Nógrád. 1984. május (40. évfolyam. 102-126. szám)
1984-05-12 / 110. szám
Küldöttgyűlésre készülve Vonzó-e az ifjúsági mozgalom ? Beszélgetés Török Tiborral, o KISZ Nógrád megyei bizottságának titkárával Mozgalmas hetek zajlanak a KISZ-esek körében. Nógrád ben egyeztetni kell a mozga- megye 92 KISZ-bizottságának 666 alapszervezetében, vala- lom módszereit, a gazdasági mint a küldöttgyűléseken arról esik szó. hol tart a mozga- lehetőségeinket. Hangsúlyoz- lom, mik a tapasztalatai a legutóbbi kongresszus óta vég- va azonban, hogy a KlSZel- zett munkának, s merre kell továbblépni. Amikor Török sőrangú feladata az eszmei- Tiborral, a KISZ Nógrád megyei bizottságának titkárával e politikai nevelő munka, s nem kérdésekről beszélgetünk, természetesen minden témakör- alakulhat át a KlSZ-szerve- ről nem válthatunk szót, hiszen a mozgalom tevékenysége zet valamiféle termelési kö- rendkívül szerteágazó. zösséggé... — Végül Is vonzó a KISZ* Cj családi házakba vezették be a földgázt Romhányban. — bp — Társadalmi munka és lokálpatriotizmus A TELEPÜLÉSEK ARANY- ben összesen tehát öt év alatt brigád csatlakozott. A „Leg- KÖNXVÉBE kínálkozó jeles produkáltak. A jelek szerint szebb-legtisztább utca” ver- ünnepségeket tartanak ezek- közügy a helyi tanácsok és senynek pedig már régi halt tti a napokban az ország népfrontbizottságok szervese- gyománya van. A szocialista Negyvennégy városában, nagy- te társadalmi munka Borsod- brigád?*, egyébként másutt is községében és községében. Abaúj-Zemplén megyében jeleskednek; jó ideje híre van, Ünnepi tanács-, népfrontbi- csak úgy, mint Hajdú-Bihar- hogy Mázaszászváron a bá- zottsági üléseken, vagy más ban, Szabolcs-Szatmárban, Za- nysüzem közösségei közremű- méltó alkalma*. teremtve Iában, Baranyában, jószerével ködnek a vár feltárásában, s nyújtják át a lakosság képvi- országszerte mindenütt. bányamúzeumot is létesítetseiőinek a kiemelkedő társa- Bács-Kiskun és Nógrád me- tek. dalmi munkáért Hazafias gyeszékhelyére is büszke le- Szabadtéri színpad, csat>a- Népfront Országos Tanácsa hét: Kecskemét és Salgőtar- dék-vízelvezetés, KRESZ- éltal alapított nemzeti zász- ján az idén immáron negyed- park, öregek napközije, sportlót és elismerő okleveleket, szer nyerte el a népfront nem- öltöző, temető rendbehozás, velük a Minisztertanács fej- zeti zászlaját. A hírős város iskolaépítés, betonút, közpon- iesztési célú pénzjutalmait. A lakói különösen a környezet- ti fűtés, játszótér és fásítás, nem csekély összegek jó ala- védelemben jeleskedtek, míg — vég nélkül lehetne idézni pót adhatnak az idei társa- a tarjániak az „Egy üzem a példákat. Színes a kép, gaz- dalmi munkához Nógrádban egy gyermekintézmény” moz- dag a megteremtett és óvott is. galomban, jelentősen hozzá- értékek köre. És sokszínű a A településfejlesztő és a járulva az óvodák, iskolák résztvevőké is. Örvendetes, meglévő értékeket megvédő fejlesztéséhez és a fenntartá- hogy a tanácsoknak és a néptársadalmi összefogásnak év- si költségek csökkentéséhez, frontbizottságoknak erős szöÄLTALÄNOS JELLEMZŐ- vetségeseik vannak, akikre a JE a településfejlesztő társa- szervezésben, az értékelésben, dalmi munkamozgalomnak, a nemes vetélkedés ösztönzé- hogy az abban résztvevő sében is bizton számíthatnak, százezrek többnyire kommu- A legtöbb városban, faluban nális létesítményeket segíte- megtalálják helyüket e moz- nek tető ala hozni, »s hogy galomban a szakszervezetek, forintokból rakják össze a tíz- és százmilliókat. A bajatizedekre visszanyúló hagyományai vannak hazánkban. Készséggel mozdultak lakóhelyük gyarapítására az emberek — főként a kisebb falvakban — azokban az években is, amikor még bővebben jutott a közöspénzből. Az utóbbi években nehezebb Időket élünk. Ha valaha, most iák például pontosan számon nem csupán célszerűvé, ha- tartják, hogy közreműködé- nem szinte nélkülözhetetlen- sükkel megépült nyolc kilőné vált a közhasznú munka, méternyi járda és két kilo- a közösségnek ily módon nyúj- méter út; Hajdúböszörmény- tott segítség. A múlt éveit, bén egyebek mellett földgáz- mindenekelőtt az elmúlt esz- vezetéket építettek, Nagyka- tendő azt bizonyítja, hogy or- nizsán 200 személyes napkö- szágszerte százezrek ismerték zis tábor felépítéséhez kezdte] a fejlődésnek ezt a lehet séges útját. Napjainkban a településfejlesztő és fenntartó társadalmi munkamozgalom soha nem tapasztalt kibontakozásának lehetünk tanúi. 1983-ban az ország lakossága 10 milliárd 600 millió forint értékkel gyarapította ily módon lakóhelyét; minden állampolgárra — átlagban 992 forint jutott, önmagában is példátlan nagy összeg. A meglévő és erősödő lokálpatriotizmus nélkül ennyivel szegényebbek lennénk. A kétkezi és a szellemi társadalmi munka, az egyének és a kollektívák közvetlen befizetései és a külön-, böző társulási önkéntes hozzájárulások révén viszont eny- nyivel gazdagabbak vagyunk. Illetve: gazdagabbak maguk a városok, a falvak lakói. Joggal örülhetnek eredményeiknek. Pedig korábban sem tettek keveset. Emlékezhetnénk, de napi munkánk közben aligha érünk rá emlékezni. hogy 1980-ban 5 és fél milliárd keltett indokolt feltűnést. És méginkább, nem sokkal később, az ötödik 5 éves terv összesített adata: a 20 milliárd forint értékű önkéntes munka! Tavaly pedig (egy év alatt!) ennek több mint a fele! A mégoly számottevő építőanyagár-, építőmunkabér- emeikedés sem befolyásolja Jelentősen a forintmilliárdo- kat s kérdőjelezi meg a mozgalom terebélyesedésének, fejlődésének az ütemét. Nem országosan. és a megyék vonatkozásában sem. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának serlege például az idén Bács-Kiskun megyéé lett, az egy év alatt teljesített 1 milliárd 293 millió forint erkölcsi elismeréseként. Az egy lakosra eső érték megközelítette a 2 ezer 300 forintot. Pest és Szolnok megye az 1 milliárd forint közeié' ért, a „kis” Nógrád pedig maga „szerényebb” 45 mi. jáva! a,;g maradt él attól az értéktől, amelyet lakói az ötödik 5 éves lervtek hozzá, Bátaszeken pedig, a többi között, elkészült a központi orvosi rendelő. Sár- várott a múlt esztendőben indult útjára a „15 óra társadalmi munkát a 15 éves városért” akció, amelyhez első nekifutásra 120 szocialista a KISZ-esek, a vöröskeresz tesek. Ha van értelme — és van! — lapátot fognak az öregek és a fiatalok, előkerül hétvégeken, éjszakába nyúló estéken a mérnöki vonalzó, ceruza, a közgazdász-zsebszámológép; akáccsemetét szállít a maszekfuvaros és óvodát szerel a villanyszerelő kisiparos. NEM KÜLÖNLEGES EMBEREK ők. Ma már egyáltalán nem számítanak annak. Csupán szeretik a lakóhelyüket. Ragaszkodnak hozzá és készek érte cselekedni is. d. g. — Kézenfekvő hát az első kérdés: nem vállal-e túl sokat magára a KISZ, amikor szinte az élet minden területén ott van, illetve ott akar lenni? — Különbséget kell tenni az általában vett KISZ-es cél- ki«f"ések és egy-egy adott KISZ-szervezet munkája között. gyakran ugyanis összekeverik a kettőt. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség programja természetszerűen átöleli mindazon társadalompolitikai feladatokat, amelyek valamiképpen is érintik az ifjúságot, mindennapi élete, sorsa függ tőle. Ez nyilván rendkívül széles feladatkör, s kapcsolódik a párt, mint irányító szervezetünk programjához. Hogy ebből, mondjuk egy - salgótarjáni KISZ-alapszervezet mit valósít meg, az az adott körülményektől. feltételektől függ. önállóan, de a felsőbb szerv célkitűzéseivel összhangban fogalmazzák meg helyi teendőiket. a vállalati, s azon belül a fiatalok érdekeihez, igényeihez mérten. S e programnak konkrétnak, testre szabottnak kell lennie, megjelölve a végrehajtásért felelősöket is! — Márpedig ezeken a programokon sok múlik. Talán, a legfontosabb, hogy vonzza-e a KISZ a fiatalokat? Tud-e olyan kínálatot nyújtani, amelyet sokan és szívesen fogadnak? Vagy, ahogyan a szakzsargon fogalmaz: nőtt-e a tömegbefolyás? — Konkretizálni kell a kérdést, egyáltalán milyen a jó program ? Mi Vóhzza a fiatalokat? Meg kell mondanom, egyetlen újságcikkben fölsorolni is lehetetlen; az ifjúság rétegeit, milyen programok vonzzák. De itt van a lényeg, minden réteg sajátos igényű és lehetőségű! Nem vehetjük egy kalap alá a diákokat a műszaki értelmiségiekkel, vagy a segédmunkásokat az orvosokkal... Számos taggyűlésen Szakszerűen és gyorsan Az igazgatási társulások cserhátsurányi tapasztalatai szükséges felkészültsége fér- ni az ügyintzés gvorsasága végrehajtó bizottság titkárá- mészetesen nem is lehetett érdekében, val beszélgettünk. olyan elmélyült, mint az erre A változásnak más előnye is — A szabálysértési és ár- K/akosodoU- igazgatási tarsu- lehet. Az a törekvés, hogy az hatósági ügyeket már koráb- Iásban koz°sen foglalkoztatott építési hatósági jogkör gya- ban is8más8íanácsokkal együtt más .tanacsi dolgozoe. Az új, korlása ne szűküljön le az új „„i. o «gfciáenb Januar 1-től létező társulások építkezéssel kapcsolatos üavA közigazgatás korszerűsítése alapvető változásokat hozott Cserhátsurány életében is. A közös tanács öt igazgatási társulásnak a tagja, ebből kettő korábban is meg volt a másik három az esztendő elejétől működik. A néhány hónapos tapasztalatokról Fazekas Jánossal, a intéztük, csak a társulások székhelyei voltak mások — építkezéssel kapcsolatos ügyegyike az építési hatósági intézésre. A toldozgatások és jogkört gyakorolja, s erről a felújítások sem kerülnek ki tájékoztat a tanács titkára. - következöket mondja Fazekas A kialakult gyakorlat edd.g Janos vb.mkár; is jo módszernek bizonyult, s az életképesség elősorban gaz- — A legjelentősebb előre- daságossági és szakmai szem- lépés talán éppen itt tapaszpontokkal indokolható. Ezek laiható. Azzal, hogy megkap- az ügyek külön-külön nem- tűk az első fokú építési ha- Sgen intézhetők kellő hatás- tósági jogkört, jelentősen egy- fokkal. szerűbb lett a lakosság ügyinHogyan fest ez a gyakorlat- tézése. ban? Cserhátsurányban pél- . , , dául egy esztendőben csupán LCtOSZOg 10—12 szabálysértési ügy for- ...... dúl elő, s talán más lehet az .Az ügyfélforgalom talán na- ,,esetszám” a többi hasonló P* egy-két órás elfoglaltságot településen is. Megosztva jelentene építési ügyekben a ugyan foglalkozhat a tanács településen, erre külön szak- valamely dolgozója ezzel a embert nemigen lehet alkalterülettel is, a társulásnak mazni. A Magyarnándoi . . .... köszönhető szakosodással székhellyel létrehozott igazga- Jogkor gyakorlása is a járási azonban éppen a szakmai kő- lasi társulás szakembere hivatal hatáskörében volt követelmények érvényesülhet- azonban minden pénteken rabban, most ez is egy ígaz- nek Magyarán: az ügyintézés Cserhátsurányban tölti, az gatási társulás helyi feladata, minősége javul. állandóság és a helyzetisme- Az ellenőrzési funkciót elláret pedig a könnyebb ügyin- tó és az ügyfeleket fogadó tézés mellett a szakmai köve- dolgozó régi szakember, ko- ElsŐ fok: helyben telmények teljesítését is szol- rábban is ugyanez volt a regálja. A helybeni ügyintézés- szórtja. Ugyanezt példázza az áréi- re való áttérést a tanács nagy — Az új kezdeményezés óta lenörzés is. A korábbi idő- körültekintéssel készítette elő. rendszeresebb az ellenőrzés szakban ez igazgatási főelö- Szórólapok tudatták a vállo- adó reszortja volt ez Cserhát- zást a lakossággal, s e tájé- surányban, aki -emellett más- koztatok kitértek arra is, fái tucat egyéb feladatot is el- hogy egy-eev esetben milyen ezért propagáltuk, hogy nemléteit. Az árellenőrzéshez dokumentumokat kell csatol- csak vásárlók könyve van, az a látószögből, s a szabályok maradéktalan érvényesítése javára válhat a faluképnek. Igaz, az eddigi tapasztalatok szerint az effajta „beleszólás” miatt még berzenkedik a lakosság, szokni kell az újat. S, hogy milyen az ügyfélforgalom? — Az építkezési kedv megélénkült, a társközségben, Herencsényben is 14 építkezés folyik jelenleg. Ott nyolc új telket alakítottunk ki, Cserhátsurányban pedig hosszú távra rendelkezésre állnak a telkek. A kereskedelmi hatósági de nagy előnnyel jár a helyismeret is: kedvezően befolyásolhatja az ellátást. Éppen elhangzott, hogy még jobban differenciáljunk, még inkább törekedjünk a rétegigények és -érdekek pontosabb föltárására. — Nézzük például a munkásfiatalokat, mit tehet értük a mozgalom? — Itt is differenciálnunk kell a szakmunkás, segéd-, s betanított munkás, a termelés- irányító, vagy az alkalmazotti rétegek között. Bár gondjaik gyökere zömmel azonos. Vegyük például az anyagi érdekeltséget! őszintén el kell ismernünk, hogy a korábbi években kissé szőrmentén kezelték KISZ-vezetőink a vállalati, üzemi pénzügyekbe való beleszólást, természetesen, ami a mozgalom ezzel kapcsolatos lehetőségeit illeti. Arról van szó, hogy nem „harcoltuk” . ki kellőképpen az FMKT, az újítómozgalom, az ifjúsági brigádok anyagi lehetőségeit, jóllehet az ebben dolgozó fiatalok munkája ezreket, százezreket jelentett volna az üzemnek... Ha anyagilag is jobban ösztönöztük volna az újítókedvű fiatalokat. Tag- és küldöttgyűléseken egyaránt vitatéma volt a túlmunkavégzés és a mozgalom viszonya Többhelyütt elhangzott, hogy a túlmunkavállalás egyre erőteljesebben hátráltatója a fiatalok mozgalmi munkájának... Ez is konkrét elbírálást igényel. Mert, ha valaki házat épít, s ezért vállalja a túlmunkát, hogy családjával mihamarabb fedél alá jusson, következésképpen nem jut ideje taggyűlésekre, rendezvényekre járni. Nos, ez esetben nem fölháborodni, hanem segíteni kell az adott KlSZ-szervezet- nek, hogy minél hamarabb elkészüljön a lakás, s az illető újból teljes értékű tag legyen... Szóval, be kell látnunk, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben, amely leginkább a fiatalokat, azon belül is a .családalapítókat érinti kellemetlenül, bizonyos tekintetigazgatási társulás fogadónapján bejelentéseket lehet tenni a helyi tanácson is. Ésszerű okok és a kivitelezés Az előnyöket még hosszasan lehelne sorolni. A kiskereskedői iparigazoiványok kiadása is az igazgatási társulás feladaia például, s hol tudják igazán, hogy mire van szükség, ha nem helyben. Az élet diktálta változásokat tehát örömmel fogadták Csehátsu- rányban is. Igaz, a listából egy dolog még hátra van. nem esett szó az adóügyi társulásról. Ez utóbbi magyar- nándori székhellyel működik. A tanács — belátva, hogy a társulásnak számos előnye van — elfogadta az ésszerű okokat, a technikai kivitelezés azonban számos gondot felvetett. Az adóügyi igazgatási társulás itt sem kiforrott még, mint sok helyütt a megyében. A korábbiak kapcsán idézett vélemények azonban egyértelműen azt jelzik, hogy a társulások a szakszerűbb ügyintézést és a lakosság kényelmét szolgálják. Igaz. gondolni kellene az ügyintézők kényelmére is. — Helyet kell csinálnunk a jó munkavégzéshez, a „vendégmunkás” ügyintézőknek a tanácsházán. Ésszerű átalakításra van szükség — mondja Fazekas János. — Erre a célra tervezett pénzünk azonban nincsen, a feladat csakis takarékossággal és pluszbevételekkel oldható meg. Kelemen Gábor a fiatalok körében? — Az elmondottakból kiderül, hogy ott, ahol a mozgalom reálisan ismeri az igényeket és az érdekeket, s ezt képes összehangolni, a helyi és az országos célkitűzésekkel, ott igenis vonzó a KISZ. Nagyon sok példát említhetek: a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, a Nógrádi Szénbányák, a pásztói Mátraaljai Állami Gazdaság, a salgótarjáni síküveggyár, a Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola... — Apropó, iskola. Épp az értékelő gyűlések időszakában hangzott el több fórumon is, hogy baj van a tanulóifjúsággal. Ideológiai nevelésük fogyatékos, világnézetük kiforratlan, neveletlenek, nem látnak maguk előtt perspektívát... záporoztak a kritikák. Mennyire tartja jogosnak ezeket a KISZ? — Emlékezzünk már vissza,’ mi magunk hány éves korunkra rendelkeztünk, úgynevezett kiforrott világnézettel?! Nem túl korai kissé 14—18 éves fiataloktól olyasmiket számon kérni, aminek megvalósítása eleve lehetetlen?! Miért baj az, ha egy gimnazista még nincs tisztában, mondjuk, a marxizmus7 alapkérdéseivel? Nem akarom lebecsülni a fölvetett kritikákat, de túlhangsúlyozni sem szabad! A diákság egy fejlődésben, alakulóban levő korosztály, amely igen hajlamos a különféle nézetek befogadására. Csak megfelelő módon hajlandók magukévá tenni e nézeteket, s a sopánko- dás, a kritizálás helyett én erre helyezném a hangsúlyt: a nyelvükön szólni hozzájuk. Megadni számukra a tévedés jogát is. Ha a „nagy” társadalomban a KISZ-esek a jövő letéteményesei, akkor a mozgalmon belül ez a szerep a diákságnak jut, — Végezetül egy kérdés a KISZ belső életéről. Az utóbbi évek szemmel látható változása, hogy nőtt a szervezetek önállósága. Több alapszervezeti titkártól hallottam, „korán jött az önállóság”... — Szerencsére, nem ez az általános vélemény, hiszen az alapszervezetek önállóságának növelése a demokratizálódás fejlődésének a jele. A lényeg: ott döntsenek a legfontosabb kérdésekről, programokról, ahol a legtöbb információ áll rendelkezésre, s a taggyűlés rendelkezzen a mozgalmi élet alakításához szükséges lehetőségekkel. Ez ózonban a felelősséget is megnöveli! Akik döntenek, azok viselik a következményeket, jó és rossz értelemben egyaránt... Tapasztalataink szerint. megérettek a feltétele!; a KISZ-ben is az önállóság növelésére, s zömmel élnek is e lehetőséggel. A megyei K-ISZ-bizottság irányító munkájában ez úgy jelentkezik, hogy nekünk főként azokra a szervezetekre kell figyelnünk, amelyek a közösségalakítás gondjaival küszködnek, ahol még kiforratlanok az elképzelések. Május végén kerül sor a megyei küldöttgyűlésre, amelyen több mint húszezer KISZ-es fiatal képviseletében tanácskoznak a Küldöttek^ s rrtm csak az iíjúkommunis- ták, hanem a megve egész, ifjúsága érdekében. Erre készülünk e napokban, hiszen nem csak az elmúlt három esztendő felelősségteljes számvetését szeretnénk elvégezni, hanem olyan alternatívákat megvitatni. amelyek vezérfonalul szolgálhatnak az elkövetkező években — mondotta befélezésül Török Tibor, a KISZ Nógrád megyei bizottságának titkára. Tanka László NÓGRÁD — 1984. május 12., szombat 3