Nógrád. 1984. április (40. évfolyam. 78-101. szám)
1984-04-25 / 97. szám
Párhuzamos életrajzok Sucharda: Ifjú hölgy arcmása Harold Ludek: Műteremben A prágai fővárosi galéria művei Budapesten Z eneszerzőket, muzsikusokat bemutatni igen hálás feladat ■ napjainkban, amikor a romantikus művészsorsok iránti érdeklődés' ismét fokozódik. A televíziós sorozatok között egyre előkelőbb helyre kerülnek a zeneszerzőkről szóló filmek. Népszerűségük a bűnügyi történetekével vetekszik. Nyilvánvalóan a zeneművészek többségének életútja tartalmazza mindazokat az elemeket — kalandos események, érzelmi és indulati szélsőségek, zajos sikerek és válságok, az átlagtól eltérő szerelmek és csalódások —, melyek az állampolgári kíváncsiságot újra és újra mozgósítani tudják. Cziffra György és Leonard Bernstein életéből sem maradt ki a tv nyilvánossága, noha életrajzukat egyelőre két könyvből ismerhetjük meg. E könyvek ürügyén róluk írva szembetűnő az eltérő utakon közös cél felé haladó életsorsok azonosságainak és különbségeinek ellenpontozó kettőssége. A kivételes zenei adottságok személyiségformáló hatása jelenti a pályaívek azonossági pontjait. A megdöbbentő távolságokat a művészetük kibontakozását meghatározó történelmi-társadalmi feltételek eltérése okozza. A két muzsikus fejlődésének párhuzama újragondolásra érdemes tanulságokkal szolgál. Kétségtelen, hogy a késői császárkor filozófus történetírója, a derék Plutarkhosz szellemében járunk el — hisz a címet is tőle kölcsönöztük — amikor a különleges párhuzamokat és eltéréseket kiolvassuk az életrajzokból. Ám a szándék jogosságát mi sem igazolja jobban, miként a muzsikusok párhuzamos életrajzának tanúságtevése is: — Babits szavaival — „... a világkultúra egységét, közös hagyományait, összeolvadt dicsőségét” hangsúlyozza. sokszor késő éjjelekbe nyúlóan”. A „mag” tehát mindkettőjüknél meglehetősen korán „széthasadt” s a művészet felszabaduló energiája új és csak kevesek számára elérhető birodalom kapujához vezette őket. Cziffra valami egészen különös véletlen folytán kerül a nyomortelepről a budapesti Zeneakadémiára, míg Bernstein útja a középiskola elvégzése után szabályosan vezetett Amerika talán legpatinásabb egyetemére, a Harvardra. A budapesti csodagyerek — a mozgalmas és látványos fejlődés ellenére — súlyos válságokkal küszködik, s időlegesen tanulmányait is abbahagyja. Mindaddig Leonard művészi kibontakozását olyan egyéniségek segítik, mint Kousse- vitzky, Dimitri Mitropoulos, Reiner Frigyes, vagy mint Aaron Copland, az amerikai zene máig legavatottabb ismerője. Szinte beláthatatla- nul nagy immár a távolság a két ifjú között, miként nehezen lehetne közös nevezőt- találni a harmincas évek Magyarországa és a gazdasági fellendülés mámorában élő Amerika között. Az életsorsokat végzetesen megpecsételő esemény azonban a második világháború. Cziffra 1942 őszén kapja meg a katonai behívót a Horthy-hadseregbe, míg Bernstein önkéntesnek jelentkezik — hiába. Cziffra az alapkiképzés után már a fronton találja magát, míg ugyanez évben Leonard Bernstein egy olyan karrier „nyitányát” vezényli a New York-i filharmonikusok élén, mely példátlannak mondható a zene történetében. Míg az életrajz fekete krónikája hadifogságról, szökésekről, brutalitásról és mérhetetlen nélkülözésről tudósít, addig a „napos oldalon” koncertkörutak, -megrendelések, újjongó közönségsikerek vonulata nyomon követhető. Az újabb mérföldkő 1957. Cziffra új hazában kapja meg az élettől mindazt, amit keserves évtizedek elraboltak tőle; a világsiker megkésett indulása így is bő termést hozott. A New York-i Winter Gar- denben a szenzációs sikert arató Bernstein-musicalt, a West Side Storyt mutatták be az év szeptember 26-án. Párizs Ciffra számára a világ kapuja, de a koncertkörutak ünnepelt csillagát hazaváró otthon is egyben. „Agyúk és virágok”, választotta könyve címéül e kifejező párosítást a zongoraművész, aki maga vállalkozott arra, hogy kalandregénybe illően izgalmas életét leírva hiteles korraj z- zal, tanulságos filozófiai és erkölcsi gondolatokkal ajándékozza meg olvasóit. Juhasz Előd „Bernstein-story” című könyvében az első magyar nyelvű összegzést végezte el a nagyszerű muzsikusról. Különösen jól sikerültek a könyv műelemző fejezetei, valamint a ritka pályafutás első tíz évének sodró lendületű bemutatása. Csak remélhetjük, hogy a könyvnek majdan bővebb változata is elkészül. Két arckép — emlékezhetünk Bartók egyik korai müvének címére. Ideális és torz. Ami a művészi kibontakozás lehetőségeit illeti, úgy a két kortárs zeneművész példája az ideális és torz gyakorlat megtestesítője. Legyenek azonban a feltételek akármilyenek, az emberi szándék, a teljesebb emberi életre való törekvés — és erre is sokatmondó példa a röviden bemutatott párhuzamos életrajz —, ha súlyos megpróbáltatások árán is, de utat talál magának a végső győzelemhez. Németh János István E jelentős gyűjteményből, amely 3460 festményt és 1200 plasztikát tartalmaz, kis, de annál válogatottabb anyag érkezett vendégségbe Budapestre, a Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központba. Főleg szecessziós alkotásokat láthatunk az időszakos kiállítás keretében. A század- forduló jelentős cseh és szlovák művészeti törekvései sok szállal kapcsolódnak a bécsi szecesszióhoz és Rilke költészetéhez, még akkor is, ha a fogalmazás ezúttal festői, szobrász!. Ilyen találkozási pont Ja- roslav Horejc bronzból mintázott íjásza. A témát Bourdelle, Mestrovic és Kisfaluéi Stróbl Zsigmond is feldolgozta. A csehszlovák századforduló szobrászatára a rodini inspiráció is jellemző, s ez nem jelenti azt, hogy nem találhatók finomságok és kezdeményezések. Például Bohumil Kafka özekről mintázott szobra rendkívül érzékeny megoldású. Érdekes tartalmat hordoz Benes Knüpfer festészete különös, fanyar világával (Szerzetesek), miközben rokonságot mutat Klimt osztrák festőnek, a stílus egyik meghatározójának rajzaival. Figyelmet kelt Karel Spüler nagy tájképe, a Vihar után, mely a nyugalmat, az emberi békét ábrázolja. A századforduló csehszlovák képzőművészetének értékes, eredeti művekkel reprezentált válogatását hozták el a budapesti kiállításra. Losonci Miklós Társalgó A vándorhajlamú Cziffra — és Bernstein — szülők gyermekei közel egy időben, Angyalföldön, illetve Bostonban látták meg a napvilágot. Az első világháború éveiben Párizsból kiutasított Cziffra család és a Bostonban fényes üzleti karrier kezdetén álló Bernstein papa mindenesetre eltérő anyagi körülmények között indíthatta útjára a fiát. Cziffra György a mindennapi éhezés és a fizikai nyomor „pokoltornácán” találkozik az első zongorával, míg Bernstein kényelmes lakásukban játszhat meglepő biztonsággal első hangszerén. A korai gyermekévek közös vonása a határtalan szorgalom. „De egyetlen bizalmasom volt csak, egy személyben rabszolgám és mesterem: állandóan lehangolt pianínóm”. — írja könyvében az ötéves gyermek önmagáról, Cziffra. Bernstein „e korai szenvedélyéről így ír Juhász Előd az életrajzban: „Ütött-kopott ósdi hangszer volt, rettenetesen lehangolódott állapotban — de állandó elérhető közelségben. Az ekkor már tizenegy éves Lenny első látásra »azonnal beleszeretett«. Iskolából hazajövet megszállottan játszott-játszott órákon át, Hatféle napilap sorai között böngészhetnek azok az olvasók, akik felkeresik a salgótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtár lapozgatósarkát. A könyvtár e részét olvasójegy nélkül, bárki látogathatja. B. A. Színes összeállítást hallhat- műveikről, módszereikről. A tpnk, hétről hétre a rádió riporterek (Filippi Éva, Kul- Társalgó című irodalmi ma- csár Katalin, Liptai Katalin, gazinjában. Sumonyi Papp Zoltán), minA keddenkénti reggel 8. dig az irodalom szemüvegén óra 35 perckor jelentkező át közelítenek az irodalmi másfél órás műsor (vasárna- évfordulókhoz, színházi pre- ponként a Petőfi adó is- mierekhez, filmbemutatókhoz, métli 20.35-től) 1978 őszén in- múzeumi, képzőművészeti dúlt rövid kísérletezést kő- eseményekhez. Az írókkal, vetően. Elismerő hangú tele- költőkkel újabb alkotásaikról fonhívások, segítő szándékú beszélgetve, személyes motí- jó tanácsok, témaajánló bírá- vumok, életrajzi adalékok fellatok, kívánságkérések, be- villantásával hozzák embermutatásra ajánló és szerep- közeibe a szerzőt, lésre ajánlkozó érdeklődők — Az élet adja számunkra megkeresései bizonyítják a a témákat, de elsősorban ab- műsor sikerét, életrevalósá- ból merítünk, ami magun- gát. ' kát is érdekel — mondta Nem ok nélkül, hiszen a Kulcsár Katalin szerkesztő- Társalgó széles panorámáját riporter. — A műsor módot adja a hazai és a határain- ad készítőinek, hogy egy kikon túli magyar irodalmi élet csit a saját érdekdődési kö- eseményeinek, jelenségeinek, rüknek, kedvtelésüknek hó- A mából olykor elkalandozik doljanak, s egyben a hallga- a múltba, levéltárakban meg- tók kéréseit is teljesítsék. So- búvó levelezésekből merít; kan telefonálnak, és rengeteg személyes emlékeket, írókkal levelet, könyvet is kapunk, való találkozásokat elevenít Ősszel az iskola ad témákat, fel; ritkán szereplő írókat neves irodalomtanárokkal bebír szóra; a literatúra biro- szélgetünk. A tél az év végi dalmában barangolva irodai- tűnődések, a számvetés, no mi ritkaságokat mutat fel; és a téli örömök ideje. De időnként olyan, már-már pe- kedvenc témám a hazaszere- rifériális értékeket tár elénk, tét, a barátság, a tájhoz való amelyek egyéb műsor kereté- kötődés kérdése, és a hova- be nem férnének bele; könyv- tartozás tisztázása is. újdonságokra irányítja rá fi- A film, a színház, a képző- gyelmünket; írókat interjúvol művészet, a néprajz, a nép- meg műhelyükben, készülő művelés és az irodalomszociológia sem hiányzik a Társalgó palettájáról. A társmfivé- szeteket, társtudományokat persze úgy hívják segítségül, hogy mindig az írók felé, az irodalmi mű irányába indul el, Varga Imre és Kecskési Sándor szobrászművész például írók szobrait, portréit formázzák meg. Miközben saját munkásságukról beszélnek, íróbarátaik arcképét is vázolják. A színészek is örömest beszélgetnek egy-egy nagy irodalmi élményükről, az általuk olvasott könyvújdonságokról, felfedezett írókról. — Érdekel a titok, miért fordul egy tőlünk távol élő, idegen ajkú író a magyar kultúra felé; miért fordít magyar irodalmat; miért népszerűsíti a mi művészetünket — mondta Kulcsár Katalin. — Ennek gyökereit kutattam finn sorozatomban is, melynek a harmadik részét áprilisban sugározták és Lasst Nummi költő vallott benne. Rövidesen műsorra tűzik az Egyesült Államokban készített interjúimat is. Csemegének szántuk a XIV. századbeli angol Geoffrey Chaucer, Canterbury mesék című könyvének magyar nyelvű kiadásáról Géher István irodalom- történésszel rögzített társalgást is. Sámathy Tamás r KOSSUTH RÁDIÓ: *.27: Katonadalok S.46: örökzöld dallamok 9.44: Muzsika Zsuzsika meséi 19.05: Diákfélóra 10.35: László Margit opera- áriákat énekel 11.09: Bosnyák falvak Baranyában. Nagy Piroska riportja 11.24: A podolini kísértet X/2. rész. 12.30: Ki nyer ma? 4 NÓGRÁD - 1984, 12.4$: Csurka István: Hamis tanú 12.55: Zenekari muzsika 13.30: Irodalmi világjárás 14.10: A Magyar Hárfástrió játszik 14.31: Daloló, muzsikáló tájak 15.05: Erich Kunz operettfelvételeiből 15.28: Képek és jelképek 16.00: Néptáncok 16.17: Délutáni Rádiószínház 17.05: Szabolcsi majálisok. ■ 17.20: A zene Is összeköt 18.07: Fjodor Saljapin két dalt énekel 19.15: Rádiószinház 19.34: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. (Élő) Kb.: 21.10: Nóták 21.40: Adottságok — lehetőségek a Pápai Húskombinátban 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Anton Dermota operaáriákat énekel 22.44: Saját könyve — adja el 23.04: Barokk muzsika 0.10: Latzin Norbert táncda iáiból április 26.. csütörtök PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Fúvóspolkák 8.20: Tíz perc külpolitika 8.35: Napközben 10.00: Zenedélelőtt 11.35: Csak fiataloknak I 12.35: Mezők, falvak éneke 13.00: Kapcsoljuk a szolnoki stúdiót. 13.20: Éneklő Ifjúság 13.32: Négykezes zongora- muzsika 14.00: válogatott perceink 16.35: Idősebbek hullámhosszán 17.30: Tanzániai műsor 18.00: Közvetítés a Margitkert étteremből 18.35: Hét végi panoráma 19.55: Slágerlista 20.35: A 04, 05, 07 ielentl 21.05: A Magyar Rádió Karinthy Színpada 22.15: Joao Golberto és AJ Jarreau énekel 23.20: István, a király Részletek Szörényi Levente —Bródy János rockoperál á ból MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek, Időjárás, műsorismertetés. 17.05; A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi képeslap. Szerkesztő: Antal Magda. (A tartalomból: Szerkeszti a vendég: Kovács György, a Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Központ igazgatója.) 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. , MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.05: Tévétorna (lsm.) 8.10: Iskolatévé. 8.20: Földrajz (ált. lsk. «. oszt.) 8.30: Élővilág (ált. lsk. 7. oszt.) 8.50: Fizikai kísérletek III. 9.00: Környezetismeret (ált. lsk. I. oszt.) 9.20: Magyar nyelv. (ált. lsk. 2. oszt.) 9.3«: Kamera. N 10.00: Itt az otthonod, (lsm.) 11.15: Képújság. 15.00: Iskolatévé. Pedagógusok fóruma (ism.) 15.35: Rész és egész. 15.55: A természet naperőművel II. 16.15: Szórakaténusz. 16.40: Hírek 16.50: Alkonyat. Baleufilm. 17.05: Képújság. 17.10: Tízen Túliak Társasága 18.00: Tévébörze 18.05: Pulzus 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradő 20.00: Csak ülök és mesélek. Vitray Tamás műsora. 21.10: Telesport. 21.30: Hatvanhat. 22.30: Tv-hiradó 3. 2. MŰSOR: 18.00: Képújság 18,05: Ünnep a nepáli serpáknál 18.50: Hoszalini filmtalálkozó ’83. 19.10: Nasa Obrazovka. 19.30: Fuvola-gitár szonáták. 20.00: Csiky Gergely: A kalap. Zenés játék két részben. 21.25: Tv-hlradó 2. 22.40: Képújság. BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-hiradó 20.00: Mi, tankötelesek. 2. rész. 21.00: Fiúk és lányok. Cseh dokumentumfilm. 21.20: Gazdaságpolitikai magazlr 22.00: Ez történt 24 óra alatt. 22.15: Találkozás szovjet művészekkel, 23.05: Hírek. 2. MŰSOR: 19.30: Tv-hiradó 20.00; A szülőföld dalai. 20.50: Ki a bűnös? Egy bírósági tárgyalás rekonstrukciója. 21.20: A rendőrség naplójából. 21.30: Időszerű események 22.00: Ki a bűnös? ítélethirdetés és szakvélemények. 22.40: összeállítás az EurópaKupa labdarúgó-mérkőzésekből. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: István, a király. Színes magyar film. — FILMKLUB: Rembrandt. Angol film. — „Kortárs” filmklub: Lola. NSZK-beli film. — Balassagyarmati Madách: Forróvérű kísértet. Színes, szinkronizált olasz filmvigjáték. — Pásztói Mátra: Kína szindróma (14). Színes amerikai film. — Szécsényi Rákóczi: Kincs, ami nincs. Színes, szinkronizált olasz lilmvígjá- ték. ISKOLAMOZI: A fáraó I—II. — Kisterenyei Petőfi: Mennyet seregek. Színes magyar film. — Nagylóc: Spagettiház (14). Színes szinkronizál* olasz bűnügyi filmvigjáték. — Jobbágyi: Gyertek el a névnapomra! (14). Színes magyar film.
