Nógrád. 1984. április (40. évfolyam. 78-101. szám)

1984-04-25 / 97. szám

Műszaki könyvtár segíti a ny omdászok szakmai fejlődését, továbbképzését a Nógrád me- gyei Nyomdaipari Vállalat salgótarjáni telepén. Fordítások, szakkönyvek, lexikonok áll­nak a dolgozók rendelkezésére. Barna felv. Hazánk számokban A _ ország-világ iránt érdeklődő olvasók figyelme az utóbbi időkben egyre inkább fordul a statisztikai kiadványok felé is, hiszen ä számok nyelvén sok minden megismerhető. E szempontból ezért is mondható jelentős­nek az az évről évre megjelenő kiadvány, amely praktikus formában elsőként ad számot társadalmi és gazdasági éle­tünk helyzetéről, előző évi fejlődéséről. Minden esztendő­ben a legnagyobb példányszámban közreadott statisztikai gyűjtemény az a zsebkönyv, amely a Központ Statisztikai Hivatal számítógépein feldogozott adatokat — a magyar könyvkiadásban rekordnak számító másfél hónapos átfu­tási idő alatt — közérthetően, tetszetős kivitelben adja köz­re. E hagyománynak megfelelően jelentette most meg a Statisztikai Kiadó Vállalat az 1983-as zsebkönyvét. Fél évszázados múltra tekint vissza ez a kiadványsoro- rat, amelynek első kötete 1933-ban jelent meg az előző két év adatanyagával. Folyamatosan látott évente napvilá­got egészen 1948-ig, amikor is hosszabb kényszerszünet után 1956-ban hagyta el újabb kötet a nyomdát. Azóta viszont rendszeres a megjelenése, miközben tartalmában és for­májában egyaránt sokat fejlődött az évtizedek során. A legfrissebb kötet is számos színes ábrával, grafikon­nal szemléltetve számol be 240 oldalon a tavalyi eredmé­nyekről, változásokról, jellemző adatokról. Így például rész­letes képet nyújt a népesség és népmozgalom alakulásáról, * foglalkoztatottságról, a jövedelmekről és a fogyasztásról. Életkörülményeinkről a lakás és lakókörnyezet, a szociális ellátás, az egészségügy, az oktatás és közművelődés, a sport helyzetét feltáró adatok tájékoztatnak. A társadalmi jelző­számok között helyet kaptak a tudományos kutatás, a bal­esetek, a biztosítás és az igazságszolgáltatás legfontosabb mutatói is. Gazdasági eredményeink bemutatását a nemzeti jöve­delem alakulásával kezdi a kötet, majd rátér az egyes nép- gazdasági ágazatok tevékenységének, teljesítményeinek szo­kásosan bő ismertetésére. Kiemelten foglalkozik a beru­házásokkal és az energiagazdálkodással. Nem hiányoznak e lakossági szolgáltatásokra, a számítástechnikára és a kisszervezetek működésére vonatkozó adatok sem. A zsebkönyv függeléke átfogó ismertetést ad állam- igazgatási rendszerünkről, hazánk földrajzi és éghajlati vi­szonyairól, továbbá a devizaárfolyamok alakulásáról. Nem­zetközi adatai a világgazdaság főbb folyamatainak megis­merését segítik elő. A hazánk iránt érdeklődő külföldiek objektív infor­málásának is hasznos eszköze a kötet, mivel angol, né­met és orosz nyelvű változatban is kiadják. A számok nyel­vén így tehát valóban ország-világ szerezhet reális isme­reteket, pontos tényanyagot a mai Magyarországról. Időskorúak érdekében Az elmúlt esztendőben a megyei tanács a szociális el­látásra 120 millió forintot biz­tosított, 23 miH'óval többet a korábbinál. Az időskorúak helyzetének javításit továbbra is megkülönbözt itetf ügye­lem kísérte. Három csoporttal bővült például az öregek nap­közi otthoni férőhelyek száma és elkészült a ludányhalászi szociális otthon 104 férőhe­lyes pavilonja. Szélesedett a házi szociális ellátás, 258 fővel többen ve­hetik igénybe a szociális ét­kezést. A rendkívüli segélye­zettek száma évente már meg­haladja a tizenkétezret. A ki­fizetett segélyek egy esetre jutó összege 904 forint, ami 124 forinttal több a megelőző esztendőénél. Megyénkben rendszeres szociális segélyt csaknem 1400 rászoruló kap. Elegendő telek az építőknek A tanácsok az elmúlt évben is jelentős erőfeszítéseket tettek a családiház-építkezésekhez nélkü­lözhetetlen telkek biztosításáért. A megyei tanács folytatta bevált- pályázati rendszerét, amelynek keretében újabb 17.6 millió fo­rint támogatást nyújtott a taná­csoknak, összesen 780 telek ki­alakításához. Az intézkedések eredményeként az elmúlt év végén 2245 allami és 1304 magántelek állt rendelkezés­re a családi házat építeni szán­dékozóknak, ami biztosítja me­gyénkben a magánerős kivitele­zések folyamatosságát. Gépesített háztartás — egy hónap szabadság Fejlesztési cikkek gyártásának komplex programja a Szovjetunióban Az utóbbi években egyre nagyobb ütemben gyártanak a Szovjetunióban hűtőgépet, mélyhűtőt, automata mosógé­pet, porszívót stb. Száz szov­jet családra 1965-ben átlag csak 11 hűtőgép jutott, vi­szont ez az arány 1982-ben 89 volt és 1985-ben 95 darab lesz Ezek- a mutatók hason­ló arányban növekszenek a mosógépek, a porszívók és más háztartási gépek eseté­ben is. Nemcsak mennyiségi, ' ha­nem minőségi növekedésről is beszélhetünk. Ezt bizonyítja az is, hogy a szovjet ipar egy­re több termékét exportálja. Csak az 1981—1983-as évek­ben egymillió-háromszázezer hűtőgépet és mélyhűtőt, 500 ezer teljesen automata mosó­gépet, mintegy 400 ezer yar^ rógépet, egymillió-százezer elektromos kávédarálót és ugyanennyi villanyborotvát vásároltak európai, ázsiai és latin-amerikai országok. A partnereknek nagyon jó véle­ményük van a szovjet export­termékekről. Egyébként a legmodernebb kivitelű két- kamrás hűtőgépeket hamaro­san olyan új szovjet hűtő­anyaggal üzemeltetik majd, amelynek licencét már több, a háztartási hűtőgépek gyár­tásában vezető szerepet játszó külföldi cég megvásárolta. Az iparág legfontosabb szociális feladata, hogy a ház­tartási gépekkel megkönnyít­se a szovjet emberek, első­sorban a nők otthoni munká.- ját és ezzel több szabad ide­jük legyen a pihenésre, szó­rakozásra, a családra, a tanu­lásra. Ezt szolgálja a jelenleg még kimunkálás alatt álló komplex program, amely nö­velni kívánja a fogyasztási cikkek gyártását és szélesíte­ni a lakosságnak nyújtott szol­gáltatásokat. A programot 1986—1990-es években való­sítják meg és szerepel majd a következő tervidőszak leg­főbb irányelvei között is. Az elektromos háztartási segítőtársak közreműködésével jelenleg a szovjet családok évente több mint 700 óra sza­bad időt nyernék, ami a szak­értők számításai szerint tel­jes ' egyhavi szabadságnak felel meg. A háztartási gépek tökéletesítésével (többek kö­zött a miniszámítógépek használatával) a háztartási munkára fordított idő a jelen­leginél egyharmadával lesz kevesebb. Iskolaszövetkezet Pásztori Sehol sem láttam még olyan picike boltot, mint ez. Alig pár négyzetméter — és csupa filléres holmit tart. Nyalókát, kockasajtot, túróstáskát, kiflit, rágót, füzetet, ceruzát. A legdrágább áru, melyet diákvásárlóinak szán, tíz forintba kerül. Így fest a pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium és Pos­taforgalmi Szakközépiskola iskolaszövetkezetének vegyes­boltja. Jelentősége azonban nem méreteiben, mégcsak nem is az árukészlet értékében keresendő. A két és lel éve mű­ködő diákszövetkezet alakításának gondolata a pásztói áfésznál fogant meg. — Elöregedőben van a szövetkezet tagsága — magya­rázza az ötlet születését Szabó István, az áfész szövetkezet­politikai osztályvezetője. — A tagság gerincét máig az ala­pítók képezik, márpedig egészséges fiatalításra, utánpótlás­ra szükség van! Reggeliért - futva Ez persze szövetkezeti szempont, s Mátrai Szilárd gimnáziumigazgató nem első­sorban ezt tartotta szem előtt — noha ő maga is 27 éve szövetkezeti tag —, ami­kor azonnal ráállt az áfész- esek hullámhosszára. közéletiséget saját, otthonos­nak érzett terepén. Sőt, a hétfős intéző bizottság tagjai az áfész rendezvényein is rendszeresen részt vesznek, ál­taluk a diákok tehát, a szö­vetkezet életének minden te­rületével megismerkedhetnek. 'S mindeközben szinte észre­vétlenül lesz övék a szövet­kezés szép gondolata. Mielőtt az iskolaszövetkezet boltja megnyílt volna, a diá­kok a szomszédos utcába jár­tak ki reggeliért, tízóraiért. "Méghozzá futva, hiszen az óraközi szünet véges. A tan­testületnek nem kevés ide­gességet okozott e meglehető­sen balesetveszélyes szaladgá­lás. A gyerekekért dolgozó pedagógusnak azonban más dolgok is eszébe jutnak, ami­kor egy ilyen nem minden­napos ötletet mérlegel. Mát­rai Szilárd így fogalmazza meg ezeket a „más dolgokat”: — Egy újabb közösséghez való tartozás csak hasznára lehet a gyereknek. Három is­kola diákságát, összesen 1100 tanulót lát el a bolt, s ez már felelősség a javából. Elfogadva a felelősséget, á tanuló köte­lességet is érez: az üzletben rendnek, fegyelemnek kell len­ni!, Akármikor meggyőződhet róla. erről a mi gyerekeink gondoskodnak is. Az iskolaszövetkezet, mint akármelyik más szövetkezet, szabályos szervezeti életet él. Tgggyűlést tart például, ahol bárki kérdezhet, véleményt mondhat, javaslatot tehet. Egyszóval, gyakorolhatja a Nem a tanulás rovására A tanulás rovására az is­kolaszövetkezet nem mehet! — ezt mindjárt kezdetben le­szögezték a pedagógusok. Át­hidaló megoldásként tehát úgy határoztak, hogy a bolt eladója ne a diákok közül ke­rüljön ki, az legyen csak hi­vatásos kereskedő. Az intéző bizottság tagjaira még így is jócskán hárul teendő. — Édesanyám az áfésznál dolgozik, én tehát amolyan ■összekötő kapocs vagyok az iskola és az áfész között — mondja Hegedűs Adrienn ne­gyedikes gimnazista, intéző bizottsági tag. — Felmérjük az igényeket, ki mit szeretne vá­sárolni a boltban. Vigyázunk, hogy hangoskodás, lökdösődés, rendetlenkedés ne legyen, To­jástartó lapokat is az áfész- tól kaptunk, amikor a sze­nespincéből átalakított klub plafonját a fiúk javaslatára ezzel borítottuk be. — Tavaly küldöttgyűlésen képviseltem az iskolát az áfésznál — teszi hozzá bizott­sági társa, Váradi Erika, szin­tén negyedikes tanuló. —• Mondhatom, igen érdekes volt. Arra is büszke vagyok, hogy divatbemutatót tudtunk rendezni az iskolának, most pedig kozmetikai tanácsadás­ra készülünk. Ügy gondolom, mi itt igazi szövetkezeti mun­kát végzünk. Mások is így vélhetik, hi­szen a végzett diákok közül igen sokan továbbra is szö­vetkezeti tagok maradnak, s ennek megfelelően egészítik ki alaprészjegyük értékét. Iga­zolódik tehát a pásztói áfész reménye: a csaknem kétszáz tagú iskolaszövetkezet hatása túlmutat a gimnáziumi bolton, túl magán az iskolán, de még a fogyasztási szövetkezeten, is. Gondos szervező munkájáért ezért is kapott az iskolaigaz­gató idén az áfésztől Kiváló dolgozó címet. Kicsöngettek, a legfrisseb­ben érkezett diákok máris szép sorba rendeződnek a pult előtt. Szendvicset, gyü­mölcslevet, kólát, csokit, lán- gost vásárolnak. Várhelyi AndráSné boltvezető fürgén pattan ide-oda. Az iramot győzni kell, hiszen itt a vá­sárlói igény lökésszerűen, az óraközi szünetekben jelentke­zik. Csak a Túró Rudi — Márciusban 73 ezer fo­rintos forgalmat csináltam itt — mondja Várhelyiné. —Nem panaszkodhatom, az áfész va­lóban kiemelt ellátást nyújt. Csak a Túró Rudiból kapunk keveset; az az ötszáz darab, amit egy hónapra szállítanak, itt másfél napnál tovább nem tart. — Mert akkor mindenki az­zal akar jóllakni! — igazolja nevetve Hegedűs Andrienn. Az egyetemre készülő lány nem vásárolni, hanem a rendre felügyelni lépett be a boltba. A Túró Rudit ő is szereti. Ezeken kívül megtanulta azt is, hogy az igényeket lehetőség szerint ki kell elégíteni, mert ebből jön össze a kereskede­lem haszna. Amiből termé­szetesen az iskolaszövetkezet is részesedik. Szendi Mária Könnyűek és nem rozsdásodnak Műanyagok a gépjárműgyártásban Az utóbbi időben az autó­ipar mind nagyobb mennyi­ségben használ fel műanya­gukat. A szintetikus anyagok­nak ugyanis két nagy előnyük van az autógyártásba > alkal­mazott fémhez képest Ama­zoknál sokkal könnyebbek, s ezért azok a gépkocsik, ame­lyekbe beépítik őket keve­sebb üzemanyaggal működtet­hetők. Ám az is fontos szem­pont, hogy nem rozsdásodnak. Napjainkban egy-egy közepes nagyságú személyautóba át­lagosan mintegy 90 kg műa­nyagot és 1300 kg temet épí­tenek be. Egy korszerű gépkocsinak a belsejében — mindegy, hogy személy- vagy teherautóról van-e szó — ma már nincse­nek élesen vagy hegyesen ki­ugró fémprofilok, az acélle­mezt mindenütt valamilyen műanyagból készült burkolás, illetve párnázat takarja. A kormánykerék, a . kormány- oszlop ütköződobja, s mű­szerfal, a kartámla stb. mind habanyag bevonatot kap. Ugyanez áll a tető belső ki­képzésére, az ajtók oldalsó borítására is. E konstrukciós rendszabályok a balesetkuta­tás eredményeiből következ­nek. Hasonlóképpen fontos sze­rep jut a vegyipari eredetű szerkezeti anyagoknak a lő- késcsillapításban. A biztosító intézetek adatai szerint az általuk kifizetett összegeknek mintegy felét a viszonylag csekélyebb karosszériakároK helyrehozására folyósítják. Az ilyen ártalmatlan horpa­dások és más karosszéria-sé­rülések, amelyek parkolási manőverek vagy egy ajtó meggondolatlan kinyitása ál­tal is létrejönnek, elkerülhe­tők, ha a .különösképp veszé­lyeztetett pontokon lakkozott fém helyett valamilyen mű­anyag ütköző van. A szintetikus anyagok fel- használása terén persze még korántsem merítettek ki min­den lehetőséget, ezt bizonyít­ja a képünkön bemutatót uj elképzelés is. A Nagy-Bri- tanniában ki­kísérletezett műanyag-le­ni ezön tő masszából 27 alkatelem ké­szíthető, s ezek­ből gyor­san össze­szerelhető egy teherautó veze­tőfülkéje. A könnyű, tűz­álló, korró­zióálló eleme­ket igen egy­szerű módon lehet rácsava­rozni egy acél­keretre. Az így készült ve­zetőfülke lé­nyegesen ke­vesebbe ke­rül, mintha üvegszál betétes műanyagból, acélból vagy alumínium­ból készítenék az egyes ele­meket. NÓGRÁD — 1984, április 26., csütörtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom