Nógrád. 1984. május (40. évfolyam. 102-126. szám)
1984-05-04 / 103. szám
VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÖLJETEK! MSZMP NOGRAO M EG YE I BIZOTTSÁGA MEGYEI TAN ÁCS LAPJA <L. ÉVF., 103. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1984., MÁJUS 4., PÉNTEK Jól haladnak a mezőgazdasági munkával Csak a kukorica — Megkezdődik a palántázás Fagykárok Bár az időjárás kezd az évBolgár parlamenti küldöttség érkezett hazánkba Az országgyűlés meghívására csütörtökön hivatalos, baráti látogatásra bolgár parlamenti küldöttség érkezett hazánkba. A delegációt Sztanko Tödorov, a Bolgár Népköztársaság nemzetgyűlésének elnöke, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja vezeti. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Apró An. tál, az országgyűlés elnöke fogadta. Jelen volt Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. Délután a magyar és a bolgár parlamenti küldöttség Apró Antal és Sztanko Todorov vezetésével megbeszélést folytatott az Országházban. A delegációk tájékoztatták egymást országaik gazdasági politikai, helyzetéről, időszerű feladatairól, és áttekintették a két ország törvényhozó testületének tevékenységét. A megbeszélésen jelen volt Boncso Mitev. (MTI) Nőtt szaknak megfelelően alakulni, legalábbis ami a hőmérsékletet illeti, de a csapadék- hiány még mindig hátráltatja a növények fejlődését. Az időszerű mezőgazdasági munkákkal jó ütemben haladnak a gazdaságokban, s ebben nagy része volt annak, hogy sok üzemben ezúttal is dolgoztak a határban az ünnepek alatt. Ennek eredményeként gyakorlatilag már csak a szemes kukorica és a silókukorica vetése, valamint a zöldségfélék és a dohány palántázása van hátra. Kukoricát összességében még mintegy 3500 hektáron kell elvetni a következő napokban a nagyüzemekben, zöldbabot és zöldborsót alig néhány tucat hektáron. Ennél is kisebb területen kerül a földbe dinnye- és káposztapalánta egy-két gazdaságban. A dohánytermő terület száz hektár és három közös gazdaság, a szügyi, az őrhalmi és az érsekvadkerti osztozkodik rajta. A már korábban elvetett növények — igaz nehezen — kikeltek, ahol több csapadék hullott, ott szépen sorolnak a cukorrépa- és napraforgótáblák, sőt egyes helyeken a leghamarabb elültetett burgonya is kelőben van. A gabonák vegyszeres gyomirtása a befejezéshez közeledik, a többi időszerű növény- védelmi munkát folyamatosan végzik szántóföldi gépekkel és légi úton a mezőgazdasági nagyüzemekben. A legfrissebb információk szerint a múlt heti fagyok a növényállomány jelentős részét visszavetették a fejlődésben. A lucernaterületek nagy részén előreláthatólag már a közeli napokban meg kell kezdeni az első kaszálást, a szokásos május közepi kezdés helyett. Az Állami Biztosító megyei igazgatóságára eddig a Ma- gyarnándori Állami Gazdaságból, az érsekvadkerti, a mátraterenyei, a szécsényi, a káliói, a mátramindszenti és a karancslapujtői termelőszövetkezetből érkezett fagykárbejelentés. A károk zömmel a gyümölcsösökben és az ültetvényeken jelentkeztek. A biztosító szakemberei hétfőn Mátramindszenten kezdik a kárfelmérést. Hz akadémiai bizottságok környezetvédelmi és hulladékhasznosítási kutatásai Salgótarjánban a légszennyeződés megszüntetésén dolgoznak A Magyar Tudományos Akadémia központi kutatási programjaival összhangban az országszerte működő akadémiai bizottságok mindinkább igyekeznek a gyakorlat által felvetett gondok megoldásában is segíteni. A vidéken, regionális jelleggel működő tudományos központok munkatársai ily módon szűkebb hazájuk gondjainak orvoslásáért is sokat tehetnek, s kutatásaik értelmét látva szorosabban kötődnek munka- és lakóhelyükhöz Az akadémiai bizottságok saját régióikban figyelemmel kísérik a különféle nyersanyagok kitermelésekor keletkező környezetszennyező forrásokat, közreműködnek az erőművek környezetkárosító hatásának mérséklését szolgáló gyártási folyamatok kidolgozásában, s azon is munkálkodnak, hogy a tudomány eszközeivel miként lehet az ipari hulladékok hasznositásával kapcsolatos országos gondokat enyhíteni. az áruforgalom jelentősége a tsz-ek gazdálkodásában Erősödik az agrártermelés kínálati jellege, és ez az elmúlt egy-két évben gondokat vetett fel. A közös gazdaságok az áruellátás színvonalának lartásához az eddigihez hasonló mértékben igyekeznek hozzájárulni, ám egyre többször találkoznak értékesítési nehézségekkel. A termelőszövetkezeti áruforgalmazás helyzete a korábbinál lényegesen bonyolultabb lett, és az érdekelt partnerekkel közösen kell megtalálni a kivezető utat, megválasztani a lehető legjobb megoldásokat — ezt állapította meg a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa csütörtöki ülésén, amelyen az áruforgalom helyzetét elemezték. Eleki János, a TOT főtitkára érzékletes számokkal mutatta be, milyen mértékben nőtt a tsz-ek árukibocsá- tasa. Tizenöt év alatt megháromszorozódott az eladott gabona mennyisége, a tejtermelés ugyanennyi idő alatt egymilliárd literrel nőtt, és a vágóállat-termelés teljesítménye is azt jelzi: a közös gazdaságok megtalálták számításukat a termelés bővítésében. például a vágóbaromfi termelését 15 év alatt 67 ezerről 334 ezer tonnára növelték. Ezek a számok egyúttal mutatják az áruforgalmazás bővülő feladatait is, ám ezzel a gazdálkodásnak ez a része korántsem merül ki, mivel a termelők igen nagy összegeket fordítanak ipari anyagok, gépek vásárlására is. Egyetlen év alatt több mint 86 milliárd forintot költenek ipari termékek beszerzésére. Ilyenformán az áruforgalom jelentősége a termelőszövetkezeti gazdálkodásban jelentősen nőtt. A Pécsi Akadémiai Bizottság munkájában kiemelkedő helyet foglal el a környezetvédelem: kilenc szakbizottsága közül öt foglalkozik e téma elméleti és gyakorlati kérdéseivel. A régió elsődleges fontosságú gondja a bányászat környezetszennyező hatása. Maga az alaptevékenység, vagyis a kitermelés, a rakodás és a szállítás is károsítja a környezetet, méginkább az a felszínre kerülő bányameddő, amely egyaránt veszélyezteti a levegőt, a talajt, és a vizet. A mecseki szénmedence új bányáinak telepítésénél a tervezők már sokoldalúan hasznosítják a kutatási eredményeket. Jelenleg ezeknek megfelelően épül Pécsett az új István-akna és Komlón így készült el az új Kossuth-bá- nyai akna. A hagyományos hőerőművek kéményeiből a füsttel együtt távozó porok és gázok semlegesítésének lehetőségét az akadémiai bizottság különböző tudományterületeken dolgozó szakemberek bevonásával vizsgálja. Ennek eredményeként a pécsi hőerőmű kéményeibe korszerű szűrőrendszert építettek, s ez lényegesen csökkentette az addigi levegőszennyezést. Jelenleg az ipari üzemek 50 méternél magasabb kéményeinek környezetszennyező hatását vizsgálják, matematikai modell alkalmazásával. Nemcsak a levegő és a talaj szennyezésének csökkentésében, de az élővizek megóvásában is jelentős eredményeket értek el. Részletesen foglalkoznak például a vízrajzi hálózat biológiai adatgyűjtési rendszeri n egységesítésével A tudományos munka középpontjában az áll: a szennyeződéseket hogyan jelzik a vízi élőlények. A munkabizottságokban dolgozó kutatók elemzést készítettek az ammóniás szennyvizek zagytereken történő hasznosítására és Miskolc szennyvíziszapjának mezőgazdasági felhasználására. Irányításukkal elkezdődött a Hortobágyi Nemzeti Park és a közép-tiszai tájvédelmi körzet botanikai és zoológiái feltárása A környezet-egészségtani munkabizottság összegezte a három megye levegő-, víz-, talaj- és élelmiszer-szennyeződésének helyzetét, higiénés problémáit. Debrecenben a KÖJÁL szakembereivel együttműködve, vizsgálják a kutatók a levegő tisztaságát, elsősorban a gépjárművek okozta szennyeződést kívánják csökkenteni. E program egyik része lesz a Debrecenben kialakítandó trolibuszhálózat. (Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott az SZMT nőbizottsága Tegnap tartotta soron következő ülését az SZMT nőbizottsága. A bizottság tagjait és meghívott vendégeit Hajas Vilmos, a bizottság titkára köszöntötte. Az első napirend keretében az ülés két vendége: Romhá- nyi Istvánná, a Salgótarjáni Ruhagyár szakszervezeti bizottságának titkára és Hajdúk Lőrincné a PÁVA Ruhagyár szakszervezeti bizottságának titkára előterjesztésében tájékoztatók hangzottak el „A 40 órás munkahét bevezetésének tapasztalatai a ruhaipar területén” címmel. A két előterjesztésben a bizottság tájékoztatást kapott a két üzem életéről, a bevezetést megelőző sokoldalú előkészületről, mindazokról a kedvező tapasztalatairól, amely- lyel a dolgozók a 40 órás munkahét bevezetését fogadták. Bár még nem nagy múltra tekinthet vissza egyik gyárban sem a rövidebb időben való foglalkoztatás, de megállapítható volt, hogy mindkét területen az 1044-es minisztertanácsi rendelet előírásainak megfelelően hajtották végre, illetve ennek bevezetése még napjainkban is folyamatban van. Az előterjesztők őszintén szóltak a kisebb, nagyobb gyors intézkedést, helyi intézkedést igénylő gondokról. De ezekben segít minden esetben a szakszervezeti bizottság, a gyárvezetés egyaránt. Az ülés második részében az időszerű feladatok tárgyalására került sor. = U — i Sax márkájú irodai kisgépeket készítenek az írószer Szövetkezet salgótarjáni üzemegységében. A saját alkatrészekből összeállított tűzőgépek jelentékeny része osztrák exportra jut. — kj — Gyorsabb vasúti szállítások A Magyar Államvasutak Budapesti Igazgatósága, amelynek kezelésébe a megye nyugati részén húzódó vonalak felügyelete tartozik, ebben az évben jelentős fejlesztéseket hajt végre, főként a teherforgalmi szállítások meggyorsítása végett. Már a közeljövőben befejezik a diós- jenői—romhányi vonalon lévő acélhíd teljes rekonstrukcióját, több mint két és fél millió forint értékben korszerűsítik a MÁV balassagyarmati állomásának rakterületét, s ugyancsak itt kezdik meg — az utazás kulturáltsága érdekében —, egy kicsitisztító vágány kiépítését. A MÁV Budapesti Igazgatósága már az idén, néhány nappal ezelőtt is nagyot „lendített” a nógrádi szállítási gondokon. A Diósjenőt Drégelypalánkkal összekötő vonal eddigi alacsony, mindössze tizenkét tonnás tengely- nyomást elbíró sínéit — melyeken a szerelvények csak óránkénti harminc kilométeres sebességgel közlekedhettek, húsztonnányi teherbírá- súakra cserélte ki. Ez nagyban elősegíti az áruk, anyagok továbbítását, hiszen eddig a Balassagyarmat térségébe külföldről érkezett, súlyos vagonokat Vácott még egyszer át kellett rakni, ami. a vesz- , leségidő mellett jelentős többj letköltséggel is járt. Sőt, « vonatok menetsebessége megduplázódhatott: most' más hatvan kilométer/óra is megengedett a szerelvények „ro- bogásához.” A megyéből az idén a MÁV Budapesti Igazgatóságának a tervek szerint 432 ezer tonnányi anyagot, árut, terméket kell el- és ideszállítani. Sajnos, műszaki szempontból, s főként ki-berakodási elégtelenség miatt — a célkitűzések elérése csak nagy gondok árán valósulhat meg. Egyrészt: anyagi fedezet híján nem kerül sor az Aszód—Balassagyarmat—Ipolytarnóc vonalon létesítendő hat acélhíd tervezési munkálataira, másrészt, mert több ipari nagy- vállalatnál még ebben az évben is csaknem húsz százalék felett van a késetten kezelt kocsik száma. Pedig a MÁV Igazgatósága ösztönöz is. Céljutalomban részesíti azokat a vállalatokat; feladókat, akik az előző évek hasonló hónapjaihoz viszonyítva nagyobb mennyiséget továbbítottak vasúton, s további engedményekkel serkenti a konténereket jobbat» felhasználó termelőegységeket, elősegítik az előnyösebb anyagi feltételekkel jár£ úgynevezett irányvonalok ká^ zésé i* „ w
