Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)

1984-03-28 / 74. szám

VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! ! NÓGRÁD AZ MSZMP NQGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁG* ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ’ XL. ÉVF., 74. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1984. MÁRCIUS 28., SZERDA Kibővített műszaki-gazdasági tanácskozás a NAÉV-nél A magasabb követelményekért Tegnap kibővített műszaki-gazdasági tanácskozást tar­tott a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat Salgótar­jánban. a vállalat központjában, amelyen részt vettek az építésvezetők, fő- és üzemvezetők, művezetők, a központ osztályvezetői, helyettesei, az előadók, az alapszervezetek párt- és KISZ-titkárai. valamint a szakszervezeti főbizal­miak. Az egybegyűlteket Király Attila, a szakszervezeti bi­zottság titkára köszöntötte, majd Tordai György műsza­ki igazgatóhelyettes ismer­tette a szanálás óta végzett munkát. Megállapítása szerint az elmúlt esztendőben a négy alapvető célkitűzés közül há­romnak eleget tett a vállalat, lemaradás méghozzá elég je­lentős, az épitési, szerelési te­vékenységben és a termelé­kenységben jelentkezik. Ez alapvetően összefügg az erő­teljesen apadó fizikai lét­számhiánnyal. Részletesen foglalkozott a költséggazdálkodásban be­következett előnyös változá­sokkal, nem hallgatva el a további lehetőségeket és a kö­vetelményeket. Utajt arra, hogy az előbbi területen elért jó eredmények alapvetően és előnyösen befolyásolták a vál­lalat eredményeit. A veszte­ség 34.1 millió, ami az előző évhez képest 19.6 milliós ja­vulást jelent. Az idei terv 1.6 millió forint nyereséget a- elő. Elérése érdekében nö­velni kell a termelést. A beszámolót követő vitá­ban Luda László műszaki osztályvezető hangsúlyozta, hogy a vállalkozói tevékeny­ség biztatóan hozzájárult a folyamatos és a nyereséges munkához. Károsi Zoltán mű­szaki előadó, a minőségjavi tássái kapcsolatos új előíró sokat ismertette. Verebély József garanciális építésveze tő hat pontban jelölte meg i minőségi munka tennivalók Szopóczi Lipót tervgazdálko dási osztályvezető szerint s vállalatnak olyan bérszínvo­nala van, ami miatt a kör nyezetében nem kell szégyen keznie, tehát lehet kifogás tálán minőséget és több mun­kát követelni. Langa Gyula szakipari üzemvezető, az új érdekeltségi rendszer gondol­kodásra és cselekvésre kész­tető hatását bizonyította. Angyalné Wilwerger Józsa, fejlesztőmérnök a nyereség összetevőiről érdeklődött, majd a munkaidő teljes ki­használásának szükségességét szorgalmazta. Kristóf Sándor főigazgató a gondok mellett is teljesíthetőnek tartotta az ez évi tervet. Nagy József, balassagyarmati építésvezető szorgalmazta, hogy a szerző­désekben jobban határozza meg a vállalat, a beruházó kötelezettségét, felelősségét. Virág Imre, termelési osz­tályvezető, a műszaki átadá­sok komplex megvalósítását hangsúlyozta, majd a Hö- VILL munkáját több tekin­tetben elmarasztalta. Torda József gépjavító művezető, a PEVA-készletekkel kapcsola­tos javítási ütemet és a to­vábbi lehetőségeket ismertet­te. Fenes József, az anyag­gazdálkodási osztály vezetője az anyagigénylések pontatlan­ságait és időbeni hiánvossá- gait tette szóvá, érzékeltetve, hogy ez milyen költségtöbble- fet jelent. Hegedűs Imre, a vállalati lártbizottság titkára hangsú- 'yozta. hogy a tanácskozás jó irányban kibontakozott cse- ekvésre ösztönző szemlélet- változást jelez. Utalt a jövőre 'aló felkészülés tennivalóira, a szükséges feltételek meg­teremtésére, a minőségi előí­rások maradéktalan teljesíté­sére. Á pártbizottság a ma­ga eszközeivel a jobb munka­helyi és politikai légkör meg­teremtésével. a kiadott felada­tok ellenőrzésével kíván hoz­zájárulni az eredményekhez. Niedermüller Miklós, a HŐVILL igazgatója elfogadta a kritikai észrevételeket, majd az együttműködést hangsú­lyozta. Timmer Zoltán, a vállalat igazgatója a tanácskozás eré­nyének azt tartotta, hogy a hozzászólások a konkrét fel­adatok megoldására irányul­tak. Végül a felszabadulás 40. évfordulójára készülődve, a munkaverseny-mozgalom ten­nivalóira utalt. Befejezésül Csákvári Lász­ló művezetőnek nyugdíjba vo­nulása alkalmából átadta a Vállalat kiváló dolgozója ki­tüntetést,. Krätschmer L*-. josnénak, a KISZ KB Ifjúsá­gi Érdeméremmel járó pénz­jutalmat. Mátraterenyei szövőnők sikerei Űj üzemcsarnokkal gazdagodott a mátraterenyei termelőszövetkezet ipari melléküzem- ága, ahol tizenöt esztendeje foglalkoznak polietilén anyagok gyártásával. Tevékenységük kiegészül szövött műanyag zsákok készítésével, vákuumformázott csomagolóanyagok pré­selésével, ezen kívül a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalatnak címkéket gyártanak, a Páva Ruhagyár számára pedig készárut vasalnak. Szerteágazó munkájuk az idén — várhatóan — ncgyvenegymillió forint bevételt jelent a közös gazdaságnak. Az új csarnok­ban a keresett szövött műanyag zsákok alapanyagának, szövetének korszerű gyártási fel­tételeit teremtették meg. Nagy teljesítményű gépeken készítik a termékeket, amelyek mintegy tizenötmillió forintot hoznak a Zagyvavölgye Tsz „konyhájára”. Képünkön Ma­joros Éva és Bakos Eszter gépkezelők munka közben. —kulcsár— I Növekedett a halálos és a súlyos sérüléssel járó közúti balesetek száma Ülést tartott a Salgótarjáni Közlekedésbiztonsági Tanács Tegnap Salgótarjánban, a városi rendőrkapitányság székhazában tartotta soron következő ülését a Salgótar­jáni Közlekedésbiztonsági Ta­nács. Az ülésen Sólyom Jó­zsef rendőr százados, ügyveze­tő elnök adott számot az el­múlt év közúti közlekedési baleseteinek alakulásáról. A tanácskozó testület meg­állapította, hogy működési területén 1983-ban — a ko­rábbi évhez viszonyítva — az összbalesetek száma 10,7 százalékkal emelkedett. Je­lentős növekedés következett be a halálos és a súlyos sé­rüléssel járó közúti balese­teknél. A balesetet előidéző okok között elsősorban a gyorshajtás, az elsőbbségjog meg nem adása, a figyelmet­len, gondatlan vezetés sze­repel, de igen komoly gon­dot jelent továbbra is az al­koholos befolyásoltság. A 163 balesetből 39 esetben volt az elkövető alkoholos állapotban. Tapasztalható, hogy a jármü­vek vezetői a gyalogosokkal szemben nem mindig tanúsí­tanak kellő figyelmet és kö­rültekintést. Sok esetben tel­jesen közörpbösek a közleke­dő partnerrel szemben. A gyalogosokról szólva a bal­esetek között a vigyázatlan, az úttestre történő hirtelen lelépés, a tilos jelzésen vaió áthaladás, áljó jármű, vagy akadály előtt való közleke­dés is tapasztalható. Elhangzott a testületi ülé­sen, hogy a rendőri állomány igen sokat tett a közúti fe­gyelem szilárdításáért, a fe­lelősségre vonást differen­ciáltan alkalmazta. így 833 esetben kezdeményeztek sza­bálysértési eljárást, 564 gya­logost részesítettek helyszíni bírságolásban. A baleset-meg­előző munkában igen ered­ményesen működtek közre a társadalmi aktívák, az önkén­tes rendőrök. Ugyanakkor kimondották a KBT ülésén, hogy a jövőben a rendőri ál­lomány és a társadalmi segí­tők még összehangoltabb, és aktívabb • intézkedéseikkel mérsékelhetik a forgalom ál­landó növekedéséből adódó balesetveszélyt, a balesetek számát. Telek Ond rendőr százados, a KBT titkára ezután az 1984. évi munkaprogramot is­mertette. A vitában a többi között részt vett Gólián And­rás rendőr őrnagy, a megyei közlekedésbiztonsági tanács tagja. A Salgótarjáni Közlekedés- biztonsági Tanács az 1983. évi közlekedésbiztonsági helyzet­ről, a személyi sérüléses közúti közlekedési balese­tek alakulásáról, a KBT baleset-megelőző tevékeny­ségéről szóló előterjesz­tést és az 1984. évi munka- programot vita után elfogadta. t»XXXXXXXXXXXNXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXX>XXXXXXXXXXXXVXX^XXXXXXX\XXXX>X\XX\XXXX\XXX'XXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXX\\XXXXXXXXXXX\XXXXXX\XXX>XXXXX' Budapesti megemlékezések a felszabadulás évfordulóján A főváros zászlódíszbe öl­tözve köszönti hazánk felsza­badulásának 39. évfordulóját, s a budapestiek nagygyűlé­sen. baráti találkozókon em­lékeznek meg a magyar tör­ténelem új korszakának nyi­tányáról. Koszorúkat helyez­nek el a felszabadító harcok­ban elesett hősök sírjainál, emlékműveinél, s immár ha­gyomány, hogy legnagyobb nemzeti ünnepünk alkalmá­ból magas kitüntetéseket vesz­nek át a gazdasági és a tár­sadalmi munkában, valamint a művészeti életben kiemelke­dően tevékenykedők Április 3-án ünnepélyes kül­sőségek között, katonai tisz­teletadással felvonják az álla­mi zászlót áz Országház előtt, a Magyar Népköztársaság nemzeti lobogóját és a mun­kásmozgalom vörös zászlaját pedig a Gellérthegyea A Kos­suth Lajos téren, az állami zászlónál április 4-én délben zenés őrségváltás lesz. Az ünnep előestéjén az El­nöki Tanács fogadást ad a Parlamentben, a politikai, az állami és a társadalmi élet képviselőinek, üzemek, válla­latok, intézmények kiváló dol­gozóinak részvételével. Az Elnöki Tanács, az MSZMP Központi Bizottsága, a Minisztertanács, a társa­dalmi és a tömegszervezetek, a fegyveres testületek és a fővárosi dolgozók képviselői megkoszorúzzák a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet, valamint a magyar hősök em­lékművét a Hősök terén. A felszabadulás évfordulója al­kalmából elhelyezik a kegye­let koszorúit a Rákosligeti te­metőben a román hősök sír­emlékeinél, a solymári angol katonai temetőben, valamint a Budaörsi úton az amerikai katonák emlékműveinél is. Harkányban, illetőleg Bere- menden a hazánk felszabadí­tásáért elesett bolgár és jugo­szláv hősök emlékművét ko- szorúzzák meg. Április 4-én — a hagyomá­nyokhoz híven — a gellért­hegyi jubileumi parkba vár­ja a fiatalokat a KISZ Köz­ponti Bizottsága és budapesti bizottsága. A felszabadulási emlékmű megkoszorúzása után mintegy tízezer fővárosi if­júmunkás és diák részvételé­vel nagygyűlést rendeznek. Az ünnepi köszöntő után három színpadon színes műsor szó­rakoztatja majd a résztvevő­ket. Táncképekben fejezik ki a fiatalok a népek barátsá­gának eszméjét, „úttörőkar­nevált” tartanak a KISZ Köz­ponti Művészegyüttesének leg­fiatalabb táncosai, részletek hangzanak el a Kőműves Ke­lemen című rockballadából, fellép a Duna Művészegyüt­tes, a szovjet déli hadsereg­csoport ének- és tánckara, valamint az MRT gyermek- kórusa. A felszabadulási megemlé­kezéseket fővárosszerte szá­mos kulturális és sportren­dezvény is színesíti. (MTI) Kisvállalkozások jogi kérdései Hasznosak és szükségesek Nógrádban is gyarapodik számuk Az elmúlt két év során az új vállalkozási formák közül elsősorban a gazdasági mun­kaközösségek, a vállalati és szövetkezeti gazdasági mun­kaközösségek és polgári jogi társaságok száma nőtt dina­mikusan. Emellett sok kis­vállalat jött létre a vállalati és szövetkezeti szektorban is. Nem véletlen tehát, hogy a Nógrád megyei TESZÖV sal­gótarjáni székházában meg­rendezett jogtanácsosi mun­kaértekezleten tegnap a kis­vállalkozásokkal kapcsolatos jogi kérdések kerültek napi­rendre. Hogy nem ok nélkül arra bizonyíték volt az elő­adást követő sok kérdés. A jogtanácsosoknak dr. Ko­máromi Gábor az Igazságügyi Minisztérium főelőadója tar­tott előadást. Bár a megyében mintegy százra teszik a mezőgazdasá­gi nagyüzemekben működő kisvállalkozásokat — azaz talán a kívánatosnál lassúbb az előrehaladás ezen a terü­leten — nem érdektelen az eddigi tapasztalatok közzété­tele. Annál is inkább, mert az új vállalkozási formák egy­két kivételtől eltekintve be­váltották a hozzájuk fűzött reményeket. Hiányokat szün­tettek meg, kapacitást pótol­tak, növelték a kezdeménye­zőkészséget, javították a jö­vedelmezőséget. Emellett rá­mutattak egy sor olyan hiá­nyosságra, amely még min­dig megtalálható a nagyüze­mi gazdálkodásban. Mind több az olyan yállalat, szö­vetkezet, ahol üzemen belül versenyeztetik egymással a gazdasági munkaközösségeket és a legmegfelelőbb kapja meg a megbízást. A tapasztalatok szerint a gmk-k dolgozóinak munka- intenzitása nőtt az úgynevezett főmunkaidőben is, azaz nem igazolódott be az az aggoda­lom, hogy az emberek „tar­talékolják erejüket” munka­idő utáni teendőik elvégzésé­re. Ezek a tapasztalatok ér­vényesek a szövetkezeti kis­vállalkozásokra is, ahol ezen túl még jobban érvényesült a szövetkezeti demokrácia, ke­vesebb lett a formalitás és tudatosabbá vált a vezetők kiválasztása- Egyedüli negatí­vumként mindössze az róható fel, hogy háttérbe szorult az egyéb — szövetkezeti mozga­lomra jellemző — tevékeny­ség, például a kulturális élet, vagy a sport területén. A kisszövetkezeteknél — amelyek átalakulással, vagy kiválással jöttek létre az elő­ző évhez képest a személyi jövedelmek mintegy 20—30 százalékkal növekedtek. Ezek mögött azonban bizonyítha­tóan növekvő teljesítmény is van. A tegnapi munkaértekezlet számos felvilágosítással és öt­lettel szolgált a jogtanácso­soknak. Most már csak soha el nem múló jogszabályolva­sási kedvre lesz szükségük, hogv gyümölcsözően haszno­sítsák az elhangzottakat a megye mezőgazdasági szövet­kezeteiben. j 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom