Nógrád. 1984. február (40. évfolyam. 26-50. szám)

1984-02-08 / 32. szám

Genfi leszerelési értekezlet Megkezdődött kedden a gen­fi leszerelési értekezlet — ko­rábbi hevén: leszerelési bi- eottság — idei ülésszaka. Az értekezlet munkájában negyven szocialista tőkés- és fejlődő ország, köztük a Szovjetunió, az Egyesült Álla­mok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia és Svédor­szág küldöttei vesznek részt. Jelen vannak hazánk képvi­selői is. A genii leszerelési bizottság 1962. március 14-én kezdte meg működését. Fel­adata az volt, s továbbra is az, hogy az általános és teljes leszerelés kérdéseiről folytas­son tanácskozásokat. Lényeges szerepet töltött be olyan fon­tos szerződések létrehozásá­ban, mint az atomsorompó- egyezmény, a bakteorológiai és mérgező fegyverek kifej­lesztésének, előállításának és tárolásának betiltásáról szóló konvenció. Viktor Iszraeljan. a szov­jet küldöttség vezetője az el­ső munkanapon elhangzott felszólalásában megállapította, hogy az új típusú amerikai rakéták nyugat-európai tele­pítésének megkezdése mia'.t jelentősen kiéleződött a nem­zetközi helyzet, Európában fokozódott a katonai szem­benállás. Az Egyesült Államok és más NATO-tagországok poli­tikájának áldozataivá váltak azok a tárgyalások, amelyek­nek célja az volt, hogy korlá­tozzák és lényegesen csök­kentsék az atomfegyverzetet — mondotta a küldött.l981-ben .Washington megszakította a katonai enyhülés kérdéseiről a Szovjetunióval folytatott pár­beszédet. 1983-ban — kétévi egyhelyben topogás után — lehetetlenné tette az európai nukleáris fegyverzet korláto­zásáról és a hadászati fegy­verzet korlátozásáról és csők-, kentéséről kezdett genfi tár­gyalások folytatását. Iszraeljan kijelentette: az Egyesült Államok a párbeszéd és a tárgyalások ellenfelé­nek bizonyult. Akadályozza a nukleáris háború elhárítá­sával kapcsolatos kulcskérdé­sekről folytatandó sokoldalú tárgyalásokat és a konferen­ciát vitaklubbá igyekszik vál­toztatni. Viktor Iszraeljan rámuta­tott: van lehetőség arra, hogy az értekezlet érdemleges munkát folytasson. A Szov­jetunió más szocialista orszá­gokkal együtt konkrét javas­latokat és kezdeményezéseket tett a világbéke és a nemzet­közi biztonság megszilárdítá­sára. Ezeket már jóváhagyta a világ országainak túlnyomó többsége — legutóbb az ENSZ-közgyűlés nemrég vé­gétért XXXVIII. ülésszakán. A szocialista országok in­dítványozzák, hogy sürgőssé­gi sorrendbe kezdjenek tár­gyalásokat az atomháború el­hárításáról — közölte a szov­jet küldöttség vezetője. Ebbe a témakörbe tartozik az a szovjet javaslat, hogy a nuk­leáris hatalmak mondjanak le az atomfegyverek elsőként va­ló alkalmazásáról; a Varsói Szerződés tagállamainak indít­ványa a NATO-országokhoz: vállaljanak kötelezettséget arra. hogy egymás ellen nem alkalmaznak katonai erőt; továbbá az atomfegyverzet be­fagyasztására és a világűrben folyó fegyverkezési hajsza megelőzésére vonatkozó in­dítvány. Ahhoz azonban, hogy e kérdésekről megállapodás szülessék, mindenekelőtt az Faves'Ut Államok és más NATO-országok politikai aka­ratára és megfelelő szándéká­ra van szükség. Ezen áll, vagy bukik a genfi leszere­lési értekezlet munkájának sikere — hangsúlyozta befe­jezésül Viktor Iszraeljan. NDK—lengyel megbeszélések ’ rA kétoldalú kapcsolatok fej- Erich Honecker és lengyel baráti megbeszélésen fogadta intésének és az envhülési oo- vendége, Kazimierz Barci- a Lengyel Egyesült Munkás- lesztésenek es az enynuiesi po találkozóján párt Központl Bizottságának litika érvényrejuttatasának jvjsZEP KB főtitkára, az titkárát, aki hétfőn érkezett kérdései szerepeltek kedden NDK államtanácsának elnöke Berlinbe. A lengyel követ beszéde Stockholmban ' Wlodzimierz Konarski len­gyel nagykövet a bizalom-, 'biztonságerősítő intézkedések­kel, valamint a leszereléssel foglalkozó stockholmi érte­kezlet zárt plenáris ülésen — a varsói sajtó keddi jelentés szerint — megállapította: Ma a legsürgősebb feladat olyan intézkedések hozatala, ame­lyek javítanák a nemzetközi légkört Különösen fontos (volna szerződést kötni arról, hogy az országok egymás között nem alkalmaznak erő­szakot. Ez helyreállítaná a bizalmat, és utat nyitna más megállapodások megkötése előtt is. Ugyancsak nagy je­lentőségű lenne, ha az atom­fegyverekkel rendelkező eu­rópai országok — a Szovjet­unió példáját követve — kö­telezettséget vállalnának, hogy elsőként nem alkalmaz­nak atomfegyvert. Diplomatákat utasítottak ki Az etiópjai kormány kiuta­sított négy amerikai diplo­matát. Washington válaszai két etiópiai diplomatát szólí­tott fel távozásra. Alan Romberg, az Egyesült Államok külügyminisztériu­mának szóvivője hétfői tájé­koztatása szerint a négy ame­rikai diplomatát, köztük a nagykövetség első és másod­titkárát, valamint az alkonzult a múlt hét elején utasították ki Addisz-Abebából és — mint mondta — már úton vannak az Egyesült Államok felé. Romberg közlése szerint az etiópiai hatóságok nem kö­zölték a kiutasítás okát. Megfigyelők szerint az eti­ópiai lépés összefüggésben áll az Ideiglenes Katonai Kor­mányzó Tanácsnak azzal a ko­rábbi bejelentésével, hogy el- lenförradalmárokat tartóztat­tak le kémkedés vádjával. Az őrizetbe vett 18 személy kö­zött magasrangú katonák is voltak. Hét év óta ez a második eset, hogy amerikai diploma­tákat utasítottak ki Etiópiá­ból. 1977 áprilisában — kém­kedés vádjával — az Egye­sült Államok egész katonai misszióját kiutasították. Mitterrand Hollandiában a Közös Piacról ' A közös piaci egység újra­élesztésére szólított fel Francois Mitterrand francia köztársasági elnök hétfőn Am­szterdamban. A francia államfő hétfőn érkezett Amszterdamba, ahol elsősorban a Közös Piacról folytat megbeszéléseket. A tiszteletére adott díszvacsorán elmondott beszédében nem részletezte a 10 nyugat-euró­pai országot tömörítő Euró­pai Gazdasági Közösség prob­lémáit, de kifejtette: nagyobb erőfeszítésekre van szükség — mint éreztette, elsősorban Franciaország partnerei ré­széről. — ahhoz, hogy a szer­vezet kikerüljön a jelenlegi válságból. Kedden Mitterrand találkozik a holland alsóház képviselőivel, ahol várhatóan részletesen kifejti véleményét a közös piaci problémák meg­oldásának lehetőségeiről. A kétnapos hollandiai lá­togatás része annak az elnö­ki körútnak, amelynek célja, hogy Mitterrand —• a márci­usban sorra kerülő brüsszeli csúcsértekezlet előtt — komp­romisszumot alakítson ki a tagországok között az EGK reformjával kapcsolatban. A francia államfő a héten még ellátogat Luxemburgba és Görögországba. Előzőleg Margaret Thatcher brit kor­mányfővel és Helmut Kohl nyugatnémet kancellárral folytatott eszmecserét az EGK-ról. 2 NOGRAD - 1984. február 8., szerda Csavarog a Challenger A Challenger amerikai űr­repülőgép fedélzetéről hétfőn felbocsátott Palapa B2 jelzé­sű távközlési műhold ugyan­arra a sorsra jutott, mint elődje, a szombaton indított Westar—6: nem a kijelölt Föld körüli pályán kering, s így nem működhet rendelte­tésszerűen. Az indonéz meg­rendelésre készült Palapa B2 rádiójeleit a földi irányí­tó központban hat órán ke­resztül nem tudták fogni. Már azt hitték, — csakúgy mint szombaton a Westar—6-ról — hogy a 75 millió dollárba ke­rülő és 100 millió dollárra biztosított műhold elveszett, amikor a Westar—6-éval csaknem azonos keringési pá­lyán azonosítani tudták a Palapa B2 jeleit. A műhold azonban a tervezett 35 800 km-es magasságnál jóval ala­csonyabban, nyújtott ellip­szis alakú pályán kering a Föld körül. Amerikai űrhajózási szak­emberek közlése szerint a két eltérült műhold nem akadá­lyozza a Challenger további útját, de kizártnak tartják, hogy a műholdakat vissza tudnák téríteni az eredetileg kijelölt pályájukra. A Challenger fedélzetén lé­vő öt amerikai űrhajósból kettő kedden hajtja végre leg­kockázatosabb feladatát: az első „köldökzsinór” nélküli űrsétát saját motorral rendel­kező „hátizsákjuk” segítségé­vel. Bruce McCandless és Ro­bert Stewart — a tervek sze­rint — öt órát töltenek majd az űrben, az űrrepülőgéptől mintegy 90 méter távolságra. Bapátainb életéből LÓDZI TANÁCSKOZÁS Munkáskultúra Lengyelországban Lódzban országos tanácsko­zást rendezett A munkás- osztály kultúrája Lengyelor­szágban címmel a LEMP lódzi és katowicel megyei bi­zottsága. E kétnapos vitának mindenekelőtt arra a kérdés­re kellett választ adnia: mi a helyzet a munkások jelen­legi kultúrájával, milyenek fej'ődésének perspektívái. Nem véletlen, hogy a szemi­nárium megszervezését éppen Lódz és Katowice szorgal­mazta. Ezek Lengyelország legnagyobb ipari központjai, amelyeknek nagy hagyomá­nyaik vannak az ország társa­dalmi és kulturális mozgal­maiban. A téma tulajdon­képpen a népi Lengyelország­ban mindig is napirenden szerepelt. Az utóbbi időben azonban rengeteg kérdés me­rült fel. Öt munkacsoportban próbáltak/ választ adni e kér­désekre. Az első az elméleti irányzatokkal, valamint • az elmélet gyakorlati hasznosítá­sával foglalkozott. A máso­dik a munkások részvételét elemezte a kulturális életben. A harmadik munkacsoport a kulturális intézmények lehe­tőségeit, a kultúra finanszí­rozásának rendszerét, vala­mint a szakemberhelyzetet vizsgálta. A negyedik mun­kacsoport a hivatásos művé­szek és a munkások együtt­működésének lehetőségeit igyekezett meghatározni. Vé­gül az ötödik a párt politi­kájának irányelveit vitatta meg a munkásosztálynak a kulturális életben való rész­vételéről. Jellemzőek voltak a vitá­ban felszólalók véleményei. A kultúra terén tevékenyke­dő pártmunkások elmondták, hogy a válság idején az üze­mekben a munkások környe­zetében sokan felléptek a kultúra ellen. Lódz területén például az elmúlt két évben mintegy 50 klubot és kultúr­termet szüntettek meg. E je­lenség az egész országra jel­lemző. A tanácskozás részt­vevői leszögezték: a jelenlegi körülmények között nem sza­bad megengedni, hogy háttér­be szorítsák a szellemi szük­ségletek kielégítését. Rámutattak a vitában arra is, hogy ma már a munkás- kultúra fogalma nem olyan élesen elkülöníthető, mint ré­gebben. A munkások kultú­rája egy sereg, más kultú­rából átvett elemeket is tar­talmaz. Mindemellett megha­tározó szerepet tölt be az össznemzeti kultúrában. Az elvi kérdések megtár­gyalása közben más terüle­tekről is szó esett. így pél­dául a hivatásos és amatőr művészek kapcsolatáról. Né­mely felszólalásban az a íz­lelem fejeződött ki, hogy tű - ságosan nagy jelentőséget tu­lajdonítanak az amatőr moz­galomnak. Elismerték ugyan­akkor, hogy az amatőr mű­vészeti mozgalomnak termé­szetesen nagy a jelentősége a kulturális nevelés folyama­tában. gazdagítja a nemzeti kultúrát, mégis csak egyik eleme annak. Lehetetlen egy cikkben fel­sorolni e kétnapos tanácsko­zás valamennyi problémakö­rét. A téma egyébként is nyitva maradt, hiszen nem könnyű mindenben egyértel­mű megoldásokat találni. E fontos országos tanácskozás nem tekinthető egyszeri ak­ciónak, hanem olyan folya­matnak, amelynek keretében tavasszal Poznanban, ősszel pedig Katowicében rendeznek hasonló konferenciát. Annyi bizonyos: a tudósok, hivatá­sos és amatőr alkotók, nép­művelők eszme- és tapaszta­latcseréje hasznos dolog, sok kérdés vár még megválaszo­lásra. Cezary Juszynski , Brigitte, az óvónő A Görlitz megyed kórház óvodájának tornaóráján va­gyunk. Brigitte Zenker húsz védence az itt gondozott het­ven gyermek egyik csoport­ját alkotja. A szülök abban a tudatban dolgozhatnak a kö­zeli kórházban vagy a város valamelyik üzemében, hogy óvodás korú gyermekeik a legjobb kezekben vannak. Ezért Brigitten kívül még öt másik nevelő és két kisegítő alkalmazott áill jót. Ki ez az asszony, aki napról napra húsz gyermek körül foglala­toskodik? Miért választotta éppen ezt a hivatást? A tizedik osztály befejezté­vel látszerésznek tanult, mert a hatvanas évek elején nem volt elég hely az óvónőkép­zőkben és óvodákban. így hát néhány évig optikusként dolgozott. A helyzet idővel megváltozott: szükség lett óvónőkre, mert emelkedett a születések száma. Brigitte továbbtanulásra jelentkezett. Egyelőre üzemében marad­va, levelező tagozaton szerez­te meg a szükséges elméleti ismereteket. Az első gyermek­csoportot 1970-ben bízták rá. Teljesült régi vágya. Ám ha­marosan tapasztalta, hogy némely dolog másképp fest a gyakorlatban. mint ahosyan azt álmaiban elképzelte. Még­is. ha ma kellene döntenie, új­ból ezt a pályát választaná. Rajzórán Nézzünk be egy kicsit rajzórára. Tornaórán-J Röviden Afganisztán — Ellenforra- dalmárok. — Ellenforradalmi csoportot számoltak fel Af­ganisztán Kandahar tarto­mányában. A csoport tagjai közül több mint száz életét vesztette. A hatóságok nagy- mennyiségű amerikai és nyu­gat-európai gyártmányú fegyvert foglaltak le. * Jorge Guillén halála. Ked­den Malagában kilencvenegy éves korában elhunyt Jorge Guillén világhírű spanyol költő. Egyik vezetője és utol­só élő tagja volt a 20-as évek haladó szellemű spanyol mű­vész- és írócsoportjának. A spanyol polgárháborúban a köztársaságiak oldalán küz­dött. Franco hatalomra jutá­sa után az Egyesült Államok­ba emigrált és csak 1977-ben tért vissza hazájába. * Nagy-Britannia — Ítélet­idő. Szélvihar. havazás és özönvízszerű esőzés zúdult hétfőn este és kedden reggel Nagy-Britanniára. Az ítélet­idő, amely eddig három ha­lálos áldozatot követelt, vil­lanyvezetékeket szakított le, fákat csavart ki. több tucat utat torlaszolt el. Nagv-Britan- niában alig egy hete enyhült meg a szokatlanul hideg idő­járás, amelynek 54 halálos ál­dozata volt. — Gyerekek, figyeljetek ide! — szólítja őket Brigitte. — Ma egy napraforgót sze­retnénk festeni. Ki tudja meg. mondani, milyen a naprafor­gó? A csemeték tanakodni kez­denek, majd kimennek a kert­be. Csodálkozva szemlélik a hatalmas növényt, amely még az óvó rjéninél is magasabb­ra nőtt. A rajztáblán azonban nem sikerül mindjárt minden, kinek papírra vétni a virág mását. Némelyiküknek a hosz- szú, vastag szár lerajzolása után nem marad elég hely a napraforgó fejének megmin­tázására, mások a levél for­máját nem tudják ecsettel ki­festeni. Ám mindenütt felis­merhető, hogy a mű napra­forgó akar lenni! Brigitténél minden kis művész számára a'kad egy-egy dicsérő szó és a legközelebbi rajzóráig min­den kép a kiállítási falra ke­rti L Brigitte Zeniker jól ismeri a csoportját, három éve gon­dozza ezeket a gyermekeket. A szülők szívesen fordulnak hozzá nevelési problémáik­kal. tanácsot és segítséget kérnek tőle. Brigitte nasyon fontosnak tartja velük a kap­csolatot. Évenként egyszer minden szülőt meglátogat, ők pedig legalább háromszor jön­nek össze megbeszélésre az óvodában. Otthon is van gond Délutánonként, amikor ha­zafelé tart a városszéli új la­kónegyedbe, a gondolatai még az óvodában járnak. Otthon azonban két, nagyobbacska le­ánya és sok másfajta gond várja. Tizenhárom és hét­éves gyermekének mindig van elmesélnivalója. A fiatal anyának megintcsak oda kell figyelnie, tanácsot adnia, se­gítenie és nevetnie kell. Brigittát dicsérik a kollé­ganői szakmai tudásáért. Szép. tember óta ő az óvoda he­lyettes vezetője. Ilyen fel­adatokkal csak tapasztalt és példamutató nevelőt szoktak megbízni. Szünidőben néha benéznek hozzá a már 7—8 éves „volt gyermekei”. Csak éppen köszöntem akarnák egv_ kori óvó nénijüket. Büszkén számolnak be arról, hogy mennyi mindent tanultaik az Iskolában. Gyakran ott la­pul táskájukban az első bizo­nyítvány is, amit sugárzó arccal mutatnak. Brigitte Zen­ker számára az ilyen látoga­tás mindig nagy örömet je­lent Nyolcvanezer nevelő Az NDK-ban kilencszázezer óvodáskorú gyermek volt 1983 augusztusában. A 3—6 éves gyerekek 92 százaléka jár óvodába. Több mint 54 ezer óvónő és további 26 ezer ne­velő gondoskodik arról, hogy a kicsinyek egészséges és de­rűs környezetben nőjenek fel. Az NDK-ban tizenkilenc nappali tagozatú óvónőképző szakiskola működik. A tanul­mányi idő három év. Két éve 2285 új óvónő kezdte meg munkáját. Az 1983 és 1985 közti időszakra további 7400 képesített óvónővel számolnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom