Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)
1984-03-21 / 68. szám
„...emléke bennünk nemcsak megmarad, de nőve nő..." Hatvanöt éve történt Dokumentumok 1919 Nőgrád megyei történetéből Mega!a!;u3f a megyei direktórium A Garbai Sándor elnöklete alatt megalakult új kormány Saly Endre kormánybiztost ezen állásából felmentette cs helyére a dr. Somló József, Murár Lajos és Révész Gábor tagokból álló direktóriumot állította. (Nógrád Vármegye Hivatalos Lapja, március 27.) Május 1. a rétsági járásban A rétsági járás minden községében a munkásság gyönyörűen ünnepelte meg a proletariátus legszentebb napját. Nagyorosziban a vö- róskatonák a munkássággal együttesen tartották meg az ünnepséget, ahol Kelemen Sándor elvtárs tartott hatalmas beszédet, amelyben május 1-ének jelentőségét és a forradalom vívmányait méltatta. — A gyűlésen jelenlévőknek grófi szivarokat osztogattak, melyeknek füstje érdekes misztikus ködben emelkedett a proletárok feje fölé. — Di- ósjenőn zászlóavatással volt egybekötve a május 1-i ünnepség, itt ugyancsak Kelemen elvtárs volt az ünnepi szónok. Rétságon és Bánkon Lenkei Sándor, elvtárs, Ve- rőczén Szabó elvtárs. Szendehelyen, és Nőtincsen pedig Salamon elvtárs tartotta az ünnepi beszédeket. — Mindenütt lelkes emelkedett hangulat uralkodott, az ünnepélyek pedig oly magasztos fenségességgel folytak le, amilyen csak az öntudatos fegyelmezett proletórság átérző lelkületéhez illő és méltó lehetett. (Nógrádi Vörös Újság, május 8.) Munfcában a vas- és gépgyárak Vas-, fém- és gépiparunk teljesítőképességének kérdélése, mint szénbányáink üzemkérdése és mezőgazdaságunk ellátása szempontjából igen nagy fontossággal bír. E tekintetben a Szociális Termelés Népbiztossága vas- és fémipari csoportjának vezetőségétől a következő felvilágosítást kaptuk: A háború következtében lezűllesztetl vas-, fém- és gépiparunk akcióképessé tételének munkája a mai szűkös anyagi viszonyok keretei' között természetesen az egész vonalon a legnagyobb eréllyel folyik. A II nagybir's’ioso'í földié közös művelésre kerül A hétfői nap emlékezetes napja marad a dejtári proletároknak. Délután 3 órára népgyűlést hívtak egybe, amelyre kivonult a Dej táron levő különítménynek minden szolgálatmentes vöröskatonája. A vöröskatonák vörös lobogói alatt és cigányzene hangjai mellett lelkes hangulatban és fegyelmezett sorokban vonultak fel a gyűlés színhelyére. A gyűlés az új Internationale eléneklésével kezdődött meg. amelyet a Balassagyarmatról kivonult Fogarassy-század 30 leg- stramabb katonája adott elő, Kopácsy Lajos elvtárs Petőfi- dalokat szavalt és lelkes felhívással fordult a dejtári földmíves proletárokhoz, fölszólította őket a Vörös Hadseregbe való belépésre: A gyűlés előadója Fischer József elvtárs volt, aki háromnegyedórás beszédben ismertette a helyzetet és a szocializmust. Beszédét mindvégig lelkesen fogadták. Különösen megnyugvással vették tudomásul azt a kijelentését, hogy a kisgazdák és törpebirtokosok földjét senki a tulajdonosától el nem veszi. Csakis a nagybirtokosok földjét kobozzák el és odaadják közös művelésre a dolgozó földmíves proletároknak. A gyűlés a proletárdiktatúra és a Vörös Hadsereg éltetésével véget ért. (Nógrádi Vörös Újság, április 23.) „...Piros szalagukat meg fogják védelmezni..’ ff salgótarjáni bányamunkások a hatíihelyzet változása kosé, úgy hadseregünk felszere- vetkezetében serényen folyF. hó 4-én a nagyoroszi-i katonaság és munkásság annak örömére, hogy a csehek Balassagyarmat elleni támadását a balassagyarmati pro- letárság visszaverte népgyűlést tartott, melyen Fischer hadügyi megbízott és Kelemen elvtárs lelkesítő szavai után táviratilag üdvözölték a győztes balassagyarmati vöröskatonákat és munkásokat. Egyhangúlag esküvel fogadták, hogy piros szalagukat meg fogják védelmezni és azt letépni az ellenség csak holttetemeiken keresztül lesz képes. (Nógrádi Vörös Újság, május 8.) tátják a munkát. Ezen felül a Salgótarján—Hatvan vonalon, Nagybátonyon és egyebütt levő szénbányákban a termelés szintén megindult... — Ami a mezőgazdaság ellátását illeti, Salgótarjánban a szerszámgyártás elég élénken folyik. Még az azóta visszavert cseh támadás előtt sikerült onnan 20 vagem hámorárut (villát, stb.) elhozni. Azóta a raktári készletek Budapestre szállítása onnan állandóan folyt. (Vörös Újság, május 23J Dicsére! és elismerés a vöröskatonáknak Hadseregparancs A salgótarjáni és füleki harcokban a 6. hadosztály és annak kötelékében harcoló dandárok és zászlóaljak proletárkatonái valóban minden dicséretet megérdemlő elszántsággal és támadó lendülettel verték meg a magyarországi proletáruralmat veszedelmeztető ellenséget. A fiatal Tanácsköztársaság hálásan emlékezik meg a proletár hősökről. A Tanácsköztársaság Kormányzótanácsa és a magam nevében különös elismerésemet fejezem ki a harcokban részt vett valamennyi zászlóalj parancsnokainak, politikai megbízottainak ( vöröskatonáinak. Különös dicséretet érdemelnek a harcokban részt vett 2., 6., és 8. sz. páncélvonatok parancsnokai, vöröskatonái, akik a legnagyobb eréllyel és proletárbátorsággal biztosították proletárcsapataink előnyomulását. A céltudatos és fáradtságot nem kímélő vezetésért pedig külön elismerésemet fejezem ki Rab Ákos hadosztályparancsnoknak, Lengyel Gyula vezérkari főnöknek és Münnich Ferenc politikai megbízottnak. Bőhm sk. hadscregparancsrtok. (Népszava, május 16.) Czibnia, a géppuskás A csehek Sátoros kőbányánál voltak, befészkelték magukat a telepre és várakoztak. A szakaszban minden katonaviselt tudta, támadásra készülnek. — Fel kellene derítenünk, hogy milyen erősek... milyen fegyvereik vannak. A jelentkezés természetesen önkéntes — mondta a bányász század parancsnoka. Czibula Elemér Rubint Lajossal indult útnak. Jóllehet ismerte a hepehupás terepet, óvatosan tapogatóztak a sötétben. Szeme égett az izgalomtól, az alvatlanságtól. Ahonnan jöttek, ott a katonatársak biztonsága. Ahová mennek, hiába az ismerős házak, emberek, minden bizonytalan. Tudta, életükbe kerülhet a vigyázatlanság. Ismerősök bújtatták őket. s már visszafelé tartottak, amikor a cseh őrszemek felfedezték a menekülőket Géppuska ugatott veszettül mögöttük. de sértetlenül érték el az oltalmat nyújtó erdőt. — Sátorosnál a 101-es cseh gyalogezred áll. . . Négy ágyúval. géppuskás osztaggal —. jelentette a parancsnoknak Czibula Elemér. Arca sápadt volt, meg-megránduló izrhai árulkodtak csupán az átélt izgalmakról. Fiatal volt Czibula Elemér, mégsem tapasztalatlan, s a bátorságot sem kérte kölcsön soha. Alig volt tizennvolc esztendős. amikor kikerült az olasz frontra. Amikor nagy keservesen hazavergődött, az őszirózsás forradalom napjait élték az emberek. Aztán olyannyira felgyorsultak az események, hogy Czibula Elemér alig-alig tudta követni őket. A proletárforradalmat, a szegény emberek győzedelmét az úri világon jól értette. Jelentkezett is mindjárt szolgálatra a Vörös Őrségnél, amely a régi rendőrség helyére állt. Vitt magával vagy nyolc-tíz bányászt, munkást. Még jóformán fel sem ocsúdtak az emberek a régen várt változás bódulatából, a cseh intervenciós csapatok már Somoskőújfalu határában jártak. Céljuk nem volt kétséges: Salgótarján, a tarjáni szénmedence lerohanása. a Tanácsköztársaság megfojtása. A vörösőröknek a falubeliek vitték a hírt: — A csehek az állomáson vannak! Czibula Elemér, aki a parancsnokot helyettesítette, mindjárt arra gondolt. biztonságba kell helyezni a lőszereket. Nehéz idők következnék, minden egyes töltényre szükségük lesz. A raktár a falu másik végén volt. Csak akkor kezdett el töprengeni. hogyan is csinálják tovább. amikor a fegyvert, lőszert biztos helyen tudta. A svurtvánosi bányász század jött a segítségükre, a falu védelmére. Parancsnokuk Ejsele bányamérnök szívesen fogadta a somosi vörösőrök csatlakozását. Annak meg különösen örömére szolgált, hogy Czibula Elemér a géppuskához is ért. De még mennyire'' értett. Három napig állták a túlerő rohamát a Narancsban, mindössze két géppuskával. Az egyik hűvös hajnalon —. mert májusban még hidegek a hegyi éjszakák —, olyan géppuskatűz zúdult rájuk, hogy Czibula Elemér nem tudott a fedezékbe ugrani. Egy fáradt lövedék a vállát érte. Szerencsére nem volt súlyos a sebe. Harcolt tovább. Amikor a reménytelen küzdelem láttán a század visszavonult. Czibula Elemér, Antal Lászlóval, Angyal Istvánnal, Erdélyi Vilmossal, Molnár Istvánnal egy álló napig csatázott a csehekkel. Egy géppuskát kapott és hármat adott vissza, amikor leszerelték őket. Kemény, szívós embernek ismerték katonatársai, akinek a' legnehezebb időkben is helyén volt az esze, a szíve. Döbbent tisztelettel néztek rá, amikor letette a fegyvert. Sírt Nem a háborút siratta, hanem azt. hogy eltaposták a munkásemberek sarjadó reménységét. A volt vöröskatonát besorozták a cseh hadseregbe. A komisz katonaéletből két esztendőt húzott le. Ahogy hazakerült, még sokáig üldözték. Jó idő telt el, hogy dolgozhatott. Apja cipész volt, maga is cipőket, csizmákat foltozott, készített. Feleségével — egy somosi bányász, a helyi direktórium tagjának lányával — összekapartak egy házat, egy kis cipészműhelyt. Örült a felszabadulásnak, s amikor már megszokta, hogy szabadon lélegezhet, akkor irigyelték el tőlük a házat is, a műhelyt is. Aztán, hogy tisztultak a fejek, világosabban láttak a szemek, Czibula Elemér is visszakapott mindent. A házat, a műhelyt, a becsületet. Amikor egyedül nehezen birkózott a munkával, beállt dolgozni a salgótarjáni cipészszövetkezetbe. Tizenhárom évet töltött itt. * — Sokszor eltöprengek azon, hogy mennyi mindent megéltem. .. Jót is. .. rosszat is. . . A legtöbbre mindből azt tartom, hogy vöröskatona voltam. . . Védtem a forradalmat. . . a forradalmunkat —, mondja meg-megrebbenő szemekkel. S zeptemberben lesz nyolcvannégy esztendős. A múlt év óta fogva tartja az ágy. Hiába járnak-kel- nek frissen a gondolatai, kezei, lábai sehogyan sem engedelmeskednek akaratának. Igv aztán ugyancsak megszínesíti arcát az öröm. ha valaki rányitja az ajtót. V. G. A Tanácsköztársaság üzenete 19T9. március 21-én a Budapestről érkező hírek itthon és külföldön egyaránt a figyelem középpontjába állították a magyar fővárosban zajló eseményeket. A polgári demokratikus rend koalíciós kabinetjének lemondásáról, a Kommunisták Magyarországi Pártjának és a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak az egyesüléséről, a proletárhatalom kikiáltásáról, a Forradalmi Kormányzótanács megalakulásáról, majd az első intézkedésekről a távírókon keresztül szétáradó információk rokonszenvet, együttérzést váltottak ki az európai proletárok millióiban, meglepetést és aggodalmat keltettek a Párizsban tanácskozó győztes antanthatalmak képviselői között. A magyar munkásosztály a hatalom megragadásával, a proletariátus diktatúrájának a megteremtésével - a nemzeti múlt legjobb történelmi hagyományait folytatva — felzárkózott a társadalmi haladás élvonalába. A győztes munkáshatalom fennállásának 133 napja alatt az élet minden területén eredményesen munkálkodóit. Különösen tiszteletre méltóak a társadalmi átalakulásban, a gazdasági élet átszervezésében, a kultúra fejlesztésében elért sikerek, ha tekintetbe vesszük, hogy a tanácshatalom örökölte az első világháború minden következményét, a dualizmus korszakának elmaradottságát, és hol közvetve, hol közvetlenül állandóan szembe kellett néznie az imperialista antanthatalmak támadásával, intervenciójával. A győztes magyar munkáshatalom története igazolta a proletariátus osztályharcának haza- fiságát és nemzetköziségét, a nemzeti és a nemzetközi érdek szétszakithatatlan kapcsolatát. Vezetői és harcosai számára egyértelmű és természetes volt a magyar tanácshatalom és Szovjet-Oroszország szövetsége. A Tanácsköztársaság azonban létével nemcsak megzavarta az antant Szovjet-Oroszország elleni intervencióját, hanem jelentős katonai erőket elvont és lekötött, amelyeket az imperializmus nem vethetett be a fiatal szovjet állam ellen. A Vörös Hadsereg honvédő harcával nehéz küzdelemben védelmezte a szocialista forradalom vívmányait, ugyanakkor segítséget nyújtott a Szlovák Tanácsköztársaság megteremtéséhez is. Az első magyar munkáshatalom eseményeit tanulmányozva újra és újra szembetűnik a szövetségi politika jelentősége. A munkásosztály a hatalom megragadása, megvédése, az új társadalom megteremtése során igényli a dolgozók, a nép aktív támogatását. így volt ez 1919 tovaszán és nyarán is. Ugyanakkor azonban éppen a tanácshatalom tapasztalatai világítottak újólag rá arra, hogy a helyes szövetségi politika megvalósitása a szövetséges osztályok és rétegek érdekközösségére kell, hogy épüljön, és ennek a széles körű társadalmi összefogásnak a vezető erejét a munkásosztály pártjának kell alkotnia. A szövetségi politika szilárdságának, következetes megvalósításának szempontjából elsőrendű fontosságú a munkásosztály eszmei, politikai és szervezeti egységének a megteremtése, a fenntartása. 1919. március 21-én a kommunista és a szociáldemokrata párt a mar- xizmus-leninizmus platformján egyesült, azonban a Tanácsköztársaság alatt az egyesült párt nem tudott minden elvárásnak eleget tenni. Ez arra hívta és hívja fel a figyelmet, hogy a munkásosztály eszmei-politikai és szervezeti egységéért folyó küzdelem nem ér véqet az egyesült párt létrehozásával, hanem folyamatosan igényli és szükségessé teszi a párt eqységének meqszilárdítását, fejlesztését. Rámutat ugyanakkor az eszmeiideológiai munka jelentőségére is, hiszen 1919 tavaszán a forJ radalmi napok viharában széles rétegek kerültek a marxizmus— leninizmus tanításainak hatása alá, azonban az egyes emberek öntudata, tényleges meggyőző« dése —, amely tevékenységei gondolkodású, cselekvése és helytállás alapjává válik — csu« pán hosszabb időszak távlatú-1 ban, mintegy „késve" követi d történelmi változásokat. A magyar munkáshatalom -j elsősorban a sajátos belső eröp viszonyok következtében - ke«’ mény osztályharcban, ugyanok« kor azonban békés úton, fegy« veres felkelés nélkül győzött,' Győzelmének történelmi körűimé^ nyei igazolták, hogy a szocialista forradalom kivívásának több útja létezik, a szocializ-J mushoz vezető utak és a hatalom megragadásának módszerei, eszközei — a nemzetközi és a hazai erőviszonyok függvényében — változhatnak. Ami 1919 tavaszán magyar földön V. L„ Lenin szavaival a „ritka és ki-J vételes" történelmi pillanat kö-J vetkezmérsye volt, az a szociaJ lizmus világrendszerré váláséval, a nemzetközi erőviszonyoknak a társadalmi haladás javára történő átalakulásával mind gyakJ rabban megvalósíthatóvá vált.1 Hiszen éppen 1919 márciusa igazolta, hogy a fegyveres felkelés kirobbantása és megvívása nem célja, hanem csüngd eszköze a szocialista form'-’n'ont győzelméért folyó harcnak. A polgárháború nem öncél. hanem csupán a megdöntött ki-i zsákmányoló osztálvok, a burzsoázia által a munkásesr’éVra kényszerített lépés. Az pediq, hoay a proletariátus hat-'—át milyen mértékben kénes békés, vagy fegyveres eszközökkel kivívni és megvédeni, elsősorban a megdöntött tőkésosztályoknak a társadalmi haladással való szemhenállásától, erejétől füciq. A maqyar proletariátus békés úton kivívott ayőzelmét hatvanöt évvel ezelőtt segítette az is, hoqy a hazai burzsoázia csupán részlegesen és megkésve számíthatott az első világháború által megosztott imaericjliz- mus közvetlen támogatására — a fegyveres intervencióra, A hatalom békés úton való m»ora- aadását elősegítette az is. hoay a munkások, a parasztság, és az értelmiségiek széles rét°oei közvetlen és közvetett tanasz*a- lottal. élménnyel rendednek a világ első szocialista állgrna — Szovjet-Oroszország — hétköznapjairól. a szoviet hr-talom intézkedéseiről, lépéseiről. A magyarországi Tanácsköztársaság a maqyar néo életében először valódi, széles körű társadalmi demokráciát valósított meg. Alkotmánya biztosította államoolgárai általános, eovenlő, titkos választóioaá* választhatóságát, az alulról felfelé épülő tanácsrendszer megteremtését. Az 1919 áprilisában megválasztott tanácsok, a mun- ké,hatalom helyi és országos szintű államhatalmi és kori-oz- aotási szerVei munkáink során iayekeztek széles körűen támaszkodni a lakossáa aktív részvételére, terveik kimunkálásában és végrehajtásában egyaránt. A Tanácsköztársasáq 133 napos történetének eseményei tapasztalatai —, ha sokszor áttételesen is — hatnak szo«'a':sta épitömunkánk megvalósításéra. Ezért állíthatjuk bizton azt l-oay az első magyar proletárhatalom nem az egyik ápolandó hagyományunk a sok közül, hanem a szocializmust épitő maavar társadalom alapvető tradiciáia, le.gfontosabb forradalmi előzménye, A magyarorszáqi Tanácsköztársaság kikiáltására, hősies küzdelmére, államalkotó tevékenységére emlékezve ezért sokszorosan igazak Gábor Andor fél évszázada írott sora': ..Időben tőle eovre távolabb, / lélekben hozzá egyre közelebb, ) emléke bennünk nemcsak megmarad, / de nőve nő. .. ” Botos János NÓGRÁD - 1984. március 21., szerda /