Nógrád. 1984. április (40. évfolyam. 78-101. szám)

1984-04-06 / 81. szám

A főtitkár válasza Willy Brandt, a Szocialista Internacionálé elnöke és a szervezet vezetősége üzenet­ben fejezte ki aggodalmát Konsztantyin Csernyenkónak, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának a nemzetközi helyzet rosszabbodása miatt. A főtitkár válaszolt az üzenetre. Válasza közvetlenül a Szocia­lista Internacionálé cimére ér­kezett, de közvetve természe­tesen címzettje az egész szo­rongó emberiség. 1984 nagy veszélyekkel ter­hes, ám némi reményeket su­galló tavaszán minden magas helyről érkezett megnyilatko­zás nagy figyelemre tarthat számot. Különösen igaz ez a megállapítás olyan időszakban, amikor az óceán túlpartjáról bizonyos választási meggondo­lások által sugallott szirénhan­gok hallatszanak. Most, az el­nökségért vívott küzdelem csúcspontja felé közeledve ép­pen azok a washingtoni körök próbálnak úgy tenni, mintha voltaképpen minden rendben lenne, akik a legfőbb felelős­séget viselik azért, hogy vol­taképpen szinte Semmi nincs rendben a nemzetközi poli­tika porondján. Ebben a közegben a szoká­sosnál is nagyobb jelentősége van annak, hogy a szocialista nagyhatalom első számú veze­tője ismét világos értékelést adott a jelenlegi világhelyzet­ről. Csernyenko semmi kétsé­get nem hagyott aziránt, hogy a Szovjetunió változatlanul a párbeszéd, a tárgyalások foly­tatásának híve. Moszkvában is úgy látják, hogy „az európai és általában a nemzetközi helyzet komoly mértékben romlott”. Csakhogy — és ez a „csakhogy” a vízválasztó ma a problémák megközelítésében —- valamitől ilyen lett ez a helyzet, valamitől megtorpant és visszájára fordult az eny­hülés sokáig oly’ biztató fo­lyamata. Ez a valami pedig az Egyesült Államok és egyes NATO-partnereinek magatar­tása. Nem lehet úgy tenni, mintha ez a magatartás és an­nak valamennyi áldatlan kö­vetkezménye (elsősorban az amerikai közép-hatótávolságú nukleáris rakéták nyugat-eu­rópai telepítése) nem létezne. Az SZKP főtitkára az adott helyzetből indult ki és azt Vette szemügyre, mit kell tenni a valóságos — tehát nem pro- pagandisztikus és taktikai jel­legű — kibontakozásért. „Így hát — olvashatjuk válaszában — nem a megnyilatkozások, nem a tárgyalási készségről szóló nyilatkozatok jelentik a lényeget, hanem az, hogy el- távolítják-e az' akadályokat... A Szovjetunió emellett áll ki.” Csak ismételni lehet: az üzenetet ugyan Brandték szá­mára küldték, de a moszkvai válasz nemcsak nekik szól. Igazi javulás akkor várható, ha a Moszkvából kelt választ Washingtonban is meghallják és megértik: a szólamok ide­je- lejárt, tettekre van szük­ség. Harmat Endre Zsivkov elutazott Varsóból Csütörtökön befejezte négy­napos lengyelországi hivata­los baráti látogatását, s el­utazott Varsóból a Todor Zsivkov vezette magas szintű bolgár párt- és állami kül­döttség. A BKP KB főtitká­rát, a bolgár államtanács el­nökét a varsói repülőtéren Wpjciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a kormány elnöke és Henryk Jablonski, a lengyel államtanács elnöke búcsúztatta. Felszabadulásunk évfordulóját ünnepeltük Szerdán délelőtt a Gellért­hegyen — a hagyományokhoz híven — koszorúzási ünnep­ségen, majd ifjúsági nagy­gyűlésen emlékeztek meg a fiatalok Magyarország 39 év­vel ezelőtti felszabadulásáról. A Felszabadulási emlékmű talapzatán, a KISZ Központi .és budapesti Bizottsága, vala­mint a kerületek képviselői helyezték el a hála koszorúit, kegyelettel és tisztelettel em­lékezve azokra a hősökre, akik életüket áldozták ha­zánk felszabadításáért. A Gellérthegyre vezető ka­nyargós lépcsőkön hosszú so­rokban vonultak a fiatalok a körös-körül zászlódíszben pompázó Jubileumi parkba, az ifjúsági nagygyűlés szín­helyére. Mintegy 15 ezren né­pesítették be a hegyoldalt, amikor díszlövés dördült, s zászlót vivő lovasok felvonu­lása után megkezdődött az ünnepi megemlékezés. A résztvevők között ott volt Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság el­ső titkára. Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, és a KISZ Központi Bizottságának kép­viseletében Szandtnerr Iván, a KB titkára. Jelen voltak a társadalmi és a tömegszerve­zetek képviselői, s részt veti az ünnepségen Vlagyimir Ba- zovszkij, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete, Nyikola] Szilcsenko vezérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői fő- parancsnokának magyar országi képviselője és Nyiko- laj Sevkun altábornagy, az ideiglenesen hazánkban állo­másozó szovjet déli hadse­regcsoport politikai csoport- főnöke. A nagygyűlésen Nyitrai Ist­ván, a KISZ KB titkára mon­dott beszédet. — Akik átélték a második világháború borzalmait, köz­vetlen tapasztalatokat szerez­tek a háborús pusztítás em­berkínzó gyötrelmeiről. Ne­künk fiataloknak mindez tör­ténelem. De pontosan tudjuk, és becsülni is megtanultuk: mit jelentett népünknek, or­szágunknak a felszabadulás, a Vörös Hadsereg és más né­pek fiainak — köztük hazánk legjobbjainak — élete árán kivívott szabadság. Soha nem feledjük azt az áldozatot, azt a támogatást, amelyet a szov­jet néptől kaptunk a felsza­badító harcok és az újjáépítés során. Népünk több évtizedes épí­tőmunkájának eredményei iga­zolják, hogy kis nemzetek is alkothatnak nagyot, s a vi­lág élvonalába tartozhatnak. Talán sohasem szolgáltattunk erre annyi bizonyítékot, mint ma, amikor a szocia­lista Magyarország vívmányai elismerést váltanak ki bará­tainkból és ellenfeleinkből egyaránt. Ez nekünk, magyar fiataloknak természetesen nemcsak tartást, és hitet ad, hanem igazi, embert próbáló Új kormány Guineában A rendteremtés katonai bi­zottsága Conakryban csü­törtökön bejelentette, hogy megalakult az új guineal kormány. A Guineal Köztársaság új elnökévé Lansane Konte ez­redest, a múlt heti katonai hatalomátvétel után megala­kult rendteremtés katonai bi­zottságának vezetőjét nevezte ki. Miniszterelnök Diara Trao- re ezredes, a katonai bizott­ság „második embere” lett. Traore miniszterelnök har­minckét tagú kormányt — harminc minisztert és két ál­lamtitkárt — irányít majd. Közülük huszonötén katonák, nyolcán polgári személyek. A közlemény szerint a kor­mányban helyet kapott a nemrég elhunyt államfő, Sé- kou Touré két volt miniszte­re is. (MTI) Marjai József gazdasági megbeszélései az NSZK-ban Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, a han­noveri nemzetközi vásár meg­nyitását követően kedden és szerdán Hannoverben meg­beszéléseket folytatott a leg­jelentősebb NSZK-beli cégek vezetőivel, a gazdasági és pénzügyi élet képviselőivel. A kormány elnökhelyette­se csütörtökön Bonnban ta­lálkozott Hans-Dietrich Gen­scher szövetségi alkancellár­ral, külügyminiszterrel és Gerhard Stoltenberg szövetsé­gi pénzügyminiszterrel. Ezt követően Marjai József Kővári Péternek, hazánk bon­ni nagykövetének csütörtöki, bonni rendezvényén NSZK- beli politikusokkal és üzlet­emberekkel, így Waldemar Schreckenbergerrel, a Német Szövetségi Köztársaság kan­cellári hivatalának vezetőjé­vel tárgyalt. (MTI) Szovjet cáfolat Illetékes szovjet katonai körök szerint semmiféle alap­ja sincs azoknak az állítások­nak, amelyek szerint a Szov­jetunió állítólag elhelyezni szándékozik, vagy már el is helyezte Bulgária területén SS—20 típusú rakétáit, s ezekkel Görögország, Török­ország és Észak-Afrika szá­mára jelent veszélyt — er­ről tett közzé jelentést szer­dán a TASZSZ. A szovjet hírügynökség a bécsi „Der Kurier” című lap­ban megjelent írás vádjait cáfolta. A TASZSZ rövid hírmagya­rázata rámutat: nem véletlen, hogy a „Der Kurier” hamis állítása éppen azokban a na­pokban jelent meg, amikor a Bulgáriával szomszédos Tö­rökországban folyik a NATO nukleáris tervező csoportjá­nak tanácskozása. Ott arról folyik a vita: vajon Hollandia és Belgium esetleges elutasí­tása esetén nem lehetne-e az új amerikai nukleáris rakéták elhelyezésére más, „megfele­lő országokat” keresni. Az Egyesült Államok illetve a NATO-országok titkosszolgá­latai által az osztrák laphoz eljuttatott hamis hírnek az a célja a jelek szerint, hogy a közvélemény figyelmét elte­relje Washington és a NATO veszélyes terveiről — szöge­zi le a szovjet hírügynökség kommentárja. (MTI) Amerikai vétó Az ENSZ Biztonsági Taná­csában szerdán az Egyesült Államok megakadályozta an­nak a határozattervezetnek az elfogadását, amely elítélte a nicaraguai kikötők elaknásí- tását és közvetve bírálta a 2 NOGRAD - 1984. április 6., péntek washingtoni kormányzat kö­zép-amerikai politikáját. A 15 tagú Biztonsági Tanács 13 tagja a tervezet elfogadá­sa mellett foglalt állást, csu­pán Nagy-Britannia tartózko­dott, de a magára maradt Egyesült Államok, mint a BT állandó tagja „nem” szavaza­tával meghiúsította a hatá­rozattervezet elfogadását. feladatokat és lehetőségeket is. A mai fiataloknak a szoci­alizmus változásokkal teli időszakában kell helytállniuk, olyan körülmények között, amikor mind nagyobb erőfe­szítésekre van szükség. Közös feladatunk, hogy jobban ki­aknázzuk a fiatal nemzedék alkotóerejét, hogy a haladás szolgálatába állítsuk a válto­zás, a megújulás igényét és képességét. — Ezekben az ünnepi pil­lanatokban tisztelettel hajtunk fejet a felszabadítók, az ellen­állók, a neves és a névtelen hősök emléke előtt. Nagyra becsüljük mindazok hitét és életművét, akik élni tudtak a szabadsággal, s lerakták a szo­cializmus alapjait Magyaror­szágon. Most rajtunk a sor. Nekünk kell megoldani az új és újabb feladatokat. Nekünk kell megvédenünk a békét, együtt, közös akarattal az idősebb korosztályokkal, ha­zánk barátaival szövetségesei­vel. Mi vállaljuk ezt a fela­datot, ezt a harcot, mert múl­tunk erőt. példát ad, s olvan jövőt képzelünk, amelyért élni érdemes — hangsúlyozta végezetül. Szerdán fiatalok és időseb­bek országszerte koszorúzáso­kon, ünnepségeken köszöntöt­ték, legnagyobb nemzeti ün­nepünket, hazánk felszabadu­lásának 39. évfordulóját. Megyeszerte, nálunk is em­berek ezrei tisztelegtek a felszabadító hősök emlékének, rótták le kegyeletüket az em­lékművek előtt, és áldoztak tisztelettel a szabadságunkért életüket vesztettek hamvai előtt. Zászló­levonás Tegnap délelőtt a Parla­ment előtti Kossuth Lajos té­ren ünnepélyes külsőségek kö­zött, katonai tiszteletadással levonták a Magyar Népköz- társaság állami zászlaját, amely hazánk felszabadulásá­nak 39. évfordulója tisztele­tére lengett árbocán. Ugyancsak tegnap délelőtt katonai tiszteletadás közepet­te vonták le a magyar nemze­ti lobogót és a munkásmoz­galom vörös zászlaját a gel­lérthegyi Felszabadulási em­lékműnél. Helényi István nyilatkozata (Folytatás az t oldalról) ködök nem kis része rugal­kit és hogyan érint ez a fo­lyamat. Szigorú takarékossá­got érvényesítünk a kiadások terén. 1983-hoz képest nem növekednek az idén az állam felhalmozási kiadásai. Csök­kentjük a költségvetésből fo­lyósított vállalati és ártámo­gatásokat is. Mérsékeljük — körülbelül 5 százalék körüli szintre — a költségvetési in­tézmények kiadásainak növe­kedési ütemét. Minden költ­ségvetési szervnél megköve­teljük a takarékosságot, és ahol lehetséges, ott kezdemé­nyezzük az intézmények szer­vezetének korszerűsítését. Ügyelünk azonban arra, hogy az intézmények — takaréko­sabb gazdálkodással — képe­sek legyenek társadalmilag alapvető és elsőbbséget élvező egészségügyi, oktatási továbbá kulturális feladataik ellátásá­ra. A költségvetés bevételeit — mint ismeretes — elsősor­ban a vállalatok, szövetkeze­tek és intézmények befizetései határozzák meg. A befizetések 4—5 százalékos növekedésével számolunk. A kiadások növe­kedésének mérséklése azért is fontos, hogy ne legyen szük­ség a vállalati adóterhek aránytalan, mértéktelen növe­lésére, ami keresztezhetné ér­dekeltségüket. Sajnos még nem mondható el. hogy a bevételek megteremtését teljesen össz­hangba tudtuk hozni a vál­lalati érdekeltség szempontjai­val. Vannak kényszermegoldá­sok is. A szabályozók jövő évi változtatásának egyik célja éppen az, hogy ezeket minél inkább szűkítsük. — Hogyan összegezhetők a vállalati gazdálkodás általá­nos tapasztalatai, s miben lát­ja a további tennivalókat ezen a téren? . Az 1983. évi vállalati gaz­dálkodás számszerű jellemzői tanulságokkal szolgálnak. A vállalatok és szövetkezetek nyeresége tavaly, az 1982. évi­nél 5,5 százalékkal több volt. Ugyanakkor 70 gazdálkodó egység veszteséggel zárta az évet, ennek összege — a trösz­ti belső nyereségátcsoportosí­tás után — 6,3 milliárd fo­rint. Az egy évvel korábbihoz képest növekedett a veszte­séges és alaphiányos vállala­tok száma. Ez azt mutatja: a nehezebb gazdasági feltételek között erősödik a vállalatok pénzügyi-gazdasági helyzeté­nek differenciálódása. A nye­reségből képzett vállalati ala­pok összege — a növekvő költségvetési elvonás hatásá­ra — csökkent. örvendetes ugyanakkor, hogy a gazdál­masan alkalmazkodott a ki­alakult helyzethez. Figyelmeztető viszont, hogy elég gyakori a pénzügyi fe­gyelem megsértése, pedig a jogszabályok megtartásénak követelménye nem valamiféle túlzott pénzügyi pedantéria. A „tévedés” egyértelműen azt jelenti, hogy valaki vagy va­lakik megkárosodnak. Egyál­talán nem tekinthető — úgy­mond — bocsánatos bűnnek, ha az a „valaki” történetesen az állam, hiszen az állami feladatok ellátását csak a tervszerűen érkező bevételek­ből lehet biztosítani, és a je­lentkező bevételkiesést követő szabályozószigorítás másokat sújt vétlenül, másoknak kell pótolniuk az elmaradást. Azt hiszem, ezúttar is szólnom kellett ezekről a gondokról, ám a vállalati gazdálkodás egészét mégis az minősíti ta­lán legérzékletesebben, hogy a nemzeti jövedelem növeke­dik. Ez a vállalatok érdeme. — Milyen főbb vonásai van­nak a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos terveknek, elkép­zeléseknek? A gazdaságirányítási rend­szert úgy kívánjuk fejleszte­ni, hogy az a tényleges válla­lati önállóság erősödését, a ru­galmas vállalkozói magatartás térhódítását eredményezze; tehát még jobban késztessen és ösztönözzön a hatékonyabb gazdálkodásra. Ezt célozzák a gazdaságirányítási rendszer komplex továbbfejlesztésére irányuló munkák, amelyek nyomán a fő irányok már ki­alakultak. A közgazdasági szabályozórendszer továbbfej­lesztése — az ár-, adó- és támogatási rendszerben vég­rehajtandó összefüggő lépés- sorozat révén — a nyereség- érdekeltség erősítését és a bérgazdálkodás szabadabbá tételét tűzik ki célul. A vál­tozások az indokolatlan ter­melési- és a társadalompoli- tikailag sem szükséges támo­gatások fokozatos megszünte­tését szolgálják. Változtatni kívánunk az erőforrások ér­tékelésén, drágítva az élő­munka terheit, elősegítve az élő- és holtmünká-ráfordltás ésszerűbb megválasztását. A szabályozók módosításától, a gazdasági verseny kibontakoz­tatásától azt várjuk, hogy a vállalati nyereség jobban fe­jezze ki a tényleges hatékony­ságot, és differenciálódása érdemben befolyásolja a gaz­dálkodó szervezetek fejlődési lehetőségeit. Több r zöldség és gyümölcs Nógrádban Értékelték a kertbarátok és a kistenyésztök munkáját Hazánkban, az utóbbi év adatai szerint, csaknem 700 kertbarát- és kistenyésztő kör működik, több mint 35 ezer taggal. A munka melletti „háztáji elfoglaltságnak* me­gyénkben is régi hagyományai vannak. Szervezettségük azon­ban csak egy évtizedre vezet­hető vissza, mikor a két vá­rosban : Balassagyarmaton és Salgótarjánban hivatalosan is megalapították a kertbarátok körét. Jelenleg tíz helyen: a megyeszékhelyen négy — a „központi”, a zagyvarónai, a rónafalusi, a somlyóbányai, — Balassagyarmaton egy, Szé- csényben, Sóshartyánban, Patvarcon, Szurdokpüspöki­ben és Jobbágyiban működik, csaknem 2500 család részvé­telével. A közelmúltban országos viszonylatban is értékelték a kertbarátok és kisállattenyész­tők munkáját. A megállapí­tások szerint ezek az embe­rek jelentősen hozzájárulnak a népgazdasági tervek telje­sítéséhez. mit híven érzékel­tet: a népgazdaságnak erre az esztendőre 87 milliárd fo­rintnyi igénye van a mező- gazdasági kistermeléssel szem­ben, míg az összmezőgazda- sági export értéke 82 millió forint. A megyei növény- és állat- termelő körök 1983-ban kima­gaslóan jó eredményt értek el. Jellemző mindez főként a sertéstenyésztésre. 1976-ban a kistermelőktől még Cfcak 200 tonnányi állatot vásároltak fel, 1982-ről 1983-ra viszont a tartási és átadási kedv lé­nyegesen, 43 százalékkal nőtt. Tavaly az előző évi 2489 ton­na helyett 3550 tonna élőser­tés érkezett be a balassagyar­mati és a salgótarjáni — KA- RANCSHŰS — vágóhídra. A kistenyésztök ezzel nagyban elősegítették a vállalatok ka­pacitásának kihasználását. A kistenyésztök — főként az ipari munkások — körében az utóbbi években elterjedt a nyúltenyésztés, s e területen a megye a többiek között a negyedik-ötödik helyet foglal­ja el. Ám a tapasztalatok sze­rint, mivel a külpiaci átvé­teli árak csökkentek, a takar­mány pedig többe kerül az előzőeknél, a tenyésztési kedv visszafogottabb lett. Országo­san 15, a megyében csaknem tíz százalékkal kevesebb nyu- lat adtak át a felvásárlóknak. Megyénkben az 1982. évi 2588 tonna helyett tavaly már csak 2328 tonnát. Örvendetes viszont, hogy megnövekedett a juhtartók száma, mit bizo­nyít, hogy az előző évihez ké­pest 1983-ban az effajta hízó­állat-felvásárlás megkétszere­ződött, a gyapjú leadása pe­dig megötszöröződött. A múlt évben 1.2 milliárd forint értékű terméket állí­tottak elő a Nógrád megyei kertbarátok és kistermelők, amelyből 600 millió forint ér­tékű árut vásároltak fel ál­lami és szövetkezti egységek, % számolva az esztendőnkénti háromszázalékos önfogyasz­tás-növekedéssel. A kedvezőtlen természeti adottságok és az aszályos idő­járás ellenére is a múlt év­ben az előzőhöz képest a kert­barátok köreiben dolgozók a zöldségfélék termesztését 34, a gyümölcsökét pedig 66 szá­zalékkal növelték. Különösen fellendült a termelési kedv a bogyós növények termesztésé­ben, mit igazol, hogy a me­gyei 5300 tonnát kitevő meny- nyiségből a kistermelők 3206 tonnányit adtak át a felvá­sárlóknak. Megnőtt a málná­val foglakozók száma is. Nagy­ban köszönhető ez a nógrá­di és a diósjenői termelőszö­vetkezetekben három évvel ezelőtí létesített kishűtőhá- zaknák. Ezzel a témával egyébként a mátraterenyei Zagyvavölgye Termelőszövet­kezetben is foglalkoznak, hi­szen terepadottságaik megfe­lelnek az exportcikként is kelendő „gurulós málna” to­vábbi meghonosításának. A legelsőként megalakult balassagyarmati és salgótarjá­ni kertbarátok már eddig is sok hazai és nemzetközi si­kert arattak. Hoztak haza honi és — legutóbb — cseh­szlovákiai mezőgazdasági kiál­lítások első és második he­lyezéseit is. S bíznak abban, hogy a nagyüzemek segítsé­gével, még az eddiginél i« jobban hozzá tudnak járulni az ellátás színvonalának nö­veléséhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom