Nógrád. 1984. június (40. évfolyam. 127-152. szám)

1984-06-19 / 142. szám

ÍFJOSAGf ÉTKEZTETÉS Az íivtg ifjú művészei Az észak-csehországi Novy Bor lakosainak száma alapján nem tartozik a nagyvárosok közé és turisták áradata sem özönlik ide történelmi műem­lékek megtekintésére. Nevét mégis világszerte jól ismerik. Novy Bor egyike azoknak a városoknak, amelyek hozzájá­rultak ahhoz, hogy Csehszlo­vákiát mint üveggyártó nagy­hatalmat ismerik a föld min­den táján. Novy Borban a Crystalex vállalat Csehszlovákia legna­gyobb üveggyártója. Ezúttal azt a részét kerestük fel, ahol a gyakorlati tapasztalatokat az üvegipari szakközépiskola ’Ä pusztító robbanások kö­zül néhányat nem robbanó­anyagok vagy éghető gázok okoznak, hanem por. A por olykor azért veszélyesebb a robbanóanyagnál, mert a sok apró részecskének nagy a fe- lüléte, s ezért az oxigénnel nagyon gyorsan reagál. Az is előfordul, hogy a részecskék előbb elgőzölögnek, s aztán a gőz gyullad meg. Robbanásra akkor kerülhet sor, ha a por finoman van eloszolva, jelen van oxigén és egy kellő ener­giájú tűzforrás. A por nem mindig kerülhető el, hiszen az gyakran nem a termelés hul­ladéka, hanem annak tárgya. Ám a porok is csak a tö­ménységnek egy bizonyos ha­tárán belül gyúlékonyak. A robbanás folyamata ezenkí­vül a részecskék nagyságától is függ. Minél finomabb a por, annál hevesebb a robbanás. A por nem robbanékony porok (nátriumkarbonátnak, kalciumszulfátnak, kalcium- karbonátnak) hozzáadásával elvben ártalmatlanná tehetők. A laboratóriumi kísérletek azonban azt mutatták, hogy. sok porfajta csak akkor sem­legesíthető, ha bennük a nem gyúlékony anyagok részaránya 50 százalékos vagy még ala­csonyabb. Ezért a tűzveszély elhárításának ez a módja pél­dául az élelmiszeriparban — a termékek (cukor, liszt, ke­ményítő stb.) szennyeződése m;att — nem alkalmazható. Eredményesebb az az eljárás, amelyben az oxigént egy erre a "élra készült berendezésben nitrogén, széndioxid vagy más képzőművészeti tagozatának tanulói megszerzik. — Iskolánk képzőművészeti tagozatára a fúvottüveg-gyár- tási szakmunkástanulók közül választjuk ki a legtehetsége­sebbeket — mondja az iskola igazgatója, Ing. Cenek Mikes. --- Többnyire az erős fiziku­mú fiúkat szemeljük ki, hi­szen az az „üvegcsepp”, ame­lyet az üvegfúvónak fúvócsö­vével a lehető leggyorsabban kell megformálnia, rendszerint jó néhány kilót nyom. Isko­lánknak az a feladata, hogy legjobb üveggyártóinknak- üvegfúvóinknak ne csupán olyan gyakorlati kiképzést ad­gáz hozzáadásával annyira felhígítják, hogy már nem kö­vetkezhet be robbanás. De még a nitrogén vagy a szén­dioxid sem tudja a robbanást mindenkor megakadályozni (például alumínium por je­lenléte esetén). Képünkön egy olyan labo­ratóriumi berendezést látha­tunk, amellyel robbanásveszé­lyes porfajtákat vizsgálnak meg. Ä függőleges cső alján nagy feszültségű szikrával gyújtják meg a különböző ará­nyú por-levegő keverékeket. junk, amit a szakmunkáskép­ző iskolában is megszerezhet­nek, hanem képzőművészeti és általános műveltséget is. Diákjaink az általános tárgya­kon kívül rajzolni, művészet- történetet, modellezést, kohó- üveg-gyártási szaktechnológiát és technikai fényképezést is tanulnak. A munkát az olvasz­tókemencék mellett, a legkivá­lóbb üvegipari szakemberek vezetésével végzik. Nézegetjük, hogyan tanul­ják a fiúk a frissen megfor­mált vázára ráforrasztani a forró üvegmasszát. Az oktatás vezetője mindig nagy megér­téssel avatkozik be, ha kell, hogy a mű, amit a tanuló üvegfúvóján készít, ne kerül­jön a szemétbe, hanem a for­ró, élő, nehezen kezelhető üvegmasszából új, érdekes al­kotás szülessen. — A képzőművészeti tago­zaton az oktatás hároméves és érettségi vizsgával fejező­dik be — folytatja a tájékoz­tatását az iskola igazgatója. — Az érettségi tantárgyakhoz gyakorlati rész is tartozik. Ez; egy önálló műtárgy elkészíté­séből és megvédéséből áll. Ar­ról, hogy hallgatóink miként tudják e feladatokat megol­dani, számos ritkaságszámba menő, értékes műtárgy tanús­kodik. Hogy hol érvényesíthe­tik tudásukat az iskola vég­zősei? Dolgozhatnak az üveg­gyártó és kézművesüzemek­ben, vagy az üvegkohókban, mint művezetők. A legtehet­ségesebbek folytathatják ta­nulmányaikat valamelyik kép­zőművészeti főiskolán és az üvegkészítés valódi művészei­vé válhatnak. Adela Kratenova AMIKOR BELÉPETT a szobába, azt hittem, tévedett az szb-titkár. A fekete hajú, csinos fiatalasszonyról nem­igen gondoltam volna, hogy már mozgalmi múltja van. A tények azonban meggyőz­tek. — Tizennyolc éve dolgo­zom a Balassagyarmati Fém­ipari Vállalatnál. Műszaki rajzolóként kezdtem, most technológiai csoportvezető va­gyok. Férjem is itt dolgo­zik. Két gyermekünk van, még édesanyáméknál la­kunk, de éppen most építke­zünk. Az építkezésben a vállalat százezer forint ka­matmentes kölcsönnel támo­gat. — A közéleti tevékenysé­get szívesen végzeih. A szak- szervezeti munkát nagyon szeretem, emberközelinek ér­zem. ezért, ha néha érnek is csalódások, sohasem kesere- dek el úgy, hogy azt monda­nám, vége, nem csinálom to­vább. Hogy születik-e erre az ember? Lehet, nem tu­dom... Az igény alakult ki bennem. Szinte észrevétlenül. Már az úttörőknél rajvezető voltam, később KISZ-titkár, most pártcsoportbizalmi is vagyok az alapszervezetben. A szakszervezetben négy éve, a választás óta vagyok tt-elnök. Előtte bizalmi vol­tam. A gyár dolgozóinak se­gélyezési ügyeivel foglalko­zunk. Heten vagyunk a tár­Új fényforrások A közlekedési jelzőlámpák­nak rendkívül megbízhatóak- nak kell lenniük. Az Osram cég e célra olyan izzólámpa­típust fejlesztett ki, amely­ben a spirál 11 ponton van kitámasztva, s a lámpa ezál­tal nagy mértékben rázásál­lóvá vált. Az égők cseréjének időtartamán belül 2 százalék­kal kevesebb ég ki közülük. A villanólámpákat eddig telepekről működtették, elekt­romos vagy mechanikus indí­tással. Érdekes újdonságok azok a villanólámpák, ame­lyek piezoelektromos gyújtá­snak. Az Osram és a Philips cég — Flipflash és Topflash névén — nyolc villanóegyse- ges blokkokat fejlesztettek ki, s ezeket hosszúkás kazet­tákba helyezték. Egyszerre négy lámpa csatlakozik az érintkezőkhöz. Ezek elvillan- tása után az egységet a ka­zettából ki kell emelni, meg­fordítani és úgy visszahelyez­ni. A Tungsram cég weekend- lámpája a rovarok — főleg a szúnyogok — kellemetlen es­ti támadásai ellen készül. A búra belső falára felvitt sár­ga bevonat úgy szűri meg a kilépő fényt, hogy azt a ro­varok nem érzékelik. Porrobbanások Ahol a gyermekeknek főznek A NÖGRÄD megyei KÖJÁL az idén kiemelt tennivalói közé sorolta az ifjúsági étkez­tetés javításának segítését, összesen 157 főzőkonyhát el­lenőriztek a KÖJÁL élelme­zés-egészségügyi osztályának munkatársai, a konyhák kö­zül húszat a Nógrád megyei Vendéglátó Vállalat üzemel­tet, 12 az áfészek, 125 kony­ha pedig a tanácsok kezelé­sében dolgozik. A főzőkonyhák zöme túlter­helt. A legnagyobb feszültsé­get a száz adagon aluli kony­hák 146 százalékos kapacitás­túllépése okozza. Általában a községi óvodák azok, amelyek jóval több adagot főznek, mint amennyire felkészültek, mi­után az utóbbi években az iskolai napközis csoportokkal, sőt helyenként az öregek nap­közi otthonával is leterhelték. A száz adagon aluli főző­konyhák kapacitása a volt rétsági járás területén 153, a megyeszékhelyen és környé­kén 151, a volt balassagyar­mati járás területén pedig 144 százalékra kihasznált. E kis konyhák közül csak minden harmadikban van zöldség- előkészítő, húselőkészítő helyi­séggel egyáltalán nem ren­delkeznek. Ahol elkülönítettek zöldség-előkészítőt, ott is gyak­ran több célú helyiségként használják, az egyben a mo­sogató-, illetve a közlekedő- helyiség is. Szabályszerűen csak minden ötödik konyhában tisztítják a zöldséget. A kis konyhákra jellemző az is, hogy közművesítésük alacsony színvonalú, berende­zésük, felszerelésük gyér, gé­pesítésük minimális. Burgo­nyahámozó géppel csak 15 szá­zalékuk rendelkezik, a kony­hák csaknem felében egy hű­tőszekrény van. A feltételek hiánya a vizsgálat alapján a legkirívóbb a 2-es számú zagyvarónai, a 13-as síküveg- gyári, a zabari, a nernti, a magyarnándori, a mohorai, a dejtári, a szécsényfelfalui, a berkenyéi, a szendehelyi, a nőtincsi, az ipol^vecei és a tart óvodai konyhákban volt, továbbá a mátranováki és a cserhátsurányi általános is­kolai konyhákban. A száz adagon felüli gyer­mekétkeztető konyhák túlter­heltsége általában 100—120 százalék közötti. A legtöbb gyerekre a legújabb konyhák főznek, ezért ezekben a köz­egészségügyi feltételek is job­bak. A nagyobb konyhák leg­gyengébb pontja a húselőké­szítő. A NÓGRÁD megyei Ven­déglátó Vállalat zömmel na­gyobb konyhákat vett át mű­ködtetésre. az általa üzemel­tetett főzőhelyeken a legkor­szerűbb a technológiai fel­szereltség. A vállalat mirelit- hűtőkkel, szeletelőgépekkel, sütőkkel, melegítőpultokkal látja el a konyhákat, s igen nagy gondot fordít a dolgo­zók szakmai képzésére is. A közegészségügyi viszonyok ja­vítására a tanácsok is figyel­met fordítanak, e tekintetben elsősorban a balassagyarmati óvodai,'központi konyha érde­mes említés-e. A fogyasztási szövetkezetek által működtetett gyermek­étkeztetési konyhák esetében azonban egyáltalán nem ki­elégítő sem a felszerelés kor-1 szerűsítése, sem a beszerzés,’ a központi ellátás, sem aa étkeztetés minőségére vonat­kozó szakmai támogatási Egyedül a rétsági áfész kísé­rt rendszeresen figyelemmel óvodai, iskolai konyháit, s ad időben segítséget zökkenő- mentes működésükhöz. A sal­gótarjáni áfész meglehetősen szegényes felszereléssel vette át a konyhákat, s bér az adag­szám azóta legtöbb helyen nőtt, a konyhai berendezések továbbra is igen hiányosak. ÉRDEKES és elgondolkod­tató megállapítást tett a vizs­gálat a nyersanyagnormák és a tényleges adagok közötti különbségről. A • vendéglátó vállalat által kezelt kony­hákból a viszonylag alacsony nyersanyagnormákból több és biológiailag értékesebb étel kerül a gyerekek tányérjára, mint a lényegesen több nyers­anyagot felhasználó, mások által üzemeltetett konyhák­ban. Az áfész és a tanács ke­zelésében lévők esetében kü­lönösen feltűnő a sok kenyér és zsír, melyet nem osztanak ki a gyerekeknek. E tény ré­szint az alaposabb hozzáértés szükségességére, részint a gya­koribb ellenőrzések fontossá­gára hívja fel a figyelmet. Nehézfémek Az ipartelepek környékén a levegő és a talaj mindig tartalmaz nehézfémeket. A talaj fémszennyezéseiről ed­dig úgy tudtuk, hogy nem jutnak a levegőbe. A leg­újabb növényélettani kutatá­sok azonban azt bizonyítot­ták, hogy a növények táplá­lékfelvételük során a talaj­ból felveszik a nehézfémeket is, azokat szöveteikben fel­halmozzák, majd a leveleiken át a levegőbe juttatják.' A kísérleteket zöldborsó csíranövényeivel végezték. A növényeket olyan kamrákban helyezték el, amelyekben a tápközeg radioaktív cinkizo­tópot tartalmazott. A hajtá­sokra száraz levegőáramot fújtak, és mérték az eltávozó levegő radioaktivitását. Az elemzés szerint jelentős meny­a levegőben nyiségű radioaktív cink tá­vozott a leveleken át. A kí­sérleteket zöldbabbal és er- deifenyő-csemetékkel is meg­ismételték. Hasonlóak voltak az eredmények ólom, higany, réz és mangán esetében is. A jelenséget valószínűleg az okozza, hogy a légmoz­gások során mikroszkópos méretű növényi részecskék kerülnek a levegőbe. Ezek tartalmazzák a nehézfémeket. E mikroszkópos részecskék a levegőben kondenzációs ma­gokat képeznek, amelyekre további szerves vegyületek rakódnak le. Bár a növények nehézfém-kibocsátása lassú folyamat, erősen szennyezett talaj esetében számítani kell a levegő fokozott szennyeződé­sével is. Vasúti kiállítás Tatán A Budapest—Tata vasútvo­nal centenáriuma alkalmából vasárnap jubileumi kiállítás nyílt Tatán az Öreg-tó menti várban levő Kuny Domokos múzeumban. Bemutattak egyebek között egy korabeli várótermet és peront, ame­lyek berendezési tárgyait Ta­táról és környékéről gyűjtöt­ték. A kiállításon Kandó Kálmánnak, a nagy vasúti vil­lamos vontatás úttörőjének munkásságát reprezentáló do­kumentumok is láthatók. Szeptember közepéig, amed­dig a kiállítás nyitva tart, a MÁV az ország minden ré­széből 33 százalékos kedvez­ményt ad a Tatára utazó mú­zeumi látogatóknak. Szom­baton és vasárnap az Orient Expressz is megáll Tatán. Négyszemközt, feszengve Gulyás Ágihoz menj... Beszélgetés Balassagyarmaton sadalambiztosítási tanácsban. Ügy látom, hogy mindenki aktívan, lelkiismeretesen dol­gozik. Azonkívül, hogy a szülési, temetési segélyeket kiosztjuk, a nagyobb munkát a nagy- családosok felmérése és segé­lyezése jelenti. Tanév kezde­tén pedig „iskolai” segélye­ket osztunk. A legtöbb vitát a rendkívüli segélyek elosz­tása váltja ki. A bizalmiak és az albizottság vezetője előkészítik a kérelmet az ülésre, akár környezettanul­mány felvételével is. Az írás­ba foglalt indokok kiegészíté­sén, jogosságán, vagy azon, hogy az-indokok elégségesek-e vagy sem a segély megadásá­ra, gyakran viták vannak közöttünk. De döntünk. A kérelmek nyolcvan szá­zalékát teljesítjük. Az „intéz­ményes” segélyekkel együtt évente száznegyvenöt ezer fo­rintot osztunk ki. A döntése­ink megalapozottak lehetnek, mert csak ritkán fordul az elő, amikor egy-egy elutasí­tás után ránkcsapják az aj­tót. Ügy gondolom, hogy azok akik segélyt kapnak, valóban rászorulnak arra, mert rossz szociális körülmények között élnek. És — talán mint mindenütt — nálunk is van­nak notórius segélykérők. A rászorultság és indokoltság vizsgálata azonban rájuk is vonatkozik. A demokratikus döntés érvényesül, a szerény anyagi keretek mellett ez fo­kozott felelősség és bátorság. Maradvány egyáltalán nincs a segélykeretből, sőt néha ki is kell egészíteni. Hogyan fogadja a szakszer­vezeti titkár döntéseinket? Volt, amikor nemtetszését fe­jezne ki, de a tanácsnak kell döntenie, és mi úgy véltük, hogy alaposak voltunk a dön­tésben. Más részről támogat­ja munkánkat. Jól működik a hálózat. Piri Lajosné, az albizottság vezetője több éve végzi ezt a munkát, aktívan, szeretet­tel. A bizalmiak közül legtöb­bet segít Urbán Pál, Petényi József né és Czelleng Zoltán. A gyárban sokan ismernek} mert gazdasági munkám mi­att is gyakran kell az üze-> mekbe mennem. De előfor­dul az is, hogy személyesen keresnek meg segélyügyben. Arról már Pincze Sándor szakszervezeti titkár beszél, ha a segély kerül szóba az üzemben, akkor sokan mond­ják: a Gulyás Ágihoz kell menni. Azt is ő mondja el, hogy Gulyás Istvánná Balga Ágnes ez évben szakszerve­zeti munkájáért SZOT-okle- velat kapott. A jelzőket pe­dig már én írom le: szerény, kötelességtudó. — Mit szól a család, ha később megyek haza? A fér­jéin is részt vesz a szak- szérvezeti munkában, bizal­mi. Így hát megérti. A gye­rekekre pedig vigyáz a nagy­mama. A mozgalomban csak önkéntesen lehet dolgozni, nem pénzért... Csak lelkese­désből. VALAHOGY így lehet ez. Meg így is kell lennie. Jóval elmúlt már két óra, lejárt a műszak, amikor a beszélgetést befejeztük. Feszengek, hogy most meg én nyújtom a műszakját. De feszeng 5 is: még a látszatát is kerülni akarja annak, hogy önmagát dicsérje. Zs. A. NÓGRÁD - 1984. június 19., kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom