Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)
1984-03-21 / 68. szám
VILÁG PROLFTÄR IÁI FGVFSÜLIFTFKT NÖGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ' XL. ÉVF„ 68. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1984. MÁRCIUS 21., SZERDA A nyolcadikra várva igrád lakosságának 52 százaléka ihat vezetékes vizet Tovább javul a vízellátás A Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat a múlt esztendőben 9,5 millió köbméter ivóvizet juttatott el a fogyasztókhoz, s hatmillió köbméternyi szennyvizet tisztított meg és vezetett el a környezetre nem ártalmasán. Mindemellett rekordot is értek el, mert az 1983-ban történt 2679 bekötés — ebből 2527 lakossági volt — messze meghaladta az előző évek igényeit. Ennek köszönhető, hogy jelenleg a megye lakosainak több mint ötvenkét százaléka ihat vezetékes vizet. A múlt évi fejlesztések révén a vállalat állóeszköz-állománya száznyolcvanmillió forinttal növekedett, s így elérte a két és fél milliárdot. A vízvezeték-hálózat hossza jelenleg 798, a csatornáké 123 kilométer. Múlt esztendei kiváló eredményei alapján a- hazánkban működő harminchét tanácsi és regionális vízügyi vállalat között előkelő helyre kerültek a nógrádiak, s joggal pályázták meg az eddigi megkapott hét kiváló vállalati cím után a nyolcadikat is. Ebben az évben tízmillió köbméternyi ivóvizet szándékoznak eljuttatni a lakosságnak, a közintézményeknek és az ipari üzemeknek, amellett, hogy közben 6,1 millió köbméternyi szennyvizet is megtisztítanak, elvezetnek. Idén 27 kilométer hosszúságú vezetéket építenek ki a nyugat- nógrádi térségben, Bánk üdülőközpont, Romhány, valamint Kétbodony ellátásának javítására. Ugyancsak ezekben a hónapokban épül meg a Jobbágyit Szurdokpüspökivel összekötő vezeték, s fektetik le Pásztón a város most épülő lakóházainak ellátását biztosító, háromszáz milliméter átmérőjű vezetéket, amely a víztárolóból biztosítja majd az ellátást. Tovább folytatják a nag'ybátonyi közmű lassúszűrőjének bővítését is. amely, naponta esser-ezerkéíszáz köbméter többletvízzel járul majd hozzá a térség, valamint a megyeszékhely ellátásának javításához. Salgótarjánban tovább folytatják a Kistarjám úti vezetékek építését. Bátonyterenyén — a beruházások sorában — már csaknem befejezés előtt áll egy tízmillió forintos költséggel megépült üzemviteli egység, amely korszerű műhelyeket, szociális létesítményeket és irodai helyiségeket foglal majában. Pásztón, a kézműipari vállalat telephelyét vásárolták meg a múlt évben, ahol a követelményeknek megfelelő laboratóriumot, műhelyeket és egyéb he-. lyiségekct alakítottak ki. s így a városi üzemvezetőség hosszú időre megfelelő körülmények közé kerül. A használatbavételi engedélyezések most vannak folyamatban, A Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat idei legfőbb célkitűzése, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel 55 százalékra növelje — az országos 81—82 százalékos átlagos átlaghoz még mindig alacsony — lakossági vezetékes ivóvízellátást, s tovább fejlessze a meglévő csatorna- hálózatot. Továbbra is a tetteké a főszerep Felavatták a Miskolci Akadémiai Bizottság új székházát A Miskolci Akadémiai Bizottság, amelyhez Nógrád megye tudományos élete is tartozik, 1979. november végén alakult meg. Tegnap ünnepi eseményhez, életének mérföldkövéhez érkezett: hivatalosan is birtokába vehette a miskolci Szabadság tér 3. szám alatti székhazat. Délelőtt 11 óra 30-kor az MSZMP Központi Bizottsága, a Művelődési Minisztérium, s más országos szervek képviselői, a bárom észak-magyarországi megye vezető szerveinek reprezentánsai, a társintézmények küldöttei jelenlétében Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke ünnepi beszéde vezette be a székház- avatást. Szentágothai professzor visszatekintett az akadémiai bizottságok hálózata kiépítésének történetére, és utalt rá, hogy a Miskolci Akadémiai Bizottság megalakulása arra az időre esett, amikor a négy korábbi bizottság tevékenysége alapján a feladatok már markánsabban megfogalmazódtak, és így a régió társadalmi és gazdasági követelményeinek megfelelően alakíthatta ki a maga szak- ős munkabizottságait, tevékenységét. Szólt a Miskolci Akadémiai Bizottság eddigi munkájáról, a helyi szervek támogatásáról, külön arról a gesztusról, amellyel az új székház megteremtését Tehetővé tették Azzal a gondolattal zárta bevezetőjét, hogy a MAB-nál a tetteké volt a tőszerep a szó helyett az eddigi négy év alatt, s ezt várja továbbra is a társadalom a testülettől. A Miskolci Akadémiai Bizottság nevében Zámbó János akadémikus, a MAB elnöke vette át az épületet, s utalt arra, hogy a nemzet nemcsak nyelvében, művészetében, irodalmában él, de él előrelátó és okos tudományában is. Azon fognak fáradozni, hogy kiérdemeljék azt a bizalmat, amely előlegként megteremtette számukra a jó munkakörülményeket. Az a törekvésük, hogy e székház ban ne legyen szür'm középszerűség. he nem a tudomány mnn' m-aj szívvel es lélekke' szolgálják a népet, amelyből vétettek. Pál Lénárd akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára az epület kialakításában végzett kiváló munkáért kitüntetéseket, illetve MTA-el- nöki jutalmakat adott át, majd a három megye párt- bizottságai és megyei tanácsai, valamint társadalmi szervezetei nevében Grósz Károly, a Központi Bizottság tagja, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának első titkára szólt az északmagyarországi terület életerői és azon belül a tudomány munkásaira váró feladatokról. Kérte, hogy a Miskolci Akadémiai Bizottság továbbra is vállaljon nagy részt a régió feladatainak megoldásában. A társintézmények képviseletében Bognár Rezső akadémikus, a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke mondott köszöntőt. Skoínik József köszöntése Skolnik Józsefet, a Kommunisták Magyarországi Pártja Központi Bizottságának egykori tagját, a munkásmozgalom régi harcosát, párttagságának 60. évfordulója alkalmából kedden Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára köszöntötte és átadta a Központi Bizottság emléklapját. (MTI) Ma érkezik hazánkba az 101 mmfsztereínöke Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa /lökének meghívó vV. a Willi Stoph, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, március 21-én hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik. (Willi Stoph életrajza a 2. oldalon.) Az élelmiszeriparban megtették az első lépéseket a vállalati gazdasági munkaközösségek; átütő sikert egyelőre mérg nem -mondhatnak magukénak, ám bebizonyosodott, hogy a munkaközösségek korábban nem egyszer megoldhatatlannak bizonyult feladatokat viszonylag hamar valósítanak meg. Mindenekelőtt a régi gépek felújításánál, új üzemrészek, részlegek építésénél, általában a vállalatok szűkös termelési lehetőségeinek bővítésénél érnek el jó eredményeket — ezt igazolta a MÉM és az ÉDOSZ együttes értékelése. Az elemzés szerint 1982-ben az élelmiszeriparban 2200 résztvevővel 177 munkaközösség működött, egy évre rá már 307 -et tartottak számon és a szervezetekben 4000-en Múlt- — jelen — jövő (A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 65. évfordulójára emlékező összeállítás a 3. oldalon.) Riadókészültségben az úttörők Haiyeeányiiézés a Tanácsköztársaság tiszteletére Nógrádban Nagy izgalommal készülnek Nógrád megye úttörői a tavaszi időszak kiemelkedő eseményére: az országos riadóra Szép, régi hagyományt elevenít föl a gyermekmozgalom, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 65. évfordulója alkalmából, hiszen ekkor jött létre Marx Károly néven az első úttörőcsapat. Az országos riadó célja, hogy sarkallja az úttörőközösségeket az elődök tiszteletére, elevenítse föl a romantikus hagyományokat. A riadókészültséget az országos parancsnokság március 15-én juttatta el levélben valamennyi úttörőcsapathoz, felhíva a figyelmet, hogy ma reggel 7.30 és 8.00 óra között figyeljék a rádiót, s az ott elhangzottaknak megfelelően cselekedjenek. A pajtások ezután riadóláncot alkotnak, s a gyülekezőhelyen megfejtik az előző napon kapott titkos parancsot, s ez határozza meg további teendőiket. Már ki-ki összeállította az egész napos programot, amelyből nem kis részt vállaltak a katonák, a határőrök, a munkásőrök, az ifjúgárdisták, a rendőrök. Fölkeresik a csapatok a munkásmozgalmi emlékhelyeket, csillagtúrákat szerveznek, találkoznak idős kommunistákkal, veteránokkal, lakóhelyük párt-, állami és társadalmi vezetőivel, számháborúznak, akadályversenyt, vetélkedőket szerveznek. Nógrád megye 84 úttörőcsapata önálló programokkal kapcsolódik az országos akcióhoz. A salgótarjáni Petőfi Sándor Úttörőcsapat otthonából rádiós közvetítés lesz, s a pajtások ' nem kisebb vendéget várnak, mint a Tanácsköztársaság ideje alatt megalakult első úttörőcsapat őrsvezetőjét: Surányi Pált. A Budapesti útiak a tanácsköztársasági emlékművet keresik föl, a beszterce-lakótelepiek sokszínű csapatprogramot szerveznek. Sokhelyütt filmet vetítenek, rajzversenyt rendeznek, versekkel, dalokkal idézik meg a történelmi eseményeket. A záróaktusra késő délután kerül sor, a csapat-riadóparancsnokság öt órakor az ösz- szekötők segítségével összegzi a nap eseményeit, a riadó tapasztalatait, a közösségek munkáját. Pontban 18 órakor pedig az ország valamennyi túravégállomásán fellobband fáklyák gyújtják meg a tanácsköztársasági emléktüze- ket. Mindezzel azonban nem ért véget a Tanácsköztársaság emlékének megünneplése, a továbbiakban az úttörőcsapatok feladatai egy tanácsköztársasági — főleg a gyermekek sorsát könnyítő — intézkedéshez kapcsolódnak. A harmadik szakaszt pedig az úttörőnyár nyitja meg, s a Tanácsköztársaság szelleme hatja át a csapatok különféle programjait. A nagyszabású, s a gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt számos élményt nyújtó akció, s egyúttal a mozgalmi év zárására augusztus 20-án, a balatoni úttörővárosban, a csillebérci, illetve az ország valamennyi úttörőtáborában kerül sor. Háromszáz vállalati gazdasági munkaközösség tevékenykedtek. A munkakö- zöségek termelésének értéke egy év alatt 120-ról 400 millió forintra növekedett. Ez az eredmény önmagában nem valamiféle kiemelkedő teljesítmény, hiszen az élelmiszer- ipar egy éves termelésének értéke 230 milliárd forintot tesz ki. Am a munkaközösségek az üzemeknek műszaki szempontból gyakran kritikus helyein vállaltak munkát, így teljesítményük nagy hasznot hoz. Annál is inkább, mert a legtöbb helyen hosszú évekig nem találtak szerződéses partnert a műszaki berendezések felújítására vagy a „külső” vállalkozók olyan ősz- szegeket kértek, amelyeket az üzemek a szűkös fejlesztési alap miatt — nem tudnak teljesíteni. Érdekesen alakul a munkaközösségek száma a szakágazatokban. A legtöbb munkaközösség a húsiparban alakult itt 62 kisvállalkozást tartanak számon és számuk szinte hónapról hónapra növekszik. összefüggésben azzal, hogy az élelmiszeriparnak ebben az ágazatában különösen nagy szükség van a részfolyamatok tökéletesítésére, a rugalmas szerkezetváltásra, amely ötletes kezdeményezéssel és gyors építő-, szerelőmunkával érhető el. A cukoriparban 43-at tartanak számon, azért ilyen „népszerűek” ebben az ágazatban, mert cukoripari rekonstrukciót hajtanak végre és ennek során korszerű energetikai berendezéseket szerelnek fel, vagy pedig a melléktermékek hasznosítását oldják meg. Több üzemben a munkaközösségek jól felkészült szakemberei vállalták a munkahelyek műszaki felkészítését, mégpedig határidőre és jó minőségben. A baromfiiparban is terjed a kisvállalkozás rendszere, itt elsősorban a műszaki karbantartás és a szállítás ad munkát a vállalkozóknak. j
