Nógrád. 1984. június (40. évfolyam. 127-152. szám)

1984-06-16 / 140. szám

tfLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XL. ÉVF., 140. SZÁM ■CM ARA: 1.80 FORINT 1984 JÚNIUS 16.. SZOMBAT Az üveggyárak háttéripara Sokoldalú tapasztalatcsere Bujáki juniális Beszéljük meg! // A béke megőrzése és a nemzetközi gazdasági együttműködés H Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországainak E K L A R C I O I A X KGST-tagországok kom­munista és munkáspártjai­nak vehetői, valamint állam- és kormányfői abból indul­nak ki, hogy a politikai és gazdasági világhelyzet eddig soha nem látott mértékben érinti valamennyi ország és nép érdekeit, és mély aggo­dalmuknak adnak kifejezést amiatt, hogy erősödött a bé­két fenyegető veszély. Jelen­tősen növekedett a nemzet­közi feszültség az imperializ­mus, elsősorban az amerikai imperializmus agresszív kö­reinek konfro-ntációs irányvo­nala, valamint a katonai fö­lény elérésére, az erőpolitika megvalósítására, a belügyek- be való beavatkozásra, az államok nemzeti függetlensé­gének és szuverenitásának csorbítására, a „befolyási öve­zetek” megszilárdítására és újrafelosztására irányuló kí­sérleteik következtében — hangsúlyozza bevezetőben a dokumentum. A feszült helyzet még ki­élezettebb lett azáltal, hogy néhány NATO-országban meg­kezdték az amerikai nukleá­ris közép-hatótávolságú ra­kéták telepítését. Ez a nuk­leáris fegyverkezési verseny új, különösen veszélyes sza­kaszát nyitotta meg az euró­pai földrészen és a Szovjet­uniót válaszintézkedésekre kényszerítette. Az európai nuk­leáris fegyverekről és straté­giai fegyverekről szóló tár­gyalások megszakadtak. A nemzetközi feszültség fo­kozását célzó veszélyes irány­vonallal szembeszállnak a szocialista országok, a kom­munista és munkásmozga­lom, más forradalmi és de­mokratikus erők, az erősödő hatalmas háborúellenes moz­galom, amelyek kifejezik el­tökélt szándékukat arra, hogy véget vessenek az agresszív pofitikának, elhárítsák a nuk­leáris háború veszélyét, meg­védjék a népek függetlensé­gét és szabadságát, békében és az egyenjogúság alapján működjenek együtt. A köl­csönösen előnyös együttmű­ködés és a nemzetközi gazda­sági kapcsolatok igazságos és demokratikus alapon történő átrendezésének akadályozása ugyancsak növekvő ellenál­lást vált ki az egész világ ha­ladó közvéleményében, az el nem kötelezett országok moz­galmában, más államok, a tőkésországok, többek között az USA reálisan gondolkodó politikai személyiségeinek és hivatalos körei képviselőinek körében is. E tendencia meg­nyilvánulása az a tény, hogy a nyomás ellenére számos tő­késország folytatja a gazda­sági kapcsolatok fejlesztését a szocialista államokkal — mutat rá a deklaráció. Ami a KGST-tagországokat illeti, határozottan elítélik és elutasítják a békás államközi kapcsolatok aláásását célzó irányvonalat, fellépnek a ki­zsákmányolás valamennyi for­mája, a más országok bel- ügyeibevaló beavatkozásra irá­nyuló bármely kísérlet, a gaz­dasági kapcsolatok politikai nyomás eszközeként való al­kalmazása ellen. Mindezt a nemzetközi jog általánosan elfogadott normái, az ENSZ alapokmányában, valamint az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet záróok­mányában szereplő elvek dur­va megsértésének tekintik. A szocialista közösség or­szágaival szemben ilyen irányvonal, amint azt a tör­ténelmi tapasztalatok mutatr ják, teljesen kilátástalan. A szocializmus képes a legbo­nyolultabb nemzeti és nem­zetközi problémák sikeres megoldására. Á KGST-tagországok példája A KGST-tagországok pél­dája, vívmányaik a szocia­lizmus és kommunizmus épí­tésében, baráti kapcsolataik és együttműködésük megszi­lárdítása jelentős pozitív há­lást gyakorol a világ fejlődé­sére. Az új típusú államközi sapcsolatok elveinek a köl- :sönös együttműködésükben, valamint más országokkal va­ló kapcsolataikban történő következetes gyakorlati meg­valósítása eredményeképpen, a szocialista országok jelentős mértékben hozzájárulnak a nemzetközi gazdasági kap­csolatok igazságos és demok­ratikus alapon történő átala­kításához. Az értekezlet résztvevői hangsúlyozták, hogy a KGST- tagországok közötti együtt­működés továbbfejlesztése és tökéletesítése, a szakosítás és kooperáció elmélyítése előse­gíti időszerű gazdaságfejlesz­tési problémáik együttes erő­vel történő megoldását, ezen belül az energia-, nyersanyag- bs élelmiszer-szükségletek ki­elégítését, az élenjáró techni­ka és technológia fejlesztésé­nek és bevezetésének meg­gyorsítását, az anyagi és.mun- kaerőforrások, a termelő és különböző társadalmi • rend­szerű államok közötti konf­rontációra, nem a kapcsola­taikat akadályozó újabb és újabb gátak emelésére, ha­nem a békés, tartós nemzet­közi politikai és gazdasági kapcsolatok fejlesztette konst­ruktív útjainak keresésére kell törekedni, a világban ki­alakult realitások és vala­mennyi ország érdekeinek figyelembevételével. Szilárd meggyőződésük, hogy semmi­féle világprobléma, a szocia­lizmus és a kapitalizmus kö­zötti történelmi vita sem old­ható meg katonai úton. A KGST-tagországok mindig is a gazdasági elzárkózás követ­kezetes ellenzői voltak, állha­tatosan kiálltak és kiállnak a más államokkal való szé­les körű, kölcsönösen előnyös együttműködés, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok norma­lizálása, az ezek fejlesztésé­nek útjában álló mindenne­mű korlát lebontása mellett. A dokumentum emlékeztet arra, hogy az elmúlt évtized tapasztalatai meggyőzően bi­zonyították az enyhülés szük­ségességét és gyümölcsöző voltát a világ valamennyi né­pe számára. Kölcsönös bizalom, egyenjogú együttműködés tudományos-műszaki poten­ciál jobb kihasználását. Ez hozzájárul minden egyes or­szág gazdasági és társadalmi fejlődéséhez, népeik anyagi jólétének és kulturális szín­vonalának emeléséhez, a szo­cialista államok erejének, egységének és összeforrottsá- gának erősítéséhes. Ugyanakkor a KGST-tag­országok számára távolról sem közömbös, hogyan alakul a világ politikai és gazdasá­gi helyzete. Mélyen érdekel­tek annak javításában. Es nemcsak azért, mert ez ki­hat gazdasági terveik telje­sítésére, a más államokkal való gazdasági és tudomá­nyos-műszaki kapcsolataik normális fejlesztésére. A szo­cializmus, mint a világ leg­haladóbb társadalmi rendsze­re természeténél fogva az emberiség jövőjéért érzett nagy felelősséggel lép .fel, mivel legfontosabb célja az emberről, az ember jólétéről való gondoskodás. A KGST-tagországok kom­munista és munkáspártjai­nak vezetői, valamint állam- és kormányfői azon a véle­ményen vannak, hogy nem a Az értekezlet résztvevői fon­tosnak tartják mindazoknak a pozitívumoknak a megszi­lárdítását ás megsokszorozá­sát, amelyeket a 70-es évek­ben a nemzetközi kapcsola­tokban elértek, azt, hogy erő­södjön a kölcsönös bizalom és fejlődjön, az egyenjogú együtt­működés az államok között, függetlenül azok társadalmi rendszerétől. Ehhez valameny- nyi ország konstruktív erőfe­szítésére van szükség mind politikai, mind pedig gazda­sági téren. Jelenleg nincs fontosabb feladat, mint a béke megőr­zése a földön, a nukleáris ka­tasztrófa elhárítása. Elsődle­ges jelentősége van a fegyver­kezési verseny megszünteté­sének, a fegyverzetek csök­kentésére való áttérésnek, a katonai-stratégiai egyensúly mind alacsonyabb szinten tör­ténő fenntartásának. Ez a világgazdasági helyzet javí­tásának is legfontosabb fel­tétele. Az értekezlet résztvevői meg vannak győződve arról, hogy az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének szigorú be­tartásával a nukleáris fegy­verkezési verseny megállítha­tó és az államok hozzákezd­hetnek a nukleáris leszerelés reális intézkedéseinek valóra váltásához. Ehhez politikai akarat, valamennyi ország biztonságának érdekeit figye­lembe vető, becsületes, egyen­jogú és konstruktív dialógus szükséges. Ezen az alapon le­het elérni Európa teljes men­tesítését mind a közép-hatótá­volságú, mind a taktikai atom­fegyverektől. Az európai béke és bizton­ság szempontjából a jelenle­gi körülmények között feltét­lenül szükséges követelmény az új nukleáris eszközök fel­halmozásának megszüntetése a kontinensen. Ezzel kapcso­latban az értekezleten képvi­selt államok ragaszkodnak a közép-hatótávolságú amerikai nukleáris rakéták Nyugat- Európában való telepítésének megszüntetéséhez és kijelen­tik, hogy amennyiben sor ke­rül a már telepített rakéták ki­vonásához vezető lépésekre, úgy egyidejűleg lépések fog­nak történni a válaszintézke­dések visszavonására is. Ez fogja megteremteni az ala- Dot a tárgyalások felújítására. Európának mind a közép-ható­távolságú, mind a taktikai atomfegyverektől való mente­sítésére vonatkozó megfelelő megállapodások elérése cél­jából. A katonai erő kölcsönös lemondásáról A szocialista államoknak azok a javaslatai is igen idő­szerűek, hogy haladéktala­nul meg kell állapodni a nuk­leáris fegyverkísérletek tel­jes és általános betiltásáról; a világűr militarizálásának, az erő alkalmazásának a vi­lágűrben a Föld elleni táma­dásnak a betiltásáról; a vegyi fegyverek világméretű betil­tásáról és megsemmisítéséről, és ehhez vezető lépésként a vegyi fegyverek megsemmi­sítéséről az európai kontinen­sen. Az értekezleten részt vevő államok felhívják a figyel­met a Varsói Szerződés tag­államai és a NATO-tagálla- mok között a katonai erő al­kalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés viszo­nyok fenntartásáról szóló szerződés megkötésére «unat­kozó rendkívül fontos javas­latra. Határozottan síkraszáll- nak azért, hogy azok a nuk­leáris hatalmak, amelyek ezt még nem tették meg, mond­janak le a nukleáris fegyve­rek elsőkéntvaló alkalmazá­sáról. A világgazdasági problé­mák megoldásának feladata kapcsán ma különös jelentő­ségre tesz szert a Varsói Szer­ződés országai és a NATO-or- szágok között a katonai kia­dások csökkentésével kapcso­latos tárgyalások mielőbbi megkezdésének biztosítása, a szövetséges szocialista orszá­gok által az Észak-atlanti Szövetség tagállamaihoz inté­zett felhívásban nemrégiben ezzel kapcsolatban tett rész­letes és konkrét javaslat alap­ján.. A katonai költségvetés csökkentésére vonatkozó meg­állapodásnak természetesen ki kell terjednie valamennyi, je­lentős katonai potenciállal rendelkező államra. A katonai kiadások csökkentése eredmé­nyeként felszabaduló eszkö­zöket a gazdasági és szociális fejlesztés céljaira, többek kö­zött a fejlődő országok meg­segítésére használnák fel. A szocialista közösség or­szágainak az enyhülésre és leszerelésre vonatkozó javas­latai jól ismertek. A KGST­tagországok készek aktívan részt venni azok gyakorlati megvalósításában,' csakúgy mint a más államok által telt konstruktív kezdeményezések realizálásában. A háborús fenyegetés eny­hítése, a katonai szemben­állás csökkentése szempontjá­ból igen nagy jelentőségű volna a stockholmi bizalom- erősítő, biztonsági és európai leszerelési konferencia sike­res befejezése. A kapcsolatok rendezése A KGST-tagországok kom­munista és munkáspártjainak vezetői, valamint állam- és kormányfői a békés egymás mellett élés elveihez híven felhívással fordulnak vala­mennyi néphez, az államok és kormányok vezetőihez, te­gyenek aktív lépéseket a nem­zetközi gazdasági együttmű­ködés fejlesztése érdekében. A szocialista országok által 1 Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsában, az Egyesült Nemzetek Szervezetében és más nemzetközi fórumokon ezzel kapcsolatban tett javas­latok továbbra is érvényesek. E javaslatok továbbfejleszté­seképpen az értekezlet részt­vevői felhívnak a nemzetkö­zi gazdasági kapcsolatok ren­dezését, a gazdasági bizton­ság szavatolását és az állam­közi kapcsolatok e fontos területén a bizalom kialakí­tását célzó akcióprogram meg­valósítására. A nemzetközi érintkezés gyakorlatából ki kell zárni a gazdasági agresszió bármely módszerét, többek között az embargó, a bojkott, a keres­kedelmi, hitel- és technoló­giai blokád alkalmazását, il­letve az ezekkel való fenye­getést. A valamennyi állam közöt­ti gazdasági kapcsolatokban maradéktalanul érvényesíteni kell a nemzeti független­ség és a szuverenitás tiszte­letben tartását, a belügyekbe való be nem avatkozást, az erőszak alkalmazásától, illet­ve az azzal való fenyegetés­től történő tartózkodást, a teljes egyenjogúságot, a nem­zeti érdekek és minden nép azon jogának tiszteletben tar­tását, hogy maga rendelkez­zen saját sorsával, a kölcsö­nös előnyök, a diszkriminá­ciómentesség és a legnagyobb kedvezmény elvét. Az értekezlet résztvevői is­mételten megerősítik, orszá­gaik szilárd szándéka, hogy fejlesszék a gyümölcsöző ke­reskedelmi-gazdasági és tu­dományos-műszaki kapcsola­tokat minden olyan szocialis­ta, fejlődő és fejlett tőkésor­szággal, amely ez iránt kész­séget mutat. Célszerűnek tart­ják, hogy e kapcsolatokat első­sorban hosszú távú programok és egyezmények alapján bővít­sék, az együttműködés külön­böző kölcsönösen előnyös formáit alkalmazzák, beleért­ve többek között az objektu­mok műszaki felszerelésében és létesítésében való közre­működést, az ipari kooperá­ciót, tudományos-műszaki problémák együttes megoldá­sát stb. A KGST-tagországok a tő­késállamokkal, valamint vál­lalataikkal és cégeikkel való együttműködés potenciális fej­lesztési lehetőségeinek aktí­vabb kiaknázása mellett fog­lalnak állást. Ebben a vonat­kozásban nagy jelentőséget tulajdonítanak az európai or­szágok közötti gazdasági és tudományos-műszaki kapcso­latok bővítésének a Helsin­kiben elfogadott záróokmány és a madridi találkozón elért megállapodások szellemében. A KGST-tagországok támo­gatják a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsa és a fej­lett tőkésországok, továbbá a fejlődő országok gazdasági szervezetei közötti, kölcsönö­sen előnyös kapcsolatok ki­alakítását. Ezzel összefüggés­ben megerősítik, hogy készek a KGST és az EGK között megfelelő megállapodást köt­ni, szem előtt tartva a szó­ban forgó szervezetek tagor­szágai közötti kereskedelmi- gazdasági kapcsolatok további fejlődésének elősegítését. A KGST-tagországok kom­munista és munkáspártjainak vezetői, valamint állam- és kormányfői sürgetően szüksé­gesnek tartják a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazsá­gos és demokratikus alapon történő átszervezésére és az új gazdasági világrend kialakí­tására irányuló munka aktivi­zálását. A nemzetközi gazdasági kapcsolatokat oly módon kell átrendezni, hogy a világ min­den országa sokrétűen fej­leszthesse gazdasági potenci­álját, a béke, az igazságosság és a kölcsönös együttműkö­dés körülményei között halad­hasson a fejlődés útján. A KGST-tagországok, lehe­tőségeikhez mérten, a jövő­ben is gazdasági és műszaki segítséget nyújtanak a szabad­ságukat és függetlenségüket kivívott államoknak a nem* zetgazdaságuk fejlesztésér« irányuló erőfeszítéseikhez. Együtt a béke- és biztonságért A KGST-tagországok a je­len deklarációban szereplő javaslatok megvalósításában mindenkivel együttműköd­nek, aki érdekelt a nemzet­közi béke és biztonság meg­szilárdításában, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok javítá­sában. Más államoktól a jó- (Folyté,iái a 2. oldalonf

Next

/
Oldalképek
Tartalom