Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)

1984-03-31 / 77. szám

Könsztantyin Csernyenko üzenete Vasasversmonääk versenye Tíz év múltán »Mind nagyobb figyelmet ugyanolyan merev és káté­kéit a brit belpolitikai hely- gorikus makacssággal utasi- Tüntetések Londonban, tóttá el a bányászok, a ne- sztrájkok országszerte. A jel- hézipari dolgozók béremelési zések szerint romló közhan- követeléseit, mint a mai kor- gulat — mintha lélektani mányzat a munkahelyek fordulóponthoz közeledne a megőrzését követelő szak­csavarok megszorításán nyug- szervezeti felhívásokat. An- vó brit gazdaságpolitika. Ami nak idején végsőkig feszítet- a legfeltűnőbb: Thatcher asz- te a húrt a szakszervezetek- szony politikáját már nem kel folytatott vitákban az a csak a szakszervezetek, a '■ rmánydöntés, hogy a sztrájk munkáspárti ellenzék, hanem miatt határokon kívül pró- a konzervatívok egyes kép- báltak szenet beszerezni, viselői is mind élesebben bí- Sok minden valóban meg- rálják. változott, de bozonyos jelek A napokban a kormányzat makacsul a múlt veszélyeire bejelentette, hogy az elkö- figyelmeztetnek. A szigetor- vetkező 12 hónapon belül szágban jelenleg is több mint bezár húsz nagyobb bányát, 3 millió a munkanélküli. És s utcára tesz több tízezer 3 gazdasági előrejelzések nem munkást. A bányászszak- számolnak olyan fellendülés­szervezet a legkeményebben sel< amely lényegesen csök- tiltakozott, és a sajtó most kenthetné e feszítő probléma attól tart: ismét országos bá- súlvát. A mindenki által vi- nyászsztrájk áll küszöbön, tathatatlanul szükségesnek Ez pedig felidézi a tíz évvel tartott ipari struktúraváltást a ezelőtti angliai februárt, brit kormányfő egyoldalúan márciust, amikor sötétbe bo- 3 dolgozó tömegek rovására, rultak az üzletek, a hivata- 3 szociális juttatásokra, az lókban az emberek didereg- egészségvédelemre, az okta­tok a hidegtől. Nagy-Britan- tásra fordított kiadások meg- niát akkor a szó szoros ér- nvirbálásával akarja végig- telmében megbénította a bá- vinni. Ezért aztán hiába in- nyászok országos munkabe- fik le a konzervatív kormány szüntetése. Anélkül, hogy azt csúcsain a tíz esztendővel állítanánk, a mai és a tíz ezelőtti robbanó sveszélvés évvel ezelőtti helyzet töké- helyzet emlékeit felidéző ag- letes párhuzamot alkotna, gályoskodókat — napjaink hasonlóságok, elgondolkodta- Nagy-Britanniáiában is bő- tó analógiák akadnak. Heath ven akad kiszámíthatatlan akkori miniszterelnök kon- kockázati tényező, zervatív kormánya majdnem Győri Sándor Erősödik a tiltakozás Chilében Kuznyecov fogadta Assisi város küldöttségét Rodolfo Seguel chilei ellen­zéki szakszervezeti vezető csü törtökön közölte, hogy az or­szágban folytatódnak a békés tüntetések. A kedden kezdődött tilta­kozási megmozdulások ki­emelkedő szervezője a rend­szert vádolta a tüntetések idején megnyilvánuló erősza­kért. Emlékeztetett rá, hogy csupán a fővárosban 23 ezer fős katonaságot vontak össze és a karhatalmi alakulatok könnyfakasztó gránátokkal, vízágyúkkal támadtak a tilta­kozókra, sőt, a külvárosi ne­gyedekben lakóházakat vettek tűz alá. A hatóságok brutá­lis fellépése nyomán hat tün­tető meghalt. Santiagóban A tagállamok zászlaját ün­nepélyesen vonják majd fel s a beszédek nyilván hangzato­sak lesznek Brüsszelben ápri­lis 4-én, amikor az Észak­atlanti Szerződés szervezeté­nek 35. évfordulóját köszön­tik a NATO központjában. De a kötelező méltatások sem hallgathatják majd el, hogy a katonai tömörülés újabb bel­ső viták színhelye lett az el­múlt hetekben. Mint már annyiszor, ezúttal is Wa­shingtonból jött a figyelmez­tetés, igaz, nem hivatalos for­mában: az európai NATO- tagállamoknak fel kellene már számolniok időről időre megnyilvánuló vonakodásukat az amerikai célkitűzésekkel kapcsolatban. Az évforduló küszöbén nem más intézte ezt a figyelmez­tetést a többiekhez, mint Henry Kissinger, az egykori amerikai külügyminiszter, aki újabban nemegyszer képvi­selte nem hivatalosan a Reagan-kormányzat gondola­tait. Latin-Amerika után Kis­singer úgy tűnik, most Euró­pát akarja ráncba szedni. Sze­mére veti Washington part­nereinek, hogy nem minde­gyikük mutat kellő készséget a állítólag közösen elfogadott rakétatelepítési terv végre­hajtására, nem mindegyik tesz eleget az állítólag ugyan­csak közösen elfogadott fegy­verkezési programok előírá­séinak. főként pedig azért. Tn»rt ..kettős arculatot” mu­tatnák- a nyilvánosság előtt is bírálják nagy tengerentúli 1 háromszáz személyt tartóztat­tak le. Csütörtökön újabb heves megmozdulások voltak a fő­várostól 140 kilométerre le­vő Valparaisóban. Az esti órákban a város utcáin diá­kok vonultak fel, tiltakozva a hatóságok brutalitása mi­att. Rendőri alakulatok tá­madtak rájuk és hat diákot megsebesítettek, közülük hár­mat életveszélyesen. Concepcion városában nagy tömegek vettek részt a tilta­kozások egyik halálos áldoza­tának temetésén. A temetés rendszerellenes tüntetéssé vál­tozott. A helyszínre kül­dött rendőrök tüzet nyitottak és egy diákot fejbe lőttek. Ál­lapota válságos. partnerük egyes tetteit. Igaz, Kissinger, aki átfogó progra­mot is előterjesztett a NATO „megformálására” azért a mézesmadzagot is elhúzta a szövetségesek orra előtt: európai tábornokra, bízná pél­dául a NATO európai had­ereinek főparancsnoki tisztét, amit eddig hagyományosan amerikai tábornok töltött be, ígéri a nagyobb részvételt a közös fegyverkezési progra­mokban, (hasopló ígéret már sokszor elhangzott, de azért a NATO-programok haszna ed­dig mindig a nagy amerikai fegyvergyártó vállalatok kasz- szájába került). Egészében vé­ve azonban azt követeli, hogy Európa „vállaljon nagyobb szerepet saját védelmében” — de ugyanakkor ne vitassa az amerikai politika célkitűzéseit, hagyja, hogy az alapvető NATO-stratégiát változatlanul Washington szabja meg. Az amerikai rakétatelepítés körüli belső vita még nem ült el teljesen a NATO berkeiben, még mindig nem sikerült pél­dául kicsikarni Hollandia egy­értelmű támogatását, de az újabb vita máris erőteljes hullámokat kavar a szövetsé­gen belül. Igaz, sokak szerint ez is csak vihar egy pohár vízben: ahogy eddig, úgy ez­után is csak látszatellenállás mutatkozik Washington ter­veivel szemben. Az Egyesült Államok eddig még mindig érvényre juttatta akaratát s a NATO oolitikáia és katonai stratégiája egyaránt az ame­rikai kormányzat politikájá­Üj országos vers- és próza­mondóverseny döntőjének rendezési jogát kapta meg Salgótarján, közelebbről a salgótarjáni Kohász Műve­lődési Központ. A Vas-, Fém- és Villamos- energia-ipari Dolgozók Szak- szervezete tavaly ősszel első ízben hirdetett bemutatkozási lehetőséget. A jelhívásra több százan jelentkeztek. Az e hét végén rendezendő országos döntőre végül is het­vennégy amatőr előadó ka­pott meghívást — közöttük hét nógrádi versmondó. A népes vers- és próza­mondógárda tegnap délután érkezett meg a döntő színhe­lyére, Salgótarjánba. A ver­seny hivatalos megnyitójára — és magára a versenyre — azonban csak ma délelőtt 9 órakor kerül sor. Tekintettel a még mindig jelentős létszámra, az előze­tes tervek szerint először há­rom csoportra osztják a ver­senyzőket, akik a délelőtti órákban a Kohász Művelődé­si Központ három helyiségé­ben párhuzamosan mutatkoz­nak be, a zsűri ugyancsak „három részre szakadó” tag­jai előtt. A jók közül csopor­tonként tíz-tíz, azaz a har­minc legjobb délután 15 órá­tól lép ismét pódiumra, a „döntő döntőjén”. A díjki­osztó ünnepséggel egybekötött végső eredményhirdetés vár­ható időpontja 18 óra. Megkezdődött a Nervig KP kongresszusa Több mint száztíz küldött és a meghívott vendégek részvételével pénteken Osló­ban megkezdődött a Norvég Kommunista Párt XVIII. kongresszusa. Hans I. Kleven, a párt el­nöke a Központi Bizottság be­számolóját ismertetve egye­bek között rámutatott, hogy a legutóbbi, 1981-ben tartott pártkongresszus óta a nem­zetközi helyzet tovább élező­dött. Ennek legfőbb oka az új amerikai közép-hatótávolsá­gú nukleáris rakéták és ro­botrepülőgépek nyugat-euró­pai telepítésének megkezdé­sében keresendő — mondotta, majd rámutatott, hogy nap­jainkban adottak a feltételek egy esetleges új háború meg­akadályozására. ✓ nak és stratégiájának megva­lósulását szolgálja, annak van alárendelve. Három és fél évtizeddel ezelőtt Washington a „szovjet fenyegetés” elleni küzdelem zászlaja alá toborozta part­nereit. A jelszó ma is válto­zatlan, holott az európaiak jó része ma már nem hisz ben­ne s nemcsak a nyugat-euró­pai lakosok, hanem már a kormányok között is akad olyan, amelyik kétségbe von­ja a „fenyegetés” létét. Las­san többen ^vannak márazok, akik kezdik belátni: nem a nem létező szovjet fenyegetés, hanem a valóságos amerikai fenyegetés sodorhatja veszély­be Nyugat-Európát, hogy a NATO-tagállamok szerepét Washington csak annyira ér­tékeli, amennyire bevetésük képes lenne csökkenteni az Egyesült Államok fenyegetett­ségét egy esetleges nukleáris konfliktusban, hogy az ame­rikai rakéták nyugat-európai telepítése nem csökkenti, ha­nem növeli az érintett or­szágok veszélyeztetettségét, hiszen célponttá változtatja őket. Éppen ez nyugtalanítja most az amerikai illetékese­ket, ezért panaszolja fel Kis­singer például, hogy „a bé­kemozgalmak némileg az ál­taluk kívánt irányba tudták terelni” egves nvugat-eurónai NATO-tagäl'amok politikáját. A Reuter hírügynökség úgy fogalmazott, hogy a NATO-n belül szaoorodik a „lábiegy- zetes” országok száma, a ta­gok egy része nem minden parancsot fogad el fenntartás nélkül, a közös határozatok­A Szovjetunió meggyőződé­se, hogy nem szabad elsza­lasztani a béke és a bizton­ság megerősítését szolgáló tárgyalásokhoz való visszaté­rés egyetlen lehetőségét sem — hangoztatja Könsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára Assisi olasz város és a ferences rend hozzá in­tézett békeüzenetére adott válaszában. Az olasz város tanácsa és a szerzetesrend képviselőit Vaszilij Kuznye­cov, az SZKP KB PB póttag­ja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének első helyettese fogadta pén­teken a Kremlben és átnyúj­totta nekik Könsztantyin Csernyenko üzenetét. Az új amerikai rakéták európai telepítésének megkez­a kelet Hans Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere, pén­teken ellentmondásos nyilat­kozatban foglalkozott a kelet —nyugati viszony helyzetével és várható alakulásával. Genscher a külügyminiszté­rium által nyilvánosságra ho­zott sajtónyilatkozatában egyfelől védelmébe vet­te az amerikai rakéták nyugat-európai telepítésének megkezdését, amely szerinte csupán a Szovjetunió által megbontott erőegyensúly hely­reállítását szolgálta. A nyu­gatnémet külügyminiszter' megerősítette, hogy a genfi tárgyalások újrakezdése érde­kében a Nyugat nem hajlan­dó leállítani a telepítést. Ér­velésében Genscher teljesen figyelmen kívül hagyta, illet­ve kiforgatta azt a tényt, hogy az amerikai Pershing—2-es rakéták elérik a Szovjetunió területét, míg a szovjet SS— 20-as rakéták nem tudják el­érni az Egyesült Államok te­rületét. Másfelől ugyanakkor Genscher szorgalmazta a ke­let—nyugati viszony megjaví­hoz fűzött 'megjegyzésekben fejti ki saját álláspontját. Mindez persze korántsem jelenti azt, hogy a NATO katonai tömbje gyökeresen megváltozott volna, farkasból báránnyá alakulna át. A NA­TO amerikai irányvonala vál­tozatlanul azt célozza, hogy egyoldalú fölényt teremtsen a szervezetnek a szocialista or­szágokkal szemben, politikai és katonai eszközökkel fenye­gesse őket, megtegye az elő­készületeket egy esetleges ag­resszív háborúra. Pusztán csak arról van szó, hogy ez a politika ma már a szerveze­ten belül is nehezebben jut­tatható érvényre. S ez min­denekelőtt annak eredménye, bogy — ellentétben a NATO sokat hangoztatott „békés kezdeményezéseivel” — a szocialista országok képesek voltak bebizonyítani a világ, és mindenekelőtt Európa köz­véleményének, hogy a feszült­ség enyhítésére ők töreked­nek komolyan és őszintén. S ha a NATO — Washington által diktált — közös politi­kája változatlanul veszélyez­teti is a kontinens békéjét, van más út is, amelyre Euró­pa léphet. Ennek az útnak első állo­mása az lehetne, ha a NATO hajlandó lenne elfogadni a szocialista országok, a Varsói Szerződés javaslatait: lemon­dana az erő alkalmazásáról, a fenyegetésről, a nukláris fegyverek elsőnek történő al­kalmazásáról. S az első állo­más után sok újabb következ­hetne addig, amíg el lehetne iutni a katonai tömbök telies felszámolásáig. Az évfordulón erről kellene elgondolkodni Brüsszelben. Kis Csaba dése és a Szovjetunió fölötti katonai-hadászati fölény el­érésére, a világuralom meg­szerzésére törekvő imperialista körök aktivizálódása, jelentő­sen fokozza a nukleáris há­ború veszélyét. A háborúelle­nes tiltakozó mozgalomban embermilliók vesznek részt, felemelve szavukat azoknak a oolitikusoknak rövidlátó, ér­telmetlen magatartásával szemben, akik nem értik, nem akarják megérteni, mi­lyen bűnt követnek el azzal, hogv kiállnak a pusztító esz­közök számának szakadatlan és ellenőrizetlen növelése mellett. Ez a tiltakozó hullám meg­növeli azt a reményt, hogy a jelenlegi nemzetközi helyze­tását és hosszú távú fejlesz­tését. Az NSZK külügyminisztere pozitívan értékelte, hogy a nyugati rakétatelepítés, vala­mint a közép-hatótávolságú és hadászati rakétákról folytatott tárgyalások megszakadása el­lenére sem kezdődött újabb hidegháború a két társadalmi rendszer között. A stockholmi konferencia megkezdése, a bécsi tárgyalá­sok folytatása. Thatcher brit és Trudeau kanadai kormány­fő látogatásai a szocialista országokban, a két német ál­lam javuió kapcsolatai Gen­scher szerint azt bizonyítják, hogy a meglevő ellentétek el­lenére van lehetőség hosszú távú. konstruktív, szilárd és egyenjogú viszony kialakítá­sára a Kelet és a Nyugat kö­zött. Ezt a célt szolgálhatják az olasz, a brit és a nyugatné­met külügyminiszter májusra tervezett moszkvai tárgyalásai — hangoztatta Genscher. tét meg lehet változtatni — mutat rá Könsztantyin Cser­nyenko. Nekünk, akárcsak korábban, most is az a véleményünk — mondotta —, hogy a tárgya­lásokhoz való visszatérés egyetlen lehetőségét, egyetlen esélyét sem szabad elszalasz­tani. Ebben egyre nagyobb szerep hárul az európai né­pekre, a közvéleményre. Megragadom az alkalmat, és kérem önöket, tolmácsolják az olasz népnek: a Szovjet­unió továbbra is a béke, az enyhülés és a néoek közötti barátság politikáját folytatja, aktívan küzd a fegyverkezési hajsza, elsősorban a nukleáris fegyverkezési hajsza megfé­kezéséért. A nyugatnémet külügymi­niszter szorgalmazta, hogy Nyugat-Európa segítse elő az Egyesült Államok és a Szov­jetunió kapcsolatainak javí­tását, amelynek az egyenjo­gúságra kell épülnie. Az NSZK kormánya nevé­ben Genscher kilátásba he­lyezte, hogy változatlanul az együttműködés fejlesztésére fog törekedni a szocialista or­szágokkal. Ezen belül különös jelentőséget tulajdonított az NSZK-nak a Szovjetunióhoz és az NDK-hoz fűződő kap­csolatainak. Az NSZK a meg­kötött szerződések alapján e kapcsolatok pozitív fejlesztését tartja céljának, mivel az stabilizálóan hathat az egész nemzetközi helyzetre. Hans Dietrich Genscher úgy ítélte meg, hogy a gazda­sági és a kulturális együtt­működés még számos, eddig ki nem használt lehetőséget kínál az NSZK és a szocialis­ta országok viszonyában. NÓGRÁD - 1984. március 31., szombat Ülésezett a MEDOSZ megyei bizottsága Időszerű és fontos témákat tűzött napirendjére a ME­DOSZ Nógrád megyei bizott­sága tegnapi ülésén. A testü­leti tanácskozáson részt vett Szebeni Istvánná, a MEDOSZ központi vezetőségének alcl- nöke is. A szakszervezeti alapszer­vezetek ifjúság körében vég­zett munkájáról és a további feladatokról terjesztett tájé­koztatót a testület elé Tarjá- ni Imréné, a MEDOSZ me­gyebizottságának politikai munkatársa. Mint elhangzott, az állami mezőgazdasági üze­mekben és a termelőszövet­kezetekben alkalmazottként dolgozó, több mint kétezer fiatal rendkívül fontos szere­pet tölt be a termelésben. Képzettségüknél és felkészült­ségüknél fogva meg tudják oldani a mind bonyolultabbá váló feladatokat is. Közülük sokan felelős beosztásban bi­zonyítják nap mint nap rá­termettségüket. A legtöbb gazdaságban a vezetés erköl­csi, anyagi elismerését élve­zik, s ez még inkább ösztön­zi őket a jó munkára. Még mindig nem elég ha- tékonv viszont az üzemek pá­lyaválasztási tevékenysége. a gazdaságok és az iskolák kö­zötti kapcsolatok jó része rend- szertelen. Érvényes ez a pá­lyakezdő fiatalok sajátos gondjainak megoldására is. Differenciáltan ugyan, de ja­vítani kéne a kezdők bérezé­sét is, mert még mindig sok fiatal nem a képzettségének ■"g“gfelelő területen heW*z'-e dik el. A szakszervezeti bi­zottságok — a gazdasági ve­zetéssel együtt — keresik az elfogadhatóbb bérezési módo­kat, de a lehetőségek nagyon korlátozottak. A fiatalok jogait rögzítő, érdekeiket védő rendeleteket általában betartják az üze­mek, s csak elvétve fordul elő, hogy ezeket megsértik. Ilyen esetekben a szakszerve­zeti bizottságok nagyon hatá­rozottan és egyértelműen lép­nek fel ezek ellen. A mezőgazdaságban dolgo­zók munkakörülményei évről évre folyamatosan javulnak, így természetesen ez a fiata­lokat is kedvezően érinti. Igaz viszont az iS, hogy sok helyütt még nem sikerült az iparé­hoz hasonló körülményeket teremteni. A fiatalok éopen jobb munkájukkal járulhat­nak hozzá a még meglevő szociális problémák megoldá­sához. Az élénk vitát követően — csaknem tízen szóltak hozzá — a testület egyhangúlag el­fogadta a jónak és reálisnak ítélt előterjesztést. Leszögez­te, hogy a legfontosabbnak továbbra is a fiatalok helyze­tének folyamatos figyelemmel kísérését, tartja. Kérni ke'l ja­vaslataikat, meg kell hallgat­ni véleményüket, mert ez ösz­tönzi őket a feladatok telje­sítésére. Elő kell segíteni a továbbtanulás biztosításával a munkahelyhez való kötő­dést. nagvobb figyelemmel kell kísérni a pályakezdők beilleszkedését, a letelepedé­süket. A MEDOSZ megy (■bizottsá­ga ezt követően más fontos kérdéseket tárgyalt — köztük a béren kívüli szociális jutta­tások helyzetét —, amelyek ismertetésére visszatérünk. Nyugtalan évforduló Genscher —nyugati viszonyról

Next

/
Oldalképek
Tartalom