Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)
1984-03-28 / 74. szám
Interjú Oleg Bogomolov akadémikussal A gazdaságirányítás tökéletesítéséről / A szovjet gazdasági mechanizmus fejlesztésekor fontos tudnunk, volt-e már a nálunk tervezettekhez hasonló döntés a szocialista országokban, és — helyes volt-e a döntés? Igaz, még a rossz tapasztalatok is fontosak, azért, hogy elkerülhessük őket — ezeket a gondolatokat hangsúlyozta Oleg Bogomolov akadémikus, a szocialista világrendszer gazdasági intézetének igazgatója, az MTI munkatársának, Meruk Józsefnek adott interjúja során. Az SZKP 1981. tavaszi XXVI. kongresszusa után a szovjet állami tervbizottság elnökének vezetésével ágazatközi tanács alakult, amelynek sok közismert gazdasági vezető és tudós — köztük Bogomolov akadémikus is — tagja. Ennek a bizottságnak a feladata, hogy _ tanulmányozza a szocialista országok tapasztalatait, és ezeket is felhasználva, ajánlásokat dolgozzon ki a szovjet gazdaságirányítás tökéletesítésére. Különösen nagy érdeklődéssel figyelik azt, hogy miként irányítják a tudományos-műszaki haladás folyamatát a szocialista országokban, és milyen az ösztönzők szerepe e téren. — Természetesen nem vehetjük át gépiesen az egyes országokban bevált tapasztalatokat. Hiszen mindenekelőtt a szovjet belső követelményeket, szükségleteket és nehézségeket kell figyelembe vennünk — mondotta a szovjet tudós. A Szovjetunióban folyó gazdasági kísérlet meghatározó elemének nevezte azt, hogy szeretnék megszilárdítani a központi irányítást. Így akarj ják biztosítani az össznépi érdekek kielégítését. Erre azért is szükség van, hogy csökkenthessék a súrlódásokat az ágazatok között. Ám egyszersmind szeretnék bővíteni a gazdasági önállóságot is. vagyis fokozni a vállalatok, az egyesülések aktivitását és növelni, hatékonyságukat a gazdasági életben. Nógrádba is ellátogattak Elutazott a spanyol küldöttség r 'A spanyol általános munkásszövetség küldöttsége, Nicolas Redondónak, a szervezet főtitkárának vezetésével a SZOT meghívására március 24—27} között látogatást tett hazánkban. A küldöttség megbeszélést folytatott Gáspár Sándorral, a SZOT elnökével, Méhes Lajossal, a SZOT főtitkárával és a magyar szak- szervezetek más vezetőivel, tisztségviselőivel. A magyar és a spanyol Szakszervezeti vezetők tájékoztatták egymást mozgalmuk tevékenységéről, feladatairól, eszmecserét folytattak a szervezeteik közötti együttműködés fejlesztéséről, a nemzetközi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről. A spanyol vendégek látogatást tettek a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsánál és a pásztói termelőszövetkezetben. A küldöttség tegnap elutazott hazánkból. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Timmer József, a SZOT titkára. Jelen volt Jósé Maria Ullrich y Rojas, Spanyol- ország budapesti nagykövete. (MTI) A testvéri szocialista országokban a vállalati önállóság bővítésére nagyon sok jó példa van: egyebek között Magyarországon, Bulgáriában, vagy a Német Demokratikus Köztársaságban. De azért a központosítás és a gazdasági önállóság viszonyát különbözőképpen rendezik az egyes országokban. Van, ahol nagyobb szerepet szánnak a gazdasági szabályozóknak, másutt a központosított vezetési módszert és a demokratikus módszert igyekeznek ötvözni. — Mindez nagyon tanulságos — hangsúlyozta Bogomolov akadémikus és hozzátette: — az eltérések ellenére, mégiscsak sok a közös vonás a gazdaságirányítási mechanizmusok javításában. És éppen ezek a közös vonások adnak elegendő alapot arra, hogy gazdasági együttműködés a KGST-n belül sikeres legyen. A neves szovjet közgazdász a szocialista integráció elmélyítésével kapcsolatban gyakorlati példákat is említett a mechanizmusok közötti eltérésekből fakadó problémák új szellemben való megoldására. Így például a Szovjetunióban az iparvállalatoknak egyelőre nincsenek olyan jogaik a külkereskedelemben, mint sok magyar vállalatnak. — így nehezebb fejleszteni a szovjet és a magyar vállalatok közvetlen kapcsolatait, pedig erre nagy szükség lenne. Ugyanez a helyzet néhány más gazdasági tényezővel, például az árral, a hatékonyság értékelésének módszereivel, ezeket is különböző módon értelmezzük az egyes országokban. Oleg Bogomolov ezután elmondta, hogy az SZKP XXVI. kongreszusán szó volt a közvetlen külkapcsolatok létesítéséről a szocialista országok vállalatai között. — A KGST- együttműködés fejlesztéséhez ugyanis önmagában már nem elegendő a kormányok és a tervhivatalok eddig is jó egyeztető tevékenysége, szükség van a vállalati tartalékok feltárására is. Ehhez fel kell ruházni őket azzal a joggal, hogy közvetlenül tárKGST-bizottsági ülés Kedden, Budapesten megkezdte munkáját a KGST tervezési együttműködési bizottságának 32. ülése. A tanácskozást a Gellert Szállóban Lázár György miniszterelnök nyitotta meg. Méltatta a KGST keretében megvalósuló népgazdasági tervkoordináció fontos szerepét a feladatokról, amelyek végrehajtásával a KGST-or- szágok meggyorsíthatják a gazdasági fejlődés intenzív szakaszának kibontakozását. gyalhassanak egymással az együttműködés részletlehetőségeinek földerítésére. A most folyó kísérletünk éppen erre fordít figyelmet. Határozatot készítünk elő arról, hogy miként alakítsuk ezeket a közvetlen vállalatközi kapcsolatokat — hangsúlyozta befejezésül Oleg Bogomolov akadémikus. Hétfőn este Clevclandbcn, «2 éves korában meghalt Ahmed Sekou Touré guineai elnök. A guineai államfő szívbetegségben szenvedett és az Egyesült Államokban gyógykezelték. A hírt hivatalosan kedden jelentették be Conakryban. Az utóbbi időben újra megszaporodtak a hírek Afrika országairól, azok küzdelméről a gyarmati múlttal. Meghalt Sekou Touré guineai elnök, az afrikai függetlenségi mozgalom legendás, s ellentmondásos alakja, akinek életútja számos afrikai sorsát példázza. Ghánába ellenforradalmárok hatoltak be. hogy diverzáns akcióikkal aláássák a haladás útjait próbálgató. és amúgy is temérdek gonddal birkózó Rawlings- rendszert. Nigériában a közelmúltban véres zavargások voltak: az országot szilveszter óta vezető katonai kormányzat csak nagy erőfeszítések árán tudott úrrá lenni a helyzeten. A kontinens déli részén Angola és Mozam-1 bik sanyarú gazdasági helyzete miatt egyezkedésre kényszerült a fajüldöző Dél-afrikai Köztársasággal. Afrika Ezek után joggal vetődik fel a kérdés: mi lesz Afrikával, a fiatal országaival? Sekou Touré halála e tekintetben akár jelkép is lehet. Egy korszak végét jelezheti a földrészen, azét a korszakét, amikor még csupán nagy remények éltethették az itt élőket. A guineai elnök életpályája is bizonyítja, micsoda buktatókat vontak maguk után a megalapozatlan, s megvalósíthatatlan álmok, a következetlenségek. Feltehetően a realitások számbavételének korszaka következik Afrikában. Ez irányban az első lépéseket Aflgola és Mo- zambik már megtette, amikor tárgyalóasztalhoz ült az ellenség Dél-afrikai Köztársasággal. Az egyezkedés Pretoriával természetesen nem mentes a veszélyektől: a megkötött megállapodások majd akkor érnek valamit, ha megvalósulnak. Egyelőre azonban csak papíron léteznek, s ezek a papírok máris nagy zavart okoztak Afrika nem egy országában, a fajüldözők ellen küzdő erőket a Dél-afrikai Köztársaságban és a Pretoria által megszállt Namíbiában pedig nehéz helyzetbe hozták. Ez volna hát a járható út? Nehéz erre a kérdésre válaszolni. Azt mindenesetre látni kell, hogy Angola és Mozambik nagy kockázatot vállalt: a többiek kiközösíthetik és Pretoria kijátszhatja őket. A ghanai események is mutatják, hogy a legjobb akarat is veszélybe kerülhet. Az ellenforradalmárokat most leverték, de holnap ismét próbálkozhatnak. Köztudott, hogy az Egyesült Államoknak nincs ínyére a haladó kormányzat Ghánában, ugyanígy Líbiában sem. s a déli végeken is csupán azért szorította tárgyalásokra Pretó- riát, hogy megmentse a stra- tégiailag-gazdaságilag számára és szövetségesei számára oly fontos fajüldöző rezsimet. Harc folyik tehát Afrikában. A függetlenség, a haladás erői birkóznak a belső és a külső ellenséggel. A csatatéren és a tárgyalóasztalnál egyaránt. S talán ez a mostani küzdelem nem okoz akkora csalódást, mint, amekkorát az elhunyt guineai elnök pálfordulásai okoztak egykor, k. Kocsi Margit 2 NÓGRÁD - 1984. március 28., szerda A lengyel tudósok feladatai Beszélgetés az LTA elnökével Nemrég új vezetőséget választott a Lengyel Tudományos Akadémia. Az akadémia elnöke Jan Karol Koslr- zewski professzor lett. — A lengyel tudománynak melyek azok a problémái — fordultunk kérdésünkkel az LTA új elnökéhez —, amelyek jelenleg a legfontosabbak és legsürgetőbbek? — A sürgős és a még sürgősebb munkák köre igen terjedelmes. Alapvető feladat a tudományos munka tartalmának és fejlődési irányainak a meghatározása az ország távlati szükségleteinek és lehetőségeinek megfelelően. Olyan tevékenységi programról van tehát szó, amely lehetővé teszi a lengyel tudomány fejlődését jelenleg és a legközelebbi években, s amely egyben meghatározza a tudomány szerepét hazánK jelenének és jövőjének kialakításában, a bonyolult problémák megoldásában. E program megvalósítása — erről mélységesen meg vagyok győződve — a jelenlegi nehéz feltételek között is lehetséges. Elsősorban azért, mert .minden tudós tisztában van felelősségével a lengyel tudomány, az ország fejlesztése iránt, valamint azért, mert mindenképpen dolgozni akarnak, mert — mint a legutóbbi ülésszakon a humán tudományok egyik kiemelkedő képviselője mondotta — ez a tudós hivatása, ez életének értelme. Meggyőződésem másik forrása az akadémia reális po tenciálja: a mezőgazdasági akadémiákon, a pedagógiai főiskolákon és a kutatóintézetekben munkálkodó tudósok. Az akadémiai potenciál másik részét a világviszonylatban magasra értékelt a humán és szociológiai tudományokban, egzakt, műszaki, és biológiai tudományokban, valamint a mezőgazdaságban és orvostudományban jeles- kedők képviselik. Az akadémia egyben állami hivatal, amelynek feladata az alapkutatások fejlesztése Mindezek a tényezők harmonikus együttműködésben egymást támogatják és kiegészítik, s együttesen alkotják az akadémia erőinek alapját. — A program megpalósítá- sához természetesen meghatározott eszközökre és feltételekre •van szükség. — Realisták vagyunk, de egy pillanatra sem téveszthetjük szem elől azt, hogy a tudomány kényes matéria, amely könnyen elveszítheti lendületét, belső dinamikáját, s ezt nehéz visszaszerezni. A fejlődési ritmus fenntartása érdekében elengedhetetlen a nemzetközi tudományos élettel, a gyorsan fejlődő kutatásokkal való folyamatos kapcsolat fenntartása Személyesen azt tartom a Lengyel Tudományos Akadémia egyik legfontosabb feladatának. Fontos célunk az országos kutatómunka és a műszaki fejlesztés irányítási rendszerére vonatkozó munkák be-r fejezése. Ezek már hosszabb ideje tartanak és jelenleg abba a fázisba értek, amikor már megérett az idő a döntéshozatalra. — 1985-ben hívják össze a lengyel tudomány III. kongresszusát. ön, mint az akadémia elnöke, mit kíván tenni annak érdekében, hogy ez a rendkívül nagy fontosságú tanácskozás beváltsa a hozzá ‘fűzött reményeket? — Már megkezdtük a munkát a jövő évi kongresszus előkészítésére. Hadd tegyem hozzá, hogy terveink szerint a III. kongresszus nem ünnepi, hanem a szó szoros értelmében’ munkatanácskozás lesz. Fel kell mérnünk tudományunk jelenlegi helyzetét, egyeztetnünk kell lehetőségeit az ország szükségleteivel és konkrét, realista fejlesztési programot kell felvázolnunk — mára, holnapra és a távolabbi jövőre. Varsec, az egészség városa Évente több mint 300 ezren keresik fel ezt a bolgár városkát. Mi ennek a nagy érdeklődésnek az oka? Elsősorban a gyógyvizeit kell megemlítenünk. A fizikoterápiás, gyógytornás és diétás kúrákkal igen eredményesen gyógyíthatók, kezelhetők az ideg- rendszeri, a szív- és érrendszeri bántalmak, valamint a cukorbaj. A Balkán-hegység nyugati nyúlványaiban rejtőzködő Varsec mellett van az ország legnagyobb fenyőerdője. Az akkori helyi orvos kezdeményezésére még 1919-ben kezdték el a fásítást. Az erdő kellemes hűvöst biztosít a nagy melegekben, valamint gyantaillatú tiszta levegőt egész évben. Az utóbbi esztendőben több mint kétszeresére növekedett a belterületi parkok és terek területe is. A kirándulók is szívesen kereshetik fel a környéket: a vízesést, a kilszurai kolostort, a „Todorini kuli” legendás hegycsúcsot. Az üdülők számára autóbuszkirándulásokat is szerveznek a Ma- gurata cseppkőbarlanghoz, ahol a kőkorszaki alkotásokban gyönyörködhetnek; a belogradcsiki sziklákhoz, a legnagyobb szobrász, a természet által létrehozott csodálatos szobortárlat megtekintésére. Az egészség városa, ahogy a helybeliek nevezik, egyre népszerűbb: sokasodnak a külföldi vendégek is. S közben tovább épül-szé- pül a város. A meglevő stadion melett újabb üdülő- és sporttelep létesül, ahol sportpályák, úszómedencék és játszóterek állnak majd rendelkezésre. A Varsec melletti dombon római várrom látható. ahol 500 római ezüstpénzt találtak. Ez arról tanúskódik, hogy évszázadokkal ezelőtt is pezsgő élet folyt itt. Aki megismerkedik a város jelenével, annak mégis az az érzésé támad, hogy Varsec még sok kellemes meglepetéssel szolgálhat vendégeinek és kilencezer lakójának. ígéretes jövője van.
