Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)

1984-03-06 / 55. szám

Emlékeztető A Varsói Szerződés tagállamai közötti megállapodás alapján március 5-én a román külügyminisztérium a Bu­karestben nagykövetséggel rendelkező NATO-tagállamok diplomáciai képviselőinek, Románia londoni, illetve brüsz- szeli nagykövetsége Izland, illetve Luxemburg ottani nagy- követségének emlékeztetőt adott át. Az emlékeztető mellék­lete tartalmazza a Varsói Szerződésnek azt a javaslatát, hogy a két katonai-politikai szövetség tagállamai ne növel­jék, illetve csökkentsék katonai kiadásaikat. A javaslat szövege a következő: A Varsói Szerződés tagállamainak JAVASLATA a NATO tagállamainak a katonai kiadások befagyasztásáról és csökkentéséről folytatandó tárgyalásokra Szovietumó: Hűlt és jövő Dzsemajel semmisnek nyilvánít alfa a libanoni—izraeli különmegállapodást A libanoni kormány hét­főn, az Amin Dzsemajel ál­lamfő elnökletével megtar­tott rendkívüli ülésén sem­misnek és érvénytelennek nyilvánította az 1983. május 17-én aláírt, de libanoni részről sohasem ratifikált izraeli—libanoni különmegál­lapodást. A kabinet üléséről kiadott közlemény az ország életében bekövetkezett válto­zásokkal és az egyezmény eredménytelenségével indo­kolta a döntést, amelyről tá­jékoztatják az érdekelt alá­író feleket, Izraelt és az Egyesült Államokat. A libanoni kormány meg­teszi a szükséges biztonsági és egyéb intézkedéseket az ország déli részét megszállva tartó izraeli csapatok kivoná­sa, az állami szuverenitás helyreállítása érdekében — hangsúlyozza a közlemény. BALASSAGYARMATON: A KÖJÁL értünk emel szót Mines iuöuízgond Lezajlottak a szovjet választások A Szovjetunióban vasárnap megtartott legfelsőbb taná­csi választásokat nagyfokú po­litikai aktivitás jellemezte. A központi választási bizottság jelentése szerint este hat órá­ig a szavazásra jogosultak 99,59 százaléka élt állampol­gári jogával. A Legfelsőbb Tanács két kamarájába — a nemzetiségi és a szövetségi tanácsba — közvetlen, egyenlő és titkos szavazással összesen 1500 kép­viselőt választottak meg öt­éves időtartamra. Usztyinov Indiában Hivatalos látogatásra hét­főn az indiai fővárosba érke­zett Dmitrii Usztyinov. . 87. SZKP KB PB tagja, honvédelmi miniszter, a Szovjetunió mar- sallja. Usztyinovot az Indiai Köztársaság kormánya hívta meg. A repülőtéren Usztyinovot Ramasvami Venkataraman in­diai hadügyminiszter, az in­diai fegyveres erők három fegyvernemének vezérkari fő­nökei és más hivatalos sze­mélyiségek fogadták. A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság, a Lengyel Népköz- társaság, a Magyar Népköz- társaság, a Német Demokra­tikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége mélységesen aggódik az egyre növekvő ütemben folytatódó fegyver­kezési verseny miatt, mert az rendkívül veszélyes következ­ményekkel jár a nemzetközi békére és biztonságra. A Var­sói Szerződés tagállamai a fegyverkezési verseny megfé­kezéséért és a leszerelésért — különös tekintettel a nukleá­ris leszerelésre — lépnek fel. Amellett vannak, hogy olyan megállapodások jöjjenek lét­re, amelyek az egyenlőség, az egyenlő biztonság elvének szigorú betartása mellett a fegyveres erők és a fegyver­zet tényleges csökkentéséhez, az erőegyensúlynak a leg­alacsonyabb szinten való biztosításához vezetnek. A fegyverkezési versenyt azok a nagymértékben nö­vekvő katonai kiadások táp­lálják, amelyek — a külön­böző országok gazdasági fej­lettségétől függetlenül — egy­re súlyosabb teherként nehe­zednek a népekre, lassítják a gazdasági és a társadalmi fej­lődést. A katonai kiadások csökkentése — elsősorban az összes, nukleáris fegyverrel rendelkező állam, valamint más, katonailag jelentős or­szág részéről — igen hatásos eszköze lenne a fegyverkezé­si verseny megszüntetésének, a leszerelésnek. A felszabadu­ló anyagi eszközöket a tár­sadalmi-gazdasági fejlesztés céljaira lehetne fordítani, így a fejlődő országok ilyen szük­ségleteire is. A nemzetközi feszültség fokozódásának kö­rülményei között különösen fontossá válnak a katonai ki­adások befagyasztására és csökkentésére irányuló intéz­kedések. Minden államnak, főleg a nagy katonai potenciállal rendelkező államoknak, erő­feszítéseket kell tenniök a ka­tonai kiadások befagyasztásá­ra és csökkentésére. Különö­sen jelentősek lennének ilyen intézkedések a Varsói Szer­ződés tagállamai, illetve a NATO-tagországok részéről, hiszen ezekre az országokra jut a világ katonai kiadásai­nak nagy része. A Varsói Szerződés tagálla­mai a politikai tanácskozó testület prágai ülésén, 1983. január 5-én elfogadott politi­kai nyilatkozatukban java­solták, hogy a Varsói Szerző­dés tagállamai, illetve a NATO tagországai haladékta­lanul kezdjenek tárgyalásokat a katonai kiadások befagyasz­tásáról, és az azt követő, szá­zalékos arányban vagy abszo­lút összegben kifejezett csök­kentésükről. Ezt a felhívást megerősítették és pontosítot­ták a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Nép- köztársaság, a Magyar Nép­köztársaság, a Német Demok­ratikus Köztársaság, a Ro­mán Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köz­A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására vasárnap ha­zánkba érkezett az Etióp Dol­gozók Pártja szervező bizott­ságának (COPWE) küldöttsé­ge, melyet Fisszeha Deszta, az ideiglenes katonai kor­mányzótanács íőtitkárhelyet­társaságok Szövetsége párt­ós állami vezetőinek 1983. június 28-án Moszkvában tar­tott találkozóján Akkor ismét felhívással fordultak a NATO- tagországokhoz: haladéktala­nul kezdjenek közvetlen tár­gyalásokat a katonai kiadások befagyasztásáról 1984. január 1-i hatállyal, és folytassanak megbeszéléseket annak érde­kében, hogy a későbbiekben e kiadásoknak kölcsönös, gya­korlati csökkentésére vonat­kozó, konkrét intézkedéseket tartalmazó megállapodásra jussanak. Továbbra is érvényesek a Varsói Szerződés tagállamai­nak együttesen vagy külön- külön tett javaslatai a kato­nai kiadások befagyasztásá­ra és jelentős mértékű csök­kentésére. A Varsói Szerződés tagál­lamai tárgyalási javaslatuk megtételekor azzal számolnak, hogy a lehető legrövidebb időn belül konkrét megálla­podásokat érnek el a katonai kiadások befagyasztásában és azt követő csökkentésében. Az így felszabaduló eszközöket a gazdasági és szociális fejlődés szükségleteinek kielégítésére lehetne fordítani, többek kö­zött a fejlődő országokban. A katonai kiadások csökkenté­sének hozzá kell járulnia a fegyverkezési hajsza megszün­tetéséhez és az áttéréshez a leszerelésre. A katonai kiadá­sok befagyasztásáról és csök­kentéséről javasolt tárgyalá­sok szerves részét képeznék a fenti cél elérésére tett álta­lános erőfeszítéseknek. A Varsói Szerződés tagálla­mai kifejezik készségűket: együtt a NATO tagországaival kölcsönös erőfeszítéseket tesz­nek azért, hogy mindkét fél számára elfogadható alapon olyan, realista megoldásokat keressenek, amelyek lehetővé tennék a katonai kiadások be­fagyasztásával és csökkenté­sével kapcsolatos kérdések át­tekintésekor felmerült nehéz­ségek leküzdéséi. Felhívják a NATO tagállamait, hogy ugyanilyen szellemben tevé­kenykedjenek. A prágai és a moszkvai nyi­latkozat javaslatainak kiegé­szítéseképpen a Varsói Szer­ződés tagállamai a következő lehetséges lépéseket ajánlják a katonai kiadások csökkenté­sére : — kölcsönös példa alapján, a Varsói Szerződés és a NA­TO tagállamai katonai költ­ségvetéseinek kismértékű, jel­képes, egyszeri csökkentése úgy, hogy minden állam maga határozná meg a csökkentés összegét. Ezt követően ezen költségvetések befagyasztása bizonyos időre, például 3 évre. Ez a javaslat hivatott elősegí­teni az áttérést a katonai költ­ségvetések to-’ábbi tárgyalá­sok útján történő, még radi­kálisabb csökkentésére; — első lépésként a Varsói Szerződés és a NATO nukleá­ris fegyverrel rendelkező tag­államai katonai költségveté­seinek egyidejű. előzeto~ egyeztetett, közös összeggel történő csökkentése; az egyes országokra vonatkozó csök­kentés konkrét összegét az tese, a COPWE végrehajtó bizottságának tagja vezet. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Varga Péter, az MSZMP KE tagja, a KB köz- igazgatási és adminisztratív osztályának vezetője fogadta. (MTI) egyeztetett összegnek a brut­tó nemzeti termék arányában történő felosztásával kell meg­állapítani; — A Varsói Szerződés és a NATO érintett tagállamai ka­tonai költségvetéseinek olyan, konkrét leszerelési intézkedé­sekhez kapcsolódó csökkenté­se, amelyek a leszerelési tár­gyalások során kerülhetnek kidolgozásra. A leszerelési tár­gyalások minden egyes részt­vevője a megfelelő megállapo­dás után megnevezné azt az összeget, amellyel csökkenti katonai költségvetését; — a katonai költségvetések felső határának kölcsönösen egyeztetett megállapítása, a jelenlegieknél alacsonyabb szinteken. A Varsói Szerződés tagálla­mai készek tanulmányozni más javaslatokat is a katonai kiadások befagyasztásával és csökkentésével kapcsolatos in­tézkedésekről. A Varsói Szerződés tagálla­mai szerint a katonai kiadá- sok csökkentéséről szóló szer­ződéseket olyan módon kell végrehajtani, hogy minden szerződő fél bizonyos legyen azok teljesítésében. A konkrét megállapodások eléréséért maximális erőfeszí­téseket kell tenni; érdemi, konstruktív légkörű tárgyalá­sokat folytatni; olyan intéz­kedéseket foganatosítani, ame­lyek hozzájárulnak a tárgya­lások előrehaladását szolgáló kedvező légkör kialakításához, ám tartózkodni kell olyan lé­pésektől, amelyek megnehezít­hetik a tárgyalásokat. Pozitív szerepet játszhatna a katonai kiadásokat illető kölcsönös mértékletesség csakúgy, mint más, hasonló, a kölcsönössé­gen alapuló intézkedés. Az elképzelések szerint ezeket a tárgyalásokait a két szövetségi rendszer minden tagországának közvetlen rész­vételével bonyolítják le. A Varsói Szerződés .tagállamai abból indulnak ki, hogy a tárgyalások mielőbb megkez­dődnek. Javasolják előkészítő konzultációk lebonyolítását ugyanolyan összetételben, szakértői szinten, hogy meg­egyezzenek a tárgyalások cél­jaiban, időpontjában és helyé­ben, valamint a részvétel szintjében és más * kérdések­ben. Az előkészítő konzultáci­ók idejét és helyét diplomá­ciai úton lehetne egyeztetni. A Varsói Szerződés tagálla­mai úgy vélik, hosv a java­solt tárgyalások elősegítenék a politikai légkör javulását Európában és a világon, meg- fe'elnének a nemzetközi hely­zet folytonos romlása, a fegyverkezési versenv fokozó­dása miatt aggódó népek alap­vető törekvéseinek. A Varsói Szerződés tagor­szágai bíznak abban, hogv e javaslatukra mié'nhb pozitív válasz érkezik. (MTI) Különös figyelemmel tekin­tett ezekben a hetekben a vi­lág Moszkva felé, várta az állásfoglalásokat, s a múlt he­ti választási beszédek alkal­mat is adtak erre. Megszólalt a Szovjetunió valamennyi je­lentős vezetője, összefoglalták munkaprogramjukat, s ezzel tartalmat nyert az utóbbi idő­ben sokat emlegetett folya­matosság fogalma: megőrizni mindent, ami bevált, első­sorban a kipróbált alapelve- kej, de megújítani, ami arra szorul. Jelenleg, am kor az embe­rek aggódva nézik a feszült­ség és az enyhülés küzdel­mét, jólesett olvasni ezeket a beszédeket, önbizalmat fe­jeztek ki, hitet a jövőben és nemcsak az általánosságok erejéig. Hosszú távú elgon­dolásoki ól, konkrét tenniva­lókról számoltak be, felada­tokról, amelyek egész törté­nelmi időszakot igényelnek. Természetesen békéset. Kide­rült: erős a szovjet társada­lom, rendelkezésére állnak az eszközök, a hatalmas ipari és tudományos apparátus — an­nál inkább hozzá lehet nyúl­ni ahhoz, ami elavult. „Ko­molyan át kell alakítani — hangzott — a gazdaságirá­nyítás rendszerét”. Erről is őszintén szóltak, a kijavítan­dó, a felszámolandó jelensé­gekről. Nyilvánvalóan az ilyen átfogó tervekhez hosszú évek, évtizedek szükségesek, a szovjet társadalom elsősorban erre összpontosítja erejét, s érdeke, hogy ezt nyugodt kö­rülmények között tehesse. Az ország biztonságának megőr­zése nagyon sokba kerül ugyan, kimondhatjuk bátran, a fegyverkezés sokat nyel el — de egy pillanatra se gon­dol a szovjet kormány' arra, hogy lassítsa szociális prog­ramjának végrehajtását, hi­szen mindennek fő célja, a nép életének javítása. A Szovjetunióban nyilván sokan így sóhajtanak fel: bárcsak minden erőnket erre fordíthatnánk! De nincs így. A szocialista nagyhatalomnak válaszolnia kell azokra a kér­désekre, kihívásokra, amelye­ket a nemzetközi élet támaszt. A világ most is nagyon várta: mit mond az új főtitkár? S íme, pártjának és a vezető testületeknek egységes állás­pontját kifejezve, Konsztan- tyin Csernyenko kezet nyúj­tott Washington felé. Beszé­dének egyik legfontosabb mondata így hangzik: a Szov­jetunió szeretné, ha áttörés Dzsemajel elnök előzőleg felkérte Safik el-Vazzan kor­mányfőt, hogy minisztereivel együtt vonja vissza lemondá­sát és a kritikus helyzetre való tekintettel maradjon hi­vatalban az új, nemzeti egy­ségkormány megalakulásáig. Vazzan teljesítette az elnök kérését. Hétfőn a bejrúti zöld vonal mentén és Szűk el-Garb tér­ségében több ízben megsér­tették a vasárnap este életbe lépett tűzszünetet. Egy fran­cia katona életét vesztette. Hétfőn délután az izraeli légierő gépei másodszor is bombázták a libanoni haza­fias erők ellenőrzése alatt ál­ló Alej és Bhamdun körze­tét. Claude Cheysson francia külügyminiszter hétfőn befe­(Folytatás az 1. oldalról) Tegnap tartotta soros ülé­sét Balassagyarmat város Ta­nácsának Végrehajtó Bizottsá­ga, amelyen jelen volt Berki Mihály, a megyei tanács el­nökhelyettese is. A város ivó- vízellátása jó — jelentette dr. Kerekes Éva közegészségügyi és járványügyi felügyelő — a körzet községeiben már több a gond. Sokat tettek az általá­nos iskolák mesterséges vilá­gításának javításáért, ám van még teendő a gyerekek egész­séges testi fejlődése ügyében. Néhány óvodában kis alapte- rületűek a konyhák és jóval több személyre főznek, mini azt tervezték örvendetes, hogy a munkahelyek nagy többsége megfelelő feltétele­ket biztosít a munkához, kényelmesek az öltözők, hideg, meleg víz folyik a csapokból a mosdókban. A vitában öten k'-tek szót. Fekete Mátyás, a körzeti községek jelenlevő ve­zetőinek címezte mondandója lényegét: Az újabb építkezé­sekkor törődjenek a csatorná­zással is. Czelleng János, a KÖJÁL főorvos figyelmét az utóellenőrzésekre hívta föl. Rith Lajosné így summázta­következne be a szovjet— amerikai kapcsolatokban és az egész nemzetközi helyzet­ben Lépjenek túl azokon a feszült állapotokon, amelye­ket a múlt három-négy esz­tendőben az Egyesült Államok magatartása létrehozott. CsaKhogy ennek a múltnak keserű tapasztalatai óvatossá tették a szocialista külpoliti­kát. Nem formális kézrázást igényel, nemcsak barátságos szavakat, tetteket is. A szovjet kormány és szö­vetségesei egy sor javaslatot terjesztettek már elő. Vala­mennyi érvényes most is, csak őszintén tárgyalni kellene ró­luk és megállapodni. A szo­cialista javaslatok segítségé­vel el lehetne érni az áttö­rést. És vannak normák — hangsúlyozta Csernyenko —, amelyekhez minden hatalom­nak tartania kellene magát. Közöttük a legfontosabb a nukleáris fegyverkezési haj­sza megállítása, a veszélyes atomeszközöknek befagyasztá­sa, amíg egyszer majd ennek a fegyvernek minden fajtája el nem tűnik a föld színéről. A beszédekből egyértelműen jezte libanoni látogatását. Tárgyalópartnereivel közélte, hogy kormányának eltökélt szándéka a Bejrútban állomá­sozó francia egységek kivo­nása, de e szakaszos intézke­dés időpontjáról még nem szü­letett döntés. ☆ Gejdar Alíjev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának első elnökhe­lyettese március első felében látogatást tesz Szíriában. Mint a TASZSZ szovjet hírügynökség jelenti, Alijev szíriai útját eredetileg febru­ár első felére tervezték, de azt kölcsönös megállapodás alap­ján elhalasztották. A szovjet politikus a szíriai vezetők meghívására látogat el Da­maszkuszba. Ha a KÖJÁL szót emel, ér­tünk teszi, és a gyereke­inkért. Berki Mihály — töb­bek között — a környezet- védelem fontosságáról szólt: Az előtte felszólalókkal egyetértve jónak ítélte a fel­ügyelőség munkáját, de na­gyobb szigorúságot kért. Ezután a tanácstagi beszá­molók tapasztalatairól hall­gattak meg jelentést, majd a város köztisztaságának hely­zetét vették górcső alá. Ha vizgond nincs, annál több a tennivaló a város tisztaságá­ért. A városgazdálkodási vál­lalat igazgatója számtalan kérdést kapott, majd a vitá­ban több javaslat is elhang­zott. A hét felszólaló közül talán Egyed Lajos fogalmazott a legpontosabban. A város tisztántartása nem csupán a vállalat feladata, az hoz meg­oldást, ha minden városlakó a magáénak érzi majd sző­kébb környezete védelmét, a rendben tartását. A határozat módosítások'-al került elfoga­dásra. A városi tanács végre­hajtó bizottsága végezetül né­hány állami lakás értékesíté­séről döntött. kiderült, hogy ez a cél és a Szovjetunió társadalmi-gaz- dasági-szociális feladatai tel­jes összhangban vannak. De mik a realitások? Mit mond a másik oldal? A szov­jet politika nem veszi egy ka­lap alá a nyugati kormányo­kat. Tudja, ott sem minden­ki helyesli az amerikai maga­tartást, és kész más normák szerint cselekedni, alkalomad­tán magát a washingtoni szö­vetségest is erre ösztönözni. A mostani szovjet megnyilatko­zások feltehetően szaporítják az ilyen nyugati partnerek számát (erre utalnak már bi­zonyos sajtóvisszhangok), hi­szen nyilvánvaló lett: az új főtitkár és a többi szovjet ve­zető személyében nemcsak az országuk erejében bízó, ha­nem nagyszabású gazdasági, szociális és társadalmi, bé­kés terveken dolgozó és azo­kat végrehajtó emberekkel van dolguk. Aki együttműkö­dést akar, — bármilyen ide­ológiai ellentét válassza is el Moszkvától — az nem té­vesztheti ezt szem elől. Jog­gal mondhatta az SZKP fő­titkára: bíznak abban, hogv végső soron sikerül az esemé­nyek menetét a nemzetközi együttműködés irányába te­relni. De most — ezt is hang­súlyozták a szovjet vezetők — Washingtonon a sor. Tatár Imre Etióp pártküldöttség érkezett hazánkba

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom