Nógrád. 1984. május (40. évfolyam. 102-126. szám)

1984-05-09 / 107. szám

CALCS TARJÁM Város —falu harmóniája IDEJÉBEN SZÓLUNK sztaság, a rend nem a tanács, a lakosság érdeke A VÁROSI TANÁCS MÉG 1982-ben megalkotta a zöld­területek fenntartásáról és használatáról, valamint a la­kóépületek ingatlanok házi­rendjéről szóló tanácsrende­letet. E két rendelet elsősor­ban azért született meg, hogy rendet, fegyelmet tudjunk biztosítani a városban, tud­junk lakni egy európai szintű megyeszékhelyen. Sok min­dent kimond a két rendelet, de el kell mondani, őszintén be kell vallani, hogy az ed­digi kísérletek nem hozták meg a várt eredményt. Ki kell jelenteni végre, nem a városi tanács dolgozóinak a feladata, a rend, a tisztaság betartatása, erre itt van az ingatlankezelő vállalat, a vá­rosgazdálkodási üzem kollek­tívája, mitöbb, a feladatos a tanácsrendelet paragrafusai­nak végrehajtása, végrehaj­tatása érdekében ma már olyan határozat is született: a két üzem vezetői 1984. évi prémiumukat akkor kaphat­ják meg, ha 4 két tanács- rendelet végrehajtásra kerül. Hiszen nérn a tanács, hanem a lakosság érdeke a tisztaság, a rend betartatása, hiszen eb­ben a városban minden a la­kosság érdekében történik. Vegyük csak sorjába, mit is mondanak ki a rendeletek. A zöldterületek fenntartásá­ról és használatáról szóló 1982-ben megfogalmazott ta­nácsrendelet hatálya kiter­jed a város belterületén lévő közhasználatú zöldterületekre, ezeken lévő építményekre és berendezésekre — emlékmű­vek, szobrok, díszkutak, em­léktáblák, játszótéri létesít­mények stb. Az általános rendelkezés szerint közhasználatú zöldte­rületnek kell tekinteni a vá­ros belterületén állami tulaj­donban álló és a tanács ke­zelésében lévő közparkokat; pihenésre, szórakozásra, spor­tolásra szolgáló park- és védő­erdőket; lakóépületeket kö­rülvevő zöldterületeket és a játszótereket, közutat, járdát szegélyező, növényzettel borí­tott területsávokat; azt a te­rületi, amelyen a parkosítás, fásítás megkezdődött. Inézkedik a tanácsrendelet a fenntartási munkák elvég­zéséről, s ebben a többi kö­zött kimondja, hogy a város­ban lévő zöldterültek gondo­zását társadalmi munkában közösségek is vállalhatják. Intézkedik a tanácsrendelet a zöldterületek rendeltetéssze­rű használatáról is. Ennek igen fontos része, hogy a la­kosság a zöldterületeket és az ott lévő felszerelési tár­gyakat díjmentesen, rendelte- tesszerűen használhatja. De a zöldterületek és a felszerelé­sek használója köteles olyan magatartást tanúsítani, amely mások nyugalmát és pihenését nem zavarja. A játszóterek berendezéseit 14 éven aluli, a tornaszereket 16 éven aluli gyermekek használhatják. Vi­szont tilos a közhasználatú zöldterületekre járművel rá­hajtani és ott parkolni. Nem szabad a zöldterületek épsé­gét átjárással veszélyeztetni, hulladékkal, vagy más mó­don szennyezni. Tilos a virá­gok és a növények szedése, csonkítása. Hogy csak a leg­fontosabb részeit emeljük ki. Egyébként a tanácsrendelet felmondja, hogy a tanácsren­delet néhány pontját megsze­gők szabálysértést követnek el és háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthatok. A lakóépületek, ingatlanok házirendjéről szóló tanácsi rendelet általános rendelkezé­se mindjárt kimondja: a há­zirend a lakók nyugalmát és pihenését, valamint a lakó­épületek rendeltetésszerű hasz­nálatát és állagának védelmét kívánja biztosítani. E célból meghatározza a lakók egy­mással szemben tanúsítandó magatartását és azokat az alapvető szabályokat, amelyek a társas együttéléshez nélkü­lözhetetlenek. Másszóval, lak­ni tudni kell. Éppen ezért az együttélés szabályainak betar­tása érdekében minden lakó köteles tartózkodni a többiek nyugalmát, akár a lakáson belül, akár a lakáson kívül, de épületen belül zajt okozó tevékenységtől. Ide sorolja a rendelet a zajos éneket és kiabálást, a botrányt okozó ittasságot, nagy hangerővel történő, rádió-, televízió-» le­mezjátszó- és magnetofon- hallgatást, háztartási és üze­mi gép, valamint a facipő használatát, bútorhúzigálást, vagy egyéb zaj okozását. Az esetenkénti nagyobb családi — házi rendezvények tartása nem esik korlátozás alá. A rendezvényekkel járó zaj azonban nem lehet olyan mérvű, hogy a környező la­kók nyugalmát, pihenését za­varja. A zajt okozó háztar­tási gépeket, munkaeszközö­ket csak hét—húsz óra között szabad használni. Intézkedik a tanácsi rende­let a takarítási munkák vég­zéséről. Ennek lényege, hogy szőnyegek, matracok stb. po­rolását, tisztítását az erre ki­jelölt porolón lehet végezni, azokat lépcsőházban, erkélyen porolni, ablakból kirázni nem szabad. Szőnyeget, matracot, ruhaneműt porolni, tisztítani, továbbá ágyneműt, ruhane­műt, szellőztetni munka­napokon hét—húsz óra között, munkaszüneti napokon nyolc —tizenkét óra között szabad. INTÉZKEDIK A TANÁCS- RENDELET az erkélyek, füg­gőfolyosók takarításáról, a vi­rágok öntözéséről. Kimondja, hogy a lakók a lakásban ösz- szegyűjtött háztartási szeme­tet a közös szemétgyűjtőbe kötelesek önteni. És ami rend­kívül fontos, az épületből tár­gyakat, hulladékot kidobni, bármilyen folyadékot kiönteni tilos. A tanácsrendelet következő fejezetében a lakóépület ke­zelőjének, az ingatlan tisztán­tartási kötelezettségeiről in­tézkedik. Itt két paragrafust érdemes megemlíteni: erké­lyen, teraszon, loggián, udvar­ban. valamint kertben csak a városképet nem rontó és köz­ízlést nem sértő bútorok, dí­szek helyezhetők el. Ruhane­műt kiteríteni erkélyen, tera­szon, loggián csak korlátma­gasságig szabad. Külön intézkedik a tanács- rendelet a tüzelő tárolásáról, hangsúlyozva, hogy épületen belül gépjármű-üzemanyagot csak a tűzvédelmi előírások szerint szabad tárolni. Intézkedik a rendelet a jár­művek tárolásáról, a gyer­mekjátszók üzemeltetésé­ből, az állattartásról, valamint az épület, lakás rendeltetés- szerű használatáról. Ez utób­biban a rendelet kimondja, hogy a nem rendeltetésszerű használat a bérlőt terhelő karbantartási kötelezettség el­mulasztása, valamint a bér­lemény szándékos megrongá­lódása esetén keletkező káro­kat a lakó köteles helyreállí­tani. Ennek megtagadása ese­tén a kezelő az okozott kárt a lakó költségére helyreállít­ja, egyben felmondhatja a bérleti jogviszonyt. Kimondja a tanácsrendelet, hogy a ke­zelő — ahol erre lehetőség van — köteles a lakóépület kapuját reggel öt órától este 23 óráig nyitva tartam, illet­ve 23 óra és reggel öt óra kö­zött zárva tartani. A tanácsrendelet értelmében a szabálysértés tetten ért el­követője a jogszabály keretei között helyszíni bírsággal sújtható. Igaz, hogy a tanács sokáig nem élt ezzel a jogá­val. Most azonban állásfogla­lás történt abban, hogy sza­bálysértési eljárást . kezdemé­nyeznék a rérfitériskedőkkel szemben. Sőt. Szigorúbb eset­ben nyilvánosságra is hozzák a szabálysértők neveit és lak­címeit. MÉG IDEJÉBEN SZÓ­LUNK! Ezért is hívtuk fel e két tanácsrendelet legfonto­sabb pontjaira a város lakos­ságának figyelmét. S. L. — kép: kulcsár — Somoskő jövője, Salgó jelene Szigorú építési előírások A megyeszékhelyen élők többségét régóta foglalkoztat­ja, hogy Salgótarján idegen- forgalmi szempontból szóba jöhető településrészei, mint például Eresztvény, Somoskő, Salgóbánya milyen szerephez jutnak az elkövetkező idő­szakban. Nem csupán idegen- forgalmi értékei miatt az ér­deklődés. Az utóbbi eszten­dőkben megnövekedett az igény a kiskertek, hétvégi pihenőhelyek iránt, Salgótar­ján közvetlen környéke pedig e lehetőséget is magában hor­dozza. — Elkészült Somoskő rész­letes rendezési terve, amit a városi tanács végrehajtó bi­zottsága el is fogadott — mondja Arató György. Salgó­tarján főépítésze. — Milyen jövöt szántak a településnek? — Üdülőfalu kialakítása szerepel az elképzelések kö­zött, s a részletes rendezési terv is ebből indult ki, en­nek megfelelően körvonalaz­ták Somoskő holnapját a ter­vezők. Az elmúlj évtizedben az ott felnövekvő ifjúság fő­ként a város központja felé igyekezett költözni, sok a ré­gi jellegzetes hangulatot árasztó épület, a csehszlovák műemléki szervek pedig hoz­záláttak a somoskői vár helyreállításához. Ezek a té­nyezők arra ösztönzik a vá­rosi tanácsot, hogy a falu sorsai szívügynek tekintse^ ... Előkerül a részletes rende­zési terv, amely valóban e szempontokat messzemenően szem előtt tartotta.. A terve­zők gondoltak arra, hogy a vár helyreállítási munkálatai­nak befejezése után minden bizonnyal megnő az idegen- forgalom. Ezért az ezt szol­gáló, később megépülő léte­sítményeknek helyet biztosí­tottak, autóbuszparkolót ja­vasolnak kialakítani, hogy a járművek ne háborgassák a leendő üdülőfalu életét. — Gondoltunk arra is, hogy a közösségi üdülők építésé­hez helyet biztosítsunk. A Wesselényi út két oldalán terveztük a leendő vállalati üdülőket, ez a település leg­szebb része. Természetesen a falu sokat nyerhet ezzel, hi­szen a közösségi üdülőkhöz közműveknek kell épülniük. A Vároldal utcán megmarad a jelenlegi beépítési vonal. Felvetődik, hogy mi lesz a most meglevő, nem a leg­több állaDotú épületek sorsa? Az üdülőfalu-funkció lehető­vé teszi, hogy a régi házakat megvásárolják hétvégi célok­ra. Az előírások azonban szi­gorúak : leebontásukat csak indokolt esetben engedélyez­zük, helyükre pedig az előírá­soknak megfelelő épületeket építhetnek. Pontosan ezért, hogy a későbbiekben is meg­őrizzük a településrész jelleg­zetességeit. — Alakítanak ki iti építés? telkeket fel u * ....... — Nagyon keveset. Csupán a mostani, hosszú parcellák megosztására gondolunk, ami 25—30 ingatlan kialakítását teszi lehetővé. — Az úgynevezett bagókéi résznek mi lesz a sorsa? — A terv egyértelműen üdülőterületként jelöli meg. A tanács körülbelül 1990-ig szerződéses viszonyban áll a földterületek bérlőivel, ad­dig a terület változatlan ma­rad. Ezt követően a rendezé­si terv szerint kerül sor az új kiosztásra. A jelenleginél nagyobb hétvégi telkek lesz­nek, — ez a természetvédel­mi hatóság kérése, — ami­ből következik, hogy a jelen­leginél kevesebb is. — Somoskő felé járva úgy tűnik: a következő „Somlyo- ügy” körvonalai bontakoznak ki. Tucatszámra épülnek ki- sebb-nagyobb létesítmények, építmények... — Ezek nagy része szabály­talan építkezés. Sor kerül az építésrendészeti eljárásra. Nein árt tudni, hogy ilyen te­rületen, ha nagysága eléri a hatszáz négyzetmétert, csupán tizenkét négyzetméter alap- területű, nem végleges jel­legű építmény emelhető, de ez is csupán engedéllyel — mondja Arató György, aztán megemlíti még, hogy a ren­dezési terv számol ABC-áru- ház építésével, kétszáz ada­gos étteremmel, játszóterek­kel, sportpályákkal, pihenő- parkokkal, „ —■ Salgóbányára és környé­kére még 1975-ben fogadták el a rendezési tervet. Miként halad a megvalósítás? — Zömében az elképzelések szerint. Üzemel a KlSZ-isko- la, elkészült a parkoló, hasz­nálják az üdülőtelkeket. Űjabb fejlesztésekre már nem na­gyon van lehetőség, hiszen természetvédelmi területről van szó. Legfeljebb tűrista- utak, erdei sétányok alakít­hatók ki és a Napsugár-telep alatti részen a tervezett kem­ping. amikor az anyagi lehe­tőségek engedik... — Miként halad a Salgó vár helyreállítása? — A tanács a költségveté­séhez mérten igyekszik a to­vábbi állagromlást megaka­dályozni, lépcsőket, támfala­kat építtetni, s természetesen tart a vár régészeti feltárá­sa is — mondta a város fő­építésze. Ügy tűnik Salgótarján köz­vetlen környéke rendezetté tétele a terveknek megfele­lően halad. Leszámítva azo­kat, akik továbbra is (vagy újabban) figyelmen kívül hagyják az építési előíráso­kat és ízléstelen építmények­kel rontják a táj képét. Va­lószínű, hogy az építési ható­ság az elmúlt években meg­szokott következetességgel lép fel ellenük az itt élők, a ha­zai és külföldi turisták érde­kében, ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom