Nógrád. 1984. április (40. évfolyam. 78-101. szám)
1984-04-06 / 81. szám
/!/(yi< o világ Proletárjai egyesüljetek? MSZMP nograd megyei bizottsága ME GYEI TA NAGS LAPJA XL ÉVF„ 81. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1984. ÁPRILIS 6., PÉNTEK A gazdasági egyensúly megszilárdításáért Hetényi István pénzügyminiszter nyilatkozata \z idei népgazdasági terv alapvető célja a gazdasági egyensúly megszilárdítása, versenyképességünk fokozása a lakossági reáljövedelem és az áruellátás elért szintjének megőrz.ése mellett. A számunkra is immár tartósnak bizonyuló kedvezőtlen külgazdasági feltételek, továbbá a mező- gazdaságot ért tavalyi aszálykárok nyomán óhatatlanul felvetődik a kérdés: főbb célkitűzéseink megítélésében nem következik-e be változás? Erre és más gazdaságpolitikai, gazdaságirányítási kérdésekre válaszolt Hetényi István pénzügyminiszter Pichler Ferencnek, az MTI munkatársának adott interjújában. — Céljaink között az első helyen továbbra is nemzetközi fizetőképességünk megőrzése, a konvertibilis viszonylatéi külkereskedelmi aktívum növelése és a külső adósságállomány csökkentese, továbbá a termelési és exportszer- •kezet javítása áll. Céljainkat úgy kell teljesítenünk, hogy — nem lebecsülve az. import- takarékosság jelentőséget, a belföldi felhasználás, ezen belül a beruházások mérséklésének imporfékező hatását — meghatározó tényező az export növelése legyen. Gondjaink oldódására, gazdaságunk élénkülésére ugyanis csak akkor számíthatunk, ha a gazdaságos kivitel növelésében sikereket érünk el. Elmondhatjuk, hogy átfogó társadalmi-gazdasági feladataink teljesítéséhez megfelelő alapot adott a tavalyi év, amely eredményes volt. És —, hadd tegyem hozzá —, abból a szempontból is annak tekinthető, hogy az 1983-as tapasztalatok ráirányították a figyelmet néhány feszültség- pontra, Arra, hogy a következő időszakban a gazdálkodásban mire kell különösen ügyelni. A gazdasági egyensúly megszilárdításában a korábbinál is nagyobb felelősség és szerep vár az iparra, mivel a tavalyi gyengébb terméseredmények nyomán — bár a mezőgazdaság sokat tett az állattenyésztés gyorsabb fejlődéséért — az ipar teljesítménye lényegében meghatározza az egész export alakulását. Az eredmény jórészt attól függ, hogy vállalataink exportképességük javítására hogyan tudják lehetőségeiket jobban kihasználni. A piaci adottságok szemfüles felmérése, a kereslethez való rugalmasabb alkalmazkodás, a fegyelmezett munka — nem egyszerűen a formális munkafegyelem — mind-mind olyan tényező, amely vállalaton kívüli eszközökkel nem pótolható. Remélhető, hogy az irányítás új elemei — a kereset- szabályozás, az áralkalmazás és a tartalékképzés rugalmasabb szabályai — az ésszerűbb gazdálkodáshoz a tavalyinál némileg kedvezőbb feltételeket teremtenek, legalábbis a vállalatok egy részének. Az utólagos vásárlóerő-korlátozás elkerülése érdekében nagy gondot kell fordítani a teljesítmények és a jövedelmek közötti összhang biztosítására. Ugyanis ez az alapja a vásárlóerő és az árufedezet 'egyensúlyban tartásának. Sok függ attól, hogy mennyire sikerül a vállalatoknak a teljesítményekre építeniük a jövedelemképzést. Ennek kialakításában mind a vállalatoknak, mind az irányító szerveknek feladatuk, felelősségük van. Sajátos szereppel és eszközökkel is rendelkeznek ahhoz, hogy e folyamatot a maguk módiján elősegítsék, vagy hátráltassák. A vállalati gazdálkodásban különösen arra kell ügyelni: az alacsony hatékonyságot ne szentesítsék közgazdaságilag indokolatlan áremeléssel, mert ez fedezetlen vásárlóerő-kiáramláshoz vezetne. Emellett fontos, hogy a gazdálkodók ne vállaljanak nagyobb kötelezettségeket —. például a beruházásoknál —, mint. amire a jövedelmük fedezetet nyújt. Az irányításnak határozottan kell segítenie a hatékonyság javulását, a termelési szerkezet változását. El kell kerülni, hogy liberális támogatásokkal, aprólékos intézkedésekkel fékezzék, bénítsák a közgazdaságilag indokolt jövedelemalakulást, a munkaerő-áramlást és a termelés- szerkezetének korszerűs'tését. így ugyanis fenntartanánk az alacsony hatékonyságú termelés feltételeit, s ez a jövő szempontjából is káros lenne. — Milyen lehetőség kínálkozik a lermelési szerkezet átalakítására egy olyan időszakban. amikor csökkenő beruházásokkal vagyunk kénytelenek számolni? — A ' kérdés jogos, csak ne higgyük, hogy túlontúl egyszerűsíthető, . valahogyan így: több beruházás egyenlő a nagyobb hatékonysággal, a kevesebb pedig a kisebbel! Elég sok olyan időszak volt gazdasági életünkben, amikor éppen a túlzott beruházási tevékenység vezetett egyensúly- •hiányhoz és megtorpanáshoz. Persze, egy kicsivel több beruházás jól jönne —, de nincs. Jelenlegi helyzetünkben a beruházás minőségi jellemzői az elsődlegesek. Sokat lehet tenni a fejlesztések eredményességének növeléséért, például az építési kínálat fokozásáért, az építkezések gyorsításáért, a specializált termelés létrehozásáért, továbbá azért, hogy kiegészítő beruházásokkal segítsük a meglevő kapacitások jobb kihasználását. Ezek egyébként is olyan, alapvető célkitűzések, amelyek megoldása nélkül — termelői beruházásokról beszélve*— a beruházások mennyiségi növekedésének hatékonysága is kétségessé válna. A felhalmozás korlátozott színvonala más okok miatt is a kívánatosnál kevesebb lehetőséget ad a termelési szerkezet átalakítására. Egyrészt a felhalmozásból még mindig viszonylag sokat kötnek le a készletek, másrészt kétségtelen tény, hogy egy sor beru- zási eszköz viszonylag magas ára sem kedvez azoknak, akik fejlesztésre szánják el magukat. Érezteti hatását egyebek között az, hogy a beruházási anyagokat, termékeket előállító iparágakban a termelékenység' meglehetősen alacsony színvonalon van. Ezekben a kérdésekben bő tere van a javítás lehetőségének, és e javulás eredményezheti azt. hosv a fogyasztás sérelme nél'-'"'l legyenek növelhetőek a produktív beruházások. Az adott lehetőségeken belül az is szolgálhatja a termelési szerkezet átalakítását, ha vállalaton belül és a vállalatok között fokozódik a beruházási eszközök, illetve pénzeszközök áramlása a gazdaságosan nem megújítható, nem fejleszthető termelésből a hatékonyan gazdálkodó ágazatokba, amelyek jól megfelelnek a műszaki haladás szempontjainak és az újfajta igényeknek. A fejlesztés nem képzelhető el úgy, hogy a meglevő mellett hozzunk létre újat; a kevésbé hatékony helyét kell elfoglalnunk, újjal felváltanunk. Mostanában nem a mammutberu- házások idejét éljük, meg kell elégednünk a kisebb fejlesztésekkel. anélkül azonban, hogy ezek gazdasági jelentőségét lebecsülnénk, hiszen az ésszerű profilváltás. diverzifikálás nagy lendítő erő lehet, és erre szerencsére ma is bőven van in nélda — Miképpen segíti a költségvetés a népgazdaságiegyen- s úly n egteremtését? — Az állami költségvetés egyensúlyának megteremtésére irányuló erőfeszítéseink a népgazdasági egyensúly létrehozását célozzák. A költségvetési egyensúly megszilárdítása elsőrendű követelmény. A költségvetési hiány az 1982. évi 12.2 milliárd forintról 1983-ban mintegy 7 milliárd forintra csökkent, és az idén már csak 3,5 milliárd forint hiányt tervezünk. Az egyensúly megteremtése látszólag egyszerű: növelni kell a költségvetés bevételeit és mérsékelni kiadásait, illetve fékezni. megakadályozni azok növekedését., A dolog lényege és nehézsége abban van, hogy meg kell találnunk az ehhez szükséges lesiobb módszereket és megválasztanunk, hpgv hol vannak az igazi lehetőségek; azaz 'Folytatás a 2. oldalon1 Hazai megrendelésre korszerű gáztűzhelyeket szerelnek a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban I’ersik Tibor művezető irányításával a Komaro.vról és Jegorovról elnevezett aranykoszorüs szocialista brigádok állítják össze a termékeket. — kj — Eredmények és ellentmondások Sokan nem miniül startrakészek Helyzetkép a vasúti szállításokról SZOJUZ T-11 Sikeres összekapcsolás Szál jut—7-tel Szerdán, moszkvai idő szerint, 18 óra 30 perckor, a Szojuz T—11 űrhajó, fedélzetén az első indiai űrhajóssal, Rakes Sarmaval összekapcsolódott a Szaljut—7 űrállomással. A keddi indulást követően az űrhajósoknak ezúttal is viszonylag kevés idejük jutott a pihenésre. A rajt utáni műveletek elvégzése, az űrhajó berendezéseinek ellenőrzése és a pályamódosítások végrehajtása után' szerdán hajnalban, fél háromkor térhettek csak nyugovóra. A földi irányítás moszkvai idő szerint reggel kilenckor ébresztette őket. A délelőtt ismét az űrhajó fedélzeti rendszereinek ellenőrzésével telt el, és Rakes Sarmara, a Szojuz T—11 űrhajós-kutatójára már ,az útnak ebben a szakaszában is komoly feladatok hárultak. Ellenőrizte az űrhajó és a Föld közötti rádiókapcsolat zavartalan működését, kezelte az űrhajó létfenntartó rendszereit, folyamatosan tájékoztatta az irányítóközpontot az űrhajó berendezéseinek állapotáról. Ebéd után kezdődött az ösz- szekapcsolás utolsó, mindig izgalmas szakasza. Az űrhajó és az űrállomás közelítését és összekapcsolását vezérlő automata berendezés tökéletesen működött, s így a közbeavatkozásra bármely pillanatban készen álló Jurij Malisevnek, a Szojuz T—11 parancsnokának nem kellett áttérnie kézi vezérlésre. Az előre kiszámítottnál csaknem megegyező időpontban a Szojuz T—11 és a Szaljut—7 biztonságosan összekapcsolódott. A vendégeknek azonban még három órát kellett várniuk, hogy találkozhassanak a Szaljut—7 három lakójával, akik 56. napjukat töltik az űrállomáson. Az összekapcsolástól az átszálló nyílás kinyitásáig az űrkomplexum legalább két teljes fordulatot tesz meg a Föld körül, s ezalatt ellenőrzik a kapcsolat szilárdságát, a kapcsolódó részegységek hermetikus záródását. (MTI) A Magyar Államvasutaknak jelenleg a megyénkben két illetékese van: a hatvan— Somoskőújfalui fővonal — és ennek elágazásai — a miskolci vasútigazgatóság, a balassagyarmati térségben forgalmat lebonyolító hálózat pedig a MÁV Budapesti Igazgatóságának kezelésébe tartozik. E kettősség azonban nem okoz zavart, hiszen az „átállás” ideje óta, történt ez két esztendővel ezelőtt, a határmenti, a tranzit, valamint a belföldre irányuló teherforgalom zökkenőmentesen bonyolódik. A MÁV-nak a múlt évben is nagy szállítási kötelezettségei voltak, s az ideiek sem kisebbek. 1984-ben szállítási terve 124 millió tonna, amelyből a budapesti vasútigazgatóság feladata 31,7 millió, s ebből a hozzátartozó Nógrád megyét 464 ezer tonnányi anyag, áru és mezőgazdasági termék elfuvarozásában teszi illetékessé. A teendők ez évben Is nagy feladatok elé állítják a közlekedési dolgozókat, hiszen a múlt évben csupán Nógrádkö- vesdről, a kőbányákból több mint 200 ezer tonna követ és zúzalékot, Bánkról csaknem 44 ezer tonna ásványt, a balassagyarmati kábelgyárból pedig 33 ezer tonnát meghaladó mennyiségű terméket továbbítottak a megrendelőknek. A termékek el- és felfuva- roztatásában még nagyobb részt vállaló MÁV Miskolci Igazgatósága a múlt évben csaknem 1,8 millió tonnányi terhet továbbított feladótól megrendelőig. Legjelentősebb partnerük a Nógrádi Szénbányák volt, a maga több mint egymillió tonna termelvényé- nek továbbításával. Az ipari üzemek közül a Salgótarjáni Kohászati Üzemek vitte a prímet 183 ezer tonnányi áru és alapanyag sínen szállításával. A sikerek mellett — mert hiszfen valamennyi igényt kielégíteni nem tudták, bár ez exportterv-teljesítéseket nem akadályozott — akadtak, s vannak ma is gondok a fuvarozások ütemességében. Sok vállalat nem mindig, mindennap „startrakész”: megrendelt vasúti kocsijaikat nem tudják időre késztermékkel megtölteni. Ez egyébként az üzemeken belüli rakodásgépesítés kritikája, is, s visszájára fordítva: képtelenek a beérkezett, megrakott szerelvények időben történő kiürítésére. így nőnek az állásidők és — a miatta kifizetett, most már egyre tetemesebb összegű állásbírságok. A MÁV mindkét, megyét illető igazgatósága ebben az évben tovább igyekszik javítani a fel- és elfuvarozások körülményeit. Tovább ösztönzik a konténeres szállításokat az e módon történő árufogadásra és -feladásra még kedvezményeket is adnak. Tovább szorgalmazzák a hétvégi ki- áa berakásokat, az előszáilítájakat.
