Nógrád. 1984. május (40. évfolyam. 102-126. szám)
1984-05-13 / 111. szám
BÁNYAVÁLLALAT! FMKT f Alkotások hozama ellemSrzes FELELŐSSÉGGEL Irterjú Illés Miklóssal, a Nógrád megyei Tanács általános elnökhelyettesével A Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága jelentőségének megfelelően foglalkozik az ellenőrző munkával. Hol tartunk most, a következő időszakban milyen feladatok várnak megoldásra? Erről beszélgettünk Illés Miklóssal, a Nógrád megyei Tanács általános elnökhelyettesével. Mintegy nyolcvan fiatal Szakembernek összesen 190 ezer forintot fizettek ki a közelmúltban FMKT-pályamű- vekért a Nógrádi Szénbányáknál. Szalai András 33 éves villamosmérnök, a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsának vezetője elégedett az ifjú szakemberek alkotásaival. — Voltak-e kiugró sikerek? — Szeretném, ha a cikkben név szerint megdicsérne néhány aktív FMKT-tagot. Li- vo László gépészmérnök például idén három díjat szerzett: egy elsőt, egy másodikat és egy harmadikat az Alkotó ifjúság pályázaton. Emellett az FMKT-ban harmadszor érte el a legmagasabb, negyedik kategóriát. így őt a vállalati KISZ-bizottság Kiváló dolgozó címre javasolja majd. Rajta kívül Tóth János és Rutár István mérnökök kapnak majd ilyen címre KiSZ-támog'atást. Ezek mellett Szemán József, Pálmai Gyula, Szederkényi Lajos és Nagy Lajos neve említendő, ők nemcsak idén, hanem a korábbi években is díjazott produkciókkal rukkoltak ki. — Nem baj-e ax, hogy egyazon dolgozatot az FMKT-n belül és az Alkotó ifjúság pá- lyázaton belül is díjaznak, egy rókáról két bőrt húzva le? — Nem baj. Ezek a díjak ugyanis nagyon csekélyek, így szó sincs arról, hogy a fáradozás <úl lenne fizetve. Elvileg egy rókáról négy bőrt is lehúzhatnak a szerencsés pályázók. Hiszen az FMKT- és az Alkotó ifjúság pályázat Úgynevezett fluidágyas széntüzelésű generátor kivitelezését kezdték meg a Nógrádi Szénbányák bátonyterenyeí ipari üzemében egy angol cégtől vásárolt licenc alapján. Az új berendezésben a szokásos rostély helyett a tüzkamrában homokból vagy finom kavicsból alakítanak ki ágyat. Ezt »'■' agyagréteget olajtüzelésű előmelegítő fúvókával hevítik és erős levegő beíúvásávai lebegésbe hozzák. Amikor a fluidágy, amelynek lebegése szemre a forrásban levő víz mozgására, bugyogására emlékeztet, eléri az öt-hat száz fokot, az olajégő automatikusan kialszik, ezzel együtt megkezdődik a szén adagolása. Ennek a szénnek feltétlen mosott, alacsony hamutartalmú szénnek kell lennie. A táncoló homokszemcsék kis részecskékre hasítják, gyalulják, csiszolják a tüzelőt, amely pillanat alatt lángra gyűl és tökéletesen elég. Voltaképpen ez utóbbiban rejlik az új tüzeléstechnika lényégé és előnye is a hagyományos tüzelőberendezémellett beadhatók munkájukat újításnak is, sőt a megyei KISZ-bizottság anyag- és energiatakarékossági pályázatán is szerepeltethetik. Ha egyazon dolgozatot négy fórumon is díjaznak, az azt jelenti, hogy jó a pályamű, tehát megérdemli a nagyobb anyagi elismerést. — Igazságos volt-e a pályaművek elbírálása? — A vállalat legjobb szakembereit kértük fel erre. Ök a munkákat adott szempontok alapján pontozták, majd részletes szakvéleményt írtak róla. Ezek a vélemények évek múlva is megtekinthetők, lefűzve őrzöm őket. Módszerünk, hogy egy dolgozatról legalább kettő vagy több szakember ír véleményt, és egymás ítéletét nem ismerhetik. Ha ellentétes véleményt mondanak, akkor meghívjuk és szembesítjük őket egymással és a szerzőkkel. — Érkezett-e már panasz igazságtalan elbírálás miatt? — Hallani hallottam ezt-azt. De hozzám hivatalosan még nem fordult senki ilyen panasszal. — Milyen díjazást kapnak a zsűritagok a bírálással járó komoly szellemi befektetésért? — Csak jelképes díjat fizetünk, a bírálatot nem pénzért vállalják. Egy-két pályamű elbírálásáért „csak” köszönettel szolgálhatunk. Akik komolyabban részt vesznek a munkában, azokat is csak ötszáz forintos nagyságrendben díjazhatjuk. Ez azonban nem is kérdés. Azt tapasztalom, hogy a felkért szakemberek sekkel szembe«. A tűzben felszabaduló energia mintegy kilencszáz fokra hevíti a levegővel eiegy füstgázokat. A Bátonyterenyén épülő generátort három megawatt teljesítményűre tervezik és — hőcserélő közbeiktatásával — üzemcsarnokok fűtésére, technológiai meleg víz előállítására fogják. A munkát úgy ütemezték, hogy a fluidágyas széngenerátort az év közepén kipróbálhassák, s a harmadik negyedévben üzembe helyezhessék. A fiuidágyas generátort — üzembe helyezése után — bemutatják az ipar, a mező- gazdaság, valamint a városi ingatlankezelő vállalatok szakembereinek, az új technológia alkalmazása ugyanis rendkívül széles körű lehet. Az iparban felhasználható minden olyan területen, ahol olcsón előállítható kilencszáz fokos füstgázokat munkára tudnak fogni nagy gyártócsarnokok fűtésétől, a tégla- és cserépszárítástól az olvasztókemencék előmelegítéséig. A mezőgazdaságban a szálas takarmány közvetlen forró levegős szárítását állatszívesen vállalkoznak a szakvéleményezésre. — Kap-e képet arról, hogy a pályaművek mennyire hasznosulnak? — Két csoportra oszthatóak: közvetlenül és áttételesen hasznosíthatóakra. Ami közvetlenül bevezethető, azoknak nyolcvan százaléka gyakorlatba kerül azonnal. A húsz százalék a feltételek hiánya miatt halasztódik vagy elvész. Az áttételesen hasznosítható dolgozatok ötletei fokozatosan épülnek be a vállalati gyakorlatba. — A pályaművek mostani mennyisége és minősége megfelel-e a vállalati szellemi kapacitásnak, vagy e kapacitás egy része „besül”? — Ez a negyven körüli pályamű reális; évek óta nagyjából ennyi pályamű keletkezik. Szemmel látható, hogy a vállalatvezetők élénk figyelemmel fordulnak a fiatal alkotó szakemberek munkái iránt. Az FMKT-ban való feltűnés később, vezetői posztra jutáskor nagy szerepet játszik. Az üzemvezetők is mind jobban megbecsülik az FMKT-tevékenységet. — Mi emeli jobban az FMKT presztízsét: a vállalatvezetők gondoskodása, vagy a pályaművek nyomán keletkező kézzelfogható hozam? — Mind a kettő. Vállalat- vezetői támogatás nélkül nem mennénk semmire, az biztos. De fontos az is, hogy szemmel látható: ha az üzemi fiatalok behatóbban foglalkoznak egy-egy szakmai kérdéssel, akkor ez a munkában megtérül. (molnár) tenyésztő telepek, fóliasátrak, más gazdasági épületek, irodák, szociális létesítmények fűtésével, gőz- és forró víz ellátásával célszerű kombinálni. A berendezés végül alkalmas kommunális célokra — háztömbök, lakótelepek központi fűtésére, tisztálkodáshoz szükséges meleg vízellátására is. A környezetszennyezés szempontjából biztató, hogy eredményes kísérletek folynak — mészkő, dolomit megfelelő mennyiségű adagolásával — a keletkező kéndioxid megkötésére. A nagy jövő előtt álló berendezés hallatlan előnye, hogy alkalmas a hazánkban fellelhető olcsó, de alacsony hamutartalmú szenek elégetésére. Szakemberek szerint a fluidágyas generátor, a szén minden eddiginél hatékonyabb elégetése, a berendezés automatikus üzemmódja, nagy üzembiztonsága, vaía- mint rugalmas, variálható, kombinálható alkalmazása révén két-három év alatt megtérül a beruházónak. — A testület a közelmúltban összegezte az 1983. évben tartott ellenőrzések tapasztalatait. Beszélgetésünk elején mindjárt idekívánkozik a kérdés: melyek voltak a tanácsi szerveknél végzett ellenőrzések legjellemzőbb vonásai? — Az elmúlt évi tapasztalataink azt erősítik, hogy tovább javult az ellenőrző munka tervszerűsége, folyamatossága. Zavartalanabb az ellenőrzést végző szervek együttműködése, gondosabb az előkészítés, tartalmasabb, hatékonyabb a munka. Következetesebb a mulasztók felelősségre vonása is. Ügy látjuk, hogy erősödött az ellenőrzések társadalmi jellege. S mind több ipari és mezőgazdasági üzemben értik meg az ellenőrök segítő szándékát, azt hogy az ellenőrzések elsősorban a hibák megelőzését, a zavartalanabb munkát, az eredményesebb gazdálkodást, végső soron a VI. ötéves terv gazdasági és társadalompolitikai célkitűzéseinek megvalósulását szolgálják. Az állami ellenőrzésben részt vevő megyei szervek több mint félezer vizsgálatot tartottak az elmúlt évben. A népi ellenőrzési bizottság, ötszáznál több népi ellenőrt vont be a munkába és mintegy kétszázhatvan gazdasági egységben vizsgálódott. A tervezett költségvetési ellenőrzéseket kevés kivétellel ugyancsak elvégezték. A vállalatfelügyeleti ellenőrzés során pe- deg mintegy harminc üzemet, tanácsi vállalatot kerestek meg a megyei szakigazgatási szervek képviselői. — Milyen területen vizsgálódtak? — A vállalatfelügyeleti ellenőrzéseket mindig is fontosnak tartottuk. Most többek között arra kerestünk választ, hogy a jövedelmezőség növelésére tett vállalati intézkedések milyen eredménnyel járnak. Mit tesznek az üzemek a gazdaságtalan termelés felszámolásáért, az erőforrások takarékos felhasználásáért, a belső tartalékok folyamatos feltárásáért. Természetesen nem kerülte el figyelmünket a beruházások előkészítése, a munka ütemessége és a készletgazdálkodás hatékonysága sem. Ügy gondolom, általánosítható tapasztalat, hogy a vállalatok alapvetően megfelelnek a velük szemben támasztott követelményeknek. Többségük arra törekszik, hogy rugalmasan alkalmazkodjon a szigorúbb gazdasági körülményekhez. A termelőszövetkezetek többségében ugyancsak fegyelmezett, eredményes munka folyik. A testületi döntések jól szolgálják a közös gazdaságok fejlődését, gyarapodását, a szövetkezeti demokrácia érvényesülését. Ugyanakkor az elmúlt években néhány vezetőtől megvált a szövetkezeti tagság, mert visszaéltek a bizalmukkal. Volt közöttük olyan, aki vitte, herdálta a közös vagyont. S olyan is akadt, aki „megsokszorozta” a gazdálkodás eredményét azért, hogy nagyobb legyen az egyéni jövedelme. Hogyan tehették meg ezt? Nyilvánvaló úgy, hogy nem volt folyamatos, nem volt szakszerű a külső és a belső ellenőrzés, a szövetkezeti ellenőrző bizottságok munkája. A szükséges tanulságokat a vezetőknek, a szövetkezeti tagoknak, az ellenőrzést, az irányítást végző szerveknek egyaránt le kell vonniuk ezekből az esetekből. Vizsgáltuk az elmúlt évben azt is, hogyan alakult a lakosság ellátása. Ügy tapasztaltuk, hogy szinte mindenütt az igényeket és a lehetőségeket figyelembe véve határozták meg a tennivalókat. Többnyire az alapellátás szinten- tartására törekedtek. A tanácsok igyekeztek feltárni saját erőforrásaikat és számoltak a lakosság társadalmi munkájával. A termelő- és kereskedelmi egységekben egyaránt vizsgáltuk az árak alakulását, a termékek minőségét. Előfordultak visszásságok, s emiatt néhány esetben — 134 ezer forint értékben — a vevők kártalanítására is sor került. A boltokban a próbavásárlások alkalmával több volt a kifogás, mint egy esztendővel ezelőtt. A vásárlókat emiatt 76 ezer forint értékben kártalanították. Jónak tartjuk, hogy a helyi tanácsok figyelemmel kísérik a lakosság közérzetét, hangulatát nem kismértékben befolyásoló tényezőket. Testületi üléseiken rendszeresen összegezik az ellátás, az árak alakulásának tapasztalatait. — Évek óta visszatérő következtetés, hogy nem fejlődött megfelelően a belső ellenőrzés. Miben látja ennek okait? Hogyan lehetne a meglevő gondokat enyhíteni, megszüntetni? — Valóban, a belső ellenőrzési munka évek óta nem javult a kívánt mértékben. Hogy mi ennek az oka? Mindenképpen idesorolnám szemléletbeli gondjainkat. Sokan vannak akik a napi munkára hivatkozva odázzák el az ellenőrzést. Másutt lebecsülik, szükségtelennek tartják a belső ellenőrök tevékenységét, s nem teremtik meg munkájukhoz a szükséges feltételeket. S vannak olyan gazdasági egységek is a megyében, ahol a belső ellenőrök felkészületlenek, nem értik, nem érzik munkájuk jelentőségét. Nem sikerült mindenütt megfelelően megoldani munkájuk anyagi és erkölcsi elismerését sem. A bajok orvoslása minden bizonnyal lehetséges és szükséges is. A feladatok nőnek, a belső tartalékok folyamatos feltárását, az eredményesebb munkát segíti, ha a belső ellenőrzési rendszer az eddiginél szervezettebben, hatékonyabban működik. Nem kevés ebben a vezetők felelőssége. Sok múlik azon, hogy mennyire ismerik el az ellenőrzésben rejlő lehetőségeket, mennyire számolnak vele a vezetés, a gazdálkodás folyamatában. Talán érdemes lenne végiggondolni hogyan lehetne mindezt a vezetőkkel szemben támasztott követelmények részévé tenni, értékelni, számon kérni. — Mostanában még több sző esik az ellenőrzés társadalmi jellegéről, arról, hogy megnőtt az érdeklődés a lakosság körében az ellenőrzés iránt. — Való igaz, hogy 3Z ellenőrzés mindig is a közfigyelem tárgya volt. Most azonban a társadalmi érdeklődés nőtt, a lakosság nagy része érzékenyebben reagál, a társadalmi és a gazdasági élet visszásságaira. A gazdálkodással járó magasabb követelmények érthetetlenné teszik számukra a pazarlást, az éssze- rűtlenséget, a közjavak megkárosítását. Elítélik azokat, a káros jelenségeket, amelyeket az ellenőrzés feltár, egyetértenek a mulasztók felelősségre vonásával. Ez természetesen megsokszorozza a gazdálkodó és a felügyeletüket ellátó szervek felelősségét is. A feltárt hibák megmagyarázása, elhárítása, a kapcsolatok keresgélése helyett a rendszeres ellenőrzés, a mulasztók felelősségre vonása segíti a hibák elkerülését. Ugyanakkor azt is tapasztaljuk, hogy az emberek egy- része nem érzi igazán, hogy a társadalmi tulajdonban okozott kár mindannyiunkat érint. S ma még a közvélemény sem ítéli el eléggé azt a szemléletet és magatartást, hogy „ami nem az enyém, hanem az államé” arra nem kell vigyázni, azokkal az értékekkel nem kell ésszerűen, takarékosan gazdálkodni. Ügy gondolom a következetesebb számonkérés mellett a közvélemény ereje segíthet, hogy ez a szemlélet és gyakorlat megváltozzon. — Nyilvánvaló, hogy mindezek a gondok szükségessé teszik az ellenőrzések színvonalának javítását. Véleménye szerint mire kell különös figyelmet fordítaniok a vizsgálatot végző szerveknek, szakembereknek? — A leglényegesebb követelmények között említeném az ellenőrzések komplexitását, hatékonyságát. Azt értem ezalatt, hogy a munka, a gazdálkodás folyamatát vizsgálják az ellenőrök mindenütt. Törekedjenek a hiányosságok lehető legteljesebb feltárására. Tanácsaik, javaslataik legyenek konkrétak, hiszen ezeket lehet a gyakorlati munkában hasznositani. Fontosnak tartom azt is, hogy valamennyi üzemben, intézményben jól értsék: az ellenőrzés nem öncélú dolog, hanem a vezető munkájának szerves része. Ma ugyanis még él az a téves felfogás, hogy ahol a revizorok megjelennek, ott bizonyára valami baj van, súlyos mulasztás történt. Ez semmiféleképpen helyénvaló, hiszen az ellenőrzés nem csupán a hibákat tárja fel. Arra is hivatott, hogy közvetítse a jó ötleteket, az ésszerű megoldásokat, amelyeket másütt már kipróbáltak. Ebből adódik, hogy az ellenőr nem ellenfele a vezetőnek, segítem akar, megelőzni a nagyobb bajt, a kárt. Ezért szükséges és hasznos együttműködésük az ellenőrzés során, a feltárt hibák következetes kijavításában. Egyébként a következetességet az ellenőrzés során is szükségesnek tartom. Az ismétlődő hibákat ugyanis mindaddig fel kell tárni, amíg azok léteznek. Másrészt a hibákat azonos módon kell megítélni mindenütt. Erősíteni szükséges tehát az ellenőrzések demokratizmusát, a bizalmat az emberek körében. S azt a gyakorlatot is, hogy a vizsgált témák a legszélesebb körből származó javaslatokra épüljenek. Az ellenőrzők munkáját közvetlen részvételükkel ma is gyakran segítik a tanácstagok és a tanácsi bizottságok tagjai. Továbbra is fontos, hogy az ellenőrzések tapasztalatait mindenütt nyilvánosságra hozzák, levonják belőlük a szükséges tanulságokat. Következetesen érvényt kell szerezni annak a jogszabálynak is, amely előírja, hogy a vizsgálatok megállapításait, megfelelő fórumokon ismertetni kell az üzemek, intézmények dolgozóival. Ha az elmúlt évekre visz- szatekintünk, mindenképpen azt állapíthatjuk meg, hogy az ellenőrző munka folyamatosan javult, hatékonyabbá vált. Igényesebbek az ellenőrzést végző szervek, nőtt a társadalom igazságárzete. így sok olyan visszásság is felszínre kerül, amely mellett korábban esetleg elmentek az ellenőrök. Ugyanakkor a múlt évi tapasztalatok jelzik, hogy van tennivalónk bőven az ellenőrző tevékenység javításában. — A beszélgetés során sűrűn esett szó az ellenőrzést végző szakemberekről? Adottak-e az ellenőrző munka javításának személyi feltételei? — Talán nem követek el nagy vétket, ha ezt a kérdést a szakma presztízse oldaláról közelítem. Az a törekvésünk, hogy minél több szakmailag felkészült, gazdag tapasztalatokkal rendelkező ellenőr dolgozzon a megyében. Sajnos, ez nem könnyű feladat. Munkájuk nem túl népszerű, s közülük jó néhányan választanak inkább más munkaterületet, ahol ráadásul még jobban meg is fizetik őket. Ez esetenként veszélyezteti az ellenőrző munka stabilitását is. Mindezek ellenére úgy gondolom. hogy többségében felkészült, hozzáértő ellenőrök dolgoznak az ipari és mezőgazdasági üzemekben, intézményekben, akiket megbecsülnek. S meggyőződésem, ha méginkább tudatosul bennük, hogy tevékenységük nélkülözhetetlen, az ellenőrző munka még eredményesebb lesz Nóg- rádban. V. G. , Gyakorta kérik ki egymás tanácsát, szerveznek közösen eseményeket a nógrádmegye- ri Juhász Imréné és a magyargéci Radios Sándorné. Mindketten településük Hazafias Népfront titkárai. A közös tanácsi irányítású községek problémái, gondjai, örömei azonosak, így az együttes munkálkodás elengedhetetlen, c kj w Fluidágyas széngenerátor Uf ut a szénenergia hatékonyabb kiaknázás i
