Nógrád. 1984. február (40. évfolyam. 26-50. szám)

1984-02-11 / 35. szám

Endropovra emlékezve * (Folytatás az 1- oldalrőtJ Nincs itt helyünk arra, hogy ennek a nagy életű t- naic mámden mozzanatára kitérjünk. De azért hadd említsük meg, hogy aki most efllrunyt, annak ko­porsója előtt vörös párnán viszafci a: Szocialista Mun­ka HBae kitüntetést, a négy Lenin-nendet, az Októberi Forradalom többször is ki­érdemelt 'érdemrendjét, a Munka Vörös Zászlórendje három érmét és számos más kitüntetés mellett a Magyar Népköztársaság Zászlánenidjéntek első fo­kozatát Ez utóbbit azok­nak a rendkívüli érdemek­nek az elismeréséért kapta, melyeiket az ellenforrada­lom után, a konszolidáció, a politikai és gazdasági élet ■ ű^jíáápiBése, a szovjet —magyar barátság fejlesz­tése érdekéiben fejtett ki Budapesten. JffrSy AnéEi psr*­sze ■' a vQÄgbörtenelem első­sorban a Szovjetunió Kom­munista Pártja élén 15 hó­napon át- betöltött, viszony, lag rövid, áim történelmi­leg mély nyomokat ha­gyott tevékenysége alap­ján itóK majd meg. Ez alatt is bőségesen talált al­kalmat nyilvános szerep­léseiben, elvi jeflegű ’ irá- sai.bastv nemzetközileg publikált kitérjük formá­jában és újságcikkekben, hogy kifejtse filozófiáját, politikai alapállását. A vi­lág megismerhette gyors reagálási képességét és azt a tulajdonságát, hogy gyű­löli a saíHanigokat, elleniben a világos okfejtést szereti. A Marx Károly halálának 100. évfordulója alkalma, bóil írott átfogó cikke tu­lajdonképpen az a szelle­mi-ideológiai bemutatko. zás volt, amelyet —, mert megérdemelte — bizonyára ceruzával a kézben tanul­mányozták keleten és nyu­gaton egyaránt. Oí-t fejtette ki, hogyan látta a marxiz­mus—leninizrous akkori helyzetét, a világ társadal­mi megújításának, a mun­kásosztály forradalmi céljai és eszméi megvaiósításá­U nak útját Andropov világképében a főszerepet a föld újjá­alakult politikai térképe kapta. Nem győzte hang­súlyozni, hogy a tudomány hatalmas eredményeket szül, lélegzeteláillítóak a technika vívmányai. Ugyan­akkor az emberiség sok új, köztük igen bonyolult gonddal találta magát szemben- Reális gondok­ról van szó — hangsúlyoz­ta a Der Spiegel nyugatné­met hetilapnak adott in­terjújában —, amelyek a globális nyersanyag-, ener. gótikád, élelmezési és kör­nyezeti problémáikhoz fű­ződnek. De —, mint kifej­tette — „a népeket ma leginkább nyugtalanító gond: hogyan őrizhető meg a béke, miként hárítható el a termonukleáris ka­tasztrófa”. Jurij Andropov nyilvá­nos szerepléseire az volt jellemző, hogy mindig szé­lesebb, átfogóbb megvilá­gításba helyezte a jelensé­geket Akkor is, amikor — jóval a tárgyalások felfüg­gesztése előtt — előre lát­ta az amerikai magatartás várható genfi következmé­nyeit. Már sokkal koráb­ban felvetette az összefüg­gést a fegyverkezési hajsza részletkérdései és a globá­lis amerikai katonai terve­zés között amelynek célja: az erőfölény helyzetébe ke­rülni, még pedig olyany- nyira, hogy reális lehető­séggé váljék a Szovjetunió­val, a szocialista országok­kal szembeni úgynevezett „első csapás”. Andropovnalb a főtitkári székben eltöltött 15 hónap­ja rendikivüli nemzetközi feszültség körülményei kö­zött zajlott, és cselekvési szabadságát múlhatatlanul korlátozta élete vége félé a hosszú, fájdalmas betegség is. Programja mégis mind­végig világos és egyértel­mű volt: meggyőzni a vi­lágot — mindenekelőtt a vezető amerikai politiku­sokat, s a mögöttük álló üzleti és más tényezőket —, arról, hogy a nukleáris háború a Szovjetunióval szemben feltétlenül magá­val vonná az agresszor pusztulását is. Kemény ember távozott az SZKP éléről, aki nagyvonalúan egyesített két világpolitikai tényezőt: egyrészt a Szovjetunió gaz­dasági és katonai erejének a szükségleteknek megfe­lelő növelését a béke vé­delmében, másrészt a kap­csolatok és a közeledés elemeinek ápolását a két világrendszer között annak érdekében, hogy — mint mondotta — „minél távo­labbi legyen az indító­gomb megnyomásának kí- . sértése”. Szorgalmazta például, hogy találkozza­nak a szovjet és az ame­rikai tudósok. Előtérbe he­lyezte azt a gondolatot, hogy megállapodásra kell jutni az erő alkalmazásá­ról való lemondás ügyé­ben, s ebbe be kell kap­csolni a világűrt is, mint a másik oldal által megje­lölt újabb lehetséges ha­dászati környezetet. Ha van kulcsmondata egy iilyen viszonylag rövid főtitkári tevékenység kül­politikájának, akikor az így hangzik: „A Szovjet­unió a továbbiakban is kö­vetkezetesen fogja keresni a közös nyelvet az ameri­kai féllel, arra fog töre­kedni, hogy megtalálja azt”. S ami ezzel egyenran­gú hitvallás: „Ne kezdőd­jön fegyverkezési hajsza ott, ahol eddig nem volt, és tiltsák meg ott, ahol most van”. Offyan politikus távozott az SZKP és a szovjet ál­lam éléről, aki mindenfaj­ta merevségnek még a lát­szatát is igyekezett elke­rülni. Aki lefektette egy rugalmasabb gazdaságpo­litika alapjait hazájában, s aki élete utolsó percéig sugallta azt a szándékot, hogy az egyenlő biztonság elvének jegyében pozití­van kell megvizsgálni min. S den olyan kezdeményezést, B amely a világbéke javára I válhat A* ilyen embereknek B nem kell túlságosan hosz- fl szú idő ahhoz, hogy beír- jjj ják a nevűiket a történe- I lembe. Emlékét a világ | örökké megőrzi. Felhívás a Moszkvában nyilvánosságra hozták az alábbi felhívást, amelyet az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnök­sége és a Szovjetunió Minisz­tertanácsa intézett a kommu­nista párthoz, a szovjet nép­hez: Kedves Elvtársak! Súlyos veszteség érte a Szovjetunió Kommunista Pártját, az egész szovjet né­pet. Eltávozott az élők sorá­ból Jurij Andropov, a lenini párt és a szovjet állam ki­emelkedő személyisége, a lánglelkű szocialista hazafi, a béke és a kommunizmus fá­radhatatlan harcosa. Élete példakép arra, hogyan kell önzetlenül szolgálni a párt és a nép érdekeit, Le­nin nagy ügyét. Jurij Andro­pov valamennyi beosztásában, ahol a párt akaratát teljesi- tette, erejét, tudását & hatal­mas élettapasztalatát a párt politikája maradéktalan vég­rehajtásának, a kommunista eszmék diadalra juttatásáért folyó harcnak szentelte. A ki­emelkedő politikai vezető tu­lajdonságai Jurij Andropov egész szerteágazó tevékenysé­gében — mind a komszomo- lista munkában, mind a Nagy Honvédő Háború idején a karéliai partizánmozgalom szervezésében, mind pedig a diplomáciai és párttevékeny­ség felelős posztjain — ragyo­góan megnyilvánultak. Sok munkát fektetett államunk biztonságának megerősítésébe. Andropov elvtársnak, a le­nini típusú vezetőnek kiemel­kedő képességei és szervezői tehetsége teljes egészében az SZKP KP főtitkári és a Szov­jetunió Lengfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöki tisztségé­ben végzett munkájában bon­takozott ki. Jurij Andropov csak rövid ideig irányíthatta az SZKP Központi Bizottságát. Ám ez idő alatt a párt XXVI. kong­resszusának irányvonalát kö­vetve, alkotóan gazdagítva ezt az irányvonalat, biztosította, hogy az ország jelentékenyen előbbre jusson a gazdasági és a társadalmi fejlődés minden területén. A párt és a nép életében, megbonthatatlan egységüknek szilárdításálban fontos határ­követ jelentettek az 1982. no­vemberi, az 1983. júniusi és decemberi SZKP KB-ülések. A központi bizottsági határoza­Nyisat-európai politikusok, hírügynökségek a szovjet vezető elhunytéról A nyugati hírügynökségek í— szinte egyidőben a Jurij Andropov haláláról szóló moszkvai bejelentéssel — gyorshírekben közölték a szov­jet vezető elhunyténak hírét. Azután gyors egymásutánban ismertették a halálhírt tartal­mazó hivatalos közleményt. A nyugati rádióadók pénteken déli tizenkét- és egy óra kö­zött — több közülük adását megszakítva — számoltak be Jurij Andropov haláláról. Claude Cheysson francia külügyminiszter Brüsszelben az EGK és a társult fejlődő országok miniszteri ülésén (a nyugati politikusok közül el­sőként) jelentette be Jurij Andropov halálának hírét Francia diplomáciai forrásból közölték, hogy Cheysson _ a szóban forgó ülés elnökeként rövid időre felfüggesztette a tanácskozást, majd a résztve­vők egyperces néma felállás­sal adóztak Jurij Andropov emlékének. A nyugati hírügynökségek a 69 éves korában elhunyt szov­jet államférfi életrajzának részletes ismertetése mellett munkásságát értékelő anyago­kat is közöltek már. Ezekben megállapítják, hogy Andropov határozott politikát folytató vezető volt. Az osztrák rádió déli krónikájában Hugo Por- tisch, az ORF vezető ' kom­mentátora azt emelte ki, hogy Andropov előtérbe állította a nagyszabású belpolitikai és gazdasági reformokat. Az első nyugati értékelések szerint Andropov külpolitiká­ja az újabb feszültségek meg­előzésére irányult, ezt béke­kezdeményezéseinek egész so­ra is tanúsította. Külpolitiká­ját a Szovjetunió érdekeinek következetes védelme és az ál­landó tárgyalási, megegyezési készség jellemezte. A nagy arwerikái televíziós állomások péntek hajnali hír­adásaikat megszakítva kö­zölték- a moszkvai gyászhírt, hosszú kommentárokban mél­tatva Jurij Andropov szere­pét és helyét a szovjet állam történetében. Megállapították, hogy bár rövid ideig töltötte be a főtitkári és államfői tisztséget erős személyi­ségének hatása határo­zott irányt adott a Szovjet­unió bel- és külpolitikájának. Ronald Reagan amerikai elnököt, aki születésnapi sza­badságát Kaliforniában, San­ta Barbara-i birtokán tölti, pénteken helyi idő szerint 03.20 órakor értesítették te­lefonon a Fehér Házból. Helmut Kohl, a Német Szö­vetségi Köztársaság kancel­lárja táviratában őszinte részvétét fejezte ki Nyikolaj Tyihonovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének Jurij Andropov elhúnyta al­kalmából. Hivatalos bonni bejelentés szerint Kohl kan­cellár részt vesz Moszkvában Jurij Andropov temetésén. Hans-Dietrich . Genscher, az NSZK külügyminisztere, a Szabaddemokrata Párt elnö­ke, olyan nagyképességű ve­zető személyiségként méltat­ta Jurij Andropovot, aki a nyugatnémet—szovjet viszony konstruktív alakításán fára­dozott. Willy Brandt, a Szoci­áldemokrata Párt elnöke, mély megrendülését hangoz­tatva rámutatott: Jurij And­ropov tudatában .volt a vi­lágbékéért viselt felelősségé­nek és ez kifejezésre is ju­tott a nemzetközi feszültség csökkentését célzó javasla­taiban. Margaret Thatcher brit miniszterelnök sajnálkozással értesült Jurij Andropov ha­láláról — közölte a kormány szóvivője. „Halála érzékeny veszteség” . — hangsúlyozta a kormánynyilatkozat. Bettina Craxi olasz minisz­terelnök Nyikolaj Tyihonov- hoz intézett táviratában az olasz kormány és a maga ne­vében kifejezte részvétét és megállapította, hogy Jurij Andropov a nemzetközi hely­zet különösen nehéz idősza­kában hunyt el, amikor köl­csönös erőfeszítésekre van szükség a párbeszéd kialakí­tásához. Wilfried Martens belga miniszterelnök a pénteki brüsszeli kabinetülés után ki­jelentette: kormánya mélv sajnálatul fogadta Jurij Andropov halálát, és részvé­tét nyilvánítja a szovjet ál­lami szerveknek. „Andropov rövid hivatali működése alatt is jelentős nyomot hagyott országa bel- és külpolitiká­ján” — mondta Martens. A holland kormány nvilat- kozata sajnálkozását fejezi ki Jurij Andronov, halála mi­att, és elismerően szól az el- hunvt szovjet vezetőnek a gazdasági hatékonyság foko- 7.nsa terén elért eredménye­iről. A spanyol televízió délutáni híradója hosszabb időt szen­telt Andropov életének, mun­kásságának. János Károly ki­rály, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségéhez küldött táviratában a maga és a spanyol nép nevében mély részvétének adott hangot. A madridi kormány nyilatko­zatban fejezte ki együttérzé­sét.. A Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottságát ülésezés közben érte a gyász­hír. A testület tagjai egyper­ces néma felállással adóztak az SZKP főtitkára emlékének. Az SKP részvéttávirattal töb­bek között azt hangsúlyozza, hogy Andropov halála nagy veszteség az egész nemzetközi kommunista mozgalom szá­mára. Portugáliában háromnapos gyászt rendeltek el. Mario So­ares portugál fniniszterelnök pénteken kormánya nevében táviratban fejezte ki részvé­tét a szovjet vezető halála miatt. A svájci kormány ugyan­csak üzenetben fejezte ki részvétét. ..Nagy szomorúsággal érte­sültem Andropov elnök halá­láról. Távozása nagy veszte­séget. jelent a szovjet nép­nek” — jelentette ki pénte­ken Athénban Andreasz Pa­pandreu görög miniszterel­nök. Nakaszone Jaszuhiro ja­pán miniszterelnök részvété­nek és együttérzésének adott hangot. A tokiói hírközlő szervek első kommentárjai kiemelték, hogy Jurij And­ropov állhatatosan munkálko­dott a válságba jutott eny­hülés megmentéséért, a ke­let—nyugati kapcsolatokban bekövetkezett feszültség csökkentéséért. párthoz és a néphez tok, Jurij Andropov nyilatko­zatai feltárták és konkretizál­ták a párt korszerű stratégiá­ját amely a fejlett szocializ­mus tökéletesítését irányozza elő. Ebben az időben a párt és a nép arra összpontosította erőit, hogy meggyorsítsa a gazdaságfejlesztést, javítsa a népgazdaság irányítását, szi­lárdítsa a párt-, állami és munkafegyelmet növelje a káderek felelősségét fejlessze a tömegek alkotókedvét. A párt intézkedései egyet­len célt szolgálnak: a szovjet emberek jólétének fokozását, a szovjet állam hatalmának erősítését. Mindebben nagy érdemei vannak Jurij Andro- povnak. Jurij Andropov jelentősen hozzájárult a szocialista kö­zösség országai sokoldalú együttműködésének fejleszté­séhez, a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom egy­ségének és összeforrottsáigá- naik szilárdításához, annak a harcnak a támogatásához, amelyet a népek szabadságu­kért és függetlenségükért vív­nak. Irányítása alatt az SZKP Központi Bizottsága és a szov_ jet állam következetesen és határozottan folytatta nem­zetközi síkon lenini külpoliti­kai irányvonalát, amelynek célkitűzése a nukleáris hábo­rú veszélyének elhárítása, az agresszív imperialista csel­szövések határozott vissza­utasítása, a béke és a népek biztonságának szilárdítása. Ezekben a szomorú napok­ban a kommunisták, az egész szovjet nép még szorosabbra zárja sorait, a párt lenini Köz­ponti Bizottsága az SZKP KB Politikai Bizottsága körül. A Szovjetunió dolgozói harced­zett, kollektív vezetőjüknek tekintik a kommunista pártot, teljes mértékben, készek ömfel- áldozóan küzdeni a párt bél­és külpolitikájának valóra vái. tásáért. Ez a politika a nép alapvető érdekeit fejezi ki. A párt lenini irányvonala meg­ingathatatlan. A párt olyan világos és pontos akcióprog­rammal van felvértezve, ame­lyet az SZKP XXVI. kong­resszusán, illetve a párt Köz­ponti Bizottságának azt köve­tő ülésein dolgoztak ki. Az SZKP a jövőben is áll­hatatosan és céltudatosan foly­tatja majd a termelés haté­konyságának a lehető legtel­jesebb növelésére, a tudomá­nyos-technikai haladás meg­gyorsítására, a szervezettség és fegyelem erősítésére, a nép anyagi és szellemi életszín­vonalának ■ töretlen emelésé­re irányuló politikáját. A párt erősíteni fogja a mun-4 kásosztály, a szövetkezeti pa­rasztság és az értelmiség meg­bonthatatlan szövetségét, a Szovjetunió népeinek testvé­ri barátságát, fejleszteni fog­ja a szocialista demokráciát, s az embereiket a szovjet ha- zafiság és a proletár interna­cionalizmus, a kommunizmus nagy eszményeihez való hűség szellemében fogja nevelni. A jelenlegi bonyolult, ve­szélyesen kiéleződött nemzet­közi helyzetben az SZKP, a szovjet állam elsőrendű köte­lességének tekinti, hogy kö­vetkezetesen védelmezze a béke ügyét, kitartó és éber maradjon, határozottan ke­resztülhúzza az imperializmus kalandor terveit, erősítse az ország védelmi képességét. A szovjet nép elvi alapon ellenzi, hogy a nemzetközi kérdéseket erő alkalmazásával oldják meg. A mi eszmény­képünk a háborúmentes vi­lág. A szilárd bélke megterem, téséért vívott küzdelemben velünk vannak a testvéri szo­cialista országok, a kommu­nista és munkáspártok, a nem. zeti és társadalmi felszabadu­lásért küzdő harcosok, a szé­les néprétegek, amelyek az atomkatasztrófa megakadá­lyozásáért szállnak síkra. Pártunk és államunk a jö­vőben is szilárdan és töretle­nül valósítja meg a különbö­ző társadalmi berendezkedésű államok közötti békés egymás mellett élés elvét. Békében akarunk élni minden ország­gal, tevékenyen együtt kí­vánunk működni azokkal a kormányokkal és szervezetek­kel, amelyek készek őszin­tén és konstruktívan munkál­kodni a béke érdekében. A szovjet nép bizonyos ben­ne: a párt, a Központi Bizott­ság, annak vezető magja tán- torithatatianul hű a lenini zászlóhoz, a Nagy Október ügyéhez. A párt rendkívül nagyra értékeli a nép bizal­mát és tevékenysége legfőbb céljának tekinti a szovjet emberek jólétéről és boldog­ságáról való gondoskodást. Erőnk forrása változatlanul a párt és a nén egysége. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége, a Szovjet­unió Minisztertanácsa mélv meggyőződésüket fejezik ki. hogy a kommunisták, minden szoviet ember úi erővel nyil­vánítja ki osztálvöntudatát «tervezettségét, mourns fokú kollektivitását, céltudatos, ön­feláldozó munkával biztosítja a népgazdasági tervek és szo­cialista kötelezettségek tejesí­tését, nagv hazánk további felvirágzását. Megdöbbenés és gyász Nógrádban Gyászlobogót lenget a feb­ruári szél Salgótarján és Nóg- rád más helységeinek köz­épületein. A salgótarjáni síküveg­gyárban futótűzként terjedt a hír Jurij Andropovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja első titkárának halá- ■ Iáról, percekre megállt a munka. Gyászlobogó jelzi a dolgozók együttérzését, gyá­szát a szovjet néppel a Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek és más gyárak főépületein. Báíonyterényén. Ménkesen. taggyűlésen szereztek hírt a párttagok a gyászos esemény­ről. A szénbányászok a Szov­jetunió budapesti nagyköve^ téhez küldött táviratukban megrendülésüket fejezték ki: „Jurij Andronov személyében a nemzetközi munkásmozga­lom kiemelkedő alakját gyá­szoljuk, aki, fáradhatatlanul harcolt a világbéke megóvá­sáért, a nemzetközi helyzet enyhüléséért, a népek boldo­gulásáért; a magyar—szovjet barátság erősítését személyes ügyének tekintette.” A Nógrádi Szénbányák szorospataki Magyar—Szovjet Barátság Tagegyesülete szin­tén táviratban nyilvánította ki a nógrádi szénbányászok együttérzését és gyászát. A magyar párt- és kormányküldöttség tavaly júliusi láto­gatásának egy meghitt pillanata. Kádár János a moszkvai tárgyalásokon átnyújtja Jurij Andropov Mag.) arországon megjelent beszédeinek gyűjteményes kiadását.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom