Nógrád. 1984. június (40. évfolyam. 127-152. szám)

1984-06-06 / 131. szám

KISGÉP - NAGY HATÉKONYSÁG Alkalmazkodás apró alakításokkal Napról napra ontják új ötleteiket a Romhányi Építési Ke­rámiagyár iparművészei. S. hogy a kigondolt motívumok­ból mi valósul meg, az a próbaöntésnél dől el. —bencze— Növekvő mézexport Bányai berkekből jelentjük A Nógrádi Szénbányák kányási bányaüzemének Vá- lyi László vezette Április 4. Szocialista Brigád hét­főn bejelentette, hogy gépi vágathajtási rekorddöntés­re vállalkoznak. Az a cél­juk. hogy 31 üzemnap alatt minél több vágatot készít­senek el. Az eddigi válla­lati rekord 183 méter, me­lyet Paulik József szoros­pataki vágathajtó brigádja ért el. Ezt kívánják most megdönteni a kányásiak. Műszakiak, szállítók és vá- gathajtók szoros együttmű­ködésével kívánják megte­remtem a rekorddöntés fel­tételeit. Munkájukat egy újításból származó szovjet gyártmányú jövesztő-rako- dó, valamint egy F—6-os jövesztőgép kombinációjá­ból kialakított szerkezettel végzik. 2 A Nógrádi Szénbányák kányási bányaüzem Győré Sándor vezette lakatosbri­gádja befejezte egy EIMCO típusú rakodógép főjavítá­sát. A ..Munkád mellé add a neved” mozgalom kereté­ben védnökséget vállaltak és szocialista szerződést kötöt­tek a gépet használó Asz­talos Miklós vezette vágat- baj tó brigáddal. A javítóik vállalták, hogy legalább há­rom hónapig komolyabb hi­bája nem lesz a rakodógép­nek. Az üzemeltetők pedig megfogalmazták, hogy a nagy teljesítményű, értékes gépet mindig szakszerűen kezelik, folyamatos kihasz­nálásáról gondoskodnak és tervüket legalább 100 száza­lékra teljesítik. Eltelt a három hónap, a vállalá­sokat mindkét kollektíva teljesítette és ezáltal 10—10 ezer forint jutalom üti a két brigád bányászainak a mar­kát. — Ehhez a termékhez nul­la-hatos rezezett acélhuzal kell — magyarázza az üzem­vezető. — Jelenleg Ausztriá­ból, illetve az NSZK-ból sze­rezzük be. De szó van arról, hogy az SKÜ fogja gyártani nekünk. S akkor az impor­tálás mellett az anyagszállí­tást is kiküszöböljük, mert a salgótarjáni üzemegységbe te­lepítjük a tűzőkapcsok gyár­tását... A szigorúbb gazdasági föl­tételekhez való alkalmazkodás legtöbbször nem látványos, nagy változtatásokkal törté­nik, hanem kisebb, olykor aprónak tűnő módosításokkal megy végbe. Ez utóbbiak kö­zé sorolható az írószer szö­vetkezet néhány kezdeménye­zése, amelyekkel technológiai elemeket helyez át központi, pomázi üzeméből a salgótar­jáni üzemegységbe. lói, ha keveset — öt, egyenként százszá­las kapocsgyártó gépet telepí­tünk át Salgótarjániba — mondja Hernád János, pomá­zi üzemvezető, a SAX-eszkö- zöket gyártó részleg irányító­ja. — A gépek közül kettő osztrák gyártmányú, a másik hármat a mi tmlk-üzemünk készítet4«, de ezek legalább olyan jók, mint az eredetiek. A tágas csarnokban az öt masina szorgalmasan csattog, pörgeti a száz-száz orsóról feí­A változékony időjárás fel­adta a leckét a mezőgazdasá­gi növényvédőknek. A fertő­zések terjedésének nagy telje­sítményű permetező- és po­rozógépekkel veszik elejét, s a munkákba bevonták a me­zőgazdasági repülőgépeket is. A gabona országszerte vi­rágzásban van. A búza most fokozott gondoskodást kíván. A növények nagyrészt kihe­verték a korábbi aszályt, ám újabb terméskieséssel fenye­get a lisztharmat. Ez a ve­szedelmes gombafertőzés a fiatal növényeken a szó szo­ros értelmében felfelé kúszik, igyekezik megközelíteni a bú­za felső két levelét. Éppen gyózó fényes huzalt. Elöl öt­hat másodpercenként dobják ládába az ötvenes csomókká összesajtolt tűzőkapcsokat. A gépek közt mindössze két munkás lépdel, ellenőrzi a szabályos működést. Ritkán avatkoznak be, akkor azon­ban annál nagyobb szakérte­lemre van szükségük. Olyan­fajta munkakörük van, amely­ben akkor dolgoznak jól, ha minél kevesebbet dolgoznak. Vörös és fehér A kapocsgyártó gépek el­szállítása után a megmaradó csarnokban festődét rendez­nek be Pomázon. Jelenleg szűkös körülmények közt old­ják meg a festés műveletét. A várhatólag növekvő igé­nyeket a tágasabb helyen tudják majd a kellő minőség­ben kielégíteni. Ezenkívül Salgótarjánba is telepítenek át festőkapacitást. Mi végből? — Jelenleg az irodai kisgé­pek alkatrészeit Salgótarján­ban préselik — magyarázza a folyamatokat Hernád János. — Aztán ideszállítják őket, és itt történik meg a festés. Ezután az alkatrészeket meg- gint visszaszállítjuk Salgótar­jánba. Főleg ez a második szállítás ronthatja a munka­darabok minőségét. A festék könnyen leverődhet, ha nem eléggé gondos a szállítás. Az a cél tehát, hogy Tárj áriban zárt ciklusú termelést alakít­sunk ki; azaz a préselés, b azokat, amelyek a terméskép­zésben nélkülözhetetlenek, mi­vel az asszimilációban nagy szerepük van. Ha a liszthar­mat megtámadná felületüket, — amelyet egyébként még az úgynevezett vetésfehérítő bo­gár is támad — az a termés- eredményeket erősen vissza­vetné. A mezőgazdasági nagy­üzemek ezért nagyhatású ké­miai anyagokkal folyamato­san védik a gabonatáblákat, igyekeznek megakadályozni a gombafertőzés terjedését. Vé­dik a gabonát a kalászfuzá- rium ellen is, ez a gombaféle miután felütötte a fejét, a gazdaságok nyomban hozzá­láttak a porozáshoz. festés és a szerelés egy he­lyen történjen. így szállítási költséget is megtakarítunk és jobb minőséget érhetünk el. Innen tőlünk csak egy be­égető kemencét viszünk el, a többi eszköz új lesz; az új csarnokban szerelik majd fel. Előreláthatólag a jövő év első negyedében kezdenek működ­ni. A Tarjánkból ma még Po- mázra szállított SAX-elemeket először zsírtalanítókádba me­ríti egy a kád fölé állított minifutódaru. A megtisztí­tott alkatrészeket ezután fúj-; ják be festékkel; látogatá­sunkkor épp téglavörös válto­zattal dolgoztak, emellett sár­gával, sőt fehérrel is bevon­ják a tetszetős kisgépeket. Amelyekkel elsősorban a ha­zai piac igényeit kívánják ki­elégíteni, de mérhető mennyi­séget visznek belőle Ausztriá­ba és Jugoszláviába is; utób­bi országba 170 ezer dobozzal szállítottak az idén. Biztos segítés — A Pomázon és Tarján­ban kialakuló párhuzamos ka­pacitások egyúttal azt is le­hetővé teszik — fejtegeti Hernád János —, hogy vá­ratlan akadályok esetén, pél­dául ha az egyik üzemben túl sokan megbetegednének, kisegítsük egymást. Ezzel is a termelés biztonságát fo­kozzuk. M. R A kertészetekben a levélte- tű-fertőzés okoz gondot. Az élősködők támadják a zsenge palántákat. Az idén a paradi­csomot is, amire a korábbi években nemigen volt példa. Ártalmukból ezúttal szeren­csére kimaradt a zöldborsó, és a levéltetvek az idei tava­szon a szokásosnál kevésbé kezdték ki a mákot. A dísz­növények közül most támadá­suk célpontja a rózsa, sokfe­lé látni idő előtt elszáradt vi­rágokat. A veszedelmes levél­tetvek elleni védekezéssel a kiskertekben sem szabad kés­lekedni; kellő hatékonyságú kémiai szerek állnak a kis­termelők rendelkezésére. Élénkül a kereslet a világ­piacon a méz iránt; a Hun- garonektár az idén eddig 20 százalékkal többet exportált belőle, mint az elmúlt év azo­nos időszakában, összesen mintegy 3500 tonnát. Az akácosokba már kitele­pítették a kaptárakat. A mé­hészek szerint a jó termés el­éréséhez sok melegre, nap­fényre lenne szükség, ez ugyanis segítené a nektárkép­ződést. Az akác-, és a virág­méz mellett a választék bő­vítésére az idén kísérletként különleges mézfélék átvételét is tervbe vette a Hungaro­nektár. A hárs-, a gesztenye-; a levendula- és a zsályamé­zért felárat fizetnek a méhé­szeknek. Ha e termékek iránt a külpiacon kereslet mutat­kozik, később is rendszeresen átveszik majd ezeket a méz­fajtákat. Áz elmúlt években gyak­ran okozott gondot a méhé-J széknek a varróatózis-fertő- zés, amely megbetegítette a méhcsaládokat. A vállalat üzemet rendezett be a beteg­ség elhárítását szolgáló, úgy­nevezett füstölőcsík gyártásá­ra. E termékből igény szerin­ti ellátást biztosítanak. Növényvédelmi munkák Szovjet történettudós a második front jelentőségéről A normandiai partraszállás háttere és Negyven évvei ezelőtt, 1944. június 6-án az angol—ameri­kai csapatok partra szálltak Észak-Franciaország partjai­nál, Normandiában. Ez az eu­rópai második front megnyi­tásának kezdetét jelentette. Az európai második front a világháború egész ideje alatt alapvető probléma volt a Hit- ler-ellenes koalíció legnagyobb szövetségesei, az USA, Nagy- Britannia és a Szovjetunió kölcsönös viszonyában. Abból, ahogyan az USA és Nagy- Britannia vezetői kezelték ezt a problémát, nemcsak azt le­het megítélni, hogy valójában milyen céljaik voltak ebben a háborúban az említett or­szágok uralkodó köreinek, ha­nem azt is, hogy ténylegesen és nem szavakban milyen volt a viszonyuk a Szovjet­unióhoz. A második front kérdése gyakorlatilag a Hitler elleni koalíció megalakulásának kez­detén, vagyis már 1941 nya­rán került napirendre és az 1942-es és 1943-as években a háború egyik fő kérdésévé vált. A második front időben történő megnyitásával kiala­kulhatott volna a háború két döntő frontja Európában. Ez "segíthette volna a fasiszta lkjkk erőinek sokkal gyor­sabb kimerülését, mindenek­előtt a fasiszta Németorszá­gét. Ez kétségtelenül a világ antifasiszta erőinek tömörü­lését is szolgálta volna. Vég­eredményben tehát lerövidí­tette volna a háború időtar­tamát. Egészen természetes, hogy az európai második front megnyitására vonatkozó kö­vetelés nemcsak a Szovjetuni­ótól indult ki, hanem az USA és Nagy-Brítannia antifasiszta társadalmi szervezeteitől, a megszállt európai országok ellenállási erőitől is. Az USA és Nagy-Britannia vezető körei azonban a Szov­jetunióra és annak fegyveres erőire akarták áthárítani a háború minden terhét. Ügy akartak győzelmet aratni Né­metország fölött, hogy közben teljesen legyengítsék, kimerít­sék a Szovjetuniót, a világ első szocialista országát. Eze­ket a célokat tartva szem előtt, az USA és Nagy-Bri­tannia vezetői igyekeztek mi­nél tovább halogatni a máso­dik front megnyitását. A német fasiszta haderők moszkvai, sztálingrádi, kursz- ki és a szovjet—német front más csatáiban elszenvedett veresége következtében már 1943-ban nyilvánvalóvá vált, hogy a fasiszta Németország katonai veresége elkerülhe­tetlen. Nem vált be a nyuga­ti hatalmak vezetőinek az a számítása, hogy a Szovjetunió legyengül a háborúban. Sőt, kénytelenek voltak számolni a Szovjetunió nemzetközi te­kintélyének növekedésével. Ebből a Hitler-ellenes koalíci­óhoz tartozó nyugati szövet­ségeseink vezérkarainál le­vonták a következtetést: Né­metország nagyon kimerült a háborúban, a helyzete egyre romlik. A szovjet—német fronton 3:2-re alakult az erő­viszony a szovjet hadsereg javára. Ezzel kapcsolatban kijelentették, hogy „az a nyo­más, amit a Vörös Hadsereg kifejt, felülmúlja a németek minden elképzelését. A néme­tek vesztesége emberekben, anyagi eszközökben és kerü­letekben sokkal nagyobb, mint az várható volt”. Nyugtalan­ná váltak, nehogy elkéssenek az európai partraszállással. Ezekkel az okokkal magya­rázható az a tény, hogy a te- heráni konferencián Roose­velt és Churchill többé már nem akarta halogatni a má­sodik front megnyitását, és ígéretet tett Sztálinnak, hogy 1944 májusában Franciaor­szág északnyugati részén meg­kezdik a partraszállást és a szövetséges csapatok hadmű­veleteket indítanak Dél-Fran- ciaországban. Az 1944 júniusában, tehát a háború ötödik évében Fran­ciaországban partra szállt szö­vetséges csapatok viszonylag könnyebb harci feladatokat oldottak meg, mint a szovjet hadsereg, hisz a fasiszta Né­metország erői ekkor már teljesen széthullottak. A szovjet—német front azonban a második front ki­alakulása után is, a háború végéig fő és döntő frontvonal maradt. Ezzel kapcsolatban elég megemlíteni annyit, hogy a hitleristák a készenlétben álló tartalékokat és az újon­nan felállított alakulatokat 1944 júniusa után is túlnyo­mórészt a szovjet—német frontra irányították. Amikor a német fasiszta csapatok 1944 decemberében az Arden- nekben súlyos csapást mér­tek a szövetséges haderőkre, a Szovjetunió a tervezett idő­pontnál hamarább, az egész keleti fronton támadást indí­tott. Ezzel nemcsak arra kény­szerítette a németeket, hogy felhagyjanak a támadással a nyugat-európai fronton, ha­nem arra is, hogy a legjobb hadosztályaikat átdobják a szovjet—német frontra. Töb­bek között a 6- harckocsizó hadtestet, ami a legharcképe- sebb páncélos hadsereg volt a nyugati fronton, átirányí­tották Budapest védelméhez. Vagyis vitathatatlan tény, hogy a háború végéig Né­metország fegyveres erőinek abszolút többsége a szovjet­német fronton volt; és ott semmisítette meg a szovjet hadsereg. Ez eleve meghatá­rozta a Szovjetunió döntő szerepét a győzelem kivívásá-; ban. A háború befejezése után á nyugati történelemkutatás az­zal próbálta kisebbíteni a Szovjetunió jelentőségét a há­borúban, hogy felmagasztalta a szövetségesek szerepét. A második front jelentőséi gét a fasizmus felett aratott végső győzelemben természe-’ tesen mi semmiképpen nem vonjuk kétségbe. De az tény,' és ezen semmi nem változtat,1 hogy a második front meg-' nyitásának halogatása nemi csak a szovjet államnak oko-í zott külön nehézségeket, ha­nem a hitlerista megszállás alá került nyugat-európai or-' szágoknak is. A nyugati ha-1 talmak önző politikája miatt tovább tartott a német megi szállás ezekben az országok-' ban, tovább üzemelhettek á koncentrációs táborok, még tovább gyarapodott a fasiz­mus áldozatainak száma. Vaszilij Kulis a történelemtudományok doktora NÓGRÁD — 1984. júr\iiK 6., szerda t.

Next

/
Oldalképek
Tartalom