Nógrád. 1984. április (40. évfolyam. 78-101. szám)
1984-04-13 / 87. szám
Tanácskozik az országgyűlés 1 Befejeződött a Legfelsőbb (Folytatás az 1. oldalról.) Az alkotmányjogi tanácsnak a javaslat szerint fontos feladata lesz a közreműködés az alkotmány egyes rendelkezéseinek értelmezésében. Ennek szükségessége, ha nem is túl nagy gyakorisággal, de kétségtelenül felmerülhet, hiszen az alkotmányos elvek és tételek tartalma a társadalmigazdasági viszonyok fejlődése következtében változhat, mégpedig anélkül, hogy az adott alkotmányos rendelkezést módosítani kelene. Az alkotmányjogi tanács az ország- gyűlésnek számol be tevékenységéről, és a tanács, illetőleg tagjai választására és visszahívására is az ország- gyűlés jogosult. A tanács összetétele szintén e szerv szoros kapcsolatát tükrözi az országgyűléssel. Szervezeti összetétel Az alkotmányjogi tanács 11—17 tagból áll, akikre a Hazafias Népfront Országos Tanácsa tesz javaslatot: elnökét, titkárát és tagjainak többségét az országgyűlés a képviselők sorából, a többi tagot pedig más közéleti személyiségek közül választja meg. Az alkotmányjogi tanácsban végzett munkájuk tekintetében azonban ez utóbbiaknak — tehát az alkotmányjogi tanács nem képviselő tagjainak — jogállása azonos az országgyűlési képviselőkével. A miniszter végül az al- kományjogi tanács eljárásáról szólt. A testület saját kezdeményezésére vagy az arra jogosultak indítványa alapján jár el; ilyen indítványt — a javaslatban részletesen felsorolt — felső szintű állami szervek, illetve vezetőik, a társadalmi szervezetek és az érdekképviseleti szervek országos vezető testületéi, továbbá a Fővárosi Tanács és a megyei tanácsok tehetnek. Minthogy az alkotmányjogi tanács az állampolgárok és más ügyfelek egyedi ügyeivel nem foglalkozik, az állampolgárok közvetlenül nem is fordulhatnak, az alkotmány- jogi tanácshoz. Ha azonban, valamely jogszabály vagy jogi iránymutatás alkotmányosságának felülvizsgálatát tartják szükségesnek, akkor a közérdekű bejelentésekre és javaslatokra vonatkozó szabályok szerint tehetnek indítványt az arra illetékes szerveknek. Ha az alkotmányjogi tanács a jogszabály, illet* ve a jogi iránymutatás alkotmányellenességét állapítja meg, ennek megszüntetése végett először magához a jogszabályt, illetve a jogi irány- mutatást kibocsátó szervhez fordul. Ezzel egyidejűleg felfüggesztheti az alkotmányellenes rendelkezés végrehajtását. Ha a jogszabályt, illetőleg jogi iránymutatást kibocsátó szerv nem, vagy nem megfelelően intézkedik az alkotmányellenesség megszüntésére, akkor az alkotmány- jogi tanács a szükeséges intézkedések megtételére jogosult szervhez fordul. Az országgyűlés és az Elnöki Tanács által alkotott jogszabályok esetén az alkotmányellenesség kérdésében végső soron az Elnöki Tanács és az országgyűlés dönt. Markója Imre befejezésül elmondta: ezek a rendelkezések megfelelő kereteket adnak ahhoz, hogy a megválasztandó alkotmányjogi tanács jól elláthassa fontos hivatását és az alkotmányosság mind a jogalkotásban, mind a jogalkalmazás irányításában maradéktalanul érvényre jusson. A miniszteri expozét követően dr. Antalffy György (Csongrád m. 9. vk.), a szegedi József Attila Tudomány- egyetem tanszékvezető egyetemi tanára a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság titkára volt a törvényjavaslat bizottsági előadója, s az országgyűlési ügyrend kiegészítésének beterjesztője. Rámutatott: napjainkban összefüggésben gazdasági életünk alakulásával — felgyorsult a jogszabályalkotás, mind több új és új paragrafus születik, s ennek egyik hatása, hogy a szabályozásban növekszik a tévedés lehetősége, időnként jogi, 'szakmai bizonytalanság tapasztalható. Kiemelte: szocializmust építő országunkban az alkotmányosság mindig kulcskérdés volt, és az is marad, megtartásának és meg- tarttatásának politikai-állami mechanizmusa folyamatosan működik. Ezután hozzászólások következtek. Dr. Mátay Pál (Fejér m. 3- vk.), nyugalmazott megyei főügyész felszólalásában hangsúlyozta : amennyiben az országgyűlés elfogadja az alkotmányjogi tanácsról szóló törvényjavaslatot, nem csupán egy új parlamenti szervet hoz létre, ennél sokkal többet tesz: tovább szilárdítja a törvényességet, hatékony garanciát teremt arra, hogy az alkotmány valóban a törvények törvénye legyen. Dr. Sándor Dezső (Borsod m. 15. vk.), az Edelényi városi jogú nagyközségi Tanács elnöke arról szólt, hogy a mai magyar valóság, a társadalmi viszonyokban bekövetkezett változások igénylik és szükségessé teszik állami életünk fejlesztését, jogrendünk gazdagítását. Megjegyzte: szükségesnek látszik a lakosság jogi tudatának tervszerűbb, folyamatos formálása, ismereteik bővítése. Több hozzászólás nem volt. Dr. Markója Imre igazságügyminiszter válaszában kifejezte egyetértését a képviselők által elmondottakkal és megköszönte azt a segítséget, amelyet az országgyűlés tagjai, bizottságai a törvényjavaslat előkészítéséhez nyújtottak. Az országgyűlés az alkotmányjogi tanácsról szóló törvényjavaslatot elfogadta. A népi ellenőrzés jellegét, társadalmunkban elfoglalt helyét határozza meg a törvény- javaslat első szakasza. Eszerint a népi ellenőrzés általános hatáskörű állami ellenőrző szervezet, amely feladatait az állampolgárok széles rétegeinek az ellenőrzési munkába történő bevonásával, a társadalmi szervezetekkel együttműködve oldja meg. További követelmény azonban — és a törvényjavaslat ezért egészíti ki a hatályos törvény szövegét azzal —, hogy a népi ellenőrzés működjék együtt a társadalmi szervezetekkel. Az alkotmány legutóbbi módosítása révén a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a Minisztertanács tagja lett; jogállására és felelősségére a miniszterekre vonatkozó rendelkezések az irányadók. Ennek megfelelően a javaslat szerint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a Minisztertanács felügyelete alatt áll és irányítja a népi ellenőrzés szervezetét. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke — más ellenőrző szervekkel együtt — közreműködik az állami ellenőrzés irányításával, összehangolásával kapcsolatos kormányfeladatok ellátásában; beszámol a gazdálkodás felelősségi rendszerének érvényesítéséről; a Minisztertanács elé terjeszti a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság véleményét az állami költségvetést és a zárszámadást megállapító törvényjavaslatról; ellátja a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság testületi működésével kapcsolatos elnöki tisztet, és irányítja a népi ellenőrzés főhivatású tisztségviselőinek, a népi ellenőrzési bizottságok irodáinak munkáját. Bővül a hatáskör Különösen, fontos, időszerű tennivalója a népi ellenőrzésnek — mondotta a miniszterelnökhelyettes —, hogy, vizsgálataival nyújtson segítséget a törvényesség és az állami, állampolgári fegyelem megszilárdításához, a nemzeti vagyon, a nemzeti értékek, a társadalmi tulajdon védelméhez és gyarapításához, a különböző visszaélések — mint például a munka nélkül szerzett jövedelmek, korrupció, a csúszópénz — és egyéb káros jelenségek leleplezéséhez. Szükségessé vált a népi ellenőrzés szervezeti rendszerének módosítása is, a helyi állami irányítás megváltozott szerkezetének megfelelően. A népi ellenőrzési bizottságok megválasztásával összefüggésben a törvényjavaslat az eddiginél szélesebb körben jutattja érvényre azt az elvet, hogy a hatáskörök gyakorlását azokra a szervezetekre kell bízni, amelyek annak ellátásához a legtöbb ismerettel rendelkeznek. Végezetül kifejezte reményét, hogy a tervezett új rendelkezések hozzájárulnak a népi ellenőrzés eredményes, megbecsült munkájának továbbfejlesztéséhez, s ezáltal gazdasági és társadalmi céljaink megvalósításához. Szokola Károlyné dr. (Somogy m. 8. vk.), a Somogy megyei Tanács továbbképző intézetének igazgatója, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság tagja, a törvényjavaslat bizottsági előadója elmondotta : az országgyűlés terv- és költségvetési, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága együttes ülésen vitatta meg a népi ellenőrzésről szóló törvény módosításáról előterjesztett törvényjavaslatot. Az együttes ülés a törvény módosítását az előterjesztésben foglaltak szerint — egy változtatással kiegészítve — tartotta helyesnek. Javaslatuk, hogy a törvény mondja ki, a nemzeti vagyon megőrzése mellett annak gyarapítási kötelezettségét is. Az országgyűlés a törvény- javaslatot általánosságban és a már megszavazott módosítással egyhangúlag elfogadta. Ezután Köpeczi Béla művelődési miniszter terjesztette a képviselők elé a köz- és felsőoktatás távlati fejlesztési programjával kapcsolatos el-, gondolásokat. Tanács ülésszaka Moszkvában csütörtökön befejeződött a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka. Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke ismertette a kormány összetételét, amit a képviselők egyhangú szavazassál elfogadtak. Egyhangú szavazással határozatot fogadtak el az általános és a középfokú oktatás reformjáról. A reform tervezetét Gejdar Alijev, az SZKP KB PB tagja, első miniszterelnök-helyettes terjesztette a képviselők elé. Ugyancsak csütörtökön választották meg a népi ellenőrzési bizottságot, amelynek elnöke ismét Alekszej Skol- nyikov lett. A Szovjetunió legfelsőbb bírósága elnökének tisztét a jövőben Vlagyimir Tyerebilov tölti be. A Szovjetunió legfőbb ügyészévé ismét Alekszandr Rekun- kovot nevezték ki. (MTI) ■Megkezdődtek a magyar—olasz tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) A tájékoztatást követően Bettino Craxi köszönetét mondott a szívélyes fogadtatásért, s annak a véleményének adott kifejezést, hogy ez a látogatás is hozzájárul az országaink közötti együttműködés formáinak bővítéséhez. Elismeréssel szólt a mindkét országban jól funkcionáló szövetkezeti mozgalomról. Az olasz vendégek különös érdeklődést tanúsítottak a vadkacsatenyésztés iránt. A tsz-elnök szavaiból kiderült, hogy a feldolgozott, tisztított szárnyasok egy részét nyugati exportként értékesítik jelentős mennyiséget juttatnak el ebből Olaszországba, csakúgy mint a vácszentlásztói lucernából. A vendégek egy olasz szobrászművész parasztasszonyt ábrázoló kisplasztikájával ajándékozták meg a szövetkezet dolgozóit, akik viszonzásul a tájegység népviseletét is tűk rozo népművészeti babával kedveskedtek. A program üzemlátogatással folytatódott: az olasz kormányfő megtekintette a 98 százalékban gépesített tehenészeti telepet — ahonnan évente 4 és fél millió liter tejet szállítanak el a környező községek, falvak üzleteibe —, valmaint a tsz kenyérgyárát. A vácszentlászlói látogatás Laki József tsz-gazda háztáji gazdaságának megtekintésével fejeződött be, ahol a fóliasátrakban korai salátát termelnek. Bettino Craxi — útban Budapest felé — a Gödöllői Agrártudományi Egyetem aulájában megtekintette Amerigo Tot „A mag apoteózisa” című alkotását, amelyet az idős művész tavaly ajándékozott az oktatási intézménynek. Délután a Parlament De- legációs-termében plenáris üléssel folytatódott a magyar—olasz kormányfői találkozó. Lázár György és felesége este a Parlament Vadásztermében díszvacsorát adott Bettino Craxi és felesége tiszteletére. A vacsorán a két kormányfő pohárköszöntőt mondott. (MTI) Köpeczi Béla művelődési miniszter expozéja Borbándi János expozéja Ezután Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese tartotta meg expozéját a népi ellenőrzésről szóló törvény módosításával kapcsolatos törvényjavaslatról. Borbándi János miniszterelnök-helyettes expozéja. Borbándi János bevezetőben elmondotta: szocialista társadalmi rendszerünkben az állami és a társadalmi ellenőrzés a munkásosztály és az egész dolgozó nép érdekeit szolgálja, céljaink valóra váltását segíti. Fontos szerepe van az ellenőrzésben a dolgozók személyes részvételének, a szocialista demokrácia különféle intézményeinek: a közéleti, az üzemi és a lakóhelyi demokrácia számos fórumának. Az állami munkában az irányítás és az igazgatás valamennyi területének nélkülözhetetlen eszköze, a vezetői tevékenység elválaszthatatlan, szerves része az ellenőrzés. A párt és a kormány mindig megkülönböztetett figyelmet fordított az ellenőrzési rendszer különböző formáinak erősítésére. Jól példázza ezt, hogy a második — a ma is hatályos — népi ellenőrzési törvény megalkotására a gazdaságirányítási reform megindulásával egyidőben, 1968- ban került sor. Módosítások kellenek A Minisztertanács elnökhelyettese megállapította: a népi ellenőrzésre vonatkozó hatályos jogszabályok felülvizsgálata során arra az eredményre jutottak, hogy új törvény megalkotására nincs szükség. A hatályos törvényen csupán azokat a módosításokat kell elvégezni, amelyek a népi ellenőrzés feladatainak hatékonyabb és magasabb színvonalon történő ellátásához szükségesek, illetve amelyek az idő közben megjelent új jogszabályok folytán időszerűvé váltak. Ezt szolgálja a most előterjesztett törvényjavaslat. NÓGRÁD — 1984. április 13., péntek A művelődési tárca vezetője elöljáróban elmondotta: az új társadalom építésének történetében első alkalommal került sor arra, hogy az ország legfőbb népképviseleti szerve, a teljes, és nemcsak a közoktatási rendszer helyzetét és fejlesztési feladatait megvitatja. Ez egyszerre bizonyítja a tárgy jelentőségét és a társadalom érdeklődését. 1972-ben az állami oktatás helyzetéről és feladatairól hoztunk határozatot, amely a tartalmi korszerűsítés irányának kijelölésében ma is érvényes. Az oktatás forradalmi átalakulásának eredményeképpen emelkedett egész népünk kulturális színvonala. A társadalom átalakulásának és ezen belül az oktatás — és főleg a felsőoktatás — fejlődésének köszönhetjük, hogy kialakult egy új, mintegy fél- millií diplomásból és más, az irányításban részt vevő értelmiségiből álló réteg, amelynek nagy része a fizikai dolgozókkal és alkalmazottakkal együtt — sikeresen oldja meg az ország előtt álló gazdaságitársadalmi, tudományos és kulturális feladatokat. Azt tapasztaljuk, hogy az iskolákból kilépő fiatalok jelentős részének anyanyelvi kultúrája, szóbeli és írásbeli kifejező- készsége gyenge. Háttérbe szorulnak olyan humanista értékek, mint a munka, az önként vállalt fegyelem, a felelősséggel párosuló szabadság. a közösség megbecsülése és az érte vállalt szolgálat. Helytelen volna mindezért egyedül az iskolát felelőssé tenni — jelentette ki a miniszter. Ugyancsak felelős a család, a felnőttközösség és felelősek azok a tömegkommunikációs és közművelődési intézmények, amelyek maguk is részt vesznek a fiatalok művelésében, közösségi életük alakításában. A közoktatás és a felsőoktatás további korszerűsítését tehát részben az új társadalmi feladatok, részben az iskola- rendszeren belüli ellentmondások és gyengeségek teszik szükségessé. A tudományos-technikai haladás és a gazdasági-társadalmi fejlődés nálunk is megköveteli, hogy az oktatás tartalmát tovább fejlesszük, illetve módosítsuk. Ennek értelmében arra törekszünk, hogy az általános műveltség szerepét az egész oktatási rendszeren belül egyetemlegesen növeljük; széles alapú, több foglalkozási ágban is használható szakmai ismereteket, úgynevezett szakmai alapképzést adjunk. A fejlesztésben az elsőbbséget az általános iskolának kell biztosítanunk, nemcsak azért, mert ez adja a mindenki számára kötelező és elérhető alapműveltséget, hanem azért is, mert munkájának javítása nélkül a közép- és felsőfokú oktatás fejlesztése sem lehetséges. A szakközépiskolát alkalmassá kell tenni a széles alapú szakmai képzésre, de a továbbtanulást ösztönző felkészítő tevékenységre is. Ehhez alapvető társadalmi érdekek fűződnek, hiszen a fizikai dolgozók gyermekeinek többsége a szakközépiskolában tanul. A szakmunkásképző iskola az első két évben a közismereti oktatást és a szakmai alapképzést végezze, a befejező szakaszban a gyakorlati képzés kerüljön a vállalatok hatáskörébe. Javasoljuk, hogy a nagyvállalatok — ott, ahol erre a feltételek megértek — maguk is létesítsenek szakmunkásképző iskolát. A tapasztalat azt mutatja, hogy magában az állami oktatási rendszerben nem valósítható meg a konkrét munkakörökre való képzés. Az iskola akkor járulhat hozzá valóban korszerű módon a gazdaság fejlesztéséhez, ha a fiatalokat képessé teszi arra, hogy megfelelő általános műveltség és széles körű szakmai képzettség birtokában az új feltételekhez alkalmazkodjanak szakmaváltás, átképzés vagy továbbképzés formájában is. A gyakorlati képzést eredményesebben lehet végezni az üzemekben. A művelődési tárca vezetője kiemelte: a t'eljesztési program megvalósításának kulcskérdése, hogy lesz-e elegendő számú és megfelelően felkészült pedagógus. A kormány figyelemmel kíséri a pedagógusok élet- és munkakörülményeinek alakulását és a társadalom teherbíró képességét mérlegelve napirenden tartja a közoktatásban dolgozó pedagógusok anyagi helyzetének javítását. A demográfiai hullám továbbra is indokolja az általános iskolai tanteremépítés folytatását, ugyanakkor szükségessé teszi, hogy a középfokon is felkészüljünk a mostaninál mintegy 150 ezerrel több tanuló fogadására. A nagyobb létszámú korosztályok 1988-tól érik el a középfokú intézményeket. Ez a középiskolai hálózat jelentős bővítését, mintegy 3500 tanterem építését követeli meg. Célunk az iskolák önállóságának erősítése, belső tartalmi-pedagógiai munkájuk fejlesztése, az iskolai közösségek kibontakoztatása — hangzotatta Köpeczi Béla. A felsőoktatásban fő feladatunknak tartjuk az oktatás tartalmi struktúrájának átalakítását és színvonalának emelését. Célunk: olyan szakemberek képzése, akik mint értelmiségiek el tudják látni irányítói, a kultúrát alkotó és közvetítő, közvélemény-alakító funkcióikat. Szükséges tehát a felsőoktatáson belül is több lehetőséget teremteni a társadalom és a természettudományi ismeretek oktatására, elsajátítására, az általános és szakmai tárgyak keretében egyaránt. A hallgatóknak a közművelődési és közösségi tevékenységekben való aktív részvétele nemcsak a személyiséget formálja, de lehetővé teszi az értelmiség kultúraközvetítő közéleti szerepének gyakorlását is. A felsőoktatásban is előtérbe kívánjuk állítani a szakmai alapozóképzést, amely szélesebb tájékozódást tesz lehetővé, több szakmában felhasználható tudást ad, és amelyre szűkebb szakosodás is épülhet. A magas színvonalú felsőoktatás nem lehet meg magas színvonalú kutatás nélkül. Ennek érdekében javítanunk kell a felsőoktatási kutatások anyagi bázisát, tech_ nikai és szervezeti feltételeit. A miniszter ezután arról szólt, hogy a következő ötéves tervben folytatódnak a megkezdett egyetemi rekonstrukciók, új diákszociális létesítményeket építünk, javítunk az egyetemek, főiskolák műszer- és gépellátásán. Ennél jelentősebb fejlesztésre csak az 1990 utáni időszakban kerülhet sor. Ügy vélem — mondotta befejezésül Köpeczi Béla —, hogy a közoktatás és a felső- oktatás fejlesztésének előterjesztett programja olyan reális — vagy, ha úgy tetszik realista — folyamatos, a kor kívánalmainak megfelelő változtatásokat tesz lehetővé, amelyek a következő másfél évtizedben szolgálni tudják a tartalmi, szervezeti, irányítási korszerűsítést és megfelelő gazdasági feltételek biztosítása esetén elő tudják készíteni a későbbi, még nagyobb arányú minőségi fejlődést. Köpeczi Béla expozéja után Medvetzky Antalné, Váczi Istvánná, dr. Petri Gábor, Fáb- ryné Dobai Ilona, Biszku Béla, dr. Csendes Béláné, Borsos János, dr. Varga János, Karakas László, Szurgyi Istvánná, dr. Tóth János, dr. Zsolnai Mária. Tarjányi Béláné, Bódis Gábor képviselők felszólalása következett. Ezzel az országgyűlés tavaszi ülésszakának első napja véget ért. Az országgyűlés ma délelőtt folytatja munkáját. _ (MTI)
