Nógrád. 1984. április (40. évfolyam. 78-101. szám)
1984-04-13 / 87. szám
Bátrabban szólni a szocialista építés eredményeiről A belorusz vendég ma elutazik Nógrádból Tegnap Salgótarjánban folytatta Nógrád megyei programját Pavlov Szavelij Jeji- movics, a történelemtudományok kandidátusa, a Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottságának osztály- vezetője. Rövid látogatást tett a legendás hírű Nógrádi Sándor vezette partizáncsoport harcálláspontján, a karancs- berénvi emlékmúzeumban. Ezt követően az Üvegipari Művek Salgótarjáni Síküveggyárába vezetett a vendég útja. Lőcsei József igazgató- helvettes tájékoztatója után rövid gyárlátogatás következett a dinamikusan fejlődő, több mint kétezer munkást foglalkoztató nagyüzemben. Délután az MSZMP Nógrád megyei Oktatási Igazgatósagán tartott előadást Pavlov Szavelij Jefimovics, amelyen az intézmény tanárai, a megyei, a városi, a nagyközségi pártbizottságok képviselői, vezető propagandisták és a párt- iskolai hallgatók vettek részt. Ott volt dr. Gordos János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottságának titkára. Az Ideológiai harc időszerű kérdéseiről szólva, az előadó elmondotta: a két ellentétes világnézet között éles ideológiai harc folyik, amelynek kimenetelétől nem kismértékben függ az emberiség jövője. Az Amerikai Egyesült Államok folytonos kihívásait, törekvését a két rendszer közti konfrontációra a világ népei mindinkább felismerik. Közülük egyre többen szállnak síkra a béke, az emberi civilizáció védelmében. A későbbiekben arról beszélt, hogy az Amerikai Egyesült Államok igyekszik kihasználni a gazdasági, politikai erejét, lehetőségeit saját szövetségesei, a fejlődő országok, de mindenekelőtt a Szovjetunió, a szocialista országok ellen. Részletesen elemezte a burzsoá propaganda tartalmát, fő területeit, eszközeit és módszereit. Kiemelte, hogy a burzsoá propaganda habozás nélkül kihasználja a szocializmus építésének gyakorlatában jelentkező gondokat, nehézségeket és a fiatal korosztály tapasztalatlanságát. Előadása további részében a Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottságának osztályvezetője a burzsoá ideológia elleni következetes harcról, a szocialista ideológia fejlődésének dinamizmusáról, hatékonyságáról szólt. Többek között elmondotta, ügyelni kell arra, hogy az imperializmus szigorú tényeken alapuló kritikája mellett szóljunk a létező szocializmus fejlődéséről, eredményei ről és reálisan vessünk számot a fejlődéssel járó gondokkal, a tennivalókkal. Be fejezésül hangsúlyozta: : szovjet párt a konstruktív viták, dialógusok híve. Kész véleménycserét folytatni mindazokkal az erőkkel, amelyekkel a béke, a leszerelés, a nemzetközi enyhülés, a békés egymás mellett élés érdekében lehetséges az együtt működés. Az előadást követően i résztvevők kérdéseire válaszolt Pavlov Szavelij Jefimovics, majd hasznos eszmecserén vett részt az oktatási igazgatóság tanáraival. Ma — látogatásának utol só napja- — a belorusz vendég a r eszékhellyel is- merkedi! Tlátogat a Nógrádi Sándor Múzeumba, a Szak- szervezetek Nógrád megyei Tanácsa oktatási központjába és előadást tart Salgóbányán a KISZ-iskolán. Hallgatói ezúttal a KISZ-iskolán tanuló fiatalok, a középiskolák KISZ aiapszervezeteinek titkárai lesznek. A Belorusz Kommunista Párt KB osztályvezetője ma visszautazik Budapestre. Kivágták a rezet a külfejtésiek Az immár hagyományos jó eredménnyel zárta az első negyedévet a Nógrádi Szénbányák. A népgazdaság számára 271 138 tonna szenet termeltek és első háromhónapi tervüket 103.6 százalékra teljesítették, A túlteljesítés megközelítette a tízezer tonnát. A különböző termelőgazdálkodó egységeket vizsgálva azonban változatos a kép. Kányás-bányaüzem a negyedévet 77.4 százalékos teljesítménnyel zárta. A két aknaüzem közül kiemelkedő Tiri- bes produkciója, mert 8.2 százalékkal túlszárnyalták az előirányzatot. A nehéz művelési viszonyok között dolgozó kányásiak havi teljesítménye növekedett, de a tervszámokat így sem sikerült elérni. Szorospatakon és Ménkesen ha kismértékben is, de túlteljesítették negyedéves tervüket. Szorospatakon februárban kisebb kisiklás következett be, míg Ménkesen egyre jobban belelendültek, és márciusi tervüket már 10.3 százalékkal túlteljesítették. A legjobb eredményt — mint már annyiszor — a külfejtési bányaüzem érte el. Kihasználták a viszonylag kedvező időjárást, és tervüket 56.6 százalékkal túlteljesítették. A szén minősége is kedvezően alakult, mert tonnánként 16 forinttal többet kapott a vállalat, mint azt előre elgondolták. A több termelés és a jobb minőség eredménye, hogy a vállalat az elmúlt három hónapban 11 millió forint árbevételi többletet ért el. Vágathajtásban már nem ilyen rózsás a kép, mert csak Ménkesen és Tiribesen sikerült teljesíteni a tervet, Ká- nyáson és Szorospatakon jelentős lemaradás következett be. Kedvező viszont, hogy a Bányászati Aknamélyítő Vállalat által készülő kányási lejtősaknában 110 métert haladtak előre, úgy hogy januárban csak szereléssel foglalkoztak. Uléserett ö szolt szervezetele megyei tanácsa Napirenden a szakszervezeti mozgalom továbbfejlesztése Tegnap Salgótarjánban tartotta ülését a szakszervezetek megyei tanácsa. A testület megvitatta a szakszervezeti mozgalom továbbfejlesztésének feladatait, a Központi Bizottság 1983. októberi és a megyei pártbizottság 1984. februári állásfoglalása alapján. Az előzőleg írásban kiküldött állásfoglaláshoz Medved Károly, az SZMT vezető titkára fűzött szóbeli kiegészítőt. A bevezetőben szó volt a megye szakszervezeti mozgalmának kialakulásáról, fejlődéséről, többszöri megújulásáról, majd rátérve a mai feladatokra, utalt a tervező- munkában betöltött szerepére, a bizalmitestületek, bizalmicsoportok javuló és eredményes munkájára. A szakszervezetek a munkamozgalmak segítségével jelentős tényezői voltak a megyei, gazdasági építőmunkának, a szocialista viszonyok fejlesztésének. A szocialista brigádmozgalom segítette a műveltség, a szakmai tudás és a politikai tájékozottság növelését. Fokozatosan javult, tartalmában gazdagodott a munkahelyi demokratizmus. Az előterjesztés szerint az érdekvédelemben a súlypontok átrendeződtek, a szak- szervezetek jelentős részt vállaltak a településfejlesztést szolgáló és elősegítő társadalmi munkaakciókból, szervezetten mozgósítottak a környezetvédelmi feladatok megoldására. A nevelő munkában jól közvetítették a tagsághoz a társadalom és a népgazdaság követelményeit, elősegítették az olykor nem mindig népszerű intézkedések megértetését, ugyanakkor cselekvésre ösztönöztek a helyi feladatok megoldására. A pártszervezete^ egyre magasabb szinten biztosítják a különböző szintű szakszervezeti szervek önálló tevékenységének politikai feltételeit, a törvényekben megfogalmazott jogok alkalmazását. A fejlődés ellenére sem sikerült megfelelni a tagság igényeinek, a társadalmi, a politikai és gazdasági életből származó követelményeknek. A nevelő munkában sem tudták kellően fokozni a tagság fogadó- és megértőkészségét. A munkamódszer és munkastílus még nem mindenben követi a megváltozott igényeket. Nem elég egyenletes az alapszervezeteket segítő, ellenőrző, koordináló munka, a pártszervezetek egy része nem biztosít kellő önállóságot a szakszervezeti munkához. Az érdekvédelmi tevékenységben erősíteni kell az érdek- védelmi és gazdasági feladatok teljesítése közötti összhangot. Kiemelt a feladat a terület- és településfejlesztési koncepció kialakításában, a döntések előkészítésében való eredményesebb részvétel. A termelést, gazdálkodást segítő tevékenység szolgálja még jobban az intenzív gazdálkodás kibontakoztatását, a népgazdasági egyensúly javítását, az ország fizetőképességének megtartását, az elért vívmányok megőrzését. Az SZMT tudatosítsa, hogy a gazdasági élet új körülményei, változó feladatai, megfelelő alkalmazkodóképességet kívánnak a munkamozgalmaktól is. A szociálpolitikában a lehetőségek függvényében rangsorolni kell a tennivalókat Érvényesíteni szükséges a munkabiztonsági és egészségvédelmi célok elsőbbségét. Az SZMT segítse, erősítse a szakszervezetek szerepét a munkahelyi _ demokrácia fejlesztésében. A nevélő munka segítse jobban a mozgalmi tevékenység erősítését, társadalmasításának fokozását, a szakszervezetek tömegbefolyásának növekedését. A munkastílus, munka- módszer továbbfejlesztése pedig tartsa a tömegkapcsolatokat. A megye szakszervezeti tagságát érintő kérdésekben, a mozgalom előtt álló feladatokban rendszeres konzultációt folytatnak majd a SZOT osztályaival, az ágazati szakszervezeti központok veötven éve született dr. Dósa Ferenc, aki közel két évtizeden át irányította, szervezte a rétsági járás politikai, gazdasági, kulturális életét. Az évfordulón az MSZMP Rétság városi jogú nagyközségi Bizottsága és a városi jogú nagyközségi Tanács érsekvadkerti sírjánál koszorúzással, Rútságon emléktáblaavatással adózik emlékének. Dósa Ferenc 1934. április 13-án született Érsekvadker- ten ötgyermekes építőmunkás-családban. Hétéves sem volt, amikor édesanyját elvesztette. Éles eszű, szorgalmas diák lévén a család úgy döntött, hogy a nehéz körülményeik ellenére taníttatják. Fejlett igazságérzetének is része volt abban, hogy már középiskolásként vonzódott a jogi pálya iránt. A szakérettségit követően felvételt nyert az Eötvös Loránd Tudományegyetem állam- és jogtudományi karára, ahol 1956-ban szerzett diplomát. Szakmai képesítését az ügyészségi szolgálatban hasznosította az ország különböző településein így Putnokon. Szikszón és Budapesten. Munkája mellett részt vállalt az ifu’sági mozgalom újjászervezéséből, tagja lett a KISZ-nek, később -alapszervezeti vezetősége is beválasztották. Balassagyarmatra 1959 áprilisában nevezték ki ügyésznek Széles... körű jogpolitil>ai ismeretterjesztő munkát végzett. Szülőfalujában segítette a termelőszövetkezet megalakulását, évekig patronálta, jogi és politikai tanácsokkal segítette a szövetkezet vezetését. Mint megannyi építőkő Dr. Dósa Ferencre emlékezve A Magyar Szocialista Munkáspártnak 1963-ban lett tagja, ettől kezdve élete végéig a párt tevékeny propagandistája. Rútságra 1964 januárjában került, ahol hat éven át vezető ügyészként dolgozott. Itt is aktívan bekapcsolódott a közéletbe. Vezetői munkájában, társadalmi tevékenységében szüntelenül a párt politikájának következetes végrehajtásán munkálkodott. Az emberek körében nagy tekintélyt vívott ki a szocializmus ügye iránti elkötelezettségével, elmélyült szakmai tudásával. A járási pártbizottság tagjává 1967-ben választották. A testületi tagsággal járó feladatokat is nagy lelkesedéssel végezte. Erkölcsi, jellembeli szilárdságát, politikai érettségét és kommunista elkötelezettségét példázta azzal, hogy 1969 novemberében a politikai munkát választotta hivatásul. Három évig az apparátus propaganda- és művelődési csoportjának vezetőjeként szervezte a járásban a káderképzést, a pártoktatást, irányította a kulturális, egészségügyi és az ideológiai életet. Később — 1972-ben — a párt járási végrehajtó bizottság tagjává és a pártbizottság titkárává választották. E minőségben is reá jellemző fáradhatatlan tenni akarással, jó érzékkel szervezte a határozatok végrehajtását. A járási pártbizottság első titkárává 1977-ben, a megyei pártbizottság tagjává pedig 1980-ban választották. Mindez további lelkesítő ösztönzést adott újabb nagy célok, tervek megvalósításához. Ott volt a járás új ipari üzemeinek születésénél, fejlesztésénél, a termelőszövetkezetek erősítésénél, számos ipari és mezőgazdasági beruházás, több művelődési és kommunális létesítmény született szervező, koordináló munkája, személyes közreműködése nyomán. Ezekben az években gyorsult fel Rétság és Romhány, valamint az üdülőterületek fejlődése: alapvető változások következtek be a művelődési, egészségügyi intézményhálózat tárgyi és személyi feltételeiben. Jelentős szerepe volt Romhányban az építési kerámiagyári beruházás, a rétsági Globus Nyomda rekonstrukciómegvalósulásában, nevéhez is fűződnek olyan létesítmények, mint a bánki ifjúsági váltótábor, a rétsági óvoda, vagy a szolgáltatóház. Áldozatkész munkásságáért számos elismerésben részesült. Megkapta a Szocialista Kultúráért Érdemérem, a Munkásőr emlékjelvény, a TIT aranykoszorús jelvény, és a Munka Érdemrend arany fokozata, valamint az építési és városfejlesztési miniszter Kiváló munkáért kitüntetését. A munka mellett állandóan képezte magát. Levelező tagozaton kiemelkedő eredménynyel végezte el az MSZMP Politikai Főiskolát. Tisztelet- díjas tanárként bekapcsolódott a megyei oktatási igazgatóság munkájába, számtalan élményszámba menő előadást tartott, szemináriumot, vitát vezetett. Minden erejével, önzetlenül a közösség javát, a fejlődés ügyét szolgálta. Személye, munkája tiszteletet parancsolt, s ahol csak megfordult tekintélyt szerzett széles látóköre, elemző- és kezdeményezőkészsége, energikus személyisége révén. Elvhűsége, fegyelmezettsége, morális értékei ösztönzőleg hatottak másokra is. Önmagával, környezetével szemben egyaránt igényes, őszinte és kritikus, de ezzel együtt melegszívű, önzetlen, segítőkész ember volt. Nagy gonddal ápolta, fejlesztette elvtársi, baráti kapcsolatait munkásokkal, tsz-tagokkal, katonákkal, munkásőrökkel, értelmiségiekkel, a gazdasági, tanácsi, társadalmi szervek és intézmények dolgozóival. Sokirányú társadalmi elfoglaltságához a családi élet harmóniája biztosította a nyugodt, kiegyensúlyozott hátteret, a pihenés, az önművelés lehetőségét. Feleségével — Molnár Piroskával — két gyermeket neveltek.1 . Súlyos, gyógyíthatatlan betegsége tudatában, fizikai fájdalmát is leküzdve dolgozott, hogy terveiből még néhányat megvalósítson. Nem volt ötvenéves, amikor 1981. július 14-én elhunyt Budapesten. Hamvait szülőfaluja temetőjében helyezték nyugalomra. Ha az idő múlásával el is mosódik alakja, színes, magabiztos egyénisége, munkájának kézzelfogható eredményei, a Rútságon eltöltött évek erőfeszítései, sikerei, mint megannyi építőkő, emlékeztetik az utókort, egy igaz kommunista vezető életútjára. Sínka Sándor zetőségeivel. Még tartalma.» sabbá és gyakorlatiasabbá teszik az együttműködést a megyei és helyi tanács testű, leteivel, vezetőivel. A szóbeli kiegészítőt köve. tő eszmecserében Merlák Ervin, a SZOT tagja, a Salgótarjáni Kohászati Üzemeli szakszervezeti bizottságának titkára a többi között hangsúlyozta: ma még többet beszélünk az alapszervezetek segítéséről, mint amennyit cselekszünk. Elmondta, hogy a szakszervezeti munka tartalmi javulása, tekintélye attól függ, miként gyarapodik az aktívák tudása, hozzáértése. Az eredményesebb szakszervezeti csoportmunka újszerű feltételeket követel. Utalt arra is, hogy késnek az eredményesebb munkát segítő központi intézkedések. Kelemen Béla SZMT-tag, a szécsényi szakmaközi bizottság titkára munkájuk módszereiről és eredményeiről beszélt, hangsúlyozva a szakmai megyebizottságokkal való jobb kapcsolatok szükségességét, valamint a tárgyi feltételek javítását. Tihanyi Pálné, SZMT-tag, a balassagyarmati kórház szak- szervezeti bizottságának titkára közölte, hogy látogatásokat szerveznek, ahol megismerik a munkások véleményét a kórház dolgozóinak magatartásáról, munkájáról. Szóvá tette, hogy az egészségnevelési tevékenység javítása megkívánja a lakosság kulturáltságának, kulturált magatartásának fokozását. Kadlót Sándor SZMT-tag, a vasas területi szervezője, a párt- és szakszervezet eredményes elvi, politikai együttműködéséről, majd a szak- szervezetek termelést, gazdálkodást segítő differenciált tevékenységéről szólt. Vinkovics Jánosné, a SZOT szervezési és káderosztály-ve- zető helyettese elmondta, hogy az előterjesztések, elemző értékelések nemcsak jó alapot adnak a továbblépéshez, hanem bizonyítják, hogy az SZMT érti, látja és jól fogalmazza meg a feladatokat. A jövőben nagyobbrészt kell vállalnia a területpolitika megformálásában, végrehajtásában, nagyobb figyelmet kell fordítani az alapszervezeti munka segítésére, a tagság érdekében végzett munka megismertetésére, a közvetlen kapcsolatok erősítésére. Romhányi Istvánné, az SZMT tagja, a Salgótarjáni Ruhagyár szakszervezeti bizottságának titkára a fiatalok nevelésével kapcsolatos tennivalókról szólt. Skoda Ferenc, a megyei pártbizottság titkára tolmácsolta a megyei pártbizottság elismerését a szakszervezeti testületeknek, tisztségviselőknek, aktíváknak, a cselekvő tagságnak, az eddigi eredményes munkáért, majd tájékoztatta a jelenlevőket arról, hogy a pártszervezetek hol tartanak a határozat feldolgozásában. Utalt arra, hogy a pártszervezetek nem elemzik a szakszervezetek tevékenységét, hanem a saját tennivalójukat határozzák meg. A különböző szakszervezeti szervek pedig önállóan és felelősséggel végzik el az értékelő, elemző munkát, s a tagságra támaszkodva szabják meg a feladatokat. Hangsúlyozta, hogy a párthatározatok jó végrehajtásában kulcsszerepe van a szakszervezeteknek. Foglalkozott még a helytelen szemlélettel, majd utalt arra, hogy a megye szak- szervezetei képesek a jelenleginél is nagyobb feladatok megoldására. A vitában felmerült kérdésekre Medved Károly válaszolt, majd a testület egy kiegészítő javaslattal elfogadta a szóbeli és írásbeli előterjesztéseket, a vitában elhangzottakat. r NÓGRÁD - 1984. április 13., péntek
