Nógrád. 1984. április (40. évfolyam. 78-101. szám)
1984-04-25 / 97. szám
Mekkora területű háztáji föld jár a tartósan beteg termelőszövetkezeti tagnak? B. I. kisterenyei lakos olvasónk — nyugdíjazása után — 1972. október 24-én termelőszövetkezeti tag lett. A munka- végzési kötelezttségének eleget tett. 1983. április 6-án kórházba került, ez idő óta munkaképtelen, beteg, táppénzes- állományban van. 1983. év végéig hatezer négyzetméter háztáji földet használt, 1984. évben 1500 négyzetméterre akarják csökkenteni a háztáji föld területét. Kérdése: a jogszabályban foglaltaknak megfelel-e ez az intézkedés? Nem. A mezőgazdasági termelőszövetkezetről szóló, többször módosított és kiegészített törvény ma is érvényben levő rendelkezése szerint: A termelőszövetkezet a háztáji gazdálkodás céljára tagjainak a közös földekből háztáji földet vagy terményt köteles biztosítani, ha a tag a termelő- szövetkezet által meghatározott munkamennyiséget teljesítette. A háztáji föld területe tagonként legfeljebb 6000 négyzet- méter, szőlő- és gyümölcsművelési ág esetén 3000 négyzetméter lehet. A háztáji gazdálkodás céljára kijelölhető föld mértékének alsó határát — a helyi adottságoknak (föld minősége, fekvése, művelési ág stb.) megfelelően az alapszabályban pontosan, mérték szerint kell rögzíteni, ha indokolt művelési ág szerinti bontásban is. A mérték megállapításánál elsődlegesen azt kell figyelembe venni, hogy a kiadott háztáji terület kisüzemi módszerekkel művelhető legyen. (Ott ugyanis termelőtevékenységet kell folytatni, ezért — névleges mértékben a háztáji föld alsó határát megállapítani nem szaban.) A közös földekből kijelölhető háztáji föld, illetve terményjuttatásnak az alapszabály szerinti felső és alsó határa közötti mértékét a termelőszövetkezet vezetősége a tag munkateljesítményével arányosan állapítja meg, a termelőszövetkezeti tag szociális helyzetének és egészségi állapotának figyelembevételével. A termelőszövetkezeti tag lakótelke, üdülőtelke meghatározott részének (ház körüli kert. mezőgazdasági művelésre alkalmas üdülőtelek stb.) háztáji föld területébe való beszámításának szabályait a termelőszövetkezet — a helyi viszonyokra tekintettel — alapszabályában határozza meg. A kijelölt háztáji föld mértékének megállapítása szempontjából az új telepítésű szőlő és gyümölcs területét a termőre fordulásig szántóként kell figyelembe venni. Olvasónk kérdésére: „Ha a termelőszövetkezeti tag az Öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte, megrokkant vagy tartósan munkaképtelenné vált, a kijelölt háztáji földet a korábban végzett munkája alapján megállapított mértékben használhatja”. Ez a rendelkezés érvényes akkor is, ha a háztáji gazdaság munkálatait mással végezteti. [Az érvényben lgyő/Vhr. 80. § (3) bek.) „Ugyancsak a korábban végzett munkája alapján megállapított mértékben jogosult a termény juttatásra (pénzjuttatásra is).” Ha a termelőszövetkezeti tag a személyi tulajdonában lévő háztáji földjét elidegeníti, pótlására a termelőszövetkezettől nem kaphat új háztáji földet. Ez a rendelkezés nem alkalmazható akkor, ha a termelőszövetkezeti tag személyi tulajdonában lévő háztáji földet pénzkártalanítás ellenében kisajátítják, vagy annak elidegenítésére a jogszabály kötelező rendelkezése folytán kerül sor, vagy ha azt a termelőszövetkezet üzemi célból megvásárolja. Dr. S. K. Gy. Április elsejétől Új körzeti házkezelőség a bérlők képviseletében Levelezőink jelentik Egy hagyományápoló KISZ-titkár A Salgótarjáni Kohászati üzemek SZKGY 1. forgácsoló- műhelyében a Kulich Gyula KISZ-alapszervezet titkára, Bálint László. 1968-tól, az első íanulóévétől kezdve marós és KISZ-tagként dolgozik a műhelyben. Kétszeres kiváló dolgozó, és egyszer megkapta a Kiváló ifjúsági vezetőjelvény kitüntetést. 1981 óta párttag, majd munkája elismeréséül 1983-ban KISZ-titkárrá választották. Röpke egy év alatt jó alapszervezetet alakított ki, amelyet hűen tükröz, hogy az 1983-as évben végzett munkájuk jutalmául megkapták a KISZ KB dicsérő oklevelét. — Hogyan sikerült rövid idő alatt ilyen jó eredményt elérni? — tettein fel az első kérdést Bálint László KISZ- titkárnak. — Azzal kezdeném, hogy a mi alapszervezetünk 1957-ben az elsők között alakult meg. Azóta igen nagy hagyományokkal rendelkezik, bizonyítja ezt a sok dicsérő oklevél. Az elődeim, akiknek vezetése alatt az alapszervezet kiérdemelte, ma már megyei, városi és nagyüzemi párt- és KISZ-szervezetekben dolgoznak. Az eredmények kötelezik a jelenleg 45 fős alapszervezetet a hagyományok folytatására. Fiataljaink — szinte valamennyien — nagy teljesítményű gépeken dolgoznak, tehát igen sok múlik rajtunk. Éppen ezért elsősorban a gazdasági építőmunka segítését tűztük ki fő célul. Emellett természetesen minden mozgalomVálaszol az illetékes ban’ akcióban részt veszünk és vettünk, amelyek szocialista társadalmunk érdekeit szolgálta. — Hogyan jött létre a Battonyától Salgótarjánig tartó gyalogtúra? — Négy évvel ezelőtt elhatároztuk, amikor Csehszlovákiában voltunk a Nógrádi Sándor-emléktúrán. Azóta sok gyalogtúrával készültünk a közel 300 kilométeres útszakasz megtételére. Kilencen — köztünk két nő is — vágtunk neki a túrának, amely fárasztó volt, de megérte. Hazánk felszabadulásának 39. évfordulója tiszteletére adóztunk ezzel a hazánk felszabadításáért elesett hősök emlékének Ezúton szeretném utólag megköszönni valameny- nyi segítő párt- és KlSZ-szer- vezetnek, valamint az MSZBT- tagcsoportnak a segítségét a gyalogtúra sikeres végrehajtásáért. — Tervek a jövőt illetően? — Elsődleges célom olyan fiatalok nevelése, akik a jövőben KISZ-funkciót tudnak vállalni és ellátni. Valamint a meglevő eredmények fokozatos növelése a fiatalok igényeinek megfelelően. Felkészülni az MSZMP XIII. kongresszusára és hazánk fel- szabadulásának 40. évfordulójára. A feladat elvégzéséhez ezúton is kérem a nagyüzemi párt- és KISZ-szervezet segítségét. Vojtek. Szilveszter, az SKÜ nagyüzemi KISZ-bizottság titkárának véleménye: — Az SKÜ-ben a 19 alapszervezetünk közül a legmagasabb szinten a Kulich Gyula KISZ-alapszervezet tevékenykedik. Elsőként vállalnak el rendezvényeket és vesznek részt a munkaverseny- mozgalomban. Bálint László személyében olyan titkár van az élükön, aki szervező- készségével példamutatóan tudja összefogni őket. Példa erre a mostani gyalogtúrájuk, amelyért ő igen sokat tett. hogy jól sikerüljön. Tehát összegezve: a titkár és alapszervezete kimagasló munkája példa lehet a KlSZ-szerve- zetek előtt. Balogh Tibor Születésnapi fényben Megkérdeztük az illetékest SOS jelzésű, sürgős segítséget kérő levelet kaptunk Pásztoréi, a „természetszerető pásztóiak** nevében Tóth Istvántól. Részlet a levélből: „Pásztó város határában 100 éves gyönyörű fenyveserdö van, illetve volt. Kora tavasztól késő őszig — különösen a korábbi években — zsibongott a sok gyermektől az erdő, kedvelt kirándulóhelyünk volt. Most napok óta pusztítás folyik az erdőben, motoros fűrészekkel vágják a gyönyörű fenyőket. Ücy gondolom, hogy a természet védelme igen fontos mindenki számára. Kérjük az újság segítségét, tegyenek valamit, akadályozzák meg az erdő kivágását.” Á klubot be kellett zárni Több olvasónk érdeklődése, kérdése nyomán a Salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalatot kértük meg, ismertesse lapunk olvasóival, mely ingatlanok tartoznak az április 1- én létrehozott I. sz. körzeti házkezelőséghez, mikor vannak a fogadónapok és egyáltalán, milyen feladatok tartoznak a körzeti házkezelőség feladatkörébe. Olvasóink kérdéseire az alábbi választ kaptuk: l — A Salgótarjáni Ingatlan- kezelő Vállalat 1984. április 1 -ével létrehozta a? I. sz. körzeti házkezelőséget. Helye: Salgótarján, Pécskő út 2. I. emelet 4. Fogadónapok a körzet lakossága részére az alábbiak szerint alakultak: — hétfő: egész nap! — kedd: 8—10 óráig és 14—15 óráig, — szerda: 8—10 óráig és 14—15 óráig, — csütörtök: 8— ■10 óráig, — péntek: 8—10 óráig, — szombat: szabad szombat. A körzethez tartozó területek: — Arany János út páratlan oldala, — Rákóczi úí páros oldala, az Arany János utcától déli irányban, szobabérlők házat is beleértve, továbbá — a Rákóczi úttól ke* letre eső terület, így a megyei tanács mögötti terület, Csizmadia-telep, Somlyó-bá- nyateleppel bezárólag. A körzeti házkezelőség feladatkörébe tartozik: — A bérleti szerződések megkötése, bérleti és egyéb díjak megállapítása, bérlemények átadás-átvétele, bérleményellenőrzés, — ház- felügyelők irányítása, ellenőrzése, munkáltatói jogok gyakorlása, — a közérdekű bejelentések, panaszok kivizsgálása. érdemi intézkedés, — tanácstagokkal, lakóbizottságokkal, HNF-aktivistákkal kapcsolattartás, — társadalmi munka segítése, támogatása, bérlőközösségek létrehozásánál aktív közreműködés, — hibabejelentések kivizsgálása, elhárítása, házkezelési javítási munkák, — lakáskorszerűsítések, tetőtérbeépítések és egyéb munkák végzéséhez kezelői hozzájárulás megadása, — tmk-mun- kák előkészítéséhez javaslat- tétel, — felújításokhoz javaslatok. programok megadása, — kivitelezések műszaki ellenőrzése, műszaki átadás-átvételek lefolytatása, szavatossági bejárásokon részvétel. A vállalat kéri a körzethez tartozó IKV kezelésű épületek bérlőit, hogy problémáikkal szíveskedjenek a körzeti házkezelőséghez fordulni s egyben segítsék is munkájukat, A megyei lap 1984. április 12-i számában az „Olvasók fóruma” oldalon megjelent egy levél Gáspár József cipész kisiparos aláírásával, Iparosok — klub nélkül? címmel. A KIOSZ Nógrád megyei vezetősége a levélre válaszolva a kisiparosok és az olvasók korrekt tájékoztatása érdekében a következő válasz közlését kéri: — A szervezeti épület nem annak a 8—10 kisiparosnak a tulajdonát képezi, aki a levél alapján jogot formál rá, hanem a KIOSZ Országos Központ tulajdona, amelyet Salgótarján környéke kisiparosainak építtetett meg. A. klubot már a korábbi vezető testület is be kívánta záratni, de a felelősség vállalása hiányában (mint népszerűtlen feladat) elodázta, meghagyta az új vezető testületnek. A klub bezárásánál nem egyszemélyi döntés született, hanem azt a Nógrád megyei vezetőség 20 (1984./II. 28.) határozatával szüntette meg. A Salgótarjánban és • környékén dolgozó több mint 1000 kisiparos (a döntő többség) nem igényelte és nem is igényli a klubnak nevezett III. osztályú italmérés működtetését, amit távolmaradásával is bizonyított. Az érvényben lévő döntés szerint veszteséggel működő klubot üzemeltetni szervezeti szinten nem lehet, és előzetes egyeztetésünk alapján, ezzel a szervezet két elnökhelyettese: Neményi Endre és Fischer Pál is egyetértettek. 1982-ben több mint 60 ezer forint, 1983-ban 48 ézer forint volt a veszteség, amelyet a szigorúbb gazdálkodás a továbbiakban sem tesz lehetővé. Elsősorban szervezett feladatainkat kell megoldani és nem kívülálló személyeknek italkimérést üzemeltetni. Ezt kívánja a kisiparosok nagyobb közösségének érdeke. A klub programmal nem rendelkezett, a fegyelem, fegyelmezettség is sok kívánnivalót hagyott maga után. Ezeken túlmenően még számos érv szólt a bezárás mellett, amelyet személyes elbeszélgetésünk alkalmával a levélíró is elismert. Korábbi döntésünket ezért nem módosítjuk, és ezúton is közöljük, hogy 1984. április 17-ével a klub megszűnt. A KIOSZ Nógrád megyei vezetősége nevében: Baranyai Kálmán megyei titkár A majdnem kétségbeesett hangvételű tévéiét — mivel az éremnek két oldala van — tudomására hoztuk a pásztói Béke Termelőszövetkezet vezetőségének, amelyre a termelőszövetkezet elnökétől, dr. Bencze Barnától az alábbi tájékoztatást kaptuk: — A nevezett erdőrész, mely a lakosság részéről sérelmezett, 1980-ban készült ütemtervben előírott véghasználati letermelésre- Az egész terület 2 hektár. Termelőszövetkezetünk szándéka, helyére új erdő telepítése. Az erdőgazdasági szakemberek szerint az erdő állaga tőrohadt és csúcskorhadt, ezért a 3. sürgősségi fokozatba írták elő letermelésre, melynek határideje 1985. Termelő- szövetkezetünk a fokozatosságot kívánta betartani, de jelen gazdasági évben a teljes tarvágást végrehajtjuk. Ügyelünk az anyagleszállítás- nál a lakóterület közlekedési útjainak sértetlenségére, ugyanis bizonyos részen belül földúton kell szállítani, ahol állampolgárok saját tulajdonukat kéoező személyi jármüvei közlekednek. Egyébként tájékoztatásul még azt is elmondjuk, hogy a nanasz- szal kapcsolatban termelőszövetkezetünket már több hivatalos helyről megkeresték. Csak egvet említve, a Pásztói városi Tanács Végrehaitó Bizottsága is — kao- tuk a táiékoztatást a szövetkezet vezetőjétől. Összeállította: Tóth Jolán Értékelték a Vezess biztonságosan versenymozgalmat A Nógrád megyei Közlekedésbiztonsági Tanács titkársága elvégezte a hivatásos gépjárművezetők részére meghirdetett Vezess biztonságosan versenymozgalom 1983. évi értékelését a beérkezett adatlapok, valamint a baleseti statisztikai lapok ellenőrzésével, egyeztetésével. A mozgalomhoz 1980-ban (a meghirdetés évében) 37 vállalat, szövetkezet csatlakozott. Jelenleg már 68 vállalat, szövetkezet van versenyben. A részt vevő egységek gépjárműveinek száma és az általuk megtett kilométerek eltérőek, ezért a versenyfelhívás alapján a nagyjából azonos gépjárműparkkal rendelkező egységeket öt kategóriába osztották és értékelték. AZ I. KATEGÓRIÁBA soroltak közül — ezek a Volánvállalat üzemegységei — a legjobb eredményt a Volán 2. sz. Vállalat nagybátonyi üzemigazgatósága érte el. Ezzel elnyerte az MKBT által felajánlott serleget, a yele járó oklevelet és háromezer forint pénzjutalmat. A második helyezést a személyforgalmi üzemegység érte el, ezzel elnyerte az MKBT oklevelét a vele járó kétezer forint pénzjutalmat. Harmadik helyezést a teherforgalmi üzemegység érte el, jutalma az MKBT oklevele és ezer forint. A II. KATEGÓRIÁBA soroltak közül — ezek a nagyobb gépjárműparkkal rendelkező üzemek, vállalatok — első helyezést a Nógrádi Szénbányák külfejtési üzeme szerezte meg. Második a Budapesti Közúti Igazgatóság koordinációs üzemmérnöksége. Harmadik a posta központi járműtelepe, Salgótarján. A III. KATEGÓRIÁBA soroltak közül — ezek a nagyobb gépjárműparkkal rendelkező szövetkezetek, gazdaságok az első helyezést az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság (Balassa-, gyarmat) szerezte meg. Második a Mátraaljai Állami Gazdaság (Pásztó), harmadik a Hazafias Népfront Mgtsz (Örhalom). A IV. KATEGÓRIÁBA soroltak közül — ezek a kisebb gépjárműparkkal rendelkező üzemek, vállalatok — az első helyezést a városi tanács kórház-rendelőintézete (Balassagyarmat) szerezte meg. Második az ötvözetgyár (Salgótarján), a harmadik pedig a FŰTÖBER nagybátonyi gyára. AZ V. KATEGÓRIÁBA soroltak közül — ezek a kisebb gépjárműparkkal rendelkező szövetkezetek — az első helyezést a Zöldmező Mgtsz (Kazár) szerezte. Második a Magyar—Szovjet Barátság Mgtsz (Rétság), harmadik a Zagyvavölgye Mgtsz (Ho- mokterenye). A Magyar Népköztársaság közlekedési minisztere a közlekedésbiztonság szilárdítása érdekében végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként a KIVÁLÓ MUNKÁÉRT kitüntető jelvényt adományozza: Kriston Lászlónak, az MKBT vegyes közlekedési szakbizottság vezetőjének. Dicséretben és jutalomban részesíti: Herényi Kázmért, az MKBT elemző-értékelő szakbizottsága vezetőjét. A Nógrád megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnöke közúti közlekedésbiztonsága érdekében végzett eredményes tevékenysége elismeréseként dicséretben és jutalomban részesíti: Forgó József, Grexa György, Ivók Pál, Kővári József, Szomszéd József, Előd József, Horváth László, Kanyó Pál, Gyetván Zoltán, Csatai István, Várszegi Istvánnét, Szakács Ferencet és Tóth Lajost. 1. s. | NÓGRÁD, - 1984. április 26., csütörtök 5 r
