Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)

1984-03-21 / 68. szám

Kertész-kiállítás a Pesti r---------------------------------­özmilvelődésünk, kul­turális életünk gyara­podását, hiteles előre- hálaadását átgázolják az or­szág minden táján létrejött új múzeumok, galériák, ál­landó kiállítások. Ez első­sorban művészi fejlődést je­löl, amelyet gyorsan köve­tett az egészséges lokálpat­riotizmusban oiy érzékeny városaink és az országos művelődéspolitika közös fá­radozása. Az •elmúlt évtize­dekben az a folyamat fi­gyelhető meg, hogy festőink, szobrászaink munkássága a múzeumi szférában hat im­már tovább, helyi és orszá­gos figyelem, összefogás jó* voltából. A képzőművészek — mondhatni — országos el­osztásban dolgoztak, min­den talpalatnyi helyet meg­szentelt a gondolat. Ezért épült, épülhetett Gyulán Kohán György, Szombathe­lyen Derkovits Gyula, Ba­dacsonyban Bgry József, Pécsett Csontváry, Vásárhe­lyi Győző, Szentendrén Ko­vács Margit, Barcsay Jenő, Kmetty János, Ceóbel Béla, Vácott Hincz Gyula, Zebe- gényben Szőnyi István, Du­naújvárosban Domanov- szky Endre, Kaposvárott Rippl-Rónai József, Debre­cenben Medgyessy Ferenc múzeuma, állandó gyűjte­ménye, képtára. Külföldön élő hazánkfiai is adakozá­sukkal jeleskednek, így jött létre Sárospatakon Dómján József, Kalocsán Nicolas Schöffer gyűjteménye. Pá­ratlan gazdagsággal állunk szemben, a kérdés csupán Új köz- gyűjtemények­ben az, hogy használjuk-e elég­gé e kincstárat, e pompát. A közönség hazai és kül­földi látogatókra osztódik, múzeumaink fogadókörzete a szomszéd háztól a nagyvi­lágig terjed és nem is akár­milyen mértékben. Termé­szetesen legnagyobb örö­münk az, hogy rendre nö­vekszik az ifjúság, az isko­lák vendéglése. sok munkás­csoport és tsz-busz érkezik az üdülőkből, falvakból. Itt már egyre jobban felismer­ték a múzeumok, az ú) gyűjtemények köznevelési lehetőségeit, boldogító köz­érzett tényezőjét, tudatgya- rapitó energiáit. Ahol aka­dozik a bővülés, bővítés, az a propaganda hiányaiban keresendő. Ide tartozik, az is, hogy ami régebben kivételes volt, napjainkra általános jelen­séggé vált, mégpedig az, hogy műalkotások dúsítják az oktatási intézmények küllemét és szellemi környe­zetét. Az iskola homlokza­tára került mozaikok — így Kecskeméten Csík István, Esztergomban övári László, Tokajban Bakallár József alkotása —• a belső térben elhelyezett szobrok — így Ráckevén Varga Imre Ady portréja, Budapesten Vilt Tibor Kaesz Gyuláról min­tázott arcmása, a salgótarjá­ni Madách Gimnázium előtt álló plasztika „Az ember tragédiája" írójának fenn- költ alakjáról, a váci gép­ipari szakközépiskola aulá­jában felavatott Juhász Gyula-dombormű, vagy a nagykőrösi Arany János Gimnázium mellett felállí­tott Stróbl Alajos-szobor — nemcsak a tér esztétikumát fokozza, hanem magatartást indítványoz, nevelő energia. Városaink versengenek e té­ren, így a képzőművészet lesz a győztes, pontosabban az ifjúság nevelése, amelyet a szobrászat és a festészet is segít. M a már egyre több olyan általános iskolát, gim­náziumot és egyete­met látogathatunk, ahol a környezet képzőművészeti- leg is gondozott. Elég a gö­döllői agráregyetemre utal­ni, ahol Amerigo Tot, Kiss István plasztikái. Fóth Ernő, Domanovszky Endre moza­ikjai. Pátzay Pál portréja szerez gyönyörűséget, Ve- csési gyönki seccója az álta­lános iskolások szemléletét alakítja a fóti gyermekvá­rosban, Nagy Sándor. Szur- csik János, Csohány Kálmán és mások monumentális al­kotásai szolgálják esztéti­kummal a jó közérzetet. Ta­nári státust jelent, ha az intézet névadóját jelöli szo­bor, festmény. Ebből a Szempontból fontos meg­vizsgálni a műalkotások esz­tétikai, nevelő hatását. Losonczi Miklós André Kertész 1804-ben szü­letett Budapesten. 1912. óta fényképez. Az Érdekes Űjság 1917 március 25-i számában jelentek meg először fotói, melyeket az I. világháború­ban, katonaként készített; 1925-ben Párizsba utazott, fo- t’óriportokat készített több újság (pl. Frankfurter Illustri­erte, Uhu, Berliner Illustrier­te, Times stb.) számára. Első nagy sikerű egyéni kiállítása 1927-ben nyílt a Saere de Printemps Galériában. 1928- ban vásárolta első Leica ka­meráját. 1936-ig (New York­ba távozásáig) három könyve jelent meg (Enfants, 1933. Pa­ris Vu Par André Kertész 1934, Nos Amis Les Bétes 1936) Amerikában először a Keystone képügynökséggel ke­rült kapcsolatba, majd kü­lönböző lapoknak dolgozott (Hapers’Bazaar, Vogue stb.) 1963-ban a velencei nemzet­közi fotóbiennálén aranyér­met nyert, a következő évben a New York-i Museum of Mo­dern Artsban nyílt önálló ki­állítása. Ezt kiállítások és könyvek sora követi. 1972-ben jelent meg a Sixty Years of Photography című könyve, mely - hatvan év fotómunkái­nak reprezentatív válogatása. Budapesten 1971-ben a Ma­gyar Nemzeti Galériában mu­tatta be képeit. 1972-ben könyv jelent meg róla a „Fo- tó”-sorozatban. A világ egyik legjelentősebb fotóművésze­ként tartják számon, Jelen kiállítás anyaga a művész által küldött, illetve a Magyar Képzőművészek Szövetsége és Magyar Nem­zeti Galéria által kölcsönzött Vigadóban képekből állt össze. ReproJ dukcióink ezekből mutatnak! be néhányat. A művelődés (iró)eszközei, avagy egy „irodaszer­fogyasztó" töprengései Kulturális szolgáltatások a megyében r Ä Statisztikai Hivatal jó­voltából időről időre megtud­hatjuk, hogy egy adott évben átlagosan hány kilogramm húst, kenyeret, cukrot, mi­egyebet fogyasztottunk, de ké­szül kimutatás arról is, hány darab mozi-, hangverseny- és színházjegyet váltottunk. Ez utóbbiakból nem nehéz kiol­vasni, hogy társadalmunkat egyelőre nem fenyegeti a kul­turális javakból való túlfo­gyasztás veszélye... Jómagam régóta figyelem­mel kísérem a közművelődé­sünk számokban kifejezhető eredményeit tartalmazó sta­tisztikákat, s bár tudom, hogy e |éren semmiképp sem tulaj­donítható túlzott jelentőség az összesített adatoknak, szí­vem szerint mégis megtolda- nóm a művelődésünk helyze­tét reprezentáló statisztikai ro­vatok számát. Mégpedig a pa­pír-írószer boltok forgalmának adataival. Meggyőződésem ugyanis, hogy a „papír-írószer fogyasz­tás” közvetve éppúgy egyfaj­ta fokmérője közművelődé­sünknek — pontosabban ön­művelődésünknek —, mint mondjuk a könyvtári tagok száma. Hiszen, aki papírra ír, vagy rajzol valamit, az való­jában meglevő ismereteit rög­zíti, avagy új ismereteket sze­rez esetenként pedig maga hoz létre új ismereteket, lé­gyen a papíron a tanulmá­nyaihoz szükséges könyvek jegyzéke, egy matematikafel­adat, netán megálmodott há­zának' tervrajza. Szerkesztőségünk — nem utolsósorban olvasóink jó­voltából — abban a szeren­csés helyzetben van, hogy az elsők között értesül a Nógrád megyei hiánycikkekről. Mi ta­gadás kollégáim sem emlé­keznek olyan esetre, hogy va­laki azért reklamált volna, mert mondjuk hetek óta nem kap szövegkiemelő filctollat, vagy Student gyűrűsfüzetet. Pedig megyénk boltjaiban mindkettő gyakran hiánycikk. No, persze egyik sem tar­tozik a létfontosságú termé­kek közé, már csak azért sem, mert hasonló jellegűekkel he­lyettesíthetők. Mégis megkoc­káztatható a kijelentés, hogy akik az írószerboltokban az igényesebb cikkeket keresik, azok munkájukban is igénye­sebbek, illetve feltételezhető, hogy munkaidejükön túl is bővítik, rendszerezik ismere­teiket. De térjünk vissza a statisz­tikákhoz! Ha az előbbiek alap­ján valaki azt hinné, hogy a papír-irószer boltok, illetve áruházi osztályok forgalma nálunk alacsony, az bizony téved. Csalchát a forgalom adatai mégsem vehetők figye­lembe közművelődési szem­pontból! Mert igaz ugyan, hogy a papír-írószer fogyasz­tás alapján hazánkat a leg­műveltebb országok közé le­hetne sorolni, de aki három darab iratgyűjtő mellé kéret­lenül is kapott már közületi jegyzéket, az feltehetően egé­szen másra gyanakodna az adatok láttán... Mindenesetre jó volna egy­szer kimutatni, hogy a közü- letek és az iskolai tanulók vá­sárlásai nélkül mennyit tesz ki az „irodaszerek” magánfo­gyasztása. Félő, hogy abból Salgótarjánban még azt az egyetlenegy — kifejezetten papír-írószer boltként nyil­vántartott — üzletet sem vol­na érdemes fenntartani. Ugyanakkor örvendetes tény, hogy az utóbbi években jó néhány korszerű, prakti­kus, speciális igényeket is ki­elégítő „irodaszer” jelent meg a tucattermékek között. Bár a. magánvásárlók többségének csupán a legalapvetőbb esz­közökre — írólapra, ceruzára, tolira, esetleg füzetre — van szüksége, tény, hogy a spe­ciális termékek is napok alatt elfogynak a nógrádi üzletek­ből. (Ami mellesleg bátrabb rendelésre kellene, hogy in­dítsa az illetékeseket.) E cikkek hiánya ma még talán keveseknek okoz bosz­szúságot, de meglétük talán többeket késztetne igényesebb „papírmunkára”. p. k. Űj szolgáltatási pögramot készít elő a salgótarjáni Jó­zsef Attila megyei-városi Mű­velődési Központ. Az intéz­mény az elmúlt években szá­mos nógrádi település kulturá­lis életét színesítette változa­tos szolgáltatásaival; kiállítá­sok, amatőr művészeti csopor­tok, esetenként hivatásos művészekkel rendezett műso­rok közvetítésével. A kistele­pülések kulturális ellátásáról a jövőben sem kívánnak le­mondani, de a nehezebb gaz­dasági körülmények miatt a .jelentősebb önálló költségve­téssel rendelkező községi mű­velődési házaknak némi té­rítés ellenében tudnak csak biztosítani programokat. A most készülő programterv ugyanakkor szélesíteni igyek­szik a szogáltatások skáláját, elsősorban a mindennapi élet­hez szorosabban kötődő mű­velődési formákkal. A megyei művelődési köz­pont munkatársai ezekben a hetekben ismét felkeresik a már régóta működő és az újon­nan alakult öntevékeny mű­vészeti csoportokat, hogy a legszínvonalasabb együtteseket felvegyék a szolgáltatási ajánló listára. A megyei intézmény egyúttal a körzeti művelődési központokat is arra ösztönzi, hogy maguk is állítsanak össze szolgáltató programter­veket, melyekkel a közelük­ben levő települések igényeit elégíthetnék ki. Gondot jelent viszont, hogy a körzeti mű­velődési központok többségé­nek idei munkatervében ere­detileg nem szerepel ilyen célra anyagi fedezet. Miközben készül az új prog­ramterv, a szolgáltatások ke­retében már év elején elkez­dődött az „Élőzenét a falusi iskoláknak!” sorozat. A zene­iskolai tanárok közreműködé- vel rendezett hangversenyek tizennyolc település általános iskolásait ismerteti meg az élőzene szépségeivel. A év folyamán községenként négy­négy koncertet tartanak, rö­vid zenei ismeretterjesztéssel egybekötve. műsor KOSSUTH RÁDIÓ! 8.27: Vllágablak 8.5«: Beszélni nehéz 9.08: Kamarazene 9.41: Kis magyar néprajz 10.05: Diákfélóra *0.35: Válaszolunk hallgatóink- nak 10.50: Szokolay Sándor: A tűz márciusa — oratórium Ady Endre verseire 12.30: Ki nyer ma? 12.43: Házunk tája 13.00: Operaslágerek 13.30: Dzsesszmelódiák 14.29: Képek és jelképek 15.28: Országos úttörőriadó 15.58: Hallgatóink figyelmébe 16.03 Nótacsokor 16.49: Kritikusok fóruma 17.03: Ml legyen a salak salak­jával? 17.30: Dietrich Fischer-Dieskau dalfelvételeiből 19.15: Máglyák énekelnek 19.55! A zenéről 20.3«: Leo Fali operettjeiből 21.30: Háttérbeszélgetés 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Richard Strauss operáiból 83.00: Purcell-művek 0.10: Havasi Viktor táncdalalból PETŐFI RADIO: 8.05: Dalok a Tanácsköztársaság­ról 8.20: Tíz perc külpolitika 8.35: Idősebbek hullámhosszán , 9.30! Népzenekedvelflknek 10.00: Zenedélelőtt 11.351 A Szabó család 13.05: Bussay Antal nótákat éne­kel. láger Balázs János gordonkáik 12.35: Tánczenei koktél 13.30: Nádi hegedű 13.45: Zenés délután H.oo: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 14.15: Petress Zsuzsa operett- felvételeiből 14.35: Slágermúzeum 15.24: Szovlet dzsesszfelvételek- ből 15.39: A XV. kér. Polák Károly Üitörőház fűvószenekara játszik, vezényel Gergely Gyula 16.00: Mindenki Iskolája 16.40: Munkásszállók változó sze­repkörben 17.10: Zenés látékokból 4 NÓGRAD - 1084. március 21., szerda 17.30: Ötödik sebesség 18.35! Újdonságainkból. — Magyar könnyűzenei felvételek 19.00: Népdalkörök pódiuma 19.25: Intermikrofon 19.45: Kim Carmes és Duran Du­ran felvételeiből 20.35: Magyarország 1994. Gyári asszonyok 21.30: Közvetítés az Aberdeen— Ü. Dózsa labdarúgó KEK- mérkőzésről 28.20: Fél óra népzene 22.50: A lipcsei rádió archaikus hangszeregyüttese Játszik 23.20: A tegnap slágereiből MISKOLCI STűDIO: 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. 17.05: Hangversenykró- nlka. 17.20: Ablak az országra. Fodor László Jegyzete. 17.30: In- de*. Gazdaságpolitika magazin (A tartalomból: Minőségi törekvések a gázszilikátgyárban — Tavasz a külfejtésen — A NOMI fajtakí­sérlett állomásán Abaúiszántónl Felelős szerkesztő: Paulovits Agostön. Szerkesztő: Borsodi Gyu­la — Sport. 18.00: Eszak-magyar- országi krónika. 18.25—18.30: Lap- és mflsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 9.00: Tévétorna (Ism.) 9.05: Éneklő ifjúság! ftsm.) 9.15: Delta 9.40: Reklám 9.45: A faláda és a kísértet. Francia film (ism.) 11.15: Képújság 15.50: Iskolatévé: Aki mer, az nyer! 4. matematlkavetél- kedö az ált. isk. 5—0. osztályosainak (Ism.) 16.3«: Hírek 10.30: Legenda a páncélvonatról. Tévéfilm (ism.) 17.55: Képújság 10.00: A Közönségszolgálat tájé­koztatója 18.03: Egészségünkért! 18.20: A megtalált fonál. Riportműsor 19.00: Reklám 19.10: Tévétoma 19.19: Esti mese 19.30! Tv-hlradó 20.0«: Jogi esetek. 20.30: Aberdeen—O. Dózsa KEK labdarúgó-mérkőzés. Szünetben: Reklám. 22.13: A hazai agykutatás mű­helyeiből 3. 22.30: Tv-hlradó 3. 8. MŰSOR: 17.SI0: Képújság 17.85: Fabula. A barátság (Ism.) 18.15: szülők Iskolája (Ism.) 18.45: a nyelv világa 19.30: Schubert: tmpromtus Op. 90. 2U.«0: Csendóra. Gyártás Mik­lós novellájának tv- változata. (Ism.) 20.85: Mesterdaüamok. Alom (Ism.) 21.00! Tv-híradó 81.20: Az értelmes szem. Angol dokumentumfilm 82.05: KéD’Ús«» BESZTERCEBÁNYA t 19.30: Tv-hlradó 20.00: Irodalmi műsor. I. 20.20: Kambodzsa: sebek és re­mények 21.00: Tarendol, 3. rész 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Az operák világából 23.00: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-hlradó 20.0«: Ma este nyolckor 2l.«0: Bratiszlavai Líra, ’82. (ism.) 31.30: Időszerű események 22.00: Dr. Sei kettős élete MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Az álarcos lovas legendája. Színes, szinkronizált USA western. — Ba­lassagyarmati Madách: Három­negyed 6 és 8 órától: Átkozot­tak. szeretlek benneteketl (16) Színes, olasz film. — Nagybáto- nyi Petőfi: Szenzáció. Színes, amerikai film. — Pásztói Mátra: Szeretők. (14) Színes magyar ?ilm. — Szécsényl Rákóczi: Film­klub: Cablria éjszakái. T4) ­Karancslapujtö: Sugarlandi hajtó- adászat. (14) Színes. amai’ka) Um — Jobbágyi! 'adö ö. Szivvizsgálat ultrahanggal Jelenleg még nem eléggé pontosak azok a módszerek, amelyekkel egy szívinfarktus súlyosságának a fokát az or­vosok megállapítják. Most egy olyan szonda készítésén dol­goznak amerikai szakemberek, amellyel a működőképes szö­vet pontosan megkülönböz­tethető az elhaló, illetve a vér- és oxigénellátás megsza­kadása következtében elhalt szövettől A szonda ultrahanggal dol­gozik. Működésének alapja az a felismerés, hogy a szív élő szövete másképpen nyeli el az ultrahang energiáját, mint az elhalt szövetek. Ezt a je­lenséget a kutatók azzal ma­gyarázzák, hogy a szövetben lévő fehérjemolekulák elég­telen oxigénellátás vagy az oxigénellátás megzavarása esetén megváltoztatják \z alakjukat. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom