldozatainak száma. Vaszilij Kulis a történelemtudományok doktora NÓGRÁD — 1984. júr\iiK 6., szerda t.
