Nógrád. 1984. február (40. évfolyam. 26-50. szám)

1984-02-01 / 26. szám

I Konténerben megy az áru lékát és egyes termelési ágazatokban még enJ nél is többet. Hiszen a kézimumka-igényea kultúrák termelésében, a kertészetben, a gyümölcstermelésben, valamint a sertés- és kisállattenyésztésben arányuk igen magas. A kistermelők állítják elő a hízott, sertés 54— 56, a váigónyúl 95, a bogyós gyümölcsök 85 —87 százalékát. És szinte felmérhetetlen, hogy mennyi áru) zöldségféle, gyümölcs kerül a piacokra a kis­kertekből, mennyi tojás, baromfi a háztáji ólakból és udvarokból. A kistermelésinek is lépést kellett tartania a mezőgazdaság fej­lődésével, nem maradhatott el, mert akkor elvesztette volna piacát és értelmét. S hogy ne maradjon el, ahhoz bizony naigyon kellett a szaktudás gyarapítása, a jó könyv. Ezért találni ott minden ház polcán néhány szak­könyvet az új termelési módszerekről, a koN szerű gazdálkodásról. Az idei, 27. mezőgazdasági könyvhómap gazdag választékot kínál, a nyolc kiadó 49 könyvet jelentetett meg, ebből 33 kötet a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában kerül az olvasókhoz. Figyelmet érdemel egy most in­duló új sorozat, a Biofüzetek. Ezek szerepe, hogy bevezessék a kertbarátokat, a kdsáilliat- tartókat a biológiai kertművelés rejtelmeibe és segítsék az eligazodást a vegyszerek nél­küli, így az egészségesebb táplálkozást, élet­módot szolgáló 'gazdálkodásban. E naturális módszereket külföldön már széles körben al­kalmazzák. A füzetek közül figyelmet érde­mel a Méreg nélkül című munka, amely is­merteti a vegyszer nélküli kertészkedés alap­jait és ,a vegyes ültetési módokat. Ezt kiegé­szíti a Kertünk, házunk, otthonunk sorozat egyik új, öngyógyító kiskert című kiadványa. Természetesen nemcsak a népszerű, nagy példányszámhan megjelenő hobbikönyv és a kistermelőkhöz szóló szakirodalom szerepel a mezőgazdasági könyvhdnap listáján. A Me­zőgazdasági Kiadó idei kiadványainak (száz új könyv) több mint hatvan százaléka alap­mű, s jut ebből szép számmal a könyvhó­napra is. Hogy csak néhányat említsünk, van a k'íryvhániapi kiadványok között ezatokonyv a háziállatok tartásáról, a sertósfajtákró' és hibridekről, a rizstermeszíésroL a cukór-repa- termesztésrői, a mezőgazdasági gépek .' vi­tásáról, az élelmiszer-gazdaság új vonásai -ÓL A Natura kiadásában jelent meg Széky Pál ökológiai kislexikona. | yolc kiadó nyújtja termésének legja­vát, hogy segítse a korszerű tudomány igénybevételével a szakm ű váltsd o­vábbi gyarapodását, a termelés ’-'tee' átj Illés Sándor , Vállalkozók és tapasztalatok A tanácskozáson nevén ne­vezték a problémákat. A mun­kaidőalapot csökkentő té­nyezőket ez alkalommal is élesen felvetették, és nem csu­pán azért, mert a vállalat vezetése a 40 órás munkahét bevezetésén munkálkodik. Már most számítanak arra. hogy a közel 90 milliós éves terv teljesítését és a 10,5 mil­liós nyereség elérését az ed­digieknél is nehezebb körül­mények között fogják telje­síteni. Az idei programban 82 lakás felépítése is szere­pel. Pásztón és Szécsényben nagyon várják e lakások át­adását a kijelölt tulajdono­sok. Nagy szükség van a ma- svarnándpri és a rimóci új általános iskolákra is. amely­nek kivitelezésén már dol­goznak: Van mit tenni Fábián Já­nos ácsbrigádjának. aki a tanácskozáson vette át a Vál­lalat kiváló brigádja meg­tisztelő címet, elsőként az ÉPSZÖV történetében. Bizo­nyára átgondolta az idei év fe'adatait Dovicsin János kő- művesbrigádja is. amely '■-nm-Uex módon gondolkodik dolgozik Gombkötő Béla yin.,^,.s,ere1ő. Butkai Ist­ván kubikosbrigádjára is nagy feladatok várnak, mi­Szémíiógéees fö!dv2zscjá’a§ NÓCRÁD - 1984. február szerda A kenyér és a könyv nálunk jelképe le­het a február hónapnak. Immár ha­gyományossá vált, hogy február a mezőgazdasági szakkönyvek hónapja: az idén rendezik meg hu.szon.hetedszer. Könyv, tudás és szakértelem nélkül nincs előrehaladás. Az egyre intenzívebbé váló agrárgazdálkodás si­kereinek egyik mozgatója a könyv, amely ma már munkaeszközzé vált a magyar fa­luban. Kevés olyan falusi háiz lehet, ahol ne ta­lálnánk könyvet. Az egyik lakás polcán az állattenyésztésről, a másikon a kertészke­désről, gyümölcsfák metszéséről, szőlőtelepí­tésről, bonkezelésről. A téli hónapokban min­denütt benépesülnek a művelődési házak, as országban tízezrek vesznek részt esztendőn­ként a különböző mezőgazdasági tanfolyamo­kon, hogy megtanuljanak korszerűbben gaz­dálkodni. A szaktudásnak, a könyvek elterjedésének köszönhető, hogy ma a magyar mezőgazda­ságnak külföldön is jó híre van, hogy nem csak a 'lakosságot tudja ellátni a szükséges élelmiszerekkel, hanem exportra is termel­het. És ez az export évről évre bővül, mivel termelésünk itthon évről évre korszerűbbé válik. A könyvek iránti érdeklődést mutatják a nagy példányszámok. Vannak népszerű ki­adványok, szőlőtermesztésről, kertészkedés­ről, gyümölcsfák ápolásáról, amelyek több százezres péídányszámban jutnak el az olva­sókhoz. Kik ezek az olvasók? Nemcsak ter­melőszövetkezeti tagok, földműveléssel fog­lalkozók, vauinak közöttük szép számmal ipa­ri munkások, értelmiségiek, városlakók is. Az idei könyvhónap jellemzője, hogy ezek­nek a rétegeknek az igényeit igyekszik ma­radó ktalanui kielégíteni. A hobbiikertészjke- dőkét, a kiskerttulajdonosokét, hogy ezáltal segítse a kistermelést, amelynek egyre na­gyobb szerepe van a hazai ellátásban. Hiszen ma a legfrissebb statisztikai adatok szerint hazánkban egymillió-négyszázezer család (több mint négymillió ember) közvetlenül érintett a kistermelésiben. (Közvetve azon­ban mindannyian kapcsolatban ■ vagyunk ve­le.) A Hazafias Népfront által támogatott kert­barátmozgalom a legnagyobb népmozgalom- má vált, amelyben a részt vevőknek csak 15.3 százaléka mezőgazdasággal foglalkozó, a töb­bi alkalmazott, munkás, nyugdíjas. A háztá­ji és kisegítő gazdaságok termelése ma már nélkülözhetetlennek mondható. Termelési ér­tékük 1982-ben elérte a 80 milliárd forintot, a mezőgazdasági össztermelés 34,2 százalékát. Kistermelők adják az árutermelés 23 száza­Kenyér és kSnyv r Világszerte mindinkább ter­jed a konténe­res szállítás, ez ugyanis a teher­szállítás légkor- j szerűbb és legké­nyelmesebb for­mája. A konté­ner szó francia— angol eredetű, nincs hasonlóan pontos magyar j megfelelője (a j kezdetben erői- | tetetten alkal­mazott szállító­láda elnevezés nem honosodott meg). Annyira általánossá vált a konténer sáő, hogy sok helyütt az apróbb dobo­zokat, ládákat is így nevezik — helytelenül. A szakemberek az egy köbméternél nagyobb, kerék nélküli szállító- edényeket hívják így. Mind kevesebb kis kon­ténert használnak, a közepes — öttonnás — s a nagymére­tű — húsz-, harminctonnás — fenntartása, mozgatása gazdaságosabb. A konténereknek két faj­tája van: az univerzális és a speciális. Az univerzális me­rev falú, zárt edény, keres­kedelmi árukat szállítanak benne. Kész- és félkész ter­mékeket, érzékeny, értékes rakományt, amelyeket nem a.ianlatos vagy nem gazdasá­gos menet közben átrakni. A speciális konténer lehet szi­getelt falú, szabályozható hő­mérsékletű, folyadékszállító, ömlesztettárú-szállító, oldal­ról, felülről nyitható, össze­csukható stb. Konténerek alkalmazásá­val a ki- és berakodási mun­káknál a termelékenység öt­szörösére emelkedik, az ál­lásidő viszont nyolcadára-ti- zedére csökken a vasúti jár­műveknél, ötödére-hatodára a közúti, harmadára-negye- dére a vízi szállításban. A konténeres szállítás persze különleges berendezések üze­meltetését igényli az átrakó­állomásokon. Napjainkban egyre-másra épülnek a ma­gas fokon gépesített, automa­tizált konténerátrakó állomá­sok. ahol a konténerekre vo­natkozó információkat (szá­mukat, hovatartozásukat, ren­deltetési helyüket és más adataikat) számítógépes me­móriaegység rögzíti automa­tikusan. Kénünk előtérben egy 30 tonnás óriás konténert lát­hatunk, amint éppen feleme­léséhez és behajózásához ké­szülődik a speciális kikötői daru a lengvelországi Gdynia egyik átrakóállomásán. TcEji&3skoz$ak a Szécsényi ÉPSZÖV brigádvezetői Képességeket próbára tevő feladatok 1984-ben is A Szécsényi ÉPSZÖV veze­tői — bizonyára az 1983-as év kedvező tapasztalatai alapján — már a közelmúlt­ban összegezték és minősítet­ték a szocialista brigádok éves tevékenységét és ismer­tették az idei kollektív válla­lások megtételének a lehető­ségeit. Máté Sándor igazgató el­nökletével körültekintő, tar­talmas munkát végzett a ki­bővített tanácskozás, amelyen részt vettek a párt-, a KISZ- és a szakszervezeti aktívák is. Bolgár János főmérnök előterjesztésében jól érzékel­tette, hogy az elmúlt évi vál­lalások teljesítése mennyiben segítette a vállalat célkitűzé­seit és azt is, hogy az idén milyen tartalmú felajánláso­kat tegyenek a szocialista brigádok és a munkahelyi kollektívák. Eredményes évet zártak — A vállalat 16 szocialista brigádjában 111 dolgozó te­vékenykedett elismerésremél- tóan. Az élet azt a kérdést állította elénk, hogy megtud- juk-e őrizni eddigi eredmé­nyeinket, fel tudunk-e emel­kedni a magasabb színvonal­ra — emlékeztetett az elmúlt időszakra az igazgató. — Az elért eredményeink azt iga­zolják, hogy igen, éves terv­számainkat teljesítettük, ed­digi fejlődésünk eredménye­it megvédtük, az elért 11,5 milliós nyereség biztosítja a továbbfejlődésünket is — mondta tájékoztatásul. — A munkavégzés lendüle­te kiegyensúlyozott volt, az elért eredményeink azt is tükrözik, hogy a vállalat ve­zetése által kidolgozott ter­vek a dolgozók saját és köz­ügyévé váltak. Mindez a szo­cialista brigádok tagjainak a magatartásában, gondolko­dásában. felelősségtudatában is érződött — összegezte a kedvező tapasztalatokat. Az igazgató örömmel szólt ar­ról is, hogy a vállalat dolgo­zói látják a maguk cselekvé­si lehetőségeit és érzik sze­mélyes felelősségüket is. A vezetés feladata a mun­kavégzés lehetőségeinek és feltételeinek a biztosítása. A magnyert versenytárgyalások — amelyről a tanácskozáson is szó volt — a vezetés és az ÉPSZÖV kollektívája iránti bizalmat is kifejezik. Az ez évre is lekötött kapacitás, a határidők előtt átadott léte­sítmények a rugalmasabb vállalkozási készséget is iga­zolják. A Magyarnánöorban, Balassagyarmaton, Pásztón, Salgótarjánban és Szécsény­ben levő jó minőségű kivite­lezőmunkák fémjelzik a te­vékenység színvonalát. Számot vetve a reális helyzettel ként a többi lakatos-, nehéz- gépkezelő, szállító-, karban­tartó és szakiparos-kollektí- vákra. — Tudjuk, hogy a jó mun­kánk hatására lett vastagabb a boríték — mondja elége­detten a tanácskozás után Szmorad László ácsbrigád- vezető, aki az elmúlt évi ér­kulcium „jelenléte”, márpedig ez a talajok mészháztartásának is a függvénye. A kutatók szerint évente több mint 100 ezer hektáron lenne szükség a talajok meszezésére, javítására. A munka azért halad viszonylag lassan, mert ezeken a talajokon gyakran egyéb beavat­kozásra is szükség van, úgyneve­zett komplex meliorációra, ami­kor is a talaj termőképességét például a vízgazdálkodás szem­pontjait figyelembe véve javít­ják. A gazdaságoknak különben rendelkezésükre áll a megfelelő mennyiségű mésztrágya. Am más anyagok is szolgálhatják a talaj termőképességének javítását; ilyen péidául a magnéziumkarbo­nát. továbbá a melléktermékeken keletkező szilikátmész, s az ipar­ból kikerülő más hulladékanya­gok. Ezek felhasználását is segí­ti az a program, amelyet az in­tézeti vizsgálat alapján hajtanak végre az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek. A szakemberek szerint a talaj termőképessége részben azért csökkent, mert a gazdaságok egy­oldalúan műtrágyázzák a talajo­kat. Emiatt változott meg a tala­jok kémhatása. A savanyú, ked­vezőtlen összetételű talajokban a mikroorganizmusok tevékenysége nagymértékben csökken és ez nem csak azzal jár, hogy a nö­vények életfeltételei romlanak, hanem azzal is, hogy a nitrogén­műtrágyák is rosszabbul haszno­sulnak. Egyes baktérj^iok hatá­sára nitrogéngázzá bomlik el a műtrágya, és hasznosíthatatlanul légkörbe távozik az értékes ha­tóanyag. Az ilyen talajokon a növények gyökérzete fejletlen és a termőfelület is kisebb. ami rontja a termésátlagokat. A kalcium hiánya egyebek kö­zött az almatermelésben okoz minőségi gondokat — úgyneve­zett taplófoltosság lép fel és en­nek következtében rosszabb a gyümölcs tárolhatósága is. A ta­karmányozásnál is lényeges a Szélesíteni kell a savanyú ta­lajok javítását szolgáló anyagok választékát, és gyorsítani kell a meszezési programot — egyebek közölt erre a megállapításra ju­tott az az országos vizsgálat, amelyet a 1VÍÉ1VI Növényvédelmi és Agrokémiai Központjának szak­emberei irányítottak. A talajvizs­gáló laboratóriumok hároméves munkával megvizsgálták az or­szág mezőgazdasági művelésbe vont területét. A vizsgálati ered­ményeket számítógépekkel dol­gozták fel. Kiderült: a savanyú kémhatású területek nagysága meghaladja a mezőgazdasági föld­területek egyharmadát. Különö­sen nagy arányban találtak ilyen területeket Vas, Borsod, Nógrád és Zala megyékben. A kedvezőt­len kémiai tulajdonságok követ­keztében ezeket a földeket nehe­zebb hasznosítani, rajtuk mérsé­keltebbek a hozamok. Ám a ja­vítás feltételei adottak, erre is tervet dolgozott ki a MÉM inté­zete. TÖBB ÍZBEN érte kemény kritika a megye fogyasztási szövetkezeteit az új üzemel­tetési és vállalkozási formák viszonylag lassú bevezetésé­ért. Okkal szóltak a kifogá­sok, hiszen igazából csak az elmúlt esztendőben terjedtek el a korábbiakhoz mérten merőiben új feltételeket hozó módszerek. S. bár a tavalyi gazdálkodást tükröző mérleg adatai még nem öltöttek vég­leges formát, annyi máris látnivaló: ezek az új formák minden gyermekbetegségük­kel egyetemben igen jótékony hatással vannak a gazdálko­dás eredményességére. Az összesen 802 szövetkeze­ti boltból 581 üzlet alkalmas a szerződéses üzemeltetésre, eddig mintegy 120 boltra ír­tak alá szerződést. Lehetőség még mindig bőségesen kínál­kozik, indokolt tehát a na­gyobb gyorsaságra, frisseség­re serkentés. A szövetkezeti vendéglátó-ágazat egésze alig valamivel több, mint 5 szá­zalékos hasznot hoz a gazdá­nak, a szerződéses alapon működő egységek ezzel szem­ben átlagosan 9 százalékos nyereséggel dolgoznak. S te­hetnének ettől is vaskosabb hasznot az asztalra, hiszen az árukínálat változása még éppen csak jelzi: a szerződé­ses boltok vezetői fölvették a versenytársak odadobott kesz­tyűjét. A szerződéses formában működő szövetkezeti boltok kétségkívül élénkítették a fogyasztok rokonszenvéért in­dult versenyt, az ellátási szín­vonal emelkedése azonban nem minden esetben tükrözi vissza ebbéli iparkodásukat. Sehol sem veszi jó néven a vendég, ha becsapják, de ha éppen egy szerződéses üzlet­ben károsítják meg, az ellen a szokottnál is emeltebb han­gon tiltakozik. Hiszen úgy tudja, azt olvassa, hogy az ott dolgozók számára kimon­dottan zsebbevágó szempont a vendég elégedettsége. Gyak­ran gondot okoz a szerződé­ses vendéglátóhelyeken az is. hogy a szükségesnél ke­vesebb fogyóeszközt vett át az új üzemeltető. És ahol ke­vés a tányér, pohár, ott igen bajos esztétikusán teríteni, igényesen kiszolgálni. MINDEN TIZEDIK szerző­désbe adott bolt esetében még a lejárati idő előtt fel­bontották a szerződést — s ez olyan tapasztalat, mely éppen a tapasztalatlanságból adódik. Rutin vagy szakértelem híján a versenytárgyalás résztvevői túl magasra hajtják a licitet, s csak később jönnek rá. annyira mégsem aranybánya az a bolt, mint vélték. A szerződést felkínáló szö­vetkezet szintúgy melléfoghat gyakorlatlansága következ­tében : túl nagyra értékeli az üzletből kihozható nyereséget, avagv kétes múltú illetve hozzáértés híján lévő vállal­kozóra bizza boltiát. Egv esztergályos szakmun­kástól Déldául — legyen az bármi lelkes és igyekvő — aligha várható el olyan ní­vóid vendéglátói ténykedés, melyet a fogyasztó megkíván pénzéért. Nem hiába értékelték több alkalommal az új vállalko­zási formák tapasztalatait a fogyasztási szövetkezetek — okultak is azokból. MagfiJ zették a tanulópénzt, s ma már saját körülményeik és feltételeik figyelembevéte­lével szabnak kívánalmakat; Egyik jele ennek az, hogy — noha a Belkereskedelmi Mi­nisztérium időközben enyhí­tett a szakmai követelménye­ken — a szövetkezetek a ko­rábbitól magasabb szakértel­met követelnek meg a vállal­kozásba hajlandóktól, mind­két szVződő fél jól felfogott érdekeit közvetítve ezzel. Etikátlannak minősítették a szövekezetek azt a fajta magatartást is, amikor a boltvezető learatja a nyári forgalomnak megfelelő busás hasznot, majd az őszi-téli hó­napokra lehúzza a rolót. Az efféle morál taccsvonalon kí­vülre helyezi a szövetkezet érdekeit és a fogyasztókét isi Éppen ezért úgy határoztak, hogy a kikötött átalánydíjra a szezonnak megfelelő havi átlag szerinti összegenként tartanak számot. A költségtérítéses rendszer­ben sok szövekezet mindjárt kezdetben fantáziát látott. Ta­lán az eredmények iránti aggo­dalom miatt azonban a le­hetségesnél szűkebb költség­körre alkalmazták a módszert.' Lehettek volna merészebbek is — a siker a bátrabbakat igazolja. A saját zsebet érin­tő takarékoskodás szép ered­ményeket hozott. Más kérdés.' hogy a színvonal rovására menő spórolás már elfogad­hatatlan, márpedig esetenként fűtetlen, rosszul megvilágított helyiségek is árulkodnak a költségtérítés bevezetéséről EZ UTÓBBI TAPASZTA­LAT is arra irányítja a fi­gyelmet, hogy okosan keres­kedni csak sokféle szempont együttes mérlegelésével le­het. A vállalkozónak egy nercre sem szabad elfelejteni^ hogy a haszon az üzletnek' csak egyik része, s minél erő­sebben érvényesül a haszon- szerzési vágy a többi szem­pont rováséra, annál gyéreb­ben gurul a forint. — szendi — tekelesben a negyedik helyen végzett kollektívájával. — De azt szeretnénk újból, ha a munka anyagi és erkölcsi elismerésére vonatkozó igaz­gatói gondolatok ez évben is teljesülnének. Szavaiból ér­ződött, hogy az kapjon ará­nyosan többet, azt ismerjék el az átlagosnál jobban, aki többet tesz a munkában, a közösségért, a vállalatért. Hogy valóban kik lesznek ezek, azt majd az új verseny­időszak igazolja. A feladatok ismertek, erről Erdősi Zol­tán, Háló Lajos, Simonffy András, Táborszki János, Pi- tyi Ferenc középvezetők rész­letesen szóltak. Az igazgató kihangsúlyoz­ta, hogy a brigádoknak az eddigieknél is nagyobb önál­lóságot, kezdeményezőkész­séget biztosítanak. — Az alapvető munkavál­lalói kötelezettségekre épül­nek a brigád vállalások, a mi­nőségi jegyek a költségek csökkentésében, a munka mi­nőségének a javításában, a takarékosságban, a jobb és fegyelmezett munkában és a határidők csökkentésében fe­jeződjenek ki. De csupán a termelési feladatok teljesíté­se a Szécsényi ÉPSZÖV-nél sem elég. A gondolkodás- módban, a magatartásban és a munkán kívüli cselekede- teü’oep is ki kell fejeződni az elkötelezettségnek. Az ÉPSZÖV kollektívája már korábban csatlakozott a TÖT felhívásához, a tanácskozá­son pedig vállalták, hogy ez évben két komunista műsza­kot szerveznek. Mindez iga­zolja, hogy a jó célkitűzések támogatói és azt is, hogy hazánk felszabadulásának 10. évfordulóját kimagasló mun­kasikerekkel kívánjuk kö­szönteni. Rácz András

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom