Nógrád. 1984. május (40. évfolyam. 102-126. szám)

1984-05-16 / 113. szám

Darabont Tamás Í rr rr r sűrűség Darabont Tamás festőmű­vész kiállítását tekinthették meg az első májusi napok­ban a Képcsarnok salgótarjá­ni bemutatótermében az ér­deklődők. A művész 1930-ban Bzületett Budapesten, azóta is ett él és dolgozik. Kiállításo­kon 1965 óta szerepel. Töb­bi között rendszeresen jelen van műveivel a hódmezővá­sárhelyi őszi tárlatokon. Ké­pei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában, múzeu­mokban, magángyűjtemények­ben Szófiában és Hanoiban. Eddig csaknem egy tucat ön­álló tárlatot rendezett, a ba­lassagyarmati Horváth Endre Galériában 1974-ben mutatko­zott be. Több mint egy évti­zeden át reklámgrafikusként dolgozott. Nógrád nem idegen szá­mára, Csohány Kálmánnal többször járt ezen a tájon, a Mátra kedvelt hegyei közé tartozik, jóllehet elsősorban e nagy kitárulkozásokat, a síkságokat*és a vizeket szere­ti, hegyi tájat ritkán fest. Salgótarjáni kiállításán is al­földi és bulgáriai, tengerparti képeket láthattunk. A tájak és vizek alkalmat jelentenek arra, hogy kutassa az ember és a' természet kapcsolatát, a technika századában ilyen módon is figyelmeztessen az elgépiesedés veszélyeire, a természet pusztulásának kö­vetkezményeire. Festményei ínem csak a külső tárgyiságot rögzítik, hanem a láthatón túl, az érzések, a hangulatok visszaadására is törekednek. Amíg egyáltalán lehetséges, vissza akarják adni a ma­gyar tájak miliőjének atmosz­féráját, hogy a gyorsan vál­tozó jelenben megőrződjék a múltból mindaz, ami fontos lehet a jövő generációi szá­mára is. Műveinek alaphang­ját a természet iránti mély vonzalom adja meg, az embe­rek és az élővilág harmóniá­ját kutatja. Kedvelt motívu­mai közé tartoznak a nádas, lápos, vizes tájak, az omlado­zó tanyák rekvizítumai a korhadozó, kiszáradó magá­nyos fák. Képein nyugalmat talál a szem és a lélek. Bé­kességben él a tájakkal, a pusztákkal és csöndes öblök­kel, elfogadja az általuk köz­vetített nyugalmat, s azt óhajt­ja, hogy ezt mások is elfo­gadják. Ugyanakkor ne keressük Da­rabont Tamás műveiben a valóság pontos mását, hiszen sohasem konkrét tájakról, ha­nem összetételekről van szó a képeken, a kiválogatott mo­tívumok sajátosan új tájszer­kezeteket hoznak létre tudó­sítva egyúttal a művész bel­ső vívódásairól is. így alakult ki az évtizedek során mások­kal össze nem téveszthető, divatoktól független közlési módja, amelyet végső soron az emberközpontúság szolgá­latába tudott állítani, még akkor is, ha az ember nem mindig jelenik meg közvet­lenül a festményeken. Végső soron azonban — legalább közvetett módon, azaz, tevé­kenységének következmé­nyeivel — mindig jelen van a művekben, ez jelenti művé­szetének igazi aktualitását. Darabont Tamás tájfesté­szetében jól megfigyelhető a néző csöndes meggyőzésére való törekvés, amely nem tűr semmiféle múló divatot. Mű­vei a hely szellemében fogan­nak, s nem születhettek vol­na meg Hódmezővásárhely és környéke nélkül. A vásárhe­képei lyi művésztelep rendszeres résztvevői közé tartozik, él­ményeinek igen nagy része ideköti. Ennek ellenére • a konkrét táj szerűség sokszor csak ürügy, a táj elemei (ro­mos tanya, puszta, holtág, hodály, gólya) csupán kellé­kek az általánosabb érvényű gondolatok és érzelmek kife­jezéséhez. A konkrét és az elvont egyaránt foglalkoztat­ja, a megismételhetetlent úgy rögzíti, hogy egyszersmind ki­fejezze általa a maradandót is, utalva az ember és termé­szet elválaszthatatlan kapcso­latának örök törvényére. Táj­képei tehát nem klasszikus értelemben vett látképek, ha­nem a művész többsíkú gon­dolkodásmódjának kifejező­dései, annak érdekében, hogy ráébressze az embert a kör­nyező világban rejlő szépsé­gekre azok megóvása érdeké­ben. Darabont Tamás világa tisz­ta és tisztázott, jólesően hi­ányzik belőle minden bőbe­szédűség, eredményei távla­tot is sejtetnek, miként a sík vidék, vagy éppen a tenger párába vesző horizontja. Szí­neinek ereje van, szűkszavú­ságának drámai hatása. Intel­lektuális tartalmait nem csor­bítva, s érvényesítve egyfajta elvonatkoztatás! szándékot, megőrzi a hangulat finomsá­gát, a tartalom költőiségét. Napjainkban, amikor már az űrhajósok új látványélmé­nyeit is ismerjük, amikor a földön kívüli térségek világá­ba is bepillanthatunk, s hatal­massá tágulhat a festői kép­zelet is, megnyugtató élmény az emberléptékű világgal va­ló találkozás. Ezt nyújtja Da­rabont Tamás festészete. T. E. LACZKÓ PÁC: Von 12. József még mindig felvál­lalja a tűzoltó szerepét: — Nektek aztán strapálhatja magát az ember! A lelkét ki­teheti. .. Vigyázat! Nincs több jó számom. — Neki soha nem nő be a feje lágya — marad az állás­pontjánál Gábor. — Csak azért, mert tudott rajtatok röhögni? — kérdezi a felesége. — Tudom, ti mindig meg­értettétek egymást. Máriának tetszik a jelenet: — Apa, ez most féltékenysé- gi jelenet? József letiltóan grimaszol, mintha azt mondaná, most jön a java, ne szólj közbe. Era valóban folytatja: — Nem egészen értettem meg. Rajta nevettem, a mókáin. Holott rajtatok kellett volna. A maga részéről lezártnak tekinti a vitát, vodkáért in­dul. Gábor nem mozdul. Mind­hárman oldalazva kikerülik, magára hagyják, szemben a telefonnal. József még a há­tára pillant. Ügy áll ott, mint­ha hívást várna. Nagyobb meglepetés nem is érhetné: a készülék valóban megszólal. Gábor előbb folyamatos nye­léssel kiissza 'a sörét, aztán veszi fel. A zaklatott női hang hallatán meg is bánja. — Halló? Te vagy? Rögtön hívtalak, de állandóan foglal­tat jelzett. Ne haragudj. Az ő nevében is elnézésed ké­rem, Mostanában mindig té­ged emleget. Délután beszél­tem a feleségeddel. Nem kel­lett volna neki megmondanom az otthoni számotokat. Gábor nem enyhül. Hangja nyers: — Mit akarsz? — Bocsánatot kérni. A ne­vében is. — Megtörtént. — Ezt csodáltam benned mindig... — Hagyjuk. Más? Segíthe­tek valamiben? — ... ezt a józanságot. Tu­dod. .. — Elég! Érted? Vége! Vé­ge! Egyikünk se diák már. Vegyétek végre tudomásul. Mi közünk van egymáshoz? Végezze mindenki a maga dolgát. Legyen már elég ebből a sok magánindítékból. Mi­kor lesz belőletek végre fel­nőtt, érett ember? Mért en­gem nyúztok, amikor... Halló! Ez letette. — Még csodálkozol — Era már a kiabálás kezdetétől mögötte áll. — Ki volt az? — Nem mindegy? — Nem. Tudom ki volt. És 6, ők nem lehetnek min­degy. .. — Mondd, ezek most vesze­kednek? — kísérletezik Má­ria az előbbi hangnemmel. — Olyasmi. De jobb, ha a vodkádat iszod — utasítja József a feleségét. — Te engem ne torkolj le mindig! Mit csináljak, ha nem veletek jártam, és a fe­lét se értem az utalásaitok­nak, meg a koszos üzemi gondjaitoknak. Csak várjak és várjak! Örökké várjak! Várjak, míg ti végére értek valaminek, mert úgyse érthe­tem. Várjak az iskolában, mi­kor csengetnek be, mikor csengetnek ki, mikor lesz lé­legzetvételnyi téli, tavaszi szünet, mikor lesz a nagy nyári, hogy végre kiszabadul­jak, s ne kaparásszak benne, mint bogár a dobozban, vár­va a csodára. — Csend! Nem te vagy mű­soron ! Mária nem hagyná annyi­ban, de Era folytatja. — Azt hiszed, nem tudom ki volt? Felhívott délután. Tőlem tudja a számunkat. — Mondta. — Végig se hallgatod a ba­rátod feleségét? Tudod mi­lyen állapotban van a bará­tod? — Megharcoltam én is a magam harcát. Máriának ismerős a mondat otthonról: — Hogy unom már, hogy örökké értelmiségiek vagytok! Nem lehetnétek egy­szerűen csak emberek? — Állítsd le magad! — szól rá a férje. — Hol van­nak itt értelmiségiek? — Tudjátok milyen álla­potban van a barátja? Foly­ton azt hajtogatja, hogy ő már öreg, megöregedett, el­kopott. A felesége ment el helyette a pszichológushoz, mintha neki lenne baja. Ott­hon aztán elmagyarázott min­dent. Gondoljátok meg! Hár­munk tehetsége együttvéve nem ér fel az övével. — Sajnálom — tölt m1'1- denkinek Gábor. — És...? Különben se temesd el él"-?. Ha az ember nem teszi fel az egész életét... — Valóban van valami per­verzió benned — utasítja vissza Era a feléje nyújtott poharat. — A sértegetéseidet megtart­hatod a bensőséges együttlé- tünkre — sziszegi Gábor, ki­issza a feleségének szánt italt. (Folytatjuk) Perkins — Psycho II. Újszerű montázstechnika örmény est a televízióban Kameraközeiben Psycho ­Május 19-én, este 21 óra 45 perces kezdettel láthatjuk a televízióban, a Hitchcock-so- rozatban a Psycho című fil­met. Van benne rejtélyes, magányosan álló ház, gyilkos­ság, nyomozás, tudathasadás — és a végén hátborzonga- tás a javából. A főszerepet Anthony Perkins játsza, il­letve játszotta 24 évvel ez­előtt. Akkor 28 éves volt,-vé­kony, csupaideg, koravén gye­rekarcú fiatalember. A film forgatása előtt már több éve szerepelt vidéki és New York-i színpadokon, televí­ziózott, és 1953 óta filmezett is. Világhírre a Psycho Nor­man Bateseként tett szert, de további filmszerepei mellett sem lett hűtlen a színpadhoz. A kitűnő karakterszínészt a Szereti ön Brahmsot? című Sagan-adaptációban játszóit szerepéért 1961-ben Cannes- ban a legjobb férfialakitás díjával tüntették ki. A mozi­ban és a televízióban a ma­gyar közönség is láthatta né­hányszor, például a Phaedra, A 22-es csapdája, a Gyilkos­Anthony Perkins ság az Orient expresszen cí­mű produkciókban. Perkinst kisfiús megjelené­se, enerváltsága szinte pre­desztinálta Norman Bates szerepére. Mint, ahogy testé­re szabott volt Kafka Peré­nek Joseph K. figurája, vagy Az utolsó part ifjú apája. 1979-ben egy sci-fiben ját­szott, címe: A fekete lyuk. A parádés szereposztásban olyan partnerei voltak mint Yvette Mimieux, Ernest Bógnine, Maximilan Schell. Tavaly pe­dig elkészült a Psycho folyta­tása, Psycho II. címmel. Hu­szonkét év telt el a két tör­ténet között, amikor Norman Bates visszatér régi otthoná­ba, ahol ' megint csak nem mennek normálisan a dolgok. Az információk szerint a folytatás elmarad az első Psycho mögött. Ez minden bi­zonnyal nem Perkins hibája, aki ma, 52 esztendősen is megőrizte fiús lényét, legfel­jebb vonásai lettek éleseboek. Hogy mi lehet az ok? Nos. a Psycho II-t már nem Alf­red Hitchcock rendezte. (erdó's) A Magyar Televízió hagyo­mányos nemzeti estek soro­zatában ezúttal — csütörtö­kön, a 2-es csatornán — az örmény, televízió mutatja be programját. A több mint négy és fél órás műsor elsősorban dokumentumfilmfek segítségé­vel ismerteti meg nézőit a szovjet szocialista köztársaság népének életével, kulturális kincseivel. Első ízben jelentkezik a ha­zai képernyőn alkotásaival Artur Pelesjan örmény ren­dező. A dokumentumfilm megújítójának — aki újszerű moptázstechnikával készíti műsorait — három filmjét ve­títi le a tv az est főműsor­idejében. A Kezdet című do­kumentummontázs Lenint és a forradalmat, a történelem nagy tömeg jeleneteit idézi; a Századunk a repülésről szól — kezdeti vakmerő próbálkozá­soktól napjainkig, a világűr­be történő kitörésig elevenít­ve fel a repülés történetét, azt a sok-sok tragédiát, áldozat- vállalást, amely nyomán az ember meghódította a koz­moszt. Az Évszakok a hegyi pásztorok életével, a termé­szet erőivel folytatott küzdel­meivel ismerteti meg az ér­deklődőket. Örményország fővárosába, Jerevánba invitálja a nézőket egy újabb film, amely az ősi város építészetének remekeit vonultatja fel, s a történelmi múltba kalauzol. A kamerák segítségével elleshetik a né-, zők a sajátos örmény kenyér, a lavas készítésének fortélya­it is. A szovjet köztársaság mű­vészeti életének jeles képvi­selője az Elibakjan család. A festészet három stílusirányza­tát, különböző technikai és művészi eszközeit- vonultatja fel ez a film, amely a család­fő és két fia alkotásaiból ad ízelítőt. Az összeállítást a Magyar Televízió műsora egészíti ki: Sós Mária rendező és mun­katársa Jereván a gyereke­kért című, tavaly forgatott ri­portfilmjét is bemutatják az örmény esten. lovábbleilesztik a Palóc szőttes találkozót A hollókői Palóc szőttes kulturális napok tapasztalata­it és a jövő tennivalóit ösz- cZe„P-,te a kulturális szemle intéző bizottsága a minap megtartott szécsényi értekez­letén. A résztvevők állásfog­lalása alapján a jövőben me­gyei folklórfórumként szer­vezik az augusztus 19—20-i találkozót. Így már az idén fellépnek — a hagyományos öt község: Nógrádsipek, Var- sány, Rimóc, Nagylóc és Hol­lókő öntevékeny művészeti csoportjai mellett — megyénk legjobb népművészeti együt­tesei. Ez a változtatás lénye­gében az egy évtizedes, sike- kes múltra visszatekintő ren- dezvénv megújulását jelenti. A megyei folklórfórum hi­ányt pótol, s egyben lehető­séget teremt az elméleti számvetésre. ? KOSSUTH RADIO: «.27: Világablak 8.56: Beszélni nehéz ».08: Zenekari muzsika ».45: Kis magyar néprajz 9.50: Tarka mese, kis mese 10.05: Képek és Jelképek 10.35: Rádlószinház 11.31: A Magyai Rádió és Tele­vízió énekkara énekel 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Házunk tája 13.00: Operaslágerek 13.30: Dzsesszmelódiák 14.29: MR 10—14 Iskolák — őrsök — barátok 15.05: (A deportálásról) — II/l. rész is.10: A Szovjetunió népeinek zenéjéből 1S.2S: Pablo Casals gordonkázik lti.49: Kritikusok fóruma 17.05: Programozva I. rész 17.30: Szimfonikus zene 1*.15: Hol volt, hol nem volt... 19.15: Gondolat 20.00: Jákó Vera, Solti Károly és Takács Béla nótákat éne­kel Í0.37: Chico Buarwue: A csirke­fogó operája 21.30: Háttérbeszélgetés 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Nagy mesterek — világhí­rű előadóművészek 23.20: Kamarazene 0.10: Ihász Gábor táncdalaiból PETŐFI RADIO: 8.05: David Carradine dalokat énekel 8.20: Tíz perc külpolitika (ism.) 8.35: Idősebbek hullámhosszán 9.30: Válaszolunk hallgatóink­nak 9.45: Népdalok 10.00: zenedélelőtt 11.35: A Szabó család 12.05: Hajdú Erzsébet népdal­felvételeiből 12.35: Tánczenei koktél 13.25: Útikalauz üdülőknek 13.30: Haydn: Muzsika zenélő órára 13.45: Zenés délután 14.00: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót 14.15: Népi hangszeres muzsika 14.35: Sanzonok 14.47: Az Almásfüzitői Timföld­gyár Petőfi Művelődési Há­zának fúvószenekara ját­szik. Vezényel: Mesterházi György 15.00: Diákfoci 1.5.13: Slágermúzeum ik.oo: Mindenki iskolája 10.35: Néhány perc tudomány 10.40: „Nem bánok semmit sem!" 4 NÓGRÁD - 1934. május 16., szerda 17.19: Reményi Sándor nótafelvé­teleiböl 17.30: ötödik sebesség 18.35: Színészek operettszerepek­ben 18.55: Körkapcsolás bajnoki lab­darúgó-mérkőzésekről 20.00: szakcsi Lakatos Béla zon­gorázik, Babos Gyula gitá­rozik 20.35: „Az ár ellen — az árban” 21.35: Ray Manzarek Oríf Car­mina Buranájának rockvál­tozatát adja elő 22.20: Népdalkörök pódiuma 22.45: Tűzön-vízen 23.20: .Tuliette Greco és Pierre Dudán énekel. Santo és Johnny együttese játszik MISKOLCI STÜD1Ö: 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. 17.05: Hangversenykró­nika. 17.20: Ablak az országra. Fodor László jegyzete. 17.30: In­dex Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: Guminadrág az üveggyárból — A TVK új piacai — A legeltetés fontosságáról' Felelős szerkesztő: Pauiovits Ágoston. Szerkesztő: Tolnai At­tila — Sport. 18.00: Eszak-magyar- országi krónika. 18.25—18.30: Lap- és müsorelőzetes. MAGVAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (ism.) 8.05: Iskolatévé. Deltácska 8.25: Magyar nyelv (ált. tsk. l. oszt.) 8.40: Környezetismeret (ált. isk. 3. oszt.) 9.05: Angol nyelv (középhaladó) 9.20: Magyar nyelv (ált. isk. 3. oszt.) 9.35: stop! Közlekedj okosan! 9.45: Delta ío.io: a látogatók. Francia sci-fi­sorozat 11.05: Képújság 15.00: Iskolatévé. Tájak, emberek, nyelvjárások. 1. rész 15.20: Mesélj, rajzolj, látssz ve­lünk 15.40: Szórakaténusz 16.00: Hírek 16.05: Barangolás a művészetek tájain 16.55: A mi emberünk. NDK tévéfilmsorozat. VII/7. rész: Kutya­szorítóban 17.55: Képújság 18.00: Pedagógusok fóruma 18.50: A Közönségszolgálat tájékoztatója 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Üt a döntőig 20.10: Juventus—FC Porto. Labdarúgó KEK-döntő- . mérkőzés közvetítése 22.05: Népzene zenekarra 22.10: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 16.55: Képújság 17.00: Még egyszer gyerekek­nek! Francia rajzfilm­sorozat (ism.). Magyarország állatai. Természetfilm­sorozat. A sün (ism.) 17.40: Fabula (ism.) 18.30: Helyszíni közvetítés a 24. miskolci tévéfesztivál díj­kiosztó záróünnepségéről 19.30: Liszt: h-moll szonáta (Ism.) 20.00: Julek. Csehszlovák film 21.25: Tv-niradó 2. 21.45: Színházat Játszunk. VI/3. rész 22.40: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 18.30: Esti mese 18.40: URH-kocsival. Magazin 20.00: Pár perc könnyűzene 20.10: Juventus Torino—FC Porto Labdarúgó KEK-döntő 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Szórakoztató vetélkedő 22.55: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-hiradó 20.00: Vadállatok a fedélzeten. Szovjet filmvigjáték (ism.) 21.30: Időszerű események 22.00: Képzőművészeti magazin MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Nyi­tott utak. Szines dokumentum­film. — Balassagyarmati Ma­dách: Fél 4-től: Elveszett egy kékszemű. Szines szinkronizált szobjet filmvigjáték. Háromne­gyed 6-tól: Kéjnő Kaliforniába készül (16). Szines szinkronizált amerikai film. 8 órától: Valaki kopogott (14). Színes szovjet bűn­ügyi film. — Nagybátonyi Pe­tőfi: István, a király. Szines ma­gyar film. — Pásztói Mátra: Az álarcos lovas legendája. Szines szinkronizált USA western. — Karancslapu.itő: Apokalipszis most I—II. (16). Színes usA-íilm. 20.00: 2. műsor: Julek — Csehszlovák film.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom