Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)

1984-03-29 / 75. szám

A megváltozott munkaképességű dolgozö FOGLALKOZTATÁSA A 8/1983. (VI. 29.) Eü.M —PM számú együtte* rende­let célja — az orvosi rehabilitációt követően — a dol­gozó egészségi állapotának, szakképzettségének megfelelő munkakör biztosítása. „Megváltozott munkaképességű dolgozónak kell tekin­teni azt a munkaviszonyban, munkavégzési kötelezettség­gel járó szövetkezeti tagsági viszonyban, bedolgozói mun­kaviszonyban vagy bedolgozói tagsági viszonyban álló dol­gozót, aki az egészségi állapota romlásából eredő munka­képesség-változás miatt eredeti munkakörében teljes érté­kű munka végzésére tartósan alkalmatlanná vált, de öreg­ségi vagy rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, öregségi vagy munkaképtelenségi járadékban, illetőleg növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi jára­dékban nem részesül; üzemi baleset vagy foglalkozási be­tegség miatt baleseti járadékban részesül és eredeti mun­kakörében teljes értékű munka elvégzésére alkalmatlanná vált; aki munkaképessé vált és ezért — a törvény által biz­tosított jogánál fogva — a munkáltatóval újból munka- viszonyt létesít; a fegyveres erőktől, a fegyveres testületek­től és a rendészeti szervektől — megváltozott munkaké­pessége, illetőleg egészségi okból szolgálatra való alkalmat­lansága miatt — leszerelt. A megváltozott munkaképességű dolgozót az a mun­káltató köteles — elsősorban eredeti munkakörében és szakmájában — foglalkoztatni, ahol a megváltozott munka- képességének megállapítása idején munkaviszonyban (szö­vetkezeti tagsági viszonyban) állt. (Nem vonatkozik ez a rendelkezés a másodállásban és mellékfoglalkoztatásban megváltozott munkaképességű dolgozókra, továbbá az ere­deti munkakörben, üzemi baleset vagy foglalkozási beteg­ség következtében baleseti járadékban részesülő, valamint a gümőkóros betegség miatt a munkáltatójánál nem fog­lalkoztatható dolgozókra akkor, ha a munkaképesség-vál­tozást, illetőleg megbetegedést a próbaidő tartama alatt állapítják meg.) Ha a megváltozott munkaképességű dolgozót az ere­deti munkakörében és szakmájában foglalkoztatni nem le­het, a munkáltató működési körén belül olyan munkakör­ben kell alkalmazni, ahol munkaképességét — egészsége további romlása nélkül — hasznosítani tudja. Ez esetben a dolgozó munkaszerződését módosítani kell. Amennyiben erre sincs lehetőség, köteles a munkál­tató a dolgozót más munka végzésére betanítani vagy szak- képzettségben részesíteni; szükség esetén az e célra létre­hozott üzemrészben foglalkoztatni; részmunkaidőben alkal­mazni; bedolgozóként foglalkoztatni, ha a munkáltató te­vékenysége erre módot ad. „A munkáltatói rehabilitációs feladatok ellátásáért a munkáltató felelős”. A rehabilitá­ciós intézkedést pedig a munkáltató vezetője (szövetkezet elnöke) vagy az általa kijelölt munkáltatói rehabilitációs megbízott teszi meg. A szövetkezeteknél a munkáltatói rehabilitációs meg­bízottat a szövetkezet vezetősége jelöli ki. Dr. S. K. Gy. „Amikor még mi is kempingezőnk!” 42 évi szolgálattal vonult nyugdíjba a „telefondoktor” Pusztai László 1942. év ele­jén került a MÁV-osztály- mérnökség pásztói szakaszára pályamunkásként. 1945-ben a Kisterenye fűtőházhoz szén­rámol ónak, majd 1949-ben Pásztó távközlési szakaszra segédmunkásnak. A sikeres szakvizsgák letétele után, mint műszerész dolgozott nyugdíj­ba vonulásáig Salgótarján távközlési szakaszon/ Ezen a szakaszon dolgozók feladata Selyp, Pásztó, Kiste­renye, Salgótarján és Somos­kőújfalu állomások telefon- központjainak, távírógépei­nek munkavégzését elősegítő rádió, és valamennyi szolgá­lati hely telefonkészülékeinek és hanaosbemondőinak rend- bentartása. Mint Szabó Miklós, a Sal­gótarján távközlési szakasz művezetője elmondotta, 35 évet dolgozott együtt a nyug­díjba vonult Pusztai László­val, akivel még nagyon szí­vesen ugyanennyi időt is szol­gálna. Mint közvetlen vezető­je, a hosszú évtizedes együtt- lé' alatt csendes, szorgalmas, igyekvő emberként ismerte meg, aki 1961-től tagja a párt­nak, 1945-től pedig a szak- szervezetnek. Ez utóbbiban két évtizede bizalmiként is tevékenykedett, s mint több­szörös kiváló dolgozó, 1982- ben a 40 éves szolgálati em­lékérem, ezt megelőzően a törzsgárda-kitüntetés vala­mennyi fokozatainak is birto­kosa. A 42 év tiszta vasúti szolgálatideje alatt (mint Szabó Miklós üzemvezető el­mondotta) még csak figyel­meztetésben sem részesült. A nyilvánosság előtti is csak di­cséretet, elismerést, boldog nyugdíjaséveket érdemel. Szűcs Ferene Levelezőink jelentik Ötödször a íf er lék el az arany koszorús minősítési A közelmúlt napokban zaj­lott le Szolnokon a 'Biszán- túli Gázszolgáltató Vállalat­hoz tartozó kirendeltségek szocialista brigádvezetői ta­nácskozása. A tanácskozáson részt vettek a kirendeltségek párt-, gazdasági és szakszer­vezeti képviselői, valamint a szocialista brigádok vezetői. Értékelték a brigádok elmúlt évi tevékenységét, melynek alapján a Nógrád megyei ki- rendeltségen dolgozó Konyev marsall Szocialista Brigád nyerte el — immár ötödik al­kalommal — az aranykoszo­rús szocialista brigádcímet. A szocialista brigád az el­múlt évben munkáját a hár­mas jelszó jegyében végezte. „Munkád mellé add a neved”, valamint a „Dolgozz hibátla­nul” munkamódszert érvé­nyesítették mindennapi mun­kájukban. Éves teljesítmé­nyük 147,5 százalék. A szám­laátfutási időket az 1982-es évhez képest csökkentették. Hatékony munkavégzéssel el­érték, hogy a hibabejelenté­sek átfutási idejét 3 napra csökkentették. (Kivételt ké­peztek az anyaghiányos javí­tások). A brigádban, ki-ki adottságának megfelelően ké­pezi magát állami, politikai és szakmai téren egyaránt Vetélkedőkön vettek részt, mint például a Szakma ifjú mestere, szellemi vetélkedő kirendeltségi nagyságrendben Múzeum-, tárlat-, színházláto­gatás is szerepelt a múlt évi programban. Három alkalom­mal rendeztek politikai vita­kört, amelynek keretében ak­tuális bel- és külpolitikai kér­déseket vitattak meg. Részt vettek a városi kispályás lab­darúgó-bajnokságon, ahol 5. helyezést értek el, képvisel­tették magukat a TIGÁZ olimpiai kupán, részt vettek helyi és házisportrendezvé­nyeken is. A brigád tagjai 1077 óra társadalmi munkát végeztek, kommunista műszakokon a brigád teljes létszámmal vett részt. A brigád patronálja a Dam­janich úti óvodát, a Csizma­dia úti Általános Iskolát és a ludányhalászi szociális ott­hont, ahol a gázvezetékek karbantartását és egyéb javí­tási munkákat végeznek fo­lyamatosan. A Konyev marsall brigád május 1-én Szolnokon veszi át az aranykoszorús minősítő kitüntetést, megérdemelten, — mondotta Szirácsik Béla bri­gádvezető. » Takács Lajosné Tavasz küszöbén Vége a télnek, a bundákat könnyű kábátok és dzsekik váltják fel, érezzük a tavasz közeledtét. A gyerekeket hív­ja a labda pattogása, a játszó­terek és az erdő, ahol már nyílik a barkas A hosszú vi­szontagságos idő után, a bal­esetek megelőzése érdekében a következőket nem árt idő­ben megszívlelni. Mivel a legtöbb gyermek focizni sze­re* így elsősorban az alkal- rr Jan pályákat kell rendbe hozni. Aztán a játszótereken a hinták, kakasülők, mászó- kák stb. karbantartását. Na­gyobb a balesetveszély példá­ul, ha a mászóka alatt bitu­menes, vagy kavicsos a talaj. Szerintem célszerűbb befü­vesíteni, illetve homokkal el­látni. Ezek elvégzését társai dalmi összefogással, játszó­terek mellett lakó szülők se­gítségével az arra hivatottak­nak kell elvégezni. A gyere­keknek az utóbbi időben egy­re több tilalmi tábla van, ez részben jó, de bizonyos mér­tékig némelyik hátrányos. Fő­leg a városközpontokban, ahol a. gyerekek nem mindig azt, és ott játszhatnak amit sze­retnének, összességében azon­ban elmondhatjuk, hogy ezek a táblák főleg a gyermekek, de a felnőttek védelmét is biztosítják. Erdei túra alkal­mával igen sokat jelentenek a veszélyt és tilalmat jelentő táblák. Hogy csak a legfonto­sabbat említsem, tüzet csak a kijelölt helyeken szabad gyúj­tani, mert erdőtűz szikrából is adódhat. Éppen ezért igen fontos, hogy az erdei túrákon ne szórjunk szét papírhulla­dékot, mert rontja a környe­zet szépségét, a másik pedig veszélyt okozhat a gyerekek számára, akiknek már itt az alkalom a barkaszedésre. ' Csak néhány példát, illetve javaslatót említettem, dé re­mélem a szülök és az arra hivatottak ezután is mindent megtesznek gyermekeink vé­delméért már a tavasz küszö­bén. Balogh Tibor Milyen is volt a regi Pásztó ? Találkozás dr. Rajeczky Benjáminnal Március 12-én délután, a pásztói városi könyvtár ze­netermében nagy érdeklődést kiváltó helytörténeti előadást tartott a „Régi Pásztó” cím­mel dr. Rajeczky Benjámin zenetudós, a Magyar Tudo­mányos Akadémia népzene- kutató csoportjának helyettes igazgatója. Hogy miért is ő idézte emlékeiben a régi Pásztói, magyarázza az a tény, hogy az európai hírű zenetudós, akit a pásztóiak csak „Béni bácsinak” szólíta­nak, már hosszú évek, évtize­dek óta itt él, s bár munka­helye Budapesten van, in­kább vállalja hetente a hosz- szú utazás fáradalmait, de mindig ide jön haza. Előadásában nagy szeretet­tel és hozzáértéssel mesélt Pásztó korábbi arculatáról, a korabeli kolostorok és temp­lom keletkezéséről, a szép ter­mészeti környezetről, egy olyan Pásztóról, amelynek je­lenlegi állapota sajnos keve­set őriz múltbeli szépségéből, s azokból az épületekből, amelyekben üzletsorok, szál­lodák működtek, valamint a fürdőjéről, melynek énülete a nagy ABC mögött a főutcáról jól látható, de ma már nem ez a rendeltetése. Előadásából az is kiderült, hogy a nagy­templomban régebben sikeres kórus- és komolyzenei hang­versenyeket tartottak, mindig szép sikerrel. Talán nem ár­tana ezt a lehetőséget is to­vább folytatni. Szót ejtett ar­ról isi hogy a műit évek so­rán ziláltabbá vált Pásztó ar­culata, elvesztette városias jellegét, nem látszik jelenlegi állapotán a jól kialakított építészeti koncepció. Kevés a park, a hangulatos tér, s a nagyobb ünnepségek megtar­tásához szükséges liget. Az elmondottak végén utalt a jelenlegi városvezetés ígé­retére — mely a várossá nyil­vánítási ünnepségen hangzott el —, hogy igazi lokálpatrió­taként, szívvel, lélekkel igye­keznek szebbé tenni, építeni ezt a kedves kis települést, amely földrajzi helyzetét és történelmi előzményeit tekint­ve is igazi idegenforgalmi ne­vezetességgé válhat a Mátra nyugati oldalán­(f. molnár gabriella) Fotó: Bencze Péter ölvasóinlftó! Köszönet* nyilvánítás felajánlással Megkérjük tisztelettel me­gyei lapunk szerkesztőségét, hogy pár soros írásunkban hadd mondjunk köszönetét a város tanácsának a megye- székhely baglyasaljai Fran­kel Leó úti lakosok nevé­ben. Kedden, március 27-én örömmel tapasztaltuk, hogy a korábbi helyi társadalmi munkák fejében több teher­autó-rakomány járdalapot kaptunk, szép rendbe elhe­lyezve. Köszönjük az utca valamennyi lakója nevében segítségüket! Elsősorban ta­nácstagjainknak: Brechó Gyu­la, Herczegh Béla és Ondrék László elvtársaknak, de nem utolsósorban a HNF elnöké­nek, az elvégzett társadalmi munkák szervezőinek, s nyil­vántartóinak, közös munkás­ságukért Johanovits Ferenc iskolaigazgató elvtársnak is. A járdalapok elhelyezésé­hez a pálfalvai vagy „kavi- csosi” sóderszállítmány meg­érkeztével már csak szíves szaktanácsaikat várjuk, s ezen­nel ígérjük: felszabadulásunk 39. évfordulója ‘ tiszteletére a járdalapokat elhelyezzük kö­zös munkával, hozzájárulva a város felszabadulásának kö­zelgő 40., jubileumi megün­nepléséhez, szerény segítség­gel az 50 000 munkanapot Salgótarjánért akcióhoz. Fel­ajánljuk azt is, hogy az új burkolatú Erkel út és utcánk csatlakozáshához elterítjük a kiszállítandó kőzúzalékot is. Akadályok esetén legkésőbb május 1-ig, a munka ünne­péig. Lakótársaink nevében: Andő Miklós Frankel út 52. Tisztelt szerkesztőség! Emberségből Nem mindennapos ese­ménynek voltam szemtanúja március 14-én délután Pász- tón. A pásztói vasu.állomásról a Lenin úton feitVe halad­va, az egyik ház kerítésébe kapaszkodó idős nénit vet­tem észre. Reszkető lábain állva, görcsösen kapaszko­dott a rácsos kapuba. Ve­lem szemben, a kórház fe­lől csinos, divatosan öltözött fiatal hölgy közeledett. Az idős nénihez érve megtor­pant, s nem törődve hófe­hér, látszólag is drága öltö­zékével, átkarolta az idős nénit. Közelebb érve vettem észre, hogy az idős néni arca össze volt törve, sze­me fölött felszakadt, dagadt, homloksebéből, orrából vér szivárgott, ruhája elől át­ázott a vértől. Ugyanis el­esett, s bár az utcán jöttek- mentek az emberek, senki nem állt meg Csak a fent említett fiatal hölgy, cki lát­va a néni komoly sérülését, azonnal a kórházba akarta kísérni. A néni tiltakozott, mondta, hogy hozzátartozói bármelyik pillanatban otthon lehetnek, nem akar addig kórházba menni. A hölgy átkarolta a magatehetetlen nénit, a szomszédos házba kisérte, ahol a jólelkű szom­szédasszony ápolta, amíg a hozzátartozói haza nem jöt­tek. Az eset nem hagyott nyu godni, ezért kinyomoztam a seqítőkész, kedves, fiatal hölgy nevét: Wiltner Anná­nak hívják, és a Váci Kő töttáruqyár pásztói gyáregy­sége igazgatójának titkár­nője, emberségből jelesre vizsgázott! Tóth Istvánná, nyugdíjas Pásztó Összeállította: Tóth Jolán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom