Nógrád. 1984. február (40. évfolyam. 26-50. szám)

1984-02-01 / 26. szám

A magyar nemzeti opera megszületése OperakuTtÚránk alighanem legjelentősebb mozzanata volt Erkel Ferenc operájának, a Hunyadi Lászlónak a be­mutatója száznegyven évvel ezelőtt, 1844. január 27-én a Nemzeti Színházban. Nem kevesebbnek, mint a magyar nemzeti operaköltészet meg­teremtése ünnepi pillanatának tekintjük ezt a napot, ame­lyet termész'íesen megelőzött az az érdeklődési folyamat, sőt harc, amely a hazai iro­dalmi, zenei és színházi élet­ben zajlott akkoriban a ma­gyar nyelv és kultúra uralko­dóvá tétele, a német hatás háttérbe szorítása érdekében. A század negyvenes évei­ben. mialatt sokan lelkendez­ve szemlélik Pest-Buda mind jobban kibontakozó világvá­rosi kontúrjait, költőink, író­ink, zeneművészeink egyaránt a sajátos nemzeti kifejezési eszközöket kutatják, A zenei életben akkor már Erkel Fe­rencé a vezető szerep, akinek új. készülő operájáról az egész hazai muzsikustársa­dalom tud, s amelynek bemu­tatóját hazafias lelkesedéssel, türelmetlenséggel várják. Az első híradás az operáról 1843. februárjában jelenik meg a Honderű hasábjain, de felte­hetőleg a zeneszerző már 1840 végén hozzákezdett a komponáláshoz. A felfokozó­dott érdeklődés után érthető, ha a várva várt mű a bemu­tatón kirobbanó sikert ara­tott, hiszen — miként az egyik kritika írta — „a dal­művét eledtől végig magyar szellem lengi ét, és zenészeti tekintetben igen sók jelen­séggel bír.” Pedig a kritikák­ból az is kiderül, hogy az előadás színvonala jóval alat­ta maradt a Hunyadi László értékének, annak ellenére, hogy a bemutatón „Pecz úr, a pozsonyi színháztól, mint vendég, a címszerepeben lesz szerencsés fellépni”, s hogy Erzsébet, Hunvadi János öz­vegye szerepében Sehodelné Rozália, a kor ünnepelt ope­raprimadonnája énekelt, aki­ről az 1910-ben kiadott Erkel- évkönyvben ezt olvashatjuk: „Szilágyi Erzsébeté minden­kinek, aki ót hallotta, felejt­hetetlen alakítás.” A bemu­tató további szereplői között találjuk Füredi Mihályt, Mol­nár Leoooldinát, Havi Mi­hályt, Udvarhelyi Miklóst, s az opera szövegkönyvének szerzőjét, Egressy Bénit. Am, Sehodelné, Szilágyi Erzsébet első megszemélyesítője (ko­rabeli rajz) ha az alakítást illetően a kri­tikák egy része feltehetően rosszindulatú volt is, a mű igazi értékeire némelyik kri­tikusan felhívta a figyelmet. A Honderű hangsúlyozta, hogy Erkel európai rangú zenévé emelte ,.a csárdák gyönyörű melódiáit”, s hogy művével olyan alapkövet ra­kott le, „melyre épülend egykor a magyar zenedicső­ség valhallája,” továbbá hogy ,.ha van a magyar zenének jövője,.., úgy annak megala­pítását Hunyadi László szer­zőjének fogja köszönni nem­zetünk.” Erkel Ferencnek a Bánk bánt is megelőző első jelentős operáját 1856 augusztusában Becsben, a Theater an der Wienben is bemutatta egy aradi társulat, ezúttal való­ban rangjához méltatlan szín­vonalon, de a bécsiek így is felismerték a mű rendkívüli­ségét (a bécsi bemutatót a neves operettszerző, Franz von Suopé dirigálta), mert az egyik lap megjegyezte: „Erkel úr e szerzeménye oly jeles, hogy ha Párizs, Milan, vagy BécsbŐl indul vala ki. csakhamar körüljárná Euró­pát.” Simándi József — Hunyadi László szerepében A Hunyadi László a bemu­tató óta szinte a legnépsze­rűbb opera hazánkban, akár­csak a Bánk bán. Az Opera­ház megnyitásáig az egykori Nemzeti Színházban 238 alka­lommal került előadásra, cím­szerepében, de a többi sze­repben is a legkiválóbb ha­zai s külföldi énekművészek­kel. Ismeretes, hogy Erkel bravúráriát komponált az 1850-ben hazánkban vendég­szereplő francia Anne de La Grange énekesnőnek. Az ária nehézségével sok hazai éne­kesnő nem tudott megbirkóz­ni, a francia vendégművész azonban olyan briliánsán szólaltatta meg, hogy azóta La G ange-áriának nevezik az operának ezt az énekszá­mát. A mű címszerepében az utóbbi évtizedekben első­sorban Simándi József alakí­tása maradt emlékezetes, de joggal tekinthetjük a fiatal Molnár Andrást, az ezredik­hez közeledő budapesti előadá­sok egyik jelenkori Hunyadi Lászlójának megformálóját is Erkel és a történelmi alak szelleméhez méltó művész­nek. Szomory György JUTALOM PÁLYÁZATÍRT Ahol otthon vannak az olvasók A könyvtárak adatait az utóbbi időben nem szívesen tettük ki a kirakatba. A szá­mok ugyanis, legyen szó be­iratkozott olvasókról, kölcsön­zött kötetekről, látogatottság­ról, rendszerint csökkenésről — legjobb esetben is csak „helyben járásról” — tanús­kodtak. A tavalyi év kivétel. Ha nem is a könyvtárak egészé­re vonatkozóan, de a jobbak­ban, a nagyobbakban tapasz­talható volt egy szerény emel­kedés. Az előző naptári év­ben 1367 olvasót írtak be a bátonyterenyei Bányász Mű­velődési Ház könyvtára és fi­ókjainak kartonjaira, s ez egy­két tucattal több olvasót je­lent a korábbihoz képest. Fő­ként az üzemi fiókok gyara­pították jelentősen olvasóik számát. Ezek után törvénysze­rű, hogy nőtt a látogatók szá­ma — mintegy négyszázzal—, több kötetet forgattak az ol­vasók — körülbelül 1500-zai. Minderről akkor számolha­tunk be, amikor a könyvtár — a Bányász Művelődési Ház- felújítása, korszerűsítése mi­att — átmeneti helyen, az or­vosi rendelőkkel egy épület­ben dolgozik. Siker az olvasók körében, siker a pályázatokon. Az Ol­vasó ifjúságért pályázat múlt évi megyei versenyében — a könyvtárak és a KlSZ-szerve- zetek közösen indultak — kategóriájukban első helye­zést értek el. Esélyesként ju­tottak az országos döntőbe, ott azonban mások mögé szo­rultak. Nagyobb szerencse kí­sérte részvételüket a műsza­ki és közgazdasági könyvna­pok könyvtárosi pályázatá­nak országos vetélkedésében. Az országos szervező bizott­ság eat a munkájukat pénz­jutalommal ismerte el, e er­ről a SZOT kulturális, agitá- ciós és propagandaosztálya levélben tájékoztatta az SZMT azonos nevű osztályét. A jutalmat a közelmúltban kis háziünnepség keretén be­lül adták át Nagyba kos Ist­vánná könyvtárvezetőnek és Wertheim Gyözöné könyvtá­rosnak. A könyvtár nemrégiben vett fel egy újabb, kezdő alkal­mazottat, így most hárman szorgoskodnak az olvasók el­látásával — Jó csapat van együtt — jegyzi meg elismerően Cziko- ra Gvörgyné, a Nógrádi Szén­bányák szaluszervezeti bizott­ságának munkatársa, mikor az eredmények mögött meg­műsor KOSSUTH RÁDIÓ: *.27: Vllágablak ».56: Az Indian királynő. Késztetek Purcell operá­jából 10.05: Diákfélóra 10.35: Válaszolunk hallgatóink­nak tfl.50: Vavrinecz Béla: Magyar képeskönyv 11.0*: Pablo Casals vezényel 12.45: Gránátalma nylríatálon 13.05: Operaslógerek 13.35: Dzsesszmelódlák 14.29: Miska bácsi levelesládája 15.05: Külföldről érkezett 15.28: MR 10—14 16.03: Kritikusok fóruma 16.13: Brabara Streisand zenés játékokból énekel 16.30: Társadalmi modernizáció és oktatási rendszer 17.05: Az első hónap 17.30: Zenei OIHT Album 19.15: A burok. Kolozsvári Granpierre Emil regénye rá­dióra alkalmazva, 11(1. rész 20.16: Gounod: Faust. ötfelvonásos opera. Közben: 22.20: Tíz pere külpolitika 23.02: Oj utak az agy gyógyí­tásában 23.32: Magyar kamarazene 0.10: Hajdú Sándor táncdalai­ból PETŐFI RADIO: 0.05: Szovjet dalok 8.20: Tíz perc külpollttka 8.33: Idősebbek hullámhosszán 9.30: A 04. 03, 07 jelenti to.oo: Zenedélelőtt U.35: A szabó család 12.35: Tánczenei koktél 13.30- Labirintus 20.35: 20.45: 21.15: 22.05: 22.50: 23.20: Zenés délután a kaposvári koncert- fúvószenekar játszik Mindenk: iskolája Fiataloknak! Ötödik sebesség Szerelmi kettősök Operettekből Zenei tükör A Heart együttes felvételel- oől Tükörképek Népdalon, néptáncok Nemzedékek — a válásről Halló Berlin — Halló Budapest A magyar néphadsereg központi fúvószenekara Játszik Balogh Albert népi zene­kara játszik, Torda! Éva és Tréfás György nótákat énekel MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. 17.05, Hangversenykró- nika. 17.20: Ablak az országra. Fodor László jegyzete. 17.30: In­dex. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: Az új termékek és az eredmény az OKÜ-ben. — Előkészületben a tavasziak veté­se. — Gyártmányfejlesztés Síro­kon.) Felelős szerkesztő: Paulo- vits Ágoston. Szerkesztő: Tolnai Attila. — Sport. 18.00: Eszak-ma- gyarorszáel krónika. 18.23—18.30: Lap- és mflsorelözetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétoma. (Ism.) 8.05: Iskolatévé: Orosz nyelv. Alt. lsk. 0. oszt. 8.25: Magyar irodalom. Ált. lsk. alsó tagozat. 8.50: Fizika. Alt. lsk. 8. oszt, 9.15: Magyar nyelv Alt. lsk. 3. oszt. 9.30: Élővilág Alt. lsk 7 oszt. 9.50: Delta (Ism.) 10.15: A régensherceg. 8/3. réaz (Ism.) 11.05; Reklám 11.10: Meghökkentő mesék. Áldozati báránycomb. asm.) 11.35: Képújság. 15.00: Iskolatévé: Pszichológiai cs3pdák 4­15.30: Táborozás a múzeumban 15.43; Orosz tiyeHwvakorlás IS.55.- Kamera ír 35: Hírek 18.40: Francia tájakon 17,00: Lengyel utak. U/S. 18.10; Képújság 18.15: Bűvös kockázat 18.30: A Közönségszolgálat tájékozta tóta 18.55: Reklám 19,10. Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30. Tv-ttlradó 29.00: Kék fény 21.15: Zene. zene, /.one 22.05; A ,,cég” ügyeiről. Amerikai uoivumenturr.íllm- sorozat a CtA-ról. 4,1. rész 23.00: Tv-ttfradő. 3. IL MŰSOR: 17.45: KépÚISág 17.50: szókimondó, (lám.) 18.30; Barangolás a művészetek tájain. Calabria 19.11: szuper Jam Session. 20.0(7: Környező világunk A zsiráf 20.50. Tv-hlradó. 2. 21.10: Ártatlan hazugságok Olasz film 22.40; Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-hiradó 20.00: Tévéfórum 20.40: Átkoztak és szerettek. — 3. rész 15 éven felülieknek! 82.00: Ez történt 24 óra alatt 32.15: Az ember és a gyógyszer — 3. rész (Ism.) 22.40: Hírek 2. MŰSOR; 19.30: TV-ntradö' 20.00: ... és újra lösz karácsony •lO.iéi Alkalom lehet mindenki számai? 21 •-«: időszerű események 22.30: Ballada a házról és a gyalogostól 82.40: Glazunov: Raymonda. Tévébaiett — 1. rész. MOZIMŰSOR; Salgótarjáni November 7.: Fél 1 és náromnegyed 6-tól: Galli­poli. Színes, szinkronizált auszt­rál történelmi film. u órától: Ha­nyatt-homlok (14). Színes, ma­gyar tragikomédia. — Balassa­gyarmati Madách: Háromnegyed 4-tól: D. B. Cooper üldözése (14). Színes, látványos szinkronizált amerikai kalandfilm. — Nagyba- tonyi Petőfi: Johohoho. Színes, szinkronizált bolgár film. — Pász­tói Mátra: A jó a rossz és a csúf 1—II. (16). .Színes olasz ka­landfilm. — Karancslapujtő; Flor asszony és két férje (14). Színes, szinkronizált brazil filmszatíra. búvó okok felől érdeklődünk. — Régóta ismerik egymást, dolgoznak együtt: tisztázott szándékuk, tervük —, me­lyek középpontjában mindig az olvasó áll. Jól együttmű­ködnek a művelődési házzal, a környező üzemek gazdasá­gi, tömegszervezeti, politikai vezetőivel. Olyat kémek, ami teljesíthető, s kérésüket telje­sítik is. Nem véletlen, hogy amikor országos viszonylat­ban elsősorban a könyvtári munka problémáiról, nehéz­ségeiről hallunk, a mi könyv­tárunkban példás munka fo­lyik. Wertheim Győzöné az üze­mi fiókkönyvtárak vezetőit, olvasóit dicséri: — Üzemi megbízottainik lel­kiismeretesen dolgoznak, kí­nálják a könyveket, szervezik az olvasókat. Tizenhárom fi­ókunk közül öt a gépüzemben működik. Ott valóságos közel­harcot folytatnak egy-egy könyvért az olvasók.. — Hihetetlen... — Miért lenne az? — kér­dezi Nagybakosné. a könyv­tárvezető. — Oj és az embe­reket érdeklő könyveket vi­szünk ki. Rendszeresen beszél­getünk az emberekkel, soka­kat személyesen ismerünk. Népszerű mostanában a me­moárirodalom, az ismeretter­jesztés. Sokaknak van iiobbi- juk, érdeklődnek a szabad­idős-tevékenységek, a növény- termesztéssel és állattartással kapcsolatos munkák iránt Igyekszünk kielégíteni min­den igényt, Lehetőleg frissen, ezért kéthavonta cseréljük a könyveket. Délelőtt van, az emberek többsége ilyenkor dolgozik Néhányan azért benyitnak a könyvtár ajtaján. Szűk a hely de egy kis helyben olvadásra le lehet ülni. — Ügy tapasztaljuk — mondja a könyvtárvezető —. hogy szeretnek idejárni az emberek. Kellemesen, ottho­nosan érzik körünkben magu­kat. — Minden je! azt mutál ja hogy a könyvtárosok jól lát­ják helyzetüket, úgy dolgoz­nak. ahogyan kell, ahogyar elvárjuk tőlük — jelenti k Hasznos) András, a szaksze vezetek Nógrád megyei bizof ságának osztályvezetője. — Az intézményben szellem tevékenység is folyik, gondo ­lunk a pályázatokra, Mind0’ mutatja a munka igényes.'? gét, színvonalát, a törekvés" a többre, jobbra. Folvama'o« tervszerű. 1 elikiismeretes mun. ka folyik itt évek óta, s en­nek a gyakorlatnak megvan a haszna. Reméljük, a haszon hosszú­távon jelentkezik. S az idei esztendő legalább annyi ered­ményt. elismerést hoz a könyvtárosoknak, mint a ta­valyi. 1984—85. a „Kell a jó könyv” olvasóoálvázaf ideje Sulyok László Aforizmák Ha a legrövidebb úton ju­tok az Ismeretekhez, többet tudok, ha a leghosszabb utat választom, többet értek. (Sámuel Taylor Coleridge) A szabadságot kétféleképpen lehet elveszíteni: amikor a gazemberek becsapják az os­tobákat. vagy amikor az er( sek leigázzák a gyengéket. (Voltaire) Mivel az ember nem tud ér­zéseire magyarázatot találni, a zenében a lagértelraesebb ember is fanatikus lesz (Stendhal) Arr w. SZÉNA­KAZAL Színes, szinkronizált angol kémfilm. Ken Follett (magyarul a Ra. kéta Regényúj Ságban megje­lent) nagy sikerű regénye nyomán rendezte: RICHARD MARQUAND. Zene: ROZSA MIKLÓS. Főszereplők: DONALD SUTHERLAND, Kate Nelligan, Philip Martin Brown. Megyei bemutatók: II. 2—8. Salgótarján, II. 23—27. Balassagyarmat, II. 28—III. 1. Pásztó. „A cselekmény, amely egyébként szemközeibe hozza az 1940 —1944. között történteket, sajátos oldalnézetből láttatja a szövetséges csapatok normandiai partraszállásának körülmé­nyeit. A német mesterkém, akit Donald Sutherland, a ná­lunk is mindjobban ismert kanadai—angol színész szemé­lyesít meg — utoljára a Klute című filmben élvezhettük já_ tékát Jane Fonda oldalán —, ez a kiismerhetetlen arcú, szenvtelen ék, a Tű, fajtájának valóságos csodája: meglep- hetetlen és racionális eszközökkel leleplezhetetlen. Tudo­mást szerez a partraszállás igazi helyéről, most már »csákó­éi kéne juttatnia értesüléseit Hitlerhez. A szinte lakatlan szigeten, ahol bevárja a tengeralattjárót, két szeretkezés között kiirtja a felnőtt férfilakókat — mind a kettőt —, míg. nem a gyönyörű nő, akit a kétségkívül dekorativ Kate Nelligan jelenít meg, dönt: érzelmei felszabadítójához von zódjon-e, vagy szerettei gyilkosát pusztítsa el. Ennél többel egy krimi esetében aligha illik elmondani, legföljebb mée annyit, hogy a profi módon bonyolított cselekmény han. gulatát árnyalja a magyar származású Rózsa Miklós ze­néje. Ennyi, föltételezem, elég is lesz a sikerhez, amelyet tulaj­donképpen nem sajnálok A Tű a szénakazalban készítői tői.” Zöldi László, Népszabadság, 1984 I. 18. 4 NOORAD - 1984. február 1.. szerda 2. Műsor: 21.10: Ártatlan hazugságok

Next

/
Oldalképek
Tartalom