Nógrád. 1984. február (40. évfolyam. 26-50. szám)

1984-02-22 / 44. szám

Szigorúbb lelt e spanyol Hétfőtől szigorúbbak lettek a spanyol rendőrök, vasta­gabban fog a ceruzájuk. A „megkeményedé6” oka az, hogy megnőtt a közúti balese­tek, a különféle szabálysér­tések száma. Csupán január­ban a spanyol közutakon 324- en vesztették életüket, ötven- nel többen, mint 1983 első hónapjában. Pedig a 11 mil­liós kocsiparkkal rendelkező Spanyolországban is holt­adé rv' a január. Egyébként a tavi yi balesetek 43 százalé- l ;ában az alkohol is szerepet Játszott. A hatóságok az egyre fe­gyelmezetlenebb gépkocsive­zetők megrendszabályozása céljából igen szigorú intézke­déseket léptettek életbe. Ezek. nek értelmében a tilos he­lyen történő parkírozás „csak” 3000 pesetába (körülbelül ezer forintba) kerül. De az. aki figyelmen kívül hagyja a stopjelzést, vagy a pirosba szalad, már 15 ezer pesetát fizet, és a szabálysértés meg­ismétlődése esetén jogosítvá­nyát is elveszik. Csupán a madridi rendőrség naponta 50—60 autóstól vonja be a vezetői engedélyt. Jó lesz mindezt a Spanyol- országba készülő magyar tu­ristáknak is szem előtt tarta- niok. A spanyol rendőrök ugyanis a hazaiakkal telje­sen egyenlő elbánásban része, sítik a külföldieket, akikből tavaly több mint 40 millió járt Hispániában... Versenyben a mandulakajszi Az első export próbaszállí­tásoknál igen jó minősítést kapott a Gyümölcs- és Disznó, vény Fejlesztő Vállalatnál ne­mesített új fajta, a mandula- kajszi. A jelek arra mutatnak, hogy ismét olyan gyümölcs- fajtát sikerült kinemesíteni, amely jó esélyekkel indulhat a nemzetközi gyümölcspiac élesedő versenyében. A kaj- sziféle ugyanis külsőre tetsze­tős és emellett — a körülte­kintő ellenőrző vizsgálatok szerint — hasznosanyag-tartal- ma és íze is állja az összeha­sonlítást. Az új barack onnan kapta nevét, hogy gyümölcse erő­sen megnyúlt formájú és la­pított; tehát mandula alakú. Termése igen nagy átlagsú­lyú, egy-egy szem átlagosan 56 grammot nyom. Színe vilá­gos narancssárga és a napsü­tötte oldalán kármi,npirosra változik. Húsának színe vala­mivel világosabb a magyar kajsziénál, sárgiásabb árnya­latú. A gyümölcs húsa jelleg­zetes ízű, nem túl édes, ám igen zamatos. A mandulakaj­szi minősítése azért is jó, mert a gyümölcs a szállítást jól tűri és ipari feldolgozásra is alkalmas. A kertészeti szak. emberek szerint a mandulakaj­szi termőrügyeinek fagyálló­sága lényegesen jobb, mint a magyar kajszié. Ez azért lé­nyeges, mivel a termés nagy­fokú ingadozását éppes a kaj­szi fagyérzékenysége okozza, a fagyok nemegyszer akár a teljes termést már virágjában elpusztíthatják. A fajta ter­méshozama kedvező, csaknem 50 százalékával nagyobb, mint a magyar kajszié. A vállalat megkezdte a sza­porítást. Saját faiskolájában 1500 oltványt állítottak elő és 8600 szemet is átadtak az üze­mi faiskoláknak. A törzsültet­vényt és a központi ültetvé­nyeket is ellátták úgynevezett szupereüt oltványokkal, úgy­hogy nincs akadálya a fajta széles körű elterjedésének. Turistaközponí a Ladoga-tó szigetein Nemzetközi túristaközpon- tot alakítanak ki a Ladoga-tó Valaamszki szigetcsoportján. Leningrádi építészmérnökök már kidolgozták azokat a ter­veket, amelyek alapján itt műemlék- és természetvédel­mi területet alakítanak ki. A régi kolostorban, amelyet még a XIV. században orosz szerzetesek alapítottak, a cel­lákat kényelmes szállodai szo­bákká alakítják át, a Szpaszo- Preobrazsenszki j -székesegy­ház magas harangtornya pe­dig kilátó lesz, ahonnan pá­ratlanul szép panorámában gyönyörködhetnek majd a vendégek. A tó szigetvilágában rend­kívül gazdag és változatos a növényzet a (Ladoga-tó a leghidegebbek egyike a föl­dön). A naptól felhevült part­menti hatalmas sziklákból nagy felületen sugárzik a me­leg, és ezáltal a szigetvilág fölött állandóan felhőtlen az égbolt. Itt csaknem annyi a napfényes napok szarna, mint a Szovjetunió déli területein. Vlagyimir Albinyin: Egy fogalmazás története ' Szergej Csernov 6. b-s ta­nuló kinyitotta új. még tiszta dölgozatfüzetét, s napbarnítot­ta kezével szépen formálta a betűket. Fogalmazás. Aztán lemásolta a tábláról a témát: „Hogy telt a nyaram?” Lendületesen belevágott: „A nyaram jól telt.” Itt megállt, s hosszasan el­gondolkodott. Az egész nyarat úttörőtá­borban töltötte, s ez nem volt különösen jó. A korai kelések, sorakozók, a szülők látogatá­sára való, végnélkülinek tűnő várakozások, a szúnyogok — Szergej minderre tökéletesen emlékezett. Fogta a tollat, határozott mozdulattal áthúz­ta az első mondatot, s helyet­te ezt írta: „Rosszul telt a nyaram.” . Ekkor fölbukkantak emlé­kezetéből a végigküzdött fo­cimeccsek, az izgalmas, titok­zatos játékok, az uszodai für­dés, az erdei kirándulások, az ügyes kezek szakkör, a mo­zielőadás, a szülők ajándékai. Mindezt rossznak nevezni becstelenség lett volna. Át kellett hát húzni a má­sodik mondatot is. Szergej mélyet sóhajtott, majd leírta: „A nyarat úttörőtáborban töl­töttem.” Több írnivalója nem volt. Miközben beadta az egymon­datos fogalmazást, gratulált magának idei első egyeséhez. A tanárnő, Larissza Vaszii- jevna este a dolgozatokat ja­vítva elakadt Szergej fogal­mazásánál. — Hát ez meg micsoda do­log?! — háborgott. — Egy ekkora gyerek, aki eaész nyá­ron táborban volt, nem tud mit írni? Egyszerűen nem hi­szem el! De ekkor eszébe jutott a sa­ját nyara: szintén táborban, rajvezetőként. Hangulata et­től végképp elromlott. Eszé­be ötlöttek az értelmetlen lá­togatási napok, az idegőrlő kínlódás Kuzjákinnal, aki be­törte az ebédlőablakot, az em­bert agyongyötrő szúnyogok, a korai kelések... És már-már bevéste Szergej nek az elégte­lent. 4 Ám ekkor szemei előtt megjelent a derűs harmonikás, Oleg Petrovics képe; vissza­gondolt a gyönyörű túrákra, mikor éjszakára sem tértek vissza a táborba; a mulatsá­gos káposztahernyókra; a tű­levéltől illatos levegőre; ba­rátnőit elbűvölő bronzszínére. Larissza Vasziljevna elmo­solyodott, és Szerjózsa mon­data alá, hogy: „A nyarat út­törőtáborban töltöttem” nem osztályzatot írt, hanem rövid választ. „Én is!...” (Fordította: Grabócz Gábor) •Hétfő esti párbeszéd Egv befejezetlen lakótelep A kimondott szó mélyebb tartalmat nyer, ha szenvedé­lyességben fogan. A salgótar­jáni Beszterce-lakótelep vá­roskörzeti tanácskozásán há­rom órán keresztül hallgat­hattuk az egészséges türel­metlenség diktálta és a jobbí­tó szándéktól vezérelt indu­latos mondatokat. Jeleként annak, hogy az itt élő embe­rek, szőröstől-bőröstül magu­kénak érzik a lakótelepet, csak éppen mielőbb szeret­nék maguk mögött tudni a gondok jórészét. A városkörzeti tanácskozás ötlete kiváló ötlet. Különö­sen így, hogy a tanács veze­tői és szakemberei mellett itt vannak a tanácstagok, a közéleti tisztségviselők, a szolgáltató vállalatok képvi­selőiről nem is beszélve. A párbeszédnek a feltétele ez, „A terveket megismertetni és részesévé válni a végrehajtás­nak” — a városkörzeti nép­frontbizottság elnöke ifj. Könnyű József így fogalmaz­ta meg az eszmecsere egyik célját. A tervekkel kezdte Győrffy Dezső, a városi ta­nács általános elnökhelyette­se is, rögtön hangsúlyozva: „Már a VI. ötéves terv készí­tésekor számoltunk azzal, hogy takarékos esztendők jönnek, szerényebb lehetősé­geink lesznek a fejlesztésre”. A további, alaposan részle­tezett mondándó mégis azt jelzi: számos területen gazda­godott és gyarapodott a vá­ros, időarányosan teljesülnek a tervek. A városi tanács el­nökhelyettese szól a beszter- ce-lakótelepiek egyik fájó pontjáról, a tanterem híján buszozásra kényszerült gyere­kekről, a komoly hangulati tényezőként szereplő ellátás­ról, s a készülő — várva várt — szolgáltatóházról. A vita­indító mégis a lakásprogram­nál időzik a leghosszabban, a beszédes változásokról árul­kodó tájékoztató nem nélkü­löz egyetlen részletet sem. Mégis, az az érzésem, hogy nem köti le az emberek fi­gyelmét, őket egészen más érdekelné. Az egyre hango­sabb suttogások magyarázatot is adnak erre. A városkörze­ti tanácskozáson azok ülnek, akik itt laknak. Nekik már nem a lakás a legfőbb gond­juk. A lassan maratonivá váló vita szemléletesen bizonyítja ezt. A kiragadott morzsák kö­zött elsőként kell említeni a minduntalan visszaköszönő megállapítást: a lakótelep nincs befejezve, a lakásokhoz és a mindennapi élethez még ezernyi más dolog is hozzá­tartozik. így a szűkös iskola, amely a válaszadás szerint is még több gyereket ültet majd autóbuszra, hogy lakhelyük­ről iskolába vigyék őket. Hu­szonöt—harminc csecsemő is autóbusszal megy a bölcsödé­be: „A 6-os buszt kell erre igénybe venni, amely köztu­dottan kórházjárat. Nem cso­da, ha féltjük a csecsemő­ket”. Bevásárolni sem kényel­mes a Beszterce-lakótelepen, bár nem hallottam még áfészt és szövetkezeti dolgo­zókat úgy dicsérni mint ezen a fórumon. A zsúfolt és át­meneti megoldás egyaránt próbára teszi eladó és vásár­ló türelmét, a bajokat pedig csak tetézte, hogy a Nógrád megyei Élelmiszer-kiskeres­kedelmi Vállalat egyik napról a másikra megszüntette az üzletét anélkül, hogy ezt elő­re a tanáccsal vagy a lakók­kal tudatta volna. „Övön aluli ütés volt ez, kérem”[ A megoldást az új szolgál­tatóház jövő év elejére terve­zett átadása jelenti, ahol a kereskedelmi szolgáltatás lé­tesítményei mellett helyet kap gyógyszertár és orvosi rendelő, bár a fórum tanúsá­ga szerint a fogászati szak- rendelés megoldása egyelőre nem várható. S hogy tényleg nem lenne a lakótelep befejezve? Ami kész, végső soron az sem mindig kész, a garanciális hibákkal negyedik éve együtt­élő fiatalembernek minden oka megvan az indulatra. Más ironikus hangon említi, hogy hallomása szerint fűtik majd a Tóstrand vizét, jó né- hányan pedig még a gyere­küket sem tudják megfürdet­ni meleg víz híján. „Majd ki­járunk a tóra fürödni és mo­sakodni”. Ismét a tanácsko­zás hasznára egv példa. Len­gyel József, az IKV igazgató­ja megvilágítja: a kettő nincs összefüggésben. „Melegvíz-ka­pacitás” bőven van. A gondolj forrása a hőközpontokban is a tárolókban keresendő. További megoldásra váró teendők? A szenvedélyes vita hosszadalmas listájáról csak töredékeket idézhetünk. Egy­re rosszabb a közbiztonság, végre helyiség kellene a körzeti megbízottnak. A köz- úthálózat megérett a karban­tartásra — számolni kell a balesetveszéllyel. S az örök­zöld téma városon és falun egyaránt: a közvilágítás. Az ÉMÁSZ képviselője azt mondja, hogy „nem annyira hiányos”. A tanács osztály- vezetője szerint — a Vörös­hadsereg úton, például — „generális zűrzavar van a közvilágítással”. Éppen ezért megfontolandó Volna — erre is van példa már az ország­ban — hogy a meg nem ka­pott szolgáltatásért ne is fi­zessen a tanács. Szólni kellene még a tele­vízióműsor vételi zavarairól, a kábeltévé igényéről. Az akaratuk ellenére — homá­lyos és titokzatos körülmé­nyek között — átláthatatlan szövevényt! mammutlakásszö- vetkezetbe tuszkolt lakók ke­serveiről nem is beszélve. A hely azonban véges, s egv valami semmiképpen sem mellőzhető. Ügy tűnhet, hogv a Beszterce-lakótelepen élők csak sorolják az igényeiket, holott az itt elhangzottak sze­rint is az elmúlt évben több mint négy és fél millió forint értékű társadalmi munkát végeztek. Itt is elkelne a na­gyobb figyelem és szervezés, a körültekintőbb mozgósítás. „Negyven javaslatot adtunk be társadalmi munkára a ta­nácshoz, az elkészült terve­zetben egyet sem láttunk vi­szont. Akkor meg minek ké­rik?” De nem hiányzik az ön­kritika sem, mert a beszter- ce-telepi ember azt is szóvá teszi, amit tönkretesz a fe­lelőtlen beszterce-telepi em­ber. Ennyi az ízelítő. Abból aa indulat és türelmetlenség fű­tötte közéleti fórumból, amely a gondok feltárásával jól szolgálta a holnapot. S ez nem kevesebb, mint egy „fél­kész” lakótelep mielőbbi be­fejezése. Kelemen Gábor j Hirnes tojások Kalocsáról A népművészetéről híres Kalocsán megkezdték a hús­véti hímes tojások pingálását a népművész asszonyok. Az idén együttesen 7000—8000 tyúktojást díszítenek Kalocsa vidékének egyedülálló népmű­vészeti motívumaival. A min­takollekció nem mindennapi gazdagságát jól mutatja aí, hogy a több ezer tojás között gyakorlatilag nem akad két teljesen egyforma. A népmű­vészek még ezen belül is kü­lönleges módon — „véséssel” — karcolják rá a tojásokra a mintát. A hímes tojások je­lentős részét exportálják, de jut belőlük a belföldi nép- művészeti boltokba is. Orvosi rcnuclo Érsckvailkcii cn Népfrontmunka Balassagyarmaton Valójában nincsenek új fel­adataink — állapította meg legutóbbi ülésén a Hazafias Népfront városi elnöksége Balassagyarmaton —, hiszen a korábban megkezdett mun­kát kell jó színvonalon foly­tatni. A tennivaló tehát a meg­szokott. de a sajátos mozgal­mi munkában azért lehet ja­vítani a hatékonyságon, a megvalósítás módozatain. A város körzeti népfront­bizottságai között — ami a végzett munkát illeti — azo­nos feltételek mellett is akad­nak különbségek. Ezt, ha jobb eredményeket akarnak elérni, meg kell szüntetni. Több fiatalt és több értelmi­ségit lehet és szükséges meg­nyerni a mozgalomnak. Az új választójogi törvény mind jobb megismertetése lesz a lakóhelyi fórumok egyik fontos témája — itt a lakosság széles rétegeivel ta­lálkozhatnak az aktívák. Eze­ket a rendszeres találkozási lehetőségeket használja föl a népfront városi bizottsága arra is, hogy a lakosságot közvetlenül érintő döntések előtt társadalmi vitát kezde­ményezzen, s azok eredmé­nyét a megfelelő szervekkel ismertesse. Ilyen mindenkit érdeklő téma lesz Balassa­gyarmat új. általános rende­zési tervének ismertetése is. Balassagyarmat lokálpatri­ótái sokat tesznek a városért: az évről évre szaporodó tár­sadalmi munka érték a bizo­nyíték erre. A közhasznú te­vékenységek szervezésében so­kat vállalt eddig is a nép­front. Az idén főként az ok­tatási intézmények fejleszté­séhez szükséges a közhasznú kétkezi munka. A tornaterem­hiánnyal küszködő városban két tornaterem építése szere­pel a tervek között, ebben sokat segíthetnek az itt élők. Hazánk közelgő naay ünne­pe. a felszabadulás 40. évfor­dulója még inkább hangsú­lyozza a népfront azon fel­adatát, hogy eredményeinket hitelesen mutassa be. s hogy a béke védelmében — karölt­ve a Szovjetunióval, a szoci­alista táborral és a világ ha­ladó erőivel — erőfeszítése­ink nem hiábavalóak. h. z. || Új megoldás a fogtómésre Amerikai kutatók újszerű fogtömő berendezést kísérle­teztek ki. A berendezés leg­fontosabb része egy kis tok, amely a fogtömés anyagának pontosan adagolt alkotórésze­it tartalmazza, részben folyé­kony. részben por alakjában. Az alkotórészeket parányi fó­lia választja el egymástól. A tokocska pontosan záró dugó­ját lejjebb nyomva, átszakad a fólia, s a két alkotórész a tokon kívül öt másodpe"c alatt egyesül. További 15 má­sodperc alatt egy vibrátor alaposan összekeveri őket. A dugót még leijebb tolva a fogorvos a tok kiemelő csö­véből a lyukas fogba préseli a tömőanyagot. Az új tömés­sel hét perc múlva már rág­ni is lehet. Előnyei: időmeg­takarítás, pontos adagolás, simább felület. NÓGRÁD — 1984. február 22., szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom