Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)
1984-03-29 / 75. szám
Áz iskolafejlesztés anyagi feltételei A z 1960-as évek második felében, amikor hatalmas lendületet vett a szociológiai kutatás és azon belül az oktatásszociológia, szinte forradalmi ténynek számított az ember szerepének felismerése a gazdasági fejlődésben. Addig is tudták, hogy az ember fontos tényező, de csak a szociológia módszereinek birtokában lehetett bizonyítani is ezt a felismerést, illetve megmérni, hogy az emberi tényező milyen mértékben és mi által gyakorolja befolyásoló szerepét. Ennek a felismerésnek a nyomában született a másik, az ugyancsak forradalminak számítható „felfedezés”: az ember nem önmagától fontos, hanem tudása, szakképzettsége, termelési tapasztalata, általános műveltsége és az egész életben való jártassága miatt. Pontos módszereket dolgoztak ki annak mérésére, hogy az ember iskolázottsága milyen mértékben játszik szerepet értékteremtő munkájában. Átfogó elmélet született annak bizonyítására, hogy a mindenkori nemzeti jövedelem megtermelésében a mindenkori iskolai befektetés nagysága arányosan járul hozzá a növekedéshez. Szinte kézenfekvőnek látszott a konklúzió: minél nagyobb az oktatásra fordított összeg, annál nagyobb lesz a nemzeti jövedelem növekedési rátája. Ma már tudjuk, hogy ebben az elméletben — sok igazsága ellenére — sok az utópia is. Vagy legalábbis nem ilyen egyszerű az ösz- szefüggés. Bizonyos határokon belül valóban növeli az effektiv nemzeti jövedelmet az oktatási beruházás, illetve annak bizonyos ága, a képzés (még tovább szűkítve: a szakképzés), de egy határon túl Viincs rá befolyással. Pontosabban szólva, más tényezők lépnek előtérbe, akár bőséges az oktatásra fordított évi összeg, akár szűkös. Az oktatásgazdaságtan nemzetközi tekintélyei elméletileg is erre a következtetésre jutottak, a hazai tapasztalatok is ezt erősítik meg. Mindezek ellenére azon a bizonyos határon belül viszont meghatározó szerepe van: a minimális szükséglettől eltérni nem lehet, fölösen invesztálni viszont felesleges. A mai gazdasági helyzet különösen kiélezi ezt a problémát, mert pillanatnyilag (és ez a pillanat évek óta tart, s még néhány évig érvényben lesz) annyira leszűkült az oktatási részesedés a nemzeti jövedelemből. hogy már-már a kritikus alsó határt is átlépi. Van még egy hátránya annak az elméletnek, amely szerint az iskolai befektetés jelentősen megnöveli a nemzeti jövedelmet: a képzésre fordított összeg csak hosszú távon térül meg. Az oktatás a legjobb befektetés — mondja a sablonná koptatott tétel —, de ez a megtérülés a legtávolabbi Jövőben realizálódik. (Szemben például a vendéglátóiparral, ahol a megtérülés ideje gyakorlatilag néhány év: a közoktatásban ez az idő húsz-huszonöt év, vagy éppen harminc.) Ilyen kritikus időszakokban, mint a jelenlegi, a gazdaságpolitika szívesebben fordul gyorsan megtérülő, tehát nagyobh jövedelmet és gyorsabb hasznot ígérő „akciók” felé: a már említett vendéglátóipar mellett a lakossági ellátást szolgáló iparágak felé, vagy a világpiac nagyobb haszonnal kecsegtető szükségleteinek kielégítése felé. A hosszabb távú beruházások — pontosabban a hosszú távon meg-' térülő beruházások — ilyen időszakokban sokszor háttérbe szorulnak. Ez a veszély nálunk is fenyeget. Ugyanakkor, amikor ki lehet „szorítani” gyorsan megtérülő hiteleket, az oktatás alig tud gazdálkodni az évek óta stagnáló — és éppen ezért csökkenő értékű — ráfordításokból. Miről is van szó tulajdonképpen? N em csupán a közismert ágazatok elmaradásáról beszélhetünk, mint például a pedagógusok jövedelmének alacsony színvonaláról, vagy a kevés számú tanteremről. A nevelésben nem egyforma a különböző ágak pénzigénye. A nevelőotthonok fenntartási költsége például igen magas. Üj létesítmények építése annál drágább, minél magasabb szintű intézményről van szó. Óvodát építeni olcsóbb, mint egyetemet, ezen belül is tanárképző intézetet létesíteni kevesebb összegből is lehet, mint mondjuk vegyipari egyetemet. Az intézményhálózat azonban minden évben megköveteli a maga fenntartásának szükséges költségeit, illetve a fejlesztésre szükséges beruházásokat. A drága intézményeknek bővítése is drága. Ezért rendszerint nem a szükséglet szerint. dől el a hovafordítás, hanem annak alapján, hogy mire jut pénz. Az oktatás nagy gépezete viszont nem egyenletesen igényelné a pénzt, még csak nem is arányosan, hanem egv része a tartalmi fejlesztés szükségletei szerint, másrészt annak alapján, hogy hol a legfontosabb lépni. Igv' például ma a legnagyobb és leggyorsabb segítséget a nevelőotthoni hálózat igényli; a gyermekvédelem nagyon nagy feszültségeket hordoz, egyre több a veszélyeztetett gyermek. A visszafogott beruházás tulajdonképpen nem mindig ..beruházási visszafogottságot” jelent. A ráfordítás akkor is növekedhet, ha az ösz- szeg tulajdonképpen nem növekszik: a csökkenő gyermeklétszám az általános iskola alsó tagozatában azt jelenti, hogv ugyanannyi pedagógus lényegében változatlan körülmények között ugvanany- nyi pénzből gazdálkodik. Ennek a fordítottja is igaz: a növekvő összeg nem mindig jelent effektiv növekedést. Az oktatásra fordított összeg alacsony szintje sokszor olyan gondot okoz, hogy az nem is a növekedésben mutatkozik meg, hanem a tartalmi fejlesztésben, jobban mondva, a tartalmi fejlesztés elmaradásában. Ismét egy példával illusztrálva: az általános iskola felső tagozatában a fakultáció bevezetése azért nehéz, mert nincsenek meg a feltételei. Elsősorban a személyi feltételei hiányoznak: kevés a pedagógus. A fakultáció azt jelentené, hogy bizonyos tantárgyakat kiscsoportban kellene tanítani, ez oedig sokkal több pedagógust igényel. A személyi feltétel hiánya így a tartalmi kor- zserűsítés gátjává válik. Tanárokat képezni mindenképpen kell, de a fakultatív oktatáshoz sokkal többet, mint a jelenlegi. Ügy tűnik, ez ma luxus, pedig a fakultáció tartalmi korszerűsítés és mint ilyen, ez is elengedhetetlennek látszik. Még. egy példát említsünk meg a szűkös anyagi és személyi feltételek visz- szahúzó erejének illusztrálásához: a közoktatás fejlesztésének mindkét dokumentuma tartalmazza azt a kitételt, hogy hamarosan megnő az igény az emberekben a teljes középiskolai képzés iránt, arra kell hát törekedni, hogy ezt az igényt az iskola a jövőben ki tudja elégíteni. A közeljövőben nem is alakíthatók ki ezek a tárgyi, személyi és pedagógiai feltételek — ez egyértelműen kiderült a fejlesztés dokumentumainak vitájából. A közeljövő — öt-tíz év — egyik legnagyobb gondja az lesz, hogy a gazdálkodó szervek hogyan használják fel a rendelkezésre álló anyagi eszközöket, a központi szervek pedig tudnak-e valamivel nagyobb ösz- szeget biztosítani és, ha igen, azt melyik területnek adják. A legsürgősebbnek a pedagógusok anyagi helyzetének javítása látszik, de rögtön nyomában ott sürget az elengedhetetlen intézményi rekonstrukció és a hálózatbővítés. A fejlesztési tervek egyszerre szokták emlegetni az anyagi és személyi feltételeket, de tulajdonképpen a kettő között egymásutáni sorrend van: személyi feltételek javítása —, vagy egyáltalán bármilyen változtatása — mindenekelőtt anyagi eszközök mozgósítását jelenti. A pedagógusképzés korszerűsítése egyszerre létszám- és tartalmi fejlesztés. A nevelőotthoni pedagógusképzésnek. mint önálló szaknak. vagy ráképzésnek. előbb- utóbb meg kell valósulnia, mert addig a gyermek- és ii- júságvédelem ügve egy tapodtat sem halad. A férőhely kérdése ehhez képest szinte másodlagos. Sarkadi László IDÉN UTOLJÁRA Tudományos technikai úttörőszemle Hat kategóriában rendezték meg a hét végén a tudományos technikai úttörőszemle megyei fordulóját Szécsény- ben. A társadalomkutatók, természetkutatók, úttörőtechnikusok egyéni és kollektív versenyén, az orosz és a szlovák nyelv barátai, valamint a kis matematikusok vetélkedőjén maratoni — kétnapos — küzdelem folyt a helyezésekért, a legjobbaknak kijáró elismerésért. Szombaton a szécsényi általános iskolában és a diákotthonban valamennyi tantárgy, illetve tantárgycsoport írásos fordulóira került sor, míg vasárnap a szóbeli feladványok megfejtésén szorgoskodtak a pajtások. A versenyek közti szabad időt ismerkedéssel, fakultatív programokkal töltötték. Száz általános iskolás és negyedennyi intézmény méretett meg a két napon. Megméretett és nehéznek találtatott, hisz nagyszerű eredmények születtek az úttörők nógrádi seregszemléjén. Bara- nyi Hajnalka, a balassagyarmati Bajcsy iskola nyolcadik osztályos tanulója matematikából majdnem százszázalékos teljesítménnyel lett első, hogy csak egy példát ragadjunk ki a listáról, bár folytathatnánk a sort. A tantervi követelményekhez töb- bé-kevésbé igazodó feladványok próbára tették a gyerekek tárgyi tudását, meglévő ismereteik alkalmazhatóságát, kreativitásukat, találékonyságukat. Idén azonban utoljára rendezték meg a tudományos technikai úttörőszemlét ebben a formájában. A következő tanévtől megszűnik a felmenő rendszerű vetélkedőjelleg. Csak iskolai szemlékre kerül sor, itt azonban sokkal több gyermek aktivitását várják, mint az eddigi TTUSZ-en. A „Friss ész, ügyes kéz!” elnevezésű mozgalom mellett a gyerekek tehetségkutató egyéni pályázatokon is indulhatnak. Miért? Mert lám magunk is megmérettetésről, küzdelemről beszélünk, ami nem kívánatos érv gyermekfórum kapcsán. Az meg végképp nem, hogy a versenyen elért eredmény — még inkább eredménytelenség — alapján messzemenő következtetések szülessenek az egyes iskolákban folyó oktató-nevelő munka egészének színvonaláról. Sokkal inkább cél lehet az, hogy minél több gyerek mé- lyedjen el egy-egy téma, tantárgy megismerésében, külső kényszerek és terhes elvárások nélkül. A jövő tanévben várható változások azonban nem csökkentik az idei tudományos technikai úttörőszemle győzteseinek teljesítményét. A társadalomkutatók versenyében első helyezést ért el a salgótarjáni Gagarin, a természetkutatók között és az orosz nyelv egyik kategóriájában az ugyancsak megye- székhelyi Mártírok úti, a technikusok szemléjén a balassagyarmati Ifjúság úti, a szlovák nyelv és irodalom versenyében a Lucfalvai Általános Iskola háromfős csapata. Az orosz tagozaton tanulók versenyében a salgótarjáni Rákóczi úti Általános Iskola csapata szerezte meg az első helyezést. Az egyéni technikusversenyen Sebestyén Norbert, a Gagarin iskola tanulója, a hetedik osztályosok matematikaversenyén Danyi Szilvia bátonyte- renye-kisterenyei tanuló, a nyolcadikosok versenyén pedig Baranyi Hajnalka lett az első. Az első helyezettek jutalma besztercebányai táborozás, attól függetlenül, hogy az április 4—8. és július 18—22. között Csillebércen és Szege-- den megrendezésre kerülő országos döntőkön hogyan szerepelnek. v. e. 1 GAZDAG TARTALOMMAL Megjelent a Szécsényi Honismereti Híradó újabb száma Ha kicsit megkésve is, de igen mutatós kivitelben és gazdag tartalommal megjelent a Szécsényi Honismereti Híradó legújabb — jelzete szerint 1983 2. — száma. Széles körű társadalmi, akarat és összefogás élteti az időszakos kiadványt, mely idén hetedik évfolyamába lépett. Finanszírozói között van a Hazafias Népfront nagyközségi bizottsága, a Magyar Mezőgazda- sági Múzeum baráti körének helyi csoportja és a Ií. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ honismereti munkabizottsága. Felelős szerkesztője Antal Károly, a megyeszerte ismert hely- történeti kutató, Szécsérry és a szülőföld elkötelezeti szerelmese. Mivel jelentkezett a Szécsényi Honismereti Híradó legújabb száma? A címlapon Sobieski János lengyel hadvezér és király domborművének másolata, a szöveg közti rajzokon és fénykéneken a szécsényi Kubinvi Ferenc Múzeum gyűjteményében levő. a régészeti ásatások so- során előkerült leletek ábrái láthatók. A kiadvány első írásában Ceglédi János, a' városi jogú nagyközség vb-titkára ismerteti az olvasókkal a település várossá nyilvánításának pályázatát. A krónikarovatban Pozsgai Peter, a II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet energetikusa a szövetkezet biogázüzemét mutatja be. A megyei sütőipari vállalat igazgátója, Lécz László a helyi sütőüzem rekonstrukcióját tárja az olvasó elé. Az áfész és a múzeumbaráti kör életének híreiből Szabó József osztályvezető, illetve Horváth Béláné. a kör titkára ad válogatást A Krónika néhány sorban című írást, mely a település második fél évének legfontosabb eseményeit tartalmazza. Antal Káról) szerkesztő, nyugdíjas műszaki vezető írta. Ö jegyzi a Mozaikok egy cseléd életéből című tanulmányt is Ez és Bán Laiosné nyugdíjas részlegvezető Vallásos élet a huszadik század első felében Szécsénvben című "munkája a visszaemlékezések rovatban látott napvilágot. A honismereti híradó szerzői megemlékeztek egy jelentős évfordulóról is. Páí- mány Bélának, az új Magyar Központi Levéltár tudományos főmunkatársának tanulmánya 1683. november 10-re emlékezik: Szécsény ekkor szabadult fel a török uralom alól. Antal Károly az úgynevezett török idők kapcsán a szécsényi és a Szécsény környéki mondákat eleveníti fel, Kékkői László nyugdíjas, a múzéumbaráti kör vezetőségi tagja aszái- hagyományokat adja közre. Az eredeti források iránt érdeklődők leveleket olvashatnak a település második török hódoltságának korából. A tartalmas kiadványt könyvajánlások zárják. Az olvasók figyelmébe ajánlják a szécsényi Ferenczy Teréz és Madách Imre verseit. dr. Praznovszky Mihály megyei hírlap és ro- Ivóirat bibliográfiáját, a Nógrád megyei múzeumok 1983-as évkönyvét, a Tanulmányok Szécsény múlt- iából című sorozat 5. kötetét, valamint a Kossuth Könyvkiadó Nóerád megvet bemutató könwét. műsor 17.21: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek 19.15: Nagy színházi siker volt 21.25: A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel ti.«: Adottságok-lehetőségek a Pápai Húskombinátban Rög és örökség. II. rész. 22.26: tíz pere külpolitika 22.30: Haydn: C-dúr vonósnégyes 22.50: Egy Igazgató névjegy* 23.10: Operarészletek 00.10: Magyar rézfúvósok felvételeiből KOSSUTH RÁDIÓ: ».37: Népdalok 5.55: Paisiello: Az úrhatnám szolgáló vigopera két részben ».44: Muzsika Zsuzsika mesél 10.05: Diákfélóra 10.35: A denevér Részletek Johann Strauss operettjéből 11.25: Régen találkoztunk 11.43: Glemba XV/8. rész 12.30: KI nyer ma? 12.45: Kenyeres Zoltánt Fenyő István könyvszemléje 12.55: Zenekari muzsika 13.44: Olvasókör 14.14: A zene 1s összeköt 15.05: Palcsó Sándor éneke! 1S.*1: Képek és Jelképek 1«.02: Délutáni rádléeitínház 57.05: Külpolitikai kéervesnolc PETŐFI RÁDIÓ: *.»5: Tflúsági dalok X.20: Tíz pere külpolitika 5.S5: Napközben 10.00: zenedélelött 11.35: Csak fiataloknak? 12.35: Mezók, falvak éneke U.Ofl: Kapcsoljuk » győri körzeti stúdiót 13.20: Éneklő Hiúság 13.33: Erdözsongás K.oo; válogatott nerceink 1S.S5: idősebbek hullámhosszán 17.30: segíthetünk? lo.ss: Hét végi panoráma 19.33: slágerlista 00.35: A 04. 03. 07 leien« 21.03: verbunkos muzsika •1.30: A Magyar Rádió Karlnthv Szlnnada •2.34: ronda .Mnoa szerzeményeiből 4 NÓGRÁD - 1984. március 29., csütörtölj ü.30: Lakatos Mihály népi zenekara játszik, Urmös Ilona és Csőr József nótákat énekei MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. 17.05: A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi képeslap. Szerkesztő: Antal Magda. (A tartalomból: Miért vágják ki az erdőt? Hubay Miklós jegyzete. — Bodrogolaszi hétköznapok. — Amiről a tárgyak mesélnek.) 13.00: Ész.ak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.05: Tévétorna. (Ism.) 8.10: Iskolatévé. Kémia. (Alt. Isk. 7. oszt.) 8.40: Fizikai kísérletek. III. *.50: Éneklő Ifjúság. 9.00: Környezetismeret. (Alt. Isk. 1. oszt.) 9.20: Magyar nyelv. r Alt isk. 2. oszt.) 9.30: Kamera. 10.00: Ünneplés. Amerikai film. (Ism.) 12.05: Képújság. 15.00: Iskolatévé. 15.35: Társválasztás a szerkezetek között. III. is.05: Egv osztályba járunk. 1S.35: Hírek. 16.45: Tizen Túliak Társasága. 17.35: Képűlság. 17.40: T(z aranyérem. Magyar dokumentumfilm. 1H.S5: Eeklém. 13.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese 10.30: Tv-hiradó. 20.00: Bíró Lajos: Francia négyes. 21.15: Hirháttér. 22.05: Zene. zene. zen 22.55: Tv-hiradó. 3. 2. MŰSOR: 18.30: Képúlság. 18.35: Képzőművészet ’84. 19.10: Nasa Obrazovka. 19.30: A három nővér. Dán balettfilm. (Ism.) 19.40: Prokofjev: Klasszikus szimfónia. NSZK film. 20.00: Falus) esték. 21.00: Tv-hiradó. 2. 21.20: Telesport. 21.45: ön hogyan döntene? Unokámig. 22.45: Képújság. BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-hfradó 20.00: M Kratochvll: Egy fiút keresünk 21.10: stűdiöbeszélsetés a tv-1á- tékről 21 25: Gazdaságpolitika! magazin 22.05: Ez történt 24 óra alatt 22.20’ Találkozás szöviel művészekkel 23.10: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-hfradú 20.00- Antonín Dvorak Amerikában 20.30: Ki a bűnös? 1, rész 21.20: A rendőrség naplóiéból 21.30; időszerű események 22.00: KI a bűnös? 2. rész Bohózat. MOZIMŰSOR: a cápák tava Színes szinkronizált belga—francia rajzfilm. — . Szécsényi Rákóczi: Gallipoli. Szí- Salgótarjáni November 7.: nes, szinkronizált ausztrál törté- Kincs. ami nincs. Színes, szlnk- nelml film. - Kisterenyel Petö- ronizáli olasz filmvigjáték. — fi: Halál a felszálló ágban. Sz'nes Klubmozi: Búcsú (16). Színes szovjet kalandftlm. — Nng-ióc: svéd film. — Balassagyarmati Flór asszony és két férje (14). Madách: Háromnegyed 6 és 8 Színes szinkronizált brazil filmórától: Dühöngő bika (14).Szink- szatíra. — Jobbágyi: A Tű a szé- ronizált (színes betétes) amerikai nakazalban (16). Színes szinkro- űlm. — Pásztói Mátra: Tintin és nizáll angol kémfilm. ÍÍU.Uu. biic Lajos: Francia ueajca. tvonuzal. Képünkön: Sulyok Mária, Pécsi Ildikó, Uerczeg Csilla.
