Nógrád. 1984. május (40. évfolyam. 102-126. szám)

1984-05-25 / 121. szám

Szovjet-koreai tárgyalások Eszmecsere nemzetközi kérdésekről — kétoldalú konzultációkról Bécsi tárgyalások Nyugat időhúzó taktikát folytat Egy kontinens keresi önmagát Egyiptomi választások Mubarak mérlegen Nem ritka eset, hogy politikai megmozdulások, választás előtti nagygyűlések so­rán elszabadul­nak az indulatok, magasra csapnak a kedélyek. Az az incidens azonban, amely az egyipto­mi Dakahlija kor­mányzóságban történt nemrég, mégis figyelmet keltett. Itt ugyan­is nem a válasz­tási kampánygyű­lés közönsége so­raiban tört ki összetűzés, ha nem az előadót, az egyik ellenzéki párt elnökét és kí­sérőit imádták meg és verték össze, kísérőivel együtt. Ibrahim Sukrit, a szocialista mun­kapárt vezetőjét sebesülései miatt kórházba kellett szállít"-" az önálló fejlődés útjára lé­pett népekkel, s támogatá­sukról biztosították Ázsia, Af­rika és Latin-Amerika fiatai független államait az impe­rializmus, a hegernonizmus, az újragyarmatosítás, a fa.i- üldözés es a cionizmus elleni, politikai és gazdasági függet­lenségük megszilárdításáért folytatott harcukban. Rámutattak, hogy a jelen­legi helyzetben még nagyobb jelentősége van a szocialista országok egysége és összefor- rottsága megszilárdításának, minden forradalmi, demokra­tikus, haladó erő összefogásá­nak és aktivizálásának az imperializmus agresszív tö­rekvésének megakadályozá­sában, a háborús veszély el­hárításában, a béke és a tár­sadalmi haladás védelmében. A felek fontosnak ítélték, hogy a nemzetközi helyzet kérdéseiről rendszeres. szé­les körű szovjet—koreai kon­zultációkat folytassanak. A csütörtöki találkozó a szovjet és a koreai vezetők között a barátság és az elv­társi kölcsönös megértés lég­körében zajlott le. A tárgyalások folytatódnak. Üdvözlő távirat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke távirat­ban fejezte ki jókívánságait Heng Samrinnak, a Kambod­zsai Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága főtitká­rának, a Kambodzsai Nép- köztársaság államtanácsa el­nökének 50. születésnapja al­kalmából. (MTI) Marjai József Bukarestben Marjai József, a Miniszter­tanács elnökhelyettese csü­törtökön a magyar—román gazdasági együttműködési ve­gyes kormánybizottság 17. ülésszakára Bukarestbe uta­zott. Marjai József és Gheorghe Petrescu miniszterelnök-he­lyettes, a bizottság társelnö­kei vezetésével a mostani tár­gyalások során értékelik a két ország kormányfőinek 1982 júliusi találkozóján lét­rejött megállapodások végre­hajtását, áttekintik az áru­csere-forgalom alakulását, a termelési kooperáció és a gyártásszakosítás fejlesztésé­nek lehetőségeit, valamint az 1986—90. évekre szóló nép- gazdasági tervek egyeztetésé­nek helyzetét. * Marjai József megérkezett Bukarestbe, ahol Gheorghe Petrescu fogadta. A hivatalos tárgyalások ma kezdődnek. Íz ausztrál külügyminiszter csütörtöki programja f (Folytatás az 1. oldalról) Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese a Par­lamentben fogadta az auszt­rál külügyminisztert. Véle­ményt cseréltek a nemzetkö­zi gazdasági és pénzügyi hely­zet alakulásának főbb kérdé­seiről, az országaink közötti kereskedelmi forgalom növe­lésének, valamint a gazdasá­gi együttműködés kiszélesíté­sének lehetőségeiről. A miniszterelnök-helyettes tájékoztatást adott a magyar népgazdaság helyzetéről és fejlesztésének feladatairól. Méhes Lajos, a SZOT fő­titkára a szakszervezetek szék­házában fogadta az ausztrál vendéget, s tájékoztatta a ma­gyar szakszervezetek helyze­téről és időszerű feladatairól. A nap folyamán Bill Hayden a Hősök terén megkoszorúz­ta a magyar hősök emlékmű­vét. A programokon jelen volt John Kelso Ausztrália Buda­pesten is akkreditált nagykö­vete. Csütörtökön került sor a Külügyminisztériumban a két külügyminiszter hivatalos megbeszélésére, amelyen fő­képp az európai békével és biztonsággal, a leszereléssel, az atommentes övezetek meg­teremtésével és a délkelet­ázsiai helyzet alakulásával összefüggő kérdésekről foly­tattak eszmecserét. Várkonyi Péter tájékoztatást adott ha­zánk nemzetközi törekvései­ről, szólt a szocialista orszá­goknak a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítása ér­dekében tett kezdeményezései­ről. A szívélyes légkörű tárgya­láson kifejezték készségüket a kétoldalú kapcsolatok elmé­lyítésére. Gazdag megyei program r (Folytatás mm 1. oldalról) művelődési Intézmények tá­mogatásával — természetesen a Művelt Nép Könyvterjesz­tő Vállalat, a MÉSZÖV és az áfészek könyvesboltjai. összesen mintegy húsz köl­tő-író fordul meg a hét fo­lyamán megyénk különböző településein. Nógrádba várják — többek között — Kiss Dé­nes, József Attila- és SZOT- díjas költőt és Cseres Tibor, Kossuth- és József Attila- díjas írót, de a Palócföld könyvek sorozat szerzői is találkoznak olvasóikkal. Ma például lapunk munkatársa, Kelemen Gábor és Laczkó Pál író, a Palócföld folyóirat olvasószerkesztője Pásztón, a városi könyvtárban vesz részt ankéton. Ugyancsak mára vár­ják a rétsági nagyközségi könyvtárba Kondacs Pál szlo­vák nemzetiségi írót. Ma egyébként további — körzeti — könyvheti megnyi­tó ünnepségeket tartanak a megyében: Rétságon, Pásztón és Bátonyterenyén. Ez utóbbi település könyvtárában ..Ho­gyan készül a könyv?” cím­mel Soós Károly grafikus is előadást tart. A könyvhét első napjaiban ér véget Salgótarjánban az ifjúsági lap- és gyermek­könyvhét. Ennek keretében ma délelőtt a népszerű Bölcs Bagoly, Búvár és Kolibri gyermekkönyvsorozatok szer­kesztői látogatnak el a me­gyeszékhely néhány általános iskolájába. Igényes programot állított össze a könyvhétre a Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat is. Negyvenhat előadásban ösz- szesen huszonöt olyan filmet tűznek műsorra megyénk te­lepülésein, melyek irodalmi adaptáció nyomán készültek. Mindemellett több iskolá­ban, üzemben és közművelő­dési intézményben lesznek árusítással egybekötött könyv­kiállítások, és sok helyütt tartanak irodalmi előadáso­kat, vetélkedőket. Moszkvában csütörtökön szovjet—koreai tárgyalások kezdődtek, amelyeken a szov­jet küldöttséget Konsztan- tyin Csenyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke, a KNDK küldött­ségét Kim ír Szén. a Koreai Munkapárt KB főtitkára, a KNDK elnöke vezeti. A tárgyalás résztvevői esz­mecserét folytattak a szov­jet—koreai kapcsolatok hely­zetéről és perspektíváiról, s megelégedéssel szóltak a ke­reskedelmi-gazdasági és tu­dományos-műszaki együttmű­ködés alakulásáról. Mindkét fél hangsúlyozta a két or­szág közötti, 1961. július 6- án aláírt barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség­nyújtási szerződésnek a két­oldalú kapcsolatok fejleszté­sében és a távol-keleti béke megőrzésében betöltött fontos szerepét. A nemzetközi kérdések kö­zött a tárgyaláson különös figyelmet szenteltek a Ko­reai-félszigeten kialakult hely­zetnek, amely továbbra is rendezetlen és feszült, annak A szocialista országok Becs­ben változatlanul készek a megegyezésre, ám a nyugat folytatja időhúzó taktikázá­sát. Míg a szocialista orszá­gok javaslatai megmutatják, hogy készek kompromisszu­mos, a másik fél érdekeit fi­gyelembe vévő megállapodás­ra, addig a NATO „új” ja­vaslatai éppúgy elfogadhatat­lan követeléseket foglalnak magukba a Varsói Szerző­dés országai számára, mint azok korábbi változatai. Ez­zel a tanulsággal szolgált a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésé­ről folyó bécsi tárgyalások 33. fordulójának csötürtöki, megnyitó ülése. A tanácskozáson Thomas Hammond kanadai, illetve Veszelin Gyuranovicsnak, a jugoszláv államelnökség el­nökének és Kurt Waldheim volt ENSZ-főtitkárnak, a ta­nács elnökének beszédével csütörtökön Brioni szigetén megnyílt a volt kormányfők tanácsának második üléssza­ka. A 26 ország volt miniszter- elnökeiből álló nem hivatalos fórum munkáját üdvözlő be­Május 25-e: Afrika napja. Így nagybetűvel, hiszen nem csupán születésnapról, egy fontos szervezet létrejöttének évfordulójáról van szó, ha­nem szimbolikusan egy kon­tinens történelmének legfon­tosabb mérföldkövéről. Hu­szonegy évvel ezelőtt, 1963- ban ezen a napon alakult meg az Afrikai Egységszer­vezet, amelynek ma már a rövidítése, az AESZ is közis­mert, naponta használt ter­minológiája a világpolitiká­nak. Nem jelent ez mást, mint azt, hogy Afrika az elmúlt két évtizedben egyre nagyobb szerepet követelt és kapott a nemzetközi életben. Ha arra gondolunk, hogy három évti­zede még csak néhány füg­getlen ország és több tucat gyarmat volt ezen a kontinen­következtében, hogy csaknem négy evtizede tartózkodnaK amerikai csapatok Dél-Kore- ában. Konsztantyin Csernyen- ko kijelentette, hogy a Szov­jetunió támogatja a Koreai Munkapártnak és a KNDK kormányának, az egész koreai népnek az ország békés és demokratikus, minden külső beavatkozástól mentes újra­egyesítése érdekében vívott küzdelmét. A nemzetközi kérdésekről folytatott véleménycsere meg­mutatta: a tárgyaló felek azonos módon ítélik meg az európai, ázsiai, közel-keleti és közép-amerikai feszültség valós okait. Mindketten hatá­rozottan elítélték az Egyesült Államok és a NATO uralko­dó köreinek agresszív politi­káját, amely a kialakult ka­tonai-stratégiai egyensúly megbontására irányul. Rámu­tattak annak veszélyére, hogy Janánban erősödnek a mili­tarista tendenciák, s kísérle­teket tesznek a Washington— Tokió—Szöul katonai-politikai tömb kialakítására. A felek kifejezésre juttat­ták szolidaritásukat a gvar- matosítás alól felszabadult s André Wieland, az NDK nagykövetének felszólalása után az NDK nagykövete em­lékeztetett a Varsói Szerződés országai külügyminisztereinek legutóbbi budapesti felhívá­sára, hangoztatva: az erőszak­ról való lemondásról folyta­tandó tárgyalások ösztönzést adnának a bécsi tárgyalások sikeréhez is. A NATO-országok szívivője az ülés után a nyugat „csaló­dottságának” adott hangot, amiért a Varsói Szerződés nem találja újnak áprilisi javas­lataikat. Mint válaszaiból ki­derült, a NATO további, va­lódi kompromisszumokra je­lenleg nem is gondol: leg­utóbbi javaslataik a kérdés átfogó elemzését tartalmazzák — mondotta. (MTI) szédében a jugoszláv állam­elnök mindenekelőtt a nem­zetközi gazdasági és pénz­ügyi válság által leginkább sújtott fejlődő országok sür­gős megsegítésére szólított fel. Waldheim az ülésszak részvevői nevében reményét fejezte ki, hogy a betörd ta­nácskozás ajánlásaival hozzá fog járulni a súlyos nemzet­közi problémák megoldásához. sen, akkor ma óriási fejlődés­ről beszélhetünk. Gyarmat nincs többé a fekete földré­szen, amely az emberiség tör­ténelmében a gyászos emlékű kolonializmus szülőföldjének szomorú szerepét játszotta. Van viszont félszáznál több független állam, amelynek la­kói a maguk kezébe vették országuk irányítását. Történelmi változás ez mindössze két-három évtized alatt, s e korszakot nyitó vál­tozás jelképe lett a kontinens államainak szövetsége. Az egység szavát nem véletlenül választotta a szervezet nevé­be, hiszen a közös múlt elle­ni küzdelem eszmei közössége logikusan kínálta, szinte kö­vetelte, hogy az új független létben valódi, gyakorlati kö­zösséget, hatékony együttmű­ködést, baráti viszonyt teremt­senek a rabszolgák leszárma­zottai. Az egységet megterem­teni azonban nagyobb feladat­nak bizonyult, mint azt Afrika akkori fiatal államainak veze­tői gondolták. A mélységesen elmaradott kontinens a rossz gazdasági és létviszonyok, a mesterségesen előidézett nem­zetiségi viszálykodások, a po­litikai törekvések összecsapá­sa nyomán állandósult ellen­tétek bizony sebezhetővé tet-i ték az óhajtott egységet, oly­annyira, hogy gyakran magát a szervezetet is csak nehezen sikerült megmenteni. Az AESZ létének azonban még csak alig több mint két évtizede szaladt el, az afrikai kontinens életében ez csak lélegzetvételnyi idő. Ezért ér- tékelendők oly magasra a máris elért eredmények. Ez a kontonens ma is súlyos harc­ban keresi önmagát, sok-sok évszázad sötétsége után — a fénysebb jövendőt. Avar Károly REFORMVITÁK A sajnálatos — s hivatalo­san nyomban elítélt — ese­mény apró példa csupán an­nak érzékeltetésére, hogy a 45, milliós Nílus-parti országban felfokozott hangulat, pattaná­sig feszült várakozás előzi meg a május 27-re tervezett parlamenti választásokat. A magyarázat egyszerű: Szadat elnök meggyilkolása óta most első ízben újítják meg a tör­vényhozást, a népi gyűlést, így Mubarak tevékenysége most kerül először a mérleg­re. Részleges voksolás ugyan történt már, s tavaly októ­berben sor került a felsőhá­zi választásokra is, de ezek nem tükrözhették teljes mér­tékben a belpolitikai erővi­szonyokat, mivel ezt a vokso­lást az ellenzék minden cso­portja bojkottálta. A kor­mányzó nemzeti demokrata párttal (NDP) szemben álló erők demokratikus választó- jogi . reformokat sürgettek, - s biztosítékokat, követeltek bár­miféle jövőbeli voksolás tisz­taságának garantálására. Az eltelt néhány hónapban azonban alapvetően megvál­tozott a helyzet, s Mubarak pártja most távolról sem re­ménykedhet ilyen könnyű győzelemben. Az elnök nem engedett a választási reform- törvény dolgában, így a vok­solás most vasárnap sem az arányos képviseleti rendszer alapján történik. A választók­nak nem egyéni jelöltekre, hanem pártlistákra kell sza­vazniuk. Ez egyértelműen a jelenleg is elsöprő parla­menti többségre támaszkodó szadatista utódpártnak ked­vez. Ráadásul egy időközben hozott módosító rendelkezés szerint csak olyan csoport ke­rülhet be a törvényhozásba, amely országosan megszer­zi a szavazatok legalább nyolc százalékát. BEHATÁROLT VÁLTOZÁSOK Az ellenzéki erők viszont a tavalyitól eltérően most rendkívül aktív választási kampányt folytattak, s ez je­lentős változást hozhat a het­venes évek manipulált, nem­egyszer 99 százalék körüli „si­kert” eredményező választá­sai, népszavazásai után. Az NDP vezető politikusai a ma­guk részéről természetszerű­leg a Mubarak-kabinet vív­mányait hangsúlyozták. Első­sorban arra hivatkoztak, hogv számottevően növekedtek a szociális kiadások, új munka- alkalmakat teremtettek, és — Szadattal ellentétben — nem­zeti megbékélést, nemzeti összefogást hirdetnek. Ismét valamivel nagyobb jelentősé­get tulajdonítanak az állami szektornak, s a gazdasági ter­vezésnek, fenntartják az alapvető élelmezési cikkek kiterjedt ártámogatását. „Egyiptom — jelentette ki egyik kampánygyűlésen pél­dául Fuad Mohieddin minisz­terelnök — soha nem tér vissza az éhség és szegénység nyomorította múltba.” Az ellenzéki csoportok nem tagadják, hogy Mubarak ve­zetési stílusa módosulást je­lent a Szadat-korszakhoz ké­pest. Elismerik, hogy az el­nök igényli a velük való konzultációt, igaz, érdemi kér­désekben továbbra sem en­ged beleszólást döntéseibe. Figyelmeztetnek azonban, hogy a változás, a gazdasági­politikai lépésváltás ez id: g igen behatárolt maradt. En­nek fő oka szerintük az, hogy csak részben történt meg a leszámolás a Szadat-rendszer maradványaival. Heves viharokat kavarnak a kül- és gazdaságpolitika összefonódó problémái is. A gazdasági elmaradottság ezer­nyi nyűgével küzdő Egyip­tom robbanásszerű népesség- szaporulattal kell, hogy szem­benézzen: a lakosság száma kilenc-tíz havonta egymilli­óval növekszik! Ez nemcsak foglalkoztatási válságot szül, hanem a mezőgazdaság kor­szerűsítését is kikényszeríte- né. A csekély termőterületű, fejletlen agrárstruktúrával ren­delkező, sivatagos ország azon­ban egyelőre képtelen elérni az önellátást élelmiszerből. A legsúlyosabb gond a gabona­hiány, amit mindenekelőtt amerikai szállítmányokkal pótolnak. KÉRDŐJEL: AZ ÜJ-VAFD Washington pedig néhány­szor már jelezte: adott eset­ben kész bevetni a „gabona­fegyvert”. A veszély per sze mindeddig nem komoly, a két ország közt inkább csak fel­színi súrlódások jelentkeztek. Kairó változatlanul ragaszko­dik a Camp David-i külön- béke-rendszerhez, s helyesli a közel-keleti válság rendezésé­re kidolgozott Reagan-féle tervezetet. Igaz, a libanoni háború óta Izraellel erősen lehűlt a viszony, megállt a kapcsolatok normalizálása. Megkezdődött viszont Egyip­tom visszatérése az arab vi­lágba, s a jelek szerint a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezettel történt felsőszintű kibéküléssel párhuzamosan fo­kozatosan megszűnik az évek óta tartó „diplomáciai vesz­tegzár”. Fontos változások játszód­nak le tehát a Nílus partján. S mindehhez járult egy olyan belpolitikai fejlemény, amely helyi megfigyelők szerint je­lentősen kihathat a most va­sárnapi választások kimenete­lére is. Több hónapos jogi huzavona után ugyanis a leg­felsőbb bíróság engedélyezte az Új-Vafd újbóli működését, amely az 1952-es forradalo­mig az ország legbefolyáso­sabb pártja volt. A szervezet régi, nacionalista, független­ségi hagyományokra épít, s igyekszik összefogni vala­mennyi kormányellenes erőt. Tagsága napjainkban megle­hetősen vegyes — akárcsak választási manifesztumuk — s tömegtámogatásáról a legkü­lönbözőbb találgatások kerin­genek. Állítólag néhány rö­vid hónap alatt egy és negyed millió fölé emelkedett taglét­számuk és egyes vezetőik szerint akár a szavazatok ne­gyedét is megszerezhetik. Ez pedig tényleg alaposan fel­forgatná a parlament eddigi rendjét. Csatlakozott soraik­hoz még Mubarak elnök fivé­re is — a választás után ki­derül, hogy ez csak apró po­litikai érdekesség, vagy mé­lyebb átrétegző'1“st *-"Mzű lépés volt-e... Szegő Gábot , 2 NÚGRAD - 1984. május 25., péntek Megnyílt a volt kormányfők tanácskozása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom