Nógrád. 1984. április (40. évfolyam. 78-101. szám)
1984-04-21 / 94. szám
TARJANI PARKOK TERVEZŐJE Tavaszi határjárás Igazi áprilisi időjárás köszöntött ránk. Előző nap még az ing is lekívánkozott az emberről, most pedig dzsekiben sincs melegünk. Ráadásul úgy lökdös a hideg szél, hogy egyenesen állni is nehéz. Tóth János, a kisterenyei termelőszövetkezet főmérnöke aggódik is a szél, meg az esőt sejtető időjárás miatt. Napraforgóvetés — Majdnem 300 hektárnyi napraforgót kell elvetnünk és szeretnénk, ha még a húsvéti ünnepek előtt földbe kerülne a mag. — Ettől a széltol még kerülhet. — Attól igen, csak a vetés előtti vegyszerezést nehezíti. A vetés azonban halad. A Széles-parlag névre hallgató területen éppen Jakab József buzgólkodik egy piros, jó erőben levő MTZ-vel és az utána akasztott SPC vetőgéppel. Ez utóbbi időnként makran- ooskodik, amitől a traktoros *z ujját szívja — az imént vágta meg a masina — a főmérnök pedig a fogát, hogy a kelleténél lassabban halad a munka. Amikor gyanútlanul megjegyzem, hogy vehetnének valami jobb vetőgépet is, azt mondja: — Ez ötvenezer forint, a valamivel jobb meg félmillió. Ebben maradunk... — Jó a talaj, úgy napi 15—17 hektárt el lehet vetni 1iz óra alatt — mondja Jakab József. Azután itt tekergetnek, ott forgatnak valamit a gépen és az máris jobb belátásra tér. — Most már Indulhatsz — közli tömören Katona József gépirányító agronómus. Mi is indulunk a terepjáró UAZ- zal, ami úgy bukdácsol alattunk, mint egy megvadult bakkecske. Tóth János egy darabig tűri, azután megérdeklődi az ifjú gépkocsivezetőtől: — Haragszol ránk? Három gyerekem van — magyarázza türelmesen, majd hozzáteszi. — Meg egy félig kész kerítésem. A kocsi rögvest megszelídül. Hogy a gyerekek, vagy a befejezetlen kerítés miatt, azt nem tudom.., Vegyszerezés égszínkékben A túloldali táblára elég egy pillantás, hogy a szakemberek meggyőződjenek, minden a legnagyobb rendben. Ozsvár István és Szarvas István jól haladnak a vetéssel. — Nem mennek be, amíg készen nincsenek — bólint Katona József. — Még világosban végeznek is. A napraforgó-terület vegyszerezését nézzük meg Len- gyenden, mondják a vezetők, és meg azon töröm a fejem, ki keresztelte el így ezt a szép vidéket. Fekete Gyula traktoros vadonatúj égszínkék kezeslábasban, hozzáillő, egy árnyalattal sötétebb gumikesztyűben fogad minket. A tábla szélén azonban nem divatbemutató zajlik, hanem vegyszerezés, ennek nélkülözhetetlen kellékei az említettek. Az Olitref gyomirtó permetezőszer nem gyerekjáték, használatát szigorú előírások szabályozzák. Egyébként, mint látjuk, kezelése egyszerű. A T—150-es traktorra szerelt kétezer literes tartályba kell önteni egy kannára valót és lehet permetezni. — Erre nagy eső volt a múlt héten — újságolja Fe. kete Gyula. — Amott még mindig áll a víz a laposon. Ez jó hír, mert ; az eső az korlátlanul jöhet, olyan kevés csapadék hullott az elmúlt években. — Vigyázunk is rá — mondja Tóth János. — Ennél a technológiánál a vegyszert a gép közvetlenül be is dolgozza a talajba és le is zárja. Hogy valóban ígv van, azt a következő percekben meg is szemlélhetjük. Igaz a „fogat”, amely elhajt előttünk, majd másfél millióba kerül, de Kisterenyén nem sajnálják a pénzt a jó gépekre... Jól működő gépezet Annál inkább, mert alig száz méterrel arrébb láthatjuk mennyit ér a technológia. Amit itt néznénk, az éppen semmi. A szél ugyanis úgy fúj, hogy a Novor permetezőkkel nem lehet dolgozni. Rögtönzött „haditanács” a főmérnök, a gépirányító agronómus és a helyszínen tartózkodó Letovai Zoltán növénytermesztési ágazatvezető között, azután a gépeket átirányítják máshova. A gyors leltárnál kiderül, hogy egy szivattyú tönkrement és egyik erőgépnek a hűtője ugyancsak fölmondta a szolgálatot. Mentségére legyen mondva, öregebb, mint az országút. A szivattyút már elvitték javítani, a masinájavesztett traktorost pedig mi visszük egy másik gépért, amivel majd bevontatják az övét. Az irányítás egy jól működő gépezetre hasonlít, amelynek fogaskerekei pontosan és jól forognak. Ennek köszönhetően állás nincs, ha fúj, ha esik, valamilyen fontos munkát mindig lehet végezni. Percze József elnök nyugodtan intézheti ezalatt a zsórifürdői üdültetés ügyeit. Innen akárkik is jutnak el oda a nyáron, biztosan megérdemlik, .. Kazáron közösen A szomszédos gazdaságban, a kazári termelőszövetkezetben a majdani silókukoricaföldre juttatják ki éppen a folyékony műtrágyát. Dudás László elnök elégedetten szemléli a munkát. — Negyedik éve alkalmazzuk ezt az eljárást és eddig minden évben bevált. Tartálykocsik hozzák a Vasipari Kutató és Fejlesztő Vállalat salgótarjáni telepéről, itt egy szivattyúval átnyomjuk a T— 150-es tartályába és már lehet is kijuttatni a földre. — Emellett gyorsabban hasznosul. egyenletesebben hat és nincs veszteség — sorolja a további előnyöket Sándor Esőit agrokémiai ágazatvezető. A nagy tavaszi munkában nincs egyedül a kazári termelőszövetkezet. Cerediek és’ kishartyániak segítik a munkák mielőbbi elvégzését. —• Egy gépünk Mátratere- nyén dolgozik a búza vegyszerezésén, a jövő héten ők segítenek vissza —■ teszi még hozzá a látottakhoz az elnök. A talajra, pontosabban annak víztartalmára itt is nagy gondot fordítanak, a folyékony műtrágya bedolgozása után azonnal lezárják a talajt, — Csütörtökön kezdjük a napraforgó vetését, addigra valamennyi előkészületi munkával végzünk, összesen 180 hektáron kerül földbe a napraforgó, ez csaknem háromszorosa a tavályinak — mondja az elnök. Kazáron, csakúgy mint a megye gazdaságainak többségében jól haladnak a tavasz* munkákkal. Azt persze seho1 sem bánnák, ha az időjárás méltányolná a mezőgazdák igyekezetét és a tavalyinál kervezőbben alakulna. Zilaliy Tamás Élet növényközeiben — Sokszor kedvünket vehetné, hogy nem látjuk megbecsülve a munkánkat. A Hársfa úton két éve rendbehozott játszótér például olyan, mintha nem csináltunk volna ott semmit. A padok eltörve, a fák csonkítva. De máshonnan is hozhatnék példát. — Nem jut eszébe, hogy az ilyen pusztítás kritikát jelent a munkájára? — Nem. Mert ez egyszerűen a vandalizmus teteje. Csak azért törik el, hogy törjenek. — Ha szebb lenne, talán nem volna szívük eltörni... — Nem tudom, hogy például egy padban mi lehetne ennyire szép. De el tudunk képzelni olyan parkot is, ami valóságos mese lenne. Csakhogy arra nincs pénz. EMBERI KÖZEG Parktervezói beosztásban dolgozik Sörös Erika, a salgótarjáni városgazdálkodási üzém 25 éves üzemmérnöke. A fiatal szakember már rajta hagyta keze nyomát a városon: több játszótér és kisebb zöld terület az ő elképretem csinálni — adja tudtul önzetlensége magyarázatát a közvetlen fiatal nő. ÉRTÉKEK MELLETTÜNK Az irodán már — tanácsi megrendelésre — megtervezték a Beszterce-telep egyik szögletének parkosítását: a munka 90 ezer forint tervezői díjat ért. Fölmérte tehát a térepet. Igaz-e a parktervező szemével, hogy a telep kissé zsúfolt? — Igaz — bólint a tervező —, de ha több lesz benne a lőttünk. Pusztán a parkol« fenntartására évi négymillió forintot költ az üzem. Az ösz- szeg nem nőtt a korábbihoz képest, a parkterület viszont 1,6 hektárral nagyobbodott. Az egy négyzetméterre jutó forint tehát kisebb. Jól kiegészítheti a kapacitást a társadalmi munka: — ... most néhány parkot kiadtunk társadalmi munkában való gondozásra. Kíváncsi vagyok, hogyan válik be. Remélem, nemcsak kezdeti lelkesedés lesz —• jegyzi meg a szakember. Mint közli: 6 Baglyasalján nőtt fel, ma is ott él. Gyerekkorában sokat kószált barátaival az erdőben, és otthon gyakran gondozta a kertet. Nem csoda, ha a pályaválasztási tanácsadóban természethez közeli munkaterületet ajánlottak neki. Megfogadta a tanácsot és nem is bánja: nem cserélné el mással a munkáját. 1 ÜVEGHÁZI nyugalom zelései szerint készült. A közelmúltban nagyobb szabású feladatra vállalkozott: a Besz- terce-lakótelep parkosítását kívánja „papírra álmodni”. A .jelentékeny tennivalót a lakótelep közéleti embereiből alakult spontán csoport kérésére társadalmi munkában oldja meg a következő hónapokban. — A szüleim is és a közvetlen munkatársaim is olyanok, hogy sok és sokféle társadalmi munkára vállalkoznak. Magától értetődőnek tartom, hogy én is elébe megyek ezeknek. Legyen szó gereb- lyézésről vagy ásásról, természetes, hogy vállalom. De a parktervezést különösen szezöld rész, sokkal otthonosabbá válik. Az építkezések után eléggé rossz talaj marad' visz- sza. Talán azért, mert költséges lenne a vállalatoknak az eredeti földet visszatéríteni. De azért Is, mert az eredeti talaj nagyon agyagos. Ezért a parkosítás igen sokba kerül. Egy négyzetméter gyep ára 101 forint. Az eddig tervezett parkfelület 11 ezer négyzet- méter. önmaga a gyep is sokba kerül tehát. S ha hozzávesszük, hogy egy-egy „túlkoros” fa ezer forintot ér, láthatjuk, hogy nem olcsó mulatságról van szó. A fiatalasszony számos adatot elsorol, hogy érzékeltesse, milyen értékek vannak körü— Szívesen lakna-e ön it lakótelepi házban? — Szívesen! — bólint rá Sörös Erika. — De csak akkor, ha lenne valahol egy kertem is, A kecskeméti főiskolai években ilyen házban laktam, és nagyon jól éreztem rna- gam. A főiskolán nap mint nap kertben, nő vény közei ben is jártunk, ilyen szempontból sem volt hiányérzetem. A lakótelepi életet is így tudom elképzelni. Központi fűtéses házban lakni, és növényekkel dolgozni. Ha valami gondom támad, az üvegházban, virágok közt hamar megnyugszom. (molnár) Annak idején nem gondolták a beruházók, hogy a modern, tetszetős kivitelű bizto- sitóházat ilyen hamar kinövik majd a bátonyterenyeiek. Nagyot változott a világ ezen a vidéken is az elmúlt évtizedek alatt, s az életszínvonal emelkedése, az anyagi jólét természetszerűen vonla maga után a gondoskodást, a biztonságérzés növelését — ahogyan a szlogen fogalmaz: biztosítás biztonság. — 1968-ban alakult meg itt a kirendeltség, majd ez év elejétől önálló fiókként dolgozunk — mondja Kiss Ferenc fiókvezető. — Mintegy 18 ezres állományunkát 12 község, 22 nagyüzem biztosítási ügyei képezik. Közel harmincezer ember ügyeit intézzük ebben a szűköske helyiségben, hiszen most már valóban kicsinek bizonyul, hiszen a területi átszervezéshez igazodva meglehetősen kibővült tevékenységünk. Mindez azt a célt szolgálja, hogy ügyfeleinknek ne kelljen utazniuk a megyeszékhelyre, itt helyben, gyorsan, időt megtakarítva intézhessék el dolgaikat. — Mit féltenek a legjobban a bátonyterenyeiek, illetve a környékbeliek? Legalábbis, hogyan tükrözik ezt a biztosítási kötvények? Kiss Ferenc statisztikákat vesz elő, s segítségünkre van Hortobágyi Károlyné pénzügyi előadó is. Sorra vesszük a legnépszerűbb biztosítás* formákat. A csoportos életbiztosítások száma eléri a tízezret. a lakásbiztosításoké a négy és fél ezret, cascót ez idáig 1326-an kötöttek e vidéken^ « Biztosítók Bótonyterenyén Helyben, gyorsan. időt megtakarítva — Persze, az igazi felfutás még csak most indult meg — fűzi hozzá a fiókvezető —, hiszen ügyfélforgalmunk január elsejétől megháromszorozódott. A kifizetett összegek mintegy kétharmada személyi, körülbelül húsz százaléka vagyoni, míg a többi állatkárokból származott. Igyekszünk, maximálisan eleget tenni a megnövekedett igényeknek, s feladatoknak, azt hiszem, a tizenkét fős kollektíva nevében is mondhatom, hogy mindent megteszünk az ügyfelekért. Ha kell dolgozóink munkaidő után is itt maradnak, sőt olykor még szombatonként is bejönnek. Körbejártuk az ügyfélhálózatainkat, fölkerestük az üzemeket, tanácsi, párt- és társadalmi szerveket, hogy együttműködve velük határozzuk meg teendőinket. Valóban, a tizenkét fős köügyfelelv az irodán zösség igyekszik mindent megtenni az eredményességért, megalakították az Április 4. brigádot, s vállalásaik szorosan kapcsolódnak a szolgáltatásokhoz, a fiók célkitűzéseihez. Hogy nincsenek köny- nyű helyzetben, azt bizonyítja az a tény, hogy nemrégiben két munkatárstól is ijieg kellett válniuk, akik nem bírták a tempót, nem tudtak igazodni az itteni követelményekhez. Akik viszont eleget tudnak ennek tenni, azoknak anyagiakban is megéri, hiszen keresetük az érdekeltségi rendszeren alapul. Az üzletkötők között például a tízezer forint körüli, avagy e fölötti kereset sem ritka. * Balatoni József, az Állami Biztosító Nógrád megyei igazgatója szerint a bátonytere- nyei fiók sikeresen vette az eltelt négy hónap akadályait. — Sok-sok órát és energiát takarítottak meg az ügyfelek százai azzal, hogy Bátonytere- nyén, Szécsényben fiókokat nyitottunk. Az előbbi helyszínen valóban szűkösek a körülmények, igyekszünk rajta mihamarabb segíteni. Épp a napokban folytattunk tárgyalásokat arról, hogy a Mátra-la- kótelepen az elkövetkező években készülő mozgálmi- ház-komplexumban mi is helyet kapjunk, ahol jobb, korszerűbb, tágasabb körülmények közöit fogadhatjuk ügy feleinket, f v ' r\ 1 Öntöz a Duna A Duna vizét első ízben hasznosították a Fekete-tenger előpartvidékén több tízezer hektárnyi terület öntözésére. Ebben a száraz körzetben most olyan nagyméretű öntözőcsatorna kialakítása van folyamatban, amely a jövőben már garantált terméshozamú mezőgazdasági körzet kialakítását teszi lehetővé. A Szovjetunióban már hosszú évek óta rendszeresen jelentős összegeket fordítanak öntözési célokra. Űj öntözőcsatornák épülnek a Volga körzetében, Észak-Kaukázus- ban és más sztyeppés területeken. Földrengésbizfos metró Üzbegisztán fővárosában — laskentben — megkezdték az ij metrószakasz állomásainak zerelési munkálatait. A vá- osközpontot a vasútállomással összekötő új szakaszon októberben indul meg a forgalom. Az egyik legnagyobb közép-ázsiai város földrengés- veszélyes területen fekszik, azért az építkezések során különleges szerkezeti elemek alkalmazására kerül sor. Ezek segítségével a már üzemelő szakaszok az erős föld alatti lökéseknek is ellenállnak. A taskentiek tapasztalatait Indiában is hasznosítják. (ti) yŰGRÁD - 1981 április 2V, szombat 3
