Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)

1984-03-28 / 74. szám

A szokás hatalma és a valóságos piaci — Tavaly még a szokás hatalma alapján állítottuk össze éves termelési tervün­ket — lapoz vissza több mint egy esztendőt a gyár életé­nek eseménykönyvéből Bes­senyei Sándor, a könnyű­beton- és szigetelőanyag-ipari vállalat pásztói perlitfeldol- gozó gyára — röviden KO­SZIG — gyát: igazgató je. — Elképzeléseinket aztán a pia­ci igényeknek megfelelően módosítottuk. Ugyanis az ol­csóbb termékek irányába to-1 lódott el erősen a megrende­lők érdeklődése. Hatására ter­melési értéktervünket —, a bázishoz képest túlszárnyal­tuk, — a tervhez képest vi­szont 5 millió forinttal el­maradtunk... — Ez utóbbi kellemetlenül hatott a nyereségre is? — Szó sincs róla! Itt Je­lentősen túlteljesítettük el­képzeléseinket, mert az előbb említett olcsóbb termékből a propaganda hatására, 50 százalékai többet adtunk el, mint amennyit az év elején programoztunk. Elsősorban a vállalatok jelentkeztek igé­nyeikkel, de a lakosság ér­deklődése is fokozódott. Sikeres indulás — Mivel biztatnak az Idei elképzelések? — Ez évi tervünk vissza­tükrözi az igényeket. Ez azt jeleni, hogy értékben 1 mil­lióval kisebb a termelési ter­vünk. mint a tavalyi eszten­dő teljesítése. Ennek oka, hogy egy másik olcsóbb ter­mékünkből, a gyapotzsinór­ból, a tavalyi mennyiség két és félszeresét gyártjuk le az idén. Azért növeltük ennek a termelését, mert általa im­portot váltunk ki véleke­dik a gyárvezető. Hogy reálisan határozták meg az idei programjukat, jól mérték fel a tennivaló­kat, azt az első két hónap 105—106 százalékos teljesíté­se bizonyítja. — A sikeres Indulás annak is köszönhető, hogy a felada­tok kialakításánál figyelembe vettük a rendelkezésre álló munkaerő-lehetőségeket. En­nek megfelelően a tavalyi zá­rólétszámra alapoztuk az el­képzeléseinket. Örülnénk, ha a jelenlegi létszámot ebben az esztendőben meg tudnánk tartani. A meglévő munkás­kollektívából 35 fő törzsgár- datag, több mint tízéves .Pulttal rendelkeznek, hűséges a .gyárhoz. Negyven főre te­het,.' azoknak a száma, akik ugyan nem tekintik átmenet­nek az általunk kínált lehe­tőségeket, de még nem jelez­ték egyértelműen, hogy hosz- szabb távon kívánják magu­kat elkötelezni a gyárral. Egyébként létszámgondjaink alapvetően a jelenlegi bér- színvonalhoz kötődnek. Ná­lunk három műszakban kell dolgozni, ugyanakkor csak annyit lehet keresni, mint másutt, ahol csak egy mű­szakban kell termelni. Ko­rábban megnéztük kit foga­dunk sorainkba, sajnos most már erre sincs lehetőségünk. Gazdasági munkaközösségeket Az idei bérfejlesztésről konkrét dolgot még nem tu­dok mondani. Vállalatunk megpályázta a kísérleti bér­szabályozási rendszert. Hogy ne érje váratlan meglepetés a kollektívát, s eleget tudjon tenni kötele­zettségeinek, a gyárvezetés felhívására hozzákezdtek a vállalati gazdasági munkakö­zösségek megalakításához, amelyek majd az esetleges létszám-fluktuációból adódó gondokat igyekeznek ellensú­lyozni. — Négy-öt munkaközösség­gel számolunk. A velük tör­ténő szerződéskötésnél fel­használjuk a testvérgyárak ez irányú tapasztalatait. A vállalat központja egy vezér­termék kivételével, a gazda­sági munkaközösségek tevé­kenységét minden termelőte­rületre, sőt az üzemfenntar­tásra is kiterjesztette. Előze­tes számításaink szerint 2— 2500 forint havi pluszjöve­delmet jelent majd a több­letmunkára vállalkozóknak. igények Szerencsére eddig alap­anyaggondok sem akadályoz­ták a folyamatos termelést. A Dunai Kőolajipari Válla­lat százhalombattai gyárá­ban bekövetkezett üzemzavar miatt jelenleg Zalaegerszeg­ről szállítják a szerződésben vállalt alapanyagokat. Az ez­zel kapcsolatos többletköltsé­get — ami kocsifordulóként 3—4000 forintot jelent — saj­nos a gyárnak kell vállalnia. Március első 10 napjá­ban is az előbb említet hely­zet következett be. Amennyi­ben a jelenlegi állapot nem fordul kedvezőre, vagy gyak­rabban megismétlődik, akkor a gyár vezetése kénytelen lesz kártérítési igénnyel fel­lépni a dunántúli vállalattal szemben. A pásztóiak által gyártott hatféle hőszigetelő termék döntő részét az építőipari vállalatok, szövetkezetek és költségvetési üzemek hasz­nálják fel. Ebből a megye előbb említett termelő-, gaz­dálkodó egységei 4—5 száza­lékos részaránnyal képvisel­tetik magukat. A termelés döntő részét a dunántúli vál­lalatok használják fel. Ért­hető, mert innen indult el hódító útjára a hőszigetelők gyártása. A gyárból — megtakarítással — Rendszeres vevőink szá­ma, évenként, 60—70 között váltakozik — kér ismét szót Bessenyei Sándor. — A la­kosságot közvetlenül a gyár­ból szolgáljuk ki. A részükre átadott mennyiség az éves termelés 3—4 százalékát teszi ki. Azért csak ennyit, mert még nem ismerik eléggé ter­mékeink előnyeit. Az általunk gyártott hőszigetelőkön kívül vállakozunk a társgyárak ál­tal előállított termékek érté­kesítésére is. A helyben át­vett hőszigetelő anyag után az illető megtakaríthatja ma­gának a kiskereskedelmi ár­rést. Érdemes élni ezzel a lehe­tőséggel. — venesz —■ Aktívabb lett a munkásőrök politikai, társadalmi tevékenysége Beszélgetés Péter Balázzsal, a munkásőrség megyei parancsnokával,.1 Alig néhány hét telt el azóta, hogy a munkásőrök a nyilvánosság előtt adtak számot a párt szolgálatában fegy­veresen vállalt önkéntes feladatuk teljesítéséről, s határoz­ták meg az idei év tennivalóit. Ebből az alkalomból ke­restük fel Péter Balázst, a munkásőrség Nógrád megyei parancsnokát, hogy szót váltsunk a munkásőrök helytállá­sáról, jövőbeni feladatairól. — Az 1983. év eredmé­nyei igazólják, hogy a mun­kásőrök ebben a helyzetben is készek helytállni, példa- mutatással, kiállásukkal cse­lekvésre mozgósítani munka- és lakóhelyi dolgozótársaikat. Támogatják a párt politikáját, a gondok ismeretében is bíz­nak a jövőben. Újat teremtő, alkotó munkájukkal, aktív közéletiségükkel számtalan bizonyitékát adták annak, hogy a szocialista elvek sze­rint akarnak élni. Munkásőreink döntő több­sége érti és érzékeli a világ­ban zajló eseményeket, a nemzetközi méretű osztály­harc összefüggéseit és vele­járóit, politikai, gazdasági és társadalmi helyzetünket és ezekből a munkásőrségre és az egyes munkásőrre háruló feladatokat. Megértéssel fo­gadta a jobb munkára, a na­gyobb erőfeszítésekre szólító, a párt határozataiban megfo­galmazott feladatokat. Ügy vélem, hogy mindezek isme­retében adtunk számot mun­kásőreink elmúlt évi tevé­kenységéről. Az országos pa­rancsnokság, az irányító párt­szervek úgy értékelték tevé­kenységünket, hogy a mun­kásőrség Nógrád megyei ál­lománya jól hajtotta végre az elmúlt évi feladatokat, fejlő­dött felkészültsége, állománya stabil, az utánpótlás feltételei biztosítottak. Amit még külön szeret­nék hangsúlyozni: az elmúlt év egyik fontos jellemzője, de ez érvényben van ma is, hogy aktívabb lett a mun­kásőrök politikai tevékenysé­ge. Mindenütt tapasztaltuk, hogy sokat tesznek a párt po­litikájának helyi képviseleté­ben annak megvalósításáért, hozzájárulnak a párt tömeg- ’ kapcsolatának fejlesztéséhez. — Mii emelne ki legfonto­sabb tényezőnek a személyi állomány összetételében? — Mi igen fontosnak tart­juk, hogy nemcsak megma­radt, hanem erősödött is a közösségi erő, és ez lesz a továbbiakban is a meghatá­rozó, a tevékenységünk alap­vető minőségi jegye. Az ál­lomány 9,3 százaléka alapító munkásőr, a nők aránya csak­nem 4 százalék. A személyi állomány túlnyomó többsége, mintegy 80 százalék 26—50 éves életkorú. Megyénkben a munkásőrállomány után­pótlása, arányainak tervszerű fenntartása mindvégig folya­matosan biztosított volt. A foglalkozásokon való megjelenés megyei átlaga évek óta 93 százalék körül alakul. A kiképzés 80—85 százalék­ban, egyes alegységeinknél 90—95 százalékban munka­időn túl történik. A fizikai dolgozp munkásőrök mintegy 90 százaléka tagja a szocia­lista brigádmozgalomnak, döntő többségük többszörösen kitüntetett brigádtag, vagy szocialista brigádvezető. Az egész állománynak mintegy 60 százaléka rendelkezik a termelőmunka példás végzé­séért, vagy a szolgálat kima­gasló teljesítéséért kapott ki­tüntetésekkel és kiváló cí­mekkel. Engedjen meg még egy szá­mot. A tudatos pártépítés eredményeként, az állomány­cserélődést is figyelembe vé­ve, az elmúlt 26 év alatt a munkásőrök csaknem 50 szá­zaléka éppen munkásőri meg­bízatás teljesítése során vált kommunistává. A munkásőr- kollektívákban az elmúlt évek során kialakult, tovább erősödött az egymás vélemé­nyének tiszteletben tartása, egymás munkájának megbe­csülése. — Hogyan summázná a munkásőrök közéleti tevékeny­ségét? — A munkásőri pártmeg­bízatáson felül sokrétű köz­életi szerepet is vállalnak, számos választott társadalmi tisztséget is betöltenek mun- kásőreink. Különösen sokat vállalnak magukra munkás­őreink, a fiatalok, a KISZ- esek, az ifjúgárdisták és az úttörők körében folyó hazafi­as és honvédelmi nevelő mun­kában. Ma a világ minden táján, így hazánkban is fel­erősödött a békéért, az em­berek biztonságáért folyó harc. Ehhez a mozgalomhoz megítélésem szerint a fiata­lok önkéntelenül is kapcso­lódnak. Ám ez csak úgy lesz tudatos cselekvési for­ma, ha következetesen, értő­en tanítjuk őket hazaszere­tetre, nemzetköziségre, a ha­za, az otthon oltalmazásá­nak szükségességére. — Miben szabja meg a mun­kásőrök idei feladatát? Megyénk munkásőrállomá­ny ának minden tagja felada­ta ismeretében egységesen vallja, hogy becsületes, szor­galmas, lelkiismeretes min­dennapi munkájával járul hozzá munkásőri feladatai teljesítéséhez, szocialista vív­mányaink megőrzéséhez és további erősítéséhez. Sokirá­nyú társadalmi feladataink között igen fontos helyen áll a megye forradalmi, mun­kásmozgalmi, harci tradíciói­nak ébrentartása, a hazafias és internacionalista nevelés. Szoros és gyümölcsöző elv­társi és fegyverbaráti kap­csolatot tartunk az ideiglene­sen hazánkban tartózkodó szovjet katonákkal, a szom­szédos csehszlovák népi mi­lícia határmenti egységeivel. Célunk az, hogy idei felada­tainkat is mind eredménye­sebben a párt által meghatá­rozott feladatoknak megfe­lelően a párt és dolgozó né­pünk érdekében végezhes­sük el, — fejezte be a be­szélgetést Péter Balázs. Somogyvári László A könnyűipari t—mékek gyártásának utolsó fázisa a vasalás. A Váci Kötöttárugyár kazári gyáregységében tíz esztendeje végzi ezt » feladatot Sándor Gézáné (felső képen), keze alá ezerszámra ke­rülnek melegítők, az exportpiacra szánt sportruházati cikkek. Kakukk Jánosnc is (alsó képen) évek óta vesz részt a termék- gyártás befejező műveletében. Munkája elismeréseként tavaly a Vállalat kiváló dolgozója elismerő kitüntetést kapta. Reményt keltő megállapodások Több építőanyag Ebben az évben sem hagy alább az építési kedv, már ami a magánlakásokat illeti. A tervek szerint az ipar megpróbál a tavalyi­nál jobban alkalmazkodni a növekvő igé­nyekhez, és a kormányzat az import növe­lésével siet az otthonaikat saját erejükből építők segítségére. Ám a jelek szerint az idén átrendeződik a kereskedelem szerkeze­te is, ismét nő majd a szövetkezeti telepek részaránya az eladásokból. Az építőanyagok iránt elsősorban a vidéki városokban és falvakban nagy a kereslet, hiszen jórészt itt épülnek a családi és a tár­sasházak: ennek ellenére az ÁFÉSZ-telepek részaránya az összeladásokból évről évre csökkent. S ennek nemcsak a szövetkezetiek látták kárát, hanem a vevők is, hiszen eset­leg a távolabbi TÜZÉP-telepen jutottak csak hozzá a téglához, cseréphez, s ez megmu­tatkozott a fuvarszámlákra írt árakon. Lát­szólag nem olyan nagy a csökkenés, az 547 ÁFÉSZ-telep részesedése tavaly 31,4 százalékot ért el az összforgalomból, az 1981-es 35 szá­zalékkal szemben. De sokkal szembetűnőbb az aránytalanság, ha szemügyre vesszük a leginkább keresett, s a tavalyi hiánylistát vezető cikkek forgalmát: míg falazóanyagok­ból a belkereskedelem 3,7 százalékkal nö­velte 1983-ban az eladásait, a szövetkezeti telepeken 4,6 százalékkal csökkent a forga­lom. Tetőcserépből az állami szektor 1,9 szá­zalékkal adott el kevesebbet, mint 1982-ben, az ÁFÉSZ-telepeken a csökkenés 8,7 százalé­kos. Még nagyobb az eltérés, ha a fenyő­fűrészárukat nézzük, a belkereskedelem 11,8 százalékos növekedése mellett a szövetkeze­tieknek mindössze 0,5 százalékos emelkedés­re tellett. Az okokat keresve, nemcsak a nö­vekvő hiányra, a piaci egyensúly egyelőre tartósnak ígérkező megbomlására bukkanha­tunk: sajátos vállalati érdekek- is közreját­szottak abban, hogy a szövetkezetek háttér­be szorultak. A korábbi években nagyrészt a TÜZÉP-en keresztül rendelték meg az építőanyagokat, magyarán, egy másik cég közvetítettt az AFÉSZ-ek és az ipar között. Míg a kereslet és kínálat alakulásában legalább hozzávetőleges egyensúly mutatkozott, az együttműködésnek mindkét fél csak az elő­nyös oldalát láttái a TÜZÉR ä beszerzéssel-telepeken járó gondokat vette le a szövetkezetek vál­láról s cserébe maga rendelkezett a honi árualap túlnyomó részével. Igaz, ha évköz­ben valamelyik megyében megugrottak az igények, az ÁFÉSZ-ek kértek és kaptak újabb építőanyagokat. A hiány növekedésével vi­szont a TÜZÉP érthetően, vállalati érdekét szem előtt tartva, saját telepei számára pró­bálta megszerezni az ipar termelését, leg­alábbis a statisztikai adatok tanúsága sze­rint: 1983-ban a szövetkezetek a falazóanya­gok forgalmából a korábbi 35 százalékkal szemben már csak 31, a cserépeladásból pe­dig 37 százalék helyett mindössze 33-mal ré- szesedtek­Az illetékesek tárgyalóasztalhoz ültek a múlt év végén, hogy megoldják e visszás helyzetet. Űj jogszabályra, az érvényben le­vő paragrafusok módosítására szerencsére nem volt szükség, a rendeletek eddig sem korlátozták a közvetlen vásárlást. A tégla- és cserépipari vállalatokból alakult tröszt hamar ráállt az alkura: amennyiben száz szövetkezeti megrendelő egyszerre keresi meg őket, közvetlenül kiszolgálja az igény­lőket az év elejétől. Békés és Csongrád szö­vetkezetei pedig vállalták, hogy ezután ma­guk szerzik be a cserepet és a falazóanya­gokat. Jövőre a tervek szerint több megye követi példájukat és a saját beszerzés nem­csak e két cikkre korlátozódik. Az előzetes felmérések és remények alapján, az új for­mák segítségevei az ÁFÉSZ-ek részaránya a forgalomból eléri az 1981-es szintet. Persze a kereskedelem szerkezetének át­rendeződése — mondhatnánk — nem sokat segít az építtetők szorult helyzetén. Ám a szövetkezetek kihasználva az árucsere, a ha­tármenti forgalom lehetőségeit, import-építő­anyagokkal is szélesítik idén a kínálatokat. A már aláirt szerződések alapján legalább 700 vagon falazóanyag érkezik Csehszlová­kiából. Ám még csak a? év első negyedénél tartunk, s az áruházi csere, a hatávmenti ke­reskedelem még sok üzletet ígér. És az ellá­tást mindenképpen javítja, ha több cég, az egyenlő verseny feltételei mellett kutatja az építőanyag-vásárlás és -elosztás, az igénvek mind teliesebb kielégítésének lehetőségeit. < lakatos Mária Több kocái kaptak a kistermelők Az állatforgalmi és húsipa­ri vállalatok az idén folytat­ták az évek óta jól bevált kocaátadási akcióikat a kis­termelők ellátására. 1984-ben eddig az elmúlt év azonos időszakához képest mintegy harmadával több állatot he­lyeztek ki, ami lehetővé tet­te, hogy a kistermelők a ko­rábbinál nagyobb ütemben válthassák fel tenyészállatai­kat magasabb genetikai érté­kű és a hústermelés szem­pontjából is eredményesebb állatokkal. Az idén számítások szerint hozzávetőleg 50 ezer vemhes kocasüldőre lesz szükségük a kistermelőknek. Megrendelé­seiket a vállalatok folyama­tosan teljesítik. Az érdeklődés változatlanul nagy. Minde­nekelőtt azért, mert az ak­ció több szempontból is elő­nyös; az állatokat átvevő kis­termelők akár élő állattal — a koca szaporulatával — is fi­zethetnek, és lehetőség van arra is, hogy hitelt kérjenek az állatok megvásárlásához. Több állatforgalmi más kedvezményekké! is se­gíti a kocák átvételit, az ál­latok kétharmad részét a ter­melési rendszerek adják, a mezőgazdasági nagyüzemek magas genetikai értékű álla­tokat biztosítanak, közöttük mind nagyobb arányban hib­ridsertéseket, például a jól bevált kaposvári Kahybot. Az állatok az átlagosnál több malacot fiatalnak, és a vágó­súlyt is hamarabb érik el. A vállalatok az év első négy hónapjában idényfelárral ösz­tönzik a nagyüzemeket arra; hogy több kocasüldőt adja­nak át; állatonként 300 forint a felár. Ám nemcsak a nagy­üzemek, hanem maguk a kis* termelők is bekapcsolódhat-* t iák az akcióba,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom