Nógrád. 1984. május (40. évfolyam. 102-126. szám)

1984-05-09 / 107. szám

LACZKÓ PAL: Magyar vezetők távirata Csehszlovákiába 1984. május 8. DR. GUSTAV HUSÁK elvtársnak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének. DR. LUBOMIR STROUGAL elv.ársnak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya elnökének Prága Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa, Minisztertanácsa és népünk nevében szívélyes üdvözletünket és legjobb kívánságainkat küldjük önöknek, a testvéri Csehszlovákia népeinek, nemzeti ünnepük, hazájuk felszabadulásának 39. évfordulóján. A cseh és szlovák dolgozók Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével éltek a tör­ténelmi lehetőséggel, amelyet a szovjet had­sereg győzelme teremtett meg 39 évvel ez­előtt. A közel négy évtized tapasztalatai meggyőzően bizonyíják, hogy Csehszlovákia következetesen és eredményesen halad előre a társadalmi-gazdasági fejlődés maga vá­lasztotta szocialista útján, őszintén örülünk azoknak a kiemelkedő sikereknek, amelye­ket a Csehszlovákia Kommunista Pártja XVI. kongresszusán kitűzött feladatok telje­sítésében az élet minden területén elértek. Nagyra értékeljük közös ügyünk, a nemzet­közi enyhülés és a világbéke megőrzése ér­dekében kifejtett te'’ékenységüket. Országainkat és népeinket a hagyományos jószomszédi barátság fűzi egymáshoz. Kap­csolataink a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus közös eszméi­nek, az alapvető érdekek és célok közössé­gének szilárd alapjain nyugszanak. Pártja­ink kölcsönös bizalma, szoros, sokoldalú együttműködése meghatározó tényező a két ország baráti viszonyában. A 35 évvel ez­előtt aláírt magyar—csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés jól szolgálja országaink, népeink érdekeit és a szocializmus ügyét. Nemzeti ünnepükön kívánunk önöknek és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság né­peinek újabb sikereket hazájuk felvirágoz­tatásában, a fejlett szocialista társadalom építésében, a világbéke megőrzéséért folyta­tott harcban. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szociálisa Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke * Csehszlovákia felszabadulásának 39. év­fordulója alkalmából Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke táviratban fejezte ki jó­kívánságait Alois Indrának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi gyűlése elnökének. Az évforduló alkalmából távirat­ban üdvözölte csehszlovák partnerszerveze­tét a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága is. (MTI) Csehszlovákia ünnepe // * sűrűség Kettős ünnep ez a mai nap Csehszlovákia népeinek éle­tében. A felszabadulás és a győzelem ünnepe. Harminc­kilenc esztendeje e napon szabadult meg Európa a hit­leri fasizmustól, s a felkelt prágaiak és a szovjet csapa­tok összefogva ugyanezen a napon — 1945. május 9-én — számolták fel az utolsó náci erőket. Az azóta eltelt egy eszten­dő híján négy évtized alap­vető változásokat hozott a cseh és a szlovák nép életé­ben. A béke első esztendei az ország újjáépítésének, a jövő megalapozásának időszakát jelentették. A haladó erők, a kommunisták vezetésével ez­zel párhuzamosan kezdődött meg a küzdelem az ország po­litikai átalakításáért, amely 1948 februárjában dőlt el: a reakció erői kiszorultak a ha­talomból, Csehszlovákia a szocialista társadalom építé­sének útjára lépett. Ma észa­ki szomszédunkat az iparilag fejlett országok között tartják számon. A csehszlovák külpo­litikát, amely a nemzetközi biztonság, a béke ügyét szol­gálja, ugyancsak elismerés kí­séri világszerte. Csehszlová­kia a KGST és a Varsói Szerződés tagjaként aktív sze­repet vállal a szocialista or­szágok közös erőfeszítéseiben. Országainkat, népeinket ha­gyományosan jó kapcsolatok fűzik össze, amelyek jól szol­gálják a magyar—csehszlovák együttműködés és az egész. szocialista közösség érdekeit. Nemzeti ünnepükön szere-1 tettel köszöntjük Csehszlová­kia népeit, és további sikere­ket kívánunk szocialista épí- - tőmunkájukhoz! Von 6. Era szöszmötölést hall, mint amikor sietve, mégis nem tel­jesen takarják az ujjak a membránt. Kivár. A vonal másik végéről a korábbi ma­gabiztossággal és több erő­szakossággal érkezik is a hang: — De nem tette le. Mi­ként ilyenkor a legritkább esetben fordul elő. — Milyenkor? Ja, igen. Maga az új telefontulajdono­sok lelki segélyszolgálata. Az öregasszonyt nem lehet kizökkenteni: — Később igen. Később gorombák is. Minden­féle sértést ordítoznak, úgy vágják le. Ritka, aki egysze­rűen elutasító. És ez nem modor kérdése. Tudatlanság inkább... Lányom, látott már fenyőerdőt? Persze, hogy lá­tott, butaságot kérdezek. Azt viszont nem tudja, miért olyan magabiztos, szinte meg­bonthatatlan egy ilyen erdő. És összehasonlítva is milyen egyivásúak. Megmondom ma­gának miért. Mert a felszín alatt a gyökereik oly szoro­san egybefonódnak, összenő­nek, hogy szinte szétválaszt- hatatlanok. Ott lent minden eloszlik, egyenlően és csalá­diasán. Amit az egyik föl­szív, a többié is. Ha valame­lyik sérül, a többi is. De kö­zös a segítségnyújtás is. — Értem... — nyögi Era döbbenten, majd ösztönösen védekezik. — És ezt maga mindig, mindenkinek elmond­ja. Hányszor ismételte már el? Nem unja? — Még nem érti. Csak hall­ja, amit mondok... A legtöbb ember nem érdemli meg a te­lefont. Azt szeretné, hogy csak akkor éljen, amikor ő akarja. Tudom mit beszélek. Kimutatásom van. Kezdetben beadványt akartam belőle szerkeszteni a posta vezér- igazgatójának. Utána nem győztem magam korholni. Bo­lond, vénasszony, te, hát mit képzelsz magadról? Ahe­lyett, hogy látnád: ők a ki­dőlt fenyők. Használd inkább még a vén gyökereidet. Nem beszélve mások lehetőségéről. Miért fosztanád meg a té­velygőket a kéznél levő le­hetőségüktől. — Maga költő — kísérle­tezik Era az iróniájával. — Meddig ülsz még raita? — csap le rá Gábor kérdése. — Kivel sustorogsz ennyi ideig? — gyötri a kíváncsiság Máriát. Era azonban nem tágít. Nem, őt nem a kíváncsiság marasztalja, állapítja meg. Ez más. Egészen más. Nem látja a végét. — Maradjatok magatoknak! — veti oda. — Megmondták nekem! Ve­szedelmet hozok a fejemre ezzel a dög készülékkel. Töb­bet beszél majd telefonon, mint velem. Era felbőszül a férje ismé­telt hangjától: — Ünlak! Ma­radj magadnak. — Halló! Itt van még? — hallja az öregasszonyt. — Itt, igen. Nem is tudom miért. Mondja, nem ismer maga engem? Ugye csak meg akart tréfálni? — Megmondtam: csak a hangja alapján fogom ismer­ni. De már egyre jobban. Szinte régi ismerősöm. — Mégis mit akar? Essünk túl rajta, vendégeink vannak. Maga az első, aki fölhívott bennünket, ennek igazán örü­lök és köszönöm, de most már legyen vége. — Megnyugvással tenném le, ha valóban örülne. Kislá­nyom, maga nem örül. Pedig sok barátjuk lehet. sokat cseng majd a telefonjuk. De nem lesz mindig így. Lesz úgy, hogy hetekig néma ma­rad a készülék. Higgye el, így lesz. Mindig kivárom. És van, ahol örülnek is nekem. Jobb lenne, kedveském, ua már most megállapodnánk, mikor jelentkezzem. Vagy rám bízza? Era könvörgőre fogja: — Nézze, eddig türelemmel hall­gattam. Váljunk el békében egymástól. — Szóval rám bízza? Era nem válaszol, hanem bal kézzel lenyomja a meg­szakítót és nyugodtan helyére teszi a kagylót. Majd a töb­biek felé: — Szenilis vén tyúk — mondja minden meg­győződés nélkül. Belehuppan az egyik fotel­ba, a haiából szedi ki a tű­ket, csatokat, rakja le az asztalra, amin a vodka áll. Terítené, bontaná szét a le- omló, csigába tekert hajtöme­get, amikor Gábor felcsattan, mielőtt bárki is érdeklődhet­ne a hosszú telefonálás fe­lől. — Ezerszer mondtam, hogy találd meg a helyét ezeknek a vackoknak. Mindenfelé van belőle. Ez nem kollégium! Ez lakás! Otthon — ha nem tud­nád. Egyébként is ideje volt befejezned. Nyeljük itt a vodkát, kaja meg sehol. (Folytatjuk) Győzelem napja Koszorúzás! ünnepség a Szabadság téren A fasizmus felett aratott győzelem 39. évfordulója al­kalmából koszorúzási ünnep­séget tartottak Budapesten, a Szabadság téri szovjet em­lékműnél. A győzelem napja és Cseh­szlovákia felszabadulásának 39. évfordulója alkalmából a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság budapesti nagykövet­sége nevében Ondrej Durej nagykövet és a követség munkatársai koszorúztak. A Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagy- követségének koszorúját a német nép fasizmus alóli fel- szabadulásának 39. évforduló­ja alkalmából Karl-Heinz Lugenheim nagykövet és a követség munkatársai helyez­ték el. A megemlékezés vi­rágait elhozták a csehszlovák, valamint az NDK kolónia tag- tai is. Az ünnepségen jelen volt Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagy­követe is. (MTI) • » Ünnepi nagygyűlés ’ (Folytatás az 1. oldalról) A békehónap rendezvényei közül kiemelkedő esemény volt tegnap délután az a bé­kegyűlés, amit Balassagyar­maton a városi tanács dísz­termében tartottak. A béke­gyűlés szónoka Lukács Jó­zsef határőr alezredes volt. — A négy évtized alatt ha­zánk szép eredményeket ért el a gazdasági életben, a tár­sadalmi igazságosság meg­teremtésében, az ország la­kói magukénak érzik ezt a hazát. Nem csupán a szocia­lista táboron belül vívtunk ki rangot, hanem a tőkésor­szágok is elismerik vívmá­nyainkat. Az építés külső, belső fel­tételei nehezebbé váltak, de nincs okunk a borúlátásra, hiszen a párt vezetésével, az emberek cselekvő aktivitásá­val haladhatunk tovább a megkezdett úton. Mindehhez elsősorban béke kell. A szo­cialista országok — mondot­ta Lukács József —, köztük hazánk is, számtalan komp­lex békejavaslattal éltek. Ezek az átfogó békejavasla­tok azonban rendre kudarcot vallottak az Egyesült Álla­mok és szövetségeseinek el­lenállásán. Ennek mindenki előtt is­mert legutóbbi bizonyítéka a közép-hatósugarú rakéták Európába telepítése. Nincs más lehetősége az emberi­ségnek, csak a békés egymás mellett élés. Ezért küzdenek a szocialista országok, az an- tiimperialista erők és a nem­zetközi békemozgalom hívei egyaránt. Marczinek István, a Haza­fias Népfront Nógrád me­gyei Bizottságának titkára, az országos tanács megbízá­sából itt adta át azt az okle­velet dr. Győri Sándornak, a tanács elnökének, amelyet Balassagyarmat városa ka­pott kiemelkedő település- fejlesztési társadalmi munká­jáért. A békemozgalomban végzett eredményes munká­jáért az Országos Béketanács emlékplakettjét kapta a Szán­tó Kovács János Szakközép- iskola tanuló- és nevelő- közössége. Kitüntető jelvényt, több évtizedes tevékenységé­ért, dr. Vass Miklósnak ado­mányozta, Pünkösti Imréné pedig emléklapot vett át. A békegyűlésnek hatásos keretet adott a Szántó Ko­vács János Szakközépiskola és a Balassi Bálint Gimná­zium diákjainak műsora. 2 NÓGRÁD - 1984. május 9., szerda Ünnepségek Moszkvában, Berlinben, Varsóban Második forduló Stockholmban A svéd fővárosban kedden megkezdődött az európai bi-' zalom- és biztonságerősítő in­tézkedésekkel, valamint a le­szereléssel foglalkozó stock­holmi konferencia második fordulója. Oleg Grinyevszkij nagykövet, a szovjet küldött­ség vezetője, a konferencia résztvevői elé terjesztette a Szovjetunió javaslatait az eu­rópai bizalom- és biztonság­erősítő intézkedésekről. (MTI) Május 9 a győzelem napja előtt kedden Moszkvában ün­nepséget tartottak a szovjet hadsereg központi múzeu­mának előadótermében, ahol a Magyarország felszabadí­táséban is jelentős szerepet betöltött ötödik légideszant hadosztály veteránjai emlé­keztek meg az egykori har­cokról. A bensőséges hangulatú megemlékezésen jelen volt Rajnai Sándor, hazánk moszk­vai nagykövete, a nagykövet­ség több felelős beosztású munkatársa, a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság számos képviselője. Ott volt az ün­nepségen Georgij Beregovoj altábornagy, űrhajós, a Jurij Gagarinról elnevezett űrhajós­kiképzőközpont parancsnoka, aki személyesen is részt vett a Magyarország felszabadítá­sáért folytatott harcokban. Ma országszerte meg­emlékeznek a Szovjetunióban a győzelem napjáról. * A hitleri Németország kapi­tulációjának, a német nép felszabadításának 39. évfor­dulója alkalmából koszorúzá­si ünnepségeket tartottak ked­den a Német Demokratikus Köztársaságban. Berlinben Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az államtanács elnöke helyezte el a kegyelet koszorúját Treptowbán a szovjet hősök, Friedrichsha- inban a lengyel katonák és a német antifasiszták emlék­művén. * A győzelem napja alkalmá­ból W roclawban találkozót tartottak a második világhá­ború lengyel veteránjai és az ellenállási mozgalom részve­vői. Florian Siwicki vezérez­redes. lengyel nemzetvédelmi miniszter beszédében aláhúz­ta, hogy a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben a len­gyel hadsereg a szovjet had­sereggel és a Varsói Szerző­dés többi tagállamai hadse­regeivel együtt őrködik a né­pek biztonságán. A találkozó részvevői virágot helyeztek a Wroclaw felszabadításáért el­esett szovjet és lengyel kato­nák sírjaira. (MTI) (libán a Progressz—21 Kedden hajnalban újabb teherűrhajót indítottak útnak a Szovjetunióból a Szaljut—7 űrállomásra. A Progressz—21, amelynek elődjét, a Prog­ressz—20-at vasárnap válasz­tották le a Szál jut—7—Szojuz —T—11 űrkomplexumról, üzemanyagot, s a háromtagú személyzet további munkájá­hoz szükséges felszerelést, élelmiszert szállít az űrállo­másra. (MTI) flz Országos Béketanács ülése (Folytatás az 1. oldalról) és Barabás Miklós főtitkár; a szovjet békevédelmi bizott­ság hazánkban tartózkodó kül­döttsége képviseletében Ana- tolij Merkulov elnökségi tag helyezte el a megemlékezés koszorúját. A Hazafias Nép­front budapesti bizottsága képviseletében Pataki János alelnök, Bostai Károlyné ve­zető titkár, és Polonyi Lász­ló, az V. kerületi bizottság titkára koszorúzott. A Magyar Ellenállók Antifasiszták Szö­vetsége részéről Ispánovits Márton főtitkár és Sárközi Sándor alelnök koszorúzott. Lerótták kegyeletüket az MSZBT vendégeként hazánk­ban tartózkodó szovjet akti­vistacsoport és a szovjet if­júsági békevonat delegációjá­nak képviselői is, Mihail Kuzmin és Pavel Katovszkij vezetésével. Elhelyezték az emlékmű ta­lapzatánál a megemlékezés és a hála virágait több budapes­ti üzem, vállalat dolgozói, va­lamint az V. kerületi intéz­mények, iskolák és lakosok képviselői is. A koszorúzási ünnepség az Intemacionálé hangjaival ért véget. A megemlékezést követően a Parlament Vadásztermében összeült az Országos Béketa­nács. A megjelenteket — közöt­tük a szovjet békevédelmi bizottság, valamint a Ma­gyar-Szovjet Baráti Társa­ság meghívására hazánkba ér­kezett szovjet ifjúsági kül­döttség tagjait — Sebestyén Nándorné, az Országos Béke­tanács elnöke üdvözölte. Méltatta a Szovjetunió törté­nelmi érdemeit a fasizmus szétzúzásában, s azokat az erőfeszítéseket, amelyekkel hozzájárult az új élet alap­vető feltételeinek megterem­téséhez. Ezután Várkonyi Péter kül­ügyminiszter adott tájékozta­tást időszerű nemzetközi kér­désekről. Anatolij Merkulov. az Uk­rán Kommunista Párt nem­zetközi osztályának vezetője, a hazánkban tartózkodó szov­jet békevédelmi bizottság küldöttségének vezetője fel­szólalásában méltatta a tör­ténelmi hagyományokra visz- szatekintő magyar—szovjet barátság jelentőségét, s a hét országnak a szocializmus épí­tésében elért eredményeit. Dr. Sztanyik B. László, az Országos Béketanács elnök­helyettese, „Az orvosok a .nukleáris háború elhárításá­ért” elnevezésű nemzetközi mozgalom magyar nemzeti bizottságának képviselőjeként a közelmúltban részt vett a mozgalom legutóbbi, amszter­dami kongresszusán, melynek tapasztalatairól szólt. Pethő Tibor, az Országos Béketanács alelnöke felszóla­lásában emlékeztetett rá, hogy 15 évvel ezelőtt éppen Buda­pesten tették közzé azt a fel­hívást, amely végül is elin­dította az enyhülési folyama­tot, s elvezetett a helsinki záróokmány elfogadásához. Darvasi István, az Orszá­gos Béke tanács alelnöke egye­bek között arról szólt: az im­perialista propagandagépe­zet arra törekszik, hogy az állampolgárokkal elfogadtas­sa a nukleáris háború meg- vívhatóságának elméletét. Fi­gyelmeztetett ennek veszélyé­re, majd hangsúlyozta: a Szovjetunió és a szocialista országok mindent megtesz­nek a nemzetközi biztonság erősítéséért. Az Országos Béketanács ha­tározatot fogadott el arról, hogy nyílt levelet intéz az európai békemozgalmakhoz, amelyben az egységes cselek­vést szorgalmazza a háborús veszélyek elhárítására.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom