Nógrád. 1984. június (40. évfolyam. 127-152. szám)

1984-06-16 / 140. szám

Äz üveggyárak háttéripara Átmeneti nincs előrehaladás A Pásztói Szerszám* és Készülékgyár ti ország üveggyá­rainak a háttéripara, fejlődése, műszaki-technikai, techno­lógiai állapota, színvonala, korszerűsége nagyrészt befolyá­solja az üveggyárak külpiaci értékesítésének lehetőségeit, annak eredményességét. Mert nem mindegy, hogy egy-egy forma-, gép vagy üveggyártó berendezés mikor, milyen mi­nőségben, és mikorra kerül ki az itt dolgozók kezeiből. A kísérletek és a tapasztalatok — Az első öt hónap terme­lési értéktervét 108,5 száza­lékra teljesítettük — kezdi a beszélgetést Pádár Sándor, a gyár igazgatója. — Ez az eredmény összefügg a tavalyi évben üzembe helyezett új forgácsolócsamokkal — utal a mai sikerek eredőjére —, majd így folytatja: — Az el­múlt esztendőben tulajdon­képpen a jelenlegi felfutás­hoz teremtettük meg a felté­teleket a gyártmány-előkészí­tő munka javításával, a ké- szülékezés meggyorsításával, a változásokkal járó szervezési intézkedések megtételével. Igen, voltak konfliktushely­zetek is. Ezek átmenetiek vol­tak, értelmezésbeli hiányos­ságokból, a programozás mai követelményrendszeréhez való igazodásból, a nagy termelé­kenységű gépek kihasználásá­nak eltérő megítéléséből adód­tak. Ma már a kísérleti idő­szakot a maga gondjaival, bajaival együtt magunk mö­gött tudjuk. Az előbb emlí­tet* új beruházás segítségével mi idén 10 százalékkal növel­jük termelési értéktervünket. Megtehetjük, mert nem szorí­tanak bennünket értékesítési gondok. Ellenkezőleg: a kü­lönböző területeken jelentke­ző kívánságoknak csak rész­ben tudunk megfelelni. — Hallhatnék az elmúlt év tapasztalatairól? — Egy részüket már az Idén hasznosítottuk — válaszolja az igazgató. — Az egyik kö­zött említhetem az új techno­lógiai követelmények teljesí­téséh« szükséges szubjektív feltételek megteremtését. Is­mét bebizonyosodott, hogy a sikerhez többszöri buktatókon át vezet az út. Ugyanis a mo­dernebb, nagy teljesítményű gépek másfajta szakmai tu­dást, kitekintést, munkakul­túrát követelnek meg, mint a korábbiak, s erre bizony idő­ben fel kell készülni. Ennek érdekében húsz dolgozó ré­szére alapozó továbbképző tanfolyamot szerveztünk, amit műszak alatt tartottunk meg, külső szakemberek segítségé­vel. A másik dolog, amiről szólnom kell az, hogy az új technika hozzájárult a dol­gozók átcsoportosításához, ugyanakkor a , korábbitól el­térő megoldásokra is kény- szerített. Ez utóbbi eredmé­nyeként ma már a forgácso­lásnál jelentkező nagyolási munkák egy részét betanított munkásokkal oldjuk meg. Tovább gyűrűzött — együtt érzik majd — Az új forgácsolóban be­következett műszaki-techiv- kai, technológiai változások hatottak és jelenleg is hat­nak az öntödei technológiára — folytatja az előbbieket az Igazgató: — a változás ered­ményeként növekszik a saját feldolgozású formagyártá­sunk. Ennek során a koráb­biakkal szemben nemcsak mennyiségileg kell többet ad­nunk, hanem nagyobb mű­szaki követelményeknek szük­séges megfelelnünk. Ilyen például a hősokállóság. amely a termék élettartamát nö­veli, és gazdaságosabbá teszi. Idő kellett és még kell ah­hoz, hogy erre az új előírás­ra még jobban ráhangolódja­nak az érintett dolgozók. Mielőbbi elérésében, vala­mint a jelenlegi gyártási adottságokhoz való gyorsabb felzárkózásban szerepe volt és lesz a belső érdekeltség kor­szerűsítésének, a differenciá­lás növelésének, amelyet fo­lyamatként fognak fel, és a szükséges időben módosíta­nak. Az előbbieknek valószínű része van abban is, hogy az elmúlt esztendőben megállt a létszámmozgás. Illetve a je­lenlegi szinten stabilizálódott. A* idei bérfejlesztésnél pél­dául előnyben részesültek a számítógéppel ellátott for­„Békében akarunk élni Gyermekrajz-kiállitáí az ELZETT-ben , Az ELZETT Művek műve­lődési ajánlása alapján a szécsémyi gyár az üzemi dol­gozók gyermekeinek rajzpá­lyázatot hirdetett meg. A pályamunkák a gyermekek békéről alkotott elképzeléseit, a különböző földrészeken élő népek gyermekeinek szabad­ságvágyát és barátságát, a háború, a fegyverkezés el­utasítását fejezik ki. A kiállított rajzok tükrö­zik a gyermekek azon vágyát és meggyőződését, hogy a föld valamennyi gyermeké­nek joga van a nyugodt, bé­kés életre, a tanulásra, a já­tékra. A zsür5 sokoldalúan elemezte a különböző alkotá­sokat. Elnöke, Fekete Korné­lia rajztanár. így nyilatkozik: „Különösen az alsó tagozatos gyermekek gondolatainak képi megfogalmazása volt kellemes meglepetés. Nem erőltetett, hanem tiszta és át­tekinthető, érzelmi gazdag­sággal telített rajzokat küld­tek be szép kivitelezéssel. Az óvodások között Józsa Eszter rajzát minősítették a legjobbnak. A kisiskolások közül Kanyó Ingrid alkotá­sát értékelték a legsikere­sebbnek, míg az úttörők ál­tal készített rajzok közül Huszkó Zsolt rajza volt a leg­kifejezőbb. Az ELZETT' Mű­vek szécsényi gyára vezetése a legjobb rajzok készítőit megjutalmazta. A legsikere­sebb rajzokat az ELZETT Művekhez továbbítják, hogy ősszel vándorkiállításon mu­tassák be az érdeklődőknek az ELZETT-es gyermekek bé­kegondolatát kifejező rajzo­kat. r. a. gácsológépekkel dolgozók. Érthető, mert ide a legjobb és legnagyobb tapasztalattal bíró szakemberek kerültek. Egyéb­ként a fizikai dolgozók 7, az alkalmazottak pedig 8 száza­lékos béremelésben részesül­tek. A fizikai dolgozók részé­re biztosított mozgóbér kifi­zetését pedig magasabb telje­sítményhez és a költségekkel való eredményesebb gazdál­kodáshoz kötötték. — A vezetőknél július 1-től a negyedéves programok he­lyett áttérünk a havi progra­mok értékelésére, s az ennek megfelelő anyagi elismerésre — mondja Pádár Sándor. — Követelményként írjuk elő a programszerűség 90 százalé­kos elérését a jelenlegi 65— 80 százalékos szint helyett. Teljesítése tervszerűbb, előre­látóbb előkészítő és szervező munkát követel majd tőlük. Az új premizálási rendszert úgy állítottuk össze, hogy tel­jesítésében érdekeltek legye­nek az anyag-, a termelési, a technológiai osztály dolgozói, valamint a szerszámkészítők. Vagyis egyformán érzik majd jó munkájuk eredményeit, esetleg annak hátrányait. Többletteljesítményt — Mit vár a gyár első szá­mú vezetése az előbb említett elképzeléseinek a megvalósí­tásától ? — Azt, hogy a különféle gyártmányoknál nő az előké­szítés színvonala, nagyobb becsülete lesz a határidőknek, a kívánt szintre csökken a befejezetlen állomány, a fizi­kai dolgozóknál jelentkezik majd az a többletteljesítmény, amely a nagyobb fizetéssel jár — hangsúlyozza Pádár Sándor. Az elmondottak szüksége­sek a fejlesztési tervekben szereplő és megvalósításra váró elképzelések maradék­talan teljesítéséhez. — vcnesz — Otthonteremtés — állami segítséggel IRTA: DR. ÄBRAHÄM KALMAN ÉPÍTÉSÜGYI ÉS VAROSFEJLESZTÉSI MINISZTER A lakásépítésben az elmúlt évtizedekben történelmi je­lentőségű fejlődést értünk el. Túlte'jesítettük az 1961-től 1975- ig tartó első 15 éves la­kásépítési tervet és meg­nyugtató eredményekről szá­molhatunk be a második 15 éves lakásfej íesztési program eddigi éveiről is. Az állami erőforrásokban az utóbbi években bekövetkezett mér­séklődés az eszközök körül­tekintő, hatékony felhaszná­lására köteleznek. Nemzetkö­zi szinten is kiemelkedő la­kásépítési tevékenységünk folytatásáról, fejlesztéséről a kedvezőtlenebb körülmények között sem mondhatunk le. A második 15 éves lakás­építési program keretében 1976— 1990. között összesen egymillió 200 ezer lakás meg­építéséhez kell az anyagi, műszaki, szervezeti és egyéb feltételeket megteremteni. Az 1976—1980. között már meg­épült 453 ezer lakásból 64 százalék, vagyis 291 ezer va­lósult meg magánerőből. A VI. ötéves terv során — 1981—1985. között — összesen 370—390 ezer lakás megépí­tése a feladat. Ezen belül mintegy 70 százalékos magán­lakás-építéssel számoltunk. Ismeretes azonban, hogy az utóbbi években kevesebb ál­lami lakás megépítésére van lehetőségünk, amit a növekvő magánerős lakásépítéssel si­került ellensúlyozni. Az el­múlt három évben ugyanis a felépült *227 ezer lakásnak csaknem háromnegyede — 168 ezer — létesült magán­erőből. Az 1984. évi lakás- építési előirányzaton belül pedig azzal számolunk, hogy a magánerőből épülő lakások részaránya országos átlagban elérheti a 85 százalékot is, amelyhez az állam hosszú le­járatú, kedvezményes kama­tozású kölcsönnel, szociálpo­litikai kedvezménnyel, a ta­nácsok a telkek tartós hasz­nálatba adásával, a munkálta­tók kamatmentes kölcsönnel járulnak hozzá. A lakásépítés mennyiségi teljesítése mellett nagy jelen­tőségűek a minőségi ténye­zők. Ezt jelzi az, hogy az el­múlt években magánerőből elkészült lakások átlagos alapterülete kedvezően ala­kult: többszintes-többla­kásos épületekben 76 négy­zetméter, a családi házakban 87,4 négyzetméter. Ennek megfelelően a lakások szoba- szárn szerinti összetétele is javult, komfortosságuk, fel­szereltségük megfelel a kor­szerű követelményeknek. A magánlakás-építés és -vá­sárlás 1983. január 1-től mó­dosult pénzügyi támogatása alapvetően a saját erőből tör­ténő otthonteremtés céljait szolgálta. A legjelentősebb változások a családiház-épí- tők körét érintették. A szoci­álpolitikai kedvezmény rend­szere ugyanis most már ki­Epül a nyugati városrész Salgótarjánban. — Bencze — terjed a családi házat építők­re is. A nyújtható kölcsön­összegek felső határainak fel­emelése is ennél a formánál volt a legkedvezőbb, mert eddig a családi házak építé­séhez és az egyéb építési köl­csönök kétharmada volt csak nyújtható. Fontos új vo­nás, hogy az állami építési telkek ára és a tartós hasz­nálatbavételi díj minden épí­tési formában az építési költ­ség részeként vehető figye­lembe. Az építőanyagárak 1984. évi felemelésének költségki­hatásait az állam a kétgyer- rr ekés családok és a fiatal hazasok esetében a szociál­politikai kedvezmények nö­velésével ellensúlyozta. HATÉKONY TELEKGAZDÄLKODÄS A magánlakás-építés minő­ségét és összetételét a min­denkor érvényben levő hosz- szú lejáratú hitelek és más tá­mogatások, a rendelkezésre ál­ló telekállomány és az építési igényekhez igazodó telekellá­tás határozza meg. Ennek je­lentőségét felismerve a lakás­építés elősegítése érdekében a városokban és községekben hatékony 'telekgazdálkodás van kialakulóban. Üj jellem­zője ennek, hogy a telekellá- tast egyre inkább a lakás- ellátási, lakásépítési felada­tok részének tekintik. Az épí­tési területek előkészítésében bővülő szerepet vállalhatnak a lakásépítés munkáltatói tá­mogatására jogosult szervek, a lakásépítő szövetkezetek és más gazdálkodó szervezetek is. A telekgazdálkodás új sza­bályai — e tevékenység ha­tékony ellátására új eszközö­ket, forrásokat ás módszere­ket teremtve — komplex ta­nácsi tevékenységet feltéte­leznek ■ és tesznek lehetővé Széles körű összefogással el­készült a komplex lakásépí­tés építészeti fejlesztésének cselekvési programja, amely rövidebb időszakra és hosszú távra Is meghatározza a leg­fontosabb feladatokat. A magánerős lakásépítés céljai közül kiemelést érde­melnek a következők: Foko­zottan érvényesíteni kell a lakásépítés komplex építészeti és városépítési követelmény- rendszerét, az ember által épített és a természeti kör­nyezet kapcsolatát. A lakó- együttesek, -épületek jól il­leszkedjenek környezetük sa­játos arculatához, a település karakteréhez. Létre kell hoz­ni az állami és a szervezett magánerős lakásépítés telepí­tési, építészeti, lakáskulturá- lis és környezetalakítási szempontokat tükröző integ­rációját. A lakásépítés komp­lex építészeti és városépítési követelményrendszerének ér­dekében növelni kell a szer­vezett építőipar fogadókész­ségét. A felsorolt követelmények érvényesítése megkezdődött. Ezek részeként a nagykapa­citású házgyárakkal és más korszerű építési technológiák­kal rendelkező építőipari szer­vezetek is fokozatosan be­kapcsolódnak a szervezett magánlakás-építésbe. BŐVÜLŐ TERVKÍNALAT A magánerős lakásépítés fontos eleme a korszerű, az építtető igényeinek megfele­lő, jól kivitelezhető terv. Az ú.i tervcsaládok kidol­gozása során ajánlott tervek kiegészítéseként olyan új ter­vek készülnek, amelyek al­kalmasak az emberi léptékű lakókörnyezet kialakítására és jobban figyelembe veszik a használók megváltozott igé­nyéit, a reális szükséglete­ket. az üzemeltetés — külö­nösen az energiafelhasználás — gazdaságosságát. Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium a magánlakás-építés fejlesztése célnroírambizottság útján jelentős támogatást nyújt az olcsón beszerezhető, korsze­rű. esztétikus, az énít.ési en­gedélyezésnél előnyöket él­vező ajánlott tervállomány bővítésére, karbantartására és új tervek készíttetésére. Az ajánlott tervek válasz­téka, a helvi tájegységek sa­játos vonásait tükröző terv­kínálat ma már nagy köz­kedveltségnek örvend. A* Építésügyi Tájékoztatási Köz­pont ezekből a tervekből évente 25 ezer darabot főt* galmaz. Az ajánlott tervek megked- veltetését — mintegy refe­renciaként — szolgálják az ország különböző települése­in a mintatelep-építési akci­ók. Készülnek kiviteli tervek a kedvezőtlen szociális hely­zetben levő családok számá­ra is. A magánlakás-építés minő­ségi színvonalának emelését hivatott szolgálni. Az év la­kóháza elnevezésű pályázat^ amelyen közösen vehet részt az építtető, a tervező és a ki­vitelező. Első lépcsőben a me­gyei tanácsok választják ki; hogy melyik épületet tartják a kitüntető címre érdemes­nek, majd ezek közül kerül ki aZ országos első, Az év lakóháza címet elnyerő épü­let. ÖSSZEHANGOLT INTÉZKEDÉSEK A hagyományos, kaláka rendszerű családiház-építéssel még a jövőben is széleskörűen számolni kell. Alapvető feladat azonban, hogy ezeknél az épít­kezéseknél is a legkorszerűbb építési anyagokat, szerkezete­ket és építési megoldásokat alkalmazzák, kerülve a több- letanyag-felhaSználást, az épí­tészeti és lakáshasználati ér­téket tekintve alacsony szín­vonalú megoldásokat. A tapasztalt anyagellátási nehézségek mérsékelhetők, de egyben jelzik a szükséges tennivalók irányát is. Ezt fel­ismerve, az építőanyag-gyár­tó ipar rekonstrukciója, át­alakítása folyamatban van. Az érdekelt tárcák összehan­golt intézkedéseket tettek a magánlakás-építéshez szüksé­ges anyagok, szerkezetek, sze­relvények biztosítása érdeké­ben. Az intézkedések hatása főleg az év második felétől lesz érzékelhető. A sajáterős lakásépítés tá­mogatására tovább kell szé­lesíteni a már működő ta­nácsadó-szolgáltató, gépköl­csönző szervezetek hálózatát, a meglevő bázisok tevékeny­ségét, a munkáltatók, válla­latok, üzemek,' intézmények közvetlen támogatását. Az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium 1982-ben adott ki tájékoztatót a szol­gáltató bázisszervezetek lét-, rehozásához, tevékenységük ellátásához. Számuk ma mar százas nagyságrendű. A szervezett magánlakás- építés alapfeltétele, hogy — a vásárlóképes kereslethez igazodva — fokozatosan nö­vekvő mértékben lehessen el­terjeszteni a korszerű tech­nológiákat, s hogy a vállal­kozó építőipari szervezetek e tevékenységbe bekap­csolódjanak. Egyre inkább számolni kell az új kisvál­lalkozások, gazdasági mun­kaközösségek részvételével is. A magánlakás-építést szol­gáló sajátos építési techno­lógiák jelentősen segíthetik a program megvalósítását és csökkenthetik a hagyománvos építőanyagok iránti keresle­tet. Ismeretes, hogy az alacso­nyabb lakóépületek és a meg­szokott sokszintes házak szer­kezeti szempontból nem azo­nos igényűek. Lehet jól át­gondolt, cement-, acél- és energiatakarékos elemeket is gyártani a célra. Az ilyen, viszonylag kis lakáskoncent­rációt eredménvező beépíté­sek is gazdaságosan tervez­hetők. kívitelezhetők. A magánlakás-építés új ál­lami támogatási rendszeré­nek hatásai már egy év el­teltével is értékelhetők. A kedvező hatások mellett azon­ban néhánv nem várt is fel­színre került. Ezek elemzése, értékelése megmutatja a ha­gyományos és szervezett-cso- nortos családiház-épftési tevé­kenység feilesztésének útlalt. Ezért a magánlakás-építés ala­kulását folvamatosan figye­lemmel kell kísérnünk és a tapasztalatokat rendszeresen továbbra is értékelni fogjuk, hogy a keletkező nehézsége­ket mjnél gyorsabban elfúl»' ríthassuk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom