Nógrád. 1984. április (40. évfolyam. 78-101. szám)

1984-04-24 / 96. szám

Hazánkba érkezett Sadli Bendzsedid (Folytatás az 1. oldalról) Piros nyakkendős úttörők léptek ezután az algériai ve­zetőhöz, s virágcsokorral kö­szöntötték. Sadli Bendzsedid, bemutatta vendéglóinak kísé­retének tagjait, utána ő is­merkedett meg a jelenlévő magyar közéleti személyisé­gekkel, s a diplomáciai tes­tület képviselőivel. Az ünnepélyes fogadtatás a katonai díszzászlóalj díszme­netével zárult. A késő délutáni órákban a Parlament delegációs termé­ben megkezdődtek a magyar— algériai hivatalos tárgyaláspk. Kádár János vezette a ma­gyar tárgyalóküldöttséget, amelynek tagja volt Losonczi Pál, Várkonyi Péter, Kapolyi László ipari miniszter, Ván- csa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Tö­rök István külkereskedelmi minisztériumi államtitkár, Györke József, az MSZMP KB külügyi osztályának he­lyettes vezetője, Garai Róbert, Darvasi István, az országgyű­lés külügyi bizottságának tit­kára, Szórádi Zoltán vezér­őrnagy, honvédelmi minisz­terhelyettes. Petrovai László építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes, Varga Ta­más, a KB külügyi osztályá­nak munkatársa, Széphelyi Zoltán külügyminisztériumi főosztályvezető, valamint Ha­vasi Béla. A Sadli Bendzsedid vezet­te algériai tárgyalódelegáció tagja volt Ahmed Taleb Ib- rahimi, az FLN párt politikai bizottságának tagja, külügy­miniszter, Zituni Messzaudi, az FLN párt KB tagja, köny- nyűipari miniszter, Aberkane Mohamed külkereskedelmi ügyekkel megbízott minisz­terhelyettes, Belkaid Ahubekr építési ügyekkel megbízott mi­niszterhelyettes Zitaten Szad- dek, az FLN párt KB tagja, a KB állandó titkárságának tagja, Dilmi Abbasz, az FLN párt KB tagja, a népi nemzetgyű- 1 's alelnöke, Abdelli Hamid alezredes, az FLN párt KB tagja, a nemzetvédelmi mi­nisztérium központi igazga­tója, Asase Mohamed, a kül­ügyminisztérium európai szo­cialista országokkal foglalko­zó igazgatója és Abdelaziz Kara. Kádár János tájékoztatást adott hazánk társadalmi és gazdasági fejlődéséről, a szo­cializmus építésének tapasz­talatairól, továbbá az MSZMP tevékenységéről és soron lévő feladatairól. Sadli Bendzsedid elnök ismertette az algériai nép által megva­lósított mélyreható társadal­mi, gazdasági változásokat, a Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) pártjának tevékenysé­gét, V. kongresszusának ered­ményeit, az országépítő mun­kában a párt előtt álló fel­adatokat. Áttekintették a jól fejlődő kétoldalú kapcsolatok néhány főbb kérdését, és ki­fejezték szándékukat a sok­oldalú, mindkét nép javát szolgáló együttműködés továb­bi elmélyítésére. Ezt követően Kádár János a Parlament Nándorfehérvári termében külön megbeszélést folytatott Sadli Bendzsedid elnökkel. A szívélyes, baráti légkörű találkozón véleményt cseréltek időszerű nemzetközi kérdésekről, különös figyel­met fordítva a közel-keleti térség és az afrikai földrész problémáira. Megelégedéssel állapították meg, hogy a láto­gatás és a tárgyalások alkal­mat teremtenek egymás ál­láspontjának jobb megismeré­séhez, az együttműködés te­rületeinek feltárásához. A nap folyamán több, az algériai elnök kíséretében ér­kezett személyiség tárgyalt magyar partnereivel. A Kül­ügyminisztériumban Várko­nyi Péter és Ahmed Taleb Ibrahimi a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről cserélt véleményt; az Ipari Minisz­tériumban Kapolyi László és Zituni Messzaudi a két or­szág közötti ipari együttmű­ködés fejlesztési lehetőségeit tekintette át; a Külkereske­delmi Minisztériumban Török István és Aberkane Moha­med, az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztériumban pedig Petrovai László és Bel­kaid Abubekr tárgyalt a tár­cák közötti kapcsolatok hely­zetéről. fejlesztésük további feladatairól. A Parlamentben Darvasi István és Dilmi Abbasz a két törvényhozó tes­tület együttműködéséről folyta­tott megbeszélést. Kádár János és Losonczi Pál este díszvacsorát adott Sadli Bendzsedid tiszteletére az Országház Vadásztermé­ben. A vacsorán részt vett Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Ka­tona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Péter János, az or­szággyűlés alelnöke, a kor­mány több tagja, a politikai és a társadalmi élet számos vezető személyisége. Ott vol­tak a magyar tárgyalócsoport tagjai. A szívélyes, baráti hangú vacsorán Kádár János és Sad­li Bendzsedid pohárköszöntőt mondott. (MTI) Kádár János pohárköszöntője Kapcsolatunk eredményesen fejlődik — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa, népünk nevében és a magam részé­ről tisztelettel és barátsággal köszöntőm Sadli Bendzsedid barátunkat, a Nemzeti Fel­szabadítási Front pártjának főtitkárát, az Algériai De­mokratikus és Népi Köztár­saság elnökét, valamint a kí­séretében lévő algériai ven­dégeinket — mondotta elöl­járóban Kádár János. — Különös jelentőséget ad ennek az alkalomnak, hogy most az ön, általunk nagyra- becsült személyében első íz­ben van szerencsénk üdvö­zölni Magyarországon az al­gériai nép legfelső vezetőjét. Köszönöm, hogy meghívásun­kat elfogadva ellátogatott hozzánk. Az ön látogatása, elnök úr, kiemelkedő állo­más népeink barátságának történetében. Hozzájárul or­szágaink mind jobban kitel­jesedő, sokoldalú, gyümölcsö­ző együttműködéséhez. Becsüljük küzdelmüket Népeinket a szolidaritás szálai fűzték össze már ak­kor is, amikor az algériai nép nagy áldozatokat köve­telő hősies függetlenségi har­cát vívta a gyarmatosítókkal szemben. Mi, magyarok jól ismerjük és nagyra becsül­jük az algériai nép állhata­tos küzdelmét, amelyet a Nemzeti Felszabadítási Front vezetésével folytatott a gyar­mati uralom felszámolásáért, függetlenségének, szabadsá­gának elnyeréséért. Elisme­rést és tiszteletet váltanak ki világszerte azok a hatalmas eredmények, amelyeket az al­gériai dolgozó tömegek a füg­getlenség kiharcolását követő huszonkét esztendő alatt az ország gazdasági és szociális felemelkedésében elértek. — Tudjuk, hogy a gyarma­ti múlt súlyos örökségének felszámolása, az önök előtt álló nagyszabású társadalmi, gazdasági, politikai feladatok megoldása nem könnyű. Az előrelépés nagy erőfeszítése­ket követel a munkában, kö­vetkezetességet és határozott­ságot a politikai gyakorlat­ban. Nagyra értékeljük Algé­ria szerepét a gyarmatosítás és a neokolonializmus ellen, a társadalmi haladásért folyo világméretű harcban. Az önök országa aktívan tevékenyke­dik a nemzetközi politikában jelentős szerepet betöltő el nem kötelezett mozgalomban; erőfeszítéseket tesz a kö­zel-keleti válság átfogó ren­dezéséért és az arab országok egységének megteremtéséért. Szívből gratulálunk elért eredményeikhez és további sok sikert kívánunk önöknek országépítő munkájukhoz és a világ békéjét, biztonságát, az emberi haladás ügyet szolgáló nemzetközi törekvé­seikhez. — A Magyar Népköztársa­ságról szólva elmondhatom: népünk egységesen dolgozik a szocializmus építésén. Az ország belpolitikai helyzete szilárd, a magyar nép cselek­vőén támogatja pártunk po­litikáját és a jelenlegi bonyo­lult nemzetközi helyzetben, a korábbinál nehezebb gazda­sági körülmények között is eredményesen végzi or­szágépítő munkáját. Irány­mutatónak tekintjük a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt XII. kongresszusának határozatait és azok végre­hajtásáért dolgozunk. A múlt héten megtartott központi bi­zottsági ülésen is kerestük a módját, hogyan lehetne ha­tékonyabb gazdasági munká­val előbbre haladni a szocia­lizmus útján. Társadalmunk építésében támaszkodhatunk a dolgozó magyar nép egyet­értésére, kezdeményezőkész­ségére és alkotó erejére. Meggyőződésünk, hogy nagy feladataink megoldására, cél­jaink megvalósítására van elég erőnk. Nélkülözhetetlen erőforrást jelent számunkra az, hogy hazánk a szocialista államok közösséeéhez tartozik, s hala­dó, antiimperialista erőkkel együtt küzd a béke megszi­lárdításáért, az egyenjogú kapcsolatokon alapuló nem­zetközi gazdasági rendért. Békés összefogást A népek aggodalommal lát­ják, hogy az utóbbi időben a nemzetközi feszültség foko­zódott, növekedtek a világ békéjét fenyegető veszélyek. Az imperializmus — minde­nekelőtt, az Amerikai Egye­sült Államok szélsőséges kö­rei— az erőfölény megszer­zése, gazdasági és politikai befolyásuk kiterjesztése ér­dekében súlyos következmé­nyekkel járó fegyverkezési versenyt kényszerítenek a vi­lágra. Ez növeli az emberi civilizáció megsemmisítésevei fenyegető nukleáris összecsa­pás veszélyét, s óriási anya­gi eszközöket von el a békés épitőmunkától. Ebben a hely­zetben nélkülözhetetlen a vi­lág békeszerető erőinek ösz- szefogása. Meggyőződésünk, hogy a békét fenyegető ve­szélyeket el lehet hárítani, a fegyverkezési hajsza megfé­kezhető, az erőegyensúly a fegyverzetek alacsonyabb szintjén is elérhető, s ei le­het jutni a minden érdekelt fél biztonságát szavatoló meg­állapodásokhoz. A Varsói Szerződés szerve­zete több jelentős kezdemé­nyezést tett a feszültség csök­kentése, a fegyverzetek korlá­tozása, az államok közötti bizalom növelése érdekében. Különösen jelentősnek tart­juk azt a javaslatunkat, hogy a NATO és a Varsói Szerző­dés országai kölcsönösen mondjanak le az erőszak al­kalmazásáról és állapodjanak meg a kapcsolatok békés fej­lesztésében. Legutóbb a szer­vezet külügyminiszteri bizott­sága budapesti ülésén ismé­telten állást foglalt az euró­pai béke és biztonság meg­szilárdítása mellett. Támogatjuk a Szovjetunió Ismert kezdeményezéseit az atomfegyver-kísérletek általá­nos eltiltására, a világűr mi- litarizálásának megakadályo­zására. Meggyőződésünk, hogy ezek és más fontos fegy­verzetkorlátozási javaslatok elfogadható alapot teremtenek az érdemi tárgyalásokhoz, el­vezethetnek a nemzetközi fe­szültség csökkenéséhez, a bi­zalom légkörének kialakulásá­hoz. Ez nemcsak a szocialista országok, hanem a világ min­den népének közös érdeke. Az imperializmus agresszív politikájának fokozódása a Közel-Keleten. Latin-Ameri- kában, az afrikai kontinen­sen, és a világ más térségei­ben jelentősen hozzájárult újabb feszültséggócok kelet­-----------------------------------..................................— -» 2 NÓGRÁD - 1984. április 25., szerda | k ezéséhez" a nemzetközi lég­kör romlásához. A fejlődő or­szágokat különösen sújtja a tőkésvilág gazdasági válsága. Az imperialista hatalmak a gazdasági és a katonai nyo­más eszközével szeretnék az időt megállítani, a haladó rendszereket megtörni, az el­kerülhetetlen társadalmi, vál­tozásokat feltartóztatni. A Közel-keleten Izrael ter­jeszkedő politikája, nyugati szövetségeseinek növekvő ka­tonai jelenléte súlyosan fe­nyegeti az arab országok füg­getlenségét és szuverenitását, a térség népeinek békéjét. Mély meggyőződéssel valljuk: a közel-keleti válság tartós és igazságos rendezésének el­engedhetetlen feltétele az iz­raeli csapatok teljes és fel­tétel nélküli kivonása Liba­nonból és az 1967-es elfog­lalt összes arab területről. El kell ismerni a palesztin arab nép jogát önálló, független államának megteremtéséhez, szavatolni kell a térség min­den államának békéjét és biztonságát. A palesztin nép ügyének komoly károkat okoz­nak a Palesztinái Felszabadí­tási Szervezeten belüli ellen­tétek. Elengedhetetlen, hogy a palesztinai ellenállási moz­galom rendezze sorait és erő­it egyesítve, küzdjön igazsá­gos céljainak eléréséért. — őrömmel állapíthatjuk meg, hogy a Magyar Népköz- társaságnak és az Algériai Demokratikus és Népi Köz­társaságnak a kölcsönös ér­dekeken alapuló sokoldalú együttműködése eredménye­sen fejlődik. Ebben fontos szerepet játszanak a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Nemzeti Felszabadítási Front pártja közötti kapcsolatok, a rendszeres, magas szintű ál­lamközi találkozók. Kapcsolataink különösen gazdasági téren váltak élénk­ké. Közös erőfeszítéseinknek köszönhetően a két ország áru­csere-forgalma az elmúlt évek­ben többszörösére emelke­dett. Kialakultak a széles kö­rű együttműködés korszerű formái Jelentős számú ma­gyar szakember dolgozik Al­gériában. Ma megkezdett megbeszélésünkön egyetértet­tünk abban, hogy a gazdasá­gi együttműködés fejlesztése terén még sok, eddig ki nem használt lehetőséggel rendel­kezünk. Biztosíthatod! önö­ket, hogy a magunk részéről mindent elkövetünk annak érdekében, hogy minden té­ren tovább bővüljön és mé­lyüljön a két ország kölcsönö­sen előnyös együttműködése. Cserekapcsolatok Barátságunk ápolásában, együttműködésünk fejlesztésé­ben és egymás jobb megisme­résében jelentős szerepe van a tudományos cserének, a kul­turális és a sportkapcsolatok bővítésének. Kádár János befejezésül kel­lemes és hasznos magyaror­szági tartózkodást kívánt az algériai vendégeknek. Kife­jezte azt a meggyőződését, hogy a megbeszélések, talál­kozók eredményesek lesznek, hozzájárulnak a magyar és az algériai -nép mélyen gyökere­ző barátságának erősítéséhez, sokoldalú együttműködésének továbbfejlesztéséhez. Ezután népeink barátságára, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt és a Nemzeti Felszabadítási Front pártja, a Magyar Nép- köztársaság és az Algériai Demokratikus és Népi Köz­társaság kapcsolatainak erősö­désére. Sadli Bendzsedid és valamennyi kedves algériai vendég egészségére emelte poharát. Sadli Bendzsedid pohárköszöntője Tovább bővítjük együttműködésünket — Mindenekelőtt szeretném kifejezni őszinte köszönete- met az üdvözlő szavakért és azért a gondoskodásért, amelyben országukba érkezé­sünk óta részünk van. Érez­hettük mindebből a híres ma­gyar vendégszeretetet, népük hagyományos kedvességét és jóindulatát — mondotta vá­laszbeszédét kezdve Sadli Bendzsedid. — Nagy öröm számomra, hogy tolmácsolhatom önök­nek és önökön keresztül a magyar népnek az algériai nép nagyrabecsülését, baráti érzéseit és az önök iránti tiszteletét. Nehéz szavakkal kifejezni boldogságunkat és megelégedettségünket, hogy ma első ízben, önök között /lehetünk. Az a tény, hogy Magyar- országra jöttünk, már örima- gában kifejezi eltökélt szán­dékunkat, hogy együttműköd­jünk önökkel kapcsolataink gazdagításában és megtár­gyaljuk mindazokat a kérdé­seket, amelyek kölcsönös ér­deklődésre tartanak számot. Ez az eltökéltség és határo­zottság abból a céltudatos munkából fakad, amelyet az egyetértésért és a vélemény- csere fenntartásáért országa­ink mint aktív partnerek folytatnak. Ä kapcsolatoknak minősége és intenzitása, amelyet Algé­ria és Magyarország egymás között az egyenlőség és köl­csönös tisztelet alapján ki­alakított, nagy örömmel és megelégedéssel tölt el ben­nünket. S ma minden bizony­nyal sikerült együttműködé­sünk kereteit tovább bővíteni. Ehhez nagy és sokoldalú le­hetőségekkel, megfelelő esz­közökkel és kedvező körül­ményekkel rendelkezünk, s ezért országaink bizakodással és jó érzéssel tekinthetnek kapcsolataink jövője felé. A sokoldalú és kiegyensú­lyozott kapcsolatokra irányu­ló törekvéseink már eredmé­nyeket is felmutathatnak. Fontosnak tartjuk, hogy a le­hető legmesszebb jussunk el a kapcsolatok fejlesztésében. Az a szilárd meggyőződés ve­zérel bennünket, hogy a pár­beszéd elmélyítése és a gaz­daságainkban rejlő lehetőségek teljes mértékű kihasználása közös érdek. Mi is pontosan úgy látjuk, ahogyan önök: ha az imént említett célokat megvalósít-' juk, akkor kapcsolataink tar­talma még inkább összhang­ba kerül azzal a kölcsönös törekvésünkkel, hogy országa­ink teljes mértékben tárják fel az együttműködés lehető­ségeit és ily módon járulja­nak hozzá a kapcsalatok fo­lyamatos bővítéséhez. Tartalmas párbeszéd A mai, zaklatott nemzetkö­zi helyzetben különösen meg­elégedésünkre szolgál, hogy az algériai—magyar kapcsolato­kat hagyományosan a tartal­mas párbeszéd, a két nép kö­zötti barátság szálainak erő­sítése és a két ország együtt­működésének fejlesztése jel­lemzi. Ma kiváló alkalom kí­nálkozik e dialógus tovább­mélyítésére és közös akara­tunk újbóli kinyilvánítására. — A világtörténelem kriti­kus időszakában élünk. Min­denfelé fokozódik a feszült­ség, növekednek a problémák. A jelenlegi nemzetközi hely­zet alakulása, a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatok folyamatos romlása, a harma­dik világ feszültséggócainak kiszélesedése és a fejlődés egyenlőtlenségének fokozódá­sa jogos félelemmel tölt el bennünket. Tovább növeli fé­lelmünket az a veszély, hogy a nemzetek közössége kép­telen lesz meghatározni sa­ját sorsát. Mindezek követ­keztében választás elé kerül­tünk: vagy vállaljuk a nem­zetközi élet által ránk kény- szerített változtatások szerve­zett és koordinált végrehajtá­sát. vagy azt, hogy a válságok és a konfliktusok robbanáshoz vezetnek. Őszinte dialógust Ezek a veszélyek szükséges­sé teszik, hogy sürgősen fe­lelős és őszinte dialógus kez­dődjön azzal a céllal, hogy igazságos és tartós megoldást találjunk mindazokra a prob­lémákra, amelyektől békénk és az emberiség biztonsága függ. Nyilvánvaló, hogy az említett célokhoz csak közös akarattal és munkával jutha­tunk el. Ennek a nemzetközi kapcsolatok olyan új rendsze­rének megteremtésére kell irányulnia, amely figyelembe veszi minden nép szabadság és boldogulás iránti vágyát. Algéria nemzetközi tevé­kenységének a középpontjá­ban e célkitűzésének a meg­valósítása áll. Akár a gyar­matosítás felszámolásának befejezéséről, akár a nemzet­közi kapcsolatok demokrati­zálásáról, a leszerelésről, vagy egy új nemzetközi gazdasági rend megteremtéséről legyen szó, országúnk aktívan tevé­kenykedik e célok elérése ér­dekében. Ebben a szellemben Algéria — hűen elveihez — a jövőben is eltökélten támo­gatja Palesztina, Namíbia, Dél-Afrika és Nyugat-Szaha- ra népeit, és szolidáris küz­delmükkel, amelyet nemzeti jogaik visszaszerzéséért foly­tatnak. Országunk ugyancsak min­den téren fellép a feszültség csökkentéséért és konfliktu­soknak a jószomszédság elve alapján történő rendezéséért; figyelembe véve, hogy min­den népnek jogában áll sza­badon megválasztania saját politikai, gazdasági és társa­dalmi berendezkedését. Béke és biztonság A nagy kérdéseket — a le­szerelést és a fejlődést — il­letően kezdeményezéseinket hasonló megfontolások diktál­ják. Nagyon jól tudjuk ugyan­is, milyen kedvezőtlen hatás­sal van a fegyverkezési ver­seny a nemzetközi helyzetre, miközben a világ súlyos gaz­dasági válságtól szenved. Ezért Algéria szüntelenül hangoztatja: a béke és biz­tonság, a leszerelés és a fej­lődés problémái egymástól elválaszthatatlanok, s ezért szorgalmazza országunk egy igazságos és demokratikus, vi­lágrend megteremtését. — Eddigi tárgyalásaink alapján arra a következtetés­re jutottam, hogy országain­kat kölcsönösen aggasztják azok az ijesztő távlatok, aho­vá a jelenlegi nemzetközi helyzet folytatódása vezethet. Álláspontjaink hasonlósága arra késztet bennünket, hogy egymással szorosan együttmű­ködve törekedjünk közös cé­lunk: a bizalom és a megér­tésen alapuló kapcsolatok el­érésére a nemzetek között. Országaink, amelyek oly sokat tesznek azért, hogy a nemzeti és nemzetközi érde­keket összeegyeztessék, kü­lönösen nagyra értékelik a vi­lág békéjéért folytatott együttműködés és párbeszéd politikájának fontosságát — mondotta végezetül Sadli Bendzsedid, s poharát a vi­lágbékéhez vezető párbeszéd­re és együttműködésre, az algériai és a magyar nép ba­ráti kapcsolatainak és együtt­működésének elmélyítésére, Kádár János. Losonczi Pál és minden jelenlévő egészségére, a magyar nép boldogulására emelte. Összeült a VSZ katonai tanácsa Prágában kedden megkez­dődött a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyve­res erői katonai tanácsának rendes ülése. A tanácskozá­son Viktor Kulikov, a Szov­jetunió marsallja, az eg.yesí- j tett fegyveres erők főparancs­noka elnökölt. Bevezetőben Martin Dzur hadseregtábornok, csehszlo­vák nemzetvédelmi miniszter üdvözölte az ülés résztvevő­it. A tanácskozáson részt vesz a bolgár néphadsereg, a cseh­szlovák néphadsereg, a len­gyel néphadsereg, a magyar néphadsereg, az NDK nem­zeti néphadserege, a román hadsereg, a Szovjetunió fegy­veres erői, valamint az egye­sített fegyveres erők törzsé­nek küldöttsége. (MTi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom