Nógrád. 1984. április (40. évfolyam. 78-101. szám)

1984-04-22 / 95. szám

három kér Kiváló vállalatok, pénzintézetek, Igazgatóságok A hét I. Mit teszünk a békéért? A nemzetközi politikában szívesen és gyakran használt kifejezés a kulcsmondat, vagy­is, egy-egy jelentős okmány közzététele után a hírmagya­rázók igyekeznek kiragadni azt a megállapítást, azt a gondolatot, amelyet meghatá­rozónak vélnek a dokumen­tumban. Abban a summázás- ban, amely a Varsói Szerző­dés tagállamainak külügymi­niszteri bizottsági üléséről adott összegezést több ilyen kulcsmondat is szerepelt. Mindenekelőtt annak hang- súlyozása, hogy jóllehet, nőtt a feszültség, nincs olyan kér­dés, amit ne lehetne tárgya­lások útján megoldani. Az európai szocialista or­szágok politikai-védelmi szö­vetsége tehát ismét síkra szállt, a tárgyalások mellett s téte­lesen is felsorolták, hogy a ■különböző tárgyalási fórumo­kon '(Stockholm, Genf, Bécs) milyen kérdésekben lehetne előbbre jutni, az erőszakról és az első nukleáris csapás­ról való lemondástól egészen a világűr demilitarizálásáig. A tárgyalások azonban csak akkor lehetnek eredményesek, ha az egyenjogúság, az egyen­lő biztonság és egymás törvé­nyes érdekeinek tiszteletben- tartásával folynak. Ha úgy tetszik, ez is kulcsmegállapí­tás, miután az egyoldalú elő­nyökre való törekvés, a fö­lényszerzési kísérletek légkö­rében nem lehet eredménye­sen tárgyalni. Ilyen tárgya­lások csak arra jók, hogy spanyolfalként fedjék el a fegyverkezési hajsza felper- getósét és fokozódását. Végül, de nem utolsósor­ban, a külügyminiszterek fog­lalkoztak a legújabb, külö­nösképpen nagy nyugtalansá­got kiváltó fejleménnyel: a nyugat-európai rakétatele­pítéssel. A helyzet komoly, a feszültség és a veszélyek nö­vekedtek, de nem történt jó­vátehetetlen. Ha az érdekelt NATO-hatalmak lépésekét tesznek a telepítési intézke­dések visszavonására, akkor a Varsói Szerződés is eláll a különben szükséges válaszin­tézkedésektől. A korábbi ál­lapotokhoz, magyarán mond­va: az egyensúly alacsonyabb {szinten való fenntartásához Való visszatérés változatlanul lehetséges és mindenkinek ér­dekében állna. Másfél évtizeddel ezelőtt, Ugyancsak a Duna partjáról, hazánk fővárosából kelt szárnyra a nevezetes buda­pesti felhívás, amely az eu­rópai biztonsági folyamat egyik ösztönzője volt. A Var­sói Szerződés tagállamai* — elvi határozottsággal és mesz- szemenő rugalmassággal — most kezdeményezések egész sorát terjesztették elő a fegy­verkezési verseny megfékezé­sére, a nukleáris háború ve­szélyének csökkentésére Vár­ják az érdemi választ és vár­ják a konstruktív javaslato­kat, hiszen csak a kölcsönös jószándék és realitásérzék ve­zethet el a megegyezésekig. Andrej Gromiko, aki a külügyminiszteri tanácskozást megelőzően, rövid, hivatalos látogatást is tett hazánkban, a parlamenti díszvacsorán el­hangzott pohárköszöntőjében nyomatékosan aláhúzta: a Szovjetunió a testvéri orszá­gokkal együtt megsokszoroz­za erőfeszítéseit a békéért. Mennyire kulcsmondat volt ez is, igazolhatta még ugyan­ezen a héten, a külügyminisz­terek budapesti összejövete­le. 2. Mii tartalmaznak a Gcnf- ben és Bécsben előterjesztett új amerikai javaslatok? Meglehetősen nagy propa­ganda-aláfestéssel, újnak mon­dott amerikai javaslatokat terjesztettek elő a genfi le­szerelési bizottságban, vala­mint a bécsi haderőcsökken­tési értekezleten. Ami Genfet illeti, a negy­ventagú testület (hazánk is tagja) a vegyi fegyverek el­tiltásáról folytat vitát, s az ezzel kapcsolatos amerikai elképzeléseket a villámlátoga­tásra odautazó Bush alelnök ismertette. Washington tár­gyalásokat indítványoz a ve­gyi fegyverek betiltásáról — ez önmagában örvendetes le­hetne — ám a Pentagon filo­zófiája alapján: „a fegyver­zetcsökkentési megállapodá­sokhoz az amerikai fegyver­zet erőteljes bővítésén át ve­zet az út...” Vajon mennyire lehet hitelt adni az amerikai szándék őszinteségének, ha az 1985-ös katonai költségvetésben 1,1 milliárd dollárt szeretnének „a vegyi fegyverzet felújítá­sára” fordítani. Az amerikai vegyi töltetek száma jelenleg 3 millió, s ezt a mennyiséget ötmillióra kívánják növelni. De ki akarják zárni a meg­beszélésekből a bináris, két komponensből álló vegyi fegy­vereket is. (Leegyszerűsítve: két önmagában ártalmatlan anyagról van szó, amely egy kilőtt lövedékben, vagy más módon egyesülve, veszélyes vegyi harcanyagot képezhet). Nyilván nem elég egyes el­avult készleteket megsemmisí­teni, s más területeken sza­badjára engedni a fegyver­kezést. Ráadásul — az amerikai lapok nyíltan megírják, hogy a hadügyminisztérium köve­telésére — olyan ellenőrzési feltételek szerepelnek az ame­rikai tervben, amelyekről tud­nivaló, hogy elfogadhatatla­nok a Szovjetunió számára. Washingtonban is tisztában vannak ezzel, de „feketepé- tert” próbálnak játszani, hogy magukat a tárgyalások baj­nokának tüntessék fel, s a másik félre hárítsák a fele­lősséget a szerződések elma­radásáért. Hasonló taktika tanúi le­hettünk Bécsben, ahol a 32. forduló záróülésén közzétet­ték a NATO-országok új in­dítványait. A konferencia a létszámvitán akadt fenn: a nyugati oldalon nem fogadták el a hivatalosan közzétett szo­cialista adatokat. Most a lét­számvita megoldásáról be­szélnek, de Mihajlov. szovjet nagykövet szavai szerint nem­hogy rendeznék, hanem ki­élezik a nézeteltéréseket. A haderőcsökkentési értekezlet május 24-ig szünetet tart, nyilván megkezdődik majd a NATO-terv részletes tanul­mányozása. (Maga a bécsi at­lanti szóvivő is kidolgozat­lannak nevezte a tervet, s, ha nem is erősítette meg. de nem is cáfolta, hogy a.z ame­rikaiak csak az NSZK nyo­mására terjesztettek elő egy kompromisszumosnak tűnő elképzelést, amit azután ala­posan kilúgoztak). A tárgyalások ezen a genfi kpnferencián és Bécsben is folytatódnak jó lenne, ha Wa­shington nem az elnökvá­lasztási év taktikáját alkal­mazná ,(úgy tenni, mintha tárgyalnának), de valóban vi­taalapként szolgáló terveze­tekkel jelentkezne. • 3. Lehet, hogy fény csillan a libanoni alagút végén? A többszöri halasztás után Damaszkuszban tartott Asz- szad—Dzsemajel találkozó nyomán, jó ideje először csil­lanhatott meg halvány fény a hosszú libanoni alagút vé­gén. A hírek szerint három lé­nyeges kérdésben elvi megál­lapodás jött létre: 1. Az, ed­digi parlamenti összetétel (54—45 a keresztények javá­ra) átadja helyét a számbeli kiegyenlítettségnek, vagyis 60—60, vagy 65—65 keresz­tény, illetve mohamedán tör­vényhozót választanak; 2. Huszonhat tagú nemzeti egy­ségkormány alakul, s a mi­niszterelnök (Karamit és Szolh-t emlegetik a jelöltek között) az eddigieknél na­gyobb hatáskört kap; 3. Kö­zösen, együttes ellenőrzés mel­lett szervezik újra a febru­árban felbomlott kormány­hadsereget. A megegyezési reményeket erősítheti, hogy több előtár- gyaláson a különböző csopor­tok többsége egyetértett a döntésekkel, s a tűzszünet fel­tételeként létrejött a csapat­szétválasztás a legérzéke­nyebb fronton, a bejrúti ki­kötőtől a Suf-hegység kapu­ját képző Szűk el Gharp-ig. Libanon földje ugyanakkor nem mentes a feszültség'té- nyezőktől sem, s ez különö­sen vonatkozik a Bekaa völ­gyére, ahol közvetlenül far­kasszemet néznek a sziriai és izraeli alakulatok. Mozgósí­tás, harcias nyilatkozatok, iz­raeli fenyegetőzések ,— há­rom hónappal a rendkívüli izraeli választások előtt kü­lönösen robbanékony lehet a helyzet. Réti Ervin KÜLKERESKEDELEM A külkereskedelmi minisz­ter, az érintett szakszerveze­tek elnökségével egyetértés­ben a következő vállalatok­nak adományozta a Kiváló címet: Mineralimpex Magyar Olaj- és Bányatermék Külkereske­delmi Vállalat, Transelektro Magyar Villamossági Külke­reskedelmi Vállalat, Hunga- rotex Textilkülkereskedelmi Vállalat. KÖZLEKEDÉS A közlekedési miniszter, az érintett szakszervezetek el­nökségével egyetértésben a következő vállalatoknak ado­mányozta a Kiváló címet: MÁV Debreceni Körzeti Üzemfőnökség, MÁV Dombó­vári Építési Főnökség, MÁV Miskolci Igazgatósága, MÁV Székesfehérvári Járműjavító Üzem, MÁV Szombathelyi Körzeti Uzemfőnökség, MÁV Záhonyi Üzemigazgatósága, Volán 3 számú Vállalat, Vo­lán 10. számú Vállalat, Vo­lán 21. számú Vállalat, XIV. sz. Autójavító Vállalat, Fővá­rosi Szállítási Vállalat, Hun- garocamion Nemzetközi Autó­közlekedési Vállalat, Közúti Génellátó Vállalat, Utasellátó Vállalat. Lakóházat, iskolát, posta­épületet, boltot, szénmosót terveznek a megyénkben ter­vezőirodák. A mai beruházá­si lehetőségek között kapott kevésbé látványos munkákat jó minőségben kívánják meg­oldani a tervezők. Régebbi munkáját folytat­va, Balassagyarmatra és Szé- csénybe emeletes lakóépülete­ket „álmodnak papírra” a NÚGRÁDTERV építészei. A tanácsi tervezővállalatnál most kezdenek hozzá a nagybáto- nyi „Mátra—2.’’-lakótelep be­építési tervéhez. A Guzmics György irányításával készülő dokumentumok értéke 600 ezer forintra rúg. A házakat a he­tedik ötéves tervben húzzák fel az építők. Folytatják az irodán az „is­kolaprogramhoz” kapcsolódó munkákat. Hét Iskolaépületre kaptak eddig megbízást; há­romnak a terve már „asztalai: van”. A pásztói Kun Béla úti iskola és a bujáki iskola ki­viteli terve készül, a szügyi iskola rekonstrukciós terve pedig épp befejeződött. Nagy­szabású feladatot oldanak PÉNZINTÉZETEK A pénzügyminiszter, az érintett szakszervezetek el­nökségével egyetértésben a következő vállalatoknak, igazgatóságoknak és takarék- szövetkezeteknek adományo­zott Kiváló címet; Pénzjegynyomda, Állami Pénzverő, a Pénzügyminiszté­rium Szervezési és Ügyvitel­gépesítési Vállalata, az OTP Borsod megyei Igazgatósága, az OTP V. és XVI. kerületi fiókja, az Állami Biztosító Borsod megyei. Pest megyei és XVII. kerületi Igazgatósá­ga. Kiváló címet kapott a ba­dacsonytomaji, a barcsi, a be- ledi, a besenyszögi, az* endrö- di, a hatvani, a kisdunamenti, a kiskundorozsmai, a kiskun­félegyházi, kiskunlacházi, a mezökereszlesi, a mohácsi, a nagybaracskai, a nagyvázso­nyi, a polgári és a rakamazi takarékszövetkezet. POSTA A Magyar Posta elnöke, a postások szakszervezetének elnökségével egyetértésben a Kiváló Igazgatóság címet adományozta a Miskolci és a Soproni Postaigazgatóságnak. meg a Bánki-tó környékének rajzasztalon való „megmun­kálásával”. Többek közt sza­badtéri színpadot, s ehhez 800 személyes nézőteret terveznek, valamint a tó körüli utakra vonatkozó elképzeléseket is papírra vetik. Izgalmas teen­dő a megyei tanács székházá­nak felújítási terve. E bonyo­lult feladatot Sándor Olivér irányításával oldják meg; csaknem 600 ezer forint a tervezési díj. A Borsodi Sörgyár salgó­tarjáni palackozóüzeméhez, gázellátásához kellő dokumen­tációkat állítják össze — egyéb feladatok mellett — a SZÖVTERV megyeszékhe­lyünkön működő irodáján. A 120 ezer forintos munka a napokban végéhez ér. Alsó­petényi megrendelésre kispos­tát és úgynevezett „közösségi épületet” rajzolnak a mérnö­kök; e munka 136 ezer forint bevételt jelent az irodának. Ceredre élelmiszerboltot, bü- . fét terveznek egy meglevő épületbe a szövetkezeti terve­zők. Ez utóbbi két munkát Szatmári Béláné irányítja. fél évszázad a kórusiozgalomban ötvenedik évfordulóját ün­nepli az idén az „Éneklő if­júság” mozgalom. A Kodály Zoltán által kezdeményezett kóruszenei rendezvénysorozat jubileumi évében országszer­te megkülönböztetett figye­lem övezi a gyermek- és if­júsági énekkarok bemutatóit. E rangos zenei mozgalom­ban megyénk is jelentős ered­ményeket tudhat magáénak. Az elmúlt fél évszázad során Nógrádban is mind több is­kolában alakult énekkar: je­lenleg éppen félszázra tehető a folyamatosan működő cso­portok száma. Az „Éneklő ifjúság” moz­galom jegyében évenként megrendezett seregszemléken azonban nem csak a részt­vevő kórusok száma gyarapo­dott, de a színvonal is érez­hetően emelkedett, kivált az utóbbi esztendőkben. A Kórusok Országos Taná­csa, a Nógrád megyei Tanács, a KISZ Nógrád megyei bi­zottsága és a megyei úttörő- elnökség, felhívására idén összesen negyvenhat általános és középiskolai énekkar je­lentkezett az „Éneklő ifjúság” bemutatóira. Közülük — a közelmúltban lezajlott terüle­ti kategóriaversenyeken — 14 énekkar arany, 19 ezüst, 4 kó­rus pedig bronz minősítést szerzett. (Betegség miatt 3 kórus lemondta a fellépést, 3 csoport pedig nem kért mi­nősítést.) Az „Éneklő ifjúság” hagyo­mányos megyei díszhangver­senyére április 27-én délután kerül sor a salgótarjáni Jó­zsef Attila városi-megyei Mű­velődési Központ színházter­mében. Erre az ünnepi alka­lomra tíz általános iskolai és hat középiskolai kórus ka­pott meghívást. A díszhangverseny egyúttal díjkiosztó ünnepség is, melyen a területi bemutatókon nyúj­tott teljesítményük alapján vehetik át a minősítésüket igazoló oklevelet és a rende­ző szervek által felajánlott, jutalmakat a kórusok. A hangverseny után dől - el az is, hogy mely énekkarok ve­hetnek részt az országos if­júsági kórustalálkozón, illet­ve a nyári kóruszenei táboro­záson. A szakzsüri javaslata alapján átadásra kerül az „Év kórusa” kitüntető cím, és a legjobban szereplő csoportok­kal a Magyar Rádió is fel­vételek készítését tervezi. Az „Éneklő ifjúság” moz­galomnak természetesen csak ünnepi aktusa a versenyjel- legű bemutatósorozat. A moz­galom valójában az évközi munka során — az ének-ze­nei kultúra fejlesztése és a közösségi szellemet is erősítő közös éneklés révén — tölti be hivatott célját. A mozgalom ötvenedik évé­ben Nógrád megyében immár mintegy 2500 fiatal tart ily módon is szoros kapcsolatot a zenével. Tervezői teendők Nógrádban . ALGÉRIA Fejlődés — átértékeléssel Hivatalos, baráti látoga­tásra hazánkba látogat Sadii Bendzsedid, az Algé­- riai Demokratikus és Népi • Köztársaság elnöke, az AI­v gériai Nemzeti Felszabadí­► tási Front (FLN) Párt fő­titkára. Melyik a legnagyobb ma­gyar falu — Afrikában? Bár­milyen furcsa, nincs szó téve­désről, vagy beugratásról. A különös találós kérdésre meg­van a válasz: Lamtar. Ezen a kis településen ugyanis több tucat hazai agrárszakértő él — családostól —, akik a TES- CO szervezésében érkeztek Al­gériába. Másfél száz (más me­gyékbe került) társukkal együtt az észak-afrikai állam­ban a mezőgazdasági haté­konyság javítására indított, öntözési, zöldség- és növény- termesztési programok valóra váltásában vesznek részt. A példa kiragadott, azt azonban jól jelzi: a fiatal, di­namikusan fejlődő Algériában következetesen, szükség ese­tén külföldi, baráti segítséget is igénybe véve folyik az or­szágépítő munka. A fiatal jel­ző egyébként kétszeresen is indokolt. Hiszen Algéria, 130 esztendős francia gyarmati uralom után alig 22 éve nyer­te el, helyesebben harcolta ki önállóságát. (A nyolc évig tar­tó véres, elkeseredett függet­lenségi háborúban 1,5 millió hazafi áldozta életét.) Más­részt feltűnő az algériaiak életkor szerinti megoszlása: a lakosság mintegy fele 16 éven aluli! A magyarázat a világ­viszonylatban is kiugróan magas, 30 ezrelék feletti nép- szaporulat. A függetlenné válás idején, 1962-ben 8 millió kö-. rül járt a lélekszáma, ma — a becslések szerint — eléri a 20 milliót, s a szakértők véle­ménye alapján az ezredfordu­lóra meghaladhatja a 35 mil­liót is. A demográfiai robbanás összetett, nehéz feladatokat rótt az elmaradottság, a gyar­mati múlt, s a felszabadító harc vérvesztesége miatt amúgy is ezernyi gonddal küz­dő ország vezetőire. Az irá­nyítást kézbe vevő, s később párttá szerveződő Nemzeti Felszabadítási Front haladó reformok sorát hirdette meg. Államosították a franciák el­hagyott birtokait, megindult a mezőgazdasági szövetkezetek szervezése. Nemzeti kőolajtár­saságot alapítottak, majd fo­kozatosan társadalmi tulaj­donba vették a gazdag ás­ványki ncsvagyont. (Ennek fontosságát mutatja, hogy az algériai gazdaság alapvető szektora napjainkban is a szénhidrogének bányászata: az ország exportbevételeinek dön­tő hányada a kőolaj és a földgáz kiviteléből származik.) Államosították a külkereske­delmet, törvényt hoztak az agrárforradalomról és rátér­tek a 3—4, majd 5 éves cik­lusokra épülő tervgazdálko­dásra. Bevezették az ingyenes orvosi ellátást, az oktatási há­lózat kiterjesztésével pedig széles körű kampány indult az írástudatlanság felszámolásá­ra. Zökkenők, nehézségek ter­mészetesen a gyors fejlődés ellenére — néha épp abból fakadóan — akadtak. 1979-től, amikor Sadii Bendzsedid ke­rült az ország élére, megkez­dődött egyfajta átértékelési folyamat: a túlzott iparosítás helyett mindinkább a mező- gazdaságra, a lakásépítés gyorsítására, a már meglevő gyárak jobb kihasználására helyezik a hangsúlyt. Történelmi léptékkel mérve mindenképp tekintélyes utat tett meg az ország a két év­tized alatt. A belső változá­sokkal párhuzamosan Algéria jelentős pozícióra tett szert a nemzetközi politika porondján is. Pozitív szerepet játszott az el nem kötelezettek mozgal­mában, illetve az arab világ­ban, mindig aktívan fellépett a neokolonialista kísérletek el­len. Ma is támogatja a gyar­mati maradványok felszámo­lásáért küzdő nemzeti felsza­badító erőket, így a Nyugat­Szahara önrendelkezéséért harcoló Polisario Frontot. Al­gír ugyanakkor igyekszik — Sadii elnök személyes erőfe­szítései révén is — harmo­nikus viszonyt kialakítani szomszédaival, a Maghreb- térség országaival. Az ország kiterjedt kapcso­latrendszert épített ki az évek során a szocialista kö­zösség államaival. Gazdasági építőmunkája. társadalom­átalakító tervei megvalósítá­sában Algéria számít tanasz talataikra, segítségükre. Algé­ria alkotmánya, az 1976-ban, országos vita után elfogadott úgynevezett Nemzeti Charta — amely összegezte a függet­len fejlődés addigi menetét, s programot adott a jövő tö­rekvéseire — kiáll a szocialis­ta irányzatú továbbhaladás mellett. Hazánk és Algéria viszo­nyát a kölcsönös előnyök ki­használása, az együttműködés lehetőségeinek keresése jel­lemzi. Gazdasági és politikai kapcsolataink egyaránt gyors ütemben bővültek. A fősze­rep a külkereskedelemé: az észak-afrikai ország ma egyik legjelentősebb partnerünk a fejlődő világban. Az elmúlt években különösen á mező- gazdasági, élelmiszeripari gé­pek és berendezések (malmok, silók, hűtőházak) exportja nőtt meg. Magyar cégek mű­ködtek közre vágóhidak, csir­kefarmok, takarmánytermelő bázisok létrehozásában. A szakemberek a gyógyszer-, textil- és konzervipar szférá­jában, az egészségügyi beru­házásokban is látnak fantázi­át. Nem teljesen kihasznált viszont egyelőre a lakásépíté­si programokban való résztvé- telünk.1 Az árucsere-forgalom ezer­nyi csatornáján kívül igyek­szünk előrelépni a szellemi export területén is — gondol­junk csak a TESCO említett tevékenységére, valamint a megannyi tervezési, kutatási, oktatási megbízásokra, ösz- szességében az a cél, hogy a gyümölcsöző, jól fejlődő kap­csolatainkat elmélyítsük, ki­terjesszük. Sadii Bendzsedid elnök mostani látogatása eh­hez adhat jótékony ösztönzést. Szegő Gábor 2 NÓGRÁD — 1984. április 22., vasárnap 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom