Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)

1984-03-21 / 68. szám

VILÁG PROLFTÄR IÁI FGVFSÜLIFTFKT NÖGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ' XL. ÉVF„ 68. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1984. MÁRCIUS 21., SZERDA A nyolcadikra várva igrád lakosságának 52 százaléka ihat vezetékes vizet Tovább javul a vízellátás A Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat a múlt esztendőben 9,5 millió köb­méter ivóvizet juttatott el a fogyasztókhoz, s hatmillió köb­méternyi szennyvizet tisztí­tott meg és vezetett el a kör­nyezetre nem ártalmasán. Mindemellett rekordot is ér­tek el, mert az 1983-ban tör­tént 2679 bekötés — ebből 2527 lakossági volt — messze meghaladta az előző évek igé­nyeit. Ennek köszönhető, hogy jelenleg a megye lakosai­nak több mint ötvenkét százaléka ihat vezetékes vizet. A múlt évi fejlesztések révén a vállalat állóeszköz-állomá­nya száznyolcvanmillió fo­rinttal növekedett, s így el­érte a két és fél milliárdot. A vízvezeték-hálózat hossza jelenleg 798, a csatornáké 123 kilométer. Múlt esztendei kiváló ered­ményei alapján a- hazánkban működő harminchét tanácsi és regionális vízügyi vállalat között előkelő helyre kerültek a nógrádiak, s joggal pályáz­ták meg az eddigi megkapott hét kiváló vállalati cím után a nyolcadikat is. Ebben az évben tízmillió köbméternyi ivóvizet szándé­koznak eljuttatni a lakosság­nak, a közintézményeknek és az ipari üzemeknek, amellett, hogy közben 6,1 millió köb­méternyi szennyvizet is meg­tisztítanak, elvezetnek. Idén 27 kilométer hosszúságú ve­zetéket építenek ki a nyugat- nógrádi térségben, Bánk üdü­lőközpont, Romhány, va­lamint Kétbodony ellátásának javítására. Ugyancsak ezekben a hónapokban épül meg a Jobbágyit Szurdokpüspökivel összekötő vezeték, s fektetik le Pásztón a város most épü­lő lakóházainak ellátását biz­tosító, háromszáz milliméter átmérőjű vezetéket, amely a víztárolóból biztosítja majd az ellátást. Tovább folytatják a nag'ybátonyi közmű lassú­szűrőjének bővítését is. amely, naponta esser-ezerkéíszáz köbméter többletvízzel járul majd hozzá a térség, valamint a megyeszékhely ellátásának javításához. Salgótarjánban tovább foly­tatják a Kistarjám úti veze­tékek építését. Bátonyterenyén — a beru­házások sorában — már csak­nem befejezés előtt áll egy tízmillió forintos költséggel megépült üzemviteli egység, amely korszerű műhelyeket, szociális létesítményeket és irodai helyiségeket foglal ma­jában. Pásztón, a kézműipari vállalat telephelyét vásá­rolták meg a múlt évben, ahol a követelményeknek megfelelő laboratóriumot, műhelyeket és egyéb he-. lyiségekct alakítottak ki. s így a városi üzemvezetőség hosszú időre megfelelő körül­mények közé kerül. A hasz­nálatbavételi engedélyezések most vannak folyamatban, A Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat idei leg­főbb célkitűzése, hogy a ren­delkezésre álló eszközökkel 55 százalékra növelje — az országos 81—82 százalékos át­lagos átlaghoz még mindig alacsony — lakossági vezeté­kes ivóvízellátást, s tovább fejlessze a meglévő csatorna- hálózatot. Továbbra is a tetteké a főszerep Felavatták a Miskolci Akadémiai Bizottság új székházát A Miskolci Akadémiai Bizottság, amelyhez Nógrád megye tudományos élete is tartozik, 1979. november vé­gén alakult meg. Tegnap ünnepi eseményhez, életé­nek mérföldkövéhez érke­zett: hivatalosan is birto­kába vehette a miskolci Szabadság tér 3. szám alat­ti székhazat. Délelőtt 11 óra 30-kor az MSZMP Központi Bizottsága, a Művelődési Minisztérium, s más orszá­gos szervek képviselői, a bárom észak-magyarországi megye vezető szerveinek reprezentánsai, a társintéz­mények küldöttei jelenlété­ben Szentágothai János, a Magyar Tudományos Aka­démia elnöke ünnepi be­széde vezette be a székház- avatást. Szentágothai professzor visszatekintett az akadémi­ai bizottságok hálózata ki­építésének történetére, és utalt rá, hogy a Miskolci Akadémiai Bizottság meg­alakulása arra az időre esett, amikor a négy koráb­bi bizottság tevékenysége alapján a feladatok már markánsabban megfogalma­zódtak, és így a régió tár­sadalmi és gazdasági köve­telményeinek megfelelően alakíthatta ki a maga szak- ős munkabizottságait, tevé­kenységét. Szólt a Miskol­ci Akadémiai Bizottság ed­digi munkájáról, a helyi szervek támogatásáról, kü­lön arról a gesztusról, amellyel az új székház megteremtését Tehetővé tet­ték Azzal a gondolattal zárta bevezetőjét, hogy a MAB-nál a tetteké volt a tőszerep a szó helyett az eddigi négy év alatt, s ezt várja továbbra is a társa­dalom a testülettől. A Miskolci Akadémiai Bizottság nevében Zámbó János akadémikus, a MAB elnöke vette át az épüle­tet, s utalt arra, hogy a nemzet nemcsak nyelvében, művészetében, irodalmában él, de él előrelátó és okos tudományában is. Azon fog­nak fáradozni, hogy kiér­demeljék azt a bizalmat, amely előlegként megterem­tette számukra a jó mun­kakörülményeket. Az a tö­rekvésük, hogy e székház ban ne legyen szür'm kö­zépszerűség. he nem a tudo­mány mnn' m-aj szívvel es lélekke' szolgálják a népet, amelyből vétettek. Pál Lénárd akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára az epület kialakításában vég­zett kiváló munkáért kitün­tetéseket, illetve MTA-el- nöki jutalmakat adott át, majd a három megye párt- bizottságai és megyei taná­csai, valamint társadalmi szervezetei nevében Grósz Károly, a Központi Bizott­ság tagja, az MSZMP Bor­sod megyei Bizottságának első titkára szólt az észak­magyarországi terület élete­rői és azon belül a tudo­mány munkásaira váró feladatokról. Kérte, hogy a Miskolci Akadémiai Bi­zottság továbbra is vállal­jon nagy részt a régió feladatainak megoldásában. A társintézmények kép­viseletében Bognár Rezső akadémikus, a Debreceni Akadémiai Bizottság elnö­ke mondott köszöntőt. Skoínik József köszöntése Skolnik Józsefet, a Kom­munisták Magyarországi Párt­ja Központi Bizottságának egykori tagját, a munkásmoz­galom régi harcosát, párttag­ságának 60. évfordulója alkal­mából kedden Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára köszön­tötte és átadta a Központi Bi­zottság emléklapját. (MTI) Ma érkezik hazánkba az 101 mmfsztereínöke Lázár Györgynek, a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa /lökének meghí­vó vV. a Willi Stoph, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, március 21-én hivatalos, ba­ráti látogatásra hazánkba ér­kezik. (Willi Stoph életrajza a 2. oldalon.) Az élelmiszeriparban meg­tették az első lépéseket a vál­lalati gazdasági munkaközös­ségek; átütő sikert egyelőre mérg nem -mondhatnak magu­kénak, ám bebizonyosodott, hogy a munkaközösségek ko­rábban nem egyszer megold­hatatlannak bizonyult felada­tokat viszonylag hamar va­lósítanak meg. Mindenekelőtt a régi gépek felújításánál, új üzemrészek, részlegek építé­sénél, általában a vállalatok szűkös termelési lehetőségei­nek bővítésénél érnek el jó eredményeket — ezt igazolta a MÉM és az ÉDOSZ együt­tes értékelése. Az elemzés szerint 1982-ben az élelmiszeriparban 2200 résztvevővel 177 munkaközös­ség működött, egy évre rá már 307 -et tartottak számon és a szervezetekben 4000-en Múlt- — jelen — jövő (A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 65. évfordulójára emlékező összeállítás a 3. oldalon.) Riadókészültségben az úttörők Haiyeeányiiézés a Tanácsköztársaság tiszteletére Nógrádban Nagy izgalommal készülnek Nógrád megye úttörői a ta­vaszi időszak kiemelkedő eseményére: az országos riadóra Szép, régi hagyományt elevenít föl a gyermekmozgalom, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 65. évfordulója al­kalmából, hiszen ekkor jött létre Marx Károly néven az el­ső úttörőcsapat. Az országos riadó célja, hogy sarkallja az úttörőközösségeket az elődök tiszteletére, elevenítse föl a romantikus hagyományokat. A riadókészültséget az or­szágos parancsnokság márci­us 15-én juttatta el levélben valamennyi úttörőcsapathoz, felhíva a figyelmet, hogy ma reggel 7.30 és 8.00 óra között figyeljék a rádiót, s az ott el­hangzottaknak megfelelően cselekedjenek. A pajtások ez­után riadóláncot alkotnak, s a gyülekezőhelyen megfejtik az előző napon kapott titkos parancsot, s ez határozza meg további teendőiket. Már ki-ki összeállította az egész napos programot, amely­ből nem kis részt vállaltak a katonák, a határőrök, a mun­kásőrök, az ifjúgárdisták, a rendőrök. Fölkeresik a csapa­tok a munkásmozgalmi emlék­helyeket, csillagtúrákat szer­veznek, találkoznak idős kom­munistákkal, veteránokkal, la­kóhelyük párt-, állami és tár­sadalmi vezetőivel, számhábo­rúznak, akadályversenyt, ve­télkedőket szerveznek. Nógrád megye 84 úttörőcsa­pata önálló programokkal kap­csolódik az országos akcióhoz. A salgótarjáni Petőfi Sándor Úttörőcsapat otthonából rá­diós közvetítés lesz, s a paj­tások ' nem kisebb vendéget várnak, mint a Tanácsköztár­saság ideje alatt megalakult első úttörőcsapat őrsvezető­jét: Surányi Pált. A Budapes­ti útiak a tanácsköztársasági emlékművet keresik föl, a beszterce-lakótelepiek sok­színű csapatprogramot szer­veznek. Sokhelyütt filmet ve­títenek, rajzversenyt rendez­nek, versekkel, dalokkal idé­zik meg a történelmi esemé­nyeket. A záróaktusra késő délután kerül sor, a csapat-riadópa­rancsnokság öt órakor az ösz- szekötők segítségével összeg­zi a nap eseményeit, a riadó tapasztalatait, a közösségek munkáját. Pontban 18 órakor pedig az ország valamennyi túravégállomásán fellobband fáklyák gyújtják meg a ta­nácsköztársasági emléktüze- ket. Mindezzel azonban nem ért véget a Tanácsköztársaság emlékének megünneplése, a to­vábbiakban az úttörőcsapatok feladatai egy tanácsköztársa­sági — főleg a gyermekek sor­sát könnyítő — intézkedéshez kapcsolódnak. A harmadik szakaszt pedig az úttörőnyár nyitja meg, s a Tanácsköztár­saság szelleme hatja át a csa­patok különféle programjait. A nagyszabású, s a gyerekek­nek és felnőtteknek egyaránt számos élményt nyújtó akció, s egyúttal a mozgalmi év zá­rására augusztus 20-án, a ba­latoni úttörővárosban, a csil­lebérci, illetve az ország va­lamennyi úttörőtáborában kerül sor. Háromszáz vállalati gazdasági munkaközösség tevékenykedtek. A munkakö- zöségek termelésének értéke egy év alatt 120-ról 400 mil­lió forintra növekedett. Ez az eredmény önmagában nem valamiféle kiemelkedő teljesít­mény, hiszen az élelmiszer- ipar egy éves termelésének értéke 230 milliárd forintot tesz ki. Am a munkaközössé­gek az üzemeknek műszaki szempontból gyakran kritikus helyein vállaltak munkát, így teljesítményük nagy hasznot hoz. Annál is inkább, mert a legtöbb helyen hosszú éve­kig nem találtak szerződéses partnert a műszaki berende­zések felújítására vagy a „külső” vállalkozók olyan ősz- szegeket kértek, amelyeket az üzemek a szűkös fejlesztési alap miatt — nem tudnak teljesíteni. Érdekesen alakul a mun­kaközösségek száma a szak­ágazatokban. A legtöbb mun­kaközösség a húsiparban ala­kult itt 62 kisvállalkozást tartanak számon és számuk szinte hónapról hónapra nö­vekszik. összefüggésben azzal, hogy az élelmiszeriparnak eb­ben az ágazatában különösen nagy szükség van a részfo­lyamatok tökéletesítésére, a rugalmas szerkezetváltásra, amely ötletes kezdeményezés­sel és gyors építő-, szerelő­munkával érhető el. A cukor­iparban 43-at tartanak szá­mon, azért ilyen „népszerű­ek” ebben az ágazatban, mert cukoripari rekonstrukciót haj­tanak végre és ennek során korszerű energetikai berende­zéseket szerelnek fel, vagy pedig a melléktermékek hasz­nosítását oldják meg. Több üzemben a munkaközösségek jól felkészült szakemberei vál­lalták a munkahelyek műsza­ki felkészítését, mégpedig ha­táridőre és jó minőségben. A baromfiiparban is terjed a kisvállalkozás rendszere, itt elsősorban a műszaki karban­tartás és a szállítás ad mun­kát a vállalkozóknak. j

Next

/
Oldalképek
Tartalom