Nógrád. 1984. április (40. évfolyam. 78-101. szám)

1984-04-13 / 87. szám

Tanácskozik az országgyűlés 1 Befejeződött a Legfelsőbb (Folytatás az 1. oldalról.) Az alkotmányjogi tanács­nak a javaslat szerint fontos feladata lesz a közreműködés az alkotmány egyes rendelke­zéseinek értelmezésében. En­nek szükségessége, ha nem is túl nagy gyakorisággal, de kétségtelenül felmerülhet, hi­szen az alkotmányos elvek és tételek tartalma a társadalmi­gazdasági viszonyok fejlődése következtében változhat, még­pedig anélkül, hogy az adott alkotmányos rendelkezést mó­dosítani kelene. Az alkot­mányjogi tanács az ország- gyűlésnek számol be tevé­kenységéről, és a tanács, ille­tőleg tagjai választására és visszahívására is az ország- gyűlés jogosult. A tanács összetétele szintén e szerv szoros kapcsolatát tükrözi az országgyűléssel. Szervezeti összetétel Az alkotmányjogi tanács 11—17 tagból áll, akikre a Hazafias Népfront Országos Tanácsa tesz javaslatot: elnö­két, titkárát és tagjainak többségét az országgyűlés a képviselők sorából, a többi tagot pedig más közéleti sze­mélyiségek közül választja meg. Az alkotmányjogi ta­nácsban végzett munkájuk te­kintetében azonban ez utób­biaknak — tehát az alkot­mányjogi tanács nem képvi­selő tagjainak — jogállása azonos az országgyűlési kép­viselőkével. A miniszter végül az al- kományjogi tanács eljárásá­ról szólt. A testület saját kez­deményezésére vagy az ar­ra jogosultak indítványa alap­ján jár el; ilyen indítványt — a javaslatban részletesen felsorolt — felső szintű álla­mi szervek, illetve vezetőik, a társadalmi szervezetek és az érdekképviseleti szervek or­szágos vezető testületéi, to­vábbá a Fővárosi Tanács és a megyei tanácsok tehetnek. Minthogy az alkotmányjogi tanács az állampolgárok és más ügyfelek egyedi ügyei­vel nem foglalkozik, az állam­polgárok közvetlenül nem is fordulhatnak, az alkotmány- jogi tanácshoz. Ha azonban, valamely jogszabály vagy jo­gi iránymutatás alkotmányos­ságának felülvizsgálatát tart­ják szükségesnek, akkor a közérdekű bejelentésekre és javaslatokra vonatkozó szabá­lyok szerint tehetnek indít­ványt az arra illetékes szer­veknek. Ha az alkotmányjo­gi tanács a jogszabály, illet* ve a jogi iránymutatás alkot­mányellenességét állapítja meg, ennek megszüntetése vé­gett először magához a jog­szabályt, illetve a jogi irány- mutatást kibocsátó szervhez fordul. Ezzel egyidejűleg fel­függesztheti az alkotmányel­lenes rendelkezés végrehajtá­sát. Ha a jogszabályt, illető­leg jogi iránymutatást kibo­csátó szerv nem, vagy nem megfelelően intézkedik az al­kotmányellenesség megszün­tésére, akkor az alkotmány- jogi tanács a szükeséges in­tézkedések megtételére jogo­sult szervhez fordul. Az or­szággyűlés és az Elnöki Ta­nács által alkotott jogszabá­lyok esetén az alkotmányel­lenesség kérdésében végső so­ron az Elnöki Tanács és az országgyűlés dönt. Markója Imre befejezésül elmondta: ezek a rendelkezé­sek megfelelő kereteket adnak ahhoz, hogy a megválasztandó alkotmányjogi tanács jól el­láthassa fontos hivatását és az alkotmányosság mind a jogalkotásban, mind a jogal­kalmazás irányításában ma­radéktalanul érvényre jusson. A miniszteri expozét köve­tően dr. Antalffy György (Csongrád m. 9. vk.), a sze­gedi József Attila Tudomány- egyetem tanszékvezető egye­temi tanára a jogi, igazgatá­si és igazságügyi bizottság titkára volt a törvényjavas­lat bizottsági előadója, s az országgyűlési ügyrend kiegé­szítésének beterjesztője. Rá­mutatott: napjainkban össze­függésben gazdasági életünk alakulásával — felgyorsult a jogszabályalkotás, mind több új és új paragrafus születik, s ennek egyik hatása, hogy a szabályozásban növekszik a tévedés lehetősége, időnként jogi, 'szakmai bizonytalanság tapasztalható. Kiemelte: szo­cializmust építő országunk­ban az alkotmányosság min­dig kulcskérdés volt, és az is marad, megtartásának és meg- tarttatásának politikai-állami mechanizmusa folyamatosan működik. Ezután hozzászólások kö­vetkeztek. Dr. Mátay Pál (Fejér m. 3- vk.), nyugalmazott megyei főügyész felszólalásában hang­súlyozta : amennyiben az or­szággyűlés elfogadja az al­kotmányjogi tanácsról szóló törvényjavaslatot, nem csu­pán egy új parlamenti szer­vet hoz létre, ennél sokkal többet tesz: tovább szilárdít­ja a törvényességet, hatékony garanciát teremt arra, hogy az alkotmány valóban a tör­vények törvénye legyen. Dr. Sándor Dezső (Borsod m. 15. vk.), az Edelényi váro­si jogú nagyközségi Tanács elnöke arról szólt, hogy a mai magyar valóság, a társadalmi viszonyokban bekövetkezett változások igénylik és szük­ségessé teszik állami életünk fejlesztését, jogrendünk gaz­dagítását. Megjegyzte: szüksé­gesnek látszik a lakosság jo­gi tudatának tervszerűbb, fo­lyamatos formálása, ismere­teik bővítése. Több hozzászólás nem volt. Dr. Markója Imre igazság­ügyminiszter válaszában kife­jezte egyetértését a képvise­lők által elmondottakkal és megköszönte azt a segítséget, amelyet az országgyűlés tag­jai, bizottságai a törvényja­vaslat előkészítéséhez nyúj­tottak. Az országgyűlés az alkot­mányjogi tanácsról szóló tör­vényjavaslatot elfogadta. A népi ellenőrzés jellegét, társadalmunkban elfoglalt he­lyét határozza meg a törvény- javaslat első szakasza. Esze­rint a népi ellenőrzés általá­nos hatáskörű állami ellenőr­ző szervezet, amely feladata­it az állampolgárok széles ré­tegeinek az ellenőrzési mun­kába történő bevonásával, a társadalmi szervezetekkel együttműködve oldja meg. További követelmény azonban — és a törvényjavaslat ezért egészíti ki a hatályos törvény szövegét azzal —, hogy a né­pi ellenőrzés működjék együtt a társadalmi szervezetekkel. Az alkotmány legutóbbi módosítása révén a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a Minisztertanács tag­ja lett; jogállására és felelős­ségére a miniszterekre vonat­kozó rendelkezések az irány­adók. Ennek megfelelően a javaslat szerint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a Minisztertanács felügyelete alatt áll és irányítja a népi ellenőrzés szervezetét. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnöke — más ellenőrző szervekkel együtt — közreműködik az állami elle­nőrzés irányításával, össze­hangolásával kapcsolatos kor­mányfeladatok ellátásában; beszámol a gazdálkodás fe­lelősségi rendszerének érvé­nyesítéséről; a Minisztertanács elé terjeszti a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság vélemé­nyét az állami költségvetést és a zárszámadást megállapító törvényjavaslatról; ellátja a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság testületi működésével kapcsolatos elnöki tisztet, és irányítja a népi ellenőrzés fő­hivatású tisztségviselőinek, a népi ellenőrzési bizottságok irodáinak munkáját. Bővül a hatáskör Különösen, fontos, időszerű tennivalója a népi ellenőrzés­nek — mondotta a miniszter­elnökhelyettes —, hogy, vizs­gálataival nyújtson segítséget a törvényesség és az állami, állampolgári fegyelem megszi­lárdításához, a nemzeti va­gyon, a nemzeti értékek, a társadalmi tulajdon védelmé­hez és gyarapításához, a kü­lönböző visszaélések — mint például a munka nélkül szer­zett jövedelmek, korrupció, a csúszópénz — és egyéb káros jelenségek leleplezéséhez. Szükségessé vált a népi el­lenőrzés szervezeti rendsze­rének módosítása is, a helyi állami irányítás megváltozott szerkezetének megfelelően. A népi ellenőrzési bizottsá­gok megválasztásával össze­függésben a törvényjavaslat az eddiginél szélesebb körben jutattja érvényre azt az elvet, hogy a hatáskörök gyakorlá­sát azokra a szervezetekre kell bízni, amelyek annak ellátásá­hoz a legtöbb ismerettel ren­delkeznek. Végezetül kifejezte remé­nyét, hogy a tervezett új ren­delkezések hozzájárulnak a népi ellenőrzés eredményes, megbecsült munkájának to­vábbfejlesztéséhez, s ezáltal gazdasági és társadalmi cél­jaink megvalósításához. Szokola Károlyné dr. (So­mogy m. 8. vk.), a Somogy megyei Tanács továbbképző intézetének igazgatója, a jo­gi, igazgatási és igazságügyi bizottság tagja, a törvényja­vaslat bizottsági előadója el­mondotta : az országgyűlés terv- és költségvetési, vala­mint jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottsága együttes ülésen vitatta meg a népi el­lenőrzésről szóló törvény mó­dosításáról előterjesztett tör­vényjavaslatot. Az együttes ülés a törvény módosítását az előterjesztésben foglaltak szerint — egy változtatással kiegészítve — tartotta helyes­nek. Javaslatuk, hogy a tör­vény mondja ki, a nemzeti vagyon megőrzése mellett an­nak gyarapítási kötelezettsé­gét is. Az országgyűlés a törvény- javaslatot általánosságban és a már megszavazott módosí­tással egyhangúlag elfogadta. Ezután Köpeczi Béla mű­velődési miniszter terjesztette a képviselők elé a köz- és fel­sőoktatás távlati fejlesztési programjával kapcsolatos el-, gondolásokat. Tanács ülésszaka Moszkvában csütörtökön befejeződött a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülés­szaka. Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke ismertette a kormány összetételét, amit a képviselők egyhangú szava­zassál elfogadtak. Egyhangú szavazással hatá­rozatot fogadtak el az általá­nos és a középfokú oktatás reformjáról. A reform terve­zetét Gejdar Alijev, az SZKP KB PB tagja, első miniszter­elnök-helyettes terjesztette a képviselők elé. Ugyancsak csütörtökön vá­lasztották meg a népi ellen­őrzési bizottságot, amelynek elnöke ismét Alekszej Skol- nyikov lett. A Szovjetunió legfelsőbb bírósága elnöké­nek tisztét a jövőben Vla­gyimir Tyerebilov tölti be. A Szovjetunió legfőbb ügyészé­vé ismét Alekszandr Rekun- kovot nevezték ki. (MTI) ■Megkezdődtek a magyar—olasz tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) A tájékoztatást követően Bettino Craxi köszönetét mon­dott a szívélyes fogadtatásért, s annak a véleményének adott kifejezést, hogy ez a lá­togatás is hozzájárul az orszá­gaink közötti együttműködés formáinak bővítéséhez. Elis­meréssel szólt a mindkét or­szágban jól funkcionáló szö­vetkezeti mozgalomról. Az olasz vendégek különös érdeklődést tanúsítottak a vadkacsatenyésztés iránt. A tsz-elnök szavaiból kiderült, hogy a feldolgozott, tisztított szárnyasok egy részét nyugati exportként értékesítik jelen­tős mennyiséget juttatnak el ebből Olaszországba, csakúgy mint a vácszentlásztói lucer­nából. A vendégek egy olasz szob­rászművész parasztasszonyt ábrázoló kisplasztikájával ajándékozták meg a szövetke­zet dolgozóit, akik viszonzásul a tájegység népviseletét is tűk rozo népművészeti babá­val kedveskedtek. A program üzemlátogatás­sal folytatódott: az olasz kor­mányfő megtekintette a 98 százalékban gépesített tehe­nészeti telepet — ahonnan évente 4 és fél millió liter te­jet szállítanak el a környező községek, falvak üzleteibe —, valmaint a tsz kenyérgyárát. A vácszentlászlói látogatás Laki József tsz-gazda háztáji gazdaságának megtekintésével fejeződött be, ahol a fólia­sátrakban korai salátát ter­melnek. Bettino Craxi — útban Bu­dapest felé — a Gödöllői Agrártudományi Egyetem au­lájában megtekintette Ameri­go Tot „A mag apoteózisa” című alkotását, amelyet az idős művész tavaly ajándé­kozott az oktatási intézmény­nek. Délután a Parlament De- legációs-termében plenáris üléssel folytatódott a ma­gyar—olasz kormányfői talál­kozó. Lázár György és felesége este a Parlament Vadász­termében díszvacsorát adott Bettino Craxi és felesége tiszteletére. A vacsorán a két kormányfő pohárköszöntőt mondott. (MTI) Köpeczi Béla művelődési miniszter expozéja Borbándi János expozéja Ezután Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyette­se tartotta meg expozéját a népi ellenőrzésről szóló tör­vény módosításával kapcsola­tos törvényjavaslatról. Borbándi János miniszter­elnök-helyettes expozéja. Borbándi János bevezetőben elmondotta: szocialista társa­dalmi rendszerünkben az ál­lami és a társadalmi ellenőr­zés a munkásosztály és az egész dolgozó nép érdekeit szolgálja, céljaink valóra vál­tását segíti. Fontos szerepe van az ellenőrzésben a dol­gozók személyes részvételé­nek, a szocialista demokrácia különféle intézményeinek: a közéleti, az üzemi és a lakó­helyi demokrácia számos fó­rumának. Az állami munkában az irá­nyítás és az igazgatás vala­mennyi területének nélkülöz­hetetlen eszköze, a vezetői te­vékenység elválaszthatatlan, szerves része az ellenőrzés. A párt és a kormány min­dig megkülönböztetett figyel­met fordított az ellenőrzési rendszer különböző formáinak erősítésére. Jól példázza ezt, hogy a második — a ma is hatályos — népi ellenőrzési törvény megalkotására a gaz­daságirányítási reform meg­indulásával egyidőben, 1968- ban került sor. Módosítások kellenek A Minisztertanács elnökhe­lyettese megállapította: a né­pi ellenőrzésre vonatkozó ha­tályos jogszabályok felülvizs­gálata során arra az ered­ményre jutottak, hogy új tör­vény megalkotására nincs szükség. A hatályos törvényen csupán azokat a módosításo­kat kell elvégezni, amelyek a népi ellenőrzés feladatainak hatékonyabb és magasabb színvonalon történő ellátásá­hoz szükségesek, illetve ame­lyek az idő közben megjelent új jogszabályok folytán idő­szerűvé váltak. Ezt szolgálja a most előterjesztett törvény­javaslat. NÓGRÁD — 1984. április 13., péntek A művelődési tárca vezető­je elöljáróban elmondotta: az új társadalom építésének tör­ténetében első alkalommal ke­rült sor arra, hogy az ország legfőbb népképviseleti szer­ve, a teljes, és nemcsak a közoktatási rendszer helyze­tét és fejlesztési feladatait megvitatja. Ez egyszerre bi­zonyítja a tárgy jelentőségét és a társadalom érdeklődését. 1972-ben az állami oktatás helyzetéről és feladatairól hoztunk határozatot, amely a tartalmi korszerűsítés irá­nyának kijelölésében ma is érvényes. Az oktatás forradalmi át­alakulásának eredményekép­pen emelkedett egész népünk kulturális színvonala. A tár­sadalom átalakulásának és ezen belül az oktatás — és fő­leg a felsőoktatás — fejlődé­sének köszönhetjük, hogy kialakult egy új, mintegy fél- millií diplomásból és más, az irányításban részt vevő ér­telmiségiből álló réteg, amely­nek nagy része a fizikai dol­gozókkal és alkalmazottakkal együtt — sikeresen oldja meg az ország előtt álló gazdasági­társadalmi, tudományos és kulturális feladatokat. Azt tapasztaljuk, hogy az iskolák­ból kilépő fiatalok jelentős ré­szének anyanyelvi kultúrája, szóbeli és írásbeli kifejező- készsége gyenge. Háttérbe szorulnak olyan humanista értékek, mint a munka, az önként vállalt fegyelem, a fe­lelősséggel párosuló szabad­ság. a közösség megbecsülése és az érte vállalt szolgálat. Helytelen volna mindezért egyedül az iskolát felelőssé tenni — jelentette ki a mi­niszter. Ugyancsak felelős a család, a felnőttközösség és felelősek azok a tömegkom­munikációs és közművelődési intézmények, amelyek maguk is részt vesznek a fiatalok művelésében, közösségi életük alakításában. A közoktatás és a felsőokta­tás további korszerűsítését te­hát részben az új társadalmi feladatok, részben az iskola- rendszeren belüli ellentmon­dások és gyengeségek teszik szükségessé. A tudományos-technikai haladás és a gazdasági-társa­dalmi fejlődés nálunk is megköveteli, hogy az oktatás tartalmát tovább fejlesszük, illetve módosítsuk. Ennek ér­telmében arra törekszünk, hogy az általános műveltség szerepét az egész oktatási rendszeren belül egyetemle­gesen növeljük; széles alapú, több foglalkozási ágban is használható szakmai ismere­teket, úgynevezett szakmai alapképzést adjunk. A fej­lesztésben az elsőbbséget az általános iskolának kell biz­tosítanunk, nemcsak azért, mert ez adja a mindenki szá­mára kötelező és elérhető alapműveltséget, hanem azért is, mert munkájának javítása nélkül a közép- és felsőfokú oktatás fejlesztése sem lehet­séges. A szakközépiskolát alkal­massá kell tenni a széles ala­pú szakmai képzésre, de a továbbtanulást ösztönző felké­szítő tevékenységre is. Ehhez alapvető társadalmi érdekek fűződnek, hiszen a fizikai dol­gozók gyermekeinek többsége a szakközépiskolában tanul. A szakmunkásképző iskola az első két évben a közisme­reti oktatást és a szakmai alapképzést végezze, a befe­jező szakaszban a gyakorla­ti képzés kerüljön a vállala­tok hatáskörébe. Javasoljuk, hogy a nagyvállalatok — ott, ahol erre a feltételek megér­tek — maguk is létesítsenek szakmunkásképző iskolát. A tapasztalat azt mutatja, hogy magában az állami oktatási rendszerben nem valósítható meg a konkrét munkakörök­re való képzés. Az iskola ak­kor járulhat hozzá valóban korszerű módon a gazdaság fejlesztéséhez, ha a fiatalokat képessé teszi arra, hogy meg­felelő általános műveltség és széles körű szakmai képzett­ség birtokában az új feltéte­lekhez alkalmazkodja­nak szakmaváltás, át­képzés vagy továbbképzés for­májában is. A gyakorlati kép­zést eredményesebben lehet végezni az üzemekben. A művelődési tárca vezető­je kiemelte: a t'eljesztési program megvalósításának kulcskérdése, hogy lesz-e ele­gendő számú és megfelelően felkészült pedagógus. A kormány figyelemmel kí­séri a pedagógusok élet- és munkakörülményeinek alaku­lását és a társadalom teherbí­ró képességét mérlegelve napi­renden tartja a közoktatásban dolgozó pedagógusok anyagi helyzetének javítását. A demográfiai hullám to­vábbra is indokolja az álta­lános iskolai tanteremépítés folytatását, ugyanakkor szük­ségessé teszi, hogy a közép­fokon is felkészüljünk a mos­taninál mintegy 150 ezerrel több tanuló fogadására. A nagyobb létszámú korosztá­lyok 1988-tól érik el a közép­fokú intézményeket. Ez a középiskolai hálózat jelentős bővítését, mintegy 3500 tan­terem építését követeli meg. Célunk az iskolák önálló­ságának erősítése, belső tar­talmi-pedagógiai munkájuk fejlesztése, az iskolai közös­ségek kibontakoztatása — hangzotatta Köpeczi Béla. A felsőoktatásban fő fel­adatunknak tartjuk az okta­tás tartalmi struktúrájának átalakítását és színvonalá­nak emelését. Célunk: olyan szakemberek képzése, akik mint értelmiségiek el tudják látni irányítói, a kultúrát al­kotó és közvetítő, közvéle­mény-alakító funkcióikat. Szük­séges tehát a felsőoktatáson belül is több lehetőséget te­remteni a társadalom és a természettudományi ismere­tek oktatására, elsajátítására, az általános és szakmai tár­gyak keretében egyaránt. A hallgatóknak a közművelődé­si és közösségi tevékenysé­gekben való aktív részvétele nemcsak a személyiséget for­málja, de lehetővé teszi az értelmiség kultúraközvetítő közéleti szerepének gyakorlá­sát is. A felsőoktatásban is előtérbe kívánjuk állítani a szakmai alapozóképzést, amely szélesebb tájékozódást tesz lehetővé, több szakmá­ban felhasználható tudást ad, és amelyre szűkebb szako­sodás is épülhet. A magas színvonalú felső­oktatás nem lehet meg ma­gas színvonalú kutatás nél­kül. Ennek érdekében javí­tanunk kell a felsőoktatási kutatások anyagi bázisát, tech_ nikai és szervezeti feltétele­it. A miniszter ezután arról szólt, hogy a következő öt­éves tervben folytatódnak a megkezdett egyetemi rekonst­rukciók, új diákszociális lé­tesítményeket építünk, javí­tunk az egyetemek, főisko­lák műszer- és gépellátásán. Ennél jelentősebb fejlesztés­re csak az 1990 utáni idő­szakban kerülhet sor. Ügy vélem — mondotta be­fejezésül Köpeczi Béla —, hogy a közoktatás és a felső- oktatás fejlesztésének előter­jesztett programja olyan reá­lis — vagy, ha úgy tetszik realista — folyamatos, a kor kívánalmainak megfelelő vál­toztatásokat tesz lehetővé, amelyek a következő másfél évtizedben szolgálni tudják a tartalmi, szervezeti, irányí­tási korszerűsítést és megfe­lelő gazdasági feltételek biz­tosítása esetén elő tudják ké­szíteni a későbbi, még na­gyobb arányú minőségi fejlő­dést. Köpeczi Béla expozéja után Medvetzky Antalné, Váczi Ist­vánná, dr. Petri Gábor, Fáb- ryné Dobai Ilona, Biszku Bé­la, dr. Csendes Béláné, Bor­sos János, dr. Varga János, Karakas László, Szurgyi Ist­vánná, dr. Tóth János, dr. Zsolnai Mária. Tarjányi Bé­láné, Bódis Gábor képviselők felszólalása következett. Ezzel az országgyűlés tava­szi ülésszakának első napja véget ért. Az országgyűlés ma délelőtt folytatja munkáját. _ (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom