Nógrád. 1984. június (40. évfolyam. 127-152. szám)
1984-06-16 / 140. szám
tfLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XL. ÉVF., 140. SZÁM ■CM ARA: 1.80 FORINT 1984 JÚNIUS 16.. SZOMBAT Az üveggyárak háttéripara Sokoldalú tapasztalatcsere Bujáki juniális Beszéljük meg! // A béke megőrzése és a nemzetközi gazdasági együttműködés H Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországainak E K L A R C I O I A X KGST-tagországok kommunista és munkáspártjainak vehetői, valamint állam- és kormányfői abból indulnak ki, hogy a politikai és gazdasági világhelyzet eddig soha nem látott mértékben érinti valamennyi ország és nép érdekeit, és mély aggodalmuknak adnak kifejezést amiatt, hogy erősödött a békét fenyegető veszély. Jelentősen növekedett a nemzetközi feszültség az imperializmus, elsősorban az amerikai imperializmus agresszív köreinek konfro-ntációs irányvonala, valamint a katonai fölény elérésére, az erőpolitika megvalósítására, a belügyek- be való beavatkozásra, az államok nemzeti függetlenségének és szuverenitásának csorbítására, a „befolyási övezetek” megszilárdítására és újrafelosztására irányuló kísérleteik következtében — hangsúlyozza bevezetőben a dokumentum. A feszült helyzet még kiélezettebb lett azáltal, hogy néhány NATO-országban megkezdték az amerikai nukleáris közép-hatótávolságú rakéták telepítését. Ez a nukleáris fegyverkezési verseny új, különösen veszélyes szakaszát nyitotta meg az európai földrészen és a Szovjetuniót válaszintézkedésekre kényszerítette. Az európai nukleáris fegyverekről és stratégiai fegyverekről szóló tárgyalások megszakadtak. A nemzetközi feszültség fokozását célzó veszélyes irányvonallal szembeszállnak a szocialista országok, a kommunista és munkásmozgalom, más forradalmi és demokratikus erők, az erősödő hatalmas háborúellenes mozgalom, amelyek kifejezik eltökélt szándékukat arra, hogy véget vessenek az agresszív pofitikának, elhárítsák a nukleáris háború veszélyét, megvédjék a népek függetlenségét és szabadságát, békében és az egyenjogúság alapján működjenek együtt. A kölcsönösen előnyös együttműködés és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos és demokratikus alapon történő átrendezésének akadályozása ugyancsak növekvő ellenállást vált ki az egész világ haladó közvéleményében, az el nem kötelezett országok mozgalmában, más államok, a tőkésországok, többek között az USA reálisan gondolkodó politikai személyiségeinek és hivatalos körei képviselőinek körében is. E tendencia megnyilvánulása az a tény, hogy a nyomás ellenére számos tőkésország folytatja a gazdasági kapcsolatok fejlesztését a szocialista államokkal — mutat rá a deklaráció. Ami a KGST-tagországokat illeti, határozottan elítélik és elutasítják a békás államközi kapcsolatok aláásását célzó irányvonalat, fellépnek a kizsákmányolás valamennyi formája, a más országok bel- ügyeibevaló beavatkozásra irányuló bármely kísérlet, a gazdasági kapcsolatok politikai nyomás eszközeként való alkalmazása ellen. Mindezt a nemzetközi jog általánosan elfogadott normái, az ENSZ alapokmányában, valamint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában szereplő elvek durva megsértésének tekintik. A szocialista közösség országaival szemben ilyen irányvonal, amint azt a történelmi tapasztalatok mutatr ják, teljesen kilátástalan. A szocializmus képes a legbonyolultabb nemzeti és nemzetközi problémák sikeres megoldására. Á KGST-tagországok példája A KGST-tagországok példája, vívmányaik a szocializmus és kommunizmus építésében, baráti kapcsolataik és együttműködésük megszilárdítása jelentős pozitív hálást gyakorol a világ fejlődésére. Az új típusú államközi sapcsolatok elveinek a köl- :sönös együttműködésükben, valamint más országokkal való kapcsolataikban történő következetes gyakorlati megvalósítása eredményeképpen, a szocialista országok jelentős mértékben hozzájárulnak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos és demokratikus alapon történő átalakításához. Az értekezlet résztvevői hangsúlyozták, hogy a KGST- tagországok közötti együttműködés továbbfejlesztése és tökéletesítése, a szakosítás és kooperáció elmélyítése elősegíti időszerű gazdaságfejlesztési problémáik együttes erővel történő megoldását, ezen belül az energia-, nyersanyag- bs élelmiszer-szükségletek kielégítését, az élenjáró technika és technológia fejlesztésének és bevezetésének meggyorsítását, az anyagi és.mun- kaerőforrások, a termelő és különböző társadalmi • rendszerű államok közötti konfrontációra, nem a kapcsolataikat akadályozó újabb és újabb gátak emelésére, hanem a békés, tartós nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatok fejlesztette konstruktív útjainak keresésére kell törekedni, a világban kialakult realitások és valamennyi ország érdekeinek figyelembevételével. Szilárd meggyőződésük, hogy semmiféle világprobléma, a szocializmus és a kapitalizmus közötti történelmi vita sem oldható meg katonai úton. A KGST-tagországok mindig is a gazdasági elzárkózás következetes ellenzői voltak, állhatatosan kiálltak és kiállnak a más államokkal való széles körű, kölcsönösen előnyös együttműködés, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok normalizálása, az ezek fejlesztésének útjában álló mindennemű korlát lebontása mellett. A dokumentum emlékeztet arra, hogy az elmúlt évtized tapasztalatai meggyőzően bizonyították az enyhülés szükségességét és gyümölcsöző voltát a világ valamennyi népe számára. Kölcsönös bizalom, egyenjogú együttműködés tudományos-műszaki potenciál jobb kihasználását. Ez hozzájárul minden egyes ország gazdasági és társadalmi fejlődéséhez, népeik anyagi jólétének és kulturális színvonalának emeléséhez, a szocialista államok erejének, egységének és összeforrottsá- gának erősítéséhes. Ugyanakkor a KGST-tagországok számára távolról sem közömbös, hogyan alakul a világ politikai és gazdasági helyzete. Mélyen érdekeltek annak javításában. Es nemcsak azért, mert ez kihat gazdasági terveik teljesítésére, a más államokkal való gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolataik normális fejlesztésére. A szocializmus, mint a világ leghaladóbb társadalmi rendszere természeténél fogva az emberiség jövőjéért érzett nagy felelősséggel lép .fel, mivel legfontosabb célja az emberről, az ember jólétéről való gondoskodás. A KGST-tagországok kommunista és munkáspártjainak vezetői, valamint állam- és kormányfői azon a véleményen vannak, hogy nem a Az értekezlet résztvevői fontosnak tartják mindazoknak a pozitívumoknak a megszilárdítását ás megsokszorozását, amelyeket a 70-es években a nemzetközi kapcsolatokban elértek, azt, hogy erősödjön a kölcsönös bizalom és fejlődjön, az egyenjogú együttműködés az államok között, függetlenül azok társadalmi rendszerétől. Ehhez valameny- nyi ország konstruktív erőfeszítésére van szükség mind politikai, mind pedig gazdasági téren. Jelenleg nincs fontosabb feladat, mint a béke megőrzése a földön, a nukleáris katasztrófa elhárítása. Elsődleges jelentősége van a fegyverkezési verseny megszüntetésének, a fegyverzetek csökkentésére való áttérésnek, a katonai-stratégiai egyensúly mind alacsonyabb szinten történő fenntartásának. Ez a világgazdasági helyzet javításának is legfontosabb feltétele. Az értekezlet résztvevői meg vannak győződve arról, hogy az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének szigorú betartásával a nukleáris fegyverkezési verseny megállítható és az államok hozzákezdhetnek a nukleáris leszerelés reális intézkedéseinek valóra váltásához. Ehhez politikai akarat, valamennyi ország biztonságának érdekeit figyelembe vető, becsületes, egyenjogú és konstruktív dialógus szükséges. Ezen az alapon lehet elérni Európa teljes mentesítését mind a közép-hatótávolságú, mind a taktikai atomfegyverektől. Az európai béke és biztonság szempontjából a jelenlegi körülmények között feltétlenül szükséges követelmény az új nukleáris eszközök felhalmozásának megszüntetése a kontinensen. Ezzel kapcsolatban az értekezleten képviselt államok ragaszkodnak a közép-hatótávolságú amerikai nukleáris rakéták Nyugat- Európában való telepítésének megszüntetéséhez és kijelentik, hogy amennyiben sor kerül a már telepített rakéták kivonásához vezető lépésekre, úgy egyidejűleg lépések fognak történni a válaszintézkedések visszavonására is. Ez fogja megteremteni az ala- Dot a tárgyalások felújítására. Európának mind a közép-hatótávolságú, mind a taktikai atomfegyverektől való mentesítésére vonatkozó megfelelő megállapodások elérése céljából. A katonai erő kölcsönös lemondásáról A szocialista államoknak azok a javaslatai is igen időszerűek, hogy haladéktalanul meg kell állapodni a nukleáris fegyverkísérletek teljes és általános betiltásáról; a világűr militarizálásának, az erő alkalmazásának a világűrben a Föld elleni támadásnak a betiltásáról; a vegyi fegyverek világméretű betiltásáról és megsemmisítéséről, és ehhez vezető lépésként a vegyi fegyverek megsemmisítéséről az európai kontinensen. Az értekezleten részt vevő államok felhívják a figyelmet a Varsói Szerződés tagállamai és a NATO-tagálla- mok között a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés viszonyok fenntartásáról szóló szerződés megkötésére «unatkozó rendkívül fontos javaslatra. Határozottan síkraszáll- nak azért, hogy azok a nukleáris hatalmak, amelyek ezt még nem tették meg, mondjanak le a nukleáris fegyverek elsőkéntvaló alkalmazásáról. A világgazdasági problémák megoldásának feladata kapcsán ma különös jelentőségre tesz szert a Varsói Szerződés országai és a NATO-or- szágok között a katonai kiadások csökkentésével kapcsolatos tárgyalások mielőbbi megkezdésének biztosítása, a szövetséges szocialista országok által az Észak-atlanti Szövetség tagállamaihoz intézett felhívásban nemrégiben ezzel kapcsolatban tett részletes és konkrét javaslat alapján.. A katonai költségvetés csökkentésére vonatkozó megállapodásnak természetesen ki kell terjednie valamennyi, jelentős katonai potenciállal rendelkező államra. A katonai kiadások csökkentése eredményeként felszabaduló eszközöket a gazdasági és szociális fejlesztés céljaira, többek között a fejlődő országok megsegítésére használnák fel. A szocialista közösség országainak az enyhülésre és leszerelésre vonatkozó javaslatai jól ismertek. A KGSTtagországok készek aktívan részt venni azok gyakorlati megvalósításában,' csakúgy mint a más államok által telt konstruktív kezdeményezések realizálásában. A háborús fenyegetés enyhítése, a katonai szembenállás csökkentése szempontjából igen nagy jelentőségű volna a stockholmi bizalom- erősítő, biztonsági és európai leszerelési konferencia sikeres befejezése. A kapcsolatok rendezése A KGST-tagországok kommunista és munkáspártjainak vezetői, valamint állam- és kormányfői a békés egymás mellett élés elveihez híven felhívással fordulnak valamennyi néphez, az államok és kormányok vezetőihez, tegyenek aktív lépéseket a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztése érdekében. A szocialista országok által 1 Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában, az Egyesült Nemzetek Szervezetében és más nemzetközi fórumokon ezzel kapcsolatban tett javaslatok továbbra is érvényesek. E javaslatok továbbfejlesztéseképpen az értekezlet résztvevői felhívnak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok rendezését, a gazdasági biztonság szavatolását és az államközi kapcsolatok e fontos területén a bizalom kialakítását célzó akcióprogram megvalósítására. A nemzetközi érintkezés gyakorlatából ki kell zárni a gazdasági agresszió bármely módszerét, többek között az embargó, a bojkott, a kereskedelmi, hitel- és technológiai blokád alkalmazását, illetve az ezekkel való fenyegetést. A valamennyi állam közötti gazdasági kapcsolatokban maradéktalanul érvényesíteni kell a nemzeti függetlenség és a szuverenitás tiszteletben tartását, a belügyekbe való be nem avatkozást, az erőszak alkalmazásától, illetve az azzal való fenyegetéstől történő tartózkodást, a teljes egyenjogúságot, a nemzeti érdekek és minden nép azon jogának tiszteletben tartását, hogy maga rendelkezzen saját sorsával, a kölcsönös előnyök, a diszkriminációmentesség és a legnagyobb kedvezmény elvét. Az értekezlet résztvevői ismételten megerősítik, országaik szilárd szándéka, hogy fejlesszék a gyümölcsöző kereskedelmi-gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatokat minden olyan szocialista, fejlődő és fejlett tőkésországgal, amely ez iránt készséget mutat. Célszerűnek tartják, hogy e kapcsolatokat elsősorban hosszú távú programok és egyezmények alapján bővítsék, az együttműködés különböző kölcsönösen előnyös formáit alkalmazzák, beleértve többek között az objektumok műszaki felszerelésében és létesítésében való közreműködést, az ipari kooperációt, tudományos-műszaki problémák együttes megoldását stb. A KGST-tagországok a tőkésállamokkal, valamint vállalataikkal és cégeikkel való együttműködés potenciális fejlesztési lehetőségeinek aktívabb kiaknázása mellett foglalnak állást. Ebben a vonatkozásban nagy jelentőséget tulajdonítanak az európai országok közötti gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatok bővítésének a Helsinkiben elfogadott záróokmány és a madridi találkozón elért megállapodások szellemében. A KGST-tagországok támogatják a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és a fejlett tőkésországok, továbbá a fejlődő országok gazdasági szervezetei közötti, kölcsönösen előnyös kapcsolatok kialakítását. Ezzel összefüggésben megerősítik, hogy készek a KGST és az EGK között megfelelő megállapodást kötni, szem előtt tartva a szóban forgó szervezetek tagországai közötti kereskedelmi- gazdasági kapcsolatok további fejlődésének elősegítését. A KGST-tagországok kommunista és munkáspártjainak vezetői, valamint állam- és kormányfői sürgetően szükségesnek tartják a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos és demokratikus alapon történő átszervezésére és az új gazdasági világrend kialakítására irányuló munka aktivizálását. A nemzetközi gazdasági kapcsolatokat oly módon kell átrendezni, hogy a világ minden országa sokrétűen fejleszthesse gazdasági potenciálját, a béke, az igazságosság és a kölcsönös együttműködés körülményei között haladhasson a fejlődés útján. A KGST-tagországok, lehetőségeikhez mérten, a jövőben is gazdasági és műszaki segítséget nyújtanak a szabadságukat és függetlenségüket kivívott államoknak a nem* zetgazdaságuk fejlesztésér« irányuló erőfeszítéseikhez. Együtt a béke- és biztonságért A KGST-tagországok a jelen deklarációban szereplő javaslatok megvalósításában mindenkivel együttműködnek, aki érdekelt a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításában, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok javításában. Más államoktól a jó- (Folyté,iái a 2. oldalonf
