Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)

1984-03-25 / 72. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYE) BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XL. ÉVF., 72. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1984. MÁRCIUS 25., VASÁRNAP A LEGjJOBBAK: SALGÓTARJÁN, ROMHÁNY, VANYARC r Értékelték a településfejlesztést segítő társadalmi munkaversenyt A Nógrád megyei Tanács "Végrehajtó Bizottsága napok­ban megtartott ülésén érté­kelte a tavalyi településfej­lesztést segítő társadalmi munkaversenyt. A verseny dijai elnyerésének egyik felté­tele volt, hogy a tanácsok közigazgatási területén vég­zett társadalmi munka egy főre jutó értéke érje el az évenként a testület által meg­állapított értéket, amelyet az elmúlt esztendő elején 1200 forintban határoztak meg. A másik feltétel: a lakosság tár­sadalmi munkájának aránya a városokban és nagyközségek­ben legalább a negyven, a köz­ségekben az ötven százalékot érje el. E követelményeket az elmúlt esztendőben Őrhalom, Szlrák. Bátonyterenye. Mátra- verebély cs Szanda települé­sek nem teljesítették. A többség azonban igen, aminek eredménye, hogy 1983- ban a megye városaiban, fal­vaiban 445 millió forint érté­kű társadalmi munkát végez­tek, egy lakosra 1868 forint jut, ami 172 forinttal több az egy évvel ezelőttinél. A la­kosság, a vállalatok, intézmé­nyek. szövetkezetek önkéntes munkájának értéke 39 millió forinttal haladja meg az 1982- es teljesítményt. A tanácsok működési költségvetéséhez 365, a fejlesztési alaphoz 80 millióval járult hozzá a tár­sadalmi munkamozgalom. A közhasznú munkák egyötöde a környezetvédelmi célokat szolgálta. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak a ter­mészeti környezet tisztaságá­nak védelmére, a települé­sek csinosítására. Az új utak, járdák, egészségügyi kultu­rális, szociális létesítmények többsége a helyi üzemek, termelőszövetkezetek és a la­kosság' összefogásával való­sult meg. Tavaly is pezsgő volt a ta­vaszi és őszi társadalmi mun­kahónap. az ,,egy üzem — egy gyermekintézmény” patro­náló mozgalom. A végrehajtó bizottság a ta­valyi társadalmi munkaver­senyt településkategórián­ként értékelte. így a városok között Salgótarján lett az első (az egy főre jutó érték 2068 forint), s ezért fejlesztési cé­lú, terven felüli támogatás­ként 600 ezer forintot kapott a tanács. A nagyközségek kö­zül a romhányiak voltak a legszorgalmasabbak, fejen­ként 2675 forint értékű köz­hasznú munkát végeztek, a tanács fejlesztési alapja pe­dig hamarosan félmillióval gyarapszik. A községek közöt­ti versenyben az élen a va- nyarciak végeztek (3453), má­sodik Nagyoroszi (3387), har­madik Buják (3362). A köz­ségi tanácsok 400. 300 illet­ve 200 ezer forint terven fe­lüli támogatást kaptak. A végrehajtó bizottság el­fogadta az idei munkaverseny feltételeit, s leszögezte, hogy csak az a tanács érhet el he­lyezést, amelynek közigazga­tási területén az egy főre ju­tó közhasznú munka érteke eléri a másfél ezer forintot. A Magyar Tanácsköztársa­ság kikiáltásának 65. évfor­dulóján március 21-én, más­fél millió kisdobos, úttörő és felnőtt részvételével rendezte meg „Riadó 19—65—84” el­nevezésű országos riadójáté- kát a Magyar Üttörők Szö­vetsége. A riadójáték tanul­ságai minden szempontból megerősítették az úttörőveze­tők VIII. országos konferen­ciáján megfogalmazott elgon­dolásokat. Az egységes cse­lekvés érzését adó egészna­pos program nagy élményt jelentett a gyermekeknek. A gyermekek lelkesedése, len­dülete nemcsak a pedagógu­sokat ragadta magával. ha­nem a felnőtt-társadalom szinte minden rétegét meg­mozgatta. Szinte felsorolhatatlan a gyermekek öntevékenységé­nek. kezdeményezésének, ren­getek tormája. Salgótarján­ban például bevonták egész­napos munkájukba a Szőnyi Jövőre is lesz uttororiado Márton ejtőernyős partizán­csapat egyetlen élő tagját. A gyermekek viselkedését min­denütt az önként vállalt nagy­fokú fegyelem jellemezte, s ez is bizonyítja a hasonló ro­mantikus játékok létjogosult­ságát. Természetesen nem jelent­hetett volna hosszú időre szó­ló élményt a résztvevőknek, ha a játék csupán egy nap­ra korlátozódik. A „Riadó 19—65—84” egyik legnagyobb eredménye éppen az volt, hogy hetekre, hónapokra olyan ér­telmes feladatokat adott az úttörőcsapatoknak, amelyek­kel a gyerekek azonosulni tud­tak. Szerencsés volt a riadó időpontja abból a szempont­ból is, hogy ezekben a hóna­pokban készülnek mindenütt az úttörőcsapatok alkotmá­nyai, s a jövő munkáját megalapozó dokumentumok­ban már hasznosítani lehet a játék tapasztalatait. Az akció napján az ország minden tájáról több száz te­lefon érkezett a riadópa­rancsnoksághoz: úttörők je­lentették, hogy hol tartanak feladataik elvégzésében, s mindannyian kérték, hogy máskor is, akár évenként részt vehessenek hasonló já­tékban. Az úttörőszövetség a kérésnek igyekszik eleget ten­ni, a „Riadó 19—65—84” ta­pasztalatait felhasználja a kö­vetkező úttörőévben és jö­vőre is megrendezi az úttö­rőmozgalom erejét demonst­ráló országos akciót. (MTI) TALÁLKOZÓ AZ ÉVFORDULÓ JEGYÉBEN V. megyei kollégiumi napok Salgótarjánban a. Balassagyarmati, pásztói és salgótarjáni kollégisták vidám velődési központ rendezvényének szünetében. Nógrád megye kilenc kö­zépfokú kollégiumi intézmé­nyének mintegy hatszáz kép­viselője töltötte meg szom­bat délelőtt a salgótarjáni Jó­zsef Attila városi-megyei Mű­velődési Központ színházter­mét, ahol ünnepélyes külsősé­gekkel vette kezdetét az V. megyei kollégiumi napok két­napos rendezvénysorozata. A kollégiumi tanulóifjúság e kétévenként rendezendő ta­lálkozója — közismertebb ne­vén; a DON — idén egy má­sik évfordulóhoz, a szocialis­ta kollégiumi rendszer szerve­zeti kialakításának huszon­ötödik évfordulójához is kap­csolódik. A rendezvény egy­úttal megyei előkészítője a kollégisták negyedik orszá­gos konferenciájának. A kollégiumi küldötteket — a házigazdák nevében — dr. Szittner András, a Salgó­tarján város Tanácsának el­nöke köszöntötte, utalva arra. hogy az ünnepi eseményt a diákotthonokban hosszas elő­készítő munka előzte meg. Az évfordulók alkalmából kitüntetések átadására is sor került. Dr. Horváth István, a Nógrád megyei Tanács műve­lődési osztályának vezetője a kollégiumi nevelőmunkában elért eredmények elismerése­ként a Művelődési Miniszté­rium, Pintér László, a KISZ Nógrád megyei bizottságának titkára a KISZ KB és a Mű­velődési Minisztérium kitün­tetéseit, illetve okleveleit nyújtotta át az arra érdeme­seknek. Ezt követően a középfokú oktatási intézmények kollé­giumaiban folyó nevelőmun­ka aktuális feladatairól Pin­tér László tartott előadást. Beszédében hangsúlyozta az iskolai demokrácia fejleszté­sének fontosságát. Egyebek beszélgetése a megyei mű­— kulcsár — mellett erről is szó esett a délelőtti program második ré­szében megtartott szekció­üléseken, melyeknek a Bo­lyai János Gimnázium adott otthont. A kollégiumi küldöt­tek ezeken a tanácskozásokon a diákönkormányzatok sze­repét, az iskolák és kollégiu­mok kapcsolatát, a kollégiu­mi hagyományok ápolásának lehetőségeit vitatták meg. Az V. megyei kollégiumi napok résztvevői délután 15 órától — ugyancsak a műve­lődési központ színháztermé­ben — színes kulturális mű­sorösszeállítással reprezen­tálták a diákotthonokban fo­lyó művelődési munkát. Ma délelőtt a városi sportcsar­nokban pedig a kollégiumi sportélet legjobbjai mérik ösz- sze ügyességüket délelőtt 9 órától. Ugyanitt kerül sor a rendezvénysorozat záróün­nepségére is. Kommunista szombat Nóarádban A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár munkáskollektivája műszakbeosztásától függően az elmúlt szombaton, most és a következő hét végén vesz részt a kommunista műszakokon. A gáztűzhelyeket szerelő c-arnokb-'n tegnap az Oláh Bé­la és Lipták Jánosné aranykoszorús szocialista brigád vezet ók munkacsapatai —, összesen felszáz fő —, kétszáz darab gáztűzhelyt szereltek a hazai piacra. ~ kj — Több mint háromezer mun­kás, mérnök, művezető és iro­dai dolgozó vett részt a nóg­rádi üzemek szombati kom­munista műszakjában. Az összesen megtermelt áruk ér­téke meghaladja a kilenc­millió forintot, a társadalmi célokra felajánlott munkabér kevés híján félmillió forint. A Salgótarjáni Rádiótele- fongyárban szombaton hat- százan szerelték a szovjet és NDK exportra készülő URH adó-vevö készülékeket, anten­nákat, összesen egymillió fo­rint értékben. Megszolgált hat­vanötezer forint bérüket a salgótarjáni szabadidő-központ megépítésére ajánlották fel. A Vegyépszer salgótarjáni gyárában a Szovjetunió szá­mára készülő epoxigyanta, va­lamint festékgyár szállításra esedékes készülékeit állították elő a szombati kommunista műszakban. Dolgoztak ezen­kívül a paksi atomerőmű négyszáz köbméter térfogatú bórsavoldó óriás tartályán, Kő­bányának és Nagykanizsának sörtartályok készültek. A tár­sadalmi munkában előállított termékek értéke másfél millió forint. A dolgozók a szomba­ti. munkáért járó bért — nyolcvanezer forintot — a vállalati dolgozók lakásépíté­sének megsegítésére engedték át. Társadalmi műszak volt szombaton a Salgótarjáni Ru- hqgyárban is. amelynek há­rom gyártelepén háromszáz­ötvenen dolgoztak NSZK és svájci exportra, valamint a hazai megrendelések kielégí­tésére, összesen háromszázöt­venezer forint értékű árut előállítva. Szombati huszon­ötezer forint munkabérüket a ‘ruhagyáriak a vállalat be­rekfürdői üdülőjének korsze­rűsítésére költik. A Balassagyarmati Fémipa­ri Vállalatnál az amerikai koo­perációban gyártott hűtő­tönk, a csehszlovák exportra szánt alumínium bányatámok és más termékek előállításán munkálkodott a kommunista műszak négyszáz résztvevője. A megtermelt áruk értéke megközelíti a kétmillió forin­tot. A szombatra jutó száz­ezer forintnyi bérből a vál­lalat szociális létesítményeit fejlesztik. Folytatódott a kommunista műszakok sorozata a Salgó­tarjáni Kohászati Üzemekben és a Nógrádi Szénbányák kül­színi és mélyművelésű bá­nyáiban. Ezen a szombaton hatszáz kohász dolgozott, munkájuk eredménye csaknem kétszázötven tonna hengerét áru, huzal, kovácsolt gé&alkaS rész, összesen négy és fél millió forint érték­ben. A bányákban nyolc- százán dolgoztak, ötven vagon szenet küldve aZ erő­műveknek. A kommunista mű­szak résztvevői mindkét munkahelyen a vállalati szo­ciális létsitményekre ajánlot­ták fel mintegy kétszázezer forintnyi munkabérüket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom