Nógrád. 1984. február (40. évfolyam. 26-50. szám)
1984-02-22 / 44. szám
Az erdélyi proletárok írója * 80 éve született Nagy István 1904. február 22-én született Kolozsvárott, és 1977-ben halt meg az erdélyi proletariátus legnagyobb irodalmi alakja. Apja az első világháborúban meghalt, anyja gyári munkás, akinek jobb karját letépte egy gép. A tízéves gyerek dolgozni kényszerül, s mint aszta- lostanonc bejárja Romániát, ő gondoskodik anyjáról, és testvéreiről. Ez a kemény sors válik teljessé, amikor kapcsolatba kerül az illegális kommunista párttal, mert tulajdonképpen a forradalmi mozgalom neveli íróvá. Gaál Gábor, a Korunk legendás szerkesztője segíti, ő az, aki a fiatal munkást megismerteti az irodalom világával, és azzal a felelősséggel, amit a nyomtatott szó jelent. 1932-ben jelent meg első kisregénye, a Földi Jánost bekapta a város, ezt követte a Nincs megállás a következő évben, melyért perbe fogják, majd szervezkedésért egy évre bebörtönzik. Kiszabadul, de 1935-ben ismét lecsukják, s közben az Erdélyi Szépmíves Céh drámapályázatán 1936-ban díjat nyer Özönvíz előtt című drámájával. Ezt a művét 1937-ben mutatja be a kolozsvári Magyar Színház. A bemutatón valóságos politikai tüntetésre kerül sor, hatalmas sajtópolémia követi, de azért minden erdélyi magyar színház játsz- sza. A darab egy Bukarestben élő széteső magyar család életét vázolja fel a kor politikai erőterében. Felbukkan már az erősödő fasizmus, és az ezzel a harcot felvevő munkásmozgalom képviselője is. A második világháború alatt Nagy István A Magyar Eszperantó Szövetség kéthavonta megjelenő folyói rátának legutóbbi számában magyar nyelvészek, írók és újságírók nyílt levélben fordultak a hazánkba látogató Margaret Thatcher brit kormányfőhöz, hogy hazájában és az ENSZ-ben is segítse a nemzetközi nyelv fokozottabb terjedését, az eszperantó világmozgalom szükséges térhódítását. A folyóirat emellett érdekes cikket közül az éppen 80 éves londoni eszperantó klub históriájáról, s foglalkozik az Egyesült Államok és az UNESCO között támadt viszály történetével. Több cikk foglalkozik az eszperantó-nyelvtudás hasznos voltával. Az egyik írás korunk latinjának nevezi az eszperantó nyelvet — kifejtvén, hogy aki tanult vagy Nagy István arcképe művei Magyarországon jelennek meg. Ekkor adja ki talán legjelentősebb regényét az Oltyánok unokái címmel. A nagylélegzetű regény egy román szegényparaszt család sorsán keresztül mutatja be a kapitalizmus csontőrlő természetét. Ez a regény nemcsak azt érzékelteti, hogy a román és magyar munkásosztálynak több köze van egymáshoz mint az azonos nyel- vűeknek, de más osztályból származóknak, hanem azt is, hogy a közös sors a nemzetiségi előítéletek ellenére hogyan kovácsol egy célért harcoló közösséget a német, román, magyar szegényparasztokból, munkásokból. A szovjetellenes háború idején ez a magas színvonalú regény hatalmas tett volt a szocializmus, a proletár internacionalizmus eszméje mellett. tud latinul, az egy kicsit eszperantóul is tud —, egy másik írás viszont a magyar és az eszperantó nyelv szókincsének analógiáját tárgyalja, bizonyítván, hogy idegen nyelvet egyáltalán nem beszélő honfitársaink számára sem nehéz az eszperantót elsajátítani. Publikálja a folyóirat dr. Humphrey Tonkin- nak, az Eszperantó Világszövetség alelnökének a budapesti világkongresszuson elhangzott hozzászólását, s e világtalálkozó külföloi sajtó- visszhangjából is ad ízelítőt. Nagyon érdekes japán útibeszámoló, továbbá a kínai írás korszerűsítésének lehetőségeivel, illetve nehézségeivel foglalkozó cikk szerepel még a folyo.rútban, amelyet kritikusan elemző sajtószemle. s — töbaek közölt — az eszperantista turizmust szolgáló ismertető is gazdagít. A felszabadulás után pártmunkás, egyetemi tanár, rektor, akadémikus, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a romániai írószövetség egyik vezetője. Természetesen kísérletet tesz az új szocialista élet irodalmi ábrázolására. A legmagasabb hőfokon, című regénye tulajdonképpen annak bemutatása, hogyan veszi a munkásosztály birtokába a régi tulajdonostól a gyárat, hogyan veszi át a hatalmat a gépek, az ország, az emberek felett. Sok sematikus vonás van benne a kor szellemének megfelelően. Eszményített hősök a mű pozitív szereplői, nincs magánéletük, s mégis újraolvasva tisztán érezzük, hogy egy kor hű lenyomatát tartjuk kezünkben. Egy fontos történelmi időszak belülről való ábrázolását nyújtja ez a könyv. A felszabadulás után született művei A mi lányaink (1954) és a Városi hétköznapok (1964) a forradalmi romantika átmentését kísérlik meg a szocialista élet ábrázolásának eszköztárába. Csakhogy ebből egyrészt didaktika, másrészt szépítő lakkozás válik. Ezeknél a műveknél fontosabbak önéletrajzi írói vállalkozásai, amelyekből haláláig négy kötet készült el, a Sáncalja (1968), Ki a sánc alól (1969), Hogyan tovább? (1971) és Szemben az árral (1974). Ezek tulajdonképpen az író élettörténetén keresztül bemutatják a két világháború közötti erdélyi és romániai élet jellegzetes alakjait, a munkásmozgalom történetet; megmagyarázzák, hogyan válik forradalmárrá egy nagyon alulról jövő proletárfiú. Hatalmas arcképcsarnok ez az önéletírási vállalkozás, a társadalom minden rétegének és karakterének helye van benne, amely a személyes emléksor szerkezeti egybeépítésével egy szélesen hömpölygő, szocialista „családregény- nyé” vált. Mert Nagy István sok műfajú, hatalmas életművel rendelkező alkotó volt. De karcolatokban, novellákban, útirajzokban, regényekben. drámákban és ifjúsági művekben gazdag életművének minden sora a munkásmozgalomhoz vezet. Utoljára 1976-ban volt Budapesten. Akkor december 15-én mutatta be a Nemzeti Színház az Özönvíz előtt című drámáját. Beteg volt már, de friss, figyelő szellemmel beszélt a mai romániai magyar irodalom legjelentősebb műveiről és alkotóiról. Alakjában a két világháború között kibontakozó nagy alkotónemzedék egyik legjelentősebb írója búcsúzott akkor tőlünk Ma lenne 80 éves. Szalontay Mihály Á Világ és Nyelv új száma műsor KOSSUTH RADIO: 8.27: Világablak 8.56 Beszélni nehéz 9.08: Boross Lajos népi zenekara jászik 9.41; Kis magyar néprajz 10.05: Diákfélóra. 10.33: Kodály: Székelyfonó 12.43: Házunk tája 13.00 operaslágerek 13.30: Dzsesszmelódiák 14.2»; Képek és jelképek 15.05 Daloló, muzsikáló tájak 15.30. Húszas stúdió 16.38: Teresa Berganza operaáriákat énekel 16.4* Kritikusok fóruma 17.05 Sör, virsli és... 17.29: Oj Melódia-lemezeinkből 19.15: Gondolat 20.00: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek 31.10: Tokody Ilona népdalfelvételeiből 21.30 - Háttérbeszélgetés 22.30: üj Beethoven-lemezeinkből 23.38 : Klasszikus operettekből 0.10. Spirituálék PETŐFI RADIO: 8.05; Sebestyén András műveiből 8.20 : Tíz perc külpolitika 8.35: Idősebbek hullámhosszán 9.30; Oliver 10.00: Zenedélelőtt 11.35: A Szabó család 12.35: Tánczenei koktél 13.30: Nádi hegedű 14.00. zenés délután 14.15: Nóták 14.35: Slágermúzeum 15.25: Fúvószenekari hangverseny a 22-es stúdióban 15.45: Az operabál 16.00: Mindenki iskolája 16.35. Néhány perc tudomány 16.40: A Segíthetünk? melléklete 17.10: Üjhold 17.30: ötödik sebesség 18.35: Rossa László feldolgozása: Három Egér-vidéki népdal 18.45: Gramofonalbum 19.25: Intermikrofon 19.45: Az Earth Wind and Fire zenekar felvételeiből 20.35: Magyarország 1984 21.27: Barátság slágerexpressz 31.57: Népzenekedvelőknek. Citerafélék 22.27: Könnyűzene Bágya András szerzeményeiből 23.20: Az 1983. évi pori nemzetközi dzsesszfesztivál felvételeiből — IV. rész MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. 17.05: Hangversenykrónika. 17.20: Ablak az országra. Fodor László jegyzete. 17.30: Index. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: Környezetvédelmi beruházások — Munkaverseny új lehetőségekkel — A mezőgazdasági könyvhónan vége felé.l Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston, Szerkesztő; Borsodi Gyula — Sport. 18.00: Es7Pk-maeyarorszár i krónika. 18.25—13.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna (ism.) 8.05: Iskolatévé: fizika. Alt. isk. 7. oszt. 8.35: Környezetismeret. Alt. isk. 3. oszt. 8.50: Éneklő ifjúság 9.00: Energia 3. A jövő energia- forrásai 9.25: Korok művészete. A klasz- szicizmus Európában. 9.55: Delta. Tudományos híradó (ism.) 10.25: A régensherceg. Angol filmsorozat. 8/6. rész: Isten óvja a királyt, (ism.) 11.Jé; Képújság 14.35: Iskolatévé: 15.00: Nefelejcs 15.15: Aki mer, az nyer. 15.45: Szórakaténusz. 16.10: Hírek 16.20: Lengyel utak. Lengyel filmsorozat. 11/8. rész: Hovatartozás nélkül 17.45: Képújság 17.50: Társadalmi vitában. Riportműsor 18.50: A Közönségszolgálat tájékoztatója 18.55: Reklám 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna Is• 1S: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Jogi esetek 20.45: Unokáink sem fogják látni. 21- 20: Dollv Roll. (Ism.l 21.40: A ..Cég” ügyeiről. Amerikai dokumentumfii m-sorozat a CIA-ról. 4/4. rész 22- 05: Műteremben. Bartha László festőművész 22.35: Tv-híradó. 3. 2. MŰSOR: 17.15: R*si idők focija. Ma?vítr film IS-?5; TCéotíl«*? 18.40: A nyelv világa 4 NÓGRÁD - 1984. február 22., szerda A tanulás és a házi feladat megírása után szabad programmal, játék, munka, vagy kulturális foglalkozással telik a napközisek délu tánja a salgótarjáni Jury Gagarin Általános Iskolában. Fotópályázat- — Magyarországi Felújítás a Moszkvai Nagyszínházban Kityezs város legendája környezetkultúra „Magyarországi környezet- kultúra” címmel több fordulós fotópályázatot hirdet a Népművelési Intézet és a Gödöllői Művelődési Központ. A pályázat célja: felhívni a figyelmet az elmúlt két évtizednek mindennnapi életben tapasztalható jelentős változásaira. A sorozat első témája: az erkély. A pályázaton részt vehet minden hivatásos fotóművész és amatőr, aki pályamunkát nyújt be a témáról. A pályázat szociografikus jellege tág teret ad a városi, falusi környezet felméréséhez, újrafelfedezéséhez, ezért a kritikus ábrázolás is indokolt lehet. Pályázni lehet 18x24 centiméternél nem kisebb, színes, vagy fekete—fehér papírképpel, valamint egy diapozitív- val. Egy szerző legfeljebb 5 képet küldhet be, de a sorozatok egy felvételnek számítanak. A képeket a Népművelési Intézet címére (Budapest, I., Corvin tér 8.) , szeptember 30-ig kell eljuttatni. A legjobb alkotásokat a Népművelési Intézet által felkért zsűri értékeli, s öt harmadik, három második, illetve egy első díjat ad ki, 1000, 3000 valamint 5000 forintos értékben. A legszínvonalasabb munkák részt vesznek a Gödöllői Művelődési Központ 1985. mär-, ciusában megrendezendő kiál-i lításán. Valamennyi felvételi a Népművelési Intézet min-, dennapi kultúra szekciójánaKi gyűjteményébe kerül. 19.3«: Ránki Dezső zongorázik (Ism.) 20.00; Tudósklub, '84. 21.10: Tv-híradó, 2. 21.35: Megy az ernyő vándorútra. NSZK tévéfilm 22.00: Periszkóp. A külpolitikai szerkesztőség katonapolitikai műsora. 22-30: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30-, Tv-híradó 20.00: Szórakoztató műsor a szovjet hadsereg napja alkalmából 21.10: Tarendol. (Francia tévésorozat 1. rész) 22.00: Világhíradó 22.15: Az ember és a gyógyszer 2. MŰSOR: 19.30: Tv-hiradó 20.00: Magazin 21.00: A pozsonyi lyra műsorából 21.30; Híradó 22-00: Báli ruha (komédia) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7-: Fél 4 és háromnegyed 6-tól: Kaszkadőrök. Színes, amerikai kalandfilm. 3 órától: Jelenetek a bábuk életéből. (18) Színes NSZK filmdráma. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6 és 8 órától: Emlékszel Dolly Belire. (16) Színes, jugoszláv film. — Nagybá- tonyi Petőfi; Hófehérke és a hét törpe. Szfnes. szinkronizált USA rajzfilm. — Pásztói Mátra: Old meg a Sogunt! (16) Szfnes. szinkronizált jaoán töriéneirni kalandfilm. — Széosónyi Rákóczi: 18 órától: Filmklub: Csak egyszer szeretünk. — Karancslonujtő: s-iüo*»tti.!-iáz. (14) Szín-’s. szinkro- nizá’t o'asz bön.ügvi fömvíetáték. — .Tnbbáe'-i: Az út. (14) Sz.fnes. svájci—török film. Iskolamozi: Csínom Palkó. Az orosz klasszikus zene egyik legnagyobb mesterének, Nyikoilaj Rimszkij-Korszakov- nak Mese a láthatatlan Kityezs városáról és Fevronyija szűzleányról című operáját újították fel a Moszkvai Nagyszínház színpadán. A Mese a láthatatlan Kityezs városáról még a szovjet operaházak színpadán sem állandó repertoárdarab: a csodálatos ősi legenda bonyolult, egyszerre költészet és tündérjáték, filozófia és ritmus, s mindez különleges feladatok elé állítja a rendezőt, zenei anyaga kitűnő szólistákat, kórust, zenekart kíván. — Fiatal korom óta lázba- jöttem, ha a Kityezsről hallottam — mondja az előadás karmestere, Jevgenyij Szvet- lanov, a Nagyszínház főzeneigazgatója. — Hiszen egy orosz muzsikus számára Rimszkij-Korszakovnak ez az operája ugyanazt jelenti, mint egy németnek Wagner Niebe- lurk gyűrűje, egy franciának Debussy Pelléas és Mélisande- ja, vagy a cseh számára Smetana Daliboria vagy Dvorak Ruszaikája. S ami egy nemzet számára ennyire fontos, az mindig fontos a világnak is... Kityezst lerohanja az Arany Horda, Fevronyiját rabláncra fűzik, Pojarkot megvakítják, Griskát megrágalmazzák, a herceget megölik, s Fevronyija az élete árán megmenti Griskát. A legenda „csodává” nő, amikor Fevronyija és az ifjú herceg — a nép óhajának megfelelően — feltámad, s Kityezs a támadók szeme elől eltűnik a tóban, láthatatlanná válik, Jevgenyij Szvetlanov tolmácsolásában ez a mese vérbeli drámává válik, melyben a harangok lágy hangja és a finálé trombitahangjai egy igazságos életről szóló, megvalósult álmot hirdetnek. — Nehéz feladat állt előttem — mondja az előadás rendezője, a leningrádi Roman Tyihomirov. — Hiszen a Kityezs az orosz történelem egyik legtragikusabb korszakát. a tatárdúl ást eleveníti fel, az orosz nép bátorságát és állhatatosságát énekli meg. E nagyszerű, hazafias opera színrevitelének álmát régóta dédelgette magában Jevgenyij Szvetlanov karmester —, aki Rimszklj-Korszakov művének fennállása óta először ragaszkodott a „teljes” partitúrához, nem engedett semmiféle ..húzást” és Ilja Glazunov díszlet- és jelmeztervező, aki annak Idején a Nagyszínházban kezdte pályafutását. Szubrett a történelem forgószínpodán TE. RONGYOS ELET! Színes, magyar film, készült 1983-ban. a MAFILM Dialóg Stúdiójában. Kép: Zene: Andor Tamás Vükén György Irta és rendezte: BACSÓ PÉTER F Ő6zereplők UDVAROS DOROTTYA, Bezerédi Zoltán, Szacsvay László Kern András, Rubold Ödön, Lukács Margit, Turay Ida. „Divatos lett a történelem, különösen a közelmúlt, a •fél- múlt»' történelme — az ötvenes évek. A magyar film búcsúzott már tőle szomorkásán és nosztalgiásan, vadul vitázva, és megtagadva is, de operett formájában még nem. Most ezt is megértük Bacsó TE, RONGYOS ÉLET című filmjével, amelyben az ötvenes éveket az operett, az operettben műfajában láthatjuk viszont. Lehet-e kacagva búcsúzni az ötvenes évektől? — kérdésére persze csak egy másik kérdéssel lehet válaszolni: vajon csak hűvös dokumentarizmus- sal lehet feldolgozni a kitelepítések témáját? Bacsó szerint nem, s hajiunk arra, hogy igaza van.” (Ágh Attila: EZ IS OPERETT, AZ IS OPERETT Filmvilág, ’84,2.) Nógrád megyei bemutatók: SALGÓTARJÁN „November 7” II. 23—25. BÁTONYTERENYE, Nagybátony „Petőfi” II. 26. KARANCSLAPUJTÖ II. 27
